Your SlideShare is downloading. ×
A múlt vizuális újraalkotása
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×

Introducing the official SlideShare app

Stunning, full-screen experience for iPhone and Android

Text the download link to your phone

Standard text messaging rates apply

A múlt vizuális újraalkotása

96
views

Published on

A pedagógiai emlékezet megalkotása - Összehasonlító vizsgálat az 1960-as évek képes pedagógiai szaksajtójában. …

A pedagógiai emlékezet megalkotása - Összehasonlító vizsgálat az 1960-as évek képes pedagógiai szaksajtójában.

VIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia

Debrecen, 2013. szeptember 6.

Published in: Education

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
96
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. A múlt vizuális újraalkotása Történeti emlékezet az 1960-as évek magyar pedagógiai sajtójában Somogyvári Lajos Pécsi Tudományegyetem BTK Oktatás és Társadalom Doktori Iskola, PhD hallgató Tab, Rudnay Gyula Középiskola, középiskolai tanár Család és Iskola, 1960/4, 4.
  • 2. Egy új megközelítés – a történeti pedagógiai antropológia • Források a, angolszász és francia antropológia – idegenség, másság központi szerepe, önértelmezés. Helyi közösségek, egyedi jelenségek vizsgálata (Kuklick, 2008; Lévi-Strauss, 2001) b, német antropológia – történeti, filozófiai megközelítés, az általános emberi (conditio humana) feltérképezése. (Wulf, 1997) • Pedagógia és antropológia Konkrét társadalmi-politikai kontextusban feltárni az általános világképi elemeket – ember-, gyermek-, diák-, iskolaképek • A képek szerepe Képek általi ismeretközvetítés és megértés – kép, mentális képzet és világkép kapcsolata (Géczi, 2004) Cél: a pedagógia világainak elemzése fényképek segítségével A vizsgálat alapanyaga: az 1960-as évek magyar pedagógiai sajtójának képanyaga – ennek a vizsgálatnak egyik fejezete a múltat megalkotó és újraformáló képanyag elkülönítése és elemzése
  • 3. Történelem, emlékezet és múlt Tapasztalat, személyes történetek fontossága Maurice Halbwachs – On Collective Memory A jelen szempontjából végzett múlt megkonstruálása, egyéni és társadalmi emlékezet kapcsolata (legitimáció) • Jan Assmann – A kulturális emlékezet Kulturális gyakorlatok, múlt aktualizálása, identitások kialakítása évfordulók, ünnepségek révén • Pierre Nora – Emlékezet és történelem között Emlékezethelyek, mítoszok vizsgálata, szimbolikus tartalmak Hasonlóságok: a jelen magában foglalja a múlt tapasztalatát és nyitott a jövőre (Koselleck); a múlt konstruált jellege (egymással versengő emlékezetek); saját nézőpontunk jelentés-konstituáló szerepe
  • 4. A múltat újraalkotó képanyag bemutatása  Idősíkok egymásra rétegződése az elemzésben: - Képek kontextusa - Múltra vonatkozó tudás - Jelen kutatói nézőpontja • A tudományos kutatás és a képi elemzések retorikai jellege (H. White, Barthes), a narratív azonosság elmélete (Ricoeur) • Kétfajta emlékezet: a, Az iskoláztatás emlékezete Stabilitás, állandóság, ismétlődés b, A történelem emlékezete Diszkontinuitás, változás, fordulópontok A két időtapasztalat együtt érvényes a múlt létrehozásában
  • 5. Az 1960-as évek pedagógiai környezete Magyarországon A korszak kezdete: 1961. évi III. törvény az oktatási rendszerről - Kettősség: ideológiai harc, világnézeti nevelés hangsúlyozása korszerű, sokoldalú műveltség, társadalmi modernizáció • Általános és kötelező középfokú oktatás • 16 éves tankötelezettség • Középfokú oktatás differenciálódása (gimnázium, szakközépiskola, technikum, 3 éves szakmunkásképző) • „5+1”-es (politechnikai) képzés: iskola és munka világainak közelebb hozása – „Közelebb az iskolát az élethez!” (Sáska, 2007) Új tantárgyak, tankönyvek és módszertanok A törvény többször is korrekcióra szorult, de jelezte a szakmaiság erőteljesebb jelentkezését – OPI (1962), MPT (1967), pszichológia, didaktika és oktatástechnológia (programozott oktatás) • A korszak vége: V. Nevelésügyi Kongresszus (1970) • Szakértői, professzionális rétegek és hang jelentkezése (Kelemen, 2007) Összegezve: reformpróbálkozások és megtorpanások, a központi akarat és uralkodó ideológia fenntartásával
  • 6. Média és sztereotípiák Forrás: Köpeczi Béla: A magyar kultúra 30 éve, 1945-1975. 28. o. A vizuális információk közvetítését az 1960-as években feltehetően döntően még a nyomtatott sajtó végezte el. A korszak pedagógiai szaksajtója állami- és pártirányítású, minisztériumi fenntartású. Az antropológiai-ikonográfiai elemzés tárgyául szolgáló periodikák és időszakok: Család és iskola (1960-1968), Gyermekünk (1968-1970), Köznevelés (1960-1970), Óvodai nevelés (1960-1970), A Tanító (1963-1967), A Tanító munkája (1968-1970)
  • 7. A szaksajtó szerepe Pedagógiai sajtó funkciói: - tudás disszeminációja - oktatási szakértők legitimációja (Carvalho, 2003) A tudományosság egyik kritériuma a szakmai kommunikáció, folyóiratok megléte – közösségképző, identitásformáló erő (Keller, 2010) Pedagógia és neveléstudomány kései diszciplináris szerveződése (Németh és Pukánszky, 2004) – a tudás és szakmaiság felértékelődése Ebben a folyamatban fontos szerepe van a képeknek – narratívák alkotóelemei - csoportok jelölői (Ross & Lester, 2011) Vizuális gondolkodás, kommunikáció és sztereotípiák kapcsolata (Moore & Dwyer, 1994) – vizuális kommunikátorok szerepe (konvenciók, szimbólumok – képek és képzetek létrehozása) Köznevelés, 1965/4., borító III.
  • 8. Az iskoláztatás emlékezete  Sárospatak, mint emlékezethely – a magyar történelemben és oktatástörténetben  Hagyományok feltalálása (Hobsbawm) – értékrendszerek közvetítése, közösségi kohézió, identitásteremtés  Sorozat része – Eger, Budapest, Debrecen mellett: a társadalmi emlékezet egyik eszköze a kép – helyekhez jelentések rendelése, emlékezet rögzítése (P. Burke)  Nemzeti emlékezet topográfiája  A magyar pedagógiai múlthoz való viszony egyszerre jelent kontinuitást és szakítást a múlttal a haladáselvűség jegyében Köznevelés, 1967/9, borító II.
  • 9. Az oktatástörténet megjelenítése  A neveléstörténet előzményeinek szelekciója – a szocialista pedagógia legitimációja (progresszió)  Kánonképződés a neveléstudományban (Németh): klasszikusok kijelölése, értelmezési horizontok, emlékezetközösségek  A szakmai kommunikáció közvetíti és alakítja a kánont – normatív, tudománypolitikai szempontok  Az oktatástörténeti hagyomány újrarendeződése az 1960-as években: reformpedagógia, pszichológia, intézményi újjászerveződés, a korábbi diszkreditálás után Család és Iskola, 1965/5, 30-31.
  • 10. A történelem emlékezete  A korszak legtöbbet idézet történelmi alakja Lenin  Hősi életrajza a kultusz része – a társadalmi emlékezet mitikus jellege (Nora)  A megemlékezések és évfordulók újrateremtik, aktualizálják személyét  A kép szerkezetét egyén és tömeg kapcsolata uralja  A gyermek Lenin képe (fürtös haj, angyali tekintet) régi ábrázolási konvenciót idéz meg (Golnhofer – Szabolcs, Pukánszky)  Új történelem kezdetéről van szó itt, ami 1870 és 1970 között kisebb megszakításokkal, fordulópontokkal és újraalapításokkal folyamatosnak tekinthető Gyermekünk, 1970/4, 18.
  • 11. 1945, mint cezúra  A Szovjetunió példaadó szerepe a szocializmus építésében megkérdőjelezhetetlen állítás– a szovjet katona szimbóluma  Fordulópont, amelyhez a jelent és a múltat viszonyítja a közösség, élő ünnep, megalapozó mítosz (Assmann). 1945 az időben előre- és hátrafelé ható érvényű  A felszabadulás ünnepe a rendszerrel való kapcsolat kialakításának, a politikai szocializációnak (Falus és Szabó) fontos területe  „Mi és ők”, „előtte – utána”, „jó és rossz” dichotómiája (Koselleck)  1945-1960 közötti hiány az ábrázolásokban, közvetlen folytonosság  1917 és 1919 ugyanakkor megmarad viszonyítási pontnak Óvodai Nevelés, 1960/4, borító I.
  • 12. Egy képi történet – a múlt vizuális értelmezése A Tanító Munkája, 1967/3, 16-21.
  • 13. Összegzés és kitekintés  A hagyomány a rendelkezésre álló történetek repertoárját nyújtja segítségül az önmegértés folyamataihoz (Harth).  Ehhez nyújtanak történelmi-kulturális kapaszkodókat a pedagógia és neveléstudomány esetében a régi iskolaépületek (Sárospatak), nagy gondolkodók munkássága (reformpedagógia), mitikus hősök (Lenin), vagy sorsfordító évszámok (1945).  A rendelkezésre álló forrásokat oly módon formálják meg a különböző korszakok, hogy azon keresztül az adott kultúra (és azt feldolgozó kutató) is megnyilatkozik  A XX. század második felének története úgy is felfogható, mint a kultúra produktumainak felhalmozása, rögzítése, kiválogatása, ahogyan azt az emlékezetkutatás egyre növekvő kiterjedése is bizonyítja. Ebben a folyamatban idő, múlt és hagyomány fogalmai felértékelődnek.
  • 14. Hivatkozások  ASSMANN, JAN: A kulturális emlékezet – Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Atlantisz, Budapest, 2004.  BARTHES, ROLAND: A kép retorikája. In.: Blaskó Ágnes és Margitházi Beja (szerk.): Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény. Typotex, Budapest, 2010, 109-125.  BURKE, PETER: A történelem mint társadalmi emlékezet. In.: Regio, 2001/1, 3-22.  CARVALHO, L. M.: Journals and Making of Experts and Educational Knowledge. Exploring a Portuguese Pedagogical Journal (1921-1932). In.: Beyond Empiricism: On Criteria for Educational Research. Smeyers, Paul and Depaepe Marc (ed.), Leuven University Press, Leuven, 2003, 81-93.  DWYER, FRANCIS M. and MOORE, DAVID M.: Visual Literacy: A Spectrum of Visual Learning. Educational Technology, New Jersey, 1994.  FALUS KATALIN és SZABÓ ILDIKÓ: Politikai szocializáció közép-európai módra. A magyar sajátosságok. In.: Magyar Pedagógia, 2000/4, 383-400.  GÉCZI JÁNOS: Világkép – emberkép – pedagogikum. Új Pedagógiai Szemle 2004/1, 69-75.  GOLNHOFER ERZSÉBET és SZABOLCS ÉVA: Gyermekkor. Nézőpontok, narratívák. Eötvös Kiadó, Budapest, 2005.  GOLNHOFER ERZSÉBET és SZABOLCS ÉVA: Iskola és történeti emlékezet. Egy 1947-48-ban született iskolai ankét. Gondolat, Budapest, 2009.  HALBWACHS, MAURICE: On Collective Memory. ed.: Coser, Lewis A., University of Chicago Press,Chicago-London, 1992.  HOBSBAWM, ERIC: Introduction: Inventing Traditions. In.: Hobsbawm, Eric, Ranger, Terence (ed.): The Invention of Tradition. Cambridge University Press, New York, 2012, 1-15.
  • 15. Hivatkozások  KELLER MÁRKUS: A tanárok helye. L’Harmattan, Budapest, 2010.  KOSELLECK, REINHART: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 1997.  KUKLICK, HENRIKA: A New History of Anthropology. Blackwell-Wiley. Oxford, 2008.  LESTER, P. M. and ROSS, S. D.: Images that Injure: Pictorial Stereotypes in the Media. Praeger, Santa Barbara, 2011  LÉVI-STRAUSS, CLAUDE: Strukturális antropológia I-II. Osiris, Budapest, 2001.  NÉMETH ANDRÁS: A neveléstörténet szakirodalmi kánonjai és a klasszikusok szerepe. In.: Iskolakultúra, 2008/9-10, 3-11.  NORA, PIERRE: Emlékezet és történelem között. Válogatott tanulmányok. Napvilág, Kiadó, Budapest, 2010.  PUKÁNSZKY BÉLA: Gyermekideológiák a pedagógia eszmetörténetében. In.: Educatio, 2011/1, 37-47.  RICOEUR, PAUL: A narratív azonosság. In.: László János-Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat Kiadó, Budapest, 2001, 15-36.  SÁSKA GÉZA: Közműveltség és magántudás. Felsőoktatási Kutatóintézet-Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2007.  WHITE, HAYDEN. Metahistory: The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe. Johns Hopkins University Press, Baltimore, 1973  WULF, CRISTOPH:Vom Menschen. Handbuch Historische Anthropologie. Beltz Verlag, Weinheim- Basel, 1997.