A mobilitás fizikai korlátai 2007 09 12

A mobilitás fizikai korlátai Antal Dániel Magyar Vasúti Hivatal, elnök a Versenyképességi Kerekasztal tagja B u d a p e s t, 2 0 0 7. szeptember 12.

Magyar Vasúti Hivatal 2007 A piac mint metafora

Migráció és mobilitás Magyar Vasúti Hivatal 2007 A világ lakóinak három százaléka 2000/ben nem a születési helye szerinti országban élt. Magyarország 1000 éve befogadó ország, lakosságához képest mindig magas a betelepülők aránya. A migráció növekedése folyamatos mobilitiási igényt teremt. ww.gapminder.org

Áruáramlatok: a világpiac mögötti hálózat Magyar Vasúti Hivatal 2007

Magyar Vasúti Hivatal 2007 A magyar rendszerváltás fizikai folyamatai

Magyarország megnyílik: a mobilitás iránti igény Magyar Vasúti Hivatal 2007 A magyar emberek több mint húszszor annyit utaznak külföldre mint az 1960-as években. Mind a magyar emberek, mind a magyar gazdaság mobilitás-igénye jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. A rendszerváltás a fizikai mennyiségekben és észlelhető, az emberi és üzleti kapcsolatokat teljesen átrendező szakadási pontot jelentett.

A magyar áruáramlatok átrendeződése Magyar Vasúti Hivatal 2007 Magyarország 1990-től többet exportált Németországba mint a Független Államok Közösségébe (illetve a Szovjetunióba) és 1994-től a német import is meghaladta a független államok közösségéből érkező behozatalt. A teljes átrendeződés jelentősen megviselte a magyar gazdasági kapcsolatokat is, de nagy kihívás elé állított a közlekedés infrastruktúrát és az áruk mobilitását biztosító közlekedési vállalkozásokat is.

A magyar áruáramlatok átrendeződése Magyar Vasúti Hivatal 2007 A magyar gazdaság az 1960-as évektől kezdve újraintegrálódott a világgazdaságba. A bruttó hazai termék (GDP) kevesebb mint tíz százalékát érte el az export és az import értéke, és időnként Magyarország több értéket hozott be külföldről, mint amennyit értékesített. Mára A kivitel aránya 60 százalék, a behozatala 40 százalék körül van, ami a világgazdaság egészét tekintve is magas arány. Az áruáramlatok iránya teljesen megváltozott, a korábban domináns keleti kapcsolat leértékelődött, sőt, mára alig nagyobb a délinél. Az uralkodó magyar áruáramlat a nyugati lett.

A mögöttes infrastruktúra korlátai és alakulása Magyar Vasúti Hivatal 2007 A magyar közúti infrastruktúra fejlesztése 1990-ig egy befelé forduló, óvatosan Nyugat felé orientálódó országot mutat. Az első autópálya Budapestről a Balatonra vezet. Az első világgazdasági integráció idején épült vasúti hálózat azonban azonnal rendelkezésre állt az áruáramlatok megfordításához, és az új áruáramlatok kiszolgálásához. A baloldali (barna) ábra a vasúti ipari áruáramlatokat, a jobboldali (lila) pedig az export-áramlatokat mutatja 2001-ben.

Magyar Vasúti Hivatal 2007 Mobilitás és közpolitika

A nemzeti piacok és hálózati lefedettség Magyar Vasúti Hivatal 2007 Az egységes nemzeti piacokon alacsonyabbak az árak és jobbak a megélhetés esélyei. A közlekedési hálózatok meghatározzák a piaci verseny és a munkaerőpiac fizikai határait. A hálózati lefedettség a közlekedési eszköztől (autó, busz, vonat, repülő, hajó) függetleníthető.

A mobilitás szolgáltatóinak versenye Magyar Vasúti Hivatal 2007 A közlekedési hálózatokat az emberek egyénileg, és a mobilitást szolgáltató közlekedési vállalkozásokon keresztül ugyanúgy képesek funkcionálisan használni, mint a telefont, a rádiót vagy az internetet, sőt, erre hamarabb váltak képessé. A mobilitási szolgáltatások piacának felszabadítása jobb minőséget, alacsonyabb árakat és az emberek mobilitási igényéhez jobban igazodó kínálati összetételt (eszköz, menetrend) teremt.

Piacintegráció, esélyegyenlőség, fejlesztéspolitika Magyar Vasúti Hivatal 2007 A fizikai mobilitás lehetőségei újrarajzolják az egyes régiók, térségek, államok életét. Az országok egyes területei távolodhatnak a fővárostól úgy, hogy más régiók szomszéd államok fővárosaihoz kerülhetnek közelebb. Az alábbi térképen Európa vasúti utazási idővel torzított térképe látható 1993-ban és a folyamatban lévő fejlesztések eredményeként 2020-ban. A fizikai hálózatok fejlesztése és használata alapvetően befolyásolja az egyes népek gazdasági és társadalmi viszonyait és lehetőségeit.