Your SlideShare is downloading. ×
Média mutatószámok, összefüggések: TV, digital
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

Média mutatószámok, összefüggések: TV, digital

1,108
views

Published on

A média főbb mutatószámai különös tekintettel a televízióra és a digitális területre. A lista korántsem teljes, de ez az alap.

A média főbb mutatószámai különös tekintettel a televízióra és a digitális területre. A lista korántsem teljes, de ez az alap.

Published in: Marketing

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
1,108
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
40
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide
  • 17
  • 18
  • Transcript

    • 1. Média-mutatók, mérőszámok, összefüggések Marketingkutatás – Károli / Kun Miklós
    • 2. Mindkét terület fontos! Kvalitatív információk Nem/nehezen számszerűsíthető Kvantitatív információk Számszerűsíthető Mélyinterjú Résztvevő megfigyelés Fókuszcsoport Social Media elemzés Insights FACT Ökonometria „Közvélemény- kutatás” Szegmentáció Értékesítés Gazdasági mutatók Kreatívok, üzenetek elemzése Márkaidentitás Célcsoport-méret Büdzsé Média-mix Elérés „Receptivity” Szignifikancia Kérdőív Marketingkutatás – Károli / Kun Miklós
    • 3. TELEVÍZIÓ Marketingkutatás – Károli / Kun Miklós
    • 4. Nézettség mérése A televíziós csatornák nézettségét, és így a reklámokét is az AGB Nielsen elektronikusan méri egy ún. nézőmérő rendszer - peoplemeter segítségével Kutatócég: Nielsen (régi nevén AGB Hungary) Háztartás szám: 1040 fő : 2.500, a négyévesnél idősebb magyar lakosságra reprezentatív Fogalmak: „copy”: maga a reklámfilm. Egy márkának több „copyja” is lehet, pl. az egyikben image-et, a másikban promóciót hirdet. „spot”: egy copy megjelenéseire használt fogalom. Pl. egy reklámfilm 10-szer jelent meg egy nap egy csatornán, akkor az adott csatornán 10-szer „ment le a spot”. Spot-lista: egy olyan adatbázis, amelyben egy kampány vagy egy időszak összes spotja benne van
    • 5. TV alapfogalmak 1.  GRP (Gross Rating Points) Műsor esetén: Egy adott műsor teljes hossza alatt percenként átlagosan a teljes célcsoport hány %-át érte el. / erre használjuk az AMR (Average Minute Rating) megnevezést is. spot esetén: Az adott reklám spot (hosszától függetlenül) a teljes célcsoport hány %-át érte el. Kampány esetén: spotonkénti GRP-k összege.  30” GRP = 30 eq. GRP = 30 ekvivalens GRP = „harmincas GRP” Adott tetszőleges hosszúságú spotokkal futó kampány büdzséjéből hány GRP-t tudnánk vásárolni, ha 30”-es spotokat használnánk (összehasonlíthatóság miatt tüntetjük fel). Ennek hátterében az áll, hogy a 30”-asnál hosszabb spotok esetében felár, a rövidebbek esetében kedvezmény van.  Reach Műsor esetén: Egy adott műsor teljes hossza alatt összesen a teljes célcsoport hány %-át érte el. spot esetén: 1 spot esetén a GRP és Reach egybeesik. Kampány esetén: A kampány teljes ideje alatt összesen hány %-át érjük el a célcsoportnak.
    • 6. A reach épülése 2008-ban gyorsabb volt még hasonló „nagycsatornás” médiamix mellett +120 GRP 3+ reach building in 2008 and 2013 GRP 3+ reach A 3+ reach jelentése: a kampány által legalább 3x elért emberek aránya a célcsoportban adott GRP mennyiség mellett „nagycsatornás mix”: a TV2 és az RTL mint nagy csatornák nézettségből való részesedése az évek során esett és a kábelcsatornáké nőtt. A reach épülése nem lineáris, hiszen a reach nem lehet magasabb, mint 100%. A minél magasabb reach teljesítése egyre nehezebb. A hirdetőnek a GRP-kért kell fizetni, vagyis bizonyos mennyiségű GRP megvétele után a reach építése nagyon költségessé válik. Ennek oka az, hogy a kampány már nem tud új embereket elérni, mindig csak a már elérteket éri el, ezzel növelve a frekvenciát (frequency)
    • 7. TV alapfogalmak 2.  OTS (Opportunity To See) Meghatározza, hogy a célcsoport egy tagja átlagosan hányszor találkozik egy reklámfilmmel a kampányidőszak alatt. OTS = GRP/ Reach  CPP (Cost Per Point) Egy GRP költsége.  CPER (Cost Per Effective Reach) A CPP mellett figyelembe vesszük egy adott csatorna reach-építő képességét is az Ügyfél számára hatékony gyakorisággal. CPER = CPP/Reach (Eff+)  ATV (Average Time Viewing) A teljes célcsoport tagjai átlagosan hány percig nézték az eseményt.
    • 8. TV alapfogalmak 3.  Napszak-megoszlás (Daypart mix) Az RTL, TV2 és M1 csatornák esetében fontos a napszak-megoszlás. Ennek oka: Prime time-ban (= fő-műsoridő általában 19-23h között) nagyon megnő a TV nézettsége, ezáltal magasabb spotonkénti GRP-t tudunk elérni, így gyorsabban épül a reach.  Share Arányt kifejező mutató.  GRP share – az összes tervezett vagy megvalósult GRP tömegből az adott csatornára vitt GRP-k aránya.  Budget share – a teljes kampány költségből az adott csatornára vitt összeg aránya  Share of viewing – közönségarány: Az esemény (pl egy film) ideje alatt az összes TV nézéssel töltött időnek mekkora részét fordították a nézők a vizsgált esemény nézésére  Blokkpozíció (PIB – Position in Break) A spotok reklámblokkon belüli első, második, utolsó és utolsó előtti elhelyezése. Ezeket a piac hatékonyabbaknak tartja. Ha a hirdető el kíván térni a csatorna által ajánlott blokkpozíciótól és jobb helyeket szeretne, felárat fizethet.
    • 9. Hogyan áraznak a csatornák? Mitől függ a CPP? Az RTL és TV2 csatornákon éves szintű, hirdetőnkénti vállalásra van szükség a GRP alapú elszámolási rendszerben történő együttműködéshez. ■ A hirdetőknek az első kampány előtt vállalniuk kell éves büdzséjüket, megjelölve a nagycsatornán (RTL és TV2) vállalt share (részarány) értéket. ■ A Share vállalás után a nagycsatornák vonatkozásában éves szinten tartani kell a megjelölt volumen és SHR értéket ■ Az RTL és a TV2 is a többségi share-t preferálja, azaz 60% alatt jelentősen romlik az ajánlat. ■ A legtöbb hirdető épp a fentiek miatt csak az egyik nagycsatornát használja egy adott évben ■ A nagycsatornák nézettség-vesztésének következtében ma már nem ritka, hogy csak kábel-csatorna mixszet használ egy hirdető. ■ Amennyiben a vállalt share (részarány) vagy büdzsé nincs betartva büntetést szab ki a csatorna. ■ Tehát a CPP-t befolyásoló tényezők: a napszak (prime vagy nem), a költési volumen (aki sokat hoz a csatornára, olcsóbban kapja a GRP-t), a spot hossza (30-as az átlagár), a hónap (pl. nyáron, amikor kevesebbet tévézünk, olcsóbb a CPP), a célcsoport (TV-vel nehezen elérhető célcsoportokra drágább a CPP) és emellett még számos, nehezen mérhető faktor is szerepet játszik, mint pl. az adott hirdető hirdetési szokásai, csatorna-hűsége, műsor-szponzorációs tevékenysége, stb.
    • 10. Net, netnet és rate-card büdzsé Minden csatorna rendelkezik egy publikus ártáblázattal: ez a listaár vagy más néven rate-card ár. Ebben nem veszik figyelembe, hogy az adott hirdető mennyi megjelenést (kontaktust = GRP) szeretne vásárolni. A mennyiségi (és egyéb kedvezményekkel) csökkentett, nem publikus ár a nettó, vagy röviden „net” ár. Az ügynökségi jutalékkal csökkentve kapjuk meg a nettó nettó, azaz net net árat. A listaáras és a net vagy netnet költési volumen közötti különbséget tehát a „kedvezményszint” adja meg. A kedvezményszint az adott hirdető éves költési volumenétől, a médiatípustól/csatornától (amelyen a költésről beszélünk), a kereslet-kínálat alakulásától és még sok más faktortól függ. Tekintve, hogy a listaárat és a felajánlható kedvezményszinteket az adott csatorna értékesítői maguk határozzák meg, a listaárak alkalmatlanok az összehasonlításra és következtetések levonására. Példa: Adott egy nagy hirdető, például az Unilever. Médiamixében a TV 90%, ahol a nagy költési volumen miatt nagy kedvezményeket kap a csatornáktól. Egy másik hirdető, pl. a Telenor mixében csak 50% a TV, kevesebb kedvezményt is kap a TV-csatornáktól. Ha listaáras költési adataikat nézzük, azt tapasztalhatjuk, hogy az Unilever összköltése kb. 30%-kal magasabb, mint a Telenoré. Ha a netnet (tényleges) költési adataikat is láthatnánk, kiderülne, hogy a Telenor teljes költése a magasabb, mert a) kevesebb volumenre kisebb kedvezményt kapott, b) a TV-ben általában magasabbak a kedvezményszintek, mint más médiatípusokban. Példa: 2 Adott két hirdető, pl. a Procter és egy kis helyi hirdető, az EVM. Mindkettőjüknek van terméke a sampon szegmensben. Az EVM márkája a WU2, a Procteré a Pantene. Tegyük fel, hogy egy adott évben a Pantene-nek csak 1 kampánya van TV-n, a WU2-nek pedig két nagyobb és többet is költ. WU2: 90 milliót, a Pantene csak 50 milliót listaáron az adott évben. A következtetés tehát első ránézésre az, hogy a WU2 „túlköltötte” a Pantene-t. Az igazság viszont nem ez! Hiszen a Pantene hirdetőjének, a Procternek más termékei is vannak és több százmillió forintra rúg az éves büdzséje. Erre sokkal nagyobb kedvezményeket kap a csatornáktól, mint a „kis helyi márka”. Következésképpen a listaáras adatok összevetése két hirdető márkái között sem, de egy márka különböző médiatípusokban realizált költésének elemzésére sem alkalmas direkt módon. Alkalmazása csak nagy tapasztalat és körültekintés mellett ajánlott.
    • 11. DIGITÁLIS
    • 12. A digitális média felosztása: Earned, Owned, Paid...
    • 13. Display hirdetések • digitális kampányok alapvető eleme o hagyományos bannerek o videót, játékot, egyéb interaktív funkciós rich media megoldások o szponzorációk tartoznak ide ...és ami NEM Display: Social, Mobil, Listings ,Vírus, PPC, eDM, Gaming
    • 14. Display hirdetés előnyei 1) Targetálható (célozható) o Demográfiai: A demográfiai célzás ma Magyarországon bizonyos feltételekkel és médiatulajdonosoknál alkalmazható. Csak kevés szempontú (pl. nem, kor) szerinti szűkítésre van lehetőség: ilyenkor a banner csak azoknak a látogatóknak jelenik meg, akik megfelelnek a szűrő-feltételeknek – ezzel minimalizálódik a meddő szórás, azaz a célcsoportba nem tartozó, „felesleges” emberek elérése. Azt, hogy az adott látogató pl. 18-39 éves férfi-e, több módszerrel képesek megállapítani a rendszerek: például az adott IP című gépről már valaha regisztráltak az adott oldalon vagy az oldal tulajdonosának másik oldalain. Vagyis, ha az adott IP című gépről újra az adott oldal(akra) látogat valaki, akkor őt felismeri a rendszer, feltéve, hogy a médiatulajdonos „összevezette” az adatokat. Természetesen ebből nem következik, hogy az adott gépről csak egyvalaki látogathatja az adott honlapokat, de még így is hatékonyabb lehet a kampány. o Vertikális: a médiatulajdonos (vagy a hirdető és ügynöksége) ismeri az adott oldalak látogatóinak főbb demográfiai összetételét (pl. auto2.hu vs. Nlc.hu). A hirdető ilyen esetekben a terméknek megfelelő célcsoportot elérő oldalakat választ a mixbe. o Viselkedés alapú: a fejlettebb rendszerek már képesek arra, hogy egy személy múltjának adatait rögzítsék: Pl: mire keresett korábban, mit nézett meg a youtube-on, közösségi portálokon hogyan regisztrált, milyen tematikájú honlapokat látogatott, stb. Ezekből viszonylag pontosan megbecsülhető, hogy milyen „típusú” fogyasztó látogatott az adott oldalra. Ha megfelel a szűrő-feltételeknek, megjelenik neki a banner. o Retargeting: a hirdetést észlelő személyek azonosíthatók (IP cím, cookie alapján). Ha látható, hogy az adott személy rákattintott egy bannerre, de csak kevés időt töltött el a „landing page-en” (az adott honlapon, ahová a bannerről navigálták a fogyasztót), és ott nem klikkelt tovább, akkor más felületeken, pl. keresőben, más oldalakon újra elérhető, azaz re-targetálható. 2) Pontosan mérhető, kiértékelhető o Teljesen nyomon követhető hogy hányszor látták a bannert (AV: ad view), hány valódi felhasználót értünk el (real visitor vagy unique user), hányan kattintottak rá (CT: click-through), azok közül, akik látták, hányan kattintottak (Click Through Rate, CTR%), stb.
    • 15. Videó hirdetések 1) Formái: o Pre-roll, Post roll o True view 2) Tartalma o akár TV copy is o 15-20 sec – a hirdető csak akkor fizet, ha a felhasználó (fogyasztó) egy bizonyos hosszúságban végignézte az adott hirdetést. 20 mp-nél nem érdemes hosszabb online videót gyártani 3) Targetálás o Tematika o Viselkedés alapú o Hazai és nemzetközi felületeken
    • 16. Keresőmarketing PPC: Pay Per Click, vagy CPC: Cost Per Click ■ Kattintás alapú vásárlás: csak akkor fizet a hirdető a Google-nek, ha a felhasználók rákattintottak a megjelenő fizetett hirdetésre. A hirdetésért fizetendő díjat maga a hirdető (vagy a megbízott opitmalizáló) állíthatja be. Ha nagyon nagy a kereslet az adott szóért (pl. hitel), és keveset ajánlunk érte (azaz a CPC alacsony), akkor kisebb valószínűséggel jelenik meg az adott márka fizetett hirdetése, mint a többié, amely ugyanazon keresőszavat vásárolta meg. SEO (Search Engine Optimization) ■ a brand site keresőbaráttá alakítása/építése ■ alapvetően a site builder feladata SEA (Search Engine Advertising, Search Engine Marketing) ■ Text ad – fizetett hirdetések (jobb oldal, felső sáv) ■ Banneres megjelenések ■ Példa: GDN, azaz Google Display Network. Kis szöveges hirdetések jelennek meg egy adott honlap bannereknek fenntartott helyein, ahol a Google-nél befizetett hirdetések megjelenhetnek. Hogyan működik? a) A múltbeli internetezési (keresés, tartalomfogyasztás) szokásokat figyeli és rögzíti a google rendszere. Pl: azonosítja, hogy valaki érdeklődik a hangszerek, gitárok iránt. Ha egy hangszerbolt karácsonyi akciót hirdet meg gitárokra és – egyszerűen fogalmazva – befizet erre a google-nél, akkor ha egy olyan site-on olvasgat mondjuk sporttal kapcsolatos híreket, amely a GDN része, akkor a megfelelő helyeken neki és csak neki megjelenik a hangszerbolt hirdetése kis szöveges üzenetként. b) Contextual: ha valaki olvas egy, az érintőképernyők tulajdonságairól, tesztjeiről szóló cikket, akkor a rendszer „látja”, hogy ebben a cikkben több olyan keresőszó is előfordul, amely releváns egy hirdetőnek, aki e kontextus befogadása közben kívánja elérni az olvasót, Pl. a Sony szeretne bevezetni egy új telefont, amelynek képernyője az egyik legfejlettebb. Ebben az esetben a cikk közelében megjelenik a Sony szöveges hirdetése a GDN részeként
    • 17. Google hirdetések Organikus találat Fizetett hirdetés
    • 18. Mitől függ a helyezés? Tehát a fizetett hirdetések közötti sorrend nem véletlenszerű. Minél rosszabb a 3 mutatóban az adott hirdetés, annál lejjebb kerül, vagy meg sem jelenik, hiszen a Google-nak is az az érdeke, hogy a legrelevánsabb választ adja arra, amit valaki keres. Relevancia: a szöveges hirdetés maga irreleváns tartalmú a többi hirdetéshez képest, amely az adott keresőszóra jelenne meg CPC: keveset ajánlunk érte CTR%: azok közül, akik látták, nagyon alacsony arányban kattintottak át (vs. a többi hasonló hirdetés)
    • 19. E-DM Opt-in adatbázisra elektronikus levelek kiküldése Speciális formátum, általában programozást igényel Főként demográfiai szűrési opciók Magas Response Rate = válaszolási arány Szabályozása ■ Az opt-out szerint bárkinek küldhető kéretlenül is üzleti reklámlevél, amennyiben lehetőséget adnak a leiratkozásra a felhasználó számára ■ Az opt-in rendszer az opt-out ellentéte, amelyben a felhasználónak csak akkor küldhető reklámlevél (hogy az ne számítson spamnek) ha az e-mail cím tulajdonosa előzőleg engedélyt adott ilyen reklámcélú levelek küldésére (levelezőrendszer regisztrációja, weboldalon stb.). ■ természetes személynek kizárólag ilyen opt-in módon küldhető üzleti reklámlevél (2001. évi CVIII. Törvény)* ■ Double opt-in: a regisztrált felhasználók első alkalommal egy e-mailt kapnak, melyben a küldő megerősítést kér arra vonatkozóan, hogy a címzettek valóban kívánnak-e direkt marketing leveleket kapni * Sok spammer ezt a jogi szabályozást érti félre, így úgynevezett engedélykérő spamet küld: ebben pont erre a törvényre hivatkozva szokás engedélyt kérni egy reklámlevél küldéséhez. Ez szintén spamelés.
    • 20. Listings (linkgyűjtemény, katalógus, apróhirdetés) •Csak szöveges, text link megjelenések kis box-okban •Limitált karakterszám •Költséghatékony megjelenési forma •Magas CT szám várható •Legnagyobb site-ok: Startlap, Kapu, Hírkereső stb.
    • 21. Egy adott digitális hirdetés adatait az ún. „ad-server-ek” mérik. A honlapokra érkező forgalom mérése történhet a Google Analytics-szel: Visit: látogatások száma, Unique Visitors: egyedi látogatók száma, Pageview: oldalletöltés, Avg. Visit Duration: egy látogatás átlagos hossza az oldalon, Bounce Rate: visszafordulók aránya: akik azonnal, vagy anélkül elhagyták az oldalt, hogy ott bármit „csináltak volna”
    • 22. Performance alapú kampányok kutatásánál használatos kulcsszavak A performance alapú kampány = teljesítmény alapú kampány: a hirdető csak akkor fizet az adott médiatulajdonosnak, ha a tulajdonában álló honlapon elhelyezett hirdetésről érkezik egy olyan látogató a hirdető oldalára, aki lead-et generál. Mi a lead? A lead az valamilyen cselekmény, amikor az adott látogató: • Eljut a regisztrációig, azaz regisztrál valahová, megadja adatait • Visszahívást kér: pl. a banki kommunikációban releváns „lead” a visszahívás kérése. • Vásárol: pl. megrendeli a szolgáltatást Vagyis azt, hogy mit tekintünk lead-nek, a kampány előtt a felek tisztázzák. A performance kampányoknál előszeretettel használják az affiliate rendszereket: a kisebb nagyobb honlapok, webhelyek tulajdonosai bekötik az „inventory-jukat” egy rendszerbe. Mi az az inventory? Az inventory az eladható médiafelület. Pl. egy kisebb blogon napi 80 egyedi látogató fordul meg, vagyis a napi inventory 80. Ez a blog hiába szeretne napi 200 AV-t (ad-view-t) teljesíteni egy banner számára, nincs ennyi inventory-ja. Ennek tudatában csatlakozik egy affiliate rendszerhez (pl. affiliate.hu), amely hirdetéseket (bannereket) szervez az ő oldalára: csak akkor kap ezért pénzt a blog tulajdonosa, ha egy olvasója az előre meghatározott célok szerint lead-et generál a hirdetőnek, vagyis a kihelyezett bannert nem csak látja (AV), hanem rá is kattint (CT), a és a landing page-re érve, miután megismerte az adott ajánlatot, rányom a „visszahívást kérek” vagy „megrendelem”, stb. gombra. Természetesen mindez szoftveresen, kódok segítségével össze van kapcsolva és kimutatható, ellenőrizhető, hogy mikor hányan és mit csináltak, és ezért kinek mennyit kell fizetni. Tehát az affiliate rendszerek tulajdonosainak érdeke, hogy minél több kisebb nagyobb honlappal szerződést kössenek és így többmilliós inventory-val gazdálkodhassanak. A kampányok egyik mérőszáma tehát a CPA lesz, azaz a Cost Per Acquisition = a „megszerzett” ügyél/üzlet költsége.
    • 23. Köszönöm a figyelmet! Marketingkutatás – Károli / Kun Miklós