Helytörténeti vetélkedő 2013 (Gyöngyös) A Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola csapatának munkája.

1. A gyöngyösi
orvoslás története
a „máltai-keris”
diákok szemével

2. A ferences barátok szinte a
városalapító oklevéllel egy időben
telepedtek le a városban. A lélek
ápolása mellett a test gyógyításával is
ők
foglalkoztak
évszázadokon
keresztül
a
rendkívül
rossz
közegészségügyi
állapotú
városunkban.
Ápolásuk
odaadó
munkájukon túl a gyógynövények
ismeretén alapult. A könyvtárukban
őrzött könyvek között gyógyításra
vonatkozó kincsekre lelhetünk, mely
kincseket a szerzetesek használták, s
az abban rejlő tudást alkalmazták a
lakosság javára, sőt gyógyszertárt is
működtettek! Barátok voltak, kiket a
lakosság szeretetén túl, tiszteletük is
övezhetett.

3. Arnoldins Weichardus 1626-os frankfurti kiadású
könyve, amely tartalmazza Galenus és Hippokrates
tanait egyaránt. Összegző, értékelő munka, mely
bizonyára sokat segített a barátoknak gyógyítási
munkájukban.

4. Ispotályos ház: „Hospitale”, a terveken ez a szó áll, mely
igazából a szegények, elesettek ápoldája volt. Létrejöttét a
város akaratán túl Koháry István országbíró alapítványa tette
lehetővé (a XIX. században katonai kórházként is
működött).Akkor ferencesek teljesítettek szolgálatot, ma
Kolping iskola , a gyermekek szellemének „ápoldája”.

5. A Tüzek városa, Gyöngyös 1863-as látképe. Se csatorna, se
vízvezeték, mindez, majd csak a XX. században indul útjára,
így érthető, hogy járványok, - különösen a félelmetes „fekete
halál”, vagy mirigyes nyavalyának tartott pestis - is
pusztítanak a tüzek mellett.

6. Vaskorona ház: Dr Horner Vezekényi István a Vaskorona
házban a város lakói elé tárta az ekkorra már halaszthatatlan
kórház építési tervet. 1838. július elsején történt mindez, s már
szeptember 16-án sor került az átadásra is!

7. A valamikori Fabrika,
melyet báró Orczy
Józsefné Pejacsevich
Franciska ajánlott fel a
kórház részére.
Ez az épületrész az „öreg
kórház” Dózsa György –
Vezekényi utca sarka.
(Fölső képen még látható
a véradóállomás épülete.
Ma annak helyén
működik a Munkaügyi
Hivatal.)

8. Vezekényi utca felőli hajdani bejárati rész a kórház alapító
évszámával – méltatlan állapotok között.

9. A kórház alapításának 150. évfordulójára elhelyezett
emléktábla az „öreg kórház” főbejárata mellett –
méltatlan állapotok között.

10. A Bugát Pál „öreg kórház” kertjének pillanatképei.
Méltatlan az alapítókhoz, méltatlan Bugát Pálhoz,
méltatlan a városhoz, s annak minden lakójához…

12. Vezekényi utca tábla: A
kórház
alapítója,
a
homeopatikus
orvoslás
kiválósága,
a
nem
gyöngyösi születésű, de
életét Gyöngyösnek, a
közegészségügynek,
a
város lakói egészségének
szentelő Dr. Vezekényi
(Horner) István nevét
legalább utca tábla is őrzi.

13. Bugát Pál szobra, háttérben a 150 éves fennállási
emléktáblával A neves kortársakat Gyöngyös és az
orvostudomány is összekötötték.

14. Bugát Pál szülőháza…
…. ma emlékkő jelzi a
helyet az Országút
úton, hol a szülőház
állt.

15. Bugát Pál orvosi és akadémiai tagsági diplomái. Városunk
szülötte teremtette meg a magyar orvosi nyelv alapjait. A
szabadságharc Magyarországának főorvosát a ferences barátok,
maga a rendfőnök bújtatta a gyöngyösi kolostorban.

16. Dr. Koller János, aki
méltó
utódja
volt
Vezekényi doktornak. Ő
hozta
létre
az
elmegyógyászatot, előbb
férfiak,
majd
nők
számára is elmeosztályt
létesített. Az ő nevéhez
fűződik
a
kórház
vízellátásának biztosítása
is, a kórház udvarán
fellelt forrásból.

17. Ilyen gyönyörű kórteremben gyógyulhattak Dr. Koller idején
a betegek, immár nem a homeopatikus, hanem a „modern
orvosi tudomány elvei szerint”. (Az 1838-ban alapított
közkórház 6 ágya 1908-ban 600-ra bővült!)

18. Dr. Koller János időszakában kezdett Gyöngyösön tevékenykedni
Richter Gedeon, aki ugyan nem városunk szülötte, de városunk
neveltje volt. A mai róla elnevezett gyógyszertár 1972-ben
nyitott, amely jogutódjaként működik annak a gyógyszertárnak,
melyben gyakornok volt Richter Gedeon ( Mersits Gyógyszertár,
majd Polónyi és Örökösei, melyek a mai OTP helyén működtek).

19. Vachott Sándor utca 9-es számú lakóház, amelyben Richter
Gedeon szülei halála után az anyai nagyszülőknél
nevelkedett. Innen járt a zsidó iskolába, majd a
gimnáziumba tanulni.

20. Az európai és
világhírű Richter, a
hazai nagyüzemi
gyógyszergyártás
megszervezője, a
halála pillanatáig
hazáját feltétel
nélkül szerető és
szolgáló vegyész, a
magyar
gyógyszeripar
megteremtője
méltatlan halált halt
a vészkorszak
Magyarországán.

21. Dr. Wiltner Sándor, s a Wiltner ház, melyet a városnak
ajánlott. Ő az első gyöngyösi születésű
kórházigazgató. 1936-1957-ig állt a kórház élén méltó
utódjaként a nagy elődöknek.

22. Nyugodjanak békében!

23. Köszönjük a figyelmet!
Készítették a 10. B. osztály tanulói:
Bódi Bettina
Papp Klaudia
Nagy Dominika
Rus Adrienn