Projektmenedzsment Készítette: Szegedi Csilla 2009/2010
Szerződéstípusok <ul><li>A  szerződéstípusokat  aszerint lehet meghatározni,  </li></ul><ul><li>hogy a  beruházó  a projek...
Tradicionális szerződés
<ul><li>A beruházó  egymástól független közreműködőkkel  köt megállapodást,  </li></ul><ul><li>s így a  tervező és a válla...
„ Kulcsrakész” típusú szerződés
<ul><li>A beruházó  egyetlen szereplővel , a kulcsrakész fővállalkozóval  köt egyetlen szerződést  a projekt komplett fizi...
Kulcsrakész típusú szerződések fajtái: <ul><li>A klasszikus modell   </li></ul><ul><ul><li>a kulcsrakész fővállalkozó  tev...
Menedzsment típusú szerződés
<ul><li>a beruházó egy  beruházás-szervezésre, vezetésre szakosodott vállalatot  bíz meg azzal,  </li></ul><ul><li>hogy a ...
Menedzsment típusú szerződés fajtái: <ul><li>Az egyszerű menedzsment modell   </li></ul><ul><ul><li>A  menedzsment-vállalk...
Elszámolás <ul><li>A pénzügyi elszámolási mód a létesítmény megvalósításával összefüggő  költségkockázatok elosztásának  e...
Árbázisú elszámolási módok <ul><li>Közös jellemzője, hogy a  vállalkozói ár   előzetesen rögzítésre  kerül  </li></ul><ul>...
<ul><li>Az  ár  előzetes  rögzítése  több formában is történhet: </li></ul><ul><ul><li>Átalányár:   </li></ul></ul><ul><ul...
<ul><li>A  vállalkozó  előre rögzített ár esetén hajlamos  túlértékelni  a  bizonytalanságok  pénzügyi következményeit, s ...
<ul><li>Egyetlen  előnye , hogy a létesítmény megvalósításának  költsége   előre ismert  a beruházó, és a közreműködők szá...
csúszóár klauza   <ul><li>alkalmazásakor előre  rögzíteni kell: </li></ul><ul><ul><li>az  anyagár- és a bérváltozásoknak  ...
A költségbázisú elszámolási módok   <ul><li>Ezen módszerekben  nem kerülnek előzetesen rögzítésre a vállalkozói költségek ...
<ul><li>A  vállalkozónak   nincs  módja rejtett módon beépített  tartalékokat  képezni. </li></ul><ul><li>A  beruházó  sze...
Célbázisú elszámolási módok <ul><li>Jobb teljesítményre  való  ösztönzést   </li></ul><ul><li>és a  kockázatok  vállalásán...
<ul><li>A  célt  egyértelműen és pontosan kell  rögzíteni , összhangban a  munkaterjedelemmel . </li></ul><ul><li>A cél  e...
Fajtái: <ul><li>Költségcél típusú elszámolás :  </li></ul><ul><ul><li>rögzítendő  a létesítményi  munkák terjedelmével ará...
Versenyeztetés <ul><li>A versenyeztetés során a beruházó a vállalkozók köréből kiválasztja azt, amellyel megállapodást hoz...
<ul><li>Kétszintű versenyeztetés :  </li></ul><ul><ul><li>több változata  is van.  </li></ul></ul><ul><ul><li>Lényege, hog...
<ul><li>Meghívásos versenyeztetés:   </li></ul><ul><ul><li>a  beruházó közvetlenül  kér fel ajánlattételre  néhány vállalk...
Fogalmak: <ul><li>Task  –  időtartammal rendelkező tevékenységek </li></ul><ul><li>Feladat  – feladatnak nevezzük azt az  ...
<ul><li>Tevékenység  – a tevékenység egy  kezdőállapotból  egy  másik állapotba  való  eljutáshoz  szükséges  munka . </li...
<ul><li>Mérföldkő  -  Lényeges esemény , állapotváltozás, termék elkészülés, döntés. </li></ul><ul><li>Kapcsolatok  - A  t...
Erőforrás  <ul><li>Erőforrásnak nevezzük a  gépek ,  berendezések, alapanyagok , segédanyagok, alkatrészek, részegységek, ...
Az erőforrás fogalmának korlátozása <ul><li>A  projekttervbe  ezek közül  csak azokat  vesszük fel, melyekre a következő á...
Nem kell erőforrásként felvenni  <ul><li>Ha egy erőforrás  korlátlanul áll rendelkezésre  a projekt, illetve a vállalat ig...
Igénybevételt biztosító tevékenységet kell felvenni  <ul><li>Meg kell vizsgálni , hogy a projekttervben  nem rögzítendő er...
Hozzáférést biztosító erőforrás felvétele <ul><li>Azt is meg kell vizsgálni, hogy a projekttervben  nem rögzítendő erőforr...
Anyag típusú erőforrások <ul><li>Ha egy erőforrás  korlátlanul áll  ugyan  rendelkezésre  a projekt és a cég igényeihez ké...
Költség típusú erőforrások  <ul><li>Ha egy egyébként az  Anyag  csoportba sorolható erőforrás költsége  </li></ul><ul><li>...
Munka típusú erőforrások  <ul><li>Ha a projekt szempontjából  korlátos egy erőforrás (időbeli) elérhetősége,  hozzáférhető...
Általános erőforrások <ul><li>Az erőforrásokat  két csoportba  osztjuk aszerint, hogy  tudjuk-e pontosan kiről , vagy mely...
Költségvetési célú erőforrások <ul><li>A  projektköltségvetés   készítéséhez  a program rendelkezik úgynevezett  költségve...
RBS kód <ul><li>Az erőforrásokat  RBS kóddal strukturáljuk .  </li></ul><ul><li>A struktúra  alapja lehet a szervezeti fel...
A projekt csapatának összeállítása <ul><li>Munkacsapat </li></ul><ul><li>Szűkebben vett értelemben munkacsapatnak nevezzük...
A munkacsapat tárolási helye <ul><li>Az adott projektfájlban </li></ul><ul><ul><li>Nem tudni, túlterheltek-e az egyes erőf...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Projekt 04

617 views
573 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
617
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Projekt 04

  1. 1. Projektmenedzsment Készítette: Szegedi Csilla 2009/2010
  2. 2. Szerződéstípusok <ul><li>A szerződéstípusokat aszerint lehet meghatározni, </li></ul><ul><li>hogy a beruházó a projekt megvalósításának tevékenységeit , </li></ul><ul><li>s ezzel együtt a teljes felelősséget </li></ul><ul><li>és a kockázatokat </li></ul><ul><li>hány közreműködő között </li></ul><ul><li>és hogyan osztja meg. </li></ul>
  3. 3. Tradicionális szerződés
  4. 4. <ul><li>A beruházó egymástól független közreműködőkkel köt megállapodást, </li></ul><ul><li>s így a tervező és a vállalkozó között közvetlen szerződéses kapcsolat nem jön létre . </li></ul><ul><li>Az – esetleges – alvállalkozókkal és altervezőkkel a beruházónak nincs közvetlen, szerződéses kapcsolata, </li></ul><ul><li>de a mérnökön keresztül kikötéseket tehet alkalmazásukra, </li></ul><ul><li>esetleg meg is akadályozhatja azt. </li></ul><ul><li>Előnye, hogy a beruházó teljes mértékű ellenőrzést gyakorolhat saját projektjének fizikai megvalósulása felett, </li></ul><ul><li>s lehetővé teszi a menetközbeni módosítást . </li></ul><ul><li>A teljes megvalósításra vonatkozó felelősséget lényegében egyszemélyben a beruházó viseli . </li></ul><ul><li>A többiek csak saját tevékenységük terjedelméig viselnek felelősséget. </li></ul>
  5. 5. „ Kulcsrakész” típusú szerződés
  6. 6. <ul><li>A beruházó egyetlen szereplővel , a kulcsrakész fővállalkozóval köt egyetlen szerződést a projekt komplett fizikai megvalósítására. </li></ul><ul><li>Így a beruházóval szemben egyetlen szervezet vállal felelősséget a műszaki paraméterekért és a határidőért is. </li></ul><ul><li>E szerződéseknek több fajtája különböztethető meg attól függően: </li></ul><ul><ul><li>hogy a beruházó saját tevékenységével részt vállal-e ebben a folyamatban, </li></ul></ul><ul><ul><li>valamint, hogy a kulcsrekész fővállalkozó részt vállal-e , </li></ul></ul><ul><ul><li>s ha igen, milyen módon a projekt átadása után , a termék életében. </li></ul></ul>
  7. 7. Kulcsrakész típusú szerződések fajtái: <ul><li>A klasszikus modell </li></ul><ul><ul><li>a kulcsrakész fővállalkozó tevékenységei kiterjednek a teljes megvalósításra . </li></ul></ul><ul><ul><li>Ő maga nem vesz részt az átadás utáni működtetésben . </li></ul></ul><ul><li>A félig kulcsrakész modellben </li></ul><ul><ul><li>a beruházó szerepe az előbbinél aktívabb , </li></ul></ul><ul><ul><li>magára vállalja az infrastruktúra , pl. a melléklétesítmények megvalósítását, beleértve azok tervezését is. </li></ul></ul><ul><li>A termék a kézben modell </li></ul><ul><ul><li>a kulcsrakész fővállalkozó egy darabig részt vesz az üzembe helyezett termék további üzemelétetésében (pl. szerver üzemeltetés). </li></ul></ul><ul><ul><li>Addig, amíg a beruházó szakembereit tanítják . </li></ul></ul><ul><li>A profit a kézben modell </li></ul><ul><ul><li>a kulcsrakész fővállalkozó egy meghatározott ideig részt vesz az új termék vezetésében és irányításában . </li></ul></ul><ul><ul><li>Feladata, hogy továbbadja a beruházónak a szükséges vezetési és marketingmódszereket. </li></ul></ul>
  8. 8. Menedzsment típusú szerződés
  9. 9. <ul><li>a beruházó egy beruházás-szervezésre, vezetésre szakosodott vállalatot bíz meg azzal, </li></ul><ul><li>hogy a megvalósítás során a beruházó nevében biztosítsa a tervezés és az építés-szerelés közötti koordinációt . </li></ul><ul><li>A folyamatban a menedzsment-vállalkozó működik közre. </li></ul><ul><li>E szerződéstípusnak is több modellje alakult ki aszerint, </li></ul><ul><li>hogy a menedzsment-vállalkozó a fizikai megvalósítás közreműködői közül kivel létesít közvetlen szerződéses kapcsolatot , </li></ul>
  10. 10. Menedzsment típusú szerződés fajtái: <ul><li>Az egyszerű menedzsment modell </li></ul><ul><ul><li>A menedzsment-vállalkozó csak a vállalkozóval áll közvetlen szerződéses kapcsolatban, </li></ul></ul><ul><ul><li>míg a tervezővel nem , </li></ul></ul><ul><ul><li>s így a tervezőnek csak a beruházóval van közvetlen szerződéses kapcsolata. </li></ul></ul><ul><li>A tervezés plusz építés-szerelés modell </li></ul><ul><ul><li>itt a tervező és a menedzsment-vállalkozó között is közvetlen szerződéses kapcsolat van. </li></ul></ul><ul><li>A projektmenedzsment modell </li></ul><ul><ul><li>itt a menedzsment-vállalkozó nem csak egyszerűen szerződéses viszonyt hoz létre a beruházóval, hanem be is épül annak szervezetébe , </li></ul></ul><ul><ul><li>és együttesen hozzák létre a projekt megvalósításáért felelős szervezeti egységet . </li></ul></ul><ul><ul><li>Másfelől a menedzsment-vállalkozó a menedzselésen túl vagy tervezőként, vagy kivitelezőként is részt vesz a folyamatban. </li></ul></ul>
  11. 11. Elszámolás <ul><li>A pénzügyi elszámolási mód a létesítmény megvalósításával összefüggő költségkockázatok elosztásának eszköze. </li></ul><ul><li>Fajtái : </li></ul><ul><ul><li>Árbázisú elszámolási módok </li></ul></ul><ul><ul><li>Költségbázisú elszámolási módok </li></ul></ul><ul><ul><li>Célbázisú elszámolási módok </li></ul></ul>
  12. 12. Árbázisú elszámolási módok <ul><li>Közös jellemzője, hogy a vállalkozói ár előzetesen rögzítésre kerül </li></ul><ul><li>rendszerint már az ajánlatadáskor , </li></ul><ul><li>de legkésőbb a szerződés létrejöttekor. </li></ul><ul><li>A költségekben bekövetkező változások kockázatait – pl. anyagár-növekedés –, illetve azok következményeit a vállalkozó viseli. </li></ul>
  13. 13. <ul><li>Az ár előzetes rögzítése több formában is történhet: </li></ul><ul><ul><li>Átalányár: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>a beruházó és a vállalkozó egyetlen összegben állapodnak meg </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Egységár : </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>az egységnyi mennyiségre vonatkozó ár kerül meghatározásra. </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Az árak rögzítésére előzetesen kerül sor, de itt az ár meghatározása nem egy összegben történik, hanem több egységár formájában. </li></ul></ul></ul>
  14. 14. <ul><li>A vállalkozó előre rögzített ár esetén hajlamos túlértékelni a bizonytalanságok pénzügyi következményeit, s a reálisnál magasabb árat megadni. </li></ul><ul><li>Mivel a létesítmények fizikai megvalósítása rendszerint hosszú , </li></ul><ul><li>szükség van a részteljesítések folyamatos elszámolására . </li></ul><ul><li>Ez kötődhet: </li></ul><ul><ul><li>egy-egy időszakhoz , </li></ul></ul><ul><ul><li>vagy egy-egy komplett részegység befejezéséhez </li></ul></ul><ul><li>A részteljesítések elszámolásakor az egy összegben meghatározott ár kerül felbontásra százalékos formában. </li></ul>
  15. 15. <ul><li>Egyetlen előnye , hogy a létesítmény megvalósításának költsége előre ismert a beruházó, és a közreműködők számára. </li></ul><ul><li>A hátrányok kiküszöbölésére több módszer is kialakult: </li></ul><ul><ul><li>vegyes alkalmazás : </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>egyösszegű átalányár mellett egységárak is meghatározásra kerülnek azokra a tevékenységekre , amelyeknél várhatóan mennyiségi változásokra van eshetőség </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>csúszóár klauza : (a szerződésekben egy képlet) </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>alkalmazását elsősorban az infláció negatív hatásainak kivédése indokolja; </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>lényegesen csökkenti a vállalkozók irreálisan magas rejtett tartalékok beépítésére irányuló hajlamát; </li></ul></ul></ul>
  16. 16. csúszóár klauza <ul><li>alkalmazásakor előre rögzíteni kell: </li></ul><ul><ul><li>az anyagár- és a bérváltozásoknak azt a mértékét , amely felett a klauza érvényesíthető, </li></ul></ul><ul><ul><li>az anyagárakra és munkabérekre vonatkozó forrást , amelyet a szerződő felek fenntartás nélkül elfogadnak, </li></ul></ul><ul><ul><li>a szerződésnek azon elemeit , amelynél nem alkalmazhatóak az árváltozások, </li></ul></ul><ul><ul><li>a szerződéses árak a munkabérekkel és az anyagköltségekkel változó hányadait , </li></ul></ul><ul><ul><li>a szerződéses időtartamot, </li></ul></ul>
  17. 17. A költségbázisú elszámolási módok <ul><li>Ezen módszerekben nem kerülnek előzetesen rögzítésre a vállalkozói költségek . </li></ul><ul><li>A költségekben bekövetkező változások kockázatait és következményeit teljes egészében a beruházó viseli. </li></ul><ul><li>A beruházó a megvalósítás folyamán aktuálisan felmerülő közvetlen költségeket térít a vállalkozó részére. </li></ul><ul><li>A vállalkozói díj megállapítása kétféleképpen történhet: </li></ul><ul><ul><li>költség plusz díj esetén egy összegben </li></ul></ul><ul><ul><li>költség plusz százalék esetén pedig százalékos formában </li></ul></ul>
  18. 18. <ul><li>A vállalkozónak nincs módja rejtett módon beépített tartalékokat képezni. </li></ul><ul><li>A beruházó szempontjából hátrányos , hogy a beruházás költségei előre nem ismertek . </li></ul><ul><li>Az elszámolás alapja az áttekinthető, ellenőrizhető és korrekt költség-nyilvántartási és költség-bizonylatolási rendszer, </li></ul><ul><li>amely mindkét féltől nagyobb mértékű adminisztrációt igényel, </li></ul><ul><li>ami önmagában is megnöveli a megvalósítás költségeit . </li></ul>
  19. 19. Célbázisú elszámolási módok <ul><li>Jobb teljesítményre való ösztönzést </li></ul><ul><li>és a kockázatok vállalásának kiegyenlíthetőbbé tételét teszi lehetővé. </li></ul><ul><li>a vállalkozó járandóságainak mértékét olyan módon határozzuk meg, hogy egy előre rögzített célhoz viszonyítva milyen teljesítményt ért el. </li></ul><ul><li>A célkitűzés vonatkozhat: </li></ul><ul><ul><li>költségre, </li></ul></ul><ul><ul><li>határidőre, </li></ul></ul><ul><ul><li>teljesítményparaméterekre, </li></ul></ul><ul><ul><li>illetve ezek kombinációjára. </li></ul></ul>
  20. 20. <ul><li>A célt egyértelműen és pontosan kell rögzíteni , összhangban a munkaterjedelemmel . </li></ul><ul><li>A cél eléréséhez kapcsolódó pénzügyi ellenszolgáltatás mértékét meg kell határozni. </li></ul><ul><li>Ugyancsak rögzíteni kell a célhoz viszonyított jobb teljesítés pénzügyi elismerésének </li></ul><ul><li>és rosszabb teljesítés pénzügyi szankcionálásának mértékét is. </li></ul>
  21. 21. Fajtái: <ul><li>Költségcél típusú elszámolás : </li></ul><ul><ul><li>rögzítendő a létesítményi munkák terjedelmével arányos célköltség </li></ul></ul><ul><ul><li>és az ahhoz tartozó, a vállalkozót illető díj . </li></ul></ul><ul><li>Határidőcél típusú elszámolás : </li></ul><ul><ul><li>a beruházó és a vállalkozó azon a többleteredményen osztozik, amely a projekt-termék eredeti határidőhöz viszonyított korábbi működésbe állításából származik. </li></ul></ul><ul><ul><li>Ha ez a vállalkozótól többlet erőforrás-felhasználást igényelt, akkor a többletbevételnek meg kell térítenie a felmerült többletköltségeket . </li></ul></ul><ul><li>Paramétercél típusú elszámolás : </li></ul><ul><ul><li>akkor alkalmazható, ha a beruházó érdekelt abban, hogy a megvalósítandó projekt bizonyos műszaki- vagy teljesítmény-paraméterei egy garantált értéknél jobbak legyenek. </li></ul></ul><ul><ul><li>A jobb paraméterek elérése a vállalkozónál többletforrásokat igényel, </li></ul></ul><ul><ul><li>míg a beruházónak többleteredményt képez, </li></ul></ul><ul><ul><li>aminek egy részét engedi át a vállalkozónak a jobb paraméterek ellenértékeként.. </li></ul></ul>
  22. 22. Versenyeztetés <ul><li>A versenyeztetés során a beruházó a vállalkozók köréből kiválasztja azt, amellyel megállapodást hoz létre. </li></ul><ul><li>Nyílt versenyeztetési eljárás : </li></ul><ul><ul><li>az ajánlatbenyújtás lehetősége nincs előzetes minősítéshez kötve. </li></ul></ul><ul><ul><li>Minden vállalkozó jogosult ajánlat benyújtására, és minden ajánlat értékelésre kerül. </li></ul></ul><ul><li>Szelektív versenyeztetés : </li></ul><ul><ul><li>a vállalkozó ajánlatadási lehetősége előzetes minősítéshez kötött. </li></ul></ul><ul><ul><li>Csak olyan vállalkozó kaphatja meg az ajánlattételi felhívást, aki az előminősítési eljárás során megfelelő minősítést nyert. </li></ul></ul>
  23. 23. <ul><li>Kétszintű versenyeztetés : </li></ul><ul><ul><li>több változata is van. </li></ul></ul><ul><ul><li>Lényege, hogy az ajánlattételi rész történik két , elkülönített lépésben : </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Kétborítékos versenyeztetés : </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>a vállalkozó két borítékot nyújt be. </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>Az egyikben a minősítési anyaga , </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>a másikban a vállalkozói ajánlat van. </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>Előbb a minősítést vizsgálják meg, s csak azok ajánlatát vizsgálják meg a második lépésben , akit a minősítés alapján alkalmasnak találtak. </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Kétlépéses versenyeztetés : </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>az első lépésben a vállalkozó műszaki ajánlatot nyújt be, </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>A második , a kereskedelmi ajánlatot csak az a vállalkozó nyújthatja be, akinek a műszaki ajánlatát a beruházó megfelelőnek találta. </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Kétlépcsős versenyeztetés : </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>az első lépés során rendszerint az egységárak alapján kerül kiválasztásra a vállalkozó . </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>A kiválasztott vállalkozó részt vesz a tervezési munkákban , </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>azok előrehaladtával véglegesíti ajánlatát , </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>s így kerül sor a szerződés megkötésére. </li></ul></ul></ul></ul>
  24. 24. <ul><li>Meghívásos versenyeztetés: </li></ul><ul><ul><li>a beruházó közvetlenül kér fel ajánlattételre néhány vállalkozót . </li></ul></ul><ul><ul><li>Ajánlatot csak a meghívott és a meghívást elfogadó vállalkozó nyújthat be. </li></ul></ul><ul><li>Folytonos vagy széria jellegű versenyeztetés : </li></ul><ul><ul><li>az első három versenyeztetési eljárás valamelyikének </li></ul></ul><ul><ul><li>és a negyediknek az egymást követő alkalmazása. </li></ul></ul>
  25. 25. Fogalmak: <ul><li>Task – időtartammal rendelkező tevékenységek </li></ul><ul><li>Feladat – feladatnak nevezzük azt az elképzelést , amit meg szeretnénk valósítani . Több tevékenységre oszthatjuk fel , melyeket további résztevékenységekre bonthatunk. </li></ul><ul><ul><li>Így is felfoghatjuk: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Feladat = folyamat </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A tevékenységek a folyamat konkrét elemei . </li></ul></ul></ul>
  26. 26. <ul><li>Tevékenység – a tevékenység egy kezdőállapotból egy másik állapotba való eljutáshoz szükséges munka . </li></ul><ul><li>Tehát a tevékenységek olyan munkaműveletek , melyek időt, pénzt, anyagot és munkaerőt igényelnek : </li></ul><ul><ul><li>Vagyis az elvégzéséhez erőforrásra van szükség </li></ul></ul><ul><ul><li>Két meghatározható időpontja van (kezdés, befejezés) </li></ul></ul>
  27. 27. <ul><li>Mérföldkő - Lényeges esemény , állapotváltozás, termék elkészülés, döntés. </li></ul><ul><li>Kapcsolatok - A tevékenységek közötti sorrendiségi, és logikai összefüggések . </li></ul><ul><li>Út - Kezdő tevékenységből egy befejező tevékenységbe vezet . (tevékenységláncolat) </li></ul><ul><li>Kritikus út - a projekt során végrehajtandó tevékenységek közül a leghosszabb feladatcsoport/útvonal, tartalékidő nélkül számítva </li></ul><ul><ul><li>(a projekt legrövidebb elvi megvalósítási ideje , és a hozzá tartozó tevékenységek) </li></ul></ul><ul><li>Kritikus tevékenység - az a tevékenység, amelynek nulla a tartalékideje </li></ul>
  28. 28. Erőforrás <ul><li>Erőforrásnak nevezzük a gépek , berendezések, alapanyagok , segédanyagok, alkatrészek, részegységek, tartozékok, egyéb költségforrások csoportjait, típusait és konkrét előfordulásait. </li></ul>
  29. 29. Az erőforrás fogalmának korlátozása <ul><li>A projekttervbe ezek közül csak azokat vesszük fel, melyekre a következő állítások közül legalább az egyik teljesül: </li></ul><ul><ul><li>a projekt szempontjából korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre ; </li></ul></ul><ul><ul><li>mérhető a költsége ( számít-e nekünk?) </li></ul></ul>
  30. 30. Nem kell erőforrásként felvenni <ul><li>Ha egy erőforrás korlátlanul áll rendelkezésre a projekt, illetve a vállalat igényeihez képest, </li></ul><ul><li>és költsége nem számít , akkor nem kell felvenni a projektbe. </li></ul><ul><li>Sokszor azonban az ilyen erőforrások vagy az elérhetőséget biztosító tevékenység , </li></ul><ul><li>vagy a hozzáférhetőséget lehetővé tevő erőforrás képében újra jelentkeznek. </li></ul>
  31. 31. Igénybevételt biztosító tevékenységet kell felvenni <ul><li>Meg kell vizsgálni , hogy a projekttervben nem rögzítendő erőforrások biztosítására nem kell-e olyan tevékenységet felvenni , mely révén az adott erőforrás igénybevétele biztosítható ? </li></ul><ul><li>Pl.: légcserélő bekapcsolása a levegő biztosítására. </li></ul>
  32. 32. Hozzáférést biztosító erőforrás felvétele <ul><li>Azt is meg kell vizsgálni, hogy a projekttervben nem rögzítendő erőforrások hozzáférhetősége nem valamely más erőforráson keresztül biztosított-e? </li></ul><ul><li>Pl.: kevés vízre , de gyakran van szükség. A víz költsége elhanyagolható, de a csap , amin hozzá lehet jutni korlátos mennyiségű. Ekkor ezt kell helyette felvenni. </li></ul>
  33. 33. Anyag típusú erőforrások <ul><li>Ha egy erőforrás korlátlanul áll ugyan rendelkezésre a projekt és a cég igényeihez képest, de a költsége számít , akkor azt Anyag típusúként vesszük fel. </li></ul><ul><li>Az Anyag típusú erőforrások felvételi helye: </li></ul><ul><ul><li>Ha a teljes mennyiséget a projektre könyveljük, akkor a beszerzéshez kell felvenni. </li></ul></ul><ul><ul><li>Különben az első igénybevétel(ek)nél </li></ul></ul><ul><li>Ugyanazt az anyagot csak egyszer vegyük fel akkor is, ha közben átalakult! </li></ul>
  34. 34. Költség típusú erőforrások <ul><li>Ha egy egyébként az Anyag csoportba sorolható erőforrás költsége </li></ul><ul><li>csak más erőforrások költségével együttesen ér el olyan szintet , </li></ul><ul><li>amely a projektben számottevőnek mondható, </li></ul><ul><li>felesleges külön is felvenni: </li></ul><ul><li>elég egy költségkategóriát jelképező Költség típusú erőforrást rögzíteni számukra. </li></ul>
  35. 35. Munka típusú erőforrások <ul><li>Ha a projekt szempontjából korlátos egy erőforrás (időbeli) elérhetősége, hozzáférhetősége, akkor a jellegétől függetlenül Munka típusúként kell felvenni. </li></ul>
  36. 36. Általános erőforrások <ul><li>Az erőforrásokat két csoportba osztjuk aszerint, hogy tudjuk-e pontosan kiről , vagy melyik erőforrásról van szó . </li></ul><ul><li>Tervezéskor többnyire nem tudjuk , így úgynevezett Általános erőforrásokat veszünk igénybe. </li></ul><ul><li>Később , amikor már tudni lehet, ki lesz a konkrét személy, vagy melyik gépet használjuk, lecseréljük az Általános erőforrásokat konkrétra . </li></ul>
  37. 37. Költségvetési célú erőforrások <ul><li>A projektköltségvetés készítéséhez a program rendelkezik úgynevezett költségvetési célú erőforrásokkal. </li></ul><ul><li>Ezeket a különböző költségnemek szerint vesszük fel , és rögzítjük magához a projekthez. </li></ul>
  38. 38. RBS kód <ul><li>Az erőforrásokat RBS kóddal strukturáljuk . </li></ul><ul><li>A struktúra alapja lehet a szervezeti felépítés , illetve a szakképzettség is. </li></ul><ul><li>Az RBS kódrendszer kezelése központi . </li></ul><ul><li>Előzetesen kell kialakítani. </li></ul>
  39. 39. A projekt csapatának összeállítása <ul><li>Munkacsapat </li></ul><ul><li>Szűkebben vett értelemben munkacsapatnak nevezzük a programban azon erőforrások halmazát, melyeket igénybe vehetünk a projekt során. </li></ul>
  40. 40. A munkacsapat tárolási helye <ul><li>Az adott projektfájlban </li></ul><ul><ul><li>Nem tudni, túlterheltek-e az egyes erőforrások? </li></ul></ul><ul><li>Közös erőforráskészlet-fájlban </li></ul><ul><ul><li>Akkor jó, ha nincs projektszerver </li></ul></ul><ul><ul><li>Nincsenek jogosultságok, így használata nagy figyelmet igényel </li></ul></ul><ul><ul><li>Összesíthetők általa a projektek terhelési adatai </li></ul></ul><ul><li>A projektszerveren </li></ul><ul><ul><li>Ez a legjobb megoldás. </li></ul></ul><ul><ul><li>Karbantartása központi, jogosultságfüggő feladat. </li></ul></ul><ul><ul><li>Látszanak a vállalati szintű összesített terhelési adatok. </li></ul></ul>

×