XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia 2014. május 1. poszter

1. Tanító- és oktatógépek használata a közoktatásban – pedagógiai innováció a hatvanas évek
Magyarországán
Oktatás és Társadalom Doktori Iskola, PhD-hallgató Somogyvári Lajos
Bevezetés
Kutatásaim az 1960-as évek
Magyarországának képes pedagógiai szaksajtójára
irányulnak. A kutatás alapjául szolgáló képi korpusz
öt pedagógiai periodikán alapul (Család és Iskola,
Gyermekünk, Köznevelés, Óvodai Nevelés, A
Tanító, A Tanító Munkája), 5371 fotóból áll.
A kutatás eredményei
16 kép szól az oktató-, tanítógépekről. A képek
történeti-tudományos háttere:
- Alap- és középfokú oktatás expanziója –
minőségi-mennyiségi fejlesztés igénye,
hatékonyságnövelés
-Rendszerszemléletű/kibernetikai modell (Lohr.
1965, Fuchs, 1971, Skinner, 1973), bemeneti-,
kimeneti tényezőkre bontás, behaviorizmus
-Technikai-tudományos fejlődés hatása
-Neveléstudomány legitimációja és autonómiája
-
2. kép: Bojár Sándor (MTI): Elektromos számkép-gép, A Tanító Munkája,
1963/4. 26.
3. kép, Ismeretlen szerző, Didaktomat, A Tanító, 1969/6-7, 29.
A képcsoport jellemzői
-Módszerek és eszközök újdonsága
-Külföldi modell átvétele, vagy saját fejlesztés
-A pedagógus, mint innovátor szerepe
-Technikai közvetítettség, kísérleti jelleg
-Cél: a tanulás hatékonyságának növelése
-Motivációt adottnak veszik
-Tanári dominancia a háttérben fennmarad
Következtetések, a kutatás relevanciája
A kísérlet sikertelen volt, de a pedagógiai média
térhódítása egyre jobban megfigyelhető a korszak
végére (magnetofon, TV, diavetítő).
A vizsgálat felhívja a figyelmet a tanítás, mérés-
értékelés történetiségére, mint kutatási
szempontra.
Hivatkozások:
- Fuchs, Gerhard: Az új tanulási módszerek. KJK, Budapest,
1971.
- Illés Lajosné (szerk.): Az oktatógép és az oktatás
programozása. Tankönyvkiadó, Budapest, 1964.
- Lohr Ferenc: Az iskola és a tanítási célú technikai
eszközök. In.: Magyar Pedagógia, 1965/1., 244-260.
- Skinner, Burrhus F.: A tanítás technológiája. Gondolat,
Budapest, 1973.
A kutatás céljai és módszerei
A hazai oktatástörténet-írásban a sajtófotó nem
megszokott forrásanyag, interdiszciplináris
megközelítést kíván: a történeti pedagógiai
antropológia segítségével nevelési világokat tárunk
fel, melyeket különböző képek és narratívák
közvetítenek. Az ikonográfia, narratológia és a
történeti kutatások eredményeit hasznosító
elemzés a tudásátadás. – közvetítés és nevelés
tereire irányul. Az egyik jellemző képcsoport a
tanító- és oktatógépekről szól.
Az 1960-as évek Magyarországán a tudás és
ismeretek robbanásszerű fejlődésének
következményeként felmerült az igény a
hagyományos módszerek megújítására, a tanítás-
tanulás folyamatának hatékonyabbá tételére.
4. kép: Maár M.: Feleltetés a budapesti V. kerületi Nádor utcai
iskolában, Köznevelés, 1969/23, borító IV.
1. kép, Ismeretlen szerző: Működő tanítógép, Köznevelés, 1966/6,
borító III.