1. Basescu nagyon szeret betoppanni a Székelyföldre. Ezt tette most is, betoppant a Tusványosi
tábor utolsó napján a táborba. Természetesen őt a székely autonómia ügye vitte oda, hogy megint
idézze az alkotmányt, hogy az autonómia alkotmány ellenes. Úgy tűnik, hogy az alkotmányra
való hivatkozással Basescu mindig nyeregbe marad. Érdekes módon, a román kultúrából, a
román filozófia gondolkodásból, a magyarok közül, nem merít senki ellenérveket. Ezek
természetesen nem fogják meggyőzni az elnököt, de el lehetne játszadozni vele, hogy nemzete
filozófia önismeretében mennyire van otthon, saját térfelén lehetnek megtámadni, épp a román
néplélek egy filozófiai megközelítéséből kiindulva.
Constanti Noica román filozófus gondolatai veszem alapul, ahhoz, hogy bemutassam mennyire
nem a román nép eredeti természetében gyökerezik az alkotmány idézgetése az
autonómiatörekvés jogosságának cáfolatára. Noica azt állítja, hogy a román gondolkodásában
nem áll szemben a természettel, nincsen szakadék a természet és az ember, a természet és az
emberi gondolkodás között, hanem a természet természetes folyamánya a gondolat, tehát egy
őseredeti harmóniában van a kettő és a román számára ez a harmónia a fontos. Ezzel szembe
állítja nyugatot, ahol a gondolat az ember és természet közötti szakadék révén létezik, a gondolat
szemben áll a természettel. A román filozófus szerint a nyugat filozófiája, filozófiai megismerése,
filozófiai etikája, mind a nyugati ember és a természet közötti szakadék eredménye, ami a román
gondolkodásban ismeretlen probléma. Végül is azt mondja Noica, hogy ahol a harmónia a
megoldás ott nem lehet megoldás egy olyan etika, amely a természet és gondolat szembenállására
van alapozva.
És most már én viszem tovább a gondolatot Noica szellemében. Noica elutasítja a külső tételes
etikát, mint, ami nincsen benne a természetben, de ahogy kiveszem írásaiból mindent elutasít mi
nem a természet része, mi pusztán csak külső tételes valóság, mi a természet és ember szemben
állásából származik. A román alkotmány pedig, mint külső tételes valóság, nagyon is idegen a
román lélektől, ezek alapján. Hogy idegen a romántól a külső törvény tisztelete, mutatja az is,
hogy nincsenek betartva a törvények.
Másutt meg azt írja Noica, hogy a románnál nem a külső etika az irány adó, hanem egy belső
mérték a lélekben és még hozzáteszi, hogy a román irányadója nem az etika külső betűje, hanem
a lelkében lévő jó érzés, ami több, mint az etika betűje. Na és most azt kérdezném Basescu
elnöktől, ha itt ülne előttem, hogy miért nem viszonyul hozzánk székelyekhez a román lélekben
lévő jóérzéssel, ami több, mint a törvény betűje? Miért vágja fejünkhöz a román alkotmányt, ha
az külső törvényként kevesebb, mint a román lélekben lévő jóérzés? Vagy Basescu a hozzánk
való viszonyában eltávolodott az eredeti román őstermészettől? Azt hiszem, hogy nem a külső
törvény a román alkotmány védi meg a románságot, hanem az, hogy ha az Elnöke jár jó
példával abban, hogy hű marad a nemzet az ő eredeti természetéhez, - a nemzetiségekkel való
viszonyban is.
Miért emlegeti Basescu ott a törvény betűjét, ahol a megoldás, a román néplélek szerint, a
harmónia és nem a külső törvény. Harmónia pedig ott van, ahol a nemzeti közösségek a belső
lelki törvényeikhez való hűségük révén autonómok. Igaz, hogy itt nem a területi autonómiáról
írok kifejezetten, de mindezek ellenére elmondhatom, hogy mi székelyek épp az autonómiánk,
ami által önmagunk vagyunk, identitásunk révén illenénk bele, a Noicai román harmóniába. A
román harmónia az országban épp az által valósulna meg, hogy mi székelyek megőrizzük
autonómiánkat, identitásunkat, mert harmónia ott van, amikor mindenki önmaga, tehát
autonóm. Ezek alapján elmondhatom, hogy a székely autonómia épp a Noica által leírt román
harmónia egyik alapköve lenne és a székely autonómiát az alkotmánnyal támadni az a román
lélektől és a román harmóniától idegen tett. Végül is harmónia ott van csak ahol mindenki
önmaga, autonóm: ha a románság elnökével együtt önmaga, akkor nekünk székelyeknek is adott
épp a román harmóniából kifolyólag, hogy önmagunk, autonómok legyünk. Sajnos azt látom,

2. hogy a román elnök, Basescu, magatartásával, irányunkba székelyek irányába, épp nemzetének
eredeti természetétől távolodott el. Lehet, hogy nekünk székelyeknek azért nem lehet
autonómiánk, mert a románság az elnökével az élen eltávolodott a Noica által megfogalmazott
nemzetideáltól?
A továbbiakban eltérek egy kicsit a témától, ami most következik az esetleg lehetnek külön téma
is, de az az igazság, hogy lusta vagyok külön cikként megírni. Lényegében, csak a Basescu féle
tusványosi alkotmány hangoztatásról van szó a székely autonómi ellenében. Gyulafehérvár óta a
magyar, székely kisebbség jogkövetelésében van egy nagyon nagy hiba, következetlenség, nincsen
hivatkozás a románok Gyulafehérvárt tett ígéreteire, főleg 89 nem találok erre hivatkozást.
Tusványoson, miután idézett Basescu az alkotmányból, miért nem akadt székely politikus, aki a
gyulafehérvári ígéretekre hivatkozott volna és azt mondta volna, hogy abban megígérte a
románság az önkormányzat jogát a székelységnek az erdélyi magyarságnak. A székelyföldi
intézmény vezetők leváltásakor, nem hangzott el, hogy Gyulafehérvárt ígéretet kaptunk arra,
hogy saját vezetőink lesznek. Erre valaki azt mondja, hogy a románok soha nem tartották
ígéreteikhez magukat, - amiből a nagy történészük Nicolae Iorga csinál nemzeti erényt a román
vitalitásról írott könyvében, és hiába hangoztatjuk. Azt hiszem, hogy ha nem is győznénk meg, de
jó retorikai fogás lenne Gyulafehérvár emlegetése, egy következetesség lenne magatartásunkban.
A másik, hogy épp azért kellene emlegetnünk, mert a románok nem tartják magukat írott
ígéreteikhez: ha nem tartják magukat a románok az írott betűhöz, mert az írott betűhöz tartás
nemzet idegen, nem tartják magukat Gyulafehérvár írott betűihez, akkor épp a román természetet
megnyergelve mondhatjuk mi székelyek Basescunak, hogy akkor legyen következetes és a román
néplélekre alapozva az alkotmányhoz se tartsuk magunkat az autonómia esetében. A román
szellemre alapozva, ha nincsen Gyulafehérvár betűje betartva, akkora román alkotmány se
legyen betartva a székely autonómia esetében, mert ezt kéri a román néplélek. És itt visszatérek a
román harmóniához, hát nincsen ott harmónia, ahol az egyik írásnak a betűjét, csak a
székelységre vonatkoztatva betartják, de a másik írást elvetik. Vagy épp ez az eredeti román
harmónia?
Nagy Attila Puli