Your SlideShare is downloading. ×
  • Like
  • Save
Klebelsbergemlékülés20101111
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×

Now you can save presentations on your phone or tablet

Available for both IPhone and Android

Text the download link to your phone

Standard text messaging rates apply

Klebelsbergemlékülés20101111

  • 222 views
Published

 

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
222
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1

Actions

Shares
Downloads
0
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Klebelsberg Kuno és a szegedi felsőoktatás T. Molnár Gizella Klebelsberg Emlékülés 2010. november 11.
  • 2. Klebelsberg Kuno • 1922-31 között kultuszminiszter • A trianoni ország kultúrpolitikájának újragondolása, a kultúrpolitika elméleti megalapozása • Iskolareformok az óvodától az egyetemig, korszerű tudomány- politika (gyakorlat)
  • 3. Átfogó kultúrpolitikai koncepció • Az elsők között mondta ki, hogy a legnagyobb erőforrás az emberi tőke, a legfontosabb beruházás az oktatásba és a tudományba való befektetés. • Senki ne higgye, hogy ezzel egyöntetű elismerést aratott! • Komoly harcok árán sikerült megalapoznia az oktatás és a tudomány legszélesebb spektrumát átfogó intézmény- rendszert
  • 4. A kultúrpolitika elméleti alapjai • Új ideológia kidolgozása→ alkalmazása a kultúrpolitikában • A miniszteri munka elméleti megalapozása • Először bontakozik ki ekkor egységes kultúrpolitikai koncepció (revíziós törekvések) • Két kulcsfogalom az ideológiai alapozásban: – Neonacionalizmus – Kultúrfölény
  • 5. Neonacionalizmus • Mérsékelt keresztény-nemzeti ideológia: a nemzeti öntudatra épült s a magyarság törté- nelmi jelentőségét hangsúlyozta • „Mit értek én neonacionalizmus alatt?..az aktív, a produktív, a konstruktív emberek szolidaritását, a munkás, az alkotó emberek szent összefogását a rombadőlt haza újjáépítésének nagyszerű munkájában." (Klebelsberg) • Széchenyi nyomán a reformkori nacionalizmus előremutató vonásait alkalmazta a megváltozott történelmi viszonyok között
  • 6. A tömegek számára új hazafiság- eszme • Klebelsberg a Trianont követő levertség éveiben a fejlődésben, a szellemi fölemelkedésben látta a nemzeti önsajnáltatás egyetlen életképes alternatíváját. • Nem búsongó, díszmagyaros nemzetieskedés- re, hanem munkás, alkotó hazaszeretetre van szükség – hangoztatta, sokak nemtetszésétől övezetten. • Kortársak – utókor
  • 7. Kultúrfölény • Magyarországnak kulturális téren kell "torony- magasan" kiemelkednie környezetéből • Az országnak erőteljes felemelkedéssel kell a világnak bebizonyítania, hogy helye van az európai nemzetek között. Trianon után egyedüli lehetőség a kulturális értékeink tudatosítása Európában. • Vigaszelmélet – a magyarság önbecsülésének helyreállítása, ugyanakkor a nyugathoz tartozás óhaja is • Ez az eszme is reformkori gyökerű (Széchenyi)
  • 8. Új kultúrpolitika – elméleti alapok • "A népműveltséget és a magas kultúrát párhuzamosan igyekszünk fejleszteni, és én éppen ebben látom a magyar kultúrpolitika lényegét." (Klebelsberg) • Az európai színvonalhoz tartozás csakis művelt néptömegekkel és "európai dimenziójú" vezetőikkel lehetséges. • Elméletének alaptételei: a decentralizáció, az egyetemi gondolat és az alföldi gondolat.
  • 9. Decentralizáció • A dualizmus korában kialakult Budapest- centrikusságot meg kell szüntetni • Vidéki kulturális és tudományos központok létrehozása → az elmaradott régiók kulturális felemelése → a vidék, elsősorban a vidéki nagyvárosok (Szeged és Debrecen) szellemi emancipációját kell megvalósítani. • „a főváros mellett legyenek vidéki művelődési gócpontok is, a főváros ne nyeljen el minden magyar kulturális intézményt”
  • 10. Egyetemi gondolat • Az előzőhöz kapcsolódik az egyetemi gondolat, hiszen a megoldás egyik módja, hogy ezeken a területeken egyetemek jöjjenek létre • Az egyetemek az elért tudományos eredményeikkel képesek lesznek arra, hogy segítsék a kulturális és gazdasági szférák fejlődését az adott területen.
  • 11. Alföldi gondolat • Előzőekből következik az alföldi gondolat, mely szerint az előbbi két elvet különösen az ország leghátrányosabb helyzetű vidékén, az Alföldön a legsürgetőbb megvalósítani • Itt a török hódoltság óta nem sikerült behozni a lemaradást. • Az egyetemi kutatóközpontok és egészségügyi intézmények → szociális és egészségügyi gondokon enyhítése, a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése → a tudományos eredmények gyakorlati haszna
  • 12. A gyakorlat – Klebelsberg egyetemi reformjai • Klebelsberg ragaszkodik a kisebb területen is az öt egyetemhez • Szeged és Pécs egyete- mi város lesz, és a deb- receni egyetemet is befejezi • Az egyetemtől nemcsak oktatást, tudomány- és gazdaságfejlesztést is vár
  • 13. Ennek a programnak a keretében telepítik Szegedre a felsőoktatást • 1921. XXV. tc. – a menekült egyetemek elhelyezéséről • A következő évtől már kultuszminiszterként támogatta a szegedi egyetemfejlesztést • Nehéz gazdasági helyzet – Klebelsberg mozgósít minden lehetséges erőt a megfelelő elhelyezés és az oktatás feltételeinek biztosítására • „Egyetemünk állapota még mindig veszedelmesen hasonlít a lábbadozó betegéhez” – rektori beszámoló 1924. • Szükség volt a miniszter minden szervező készségére: megszületett a nagy összefogás az egyetem, a püspökség és a város között (Szeged áldozatkészsége)
  • 14. A gazdaság stabilizálásával 1926-tól végre a tettek ideje következett • 1925. – elkészül a bölcsészkar épülete • 1926. október 5. – az egyetem alapkő letétele (1930-ig öt klinika) • Ettől kezdve folyamatosak az építkezések, 1928-ban elkez- dődik a Dóm téri épület- együttes kialakítása: a természettudományi kar, az orvosi elméleti intézetek, a csanádi püspökség és intéz- ményei, valamint a dóm épí- tésének befejezése együtt valósult meg
  • 15. Rerrich Béla tervei alapján • A tehetséges fiatal építész kapott megbízást • 1930-ra el is készült az épületegyüttes, melyet maga Klebelsberg is élete fő művének érzett
  • 16. • 1930. októberében – átadási ünnepségek: a klebelsbergi kultúrpolitika reprezentációja a városban • „Ez a nagy tiszai egyetem itt … csak akkor fog hivatásának megfelelni, ha az egyetemi gondolat leglényegesebb mozzanatát, a kutatást egyesíteni tudja az alföldi gondolattal… ha a meg- oldáshoz közelebb hozza az Alföld speciális nagy problémáit…”
  • 17. A természettudományok támogatása sok eredményt hoz • Az eredmények Klebelsberget igazolták – nemcsak Szent-Györgyi Nobel- díja, de a mai Kutató Egyetem cím is • A professzori kar, a felsőoktatás jelenléte pedig az egész város szellemiségére hatást gyakorolt
  • 18. A felsőoktatást nemcsak az egyetem képviselte a városban • 1930-ban Glattfelder püspök szemináriumot alapított a városban • A polgári iskolai tanárképzést is Szegedre helyezi 1928-ban • „A polgári iskolai tanárképzőben Szeged az egyetem mellett egy második nagy fő-iskolát nyert, amely nagyszámú hallgatóságot és kiváló tanári karával további intelligenciát vitt a Tisza-parti metropoliszba” (K.K.)
  • 19. Köszönöm a figyelmet! T. Molnár Gizella PhD intézetvezető főiskolai tanár SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet 6723 Szeged, Szilléri sgt. 12 molnarg@jgypk.u-szeged.hu