Székely nemzeti anarchizmus - Az autonómiázás ellentmondásossága
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Székely nemzeti anarchizmus - Az autonómiázás ellentmondásossága

on

  • 249 views

"A marosvásárhelyi autonómia-tüntetéssel meg volt még egy tüntetés az autonómiáért. A politikai pótcselekvés mesterfogásai. Ennek a tüntetésnek a nyomán jutott eszembe, hogy a magyar ...

"A marosvásárhelyi autonómia-tüntetéssel meg volt még egy tüntetés az autonómiáért. A politikai pótcselekvés mesterfogásai. Ennek a tüntetésnek a nyomán jutott eszembe, hogy a magyar autonóm tartomány idején valami olyasmivel élcelődtek, hogy a magyar autonóm tartomány egy vonathoz hasonlít, minek a mozdonya kár, hogy Bukarest. A mostani autonómiázást, igaz a legjobbik esetben is, csak egy négyes fogathoz tudom hasonlítani. Ahol a négyes fogat Budapest. A bakon Orbán hajtja a fogatot. Hátul, jobbikos, meg székely autonómiások ücsörögnek a szekérben."

Statistics

Views

Total Views
249
Views on SlideShare
249
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
3
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Székely nemzeti anarchizmus - Az autonómiázás ellentmondásossága Székely nemzeti anarchizmus - Az autonómiázás ellentmondásossága Document Transcript

  • A marosvásárhelyi autonómia-tüntetéssel meg volt még egy tüntetés az autonómiáért. Apolitikai pótcselekvés mesterfogásai. Ennek a tüntetésnek a nyomán jutott eszembe, hogy amagyar autonóm tartomány idején valami olyasmivel élcelődtek, hogy a magyar autonómtartomány egy vonathoz hasonlít, minek a mozdonya kár, hogy Bukarest. A mostaniautonómiázást, igaz a legjobbik esetben is, csak egy négyes fogathoz tudom hasonlítani. Ahol anégyes fogat Budapest. A bakon Orbán hajtja a fogatot. Hátul, jobbikos, meg székelyautonómiások ücsörögnek a szekérben.Már nagyon rég hangoztatom, amit Magyari Nándor László szociológus is hangoztat, hogy azautonómiázás élén a legkevésbé autonóm emberek álnak, Szász Jenő, Tőkés, kiketBudapestről rángatnak. A mostani tüntetés, olyan magyarországi kampány mellékízű volt.Nem tudom, hogy ez a sok „furfangos”, „autonóm” székely, hogy nem látja be, hogy amagyarországi hatalmi harc puszta eszközévé lett – Orbánék, a Jobbik eszköze. Igen eztbelátni, ebbe nem belemenni, ez volna az igazi autonóm tett. Azt hiszem ez több évszázadosszékely hagyomány, hogy a székely felül, minden mélyebb reflexió nélkül, a kívülről jöttbiztatásoknak. Tudjuk, mindegyik balul ütött ki.Nem szeretem a látszatbölcsességet, mely a következményekkel való riogatásban jeleskedik.És azt sem mondom, hogy ugyan az a helyzet, mint 1848-ban, de Kossuthék politikaisüketsége, amivel nem akarták hallani az erdélyi románság hangját, mely ellenezte Erdélyegyesítését Magyarországgal, máig tartó következményekkel járt. Tehát a mi dolgainkat ottPesten eddig rosszul intézték. Hogy a kicsi magyar idő is mennyire volt szerencsés az iskérdés! A Fidesznek és a Jobbiknak nem kéne itt autonómiázni, mert az autonómia inkább azlenne, hogy önállóan intézzük sorsunkat velük szemben. Az autonómiát leginkább aképességben látom, hogy képesek vagyunk a kettős identitásra, mert egy mási kultúrátasszimilálni, csak autonóm szellem képes, és ez egy magasabb fokú szellemi autonómiátképvisel, mint a területi, politikai adminisztratív, nagyobb benne a szellemi mozgásszabadság,vagyis az autonómia.Szerintem a székelységet múltja, történelme is determinálja, hogy politikai érdekből fel lehetültetni az autonómia falovacskájára – na, nem az egész székelységet. Határőr nemzet lévén avédekezés jelentette a létezésebeni alapállást. Utána ötszáz év egy fajta jogfosztottsága, amitúgy érzett, hogy létében veszélyezteti. Ez állandóan védekező makacságra ítélte. Egy állandógörcsös összehúzódásra a külső környezetével szemben. Csak ez egyáltalán nem kedvez,szerintem nem kedvezett a kollektív tudattalanjából felszabaduló alkotó, teremtőenergiáknak. Valahol a védekezés görcse, sokat elfojtott ezekből. Lehet ezért van az, hogy aszékely furfangosságára, tréfacsináló mivoltára büszke, mi a szellemi ranglétralegalacsonyabb foka – René Girard szerint. Az így bőlcsködő székelyt, sajnos egy kicsitinfantilisnak látom.Ezért tudott a székelynél is ravaszabbnak bizonyulni, Gróza Péter, ahogy a magyarok,székelyek mondták, vagyis Petru Groza, volt román miniszterelnök. A történet szerint, a kétvilágháború között, a csíkszeredai prefektúrán, főispánságon, kifüggesztették, hogy csakrománul szabad beszélni. A székelyek Gróza Péterhez fordultak, hogy orvosolja sérelmüket.El is ment Gróza Péter Csíkba igazságot tenni. Mivel magyar iskolában járt, még aMonarchiában, Szászvároson, tökéletesen beszélt magyarul. Az őt fogadó székelyekkelmagyarul is beszélt, kik magyarul adták elő sérelmüket. Miután meghallgatta őket, oda menta magyar nyelvet tiltó felirathoz és letépte. Erre a jelenlévő székelyek, csak románul kezdtekvele beszélni.Azt hiszem a székely infantilizmus számlájára írható a székely hagyomány, mint termék,mutogatása, kótyavetyélése Magyarországon, vagy az idelátogató turistáknak; amagyarországi magyarok székely romantikával való etetése. Ez valahol az indiánrezervátumok indiánjaihoz tesz hasonlatossá bennünket, ki békepipával kereskedik aturistákkal, és indián történeteket mesél. A gond az, hogy ennek a sok hagyománynak nincsen
  • életbeágyazottsága, sok minden már halott, mesterségesen fenntartott. Nietzsche azt mondja,hogy az emlékezetnek a felejtéssel is kell járnia, hogy az felfrissüljön, megújuljon.Ábrahámnak el kellet hagynia atyái földjét, atyjának házát, vagyis az addigi hagyományt,hogy egy új világba lépjen, ami az identitást megújítja. Vissza kell süllyednie a kollektívtudattalanba, hogy onnan friss energiákkal telítődve felmerüljön, újra a tudatba. A merev,konzerváló hagyományőrzés ennek áll ellen, minek következtében teljesen el fog süllyedniminden a tudattalan kollektivitásában, mint a legenda szerinti Atlantisz a tengerben. Azautonómiázás is valami ilyen merev, konzerváló vak ösztön akar lenni, leszámítva a mögöttelévő politikai érdekeket.Ez a székely infantilizmus teszi lehetővé, hogy Orbán és a Jobbik ilyen atyáskodó szerepbentud itt megjelenni és autonómiázni. Amúgy Kelet-Európában sajnos a politika erre azinfantilizáló apa – gyerek viszonyra épül, mit a politikai pszichológia is számon tart.A jelszavakra való fogékonyságban is van valami gyemekdedség, mert a tömeg erre épül. Atömegember még gyermek. A tömegben való elmerülés az anyai öl biztonságára emlékeztet. Aszékelyföld autonómiája a tömegember jelszava, nem több, valami infantilis biztonságérzetetnyújt neki. A tömegnek beköp valaki egy jelszót, lehetőleg minél homályosabb tartalommal, éső a reflexió nulla szintjén csak ismétli, és gyermekded örömét leli benne, ha hallja másokat isugyan azt ismételni. A tömegből épp az autonómia hiányzik, az autonóm indentitás, mert atömeg, ennek az elvesztése nyomán jött létre. Ortega a tömegek uralmáról írt, mely még azakadémiákra is behatol, hát akkor, hogy ne hatolna be, vagy lenne alapja az autonómistaretorikának. Az autonómiázás a tömeg szintjén mozog, ahol legkevésbé az autonóm embertlehet megtalálni, beleértve az autonómiás vezéreket is. Csak ismétli a jelszót, amihez csakannyi köze van, hogy mástól hallotta. Pavlovi reflexeken alapuló, gépies, személytelenutánzásról van szó, pusztán csak külső azonosulás a jelszóval. Ez maga az autonóm személyhalála. Az autonóm személy halálával nem lehet szerintem autonómiáért harcolni, ami azalapját képezné, az autonómiának.A gyermekded, tömegember, identitás problémákkal küzd. Mert ő szellemileg, lelkilegalulfejlett - az identitás, a szellemi, lelki fejlődés érettség eredménye - ezért is fogékony ajelszavakra, a tartalmatlan nagy ügyekre. Mindenre, amit csak kívülről kap és nemkövetelmény a szellemi, lelki megemésztése. Az az identitás hiányzik nála, amiért küzd, mert őaz identitás hiányának köszönhetően jelent meg. A valódi közösségi és emberi identitást, miegy életen keresztül az emberi individuáció belső folyamata nyomán jön létre, nemzetiidentitás jelszavakkal pótolja. Amiért küzd, az már rég csak a látszata annak, ami valamikorélő identitás volt. A gyermekded, fejletlen tömegszemélyiség küzd az identitásért, aki nemrealizálta az individuáció folyamata révén saját identitását. A belső kudarcot kívülkompenzálja, annak nemzeti látszatával.Az individuálódott személyiség az autonóm személyiség, ami az autonómistákat nem jellemzi.Csak ő képes autonóm ítéletalkotásra, miben az egész személyiség kifejeződik. Sőt, mégvalami több, az egész kozmikus lét, a létezés maga. Mert az individuációnak része atermészettel való szellemi, lelki harmonizáció, mert a természet képei ugyan azok atranszcendens képek, mik belül vannak. Az individuáció belső átalakító folyamatában isszerepet játszanak. Ezek a külső, belső képek, az identitás, az emberi és nemzeti, ontológiaialapszimbólumai. Ennek az identitásnak az erdő fái, épp úgy élő részei, mint a teste, lelkeszelleme az embernek, mert a transzcendens Alap nyilvánul meg bennük, ami szellemében,lelkében és ezek képeiben. Hargita megye letarolt erdőinek fái, épp úgy az élő identitás részei,mint ahogy az egyén annak érzi magát. Ezt fejezi ki a régi mondás, hogy a székely nem hajlik,hanem inkább törik – mert makacs. De ugye az autonómistáknak ez nem fáj. Ez valamihatalmas ellentmondása az autonómista törekvésnek, hogy a legélőbb identitását, az erdőket afát pusztulni hagyja, mik élőbbek, mint az élő kultúra kincsei, mert ha az írott kultúramondjuk elpusztulna is, az erdők fáiból új székely identitást lehetne támasztani. A jezsuitalelki vezető nem potyára viszi ki tanítványait a természetbe a természet képeit meditálni, vagy
  • az ortodox szellemi központban, Athoszon, nem potyára a természet az induló szellemi alap,mivel harmonizálódni kell, a nélkül nincsen magasabb szellemi szint. Nagyon ellentmondásoslett a székely identitás maga. Ezért az autonómiázásban nem identitásának erős védelmenyilvánul meg, hanem annak zavara, ellentmondásai. Hagyja pusztulni, ami az élő identitása.Amivel szellemileg kötődik a szülőföldjéhez, a természet transzcendens képei azt hagyjaletarolni.Izrael prófétái tudták, hogy a szociális igazságosság a közösségi lét egyik alapvető tartóoszlopa. Csak a mával ellentétben, ők nem csak etikai, jogi értelemben értették, hanemtranszcendens alapokon a szív törvényére alapozva a társadalmi törvény betűjét. Ezt a fajtaigazságosságot a próféták képviselték. A próféta a személyiség teljességének archetípusa,szimbóluma. Összeköti a kinttet a benttel, a fentet a lenttel, közvetítő, egyesítő szerepe. Aszellemileg, lelkileg éret, individuálódott személyiség, egyesülések nyomán jön létre, a lélekkülönböző részei között. Erről szó a Déva várát építő Kőmíves Kelemen balladája. A vár,ameddig csak a maszkulin ráció építménye volt, nem integrálta a feminint, éjszakaösszeomlott. A személyiség belső alapja, mint egész, teljesség, az anima és animusz egyesülésenyomán jön létre. A tudattalant szimbolizáló éjszaka erői, melyek a feminin princípium révénnem integrálódtak, összeontották, ami csak nappal épült, a lét nappali, pusztán tudatosoldaláról épült. Végül is az egyoldalú racionalizmus is nevezhető infantilisnak, mert aszemélyiség belső alapjainak, mi a belső fejlődést jelentik fordít hátat. Ez az ember nagyonértelmes tanult, de belül a 8 éves gyerek szintjén maradt. Ezért mondja Coomaraswami, hogya nyugati ember logikája a 8 éves gyermek szintjén van, amit ugye ő magas szintűnek tart.A próféta társadalma, szociális érzékenysége, a személyiség teljességén alapszik, ami nem más,mint az autonóm személyiség. Az autonómiázás másik nagy ellentmondása, hogy hallgat, nemcsak az erdőirtásokról, hanem a társadalmi igazságtalanság felől is, mi a Székelyföldöndühöng – jó az egész országban, de ez nem nullázza állításomat. A kis ember teljesen védtelen.A kis ember személyes ügyei, ami csak az övé, felülírják a személytelenül általános nagyügyek, mint az autonómia. Így fosztja meg a mondva csinált, személytelen autonómia, a kisembert, személyes ügyeitől. Ez a személytelen tömeg műve, amelyben feloldódnak a személyesügyek, elrabolván azokat a kis embertől.Autonómiát skandál a tömeg, amikor a társadalmi igazságtalanság, a maffótizmus, megfosztjaaz autonómiája minimumától is. Tényleg infantilizmusra vall az, amikor autonómiátkövetelnek azok, kik a társadalmi igazságtalanság miatt, a társadalmukon belül nem uraihelyzetüknek. Így tényleg csak azt gondolja az ember, hogy csak valakiknek érdekük azautonómia, mint Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök, vagy Antal Árpád AndrásSepsiszentgyörgy polgármestere. Ezeknek nem szociális igazságossággal kell az autonómia, sőta nélkül. Holott a közösséget az egyik legfontosabb, ami összetartja az a szociális igazságosság,ami, ha nincs, leginkább bomlasztja. Ezen a ponton látszik leginkább, hogy nem autonómszemélyek gondolkodnak és harcolnak az autonómiáért, hanem infantilisan álmodozók éshatalom mániásak, mert az igazságtalanság ellen, a székely bárók ellen nem harcolnak. Amiaz egyik oszlopa lenne az autonómiának, a társadalmi igazságosság, azért nem harcolnak.Alap nélkül akarnak házat építeni. A sok egyéb tényező mellet a kuruc szabadságharc is ezenbukott el.Az infantilis ember, a tömegember problémája, hogy ki van szolgáltatva tudattalanjának,mert nem integrálta tudatába, tudattalan felőle teljesen. A Kőmíves Kelemen balladája arrólszól, hogy a tudattalan, a sötétség erői összeontják, azt az építményt, ami nála nélkül, az őerőit mellőzve, csak a nappali értelem világosságánál épült. Ma sokat hallani, felkapaszkodottvezetőktől, hogy teszünk, nagy városi reklámtáblákon mutogatják, mint Antal ÁrpádSepsiszentgyörgy polgármestere, hogy milyen nagy megvalósításaik vannak. Először a belsővárkastélyt kell megépíteni, csak az után lehet a külsőt is, mert a ballada a belső várról szó,vagyis a személyiségről, amit a vár szimbolizál. Mely alapvetően a feminin, az anima és amaszkulin, az animus egyesítése nyomán jön létre, mint teljesség, egész, mi a személyiség belső
  • alapját képezi. Kőmíves Kelemen a feminint nem integrálta, nem egyesítette férfiprincípiumával, ezzel nem integrálta tudatába a tudattalanját, így a tudattalan erői rombadöntötték a pusztán maszkulin építményt.Sajnos az autonómia is ilyen, a tudattalant mellőző, pusztán, hát még úgy igazánracionálisnak sem mondható koholmány. A legfontosabb, a tudattalan alap hiányzik belőle. ABiblia nagy képeit az a baj, hogy csak puszta metaforaként használjuk, csak használjuk ésnem a tudattalan tudatosított, tudatba emelt képeiként is. Mert az élő közösségi identitás aztjelenti, hogy a vallás nagy transzcendens képei, a tudattalanból a tudatba emelt élő valóságok.Újra és újra felemelkednek a tudattalanból, friss értelmet nyerve, feltelve a transzcendenciafriss energiáival, ami megújítja, szellemileg, lelkileg a közösség identitását, vitalitását, mert ezaz egyedüli vitalitás forrás.Jézus példázatából a sziklára épült házat, csak metaforaként értjük, holott sokkal mélyebbenbennünk élő kép. A szikla, a formátlan, faragatlan kő, nem más, mint a tudattalanszimbóluma. A háznak ere kell épülnie. De a ház is archetípus, vagyis a tudattalan képe, amimár a tudat, az értelem műve. Vagyis azt jelenti, hogy a ház a tudattalan tudatosított képeireépül. A tudatosítástól kapja a szikla a szilárdságát, lesz sziklává a homokból, mert máskénthomok lenne, nem szikla és a ház arra épülne. Jézus a homokra épült házról is beszél. Ahomok a nem tudatosított kollektivitás, a homok, mi nem lett még sziklává a tudatba emelésrévén, mely a háznak nem lesz szilárd alapja. A tudatosodást a kinyilatkoztatás nyomán jönlétre, mi a Logosz műve. A tudattalanban lényegében egy magasabb rendű értelem, Logoszhonol, mely kinyilatkoztatja nekünk, az értelemnek a tudattalan, transzcendens tartalmait.A nemzeti öntudat nem a tanulással, kulturális úton elsajátított, hanem a Logoszmegnyilatkozásait befogadó, a végső központra figyelő tudat, mert minden identitás a végsőközpontból nyeri identitását. Ebből következik, hogy a nemzeti lényegét, identitását, nem anemzeti partikuláris adja, hanem az univerzális. Vagyis jó magyarnak lenni, szellemiegyetemességet jelent. Identitást őrizni, azt jelenti, hogy a tudat az egyetemes szellemreirányul, a végső központra irányul. Az igazán autonóm ember az, akinek értelme a tudattalankinyilatkoztatásain alapszik, amik túlmutatnak önmagukon is a végtelenbe. Ez a végtelennyitottság. Az autonómia nem erről szól, az egy zárt, önmagába záruló világ.