Klebelsberg Kuno és a szegedi
felsőoktatás
T. Molnár Gizella
Klebelsberg Emlékülés 2010. november 11.
Klebelsberg Kuno
• 1922-31 között
kultuszminiszter
• A trianoni ország
kultúrpolitikájának
újragondolása, a
kultúrpolitika...
Átfogó kultúrpolitikai koncepció
• Az elsők között mondta ki,
hogy a legnagyobb erőforrás
az emberi tőke, a
legfontosabb b...
A kultúrpolitika elméleti alapjai
• Új ideológia kidolgozása→ alkalmazása a
kultúrpolitikában
• A miniszteri munka elmélet...
Neonacionalizmus
• Mérsékelt keresztény-nemzeti ideológia: a
nemzeti öntudatra épült s a magyarság törté-
nelmi jelentőség...
A tömegek számára új hazafiság-
eszme
• Klebelsberg a Trianont követő levertség éveiben
a fejlődésben, a szellemi fölemelk...
Kultúrfölény
• Magyarországnak kulturális téren kell "torony-
magasan" kiemelkednie környezetéből
• Az országnak erőteljes...
Új kultúrpolitika – elméleti alapok
• "A népműveltséget és a magas kultúrát
párhuzamosan igyekszünk fejleszteni, és én
épp...
Decentralizáció
• A dualizmus korában kialakult Budapest-
centrikusságot meg kell szüntetni
• Vidéki kulturális és tudomán...
Egyetemi gondolat
• Az előzőhöz kapcsolódik az egyetemi
gondolat, hiszen a megoldás egyik módja,
hogy ezeken a területeken...
Alföldi gondolat
• Előzőekből következik az alföldi gondolat, mely
szerint az előbbi két elvet különösen az ország
leghátr...
A gyakorlat – Klebelsberg egyetemi
reformjai
• Klebelsberg ragaszkodik
a kisebb területen is az öt
egyetemhez
• Szeged és ...
Ennek a programnak a keretében
telepítik Szegedre a felsőoktatást
• 1921. XXV. tc. – a menekült egyetemek elhelyezéséről
•...
A gazdaság stabilizálásával 1926-tól végre
a tettek ideje következett
• 1925. – elkészül a bölcsészkar
épülete
• 1926. okt...
Rerrich Béla tervei alapján
• A tehetséges fiatal
építész kapott
megbízást
• 1930-ra el is készült
az épületegyüttes,
mely...
• 1930. októberében – átadási
ünnepségek: a klebelsbergi
kultúrpolitika reprezentációja a
városban
• „Ez a nagy tiszai egy...
A természettudományok támogatása sok
eredményt hoz
• Az eredmények
Klebelsberget
igazolták – nemcsak
Szent-Györgyi Nobel-
...
A felsőoktatást nemcsak az egyetem
képviselte a városban
• 1930-ban Glattfelder püspök
szemináriumot alapított a
városban
...
Köszönöm a figyelmet!
T. Molnár Gizella PhD
intézetvezető főiskolai tanár
SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet
6723 Szeged, S...
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Klebelsbergemlékülés20101111

246

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
246
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Klebelsbergemlékülés20101111

  1. 1. Klebelsberg Kuno és a szegedi felsőoktatás T. Molnár Gizella Klebelsberg Emlékülés 2010. november 11.
  2. 2. Klebelsberg Kuno • 1922-31 között kultuszminiszter • A trianoni ország kultúrpolitikájának újragondolása, a kultúrpolitika elméleti megalapozása • Iskolareformok az óvodától az egyetemig, korszerű tudomány- politika (gyakorlat)
  3. 3. Átfogó kultúrpolitikai koncepció • Az elsők között mondta ki, hogy a legnagyobb erőforrás az emberi tőke, a legfontosabb beruházás az oktatásba és a tudományba való befektetés. • Senki ne higgye, hogy ezzel egyöntetű elismerést aratott! • Komoly harcok árán sikerült megalapoznia az oktatás és a tudomány legszélesebb spektrumát átfogó intézmény- rendszert
  4. 4. A kultúrpolitika elméleti alapjai • Új ideológia kidolgozása→ alkalmazása a kultúrpolitikában • A miniszteri munka elméleti megalapozása • Először bontakozik ki ekkor egységes kultúrpolitikai koncepció (revíziós törekvések) • Két kulcsfogalom az ideológiai alapozásban: – Neonacionalizmus – Kultúrfölény
  5. 5. Neonacionalizmus • Mérsékelt keresztény-nemzeti ideológia: a nemzeti öntudatra épült s a magyarság törté- nelmi jelentőségét hangsúlyozta • „Mit értek én neonacionalizmus alatt?..az aktív, a produktív, a konstruktív emberek szolidaritását, a munkás, az alkotó emberek szent összefogását a rombadőlt haza újjáépítésének nagyszerű munkájában." (Klebelsberg) • Széchenyi nyomán a reformkori nacionalizmus előremutató vonásait alkalmazta a megváltozott történelmi viszonyok között
  6. 6. A tömegek számára új hazafiság- eszme • Klebelsberg a Trianont követő levertség éveiben a fejlődésben, a szellemi fölemelkedésben látta a nemzeti önsajnáltatás egyetlen életképes alternatíváját. • Nem búsongó, díszmagyaros nemzetieskedés- re, hanem munkás, alkotó hazaszeretetre van szükség – hangoztatta, sokak nemtetszésétől övezetten. • Kortársak – utókor
  7. 7. Kultúrfölény • Magyarországnak kulturális téren kell "torony- magasan" kiemelkednie környezetéből • Az országnak erőteljes felemelkedéssel kell a világnak bebizonyítania, hogy helye van az európai nemzetek között. Trianon után egyedüli lehetőség a kulturális értékeink tudatosítása Európában. • Vigaszelmélet – a magyarság önbecsülésének helyreállítása, ugyanakkor a nyugathoz tartozás óhaja is • Ez az eszme is reformkori gyökerű (Széchenyi)
  8. 8. Új kultúrpolitika – elméleti alapok • "A népműveltséget és a magas kultúrát párhuzamosan igyekszünk fejleszteni, és én éppen ebben látom a magyar kultúrpolitika lényegét." (Klebelsberg) • Az európai színvonalhoz tartozás csakis művelt néptömegekkel és "európai dimenziójú" vezetőikkel lehetséges. • Elméletének alaptételei: a decentralizáció, az egyetemi gondolat és az alföldi gondolat.
  9. 9. Decentralizáció • A dualizmus korában kialakult Budapest- centrikusságot meg kell szüntetni • Vidéki kulturális és tudományos központok létrehozása → az elmaradott régiók kulturális felemelése → a vidék, elsősorban a vidéki nagyvárosok (Szeged és Debrecen) szellemi emancipációját kell megvalósítani. • „a főváros mellett legyenek vidéki művelődési gócpontok is, a főváros ne nyeljen el minden magyar kulturális intézményt”
  10. 10. Egyetemi gondolat • Az előzőhöz kapcsolódik az egyetemi gondolat, hiszen a megoldás egyik módja, hogy ezeken a területeken egyetemek jöjjenek létre • Az egyetemek az elért tudományos eredményeikkel képesek lesznek arra, hogy segítsék a kulturális és gazdasági szférák fejlődését az adott területen.
  11. 11. Alföldi gondolat • Előzőekből következik az alföldi gondolat, mely szerint az előbbi két elvet különösen az ország leghátrányosabb helyzetű vidékén, az Alföldön a legsürgetőbb megvalósítani • Itt a török hódoltság óta nem sikerült behozni a lemaradást. • Az egyetemi kutatóközpontok és egészségügyi intézmények → szociális és egészségügyi gondokon enyhítése, a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése → a tudományos eredmények gyakorlati haszna
  12. 12. A gyakorlat – Klebelsberg egyetemi reformjai • Klebelsberg ragaszkodik a kisebb területen is az öt egyetemhez • Szeged és Pécs egyete- mi város lesz, és a deb- receni egyetemet is befejezi • Az egyetemtől nemcsak oktatást, tudomány- és gazdaságfejlesztést is vár
  13. 13. Ennek a programnak a keretében telepítik Szegedre a felsőoktatást • 1921. XXV. tc. – a menekült egyetemek elhelyezéséről • A következő évtől már kultuszminiszterként támogatta a szegedi egyetemfejlesztést • Nehéz gazdasági helyzet – Klebelsberg mozgósít minden lehetséges erőt a megfelelő elhelyezés és az oktatás feltételeinek biztosítására • „Egyetemünk állapota még mindig veszedelmesen hasonlít a lábbadozó betegéhez” – rektori beszámoló 1924. • Szükség volt a miniszter minden szervező készségére: megszületett a nagy összefogás az egyetem, a püspökség és a város között (Szeged áldozatkészsége)
  14. 14. A gazdaság stabilizálásával 1926-tól végre a tettek ideje következett • 1925. – elkészül a bölcsészkar épülete • 1926. október 5. – az egyetem alapkő letétele (1930-ig öt klinika) • Ettől kezdve folyamatosak az építkezések, 1928-ban elkez- dődik a Dóm téri épület- együttes kialakítása: a természettudományi kar, az orvosi elméleti intézetek, a csanádi püspökség és intéz- ményei, valamint a dóm épí- tésének befejezése együtt valósult meg
  15. 15. Rerrich Béla tervei alapján • A tehetséges fiatal építész kapott megbízást • 1930-ra el is készült az épületegyüttes, melyet maga Klebelsberg is élete fő művének érzett
  16. 16. • 1930. októberében – átadási ünnepségek: a klebelsbergi kultúrpolitika reprezentációja a városban • „Ez a nagy tiszai egyetem itt … csak akkor fog hivatásának megfelelni, ha az egyetemi gondolat leglényegesebb mozzanatát, a kutatást egyesíteni tudja az alföldi gondolattal… ha a meg- oldáshoz közelebb hozza az Alföld speciális nagy problémáit…”
  17. 17. A természettudományok támogatása sok eredményt hoz • Az eredmények Klebelsberget igazolták – nemcsak Szent-Györgyi Nobel- díja, de a mai Kutató Egyetem cím is • A professzori kar, a felsőoktatás jelenléte pedig az egész város szellemiségére hatást gyakorolt
  18. 18. A felsőoktatást nemcsak az egyetem képviselte a városban • 1930-ban Glattfelder püspök szemináriumot alapított a városban • A polgári iskolai tanárképzést is Szegedre helyezi 1928-ban • „A polgári iskolai tanárképzőben Szeged az egyetem mellett egy második nagy fő-iskolát nyert, amely nagyszámú hallgatóságot és kiváló tanári karával további intelligenciát vitt a Tisza-parti metropoliszba” (K.K.)
  19. 19. Köszönöm a figyelmet! T. Molnár Gizella PhD intézetvezető főiskolai tanár SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet 6723 Szeged, Szilléri sgt. 12 molnarg@jgypk.u-szeged.hu

×