Your SlideShare is downloading. ×
0
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Projekt 04
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

Projekt 04

527

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
527
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Projektmenedzsment Készítette: Szegedi Csilla 2009/2010
  • 2. Szerződéstípusok <ul><li>A szerződéstípusokat aszerint lehet meghatározni, </li></ul><ul><li>hogy a beruházó a projekt megvalósításának tevékenységeit , </li></ul><ul><li>s ezzel együtt a teljes felelősséget </li></ul><ul><li>és a kockázatokat </li></ul><ul><li>hány közreműködő között </li></ul><ul><li>és hogyan osztja meg. </li></ul>
  • 3. Tradicionális szerződés
  • 4. <ul><li>A beruházó egymástól független közreműködőkkel köt megállapodást, </li></ul><ul><li>s így a tervező és a vállalkozó között közvetlen szerződéses kapcsolat nem jön létre . </li></ul><ul><li>Az – esetleges – alvállalkozókkal és altervezőkkel a beruházónak nincs közvetlen, szerződéses kapcsolata, </li></ul><ul><li>de a mérnökön keresztül kikötéseket tehet alkalmazásukra, </li></ul><ul><li>esetleg meg is akadályozhatja azt. </li></ul><ul><li>Előnye, hogy a beruházó teljes mértékű ellenőrzést gyakorolhat saját projektjének fizikai megvalósulása felett, </li></ul><ul><li>s lehetővé teszi a menetközbeni módosítást . </li></ul><ul><li>A teljes megvalósításra vonatkozó felelősséget lényegében egyszemélyben a beruházó viseli . </li></ul><ul><li>A többiek csak saját tevékenységük terjedelméig viselnek felelősséget. </li></ul>
  • 5. „ Kulcsrakész” típusú szerződés
  • 6. <ul><li>A beruházó egyetlen szereplővel , a kulcsrakész fővállalkozóval köt egyetlen szerződést a projekt komplett fizikai megvalósítására. </li></ul><ul><li>Így a beruházóval szemben egyetlen szervezet vállal felelősséget a műszaki paraméterekért és a határidőért is. </li></ul><ul><li>E szerződéseknek több fajtája különböztethető meg attól függően: </li></ul><ul><ul><li>hogy a beruházó saját tevékenységével részt vállal-e ebben a folyamatban, </li></ul></ul><ul><ul><li>valamint, hogy a kulcsrekész fővállalkozó részt vállal-e , </li></ul></ul><ul><ul><li>s ha igen, milyen módon a projekt átadása után , a termék életében. </li></ul></ul>
  • 7. Kulcsrakész típusú szerződések fajtái: <ul><li>A klasszikus modell </li></ul><ul><ul><li>a kulcsrakész fővállalkozó tevékenységei kiterjednek a teljes megvalósításra . </li></ul></ul><ul><ul><li>Ő maga nem vesz részt az átadás utáni működtetésben . </li></ul></ul><ul><li>A félig kulcsrakész modellben </li></ul><ul><ul><li>a beruházó szerepe az előbbinél aktívabb , </li></ul></ul><ul><ul><li>magára vállalja az infrastruktúra , pl. a melléklétesítmények megvalósítását, beleértve azok tervezését is. </li></ul></ul><ul><li>A termék a kézben modell </li></ul><ul><ul><li>a kulcsrakész fővállalkozó egy darabig részt vesz az üzembe helyezett termék további üzemelétetésében (pl. szerver üzemeltetés). </li></ul></ul><ul><ul><li>Addig, amíg a beruházó szakembereit tanítják . </li></ul></ul><ul><li>A profit a kézben modell </li></ul><ul><ul><li>a kulcsrakész fővállalkozó egy meghatározott ideig részt vesz az új termék vezetésében és irányításában . </li></ul></ul><ul><ul><li>Feladata, hogy továbbadja a beruházónak a szükséges vezetési és marketingmódszereket. </li></ul></ul>
  • 8. Menedzsment típusú szerződés
  • 9. <ul><li>a beruházó egy beruházás-szervezésre, vezetésre szakosodott vállalatot bíz meg azzal, </li></ul><ul><li>hogy a megvalósítás során a beruházó nevében biztosítsa a tervezés és az építés-szerelés közötti koordinációt . </li></ul><ul><li>A folyamatban a menedzsment-vállalkozó működik közre. </li></ul><ul><li>E szerződéstípusnak is több modellje alakult ki aszerint, </li></ul><ul><li>hogy a menedzsment-vállalkozó a fizikai megvalósítás közreműködői közül kivel létesít közvetlen szerződéses kapcsolatot , </li></ul>
  • 10. Menedzsment típusú szerződés fajtái: <ul><li>Az egyszerű menedzsment modell </li></ul><ul><ul><li>A menedzsment-vállalkozó csak a vállalkozóval áll közvetlen szerződéses kapcsolatban, </li></ul></ul><ul><ul><li>míg a tervezővel nem , </li></ul></ul><ul><ul><li>s így a tervezőnek csak a beruházóval van közvetlen szerződéses kapcsolata. </li></ul></ul><ul><li>A tervezés plusz építés-szerelés modell </li></ul><ul><ul><li>itt a tervező és a menedzsment-vállalkozó között is közvetlen szerződéses kapcsolat van. </li></ul></ul><ul><li>A projektmenedzsment modell </li></ul><ul><ul><li>itt a menedzsment-vállalkozó nem csak egyszerűen szerződéses viszonyt hoz létre a beruházóval, hanem be is épül annak szervezetébe , </li></ul></ul><ul><ul><li>és együttesen hozzák létre a projekt megvalósításáért felelős szervezeti egységet . </li></ul></ul><ul><ul><li>Másfelől a menedzsment-vállalkozó a menedzselésen túl vagy tervezőként, vagy kivitelezőként is részt vesz a folyamatban. </li></ul></ul>
  • 11. Elszámolás <ul><li>A pénzügyi elszámolási mód a létesítmény megvalósításával összefüggő költségkockázatok elosztásának eszköze. </li></ul><ul><li>Fajtái : </li></ul><ul><ul><li>Árbázisú elszámolási módok </li></ul></ul><ul><ul><li>Költségbázisú elszámolási módok </li></ul></ul><ul><ul><li>Célbázisú elszámolási módok </li></ul></ul>
  • 12. Árbázisú elszámolási módok <ul><li>Közös jellemzője, hogy a vállalkozói ár előzetesen rögzítésre kerül </li></ul><ul><li>rendszerint már az ajánlatadáskor , </li></ul><ul><li>de legkésőbb a szerződés létrejöttekor. </li></ul><ul><li>A költségekben bekövetkező változások kockázatait – pl. anyagár-növekedés –, illetve azok következményeit a vállalkozó viseli. </li></ul>
  • 13. <ul><li>Az ár előzetes rögzítése több formában is történhet: </li></ul><ul><ul><li>Átalányár: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>a beruházó és a vállalkozó egyetlen összegben állapodnak meg </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Egységár : </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>az egységnyi mennyiségre vonatkozó ár kerül meghatározásra. </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Az árak rögzítésére előzetesen kerül sor, de itt az ár meghatározása nem egy összegben történik, hanem több egységár formájában. </li></ul></ul></ul>
  • 14. <ul><li>A vállalkozó előre rögzített ár esetén hajlamos túlértékelni a bizonytalanságok pénzügyi következményeit, s a reálisnál magasabb árat megadni. </li></ul><ul><li>Mivel a létesítmények fizikai megvalósítása rendszerint hosszú , </li></ul><ul><li>szükség van a részteljesítések folyamatos elszámolására . </li></ul><ul><li>Ez kötődhet: </li></ul><ul><ul><li>egy-egy időszakhoz , </li></ul></ul><ul><ul><li>vagy egy-egy komplett részegység befejezéséhez </li></ul></ul><ul><li>A részteljesítések elszámolásakor az egy összegben meghatározott ár kerül felbontásra százalékos formában. </li></ul>
  • 15. <ul><li>Egyetlen előnye , hogy a létesítmény megvalósításának költsége előre ismert a beruházó, és a közreműködők számára. </li></ul><ul><li>A hátrányok kiküszöbölésére több módszer is kialakult: </li></ul><ul><ul><li>vegyes alkalmazás : </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>egyösszegű átalányár mellett egységárak is meghatározásra kerülnek azokra a tevékenységekre , amelyeknél várhatóan mennyiségi változásokra van eshetőség </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>csúszóár klauza : (a szerződésekben egy képlet) </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>alkalmazását elsősorban az infláció negatív hatásainak kivédése indokolja; </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>lényegesen csökkenti a vállalkozók irreálisan magas rejtett tartalékok beépítésére irányuló hajlamát; </li></ul></ul></ul>
  • 16. csúszóár klauza <ul><li>alkalmazásakor előre rögzíteni kell: </li></ul><ul><ul><li>az anyagár- és a bérváltozásoknak azt a mértékét , amely felett a klauza érvényesíthető, </li></ul></ul><ul><ul><li>az anyagárakra és munkabérekre vonatkozó forrást , amelyet a szerződő felek fenntartás nélkül elfogadnak, </li></ul></ul><ul><ul><li>a szerződésnek azon elemeit , amelynél nem alkalmazhatóak az árváltozások, </li></ul></ul><ul><ul><li>a szerződéses árak a munkabérekkel és az anyagköltségekkel változó hányadait , </li></ul></ul><ul><ul><li>a szerződéses időtartamot, </li></ul></ul>
  • 17. A költségbázisú elszámolási módok <ul><li>Ezen módszerekben nem kerülnek előzetesen rögzítésre a vállalkozói költségek . </li></ul><ul><li>A költségekben bekövetkező változások kockázatait és következményeit teljes egészében a beruházó viseli. </li></ul><ul><li>A beruházó a megvalósítás folyamán aktuálisan felmerülő közvetlen költségeket térít a vállalkozó részére. </li></ul><ul><li>A vállalkozói díj megállapítása kétféleképpen történhet: </li></ul><ul><ul><li>költség plusz díj esetén egy összegben </li></ul></ul><ul><ul><li>költség plusz százalék esetén pedig százalékos formában </li></ul></ul>
  • 18. <ul><li>A vállalkozónak nincs módja rejtett módon beépített tartalékokat képezni. </li></ul><ul><li>A beruházó szempontjából hátrányos , hogy a beruházás költségei előre nem ismertek . </li></ul><ul><li>Az elszámolás alapja az áttekinthető, ellenőrizhető és korrekt költség-nyilvántartási és költség-bizonylatolási rendszer, </li></ul><ul><li>amely mindkét féltől nagyobb mértékű adminisztrációt igényel, </li></ul><ul><li>ami önmagában is megnöveli a megvalósítás költségeit . </li></ul>
  • 19. Célbázisú elszámolási módok <ul><li>Jobb teljesítményre való ösztönzést </li></ul><ul><li>és a kockázatok vállalásának kiegyenlíthetőbbé tételét teszi lehetővé. </li></ul><ul><li>a vállalkozó járandóságainak mértékét olyan módon határozzuk meg, hogy egy előre rögzített célhoz viszonyítva milyen teljesítményt ért el. </li></ul><ul><li>A célkitűzés vonatkozhat: </li></ul><ul><ul><li>költségre, </li></ul></ul><ul><ul><li>határidőre, </li></ul></ul><ul><ul><li>teljesítményparaméterekre, </li></ul></ul><ul><ul><li>illetve ezek kombinációjára. </li></ul></ul>
  • 20. <ul><li>A célt egyértelműen és pontosan kell rögzíteni , összhangban a munkaterjedelemmel . </li></ul><ul><li>A cél eléréséhez kapcsolódó pénzügyi ellenszolgáltatás mértékét meg kell határozni. </li></ul><ul><li>Ugyancsak rögzíteni kell a célhoz viszonyított jobb teljesítés pénzügyi elismerésének </li></ul><ul><li>és rosszabb teljesítés pénzügyi szankcionálásának mértékét is. </li></ul>
  • 21. Fajtái: <ul><li>Költségcél típusú elszámolás : </li></ul><ul><ul><li>rögzítendő a létesítményi munkák terjedelmével arányos célköltség </li></ul></ul><ul><ul><li>és az ahhoz tartozó, a vállalkozót illető díj . </li></ul></ul><ul><li>Határidőcél típusú elszámolás : </li></ul><ul><ul><li>a beruházó és a vállalkozó azon a többleteredményen osztozik, amely a projekt-termék eredeti határidőhöz viszonyított korábbi működésbe állításából származik. </li></ul></ul><ul><ul><li>Ha ez a vállalkozótól többlet erőforrás-felhasználást igényelt, akkor a többletbevételnek meg kell térítenie a felmerült többletköltségeket . </li></ul></ul><ul><li>Paramétercél típusú elszámolás : </li></ul><ul><ul><li>akkor alkalmazható, ha a beruházó érdekelt abban, hogy a megvalósítandó projekt bizonyos műszaki- vagy teljesítmény-paraméterei egy garantált értéknél jobbak legyenek. </li></ul></ul><ul><ul><li>A jobb paraméterek elérése a vállalkozónál többletforrásokat igényel, </li></ul></ul><ul><ul><li>míg a beruházónak többleteredményt képez, </li></ul></ul><ul><ul><li>aminek egy részét engedi át a vállalkozónak a jobb paraméterek ellenértékeként.. </li></ul></ul>
  • 22. Versenyeztetés <ul><li>A versenyeztetés során a beruházó a vállalkozók köréből kiválasztja azt, amellyel megállapodást hoz létre. </li></ul><ul><li>Nyílt versenyeztetési eljárás : </li></ul><ul><ul><li>az ajánlatbenyújtás lehetősége nincs előzetes minősítéshez kötve. </li></ul></ul><ul><ul><li>Minden vállalkozó jogosult ajánlat benyújtására, és minden ajánlat értékelésre kerül. </li></ul></ul><ul><li>Szelektív versenyeztetés : </li></ul><ul><ul><li>a vállalkozó ajánlatadási lehetősége előzetes minősítéshez kötött. </li></ul></ul><ul><ul><li>Csak olyan vállalkozó kaphatja meg az ajánlattételi felhívást, aki az előminősítési eljárás során megfelelő minősítést nyert. </li></ul></ul>
  • 23. <ul><li>Kétszintű versenyeztetés : </li></ul><ul><ul><li>több változata is van. </li></ul></ul><ul><ul><li>Lényege, hogy az ajánlattételi rész történik két , elkülönített lépésben : </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Kétborítékos versenyeztetés : </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>a vállalkozó két borítékot nyújt be. </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>Az egyikben a minősítési anyaga , </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>a másikban a vállalkozói ajánlat van. </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>Előbb a minősítést vizsgálják meg, s csak azok ajánlatát vizsgálják meg a második lépésben , akit a minősítés alapján alkalmasnak találtak. </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Kétlépéses versenyeztetés : </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>az első lépésben a vállalkozó műszaki ajánlatot nyújt be, </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>A második , a kereskedelmi ajánlatot csak az a vállalkozó nyújthatja be, akinek a műszaki ajánlatát a beruházó megfelelőnek találta. </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Kétlépcsős versenyeztetés : </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>az első lépés során rendszerint az egységárak alapján kerül kiválasztásra a vállalkozó . </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>A kiválasztott vállalkozó részt vesz a tervezési munkákban , </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>azok előrehaladtával véglegesíti ajánlatát , </li></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>s így kerül sor a szerződés megkötésére. </li></ul></ul></ul></ul>
  • 24. <ul><li>Meghívásos versenyeztetés: </li></ul><ul><ul><li>a beruházó közvetlenül kér fel ajánlattételre néhány vállalkozót . </li></ul></ul><ul><ul><li>Ajánlatot csak a meghívott és a meghívást elfogadó vállalkozó nyújthat be. </li></ul></ul><ul><li>Folytonos vagy széria jellegű versenyeztetés : </li></ul><ul><ul><li>az első három versenyeztetési eljárás valamelyikének </li></ul></ul><ul><ul><li>és a negyediknek az egymást követő alkalmazása. </li></ul></ul>
  • 25. Fogalmak: <ul><li>Task – időtartammal rendelkező tevékenységek </li></ul><ul><li>Feladat – feladatnak nevezzük azt az elképzelést , amit meg szeretnénk valósítani . Több tevékenységre oszthatjuk fel , melyeket további résztevékenységekre bonthatunk. </li></ul><ul><ul><li>Így is felfoghatjuk: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Feladat = folyamat </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A tevékenységek a folyamat konkrét elemei . </li></ul></ul></ul>
  • 26. <ul><li>Tevékenység – a tevékenység egy kezdőállapotból egy másik állapotba való eljutáshoz szükséges munka . </li></ul><ul><li>Tehát a tevékenységek olyan munkaműveletek , melyek időt, pénzt, anyagot és munkaerőt igényelnek : </li></ul><ul><ul><li>Vagyis az elvégzéséhez erőforrásra van szükség </li></ul></ul><ul><ul><li>Két meghatározható időpontja van (kezdés, befejezés) </li></ul></ul>
  • 27. <ul><li>Mérföldkő - Lényeges esemény , állapotváltozás, termék elkészülés, döntés. </li></ul><ul><li>Kapcsolatok - A tevékenységek közötti sorrendiségi, és logikai összefüggések . </li></ul><ul><li>Út - Kezdő tevékenységből egy befejező tevékenységbe vezet . (tevékenységláncolat) </li></ul><ul><li>Kritikus út - a projekt során végrehajtandó tevékenységek közül a leghosszabb feladatcsoport/útvonal, tartalékidő nélkül számítva </li></ul><ul><ul><li>(a projekt legrövidebb elvi megvalósítási ideje , és a hozzá tartozó tevékenységek) </li></ul></ul><ul><li>Kritikus tevékenység - az a tevékenység, amelynek nulla a tartalékideje </li></ul>
  • 28. Erőforrás <ul><li>Erőforrásnak nevezzük a gépek , berendezések, alapanyagok , segédanyagok, alkatrészek, részegységek, tartozékok, egyéb költségforrások csoportjait, típusait és konkrét előfordulásait. </li></ul>
  • 29. Az erőforrás fogalmának korlátozása <ul><li>A projekttervbe ezek közül csak azokat vesszük fel, melyekre a következő állítások közül legalább az egyik teljesül: </li></ul><ul><ul><li>a projekt szempontjából korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre ; </li></ul></ul><ul><ul><li>mérhető a költsége ( számít-e nekünk?) </li></ul></ul>
  • 30. Nem kell erőforrásként felvenni <ul><li>Ha egy erőforrás korlátlanul áll rendelkezésre a projekt, illetve a vállalat igényeihez képest, </li></ul><ul><li>és költsége nem számít , akkor nem kell felvenni a projektbe. </li></ul><ul><li>Sokszor azonban az ilyen erőforrások vagy az elérhetőséget biztosító tevékenység , </li></ul><ul><li>vagy a hozzáférhetőséget lehetővé tevő erőforrás képében újra jelentkeznek. </li></ul>
  • 31. Igénybevételt biztosító tevékenységet kell felvenni <ul><li>Meg kell vizsgálni , hogy a projekttervben nem rögzítendő erőforrások biztosítására nem kell-e olyan tevékenységet felvenni , mely révén az adott erőforrás igénybevétele biztosítható ? </li></ul><ul><li>Pl.: légcserélő bekapcsolása a levegő biztosítására. </li></ul>
  • 32. Hozzáférést biztosító erőforrás felvétele <ul><li>Azt is meg kell vizsgálni, hogy a projekttervben nem rögzítendő erőforrások hozzáférhetősége nem valamely más erőforráson keresztül biztosított-e? </li></ul><ul><li>Pl.: kevés vízre , de gyakran van szükség. A víz költsége elhanyagolható, de a csap , amin hozzá lehet jutni korlátos mennyiségű. Ekkor ezt kell helyette felvenni. </li></ul>
  • 33. Anyag típusú erőforrások <ul><li>Ha egy erőforrás korlátlanul áll ugyan rendelkezésre a projekt és a cég igényeihez képest, de a költsége számít , akkor azt Anyag típusúként vesszük fel. </li></ul><ul><li>Az Anyag típusú erőforrások felvételi helye: </li></ul><ul><ul><li>Ha a teljes mennyiséget a projektre könyveljük, akkor a beszerzéshez kell felvenni. </li></ul></ul><ul><ul><li>Különben az első igénybevétel(ek)nél </li></ul></ul><ul><li>Ugyanazt az anyagot csak egyszer vegyük fel akkor is, ha közben átalakult! </li></ul>
  • 34. Költség típusú erőforrások <ul><li>Ha egy egyébként az Anyag csoportba sorolható erőforrás költsége </li></ul><ul><li>csak más erőforrások költségével együttesen ér el olyan szintet , </li></ul><ul><li>amely a projektben számottevőnek mondható, </li></ul><ul><li>felesleges külön is felvenni: </li></ul><ul><li>elég egy költségkategóriát jelképező Költség típusú erőforrást rögzíteni számukra. </li></ul>
  • 35. Munka típusú erőforrások <ul><li>Ha a projekt szempontjából korlátos egy erőforrás (időbeli) elérhetősége, hozzáférhetősége, akkor a jellegétől függetlenül Munka típusúként kell felvenni. </li></ul>
  • 36. Általános erőforrások <ul><li>Az erőforrásokat két csoportba osztjuk aszerint, hogy tudjuk-e pontosan kiről , vagy melyik erőforrásról van szó . </li></ul><ul><li>Tervezéskor többnyire nem tudjuk , így úgynevezett Általános erőforrásokat veszünk igénybe. </li></ul><ul><li>Később , amikor már tudni lehet, ki lesz a konkrét személy, vagy melyik gépet használjuk, lecseréljük az Általános erőforrásokat konkrétra . </li></ul>
  • 37. Költségvetési célú erőforrások <ul><li>A projektköltségvetés készítéséhez a program rendelkezik úgynevezett költségvetési célú erőforrásokkal. </li></ul><ul><li>Ezeket a különböző költségnemek szerint vesszük fel , és rögzítjük magához a projekthez. </li></ul>
  • 38. RBS kód <ul><li>Az erőforrásokat RBS kóddal strukturáljuk . </li></ul><ul><li>A struktúra alapja lehet a szervezeti felépítés , illetve a szakképzettség is. </li></ul><ul><li>Az RBS kódrendszer kezelése központi . </li></ul><ul><li>Előzetesen kell kialakítani. </li></ul>
  • 39. A projekt csapatának összeállítása <ul><li>Munkacsapat </li></ul><ul><li>Szűkebben vett értelemben munkacsapatnak nevezzük a programban azon erőforrások halmazát, melyeket igénybe vehetünk a projekt során. </li></ul>
  • 40. A munkacsapat tárolási helye <ul><li>Az adott projektfájlban </li></ul><ul><ul><li>Nem tudni, túlterheltek-e az egyes erőforrások? </li></ul></ul><ul><li>Közös erőforráskészlet-fájlban </li></ul><ul><ul><li>Akkor jó, ha nincs projektszerver </li></ul></ul><ul><ul><li>Nincsenek jogosultságok, így használata nagy figyelmet igényel </li></ul></ul><ul><ul><li>Összesíthetők általa a projektek terhelési adatai </li></ul></ul><ul><li>A projektszerveren </li></ul><ul><ul><li>Ez a legjobb megoldás. </li></ul></ul><ul><ul><li>Karbantartása központi, jogosultságfüggő feladat. </li></ul></ul><ul><ul><li>Látszanak a vállalati szintű összesített terhelési adatok. </li></ul></ul>

×