• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
Forráselemző óra
 

Forráselemző óra

on

  • 522 views

 

Statistics

Views

Total Views
522
Views on SlideShare
522
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
3
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft Word

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Forráselemző óra Forráselemző óra Document Transcript

    • Forráselemező óraA tanórán elemezendő forrás: a három zsidótörvény és indokolásukIdőzítés: a „Magyarország útja a II. világháborúba” c. óra utánIdőtartam: 1 tanóra (’45)Előzetes ismereteket: numerus clausus, Magyarország külpolitikája, a hitleri eszmék,A feladat célja: értő és értelmező olvasás támogatása, jogi szakszöveg megértése, atörvénycikk mögöttes tartalmainak felfedése, a kor politikai képének előhívása egy-egyintézkedés megmagyarázására, forrásalapú történelemértelmezés elősegítéseAz óra menete: 1. Felelés. (’0 – ’6) A kontaktus felvétele, az előző órai anyag számonkérése szóbeli felelettel, a feladat elmagyarázása. 2. 3 főszöveg (’6 – ’20) A három egyenlő részre osztott osztályban mindegyik diák kap egy példányt az egyik zsidótörvényről. Ezt el kell olvasniuk, majd válaszolni a rövid kérdésekre: - Mikor született a törvénycikk? Ki volt ekkor Magyarország miniszterelnöke? - Melyik népcsoport ellen szól? - Milyen politikai eszme „érhető tetten” a sorok között? - Milyen szakmákban vezet be korlátozásokat a törvénycikk? Mi a korlátozások irányszáma? (A harmadiknál: milyen „házasodási formákat” tilt a törvénycikk?) - Mit gondolsz, miért hozták ezeket a törvényeket? - Zsidónak számít-e a törvénycikk alapján Jakab, akinek mindkét szülője zsidó, maga is izraelita vallású, de az I. világháborúban elvesztette a lábát a magyar hadsereg tagjaként? - Zsidónak számít-e a törvénycikk alapján Sára, akinek anyai nagyapja, és apa nagyanyja volt zsidó, de ő maga már keresztény vallású szülők gyermeke? - Zsidónak számít-e a törvénycikk alapján Júlia, aki zsidó szülők gyermeke, de 1918 februárjában áttért a zsidó vallásról keresztény hitre? 3. Összeegyeztetés. (’20 – ’30) A helyes válaszok megbeszélése. A három csoport válaszainak összeegyeztetése, és ezek alapján a zsidótörvények fő sajátosságainak megállapítása. Ezeket a füzetbe is felíratjuk. 4. Közös munka. Indokolások. (’30 – ’45) Mindenki megkapja egy lapon a zsidótörvények indokolásaiból kivágott részt. Felszólítás után egy diák felolvassa, majd közösen megbeszéljük az alábbi irányadó kérdések mentén: - 1. zsidótv.:  Miért nőhetett a zsidóság számaránya ilyen mértékben?  Melyik szóval illeti a szöveg a zsidó értelmiség egyre nagyobb számú munkavállalását az értelmiségi pályákon? Milyen hatást kíván ezzel a szóval elérni a szöveg?  Mivel magyarázza a szöveg a zsidók nagyfokú érdeklődését a művészi pálya iránt?  A szöveg szerint milyen volt a zsidók helyzete a válság alatt? Milyen válságra kell gondolnunk?  Melyik korszak, melyik politikai eszméjét teszi felelőssé a szöveg? Mit gondolsz, miért? - 2. zsidótv.:
    •  Mit gondolsz, valóban nemzetietlen lehetett a zsidó sajtó? Ha igen, mi lehetett az oka? Tudsz-e zsidó származású művészekről, akiket a 20. században hazaárulással vádoltak?  Fel tudsz sorolni zsidó kézben lévő lapokat? És kifejezetten magyar sajtóterméket? (Itt egy-két újságpéldány bemutatása a Hadi Krónika c. sorozat reprintjéből. Csak címlapfelmutatás!) - 3. zsidótv.:  Ma a zsidóság csak vallási közösségként határozza meg magát. A szöveg akkor hogyan határozta meg őket?  „Árja.” Honnan való a terminus technicus?  Pár szó az eugenikáról…  Lehet-e tudományos alapja a felhozott százalékos arányoknak?A szövegek:1938 : XV. TÖRVÉNYCIKKa társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról. ([1]) F (részlet)Megjelent az Országos Törvénytár 1938. évi május hó 29.-én kiadott 6. számában.1. §. Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabbbiztosítása végett szükséges és halaszthatatlanul sürgős intézkedéseket, - ideértve az értelmiségimunkanélküliség leküzdése végett szükséges intézkedéseket is, - a jelen törvény kihirdetésétől számított háromhónap alatt az alábbi §-okban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg abban az esetbenis, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék. ([2]) F2. §. Utasíttatik a m. kir. minisztérium, hogy:a) akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője vagy a lapnak állandó munkaviszonyban állómunkatársai részére sajtókamara;b) színművészek, filmszínészek, színházi és filmrendezők, úgyszintén színművészeti és filmművészetiügyvezetők és ügykezelők, valamint színházaknál és a filmiparban alkalmazott művészi segédszemélyzet(karszemélyzet) részére színművészeti és filmművészeti kamara felállításáról gondoskodjék.A sajtókamara, illetőleg a színművészeti és filmművészeti kamara feladata: az újságírás és a lapkiadás, illetőleg aszínművészet és filmművészet körében a nemzeti szellem és keresztény erkölcs követelményeinek érvényrejuttatása és biztosítása, a kamara kötelékébe tartozók testületi és szociális érdekeinek képviselete, hivatásukerkölcsi színvonalának és tekintélyének megóvása, a hivatásuk gyakorlásával járó jogok védelme éskötelességeik teljesítésének ellenőrzése, felettük fegyelmi hatóság gyakorlása, állásfoglalás és javaslattétel azújságírásra és a lapkiadásra, illetőleg a színművészeire és a filmművészetre vonatkozó kérdésekben.Akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban állómunkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja,Színháznál, mozgófényképet előállító és kölcsönzés útján vagy másként forgalombahozó vállalatnál az elsőbekezdés b) pontjában meghatározott foglalkozások körében rendezőként, előadóként vagy művészetisegédszemélyzet tagjaként csak azt szabad alkalmazni, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja. Avallás- és közoktatásügyi miniszter indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. ([3]) F3. §. A sajtókamarának, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamarának tagja csak magyar állampolgárlehet. A tagság egyéb feltételeit a m. kir. minisztérium rendeletben állapítja meg. ([4]) F
    • 4. §. A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara, tagjaiul zsidók csak olyan aránybanvehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg.Ebbe a húsz százalékba nem lehet beleszámítani:a) a hadirokkantat, a tűzharcost, továbbá hősi halált halt szülőnek gyermekét és a hadiözvegyet;b) azt, aki az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt tért át valamely más, bevett felekezetbe és megszakítás nélkülugyanennek a felekezetnek a tagja;c) a b) pont alá eső szülőnek olyan leszármazóját, aki nem az izraelita felekezet tagja. ([5]) F1939 : IV. TÖRVÉNYCIKKa zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról. ([1]) F (részlet)Megjelent az Országos Törvénytár 1939. évi május hó 5-én kiadott 4-ik számában.1. §. A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki őmaga vagy akinek legalábbegyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelitahitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt úgyszintén afelsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait.Az előző bekezdésben meghatározott személyek közül nem lehet zsidónak tekinteni azt, aki az 1939. évi januárhó 1. napja előtt kötött házasságból származik, ha szülői közül csak az egyik és nagyszülői közül is legfeljebbkettő volt az izraelita hitfelekezet tagja és ha:1. mindkét szülője már a házasságkötéskor valamely keresztényhit felekezet tagja volt és azontúl is keresztényhitfelekezet tagja maradt, vagy2. szülőinek házasságuk megkötése előtt a törvényben meghatározott módon kötött megegyezése értelmében akeresztény szülő vallását követi és a házasság megkötésekor izraelita vallású szülő az 1939. évi január hó 1.napja előtt valamely keresztény hitfelekezetre tért át és azontúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt, vagy3. születésétől kezdve keresztény hitfelekezet tagja volt, vagy élete hetedik évének betöltése előtt keresztényhitfelekezet tagjává lett, izraelita vallású szülője az 1939. évi január hó 1. napját megelőzően vált valamelykeresztény hitfelekezet tagjává és mind őmaga, mind a szülője ezentúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt.Az első bekezdésben meghatározott személyek közül nem lehet zsidónak tekinteni azt sem, akia) az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt lett keresztény hitfelekezet tagjává és azontúl is keresztényhitfelekezet tagja maradt, ha zsidó szülői illetőleg zsidó szülője - amennyiben pedig szülői az 1848. évidecember hó 31. napja után születtek, ezek zsidó felmenői - az 1849. évi január hó 1. napja előtt Magyarországterületén születtek ;b) a jelen törvény értelmében zsidónak nem tekintendő személlyel az 1939. évi január hó 1. napja előtt kötöttházasságot, ha ebből a házasságból született vagy születendő gyermekei közül egyiket sem kell a jelen törvényértelmében zsidónak tekinteni;c) a jelen §. értelmében zsidónak nem tekintendő ivadéka;
    • d) legkésőbb az 1939. évi január hó 1. napja óta valamely keresztény hitfelekezet kötelékébe tartozó ésegyébként az a) pontban meghatározott személyi kellékeknek megfelelő szülőknek olyan ivadéka, akiszületésétől kezdve keresztény hitfelekezet tagja.A második és a harmadik bekezdés rendelkezései nem terjednek ki arra, aki a jelen törvény hatálybalépése után ajelen §. értelmében zsidónak tekintendő személlyel köt házasságot.A jelen §. rendelkezéseit a házasságon kívül született gyermekekre is megfelelően alkalmazni kell.A harmadik bekezdés a), valamint d) pontjában meghatározott személyekre és ivadékaikra az 5. §. elsőbekezdésében, a 6., a 7., a 10., a 15., a 16. §-okban és a 19. §. második bekezdésében megállapított korlátozórendelkezéseket alkalmazni kell.Utasíttatik a minisztérium, hogy - amennyiben annak szüksége felmerül, hogy egyes személyek a jelen törvényhatálya alól megfelelő intézmény felállítása útján, a nemzet különleges érdekéből kivételesen mentesíttessenek -ily intézmény létesítésére az országgyűlésnek megfelelő előterjesztést tegyen. ([2]) F3. §. Honosítás, házasságkötés vagy törvényesítés által zsidó magyar állampolgárságot nem szerezhet.4. §. Zsidót nem lehet az országgyűlés felsőházának tagjává megválasztani, kivéve az izraelita hitfelekezetképviseletére hivatott lelkészeket.5. §. Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszinténbármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába. Ez a rendelkezés a társadalombiztosítóintézetek szerződött és ideiglenesen megbízott orvosaira is irányadó. A biztosító intézet elnöke az intézet zsidószerződött orvosainak szerződéses jogviszonyát egy évi felmondással megszüntetheti.6. §. Zsidót kir. közjegyzőnek, hites tolmácsnak, állandó bírósági vagy más hivatalos szakértőnek (becsüsnek)kinevezni, közjegyzői helyettesnek kirendelni, zsidónak szabadalmi ügyvivői jogosítványt adni nem lehet.7. §. Az egyetemek és, a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidóhallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók(növendékek) számának hat százalékát, a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem közgazdaságikarának közgazdasági és kereskedelmi osztályán a hallgatók számának tizenkét százalékát ne haladja meg. Ez arendelkezés nem terjed ki az egyetemek hittudományi karának és a hittudományi főiskoláknak a hallgatóira(növendékeire).8. §. A társadalombiztosító intézetek önkormányzati szerveinek választásánál érvényesen csak olyan lajstromotlehet ajánlani, amelyen a jelöltek hat százalékánál több zsidó nem szerepel..9. §. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti kamarábazsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, hapedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőlegfoglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg.10. §. Akár időszaki, akár nem időszaki lap szerkesztésében állandó munkaviszonyban álló munkatársul zsidókatcsak az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottakra megállapított szabályoknak (17. §.) megfelelően lehetalkalmazni.11. §. Zsidó nem lehet színház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja vagy bármily névvel megjelölt olyanalkalmazottja, aki a színház szellemi vagy művészeti irányát megszabja, a színház művészi személyzeténekalkalmazásában vagy a színház művészeti ügyvitelében egyébként irányító befolyást gyakorol.1941: XV. TÖRVÉNYCIKKa házassági jogról szóló 1894 : XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzelkapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről ([1]) H ([2]) F
    • Megjelent az Országos Törvénytár 1941. évi augusztus hó 8-án kiadott 11. számában.I. Házasságkötés előtt szükséges orvosi vizsgálat.1. §.([3]) H A házasság kihirdetését csak akkor szabad elrendelni, illetőleg a kihirdetés alól csak akkor szabadfelmentést adni, ha mindegyik házasuló fél harminc napnál nem régibb keletű tiszti orvosi bizonyítvánnyaligazolja, hogy a lakóhelye szerint illetékes tiszti orvosnál megjelent, egészségi állapotának megállapításához aszükséges felvilágosításokat megadta, magát megvizsgáltatta és a vizsgálat nem állapított meg fertőző gümókórtvagy fertőző nemibajt.IV. Nemzsidó és zsidó házasságkötésének tilalma.9. §.([11]) H Nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos.Zsidó nőnek külföldi állampolgárságú nemzsidóval kötendő házassága nem esik a jelen §-ban meghatározotttilalom alá.A jelen §. alkalmazásában zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született,úgyszintén - tekintet nélkül származására - az, aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagyszülőjeszületett az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztényhitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s e mellett mind a két szülője házasságkötésük idejébenkeresztény hitfelekezet tagja volt., Az ilyen személynek azonban nemcsak zsidóval, hanem olyan nemzsidóval istilos házasságot kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.Zsidóknak a jelen törvény hatálybalépése után kötött házasságból eredő leszármazói is zsidók, tekintet nélkülarra, hogy nagyszülőik mely hitfelekezet tagjaként születtek.A jelen §-ban foglalt tilalom megszegésével kötött házassága következtében a zsidókkal esik egy tekintet alá azis, aki keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s e mellett mind a két szülője házasságkötésükidejében keresztény hitfelekezet tagja volt s nagyszülői közül csak kettő született, az izraelita hitfelekezettagjaként. A jelen §-ban foglalt tilalom ellenére kötött házasságból született gyermek is a zsidókkal esik egytekintet alá.Az izraelita hitfelekezetbe a jelen törvény hatálybalépése után áttért olyan személy, akinek a jelen §. értelmébentilos volna áttérése előtt zsidóval házasságot kötnie, ha az izraelita hitfelekezet tagjaként zsidóval köt házasságot,a zsidókkal egy tekintet alá eső személy marad akkor is, ha, utóbb ismét keresztény hitfelekezet tagjává lesz.A jelen §. rendelkezései nem érintik az 1894: XXXI. törvénycikknek azokat a rendelkezéseit. amelyek külföldiházasulónak Magyarországon kötött házasságára irányadók.Az igazságügyminiszter különös méltánylást érdemlő okból kivételesen felmentést adhat a jelen §-ban foglalttilalom alól nemzsidó és olyan zsidó között kötendő házasság tekintetében, akinek csak két nagyszülője születettaz izraelita hitfelekezet tagjaként s ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született, vagy élete hetedik événekbetöltése előtt keresztény hitfelekezet tagjává lett s mind a két esetben az is maradt. Ezt a rendelkezést aházasságon kívül született gyermekre is megfelelően alkalmazni kell.10. §. A 9. §-ban foglalt tilalom ellenére kötött házasság megtévesztés miatt megtámadható, ha a megtévesztés15. §. Vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatánakfelfüggesztésével büntetendő az a zsidó,aki magyar honos tisztességes nemzsidó nővel házasságon kívül nemileg közösül, vagyaki magyar honos tisztességes nemzsidó nőt házasságon kívüli nemi közösülés céljára a maga vagy más zsidórészére megszerez, vagy megszerezni törekszik.
    • A cselekmény bűntett és büntetése öt évig terjedhető börtön, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatánakfelfüggesztése, ha a tettes1. a cselekményt csalárdsággal, erőszakkal vagy fenyegetéssel követte el,2. a cselekményt hozzátartozója ellen vagy nevelés, tanítás vagy felügyelet végett reábízott vagy neki alárendeltszemély ellen követte el,3. a cselekményt akkor követte el, amidőn a nő életének huszonegyedik évét még nem töltötte be,4. a cselekményt annak ellenére követte el, hogy ilyen vétség miatt megbüntették és büntetésének kiállása óta tízév még nem telt el.Abban a tekintetben, hogy a jelen §. alkalmazása szempontjából ki a zsidó, illetőleg ki a nemzsidó, a 9. §.rendelkezései irányadók.Az ebben a §-ban meghatározott bűncselekményekre az 1878: V. t.-e. 7. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kell.Indokolások: 1. zsidótörvény: Természetes az is, hogy a gazdasági érvényesülésnek szinte korlátlan lehetőségei mintegy mágnesként vonzották hazánkba a külföldi zsidóságot is. 1840-1871-ig a zsidóság száma 241,000-röl 553,641 főre, 1871-1900-ig pedig 851,378 főre szökött- fel; ez a gyarapodás egyedül a természetes szaporodással nem magyarázható meg, A zsidóság hatalmas gazdasági térfoglalásához természetes következményeképpen csatlakozott térfoglalásuk az összes értelmiségi pályákon, a sajtóban és az előadó-művészetekben. A múlt század utolsó évtizedeinek szabadelvű politikai, közgazdasági, vámpolitikai, adózási viszonyai között a szociális kötelességekkel meg nem terhelt ipari, kereskedelmi és hiteléleti vállalkozás nagy nyereséget biztosított a gazdasági élet vállalkozóinak. A vagyon viszont biztosította a magasabb képzettség, a magasabb műveltség megszerzésének lehetőségét, aminek következtében a zsidóság elözönlötte most már a gazdasági pályákon felül a magasabb szellemi képesítéshez kötött szabad kereseti pályákat is, különösen az ügyvédi, az orvosi és a mérnöki pályát. A- sajtó és az előadóművészet területének megszállását egyrészt a magasabb műveltség megszerzésének anyagi lehetőségei, másrészt az magyarázza, hogy a sajtóban és a színházban a zsidóság nem utolsó sorban a nyereséges vállalkozás lehetőségét látta és kereste. 2. zsidótörvény: A zsidóság Magyarországon a kereskedelmi és az ipari pályák elözönlése és ezek révén a gazdasági hatalom megszerzése után az ország szellemi irányításában is döntő befolyáshoz jutott. Ennek a befolyásnak az egyik legszembeszökőbb megnyilvánulása az a pozíció, amelyet a zsidóság a kiegyezés után a magyarországi sajtóviszonyok terén szerzett magának. Közismert jelenség, hogy a zsidóság a világháborút megelőző években szinte teljes mértékben hatalmába kerítette az egész magyar sajtót és ilyképpen az ország gondolkodásának kiformálására az egyébként is túlzott gazdasági és társadalmi jelentőségét is sokszorosan meghaladó hatalomhoz jutott. Ez a hatalom különösen a budapesti sajtó tekintetében vált szinte egyeduralmi jellegűvé, amely sajtó a forradalmak letörése előtti időszakban - kevés kivételtől eltekintve - teljesen zsidó befolyás és zsidó irányítás alá került. Ennek a helyzetnek a nemzeti élet fejlődésére gyakorolt káros hatása nyilvánvaló, ha e helyen ismét figyelembe vesszük azt a fentebb már érintett szempontot, hogy a zsidóság politikai gondolkodása különösen hajlamos arra, hogy a sajátos zsidó érdeket közérdek és közelebbről nemzeti érdek mezébe öltöztesse és ilyképpen elhomályosítsa a közvélemény előtt a minden részérdektől mentes, egyetemes és átfogó nemzeti szempontokat. 3. zsidótörvény: Magyarországon a zsidóság az egyetlen nagyobb néptömeg, amely eltérő fajként tűnik fel a magyarság és az árja-fajhoz tartozó hazai nemzetiségek mellett. Annak megvilágítására, hogy mily arányban következhetik be a nemzsidók és zsidók magyarországi fajkeveredése, nem annyira a hazai
    • nyolcszázezres zsidó tömeget kell szembeállítani a kb. tizenhárommilliós nemzsidó lakossággal, haneminkább a kb. hatszázezer főnyi értelmiségi foglalkozású zsidót a kb. négymilliónyi értelmiségifoglalkozású nemzsidóval.A zsidó fajhoz tartozók a hazai nemzsidókkal az utóbbi félévszázad alattegyre növekvőbb számban házasodtak össze ésezzel mind a nemzsidók, mind a zsidók szempontjábólnemkívánatos fajkeveredés egyre nagyobb méreteket öltött. Míg 1895-ben az egész Magyarországoncsak 265 nemzsidó-zsidó házasság fordult elő és a zsidók által 1895-ben kötött házasságoknak csak2,04%-a volt zsidó-nemzsidó vegyesházasság, addig 1916-ban az említett két adat már 761 és 12,4%,1918-ban 1185 és 10,93%, 1936-ban a csonka, trianoni országterületen 1126 és 14,17%, 1937-ben 1102és 13,96%, 1938-ban 1003 és 13,6% és még 1939-ben is, a két zsidótörvény után, 743 és 9,93%.Ezeknek az adatoknak értékelésében még figyelembe kell venni azt is, hogy azok csak a nemzsidók ésaz izraelita vallású zsidók házasságkötéseinek adatai, de nem tartalmazzák azokat a házasságokat,amelyeket a házasságkötés előtt keresztény hitfelekezet tagjává vált zsidók kötöttek nemzsidókkal.Afelsorolt adatok kellőképpen mutatják, hogy a nemzsidó-zsidó házasságok iránt érzett társadalmiellenérzés, sőt a zsidók társadalmi és gazdasági visszaszorítására irányuló jogszabályok sembizonyultak elegendő visszatartó erejűnek a nemkívánatos fajkeveredés megakadályozására.,