Coelho a gyoztes egyedul_van

3,054 views

Published on

Published in: Education
1 Comment
0 Likes
Statistics
Notes
  • Köszönöm a lehetőséget! :-)
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
3,054
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
102
Comments
1
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Coelho a gyoztes egyedul_van

  1. 1. PAULO COELHODIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  2. 2. A győztes egyedül van ATHENAEUM FORDÍTOTTA: NAGY VIKTÓRIA DIGITALIZÁLTA: SG WILLS © Paulo Coelho, 2008 A mű eredeti címe: O vencedor está só Rio de Janeiro, 2008, Agír Editora LTDA. A könyv a Sant Jordi Asociados (Barcelona, Spanyolország) jóváhagyásával kerül forgalomba. www.paulocoelho.com www.coelho.hu Hungarian translation © Nagy Viktória, 2009Walt Whitman Bárki is légy, aki most kezedben tartasz című versét Bajnóczy Zoltán; Robert Frost: Járatlan útcímű versét pedig Imreh András fordításában közöljük. 1. kiadás 2009. májusMonda pedig az ő tanítványainak: Annakokáért mondom néktek, ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől,mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Az élet több, hogynem az eledel, és a test, hogynem azöltözet. Tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem nem aratnak; kiknek nincs tárházuk, sem csűrük;és az Isten eltartja őket: mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál?Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  3. 3. Annakokáért ha a mi legkisebb dolog, azt sem tehetitek, mit aggodalmaskodtok a többi felől?Tekintsétek meg a liliomokat, mimódon növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak: de mondom néktek:Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy. Lukács 12,22-27 (Károli Gáspár fordítása) WALT WHITMAN Bárki is légy, aki most kezedben tartasz BÁRKI is légy, aki most kezedben tartasz, Egy apróság híján minden kárba vész, Időben szólok, mielőtt jobban megismersz, Én nem olyan vagyok, mint hitted, nagyon más. Ki az a férfi, aki követőm lenne? Ki indulna el szenvedélyeim nyomába? Az út veszélyes - az eredmény bizonytalan, s lehet akár végzetes is; Minden mást fel kellene adnod - bennem látva az egyetlen és igaz Istent, Ám még így is fárasztó lenne és soká tartana, hogy felfedezz, Meg kellene tagadnod mindent, amit addig az életről vallottál és mindenkit, aki nyugalmat adott; Ezért inkább hagyj itt, ne vesződj tovább énvelem - Vedd le a kezed a vállamról, Tegyél le, és indulj utadra. *N. D. P.-nak, akivel azért találkoztam a földön, hogy megmutassa a Jó Harc útját DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  4. 4. ELŐSZÓKönyveim egyik állandóan visszatérő témája: mennyire fontos, hogy megfizessünk az álmainkért. De milyenmértékben manipulálhatók az álmaink? Az utóbbi évtizedekben olyan kultúrában élünk, amely kiemelkedőjelentőséget tulajdonít a hírnévnek, a pénznek és a hatalomnak. Sokan közülünk azt hiszik, hogy kizárólagezekért az értékekért érdemes küzdeni, és nincsenek tudatában annak ténynek, hogy a kulisszák mögött rej-lő valódi manipulátorok névtelenek maradnak. Ezek a manipulátorok tisztában vannak vele, hogy alegerősebb hatalom észrevétlen - egészen addig a pillanatig, amikor már késő észrevenni, mert csapdábaestünk. Erről a csapdáról szól ez a könyv.A győztes egyedül van négy főszereplője közül hárman hagyják, hogy manipulálják az álmaikat:Igor, az orosz milliárdos azt hiszi, hogy az emberölés elfogadható, ha a tettest nemes cél - például az emberiszenvedés megszüntetése vagy a szeretett nő visszaszerzése - vezérli.Hamid, a divatmágnás a legjobb szándékkal kezdte a pályafutását, hogy aztán beszippantsa a gépezet,amelyet ő csak föl akart használni céljai eléréséhez.Gabriela - akárcsak a mai emberek többsége - meg van győződve róla, hogy a hírnév önmagában is elég cél,a legmagasabb kitüntetés egy olyan világban, amely a hírnevet tartja a legnagyszerűbb teljesítménynek.Ez nem thriller, hanem egy kimerevített tablókép arról, hogy hol tartunk most. Paulo Coelho 3:17A Px4-es kompakt Beretta pisztoly alig nagyobb, mint egy mobiltelefon, körülbelül 700 grammot nyom, és10 lövést képes leadni. Azonkívül, hogy kicsi, könnyű és észrevétlenül meglapul a zsebben, a kis kalibernekvan még egy óriási előnye: a golyó nem megy keresztül az áldozat testén, hanem a csontokba fúródik, ésmindent szétroncsol, ami az útjába kerül. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  5. 5. Egy ilyen kaliberű lövés esetében nyilvánvalóan a túlélésnek is nagyok az esélyei: több ezer olyan eset van,amikor egyetlen főartéria sem sérül, és az áldozatnak van ideje ocsúdnia és ártalmatlanná tennie atámadóját. De ha az illető, aki a fegyvert használja, rendelkezik némi tapasztalattal, eldöntheti, hogy gyorshalált választ-e - a szemek közé vagy a szívre célozva -, vagy valami lassabbat: mondjuk, egy bizonyosszögben a bordák közé nyomja a pisztoly csövét, és meghúzza a ravaszt. Akit így lőnek le, annak beletelikegy kis idejébe, amíg észreveszi, hogy halálosan megsebesült: még megpróbál visszatámadni, menekülni,segítséget kérni. A dolog előnyös oldala, hogy az áldozatnak jut ideje rá, hogy lássa, ki öli meg, miközbenlassan kimegy belőle minden erő, azután lerogy a földre, anélkül, hogy kifelé nagyon vérezne, és anélkül,hogy értené, miért történik mindez.A hozzáértők szerint ez korántsem az ideális fegyver: „Legfeljebb nőknek való, nem kémeknek" - mondjaegy angol titkos ügynök James Bondnak a sorozat első filmjében, miközben elveszi tőle régi pisztolyát, ésátad helyette egy új modellt. De ez persze csak a profiknak szól, mert amire neki kell, arra nincs ennélalkalmasabb fegyver.A Berettáját a feketepiacon vette, hogy később ne lehessen azonosítani. Öt golyó van a tölténytárában, de őcsak egyet kíván fölhasználni, azt, amelyiknek a végébe körömreszelővel belekarcolt egy „X"-et. Ezértamikor a golyó majd kirepül a fegyverből, és valami szilárd anyagot ér, négy darabra esik szét.A Berettát azonban csak a legvégső esetben fogja használni. Más módszerei is vannak arra, hogyelpusztítson egy világot, szétromboljon egy univerzumot, Ewa pedig biztosan megérti majd az üzenetet,amint megtalálják az első áldozatot. Tudni fogja, hogy a szerelem nevében cselekedett, hogy egyáltalán nemharagszik rá, és hogy visszafogadja őt anélkül, hogy megkérdezné, mi történt az elmúlt két évben.Reméli, hogy a hat hónapig tartó gondos tervezgetés meghozza a gyümölcsét, de bizonyosságot csak holnapszerezhet. Íme, a terve: hagyja, hogy a Fúriák, a görög mitológia alakjai leszálljanak fekete szárnyaikkal arraa kék-fehér tájra, amely tele van gyémánttal, botoxszal, sportkocsikkal, amik tökéletesen haszontalanok, DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  6. 6. mert legfeljebb két utas fér el bennük. A hatalomhoz, a sikerhez, a hírnévhez és a pénzhez fűzött ábrándok -ezeket törheti szét egyik pillanatról a másikra azokkal az apró eszközökkel, amiket magával hozott.Már fölmehetett volna a szobájába, hiszen a jelenet, amire várt, este 11 óra 11 perckor lezajlott, pedig ő fel-készült rá, hogy többet kell várakoznia. A férfi belépett azzal a gyönyörű nővel az oldalán, mindkettenfeltűnően elegáns öltözetben, hogy részt vegyenek a fontos vacsorák után szokásos estélyen, amely jóvallátogatottabb, mint a fesztivál akármelyik filmbemutatója.Igor nem fedte fel magát. Az egyik kezével az arca elé tartott egy francia újságot (az orosz magazin esetleggyanús lehetett volna), hogy a nő ne ismerje föl. Fölösleges óvintézkedés volt: az a nő sohasem néz rásenkire, ahogy a többiek sem, akik a világ úrnőjének érzik magukat. Ők azért vannak ott, hogytündököljenek, és nem figyelik, mit viselnek a többiek - mert a gyémántok számától és a ruhakülönlegességétől függően esetleg búskomorságba esnének, elromlana a kedvük, kisebbségi komplexusuktámadna, hiába költöttek egy vagyont a ruhájukra és a kiegészítőkre.Partnere, egy választékosan öltözött, őszülő férfi odament a bárpulthoz és pezsgőt kért: az elengedhetetlenaperitifet egy olyan este előtt, amely sok új kapcsolattal, jó zenével, valamint a tengerpartra és a kikötőbenhorgonyzó jachtokra nyíló kitűnő kilátással kecsegtet.Látta, hogy udvariasan bánik a pincérnővel. Megköszönte az italt, és busás borravalót adott.Mindhárman ismerték egymást. Igort boldogság fogta el, amikor érezte, hogy az adrenalin lassan szétárad avérében: másnap tesz róla, hogy a nő tudomást szerezzen a jelenlétéről. És eljön az a pillanat, amikortalálkozni fognak.És csak az Isten tudja előre, hogy mi lesz ennek a találkozásnak az eredménye. Igor, az ortodox katolikus,fogadalmat és esküt tett egy moszkvai templomban, Szent Magdolna ereklyéi előtt (amelyek egy hétigvoltak az orosz fővárosban, hogy a hívek imádhassák őket). Csaknem öt órán keresztül állt sorban, és mireodaért, meg volt győződve róla, hogy a papok találták ki az egészet. De nem akarta megkockáztatni, hogynem tesz fogadalmat. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  7. 7. Kérte a szentet, hogy oltalmazza meg és támogassa őt abban, hogy a lehető legkevesebb áldozattal érje el acélját. Cserébe egy aranyikont ígért, amit egy novoszibirszki kolostorban élő híres festőtől rendel majd meg,amikor mindennek vége lesz, és ő visszatérhet a szülőföldjére.Hajnali három órakor a Hotel Martinez bárját elárasztja a cigaretta- és az izzadságszag. Noha Jimmy márabbahagyta a zongorázást (Jimmy lábain felemás cipő van), és a pincérnő is rettenetesen kimerült, az ottmaradt vendégeknek eszük ágában sincs elmenni. Nekik még itt kell maradniuk a teremben, legalább mégegy óráig, vagy akár egész éjszaka, amíg végre történik valami!Elvégre már négy nap eltelt a cannes-i filmfesztivál megnyitása óta, és még mindig nem történt semmi. Akülönböző asztaloknál ülők fejében ugyanaz a gondolat fészkel: találkozni kell a Hatalommal. Minden szépnő azt reméli, hogy valami producer beleszeret, és fontos szerepet ad neki a következő filmjében. Aszínészek fesztelenül beszélgetnek egymással, nevetgélnek, és eljátsszák, hogy nekik ez az egész semmitnem jelent, fél szemmel azért egyfolytában az ajtót lesik. Valaki jönni fog.Valakinek még jönnie kell. A fiatal rendezők, tele ötletekkel, táskájukban az önéletrajzukkal és avizsgafilmjükkel, fejükben az összes kimerítő olvasmánnyal a fotóművészetről és a forgatókönyvírásról,valami nagy szerencsére várnak: valakire, aki egy partiról visszatérve üres asztalt keres, rendel egy kávét,rágyújt egy cigarettára, már unja, hogy mindig ugyanazokra a helyekre jár, és nyitott az új kalandokra.Milyen naivak.Ha valóban jönne egy ilyen ember, nyilván hallani sem akarna az új „projektről, amilyet még senki nemcsinált", de hát az elkeseredés képes becsapni az elkeseredett lelkeket. A hatalmasok, akik időnkéntbelépnek, épp csak körbepillantanak, aztán mennek is föl a szobájukba. Nem aggódnak. Tudják, hogy nincsfélnivalójuk. A hatalmi elit, a Szuperosztály nem bocsátja meg az árulást, ott mindenki tisztában van ahatáraival - és hiába tartja úgy a legenda, ők sem jutottak oda, hogy élet és halál ügyében dönthetnének.Másrészt pedig, ha valami váratlan és fontos dolog fölfedezésre vár - akár a film, akár a zene, akár a divatvilágában -, az a mélyreható kutatások eredményeképpen kerül a felszínre, nem pedig a szállodai bárokban. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  8. 8. A Szuperosztály most éppen azzal a lánnyal szeretkezik, akinek sikerült bejutnia az estélyre, és mindenrekapható. A Szuperosztály most éppen lemossa a sminkjét, nézegeti a ráncait, és azt gondolja, hogy itt azideje egy újabb plasztikai műtétnek. Olvassa az interneten a híreket, keresi, mit írnak az aznapibejelentéséről. Beveszi az elengedhetetlen altatót, megissza a teát, ami könnyű fogyást ígér. Bejelöli azétlapon, hogy mit hozzanak föl reggelire a szobájába, és kiakasztja a kilincsre, a „Ne zavarjanak"táblácskával együtt. A Szuperosztály lehunyja a szemét, és azt gondolja: „Remélem, hamar elalszom, mertholnap van egy találkozóm tíz előtt."A Martinez bárjában azonban mindenki tudja, hogy ott vannak a hatalmasok. És ha ott vannak, akkor azszámukra eséllyel kecsegtet.Az meg sem fordul a fejükben, hogy a Hatalom csak a Hatalommal áll szóba. Hogy nekik arra van szüksé-gük, hogy egymással találkozzanak, együtt egyenek és igyanak, nagy partikat rendezzenek, amegjelenésükkel emeljék egy-egy rendezvény fényét, áltassák magukat, hogy a luxus és csillogás világamindenki számára elérhető, aki elég bátor ahhoz, hogy makacsul ragaszkodjon az elképzeléseihez. Hogyelkerüljék az olyan háborúkat, amelyek nem hoznak hasznot, és hogy ellentétet szítsanak országok vagycégek között, ha úgy érzik, hogy ez még több hatalmat vagy pénzt ígér nekik. Hogy színleljék, hogyboldogok, pedig a saját sikerük rabjai. Hogy még tovább növeljék a vagyonukat és a befolyásukat, akkor is,ha már óriási - ugyanis a Szuperklasszisok tagjai hiúságból vetélkednek egymással, és mindenki a csúcsokcsúcsára akar jutni.Az eszményi világban a Hatalom szóba állna a színészekkel, a rendezőkkel, a divattervezőkkel és az írókkal,akiknek már vörös a szemük a fáradtságtól, és már azon jár az eszük, hogy holnap visszatérnek messzivárosukba, az albérletükbe, és kezdhetik elölről a kopogtatást, az ismerkedést, az érvényesülés keresését.A való világban a Hatalom most bezárkózik a szobájába, és átfutja az elektronikus leveleit, méltatlankodik,hogy a partik mindig egyformák, hogy a barátnője ékszere nagyobb, mint az övé, hogy a riválisa jachtjánakkülönleges díszítése van, és ez hogy lehetséges... DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  9. 9. Igornak nincs kivel beszélgetnie, de ez nem is érdekli. A győztes egyedül van.Igor egy oroszországi telefontársaság sikeres tulajdonosa és elnöke. Már egy évvel korábban lefoglalta aMartinez legjobb lakosztályát (amit legalább tizenkét napra kell kifizetni, függetlenül attól, hogy mennyiideig kíván maradni a vendég), és ma délután megérkezett a magánrepülőgépén, lezuhanyozott, utánalement a hallba, abban a reményben, hogy tanúja lehet egy egyszerű kis jelenetnek.Egy ideig színésznők, színészek és rendezők háborgatták, de neki már megvolt a tökéletes válaszamindannyiuk számára:- Dont speak English, sorry. Polish.Vagy:- Dont speak French, sorry. Mexican.Valaki megpróbált elmakogni pár szót spanyolul, de akkor Igor más eszközhöz folyamodott. Számokatjegyzett föl egy füzetbe, hogy ne tűnjön se újságírónak (aki mindenkit érdekel), se a filmiparhoz kapcsolódószemélynek. Mellette egy orosz nyelvű gazdasági magazin (a legtöbben úgysem tudják megkülönböztetniegymástól az oroszt, a lengyelt és a spanyolt), egy jelentéktelen üzletember fényképével a borítóján.A bár vendégei azt hiszik magukról, hogy jó emberismerők, és békén hagyják Igort abban a hiszemben,hogy bizonyára ő is az a fajta milliomos, aki azért jön Cannes-ba, hogy szeretőt találjon. Miután az ötödikember is leült az asztalához, és ásványvizet kért, mondván, hogy „sehol nincs szabad szék", elterjedt apletyka, és már az egész bár tudja, hogy ez a magányos férfi nem képviselője sem a film, sem a divatvilágának, így hát egyelőre félreteszik „parfüm" néven.A „parfüm" a színésznők (vagy „starlet"-ek, ahogy a fesztiválon hívják őket) tolvajnyelvi fordulata: könnyűlecserélni a márkát, sokszor azonban valóságos kincs lehet. A „parfümökkel" csak a fesztivál utolsó kétnapján kezdenek el foglalkozni, amikor már bizonyos, hogy nem találtak maguknak semmi érdekeset afilmiparban. Addig várnia kell ennek a furcsa, gazdagnak látszó férfinak. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  10. 10. Minden színésznő jól tudja, hogy még mindig jobb egy új partnerrel távozni (aki később akár filmproducerréis válhat), mint elmenni a következő rendezvényre, ahol csinálhatják végig ugyanazt a szertartást - inni kell,mosolyogni (főleg mosolyogni), eljátszani, hogy nem néznek senkire, miközben a szívük szaporán ver, mertaz óra mutatói gyorsan pörögnek, a gálavacsorák még tartanak ugyan, de őket nem hívták meg, egyesegyedülálló férfiakat viszont igen.Előre tudják, hogy mit fognak mondanak a „parfümök", hiszen mindegyik ugyanazt mondja, de úgy tesz-nek, mintha elhinnék:a. „Mellettem megváltozhat az életed."b. „Sok nő szívesen lenne a helyedben."c. „Most még fiatal vagy, de gondolj arra, mi lesz pár év múlva. Itt az ideje egy hosszabb távúbefektetésnek."d. „Nős vagyok, de a feleségem..." (ez a mondat többféleképpen végződhet: „betegeskedik", „azt mondta,hogy öngyilkos lesz, ha elhagyom" stb.)e. „Te igazi hercegnő vagy, és megérdemled, hogy úgy is bánjanak veled. Egész életemben rád vártam, bárennek magam sem voltam tudatában. Nem hiszek a véletlenekben, és azt érzem, hogy adnunk kell egyesélyt ennek a kapcsolatnak."A társalgás mindig ugyanaz. Ami változik, az a végeredmény: hogy milyen ajándékot sikerül kiszednibelőle (lehetőleg ékszereket, amiket később el lehet adni), esetleg meghívást egy-két jachton rendezettpartira, ahol minél több névjegykártyát érdemes összegyűjteni, végig kell hallgatni ugyanazokat atársalgásokat, viszont meghívót lehet szerezni a Forma-l-es versenyekre, ahol ugyanezek az emberekjelennek meg, és ahol talán már vár a nagy esély.Szintén „parfümnek" nevezik a fiatal színészek az idős, plasztikázott és botoxszal felfújt milliomosnőket,akik azonban okosabbak, mint férfi társaik. Ők soha nem vesztegetik az idejüket: csak az utolsó napokbanérkeznek meg, és tudják, hogy a pénzük a vonzerejük. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  11. 11. A hímnemű „parfümök" tévhitben élnek: azt hiszik, hogy ha sikerült elcsábítaniuk a hosszú lábak és az ifjúarcok tulajdonosait, akkor kedvükre manipulálhatják őket. A nőnemű „parfümök" viszont kizárólag abriliánsaik hatalmában bíznak, és semmi másban.Igor nem ismeri ezeket a részleteket: ő most van itt először. És épp most állapította meg, legnagyobbmegdöbbenésére, hogy senkit nem érdekelnek különösebben a filmek - kivéve a bárban ülő embereket.Átlapozott néhány magazint, kinyitotta a borítékot, amelybe a titkárnője a legfontosabb partikra szólómeghívókat tette, és sehol sem tettek említést egyetlen premierről sem. Mielőtt megérkezettFranciaországba, kíváncsi volt rá, hogy milyen filmek versenyeznek - és rendkívül nehezen szerezte megezeket az információkat. Azután egy barátja ezt mondta neki: - Felejtsd el a filmeket! Cannes valójábandivatfesztivál. Divat. De hát mit gondolnak az emberek? Szerintük az a divat, ami évszakról évszakraváltozik? Azért jöttek ide a világ minden tájáról, hogy megmutassák a ruháikat, az ékszereiket és acipőgyűjteményüket? Nem ismerik a szó valódi jelentését. A „divat" valójában nem más, mint annak akifejezése: a te világodhoz tartozom. Én is a te hadsereged egyenruháját hordom, ne lőj rám.Azóta, hogy férfiak és nők csoportjai elkezdtek együtt élni a barlangokban, a divat az egyetlen olyankifejezési eszköz, amit mindenki megért anélkül, hogy ismerné a másikat, és amivel el lehet mondani:egyformán öltözködünk, a te törzsedből való vagyok, összefogunk a gyengébbek ellen, és így életbenmaradunk.De akik itt vannak, azt hiszik, hogy a „divat" minden. Hathavonta egész vagyont költenek arra, hogymegváltoztassanak valami apró részletet, és továbbra is a gazdagok kiváltságos törzséhez tartozhassanak.Ha most ellátogatnának a Szilícium-völgybe, ahol az informatikai világ milliárdosai műanyag karórát éselnyűtt nadrágot hordanak, rádöbbennének, hogy a világ már nem a régi, mintha mindenki azonostársadalmi szinten élne, mert már senkit nem érdekel a gyémánt mérete, a nyakkendő márkája és a bőrtáskatervezője. A jelek szerint a világnak ezen a részén nem léteznek nyakkendők és bőrtáskák, ám nem messzetőle ott van Hollywood, egy még hatalmasabb gépezet, amely - bár hanyatlásnak indult - még képes DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  12. 12. elhitetni az ártatlan lelkekkel, hogy nincs csodálatraméltóbb dolog a ruhakölteményeknél, a smaragdnyakékeknél és az óriási limuzinoknál. És mivel még mindig ezzel vannak tele a magazinok, senkinek nemáll érdekében romba dönteni a több milliárd dolláros reklámipart, a fölösleges holmik kereskedelmét, ahaszontalan irányzatok diktálását vagy az újabb és újabb csodakrémek megalkotását, amik valójábanugyanazok, csak a címkéjük változik.Nevetségesek. Igor képtelen leplezni a gyűlöletét azok iránt, akiknek a döntései emberek millióit érintik,olyan férfiakat és nőket, akik tisztességesen dolgoznak és méltósággal élik a mindennapjaikat, pusztán azért,mert egészségesek, van hol lakniuk és szeretik a családjukat.Perverzek. Amikor úgy tűnik, hogy minden a legnagyobb rendben van, amikor a családok leülnek az asztalköré, hogy együtt vacsorázzanak, hirtelen megjelenik a Szuperosztály szelleme, és lehetetlen álmokat kínálföl nekik: luxust, szépséget, hatalmat. És szétesik a család. Az apa éjszakákat tölt álmatlanul, mert túlórázik,hogy megvehesse a legújabb sportcipőt a fiának, nehogy kiközösítsék az iskolában. A felesége titokban azértsírdogál, mert a barátnői márkás ruhákat hordanak, neki pedig nincs pénze ilyesmire. A kamaszok pedigahelyett, hogy megismernék a hit és a remény igazi értékeit, arról álmodoznak, hogy művészek lesznek. Avidéki lányok elveszítik az identitásukat, és azon törik a fejüket, hogyan juthatnak el a nagyvárosba, aholbármibe, de tényleg bármibe belemennek, csak hogy megszerezzenek egy bizonyos ékszert. A világ,amelynek az igazságosság felé kéne haladnia, az anyag körül forog, a körül az anyag körül, ami hat hónapmúlva már nem jó semmire, ki kell cserélni újra, és így, csakis így maradhatnak a csúcson azok a hitványalakok, akik most ott vannak Cannes-ban.Igor természetesen nem hagyja, hogy ez a pusztító erő hasson rá. A világ egyik legirigylésreméltóbbmunkáját végzi. Jóval többet keres naponta, mint amennyit el tudna költeni egy év alatt, pedig elhatározta,hogy minden lehetséges szórakozást megenged magának - törvényeseket és törvényteleneket egyaránt. Nemokoz neki nehézséget egy-egy nő meghódítása, még azelőtt sem, hogy gazdagsága kiderülne -számtalanszor kipróbálta már, és mindig sikerült. Most töltötte be a negyvenedik évét, és tökéletes formában DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  13. 13. van, a rendszeres évi orvosi vizsgálat szerint is makkegészséges. Öt nem köti semmi. Nem kell egy bizonyosmárkájú ruhát hordania, egy bizonyos előkelő étterembe járnia, azon a tengerparton üdülnie, ahova „min-denkinek muszáj elmennie", nem kénytelen megvenni azt a karórát, amelyet valamelyik sikeres sportolóreklámoz. A fontos szerződéseket egy pár forintos tollal is aláírhatja, nyugodtan hordhatja azokat a kézzelvarrott kényelmes és elegáns zakókat, amelyeket az irodája melletti kis boltban vásárolt, és amelyekensemmiféle márkajelzés nem látszik. Azt csinálhat, amit akar, senki előtt nem kell fitogtatnia a gazdagságát,érdekes munkája van, amit lelkesen végez.Talán éppen ez a baj: mindig mindent lelkesen csinál. Meggyőződése, hogy ez az oka annak, hogy a nő, akinéhány órával ezelőtt belépett a bárba, nem az ő asztalánál ül.Próbál tovább gondolkodni, hogy teljen az idő. Még egy italt rendel Kristelle-től - azért tudja a pincérnőnevét, mert egy órával ezelőtt, amikor kisebb volt a forgalom (az emberek a vacsorákon időztek még), kértegy pohár whiskyt, és a nő megjegyezte, hogy szomorúnak látszik, jól tenné, ha enne valamit és egy kicsitjobb kedvre derülne. Igor megköszönte a figyelmességet, és örült, hogy van valaki, akit valóban foglalkoztataz ő lelkiállapota.Talán ő itt az egyetlen, aki tudja, hogy hívják azt az embert, aki kiszolgálja: a többiek csak az asztaloknál és anézőtéren ülők nevére - és ha lehet, foglalkozására - kíváncsiak.Próbál tovább gondolkodni, de már hajnali három óra is elmúlt, és a szép nő nem jelent meg újra az udvariasférfival - aki egyébként külsőre nagyon hasonlít rá. Talán egyből fölmentek a szobájukba, és mostszeretkeznek, vagy esetleg még pezsgőznek valamelyik jachton, ahol akkor kezdődnek a partik, amikor atöbbi helyen véget érnek. Talán csak hevernek az ágyon, és újságot olvasnak anélkül, hogy egymásranéznének. De ennek nincs is jelentősége. Igor egyedül van, fáradt, és aludnia kell. 7:22 DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  14. 14. Reggel 7 óra 22 perckor ébred. Sokkal korábban, mint ahogy a teste szerette volna, de hát még nem volt idejealkalmazkodni a Moszkva és Párizs közötti időeltolódáshoz: ha most az irodájában ülne, akkor már túl lennelegalább két-három értekezleten az alkalmazottaival, és készülne az üzleti ebédre egy új ügyfelével.De most más feladata van: találnia kell valakit, akit feláldozhat a szerelem oltárán. Szüksége van egyáldozatra, hogy Ewa még reggel megértse az üzenetét.Megfürdik, lemegy, hogy megreggelizzen egy olyan étteremben, ahol majdnem minden asztal üres, és sétáraindul a Croisette-en, ahol a legfontosabb luxusszállodák sorakoznak. Nincs forgalom - az egyik sáv le vanzárva, és csak a hivatalos engedéllyel rendelkező gépkocsik haladhatnak át rajta. A másik pedig azért üres,mert a város lakói még készülődnek, mielőtt munkába indulnak.Nincs benne harag - a legnehezebb időszakon már túl van, amikor nem tudott aludni a mérhetetlenszenvedéstől és gyűlölettől, ami a szívét nyomta. Most már megérti Ewa viselkedését, rájött ugyanis, hogy amonogámia csak egy mítosz, amit lenyomtak az emberiség torkán. Sokat olvasott a témáról, és megtudta,hogy szó sincs hormontúltengésről vagy hiúságról: egyszerűen genetikailag kódolva van bennünk ahűtlenség, akárcsak a többi állatban.A kutatások nem tévednek: a tudósok, akik apasági teszteket végeztek bizonyos madarakon, majmokon ésrókákon, fölfedezték a tényt, hogy ezek a fajok hiába alakítottak ki a házassághoz nagyon hasonló társaskapcsolatot, attól még korántsem biztos, hogy hűségesek is egymáshoz. Az utódok az esetek 70%-ábanfattyak. Igor kívülről fújja a seattle-i Washington Egyetem pszichológiaprofesszorának, David Barashnakegy megállapítását:„Azt tartják, hogy csak a hattyúk hűségesek egymáshoz, de még ez sem igaz. Egyetlen faj létezik azállatvilágban, amely nem követ el házasságtörést: egy amőbafaj, a Diplozoon paradoxum. A két egyedugyanis még fiatalon találkozik egymással, és a testük egyetlen szervezetté egyesül. Minden más faj képes ahűtlenségre." DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  15. 15. Éppen ezért egyáltalán nem hibáztatja Ewát - hiszen csak az emberi faj ösztöneit követte. De mivel ő olyantársadalmi konvenciók szerint nevelkedett, amely nincs tekintettel a természetre, most nyilván bűntudatavan, és azt hiszi, hogy a férfi már nem szereti, és soha nem tudna neki megbocsátani. Pedig ez nem így van.Éppen ellenkezőleg: Igor mindenre hajlandó, még arra is, hogy olyan üzeneteket küldjön, amelyekelpusztítják más emberek univerzumát - és mindezt csak azért, hogy megértesse a szeretett nővel, hogyszívesen visszafogadja, sőt fátylat borít a múltra anélkül, hogy bármit is kérdezne.Ahogy sétál, megpillant a járdán egy fiatal nőt, aki éppen kipakolja a portékáját. Vitatható minőségű kéz-műves tárgyakat.Igen, ő lesz az áldozat. Ő lesz az üzenet, amit el kell küldenie - és amit a címzett minden bizonnyal abban apillanatban meg fog érteni, amint eljut hozzá. Mielőtt odamegy, gyengéden szemléli: ennek a lánynakfogalma sincs róla, hogy ha minden jól alakul, a lelke hamarosan fölszáll a fellegek közé, és örökremegszabadul ettől az ostoba munkától, amely soha nem tette volna lehetővé, hogy megvalósíthassa azálmait.- Mennyibe kerül? - érdeklődik folyékony franciasággal.- Melyiket szeretné?- Mindet.A lány - aki nem lehet több húszévesnél - elmosolyodik.- Nem maga az első, aki ilyen ajánlatot tesz. A következő kérdése az lesz: nem sétálna velem egyet? Maga túlszép ahhoz, hogy itt üljön és árulja ezeket a holmikat. Én vagyok a...- ... nem, nem én vagyok az. Én nem a filmiparban dolgozom. És nem faragok magából színésznőt, és nemváltoztatom meg az életét. És valójában nem is érdekel az áruja. Én csak beszélgetni szeretnék, és azt itt islehet.A lány elfordítja az arcát. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  16. 16. - A szüleim készítik ezeket a tárgyakat, és büszke vagyok arra, amit csinálok. Egyszer majd erre sétál valaki,aki fölismeri az értéküket. Kérem, menjen tovább, nem lesz nehéz találnia valakit, aki végighallgatja.Igor elővesz a zsebéből egy köteg pénzt, és udvariasan leteszi a lány mellé.- Bocsássa meg a gorombaságomat. Csak azért mondtam, hogy lealkudjam az árat. Örvendek aszerencsének, a nevem Igor Dalev. Tegnap érkeztem Moszkvából, és még nem szoktam meg azidőeltolódást.- Az én nevem Olivia - mondja a lány, és úgy tesz, mintha elhinné a férfi hazugságait.Igor anélkül, hogy engedélyt kérne, leül mellé. A lány kicsit arrébb csúszik.- Miről akar beszélgetni?- Előbb vegye el a pénzt.Olivia habozik. De körülnéz, és rájön, hogy nincs oka félni. Már járnak az autók az egyetlen szabad sávban,fiatalok tartanak a tengerpart felé, és egy idős pár közeledik a járdán. Elteszi a pénzt a zsebébe, anélkül,hogy megszámolná - elég tapasztalt már ahhoz, hogy tudja: több mint elég.- Köszönöm, hogy elfogadta az ajánlatomat - folytatja az orosz. - Hogy miről akarok beszélgetni? Valójábansemmi fontosról.- Valami oka csak van annak, hogy idejött. Senki nem látogat csak úgy Cannes-ba, éppen akkor, amikor aváros elviselhetetlen mind a lakói, mind a turisták számára.Igor a tengert nézi, és rágyújt egy cigarettára.- A dohányzás ártalmas.A férfi elengedi a füle mellett a megjegyzést.- A maga számára mi az élet értelme? - kérdezi.- A szeretet.Olivia elmosolyodik. Nem is kezdődhetne jobban a nap: végre mélyebb értelmű dolgokról is beszélgethet,mint a kézműves tárgyak ára vagy az, hogy ki milyen ruhát visel. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  17. 17. - És a maga számára mi az értelme?- Nekem is a szeretet. De azt is fontosnak tartottam, hogy elég pénzem legyen ahhoz, hogy megmutathassama szüleimnek: képes vagyok boldogulni az életben. Ez sikerült is, és most nagyon büszkék rám. Megtaláltama tökéletes nőt, családot alapítottam, gyerekeket akartam, és azt, hogy dicsérjem és féljem Istent. De agyerekek nem jöttek.Olivia úgy érzi, tapintatlanság volna megkérdezni, hogy miért nem. A negyvenéves férfi tökéletesfranciasággal folytatja:- Fontolgattuk, hogy örökbe fogadunk egy gyereket. Két-három évig gondolkodtunk rajta. De idővel egyremozgalmasabb lett az életünk: utazások, partik, találkozók, üzleti tárgyalások...- Amikor leült ide mellém beszélgetni, azt hittem, hogy maga is csak egy pökhendi milliomos, aki kalandravágyik. De örülök, hogy ilyen dolgokról beszélgetünk.- Maga gondol a jövőjére?- Igen, gondolok, és azt hiszem, hogy ugyanazokról a dolgokról álmodom, mint maga. Persze gyerekeket isszeretnék.Itt rövid időre elhallgat. Nem akarja megbántani a beszélgetőtársát, aki ilyen váratlanul bukkant elő asemmiből.- ... ha lehetséges, persze. Istennek néha más tervei vannak.Úgy tűnik, hogy Igor nem nagyon figyelt a válaszára.- A fesztiválra csak milliomosok jönnek?- Milliomosok és olyanok, akik azt képzelik magukról, hogy milliomosok, meg olyanok, akik milliomosokakarnak lenni. Ezekben a napokban a városnak ez a része olyan, mint egy bolondokháza, mindenki úgyviselkedik, mintha rettentő fontos ember lenne, kivéve azokat, akik valóban fontos emberek: ők sokkaludvariasabbak, mert senkinek nem kell bizonyítaniuk semmit. Nem feltétlenül veszik meg az árumat, delegalább mosolyognak, mondanak egy-két kedves szót, és tisztelettel néznek rám. Maga mit csinál itt? DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  18. 18. - Isten hat nap alatt teremtette a világot. De hát mi a világ? Az, amit maga vagy én látunk. Akárhányszormeghal egy ember, az univerzum egy része elpusztul. Mindaz, amit ez az ember érzett, átélt, megcsodált,eltűnik vele együtt, valahogy úgy, mint a könnyek az esőben.- „Mint a könnyek az esőben..." Igen, láttam egy filmet, amiben elhangzott ez a mondat. De nem emlékszem,hogy melyik film volt az.- Nem azért jöttem, hogy sírjak. Azért jöttem, hogy üzeneteket küldjek a nőnek, akit szeretek. És ezért el kellpusztítanom néhány univerzumot vagy világot.Olivia ahelyett, hogy megijedne, elneveti magát. Ez a jóképű, jól öltözött, franciául folyékonyan beszélő férfiegyáltalán nem tűnik őrültnek. Különben is unja már, hogy mindig ugyanazokat a mondatokat kellhallgatnia: maga nagyon szép, sokkal jobb életet érdemelne, ennek mi az ára, az mennyibe kerül, jaj, eznagyon drága, sétálok egyet, azután visszajövök ami persze soha nem történik meg) stb. Ennek az orosznaklegalább van humorérzéke.- És miért kell elpusztítani a világot?- Hogy újjáépítsem a magamét.Olivia megpróbálhatná megvigasztalni a férfit, aki mellette ül. De attól tart, hogy már megint a jól ismert„szeretném, ha értelmet adnál az életemnek" mondatot fogja hallani, és ezzel véget is ér a társalgás, hiszenneki más tervei vannak a jövőre. Különben is ostobaság lenne a részéről, ha ő akarná megtanítani egy nálajóval idősebb és sikeresebb férfinak, hogy miként tegye túl magát a nehézségeken.Végül úgy dönt, hogy megpróbál többet megtudni róla. Végül is megfizetett - és nem is rosszul - az idejéért.- És hogy akarja ezt megvalósítani?- Mennyit tud maga a varangyok viselkedéséről?- A varangyokéról? Igor folytatja:- Több biológiai tanulmány is megállapította, hogy ha egy varangyot beleteszünk egy edénybe, amibe a sajátélőhelyének a vizét töltöttük, végig mozdulatlanul tűri, amíg melegítjük a vizet. A varangy nem reagál a DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  19. 19. hőmérséklet fokozatos növelésére, a környezet változásaira, és amikor felforr a víz, felpüffedve és boldoganhal meg. Ha azonban eleve forró vízbe dobjuk, azonnal kiugrik az edényből. Kicsit megégeti magát, deéletben marad.Olivia nem egészen érti, hogy mi köze van ennek a világ elpusztításához. Igor folytatja:- Én úgy viselkedtem, mint a felforralt varangy. Nem vettem észre a változásokat. Azt hittem, hogy mindenrendben, hogy a rossz majd elmúlik, csak idő kérdése. Kész voltam meghalni, mert elvesztettem azt, ami alegfontosabb volt az életben, és ahelyett, hogy cselekedtem volna, csak lebegtem bambán a vízben, amipercről percre forróbb lett.Olivia összeszedi a bátorságát, és föltesz egy kérdést:- Mit veszített el?- Valójában nem is veszítettem el semmit: vannak pillanatok, amikor az élet bizonyos embereket elválasztegymástól, csak azért, hogy mindketten megértsék, milyen sokat jelentenek egymásnak. Mondjuk, hogytegnap láttam a feleségemet egy másik férfival. Tudom, hogy szeretne visszajönni hozzám, hogy mégmindig szeret, csak nincs bátorsága megtenni ezt a lépést. Vannak olyan forralt varangyok, amik mégmindig azt hiszik, hogy az engedelmesség fontosabb, mint a tudás: aki tud, az parancsol, akinek pedig vanjózan esze, az engedelmeskedik. És tudja, mi a tanulság ebben az egészben? Jobb kiugrani egy helyzetből,akkor is, ha kicsit megégünk, de élünk, és készek vagyunk a cselekvésre. És biztos vagyok benne, hogymaga segíteni fog nekem ebben.Olivia próbálja kitalálni, hogy mi járhat ennek az embernek a fejében. Hogy hagyhatta el az a nő ezt azérdekes férfit, akivel ilyen izgalmas, sohasem hallott dolgokról lehet beszélgetni? De hát a szerelemben nincslogika - fiatal kora ellenére ezt még ő is tudja. Az ő szerelme például elég durva dolgokra ragadtatja magát,néha még meg is veri őt minden ok nélkül, és mégsem bír ki nélküle egy napot sem.Most miről is beszélnek voltaképpen? Varangyokról. Meg arról, hogy ő tudna neki segíteni. Márpedig nemfog tudni, úgyhogy ideje témát váltani. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  20. 20. - És hogy akarja elpusztítani a világot?Igor rámutat a Croisette egyetlen szabad sávjára.- Tegyük föl, hogy nem akarom, hogy maga elmenjen egy bizonyos buliba, de ezt nem mondhatom kinyíltan. Ha megvárom a csúcsforgalom idejét, és megállok az autómmal az út közepén, tíz percen belül azegész tengerparti út bedugul. A vezetők azt gondolják: „biztos baleset történt", és egy darabig türelmesenvárnak. Tizenöt perc múlva megérkezik a rendőrség egy kamionnal, hogy elvontassa az autómat.- Ez számtalanszor megtörtént már.- Csakhogy én előbb kiszállnék az autómból, és szegeket meg más éles tárgyakat szórnék szét körülötte. Denagyon óvatosan, hogy senki ne vegye észre. Türelmesen befesteném mindet feketére, hogy ne üssenek el azaszfalttól. És amikor odaérne a kamion, kilyukadna a gumija. Most már két akadály torlaszolná el az utat, ésa forgalmi dugó elérné ennek a kisvárosnak a külső részeit is, ahol valószínűleg maga lakik.- Rendkívül kreatív ötlet. De legfeljebb annyit érne el vele, hogy késnék egy órát.Most Igor mosolyodott el.- Na jó, órákig tudnék beszélni arról, hogyan lehetne tovább bonyolítani az ügyet: például amikor azemberek odagyűlnének, hogy segítsenek, bedobnék a kamion alá valami kis füstbombát. Mindenkimegrémülne. Beülnék az autómba, úgy csinálnék, mintha el lennék keseredve, és beindítanám a motort, deközben lelocsolnám a szőnyeget egy kis öngyújtóbenzinnel, és meggyújtanám. Lenne elég idő, hogykiszálljak, és figyeljem, hogy mi történik: nézném, ahogy lassan lángba borul az egész autó, a tűz eléri abenzintartályt, felrobban, a mögötte álló autó is kigyullad - és elindul a láncreakció. És mindehhez nem kellmás, csak egy autó, néhány szeg, egy füstbomba, amit bárhol meg lehet venni, és egy kevésöngyújtóbenzin...Igor elővesz a zsebéből egy kémcsövet, amiben egy kevés folyadék lötyög.- ... mondjuk ennyi. Ezt kellett volna tennem, amikor láttam, hogy Ewa el akar menni. Késleltetnem kellettvolna a döntését, rá kellett volna vennem, hogy gondolja át még egyszer, mérje föl a következményeket. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  21. 21. Amikor az ember elkezd gondolkodni, mielőtt meghoz egy fontos döntést, rendszerint letesz a tervéről:nagy bátorság kell ahhoz, hogy megtegyünk bizonyos lépéseket. De én túl büszke voltam, és azt gondoltam,hogy ez csak valami múló dolog, majd magától megoldódik. Ismétlem: biztos vagyok benne, hogy mármegbánta, és szeretne visszajönni. De ehhez az kell, hogy elpusztítsak néhány világot.Közben egészen megváltozott a hanghordozása, és Olivia már egy cseppet sem élvezi a beszélgetést. Föláll.- Hát, nekem most már dolgoznom kell.- Megfizettem azért, hogy végighallgasson. Az egész napi munkáját kifizettem.A lány belenyúl a zsebébe, hogy elővegye a pénzt, amit kapott, de ebben a pillanatban észreveszi, hogypisztoly szegeződik az arcára.- Üljön vissza.Az első gondolata az, hogy elszalad. Az idős házaspár lassan közeledik.- Ne fusson el - mondja Igor, mintha olvasna a gondolataiban. - Nem áll szándékomban lőni, ha leül ésvégighallgat. Ha nem tesz semmit, csak engedelmeskedik, akkor esküszöm, hogy nem lövök.Olivia fején villámgyorsan átsuhan egy sor lehetőség: az első az, hogy cikcakkban elrohan, de érzi, hogyremeg a lába.- Üljön le - ismétli a férfi. - Nem lövöm le, ha azt teszi, amit mondok. Megígérem.Igen. Valóban őrültség volna elsütni a fegyvert fényes nappal, miközben autók közlekednek az úton, sokan atengerpartra igyekeznek, a forgalom egyre sűrűbb, a járdán is mind több a gyalogos. Jobb, ha azt teszi, amitez az ember mond - egyszerűen azért, mert nem tehet mást: már az ájulás kerülgeti.Engedelmeskedik. Most meg kell győznie a másikat, hogy ártalmatlan, végig kell hallgatnia az elhagyott férjpanaszait, meg kell ígérnie, hogy nem látott semmit, és amint megjelenik egy járőröző rendőr, a földre kellvetnie magát és segítségért kiáltania.- Pontosan tudom, mit érez. - A férfi igyekszik megnyugtató hangon beszélni. - A félelem tünetei az időkkezdete óta ugyanazok. Így reagált az ember, amikor a vadonban szembetalálta magát egy ragadozóval, és DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  22. 22. ugyanígy reagál ma is, ha fél. Az arcából és a bőre alól kiszökik a vér, hogy ne vérezzen el, ha megsebesül:ezért sápad el. A belek ellazulnak, és kiürítik a tartalmukat, hogy ne fertőzzék meg a szervezetet mérgezőanyagok. A test az első pillanatban megmerevedik, hogy ne hergelje föl a vadállatot, amely bármilyengyanús mozdulatra támadásba lendülhet.„Ez az egész csak rémálom" - gondolja Olivia. Eszébe jutnak a szülei, akiknek most valójában itt kénelenniük, de egész éjjel készítették a csecsebecséket, mert tudták, hogy másnap forgalmas nap lesz.Néhány órája szeretkezett a kedvesével, akit élete szerelmének tart, bár néha bántja őt: egyszerre élveztek el,ami már jó ideje nem történt meg. Reggeli után úgy döntött, hogy kivételesen nem zuhanyozik le, mertszabadnak, könnyűnek, frissnek és boldognak érzi magát.Nem, ilyesmi nem történhet meg. Jobb lesz, ha nyugodtnak mutatja magát.- Beszélgessünk. Kifizette az összes darabot, úgyhogy beszélgetni fogunk. Nem azért álltam föl, hogyelmenjek.Igor finoman a lány bordái közé nyomja a pisztoly csövét. Az idős házaspár elhalad mellettük anélkül, hogybármit is észrevennének. Csak annyit látnak, hogy szokás szerint itt ül a portugál lánya, és ma is igyekszikidecsalogatni a vevőket sűrű szemöldökével és gyermeki mosolyával. Nem ez az első alkalom, hogy együttlátják egy külföldivel, aki az öltözékéből ítélve gazdag.Olivia mereven nézi őket, mintha a tekintetével akarna közölni valamit. A mellette ülő férfi vidámanmegszólal:- Jó reggelt!A házaspár szó nélkül továbbmegy - nem szoktak idegenekkel szóba állni és utcai árusoknak köszöngetni.- Igen, beszélgetni fogunk - törte meg a csöndet az orosz. - Nem idézek elő forgalmi dugót, ezt az egészetcsak példának hoztam föl. A feleségem tudni fogja, hogy itt vagyok, amikor megkapja az üzeneteimet. Nemteszem meg azt, ami a legkézenfekvőbb lenne: nem próbálok meg találkozni vele, mert nekem az kell, hogyő keressen föl engem. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  23. 23. Itt van a menekülési lehetőség!- Ha gondolja, szívesen átadom azokat az üzeneteket. Csak mondja meg, hogy melyik szállodában szálltmeg.A férfi nevet.- Magában is megvan az a rossz szokás, ami a korosztálya többi tagjában: azt hiszi, hogy mindenkinélravaszabb. Ha fölállna innen, nyilván az lenne az első dolga, hogy elmegy a rendőrségre.A lány ereiben megfagy a vér. Lehet, hogy egész nap itt kell ülnie, ezen a padon? Lehet, hogy a férfi így is,úgy is lelövi, hiszen fölismerné az arcát?- Azt mondta, nem fog lőni.- Megígértem, hogy nem teszem meg, ha maga felnőtt módjára viselkedik, és nem néz hülyének.Igen, igaza van. Felnőttebb viselkedés az, ha egy kicsit beszél önmagáról. Ki tudja, hátha fölébred benne azegyüttérzés, ami minden őrült elméjében ott lapul. Elmesélhetné, hogy ő is hasonló helyzetben van, még hanem is igaz.Egy fiú fut el mellettük, iPoddal a fülén. Ahhoz sem veszi a fáradságot, hogy rájuk nézzen.- Együtt élek egy férfival, aki pokollá teszi az életemet, mégsem tudok tőle megszabadulni.Igor tekintete megváltozik.Olivia úgy érzi, megtalálta a módját, hogy kimásszon a csávából. „Légy észnél. Ne kínáld föl magad, gondoljennek az embernek a feleségére. Légy hiteles."- Elszigetelt a barátaimtól. Állandóan féltékeny, pedig minden nőt megkaphat, akit csak akar. Bármitcsinálok, kritizál, és azt mondja, hogy nincs bennem ambíció. Számon tartja azt a kevéske pénzt is, amit abizsuk eladásával keresek.A férfi hallgat, a tengert nézi. Az utca megtelik emberekkel. Mi lenne, ha egyszerűen fölállna és elfutna?Képes lenne lelőni? Egyáltalán, valódi ez a fegyver? DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  24. 24. De tudja, hogy olyan témát talált, ami tetszik a férfinak. Jobb, ha nem kockáztatja meg, hogy valamiőrültséget csinál - emlékszik, milyen volt a tekintete pár perccel ezelőtt.- Mégsem vagyok képes elhagyni. A világ legjobb, leggazdagabb és legkedvesebb férfijára sem cserélném lea kedvesemet. Nem vagyok mazochista, egyáltalán nem élvezem, hogy állandóan megaláz - de szeretem.Érezte, hogy a pisztoly csöve ismét a bordái közé fúródik. Úgy látszik, valami rosszat mondott.- Én nem vagyok olyan hitvány, mint a maga fiúja. - Most a tiszta gyűlölet beszélt belőle. - Én rengetegetdolgoztam azért, hogy megteremtsem mindazt, amim van. Keményen dolgoztam, sok pofont kaptam, demindet elviseltem, tisztességesen harcoltam, bár néha keménynek és kíméletlennek kellett lennem. Mindigjó keresztény voltam. Befolyásos barátaim vannak, és soha nem voltam hálátlan. Egyszóval, mindent jólcsináltam. Soha nem tiportam el senkit, aki az utamba állt. Ha csak tehettem, biztattam a feleségemet, hogycsinálja azt, amit szeretne, és mi lett az eredménye? Itt vagyok egyedül. Igaz, hogy öltem embert, egy ostobaháborúban, de nem vesztettem el a valóságérzékemet. Nem vagyok sérült lelkű háborús veterán, aki egyszercsak fogja magát, belép egy étterembe, és elkezd összevissza lövöldözni a géppisztolyával. Nem vagyokterrorista. Érezhetném úgy, hogy az élet igazságtalan volt velem, mert elvette tőlem azt, ami a legfontosabb:a szerelmet. De más nők is léteznek, és minden szerelmi bánat elmúlik egyszer. Cselekednem kell, elegemlett abból, hogy olyan varangy legyek, amelyik lassan megfő a vizében.- Ha tisztában van vele, hogy más nők is léteznek, és hogy a fájdalom elmúlik, akkor miért szenved annyira?„Igen, most úgy viselkedik, mint egy felnőtt" - lepődik meg a lány a saját nyugalmán, amivel igyeksziklecsillapítani a mellette ülő őrültet. Igor mintha elgondolkodna.- Ezt nem tudnám megmondani. Talán mert már annyiszor elhagytak. Talán mert be akarom bizonyítanimagamnak, hogy képes vagyok rá. Talán mert hazudtam, és mégsem léteznek más nők - csak az az egy. Vanegy tervem.- Mi a terve? DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  25. 25. - Mondtam már. Elpusztítok néhány világot, amíg rá nem döbben, hogy mennyit jelent nekem. Hogy bármi-lyen kockázatot vállalok, és bármit megteszek azért, hogy visszakapjam.Rendőrök!Mindketten észreveszik a közeledő rendőrautót.- Bocsánat - mondja a férfi. - Szívesen beszélgettem volna még, magával sem bánik igazságosan az élet.Olivia megérti a halálos ítéletet. És mivel most már nincs vesztenivalója, újra föl akar állni. De a külföldiráteszi a kezét a jobb vállára, mintha gyengéden átölelné.Szamozascsita Bez Oruzsija, vagy ismertebb nevén szambó: így hívják az oroszok a puszta kézzel gyilkolás-nak azt a gyors módját, amit az áldozat észre sem vesz. Évszázadok alatt fejlesztették ki azokban az időkben,amikor a népeknek vagy törzseknek még fegyver nélkül kellett szembeszállniuk a támadókkal. A szovjetgépezet előszeretettel alkalmazta ezt a módszert, ha valakit úgy akart eltenni láb alól, hogy ne maradjanaknyomok. Az 1980-as moszkvai olimpián be akarták vezetni mint harcművészetet, de végül elvetették,mondván, hogy túl veszélyes - pedig a kommunisták mindent elkövettek azért, hogy az olimpiaiversenyszámok között szerepeljen egy olyan, amihez csak ők értenek.Nagyszerű. Így tényleg csak néhány ember ismeri a fogásait.Igor jobb hüvelykujja erősen nyomja Olivia nyakát a kulcscsontja fölött, és a véráramlás megszűnik a lányagyában. Közben a másik kezével a hónalja környékén gyakorol nyomást egy bizonyos pontra, amivelmegbénítja a lány izmait. A test nem vonaglik, már csak várni kell két percet.Mintha Olivia elaludt volna a karjában. A rendőrautó elhalad mögöttük, a forgalom elől lezárt sávban. Észresem veszik az ölelkező párt - fontosabb dolguk is van ezen a reggelen: mindent el kell követniük azért, hogyaz autóforgalomban ne legyen fennakadás, ami szinte lehetetlen feladat. Épp most kapták a hírt azadóvevőjükön, hogy három kilométerre egy ittas milliomos balesetet szenvedett a limuzinjával.Anélkül, hogy elengedné a lányt, a férfi lehajol, és a másik kezével fölveszi a pad elé kiterített kendőt, aminaz ízléstelen tárgyak vannak. Ügyesen összehajtja, és párnát rögtönöz belőle. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  26. 26. Körülnéz, és amikor látja, hogy senki nincs a közelben, gyengéden lefekteti a tehetetlen testet: a lány olyan,mintha aludna - bizonyára egy szép napról álmodik, vagy rémes álmot lát erőszakos barátjáról.Csak az idős házaspár látta őket együtt. És ha egyáltalán fölfedezik, hogy bűncselekmény történt - amibenIgor erősen kételkedik, hiszen ennek nincsenek látható jelei - úgy írnák le a rendőrségen, hogy szőke vagyfekete, és idősebb vagy fiatalabb, mint amennyinek valójában látszik: a legcsekélyebb oka sincs tehát azaggodalomra, az emberek úgysem törődnek azzal, hogy mi történik a világban.Mielőtt elmegy, még homlokon csókolja ezt az alvó csipkerózsikát, és a fülébe súgja:- Látod, betartottam az ígéretemet. Nem lőttem.Pár lépés után rettenetesen megfájdul a feje. Ez normális: a vér elárasztotta az agyát, ami teljesen természetesreakció egy ilyen rendkívül feszült állapot után.De a fejfájás ellenére boldog. Igen, sikerült.Igen, képes volt rá. És még boldogabbá teszi a tudat, hogy megszabadította ezt a lelket egy törékeny testtől,amely nem tudta megvédeni magát annak a gyáva alaknak a hatalmaskodásától. Ha tovább folytatta volnaezt a beteges viszonyt, idővel megkeseredett volna, depresszióssá vált volna, elvesztette volna azönbecsülését, és egyre jobban függött volna a fiújától.Ewával semmi ilyesmi nem történt. Mindig képes volt meghozni a döntéseit, megkapott minden erkölcsi ésanyagi támogatást, hogy megnyithassa divatüzletét, szabad volt, annyit és oda utazott, amennyit és ahovaakart. Ő pedig példás férj volt. Ewa mégis elkövetett egy hibát: nem értette meg a szerelmét, ahogy amegbocsátását sem értette meg. De reméli, hogy most megkapja az üzeneteket - hiszen azon a napon,amikor a nő úgy döntött, hogy elhagyja, ő megmondta neki, hogy világokat fog romba dönteni azért, hogyvisszakapja.Előveszi frissen vásárolt eldobható mobiltelefonját, a létező legolcsóbb kártyával. Üzenetet ír bele. 11:00 DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  27. 27. A szóbeszéd szerint minden egy ismeretlen tizenkilenc éves francia lánnyal kezdődött: bikiniben pózolt atengerparton a fotósoknak, akiknek éppen semmi dolguk nem akadt az 1953-as cannes-i filmfesztiválon.Nem sokkal később sztárt csináltak belőle, és a neve legendává vált: Brigitte Bardot. Most pedig mindenkiazt hiszi, hogy megcsinálhatja ugyanezt! Senki nem fogja föl, hogy mi a jelentősége, ha valaki színésznő:egyedül a szépség számít.Ezért utazik hát ide a sok hosszú comb és festett szőke haj több száz, több ezer kilométerről: hogy ittlegyenek, és ha máshol nem, legalább a tengerparton, ahol képesek egész nap várni, hátha valaki észreveszi,lefényképezi, fölfedezi őket. Ki akarják kerülni a kelepcét, amely minden nőre vár: hogy háziasszonyoklesznek, akik minden este vacsorát készítenek a férjüknek, minden reggel elviszik a gyerekeiket az iskolába,és figyelik a szomszédjaik unalmas életét, hátha észrevesznek valami apró részletet, amit aztánkibeszélhetnek a barátnőikkel. Hírnevet akarnak, sikert és csillogást, azt akarják, hogy irigyeljék őket avárosuk lakói, azok a lányok és fiúk, akik mindig úgy bántak velük, mint a rút kiskacsával, mert nemsejtették, hogy egyszer majd kivirulnak, mint egy hattyú, mint egy gyönyörű virág. Karriert akarnak azálmok világában, és semmi más nem számít - még az sem, ha pénzt kell kölcsönkérniük, hogy szilikontültethessenek a mellükbe, vagy hogy kihívó ruhákat vehessenek maguknak. Színművészeti tanulmányok?Jaj, dehogy, nem kell más, csak szépség és megfelelő kapcsolatok: a film világában minden lehetséges. Márha sikerül valahogy bekerülniük. És egyedül azért, hogy megmeneküljenek a vidéki kisváros csapdájától ésaz ismétlődő mindennapoktól. Több millió ember él a földön, aki mit sem törődik ezzel, de hát éljenmindenki úgy, ahogy jónak látja.Aki eljön a fesztiválra, annak otthon kell hagynia a félelmet és mindenre föl kell készülnie: habozás nélkülkell cselekednie, ha úgy adódik, hazudnia kell, letagadni a korát, mosolyogni arra, akit ki nem állhat,érdeklődést mutatni olyan emberek iránt, akik egyáltalán nem vonzzák, azt mondani, hogy „szeretlek",anélkül hogy mérlegelné a következményeket, hátba döfni a barátnőt, aki valaha segített, de mára nem DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  28. 28. kívánatos rivális lett belőle. Haladni kell előre, lelkifurdalás és szégyen nélkül. A jutalom minden áldozatotmegér.Hírnév.Siker és csillogás.Ezek a gondolatok gyötrik Gabrielát: nem a legjobb reggeli kezdés. Ráadásul másnapos.De legalább van egy vigasza: nem egy ötcsillagos szálloda szobájában ébredt, egy férfi mellett, aki közli vele,hogy öltözzön és menjen el, mert neki rengeteg fontos elintéznivalója van, mint például filmek vétele vagyeladása.Fölkel és körülnéz, hogy lássa, ott van-e még valamelyik barátnője. Persze hogy nincs, hiszen már elindultaka Croisette-re, a medencékhez, a szállodai bárokba, a jachtokra, az esetleges ebédekre és a tengerpartirandevúkra. Öt matrac hever a padlón a kis egyszobás lakásban, amit horribilis összegért bérelnek. Amatracok körül szétdobált ruhák, fölfordult cipők, leejtett vállfák: senki nem veszi a fáradságot, hogyvisszategye őket a szekrénybe.„Itt a ruháknak több hely jár, mint az embereknek."Persze mivel egyikük sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy Elie Saabról, Kari Lagerfeldről,Versacéról vagy Gallianóról álmodjon, csak a legszükségesebb holmik vannak itt, de így is elfoglaljákgyakorlatilag az egész lakást: bikinik, miniszoknyák, topok, tűsarkú cipők és irdatlan mennyiségű sminkeskellék.„Egyszer majd azt veszem föl, amit akarok. Most csak egy lehetőséget szeretnék."Miért szeretne egy lehetőséget?Egyszerű. Azért, mert tudja, hogy ő a legjobb, az iskolai tapasztalatai ellenére, a csalódás ellenére, amit aszüleinek okozott, a kihívások ellenére, amiket azóta keres, hogy bebizonyítsa önmagának, hogy képes DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  29. 29. legyőzni a nehézségeket, a kudarcokat és a vereségeket, amiket elszenvedett. Arra született, hogy győzzönés ragyogjon, efelől semmi kétsége.„És ha majd elérem azt, amire mindig vágytam, tudom, hogy fölteszem magamnak a kérdést: önmagamért szeretnekés csodálnak, vagy azért, mert híres vagyok?"Ismer embereket, akik a színpadon lettek sztárok. Ellentétben az elképzeléseivel, ők nem lelték meg anyugalmukat: bizonytalanok, tele vannak kétségekkel, boldogtalanok, amikor éppen nem szerepelnek. Azértakarnak színészek lenni, hogy ne kelljen önmagukkal azonosulniuk, és félnek, hogy elkövetnek valamihibát, ami véget vethet a karrierjüknek.„De én más vagyok. Én mindig önmagam voltam."Igaz ez? Vagy mindenki ezt gondolja magáról, aki hasonló helyzetben van?Fölkel, hogy főzzön egy kávét - a konyha is piszkos, egyik barátnőjének sem jutott eszébe, hogy elmosogas-son. Maga sem tudja, miért ébredt ilyen rosszkedvűen és telve kétségekkel. Ismeri a munkáját, teljes szívébőlneki szenteli magát, mégis úgy tűnik, hogy senki nem akarja fölismerni a tehetségét. Ismeri az embereket is,főleg a férfiakat - jövendőbeli szövetségeseit egy olyan csatában, amelyben hamar győzelmet kell aratnia,mert már 25 éves, és lassan túl öregnek számít az álomiparban. Tudja, hogya. a férfiak nem olyan alattomosak, mint a nők;b. soha nem a ruhánkat figyelik, hiszen folyton csak levetkőztetnének a szemükkel;c. keblek, combok, fenék, has: ha minden a helyén van, az egész világ a lábunk előtt hever.E miatt a három dolog miatt, valamint mert tudja, hogy az összes vetélytársnője igyekszik felhasználniminden kelléket, nem visel kihívó ruhákat, hanem csak a listája c. pontjára összpontosít. Tornázik, vigyáz avonalaira, hogy ne kelljen fogyókúráznia, és éppen ellenkezőleg öltözködik, mint ahogy a logika diktálja:diszkrét ruhákat hord. Idáig eredményes volt a stratégiája, hiszen fiatalabbnak látszik a koránál. Reméli,hogy ez Cannes-ban is beválik. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  30. 30. Keblek, fenék, combok. Hát akkor erre figyeljenek a kellő pillanatban, ha már másképp nem megy. Eljön vi-szont majd az az idő is, amikor megmutathatja, hogy mire képes.Megissza a kávéját, és kezdi érteni, hogy mitől van rosszkedve. A világ legszebb női veszik körül! Noha nemtartja magát csúnyának, semmi esélye sincs, hogy versenyezzen velük. El kell döntenie, hogy mitévő legyen:ez az utazás nehéz döntés eredménye, fogytán van a pénze, és már nincs sok ideje, hogy nyélbe üssön egyszerződést. Az első két napon sok helyen járt, szétosztogatta az önéletrajzát, a fényképeit, de mindösszeannyit sikerült elérnie, hogy meghívták az előesti buliba - egy huszadrangú étterembe, ahol teljeshangerővel szólt a zene, és ahol senki nem volt jelen a Szuperosztály tagjai közül. Ivott, hogy ellazuljon,kicsit többet is, mint amennyit a szervezete elbír, és a végén azt sem tudta, hogy hol van és mit keres ott.Minden olyan idegen volt - Európa, az emberek öltözködése, a sokféle idegen nyelv, a meghívottak tettetettjókedve, akik nyilvánvalóan sokkal szívesebben vettek volna részt valami fontosabb partin, de hát itt voltak,hallgatták a szokásos zenét, és üvöltve beszélgettek a többiek életéről és a hatalmasok igazságtalanságáról.Gabriela unja már, hogy mindig a hatalmasok igazságtalanságáról van szó. Ők ilyenek, és kész. Aztválasztják ki, akit akarnak, senkinek nem kell megfelelniük. Éppen ezért komoly tervre van szüksége. Atöbbi lány, aki ugyanarról ábrándozik, amiről ő (de természetesen nem ilyen tehetségesek), egészen biztosanugyanúgy elosztogatta az önéletrajzát és a fotóit: a fesztiválra érkezett producerek tele vannak mappákkal,DVD-kkel és névjegykártyákkal.Mivel lehetne kitűnni?Gondolkodnia kell. Nem lesz több ilyen esélye, főleg azután, hogy már elköltötte az összes pénzét, amit azútra hozott. És a legszörnyűbb az, hogy egyre öregebb. Már huszonöt éves. Ez az utolsó lehetősége.Miközben a kávéját issza, kinéz az ablakon, amely egy zsákutcára nyílik. Nem lát mást, csak egydohányüzletet és egy kislányt, aki csokoládét majszol. Igen, ez az utolsó lehetősége. Reméli, hogy egészenmás lesz, mint az első. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  31. 31. Visszatér a múltba, tizenegy éves korába, az első színpadi fellépésére a chicagói iskolában, ami a környékegyik legdrágább tanintézménye volt. Ám a vágy, hogy mindenkit legyőzzön, nem a szülőkből, rokonokbólés tanárokból álló közönség vastapsából született.Épp ellenkezőleg: a Kalapost játszotta, aki találkozik Alice-szal Csodaországban. Sok fiú és lány közülválasztották ki, hiszen ez volt a darab egyik legfontosabb szerepe.Az első mondata ez lett volna: „Vágasd le a hajad."Erre Alice azt felelte volna: „Nem valami udvarias a vendégeivel."Amikor elérkezett a várva várt pillanat, amit annyiszor elpróbált és elismételt, olyan ideges volt, hogyelrontotta a szöveget, és azt mondta: „Növeszd meg a hajad." A kislány, aki Alice-t alakította, ugyanazt amondatot válaszolta az udvariatlanságról, és a közönség semmit nem vett észre. De Gabriela tudta, hogyhibázott.És leblokkolt. Mivel a gyerekek nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a színpadon rögtönözzenek (holott azéletben tökéletesen megy nekik), és mivel a Kalaposra, a darab egyik kulcsfigurájára szükség volt az előadásfolytatásához, senki nem tudta, hogy mit tegyen. A kis színészek néhány kínos percen keresztül csak néztekegymásra tanácstalanul, végül a tanítónő mentette meg a helyzetet: elkezdett tapsolni, kijelentette, hogykövetkezik a szünet, és mindenkit leküldött a színpadról.Gabriela azonban nemcsak a színpadot hagyta el, hanem az iskolát is, keserves könnyek között. Másnapmegtudta, hogy a darabból kivágták a Kalapos jelenetét, és a színészek egyből áttérnek a királynőskrikettjelenetre. Bár a tanítónő azt mondta, hogy ennek semmi jelentősége nincs, hiszen az Alice történeténekamúgy sincs se füle, se farka, a szünetben az összes gyerek összegyűlt, és együttes erővel alaposan elpáholta.Nem ez volt élete első verése. Megtanulta, hogy ugyanakkora erőbedobással védekezzen, mint amekkorávalnekimegy a nála gyengébbeknek - és ez hetente legalább egyszer megtörtént. De ezúttal szó nélkül tűrte averést, DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  32. 32. és egyetlen könnycsepp sem hagyta el a szemét. A többiek ezen annyira meglepődtek, hogy hamar abba ishagyták az ütlegelést - hiszen ők éppen azt várták, hogy szenvedni és kiáltozni fog, de mivel ő közömbösnektűnt, számukra is érdektelenné vált az egész.Mert Gabriela közben végig erre gondolt:„Nagy színésznő leszek. És mindenki, de tényleg mindenki meg fogja bánni, amit velem csinált."Ki mondja, hogy a gyerekek nem képesek önállóan eldönteni, hogy mihez kezdjenek az életben?A felnőttek.És miközben cseperedünk, mi is azt hisszük, hogy ők a legbölcsebbek és a legokosabbak a világon. Sok gyer-mek élt át hasonló helyzetet, amikor eljátszotta a Kalapos, Csipkerózsika, Aladdin vagy Alice szerepét - ésabban a pillanatban eldöntötte, hogy örökre búcsút mond a reflektorfényeknek és a közönség tapsának. DeGabriela, aki tizenegy éves koráig egyetlen csatát sem veszített el, aki a legokosabb, a legszebb és a legjobbtanuló volt, ösztönösen megértette: „Ha most nem cselekszem, végem."Ha megvernek az osztálytársaid, az nem nagy dolog - hiszen te is megversz másokat. De ha egész életedbencipelned kell egy vereséget, az már egészen más. Mert mindannyian tudjuk: ami azzal kezdődik, hogy aszínpadon elrontjuk a szövegünket, hogy nem táncolunk olyan jól, mint a többiek, hogy csúfolnak, mert túlsovány a lábunk vagy túl nagy a fejünk (vagyis ami minden gyerekkel megesik), annak kétféle folytatásalehet.Vannak néhányan, akik elhatározzák, hogy bosszút állnak, és megmutatják a többieknek, hogy igenis ők alegjobbak abban, amiről azt gondolták, hogy képtelenek megcsinálni. „Fogtok ti még irigyelni" - gondolják.A többség azonban elfogadja, hogy vannak korlátai, és ettől kezdve csak egyre rosszabb lesz minden.Elveszíti az önbizalmát, határozatlan és engedelmes lesz (pedig arról álmodozik, hogy egyszer majdszabadnak érzi magát, és mindent megtehet, amihez kedve van), megházasodik, csak hogy ne mondja rásenki, hogy olyan csúnya, hogy nem kell senkinek (de ő továbbra is csúnyának tartja magát), gyerekeketnemz, csak hogy ne mondja rá senki, hogy terméketlen (pedig eredetileg is akart gyerekeket), jól öltözik, DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  33. 33. csak hogy ne mondja senki, hogy rosszul öltözik (de valójában tisztában van vele, hogy mindenki azt mond,amit akar, függetlenül attól, hogy milyen ruhákat hord).A következő héten már senki nem emlékszik a kínos jelenetre. Gabriela azonban már eldöntötte, hogyegyszer majd visszatér az iskolába - csakhogy már világhírű színésznőként, titkárokkal, testőrökkel,fotósokkal és egy sereg rajongóval. Előadná az Alice Csodaországbant. az elhagyott gyerekeknek, benne lenneaz újságokban, és a gyerekkori barátai büszkén mondanák:„Egyszer együtt szerepeltünk vele a színpadon!"Az anyja azt akarta, hogy vegyészmérnöknek tanuljon, így aztán a szülei a gimnázium befejeztévelelküldték az Illinois Institute of Technologyra. Nappal a fehérjék útvonalait és a benzol felépítését tanulta,este pedig Ibsen, Coward és Shakespeare voltak a társai a színiiskolában, amit abból a pénzből fizetett ki,amit a szülei ruhákra és egyetemi tankönyvekre küldtek neki. A legnagyobb nevekkel dolgozott együtt, alegjobb tanároktól tanult. Rengeteg dicséretet és ajánlólevelet kapott, és esténként föllépett (a szülei tudtanélkül) egy Arábiai Lawrence-ről szóló előadásban, egy rockzenekar énekesnőjeként és hastáncosnőként.Mindig elfogadott minden szerepet: ki tudja, hátha egyszer véletlenül ott lesz a nézőtéren egy fontos ember.Aki elhívja egy igazi szereplőválogatásra. Egy csapásra vége lenne ennek a próbaidőnek, az örökösküzdelemnek azért, hogy végre reflektorfénybe kerülhessen.Lassan teltek-múltak az évek. Gabriela szerepeket vállalt tévéreklámokban, fogkrémeket népszerűsített,dolgozott modellként, és egyszer még egy olyan cég is megkísértette, amely azzal foglalkozott, hogyüzletemberek számára csinos kísérőket közvetített, mert rettenetesen kellett neki a pénz, hogyelkészíttethesse a portfólióját, amit aztán elküldhet az Egyesült Államok legfontosabb modell- ésszínészügynökségeinek. De Isten - akiben soha nem ingott meg a hite - megkönyörült rajta. Még aznapfelajánlottak neki egy statisztaszerepet egy japán énekesnő videoklipjében, amelyet azon a viaduktonforgattak, ahol a Chicago városát átszelő függővasút közlekedik. A vártnál jóval többet fizettek (úgy látszik,a producerek egy egész vagyont kértek a külföldi stáb számára), és sikerült elkészítenie az annyira óhajtott DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  34. 34. fotókönyvet (vagyis bookot, ahogy a világ összes nyelvén nevezik) - ami egyébként szintén jóval többekerült, mint ahogy elképzelte.Mindig azzal biztatta magát, hogy még csak a pályafutása elején van, bár egyre gyorsabban repültek anapok és a hónapok. Már a színházi tanulmányai idején is képes lett volna eljátszani Oféliát a Hamletben, deaz élet folyton csak dezodor- és arckrémreklámokat kínált neki. Ha elment egy ügynökséghez, hogymegmutassa a bookját és az ajánlóleveleit, amit tanárok, barátok és kollégák írtak róla, egy nagyváróteremben találta magát, ahol rengeteg hozzá hasonló lány várt a sorára. Mindegyik mosolygott,miközben mindannyian gyűlölték egymást, és bármire kaphatók voltak, hogy megszerezzenek valami kisszerepet, vagy bármit, de tényleg bármit, hogy nyilvánosságot kapjanak, ahogy a profik mondják.Órákig kellett várnia, míg végre sorra került. Addig mindenféle könyveket olvasott a meditációról és apozitív gondolkodásról. Végre leült egy ember - nő vagy férfi - elé, akit nem érdekeltek az ajánlólevelek,rögtön rátért a fényképekre, és nem mondott semmit. Följegyezték a nevét. Időnként behívták egy-egyválogatásra - ami tízből egyszer sikerült. És akkor újra ott volt, a maga tehetségével, egy kamera és morcosalakok előtt, akik folyton olyanokat mondogattak, hogy „Engedd el magad, mosolyogj, fordulj jobbra, kicsithajtsd le az állad, nedvesítsd meg az ajkad..."És kész is volt a fotó a legújabb kávéreklámnak.És amikor nem hívták be? Olyankor másra sem tudott gondolni, mint hogy elutasították.De lassan megtanult együtt élni ezzel is, megértette, hogy ezeket a próbákat ki kell állnia, és bizonyságot kelltennie az állhatatosságáról és a hitéről. Nem volt hajlandó elfogadni a tényt, hogy a színművészetitanulmányok, az ajánlólevelek, a különböző jelentéktelen helyeken bemutatott kis előadásokkal teliönéletrajz: mindez nem ér...Megszólalt a mobiltelefonja. ... semmit.A telefon még mindig csörgött. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  35. 35. Anélkül, hogy tudatában lett volna, mi történik - még mindig a múltjában utazgatott, miközben adohányüzletet és a csokoládét majszoló kislányt nézte -, fölvette.Egy hang a vonal másik végén azt közölte vele, hogy két óra múlva jelenjen meg a válogatáson.JELENJEN MEG A VÁLOGATÁSON!Cannes-ban!Hát mégis volt értelme átszelni az óceánt és megérkezni egy városba, ahol minden szálloda megtelt,megismerkedni a repülőtéren néhány lánnyal, akik hasonló cipőben járnak, mint ő (egy lengyel, két orosz ésegy brazil lánnyal), együtt kopogtatni különböző ajtókon, míg végül sikerül kibérelniük egy egyszobáslakást horribilis összegért. Miután annyi éven át kereste a szerencséjét Chicagóban, időnként még LosAngelesben is, hogy még több ügynökséggel, reklámmal és elutasítással találkozzon, kiderül, hogy a jövőjeEurópában van!Két óra múlva?Busszal nem mehet, hiszen nem ismeri a közlekedést. Egy domb tetején van a szállása, és egész eddigmindössze kétszer jött le a meredek lejtőn - először azért, hogy szétossza a bookjait, másodszor meg tegnapeste, hogy elmenjen abba a jelentéktelen buliba. Amikor leért, idegen autókat intett le, általában lehajthatótetejű kocsikat, amiket magányos férfiak vezettek. Mindenki tudta, hogy Cannes biztonságos hely, ésminden nő tudta, hogy a szépség sokat segít az ilyen helyzetekben, de nem bízhatja magát a szerencsére,magának kell megoldania a problémát. Egy szereplőválogatáson alapvető követelmény a pontos megjelenés,ez volt az egyik legelső dolog, amit megtanult az ügynökségeken. És mivel már az első nap észrevette, hogyállandó a forgalmi dugó, tudta, hogy gyorsan kell öltözködnie és minél előbb indulnia. Másfél óra alattodaér - emlékezett a szállodára, ahol a producer lakott, mert első zarándoklatán, valami esély után, azt isútba ejtette.És szembetalálta magát az örök problémával: „Mit vegyek föl?" DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  36. 36. Nekiesett a bőröndjének, elővett egy Armani farmert, ami Kínában készült, és amit egy bolhapiacon vettChicago külvárosában, ötödáron. Senki nem mondaná meg róla, hogy hamisítvány. De nem is az: mindenkitudja, hogy a kínai cégek a termékek 80%-át küldik el az eredeti üzletekbe, míg a maradék 20%-ot azalkalmazottak értékesítik - számla nélkül. Mondjuk, hogy a kollekció egyik utolsó darabja.Az elveihez híven - minél visszafogottabb, annál jobb - egy fehér DKNY pólót vett föl, ami drágább volt,mint a nadrág. Se miniszoknya, se merész dekoltázs, mert ha még másokat is behívtak a válogatásra, azokmind abban lesznek.Utána a sminken töprengett. Végül egy nagyon diszkrét alapozót és egy még diszkrétebb rúzst választott.Máris elvesztegetett tizenöt értékes percet. 11:45Az emberek soha nem elégedettek semmivel. Ha kevés van, sok kell. Ha sok van, még több kell. Ha mégtöbb van, szeretnének kevéssel boldogok lenni, de ezért nem képesek erőfeszítéseket tenni.Tényleg nem értik, milyen egyszerű a boldogság? Mit akart az a lány, aki farmerban és fehér pólóban rohantvalahová? Mi lehetett olyan sürgős, ami nem engedte, hogy gyönyörködjön a szép napsütésben, a kéktengerben, a babakocsikban ülő gyerekekben, a tengerparti pálmafákban?„Ne fuss, te lány! Úgysem menekülhetsz az emberiség életében jelen lévő két legfontosabb dologtól: Istentől és ahaláltól. Isten minden lépésedet végigkíséri, és nyugtalan, mert látja, hogy nem veszed észre az élet csodáját. És ahalál? Most futottál el egy holttest mellett, és észre sem vetted."Igor néhányszor elsétált a gyilkosság helyszíne mellett. Azután egyszer csak rájött, hogy ha folyton ittólálkodik, azzal gyanút kelthet, és úgy döntött, hogy kétszáz méteres tisztes távolságból kíséri figyelemmelaz eseményeket, a tengerparti korlátra támaszkodva, napszemüvegben (ami egy cseppet sem gyanús, DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  37. 37. nemcsak a szikrázó napsütés miatt, hanem azért sem, mert ahol sok híresség fordul meg, ott a napszemüvegstátusszimbólum).Őszintén meglepődik, amikor ráébred, hogy már dél van, és még senki nem vette észre, hogy egy halottember fekszik a főutcán, abban városban, amely éppen a világ figyelmének a középpontjában van.Most egy házaspár közeledik a pacihoz, és szemmel láthatóan ideges. Azonmód kiabálni kezdenek aCsipkerózsikával: ők a lány szülei, és azért korholják, mert azt látják, hogy nem dolgozik. A férfi kissédurván megrázza. Azután az asszony lehajol, és nem lehet tőle látni a holttestet.Igor pontosan tudja, hogy mi fog történni ezután.Női sikolyok. Az apa előveszi a zsebéből a telefonját, és nyugtalanul félrevonul. Az anya rázza a gyermekét,aki nem reagál. Sorra gyűlnek oda a járókelők: igen, most már leveheti a napszemüvegét, és odamehet,elvégre ő is csak egy kíváncsiskodó a tömegben.Az anya zokogva öleli a lányt. Egy fiatal nő eltolja, és megpróbál mesterséges légzést adni a lánynak, dehamar föladja - Olivia arca ugyanis már enyhe bíborszínben játszik.- Mentőt! Mentőt!Többen is hívják ugyanazt a számot, mindenki nagyon hasznosnak, fontosnak és talpraesettnek érzi magát.Messziről már hallatszik a sziréna hangja. Az anya egyre hangosabban kiabál, egy lány megpróbálja átölelni,és kéri, hogy nyugodjon meg, de az asszony ellöki magától. Valaki megpróbálja felültetni a holttestet, egymásik ember meg azt mondja, hogy hagyja fekve a padon, mert már úgysem lehet segíteni rajta.- Biztos kábítószer-túladagolás - mondja mellette valaki. - Elveszett nemzedék ez.Akik hallják a megjegyzést, buzgón bólogatnak. Igor továbbra is szenvtelenül figyeli az eseményeket:végignézi, ahogy megérkeznek a mentők, ahogy előveszik az autóból a műszereket, ahogy elektrosokkalpróbálják újraindítani a lány szívét, látja, ahogy egy tapasztaltabb orvos mindezt figyelemmel kíséri, bártisztában van vele, hogy már nincs mit tenni, de nem akarja, hogy a beosztottjait hanyagsággal vádolják. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  38. 38. Leeresztik a hordágyat, beteszik a mentőautóba, az anya ráveti magát a lányára, a mentősök kicsitvitatkoznak vele, de aztán megengedik, hogy ő is beszálljon, és az autó elviharzik.Attól a pillanattól kezdve, hogy a házaspár megtalálta a holttestet, a jármű elindulásáig nem telt el több,mint öt perc. Az apa még ott áll, döbbenten és kábultan, mint aki nem tudja, hogy hova menjen, mihezkezdjen. Ugyanaz a férfi, aki az imént a kábítószert emlegette, mit sem sejtve, hogy kihez beszél, odamegyhozzá, és ismét fontos tényt közöl:- Ne aggódjon, uram. Ez itt mindennapos.Az apa meg se rezdül. Csak áll, kezében a nyitott telefonnal, és az ürességbe mered. Vagy nem érti amegjegyzést, vagy nem tudja, hogy mi történik meg mindennap, vagy sokkos állapotban van, ami olyandimenzióba röpítette, ahol nem létezik a fájdalom.Amilyen hirtelen összegyűlt, olyan hirtelen szétoszlik a tömeg. Csak két férfi marad ott: az egyik a nyitottmobiltelefonját tartja a kezében, a másik a napszemüvegét.- Ismerte az áldozatot? - kérdi Igor. Semmi válasz.Jobb, ha úgy tesz, mint a többiek - folytatja sétáját a Croisette-en, és megnézi, hogy mi minden történik ezena napfényes cannes-i délelőttön. Akárcsak az apa, ő sem tudja pontosan, hogy mit érez: lerombolt egy vilá-got, amit nem tud újjáépíteni, akkor sem, ha övé lenne a világ minden hatalma. Biztos, hogy Ewamegérdemelte ezt? Hiszen ennek a lánynak - Olivia: tudta a nevét, és ez nagyon zavarta, mert így már nemcsak egy arc volt a tömegben - a méhéből talán egy zseni született volna a világra, aki fölfedezi a rákellenszerét, vagy kitalálja, hogyan lehet olyan egyezményt kötni, aminek eredményeképpen végre békébenélhetne a világ. Nem csupán egy ember életét oltotta ki, hanem egész nemzedékekét, akik a jövőben belőleszülettek volna. Mit tett? Biztos, hogy a szerelem - legyen bármilyen nagy és erős - igazol egy ilyencselekedetet?Az első áldozattal nagyot hibázott. Soha nem lesz belőle hír, így Ewa sem érti meg soha az üzenetet. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  39. 39. No de ami történt, megtörtént, ne gondolj rá. Fölkészültél rá, hogy messzebbre mész, akkor hát rajta. Az alány meg fogja érteni, hogy nem volt hiábavaló a halála: a magasabb rendű szeretet újabb áldozata ő. Nézzkörül, figyeld, mi történik a városban, viselkedj úgy, mint egy átlagos polgár - hiszen te már megszenvedteda magadét ebben az életben, megérdemelsz egy kis pihenést és nyugalmat.Használd ki a fesztivált. Fel vagy rá készülve.Még ha lenne is nála fürdőnadrág, nehezen jutna ki a tengerpartra. A szállodák szemlátomást hosszúpartszakaszokat sajátítanak ki maguknak, ahol szétszórják a nyugágyaikat, a logóikat, a pincérjeiket, abiztonsági őreiket, akik minden vendégtől elkérik a szobakulcsukat vagy valami más személyazonosítót. Atengerpart többi szakaszát nagy, fehér ponyvák foglalják el, ahol valamelyik filmgyár, sörmárka vagyszépségápolási termék reklámozza magát egy úgynevezett „ebéd"-del. Ezeken a helyeken az emberekhétköznapi öltözékben vannak, a „hétköznapi" alatt pedig férfiak esetében ellenzős sapkát, színes pólót ésvilágos nadrágot, nők esetében ékszereket, könnyű nyári ruhát, bermudát és lapos sarkú cipőt kell érteni.Napszemüvegek mindkét nem számára kötelezők. A testét nemigen mutogatja senki, mert a Szuperosztálymár túl van azon az életkoron, amikor ezt megtehette, és az ilyesfajta feltűnősködés nevetséges, sőtszánalmas lenne.Igor fölfigyel még egy részletre: a mobiltelefonra. Ez minden öltözék legfontosabb kiegészítője.Nagyon fontos lehet minden percben hívást vagy üzenetet kapni, félbeszakítani bármilyen társalgást egy hí-vás kedvéért, ami valójában egyáltalán nem sürgős, vagy végtelen hosszúságú SMS-eket pötyögni.Mindenki elfelejtette már, hogy ez a három betű a short message service, azaz a „rövidüzenet-szolgáltatás"rövidítése, és úgy használják azt az aprócska billentyűzetet, mint valami írógépet. Pedig lassú,kényelmetlen, és begörcsöl tőle az ember hüvelykujja, de kit érdekel?Ebben a pillanatban is, nemcsak Cannes-ban, hanem az egész világon, elárasztja a teret a sok „Jó reggelt,szerelmem, úgy ébredtem, hogy rád gondolok, és nagyon boldog vagyok, hogy része vagy az életemnek", DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  40. 40. „Tíz perc múlva érek haza, légy szíves, csináld meg az ebédemet, és nézd már meg, hogy elküldtem-e aruhát a tisztítóba", „Borzalmas ez a buli, de nem tudom, hova menjek helyette, te hol vagy?".Csupa olyan dolog, aminek a leírása öt percbe került, pedig szóban tíz másodperc is elég lett volna rá, de háta világ már csak ilyen. Igor jól tudja, hogy miről van szó, hiszen több százmillió dollárt keresett annak aténynek köszönhetően, hogy a telefon ma már nem csupán a másokkal való kommunikálás eszköze, hanemegyrészt reménysugár, hogy nem vagyunk egyedül, másrészt a saját fontosságunk fitogtatásának egyikmódja.És ez a mechanizmus a komplett őrület állapotába kergette a világot. Londonban kitaláltak egy leleményesrendszert mindössze havi 5 euróért: egy központot, amely hárompercenként sablonüzeneteket küld. Havalaki le akarja nyűgözni a beszélgetőpartnerét, elég, ha fölhív egy bizonyos számot, és aktiválja ezt arendszert. És már érkezik is az első üzenet, megszólal a jelzőhang, a telefon előkerül a zsebből, egy gyorspillantás, majd egy rövid megjegyzés, ,,jól van ez még várhat" (persze hogy várhat, hiszen „kérésre" és időreküldték). Ezáltal a beszélgetőtárs fontosabbnak érzi magát, és a tárgyalás gyorsabban halad, mert látszik,hogy a partner elfoglalt ember. Három perc múlva egy újabb SMS szakítja félbe a beszélgetést, nő a nyomás,és a felhasználó eldöntheti, hogy kikapcsolja-e egy negyedórára a telefonját, vagy tovább játssza az elfoglaltember szerepét, hogy hamarabb megszabaduljon a kellemetlen társaságtól.Egyetlen olyan helyzet van, amikor kötelezően kikapcsolja mindenki a mobiltelefonját. Nem a hivatalosvacsorákon, nem a színházi előadásokon, nem a filmek legfeszültebb pillanatában és nem az operalegnehezebb áriája közben: mindannyian hallottunk már ezekben az esetekben is megszólalni egy-egytelefont. Az egyetlen alkalom, amikor az emberek valóban megijednek, hogy a bekapcsolva tartott telefonveszélyes lehet, az a pillanat, amikor fölszállnak egy repülőgépre, és meghallják a szokásos hazugságot:„Kérjük, kapcsolják ki mobiltelefonjaikat, mert a készülékek zavarhatják a fedélzet műszereit."Ezt mindenki elhiszi, és szót fogad a személyzetnek. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  41. 41. Igor tudja, hogy mikor született ez a mítosz: a légitársaságok évek óta igyekeznek mindenáron eladni a sajáttelefonszolgáltatásukat, az üléseken elhelyezett telefonok használatával. Ennek az ára percenként tíz dollár,és ugyanazon az elven működik, mint a mobiltelefonok. A módszer nem vált be, de a legenda így isfolytatódott - elfelejtették törölni a listáról, amit a légikisasszony felolvas a felszállás előtt. Amit azonbansenki nem tud, az az, hogy minden gépen van legalább két-három utas, aki elfelejti kikapcsolni a készülékét.A hordozható számítógépek pedig ugyanazon a rendszeren keresztül kapcsolódnak az internethez, mintamelyik lehetővé teszi a mobiltelefonok működését. És soha, a világ egyetlen pontján sem zuhant még lerepülőgép emiatt.Most már elkezdtek módosítani a bemondott szövegen, hogy ne ijesszenek rá az utasokra, de a tarifákat mégmindig nagyon magasan tartják: a telefonokat úgynevezett repülési üzemmódban lehet használni. Ennek azára a normális négyszerese. Persze, még senki nem magyarázta el pontosan, hogy mi is az a „repülésiüzemmód". De aki hagyja magát becsapni, az vessen magára.Folytatja a sétát. Valahogy zavarja a lány utolsó pillantása, de nem akar erre gondolni.Újabb biztonsági őrök, újabb napszemüvegek, újabb bikinik a homokban, újabb világos ruhák és ékszerek,újabb siető emberek, akik úgy tesznek, mintha valami halaszthatatlan dolguk lenne ma reggel, újabbfotósok, akik minden sarkon lesben állnak abban a reményben, hogy sikerül lekapniuk valami különlegeset,újabb ingyenes magazinok és újságok a fesztivál eseményeiről, újabb szórólaposztók, akik azokat a szegényhalandókat célozzák meg hirdetéseikkel, akiket nem hívtak meg a fehér sátrakba: olyan éttermeketjavasolnak számukra, amelyek fönt vannak a dombon, távol mindentől, ahol nem sokat hallani arról, mitörténik a Croisette-en, ahol a modellek átmenetileg lakást bérelnek, és várják, hogy elhívják őket egyválogatásra, ami örökre megváltoztatja az életüket.Mindig minden olyan kiszámítható. Mindig minden olyan előre látható. Ha most hirtelen úgy döntene, hogyrészt vesz valamelyik „ebéd"-en, senki nem merné felszólítani, hogy igazolja magát, mert még korán van, ésa szervezők félnek, hogy nem lesz elég vendég a rendezvényen. Ha viszont úgy látszik, hogy sokan jönnek, DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  42. 42. fél óra múlva a biztonsági őrök azt a kifejezett utasítást kapják, hogy mostantól már kizárólag a szép,partner nélkül érkező lányokat engedjék be. Miért ne tehetne egy próbát?Hallgat az ösztöneire: elvégre küldetése van, amit teljesítenie kell. Lemegy a partra, egy olyan úton, amelynem a homokra vezet, hanem egyenesen az egyik nagy, fehér sátorhoz, műanyag ablakokkal,légkondicionáló berendezéssel, világos bútorokkal és nagyrészt üres székekkel és asztalokkal. Az egyikbiztonsági őr megkérdezi, hogy van-e meghívója, ő pedig azt feleli, hogy van. Úgy tesz, mintha keresgélne azsebében. Egy piros ruhás recepciós hölgy megkérdezi, hogy miben segíthet.Átnyújtja a névjegykártyáját - rajta a telefontársaság logója és a név: Igor Malev, elnök. Majd közli, hogybiztosan rajta van a listán, de a szállodában hagyta a meghívóját - tárgyalásról jön, és elfelejtette magávalhozni. A recepciós hölgy üdvözli és betessékeli: megtanulta, hogy az embereket a ruhájuk alapján kellmegítélni, és azt is tudja, hogy az „elnök" a világ minden táján ugyanazt jelenti. Ráadásul egy orosz vállalatelnöke! Mindenki tudja, hogy a gazdag oroszok szeretik fitogtatni, hogy úsznak a pénzben. Nem kellellenőrizni a listát.Igor belép, odamegy a bárpulthoz - látja, hogy a sátor nagyon jól föl van szerelve, még táncparkettet isalakítottak ki benne -, és egy alkoholmentes ananászlevet kér, mert nagyon jól illik a környezet színeihez.De leginkább azért, mert az apró kék esernyővel ellátott pohárban van egy fekete szívószál.Leül az egyik üres asztalhoz. A kevés vendég között lát egy legalább ötvenéves férfit, mahagóniszínűre fes-tett hajjal, szoláriumbarna bőrrel, örök fiatalságot ígérő edzőtermekben kigyúrt testtel. Elnyűtt pólót visel,de ül mellette két másik férfi, akik viszont kifogástalan, drága öltönyben vannak. Ez a két férfi most ránézIgorra, aki elfordítja a fejét, de napszemüvege rejtekében továbbra is az ő asztalukat figyeli. Az öltönyösférfiak egy darabig még találgatják, hogy ki lehet az újonnan érkezett, de aztán megunják.Igor viszont még mindig érdeklődve figyeli őket.A pólós férfinak még egy mobiltelefonja sincs, szemben az asztaltársaival, akik egyfolytában fogadják ahívásokat. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  43. 43. Szóval, beengednek egy ilyen rosszul öltözött, izzadt férfit, aki csúnya, csak szépnek képzeli magát, ráadásulaz egyik legjobb asztalt adják neki. És ki van kapcsolva a mobiltelefonja. És időnként megjelenik nála egypincér, és megkérdezi, hogy óhajt-e valamit. És a férfi válaszra sem méltatja, csak int a kezével, hogy nem: ésIgor tudja, hogy az illető nagyon, de nagyon fontos ember.Elővesz a zsebéből egy 50 euróst, és odaadja a pincérnek, aki elkezdi megteríteni az asztalt.- Ki az az úr, ott, abban a kopott kék pólóban? - A szemével az asztal felé int.- Javits Wild. Nagyon fontos ember.Nagyszerű. Egy olyan jelentéktelen teremtés után, amilyen az a lány volt, Javits lesz az igazi. Nem híres, defontos. Azok közé tartozik, akik eldöntik, hogy ki kerüljön reflektorfénybe, de mit sem törődnek amegjelenésükkel, hiszen úgyis tudja mindenki, kik ők. Ők mozgatják a női marionettbábokat, azt az érzéstkeltve bennük, hogy ők a legkiváltságosabb és legnépszerűbb lények az egész földkerekségen, mígnem egynapon váratlanul elvágják a zsinórjaikat, és a bábok erejüket vesztve, élettelenül csuklanak össze. Egy férfi aSzuperosztályból.Azaz: valaki, akinek hamis barátai és igaz ellenségei vannak.- Van még egy kérdésem. Maga szerint elfogadható dolog világokat pusztítani el egy magasabb rendűszeretet nevében?A pincér elneveti magát.- Ki maga? Az Isten? Vagy meleg?- Egyik sem. De azért köszönöm, hogy válaszolt. Máris rájön, hogy hibát követett el. Először is: nincsszüksége rá, hogy bárkitől is támogatást kérjen tettei igazolására. Meggyőződése, hogy úgyis mindenkimeghal egyszer, és semmi kivetnivaló nincs abban, hogy egyesek valami nagyobb dolog nevében vesztikéletüket. Ez így volt mindig is, az idők kezdete óta, amikor férfiak áldozták föl magukat, hogy táplálják atörzsük tagjait, mások szüzeket adtak át a papoknak, hogy kiengeszteljék a sárkányokat vagy az isteneket. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  44. 44. Másodszor abban hibázott, hogy felhívta magára a figyelmet: egy külföldire, aki élénk érdeklődést tanúsít avele szemben ülő férfi iránt.Persze a pincér úgyis elfelejti, de semmi szükség fölösleges kockázatokra. Az ilyen fesztiválokon teljesennormális, hogy az emberek tudni akarják, hogy ki kicsoda, és még ennél is normálisabb, hogy az ilyenjellegű információért fizetnek. Ő maga is ezerszer csinált már ilyet a világ legkülönbözőbb éttermeiben, ésegészen biztos, hogy ennek a pincérnek is volt már hasonló tapasztalata: például fizettek neki egy-egyinformációért, vagy egy jobb asztalért, vagy egy diszkrét üzenet átadásáért. A pincérek nemcsakhozzászoktak már az ilyen viselkedéshez, de számítanak is rá.Nem, nem fog emlékezni semmire. Itt ül előtte a következő áldozata: ha sikerül keresztülvinnie a tervét, ésesetleg kihallgatják a pincért, az azt fogja mondani, hogy az egyetlen különös dolog aznap csak annyi volt,hogy egy külföldi megkérdezte, elfogadható-e, ha valaki világokat pusztít el egy magasabb rendű szeretetnevében. Talán a mondatra sem emlékezne pontosan. A rendőrök megkérdeznék: „És hogy nézett ki?"„Nem nagyon figyeltem meg. Csak annyit tudok, hogy nem meleg." A rendőrök már hozzászoktak a franciaértelmiségiekhez, akik rendszerint különböző bárokban és éttermekben fejtik ki bonyolultabbnálbonyolultabb nézeteiket és elemzéseiket, például egy filmfesztivál szociológiájáról. És ejtenék az ügyet.De valami mégis zavarja.A név. A nevek.Ölt már embert korábban is, hazája fegyvereivel és áldásával. Nem tudja, hogy hány embert, de az arcukat isritkán látta, a nevüket pedig soha, de soha nem kérdezte meg. Mert ha tudjuk az illető nevét, egyúttal azzalis tisztában vagyunk, hogy valóságos, hús-vér emberrel állunk szemben, nem pedig valami elvontellenséggel. A név által az illető egyedülálló, kivételes egyénné válik, akinek múltja van és jövője, ősei éslehetséges utódai, győzelmei és vereségei. Az ember a neve maga, büszke rá, élete során több ezerszerelismétli és azonosul vele. Ez az első szó, amit megtanul a szokásos „papa" és „mama" után.Olivia. Javits. Igor. Ewa. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS
  45. 45. De a léleknek nincs neve, az a tiszta igazság, meghatározott ideig lakja a testet, azután egy napon elhagyja -és Isten nem kérdezi meg tőle az utolsó ítéletkor, hogy „ki vagy te?". Isten csak annyit kérdez: „Szerettél,amíg éltél?" Ez az élet lényege: a szeretet képessége, nem pedig a név, amit az útlevelünkben, anévjegykártyánkon és a személyi igazolványunkban hordunk. A nagy misztikusok cserélgették a neveiket,sőt, volt, aki örökre elhagyta. Amikor Keresztelő Szent Jánostól megkérdezték, hogy ki ő, csak annyitmondott: „Én kiáltó hang vagyok a pusztában." Amikor Jézus rátalál egyik követőjére, nem törődik vele,hogy a férfi egész életében a Simon névre hallgatott, és elnevezi Péternek. Mózes megkérdezi Istentől anevét. A válasz: „Én vagyok."Talán keresnie kellene valaki mást. Éppen elég egy névről ismert áldozat: Olivia. De ebben a pillanatbanmegérzi, hogy már nincs visszaút. Azt azonban végleg eldöntötte, hogy többé nem kérdezi meg, hogy hívjáka világot, amelyet elpusztítani készül. Nem, nem gondolhatja meg magát, mert igazságos akar lenni azzal aszegény lánnyal, aki teljesen védtelen volt, könnyű, édes zsákmány. Ez a férfi - a látszatizmaival, a festetthajával, izzadt testével, unott tekintetével és alighanem jókora hatalmával - jóval komolyabb kihívás.A két öltönyös férfi pedig nem csupán a tanácsadója: feltűnt neki, hogy tekintetükkel időnkéntvégigpásztázzák a terepet, és figyelik, hogy mi történik körülöttük. Ha méltó akar lenni Ewához ésigazságos Oliviához, akkor meg kell mutatnia a bátorságát.Visszaengedi a szívószálat az ananászleves pohárba. Lassan szivárognak a vendégek. Meg kell várni, amígmegtelik a sátor - nem kell hozzá sok idő. Éppúgy, ahogy Cannes főútján sem tervezte el előre, hogy mikéntpusztítson el egy világot fényes nappal, most sem tudja még, hogyan vigye véghez a szándékát. De valamiazt súgja neki, hogy tökéletes helyszínt választott.Már nem gondol arra a szegény lányra az utcán: az adrenalin pillanatok alatt szétárad a vérében, fölgyorsula szívverése, izgatott és boldog. DIGITALIZÁLÁS: SG WILLS

×