Munkára nevelés a képeken - antropológiai terek vizsgálata az 1960-as évek magyar pedagógiai szaksajtójábanMunkára nevelés
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Munkára nevelés a képeken - antropológiai terek vizsgálata az 1960-as évek magyar pedagógiai szaksajtójábanMunkára nevelés

on

  • 250 views

2013.11.08.

2013.11.08.
Eger: Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága
Változó életformák - régi és új tanulási környezetek: XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia.

Statistics

Views

Total Views
250
Views on SlideShare
250
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Munkára nevelés a képeken - antropológiai terek vizsgálata az 1960-as évek magyar pedagógiai szaksajtójábanMunkára nevelés Munkára nevelés a képeken - antropológiai terek vizsgálata az 1960-as évek magyar pedagógiai szaksajtójábanMunkára nevelés Presentation Transcript

  • Munkára nevelés a képeken – antropológiai terek vizsgálata az 1960-as évek magyar pedagógiai szaksajtójában Országos Neveléstudományi Konferencia 2013. november 8. Somogyvári Lajos PTE Neveléstudományi Intézet, „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola PhD hallgató Somogyi TISZK Rudnay Gyula Középiskola, Tab Középiskolai tanár Köznevelés, 1960/9, borító I.
  • A kutatás keretei  A tudásátadás tereinek összekapcsolása a fényképek értelmezésével  1960-1970 közötti, országos terjesztésű, minisztériumi fenntartású     - képes pedagógiai szaklapok vizsgálata: Család és Iskola, Gyermekünk, Köznevelés, Óvodai Nevelés, A Tanító, A Tanító Munkája 5371 antropológiai fénykép képezi a forrásbázist Ebből 1338 fotó egyértelműen beazonosíthatóan az oktatási intézmények tereiről szól Vizuális információk jelentősége Interdiszciplináris módszertan: Antropológia Ikonográfia Oktatástörténet Narratológia A terek jelentősége
  • Tér és pedagógia  Pedagógiai terek tisztázatlansága (Jelich – Kemnitz, 2003, Hercz – Sántha, 2009), megközelítések sokfélesége: - A tér, mint iskolakörzet, régió - oktatásirányítás, rendszerszint (Forray, 1988, Forray - Kozma, 2011) - Környezetpszichológia, iskolai eredményesség-vizsgálatok (Dúll, 2009, Meleg, 2005) - Történeti antropológia: az osztályterem és a berendezés változásai (Boreczky, 1997, Géczi, 2010, Németh, 2004) - Iskolaépítészet (Sanda, 2006, 2008, 2009, 2012) - Pedagógiai terek és képek kapcsolatának, jelentéseinek középpontba állítása ritka. - Szükséges a vizsgálatok kiterjesztése – egyéb intézménytípusokra, intézményen kívüli tudásátadási terekre - 782 kép intézményen kívüli tudásátadás, 606 kép a munkára nevelés körébe tartozik, 189 fotó pedig a tudástermelés, -közvetítés folyamatait mutatja be
  • A szaksajtó szerepe Pedagógiai sajtó funkciói: - tudás disszeminációja - oktatási szakértők legitimációja (Carvalho, 2003) A tudományosság egyik kritériuma a szakmai kommunikáció, folyóiratok megléte – közösségképző, identitásformáló erő (Keller, 2010) Pedagógia és neveléstudomány kései diszciplináris szerveződése (Németh és Pukánszky, 2004) – a tudás és szakmaiság felértékelődése Ebben a folyamatban fontos szerepe van a képeknek – narratívák alkotóelemei - csoportok jelölői (Lester - Ross, 2011) Vizuális gondolkodás, kommunikáció és sztereotípiák kapcsolata (Dwyer Moore, 1994) – vizuális kommunikátorok szerepe (konvenciók, szimbólumok – képek és képzetek létrehozása) Köznevelés, 1965/4., borító III.
  • Az 1960-as évek pedagógiai környezete Magyarországon  A korszak kezdete: 1961. évi III. törvény az oktatási rendszerről - Kettősség: ideológiai harc, világnézeti nevelés hangsúlyozása korszerű, sokoldalú műveltség, társadalmi modernizáció • Általános és kötelező középfokú oktatás • 16 éves tankötelezettség • Középfokú oktatás differenciálódása (gimnázium, szakközépiskola, technikum, 3 éves szakmunkásképző) • „5+1”-es (politechnikai) képzés: iskola és munka világainak közelebb hozása – „Közelebb az iskolát az élethez!” (Sáska, 2007) Új tantárgyak, tankönyvek és módszertanok A törvény többször is korrekcióra szorult, de jelezte a szakmaiság erőteljesebb jelentkezését – OPI (1962), MPT (1967), pszichológia, didaktika és oktatástechnológia (programozott oktatás) • A korszak vége: V. Nevelésügyi Kongresszus (1970) • Szakértői, professzionális rétegek és hang jelentkezése (Kelemen, 2007) Összegezve: reformpróbálkozások és megtorpanások, a központi akarat és uralkodó ideológia fenntartásával
  • A munka fogalmának antropológiai megalapozása  - • - A munkára nevelés jelenségének különböző megközelítései: közgazdaságtani, pragmatikus, munkaerő-piac elvárásai (Polónyi, 2011) nevelésfilozófiai, az emberi tudat önmagára eszmélése (Karikó, 2008) mentalitástörténet, belenevelődés fogalma (Vida, 1988) oktatástörténeti kontextus ideológiai premisszák, marxista antropológia: az ember történeti önmegalkotása, természet feletti uralom és átalakítás (Marx, 1962), politechnikai képzés – Krupszkaja, Makarenko Hipotézis: A munkára nevelés megjelenítése minden életszakaszt áthat a kisgyermekkortól az iskola világának elhagyásáig Személyiségformálás eszköze, a közösségben élő, öntudatos szocialista ember eszménye 606 kép alkotja a korpuszt, 58 százaléka egyedi kép, 42 százaléka képszekvencia
  • A munkára nevelés kezdetei – családi szocializáció  Munka, játék és nevelés összetartozó tevékenységformák (Vág, 1965)  Hagyományos családi munkamegosztás felbomlása (Komlósi, 1971:51)  Az ellentmondások vizuális Gyermekünk, 1970/2, 15. oldal Chochol Károly megjelenítése (tradíció vs. Modernizáció) – képi-retorikai szerkezet (Barthes, 2010)  A TV az 1960-as években kezdett behatolni a mindennapok világába és problémaként is jelentkezett  Problémáktól nem mentes átalakulásra való reakció
  • Óvodai nevelés  97 kép alkotja az óvodai munkára nevelés korpuszát: Kerti munka 52 % Barkácsolás 17 % Utánzásos játék 17 % Házi munka 7% Szövés-fonás 7% • Nincs pedagógus a képen – önálló Óvodai Nevelés, 1960/9, 327. oldal munkavégzés • Munka és játék hasonlóságai: belehelyezkedés, örömérzet, tevékenység belső logikája • A kerti munka a kor pedagógiájában: testi-motoros fejlődés, természetismeret, materiali sta világnézet, munkaerkölcs, esztétikai ízlés fejlesztése (Kovács, 1965)
  • A munkára nevelés intézményesülése  289 kép  Munkára nevelés Köznevelés, 1961/8, borító IV. Purth Gusztáv: XX. Vörösmarty utcai általános iskola politechnikai szakkörében differenciálódása (tevékenység és tér szempontjából): 5+1-es képzés, politechnika, szakkör, gy akorlat (1958-tól létezett a gyakorlati foglalkozás című tantárgy), tanműhelyi munka, gyárlátogatás, építőtábo r, önkéntes munka  Dolgozó felnőtt képe vs. gyermeki sajátosságok (Ariès, 1987)  Szereprepertoár és státusok (Eriksen, 2006:70-73): utánzás – szerepjátszás – munka – tanulás összetett folyamata  Gép fontossága
  • Építőtáborok, mozgalmi élet  Komszomol rohammunka- táborainak mintája  Népgazdasági haszon és a szocialista nevelőmunka része (Megyeri, 1962)  Hanság Család és Iskola, 1962/7, 8. oldal lecsapolása, mezőgazdasági termelés, csatornaépítés és építkezések  KISZ-szervezés  Ifjúság megnyerése, táborok népszerűsége: különböző fiatalok találkozási lehetősége  1960-ban megtartott I. KISZkongresszus kiadta a jelszót: „Munkával és tanulással előre a szocializmus teljes győzelméért” (Gergely, 2008:54)  Romantikus felfogás: bajtársiasság és fizikai munka
  • Pályaorientáció  229 fotó alkotja ezt a korpuszt  Külön rovatok: Pályaválasztási tanácsadó, Pályaválasztási posta (Család és Iskola, Gyermekünk) Olvasmányaink képekben (A Tanító Munkája, A Tanító)  Ábrázolt tevékenységek gazdasági ág szerint: - Ipar, építőipar – 50,5% : - Mezőgazdaság – 18 % - Egyéb – 31, 5 % • A statisztika tükrében (Köpeczi, 1977:21) Ipar Egyéb 1960 34,4 % 38,7 % 26,9 % 1970 A Tanító Munkája, 1966/4, 16. oldal Faragó László - MTI Mezőgazdaság 44,2 % 25,7 % 30,1 %
  • A pályaválasztás elősegítése  A pályaválasztást segítő- Család és Iskola, 1966/7, 30. oldal Család és Iskola, 1964/4, 33. oldal koordináló intézményrendszer kiépülése: a Munkaügyi Minisztériumban 1959-ben megalakult a Munkalélektani csoport, 1967-ben létrejött a Fővárosi Pályaválasztási Intézet, majd az egész országra kiterjedt a hálózat, mely az 1980as évekig segítette az alkalmasság-vizsgálatokat és a pályaválasztást (Sipeki, 2005)  A Hazafias Népfront, a Nőtanács, a KISZ és egyes nagyüzemek is részt vettek a munkában, tanfolyamokat szerveztek (Hingyi, 1968)  Pályaválasztási tanácsadó füzetek
  • Befejezés  Munkáról szóló közvélekedéseink, hiteink és fogalmaink alapjai megtalálhatóak a korszakban: ember és állat munka által való megkülönböztetése, a szükségletek kielégítésére irányuló szándék és a céltudatos tevékenység, mely magában foglalja a természet átalakítását is. Valamennyi mai munkafogalom tartalmazza valamilyen formában ezeket a nézeteket, csakhogy a munka fogalmába tartozó nézetek, tartalmak, normák és értékek sokat változtak az évszázadok során (Kocka 2001), a munkára való nevelést a történetiség nézőpontján keresztül (is) kell szemlélni.  A marxista antropológia számára az emberi lényeget a munka, mint élettevékenység jelenti (Angelusz, 1984:19-20), ez jelzi a gondolkodás irányulását természet és társadalom átalakítására. A munka központi filozófiainevelési kategóriaként az egész személyiség fejlődését átfogja (holisztikus szemlélet), minden életkorra kiterjedő feladat, erkölcsi dimenzióval párosul és ideológiailag megalapozott.  Akármennyire is megváltozott azonban a munka felfogása, néhány eleme állandó maradt, ilyen időt strukturáló szerepe, a társadalmi kapcsolatokat és viszonyokat rendező jellege és az identitás alkotóelemként való funkcionálása (Deáky, 2011:243)
  • Szakirodalom  Angelusz Erzsébet: Antropológia és nevelés. Akadémiai, Budapest, 1984.  Ariés, Philippe: Gyermek, család, halál. Gondolat, Budapest, 1987.  Barthes, Roland: A kép retorikája. In.: Blaskó Ágnes – Margitházi Beja (szerk.): Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény. Typotex, Budapest, 2010, 109-125.  Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. In.: Németh András: Nevelés, gyermek, iskola - Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. Neveléselmélet és nevelésszociológiai bevezetés. Eötvös Kiadó, Budapest, 1997, 159186.  Carvalho, Luis Miguel: Journals and Making of Experts and Educational Knowledge. Exploring a Portuguese Pedagogical Journal (1921-1932). In.: Beyond Empiricism: On Criteria for Educational Research. Editors: Smeyers, Paul and Depaepe Marc, Leuven University Press, Leuven, 2003, 81-93.  Deáky Zita: „Jó kis fiúk és leánykák”. A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon. Századvég, Budapest, 2011.  Dúll Andrea: A környezetpszichológia alapkérdései. Helyek, tárgyak, viselkedés. L’Harmattan, Budapest, 2009.  Dwyer, Francis M. - Moore, David M.: Visual Literacy: A Spectrum of Visual Learning. Educational Technology, New Jersey, 1994  Eriksen, Thomas Hylland: Kis helyek szociálantropológiába. Gondolat, Budapest, 2006  Forray R. Katalin: Társadalmunk és Kiadó, Budapest, 1988. nagy témák: középiskolája. bevezetés a Akadémiai
  • Szakirodalom  Forray R. Katalin – Kozma Tamás: Az iskola térben, időben. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2011.  Géczi János: A térszimbolizáció megjelenítése a hazai szaksajtóban. 1960-as évek. In.: Uő.: Sajtó, kép, neveléstörténet. Veszprém-Budapest, 2010, 167-184.  Gergely Ferenc: KISZ. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség története. 1957-1989. Holnap, Budapest, 2008.  Hercz Mária – Sántha Kálmán: Pedagógiai terek iskolai implementációja. In.: Iskolakultúra, 2009/9, 78-95.  Hingyi György: Egyéni érdek-helyi lehetőség. A budapesti Pályaválasztási Bizottságok munkájáról. In.: Család és Iskola, 1968/5, 31-32.  Jelich, Franz-Joseph – Kemnitz, Heidemarie (hg.): Die pädagogische Gestaltung des Raums. Geschichte und Modernität. Verlag Julius Klinkhardt, Bad Heilbrunn, 2003.  Karikó Sándor: A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai. In.: Világosság, 2008/6, 89-101.   Kelemen Elemér: A tanító a történelem sodrában. Tanulmányok a magyar tanítóság 19-20. századi történetéből. Iskolakultúra, Pécs, 2007. Keller Márkus: A tanárok helye. A középiskolai tanárság professzionalizációja a 19. század második felében, magyar-porosz összehasonlításban. L’Harmattan-1956-os Intézet, Budapest, 2010.  Kocka, Jürgen: Az európai történelem egyik problémája: a munka. In.: Korall, 2001/5-6, 5-18.  Komlósi Sándor: Munkára nevelés a családban. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974.  Kovács György: A kerti munka jelentősége a gyermekek személyiségfejlődésében. In.: Bakonyiné Vince Ágnes (szerk.): Tanulmányok az óvodai munkára nevelés köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965, 171-219.  Köpeczi Béla: A magyar kultúra harminc éve. 1945-1975. Kossuth, Budapest, 1977.
  • Szakirodalom  Lester, Paul Martin - Ross, Susan Dente: Images that Injure: Pictorial Stereotypes in the Media.       Praeger, Santa Barbara, 2011. Marx, Karl: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. Kossuth Kiadó, Budapest, 1962. Megyeri Ferenc: A tábor mindig hív… In.: Család és Iskola, 1962/7, 8-9. Meleg Csilla: Egészségtámogató iskolai környezet. In.: Új Pedagógiai Szemle, 2005/11, 58-70. Németh András: Az osztályterem és berendezésének történeti alakulása. In.: Németh András – Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004, 507-527. Németh András – Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004. Polónyi István: Az ezredforduló hazai oktatása: háromnegyed évtized tanulmányai az oktatásról – oktatásgazdasági, oktatáspolitikai nézőpontból. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2011.  Sanda István Dániel: Korszerű iskolaépítési törekvések Magyarországon. In.: Iskolakultúra, 2006/5, 128-135.  Sanda István Dániel: A reformpedagógiai irányzatok iskolaépítési törekvései. In.: Iskolakultúra, 2008/9-10, 129-145.  Sanda István Dániel: A pedagógiai terek vizsgálata. Különös tekintettel a XX. századi magyar iskolára. Doktori disszertáció, Budapest, 2009.  Sanda István Dániel: A pedagógiai tér minőségi dimenziói. Értelmezési lehetőségek – elmélet és gyakorlat. In.: Képzés és Gyakorlat, 2012/1-2, 144-159.  Sáska Géza: Közműveltség és magántudás. Felsőoktatási Kutatóintézet - Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2007.  Sipeki Irén: A pályaválasztási tanácsadók tevékenységének és történetének áttekintése. In.: Neveléstörténet, 2005/1-2. Letöltés ideje, helye: 2013. 07. 14, 18:13
  • Szakirodalom  Vág Ottó: Az óvodai munkára nevelés történeti előzményei. In.: Bakonyiné Vince Ágnes (szerk.): Tanulmányok az óvodai munkára nevelés köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965, 15-47.  Vida Gabriella: A munkára nevelés hagyományaihoz. In.: Dobrossy István, Viga Gyula (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvy József tiszteletére. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1988, 723-735.