Your SlideShare is downloading. ×
Media2 tananyag
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×

Introducing the official SlideShare app

Stunning, full-screen experience for iPhone and Android

Text the download link to your phone

Standard text messaging rates apply

Media2 tananyag

265
views

Published on


0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
265
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. 2. Az elektronikus kommunikáció- és információfeldolgozás korszaka3.1. Az elektronikus média, elektronikus publikálásAz új rögzítési és kommunikációs technológiák (telefon, rádió, televízió az Internet) mára gyökeresenátalakították a bennünket körülvevő világot, az egymásról való tudás a tudatosan megtervezettkommunikáció napi gyakorlata az élet minden szintjét átjárja. A számítógép megjelenése, használata és aglobális hálózat kialakulása alaposan átrajzolta gondolkodásmódunkat és társadalmi életünket. Ezért óriási ajelentősége annak, hogy hosszabb távú, történeti-társadalmi összefüggésben is lássuk a technikai fejlődésokozta új eszközeink hatásait.A technológiai fejlődés egyik következménye a publikációk számának növekedése, és formai átalakulása. Azegész eddigi kommunikációtechnológiai történelem napjainkban teljesedik ki.Az információtechnika fejlődése és beépülése a társadalomba a korábbi fejlődési ciklusokhoz képest példanélküli sebességgel történik. Míg a legfontosabb ipari berendezések, gépek felfedezéséhez kb. 250 évre voltszükség, addig például a számítástechnika területén 40 év alatt hasonló vagy még nagyobb nagyságrendűfejlődés ment végbe. Ugyanilyen arány, legalább öt-hatszoros sebességnövekedés figyelhető meg az új technikaelterjedéséhez szükséges időtartam terén is.Az emberi kommunikációt hordozó médiumok körének bővülése, funkcióik bonyolultabbá válása visszahatmagára a kommunikációra tartalmi értelemben is. Érdemes visszatekinteni Vannevar Bush gondolatatira3(1945) melyben a rögzítési és kommunikációs technológiák és az un. rekordokról4 ill., jövőjéről szól:„Mennyiben szolgálta eddig a tudomány és a kutatás nyomán feltalált eszközök az emberiség javát? Kezdetbenmegnövekedett az ember hatalma anyagi környezete felett. Jobb ételt ehetett, jobb ruhában járhatott, jobblakásban lakhatott, egyszóval, nagyobb biztonságban élhetett, és részben felszabadult a puszta lét igája alól.Megismerte saját biológiai működését, így fokozatosan úrrá lett a betegségek felett, és hosszabb lett az élete. Atudomány felfedte a fiziológiai és pszichológiai funkciók kapcsolatát, és ez által teljesebb lelki egészséget ígér.Megteremtette az emberek közötti gyors kommunikáció lehetőségét: megalkotta a gondolatok rekordját, éslehetővé tette, hogy mindenki hozzáférhessen az emberi szellem eme tárházához, és szabadon vegyen belőle.Ettől kezdve a tudás már nem az egyeden keresztül, hanem a faj életén át gyarapodik és hagyományozódik. Afotocella, ami fizikai értelemben látja a dolgokat, a fejlett fényképezési eljárás, aminek a segítségével nemcsaka látható, de a láthatatlan is rögzíthető; az izzókatódos cső, ami hatalmas erőket képes vezérelni, és kevesebbenergiát használ, mint a szúnyog szárnya mozgatásához; a katódsugárcső, ami a mikroszekundum töredéke alattvégbemenő folyamatokat is láthatóvá teszi; a relék, amik sokkal megbízhatóbban és ezerszer gyorsabbanhajtanak végre egy cselekvéssort, mint az ember – megszámlálhatatlan ilyen eszköz létezik ma már, és ezek újutakat nyithatnak a tudományos rekordkészítésben.”Napjainkban a hagyományos szemlélet mellett elterjedőben az a felfogás miszerint „a feladat az, hogy olyanállampolgárokat neveljünk, akik a számítógépek és hálózatok világában önállóan gondolkodó, deegyüttműködő és megértő cselekvői lesznek a társadalomnak. Ebben a szemléletben nem a számítástechnika alényeg, hanem az hogy a modern világ kontinuitását az emberi gondolkodás történetének legjobb eszméivelközösítse.” 5 Nyíri Kristóf már mobil információs társadalomról ír: „…mely nem pusztán a szöveges-lineárisinformáció, hanem egyszersmind az interaktív képi és hangi információ társadalma.” 63.2. Az információ és technika„Az információtudás, az információ hatalom.” Az ember történeti fejlődése során az információ mindigmeghatározó tényező volt. Napjainkban az információ birtoklása létszükségletté vált, hiszen az információstársadalom kialakulása szempontjából elengedhetetlen követelmény az ahhoz való gyors hozzájutás.A könyvnyomtatás, a kommunikációs eszközök fejlődése az évszázadok során bizonyította már, hogy nemelégedhetünk meg az információ tartalmi közlésével. A tartalmat a forma közvetíti számunkra, ezért a formaikivitelezésre is ugyanakkora hangsúlyt kell fektetnünk. Az üzenetet úgy kell kialakítanunk, hogy esztétikaiélmény nyújtása mellett elősegítse a hatékony befogadást. Ehhez elengedhetetlen követelmény az emberipszichikum és társas lét alapos ismerete. A nyomtatott információhordozók növekvő előállítási és terjesztésiköltségei, a megfelelő olvasókör megtalálásának nehézségei arra kényszerítik a kiadókat, hogy az elektronikuspublikálás felé forduljanak. Milyenek lesznek a jövő információhordozói? Az olcsó és egyre könnyebbenelérhető elektronikus publikációs lehetőségek ráadásul az információk további felelőtlen termelésérecsábítanak, és megkerülik azokat a szűrőket, amelyek a hagyományos kommunikációs csatornákban azévszázadok során kialakultak. Alan Blacteky az amerikai MCNC CONCERT hálózat alelnöke megdöbbentőbecslést tett közzé: a világon megjelentetett információk 90%-a már most is digitális.
  • 2. Napjainkban egyre több olyan médiatechnológia áll a fiatal korosztály rendelkezésére, melyek lehetővé teszikaz üzenetek elektronikus megtervezését, feldolgozását, előállítását, megjelenítést. Az interaktív médiaeszközökelterjedése egyre több olyan új előnyöket kínál a felhasználók számára. Az információfeldolgozássalfoglalkozóknak nincs más választása, mint alkalmazkodni a változásokhoz.A műsorszórás, a távközlés és a számítógépes hálózatok konvergenciája a fogyasztó számára ismegtapasztalható valóság kezd lenni, még ha a kezdeti tapasztalatok, mondhatni, vegyesek isTehát a nem kerülhetjük meg a digitális technikákat és a hozzájuk tartozó technológiákat. P. Robinson szerintaz információ-technológiának olyan kemény szabályai vannak, amelyek gondolkodásunkat teljes mértékben átkell hatni. A négy ökölszabály megfogalmazása szerint a következő: Előretekintő hozzáállásra van szükség (a gyorsan fejlődő technika nem engedi meg a múlt vagy a jelen problémáinak figyelembevételét, a lassan mozduló kormányok előnytelen helyzetbe hozzák az országukat és a gazdaságukat). Kifelé tekintő megközelítés szükséges (figyelembe kell venni a nemzetközi irányvonalakat). Optimista hozzáállás kell (a pesszimizmus és a várható negatív hatások túlhangsúlyozása megelőz ugyan egyes problémákat, de másokhoz vezet). Együttműködésre van szükség (a technológia fejlesztéséhez és a vele járó gondok megoldásához nemzetközi együttműködés kell).3.3. A kommunikációs forradalmakA kommunikációs forradalmak korszakait a szakirodalom az alábbi szerint taglalja: A beszéd megjelenése Az írás (kézírás, betűírás) kialakulása A nyomtatás feltalálása, kizárólagossá válása Az elektronikus távközlés kiépítése Az elektronikus információ-feldolgozás (a hálózati kommunikáció kialakulása, a multimediális kommunikáció megjelenése, a perszonális kommunikáció elterjedése).1. ábra: A kommunikációs korszakok és médiumok3.4. A korszak elemzéseAz elektronikus információ-feldolgozás korszakról akkortól beszélünk, amikortól lehetségessé vált egy adotttartalom átalakítása olyan elektronikus jelekké, amelyek nagy távolságra eljuttathatók és könnyendekódolhatók. Ez a folyamat a 19. században gyorsult fel.A 19. század - az ipari forradalom korában gyorsuló ütemben születtek a kommunikáció szempontjából jelentősfelfedezések. Ezek a felfedezések alapozták meg az elektronikus információfeldolgozás lehetőségét. 1823 - Joseph Nicéphore Niépce a fotográfia felfedezője. 1833 - Charles Babbage megfogalmazta a modern számítógépes technológia alapvető ötleteit.
  • 3. 1837 - Samuel Morse New Yorkban bemutatja távíróját. 1876 - Alexander Graham Bell bemutatja a telefont. 1884 - Paul Nipkow Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét. 1896 - Guglielmo Marconi feltalálja a drótnélküli távírót, szabadalmaztatja a rádiót Angliában. 1887 – Thomas Alva Edison szabadalmaztatja a fonográfot. 1894 – Edison műhelyében Dickson kinetográffal filmeket forgatott, melyeket kinetoszkóppal lehetett megtekinteni. 1895 - Lumière-testvérek bemutatták a párizsi Grand Café-ban az első mozgóképeket és elindították ezzel a kinematográfiát. 1903 - Donald Murray kifejlesztett egy távírót, mely lyukszalagra írja át a jelet. 1915 - rádióközvetítésre került sor a virginiai Arlingtonból Párizsba. 1926 - John Logie Baird London - Glasgow között vezetéken tévéadást közvetített.3.5. Az elektronikus információ-feldolgozás korszakaSzámítógépek már a 17. században készültek, de fejlesztésük az elektromosság térhódításával a 19. századtólkezdődött.Az igazi fejlődést II. Világháború után a két nagyhatalom közti ellentét szülte hidegháborús törekvéseknagyban befolyásolták. Első helyen említhetjük a katonai fejlesztés igényét (légvédelem, miniatürizálás,pontosság stb.), majd az 1950-es évektől az űrversenyt, mely kialakult az Egyesült Államok és Szovjetunióközött. Harmadikként, de nem utolsó sorban a piaci verseny megerősödése is több és gyorsabb információhozvaló jutást igényelt a maga területén (multinacionális cégek, profitszerzés stb.)Nagy áttörést jelentett hadászatban a számítógépek összekapcsolása úgy, hogy egyetlen csomópontja semfüggött a többitől. Ez később megjelent a civil szférában is, mely előbb tudományos kutatásokhoz kötődött(ARPANET) majd ebből fejlődött ki a metahálózat, az Internet (1989-90). Ennek legdinamikusabb területe acsak szöveges Gophert felváltó World Wide Web (WWW) az információk grafikus megjelenítésének és aköztük való navigáció egérkattintásos módszerének standardja. Az első ilyen programok (1994) azinformáció vizualizációját jelentették. A WWW az Internetet szövegtérből vizuális (cyber) térré alakította.3.6. Az Internet jelene, jövőjeMarc Weiser9, – a XEROX egykori főkonstruktőre– a számítógépek fejlesztésének és használatának négykorszakát különbözteti meg: A tanulmány, amelyben Weiser jövőképét kifejtette 1990-ben jelent meg a Sciencetudományos folyóiratban. A mainframe-korszak – amikor egy számítógépen sok felhasználónak kellett osztozni. A személyi számítógépek kora – amikor egy személyhez egy számítógép tartozott. Az Internet-korszak – amikor a hálózaton keresztül sok géphez lehet hozzáférni. A mindenütt jelenlévő háttér-számítógépek kora – amikor mindenkire sok számítógép jut.A jövőbe tekintve mindenképp további terjedésre és technológiai fejlődésre számíthatunk. Az Internet általnyújtott információ-tömeg befogadása már ma is óriási megterhelést jelent az emberek számára. Ugyanakkor atelevízióval szemben az Internet sokkal több beavatkozási lehetőséget és csatornaváltást biztosít, sőt kisebbanyagi- és időráfordítással bárki megjelenhet rajta saját információival.A jövő tendenciája lehet az elektronikus információáramlás koncentrálódása és egyetlen globális csatornárakerülése is. Ezt a koncepciót szorgalmazza a jelenlegi10 amerikai alelnök Al Gore is, akit az említett tendenciátmegnevesítve, az információs szupersztráda fő támogatójának tartanak. A szupersztrádán a telefonhívás, arádió- és TV-adás, az üzleti levél vagy fax, a banki átutalás mind egy kábelen vagy akár műholdon át jut el acímzetthez.Az USA korábbi alelnöke szerint: „Az ....iskolák minden korosztályát rá kell kapcsolni az új információsszupersztrádára, jó szoftverekkel és jól képzett tanárokkal” (Clinton, 1996).A fenti elvek alapján tekintsük át az egyes kommunikációs korszakokat. A korszakolás a szokásost kibővítve akövetkező táblázat mutatja.
  • 4. 3.7. A számítógép és hálózati kommunikáció2. ábra: A számítógépes korszakok összefoglalása113.8. A hypermédiaAz előzőekben feldolgoztuk számítógépek 5 generációs fejlődését (elektroncsöves-, tranzisztoros-, integráltáramkörös-, mikroprocesszoros- és az un. intelligens számítógép). Most pedig idézzük fel, hogy milyentechnológia fejlesztések születtek az elmúlt 50 évben. Memex (V. Bush – 1952); Hipertext rendszerű információszervezési elv (T. Nelson; – 1965); A számítógép és az ember együttélése (szimbiózisa) (Licklieder; – 1968); A multimédia, az egér, mint számítógépes eszköz megjelenése stb. (Engelbart; 1960-1968); Grafikus felhasználói felület (Grafical User Interface), (Xerox; 1984); Hálózatok fejlődése (ARPANet; 1969, Internet; 1989); WWW-teória (Tim Berners-Lee; 1989).Mellőzve a korábban már más tantárgyak keretében tárgyaknál megismert korszakokat –beszéd, az írás(kézírás, betűírás), nyomtatás feltalálása – a következőkben a korszerű (elektronikus elven működő)médiatechnológiák feldolgozáshoz szükséges ismeretekkel foglalkozunk.Heterogén információ (szöveg, hang, kép, videó, stb.) olyan egységes szerkezetben, amely többféleképpenhasználható. A hypermédia másként a multimédia módszerrel elkészített anyag olyan szervezése, amelyelősegíti a gyors tanulást annak révén, hogy az információt logikai sorrendben is követhetővé teszi. A sorrendetaz adott logikai séma alapján az olvasó dönti el.123.9. Az Internet 1957 A Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül, 1968 a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára 1969 Az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása; a kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével a BBN (Bolt, Beranek and Newman) Technologies-t bízzák meg Kezdetben négy csomópont: UCLA (University of California at Los Angeles) SRI (Stanford Research Institute)
  • 5. UCSB (University of California at Santa Barbara) University of Utah 1971 Oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) (UCLA, SRI, UCSB, Univ. of Utah, BBN, MIT, RAND, SDC, Harvard, Lincoln Lab, Stanford, UIU(C), CWRU, CMU, NASA/Ames) 1973 Az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) Az Internet kialakulása 1982 Összekapcsolódás a MILNET-tel (Military Network; amerikai katonai hálózat) További hálózatok kapcsolódása MINET (a MILnet európai megfelelője) NFSNET (National Science Foundation Network) BITNET (Because Its Time Network; egyetemek közötti kommunikációt biztosító hálózat, eredetileg IBM nagyszámítógépeket kötött össze) EARN (European Academic Research Network) USENET (hírcsoportok, "hirdetőtáblák" elérését biztosító hálózat; eredetileg UNIX operációs rendszerű gépeket kötött össze) EUNet (hasonló célú, európai országokat összekötő hálózat) 1990 az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása 1990-es évek vége További, dinamikus növekedés Az Internet globalizálódása (az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelő szolgáltatások megjelenése) Az Internet popularizálódása (pl. ingyenes e-mail szolgáltatások; otthoni Internet elérés általánossá válása)133.10. A személyi távközlés jövője (A perszonalizált kommunikáció)Perszonalizált kommunikáción azt értjük, hogy az eddig központilag, választási lehetőség nélküli távközlési éstömegkommunikációs megnyilvánulásokat felváltja a tartalmak egyéni, személyre szabott kiválasztásánaklehetősége, melynek gyakorlásához sokfunkciós digitális eszközre van szükség. Ez a változás már beindult.Olyan eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyekkel elintézhetjük akár a bankügyeinket, ugyanakkor filmet isnézhetünk rajtuk vagy tanulhatunk is velük (számítógépek, IPod-ok, iBook, stb.). Ez a változás lényegesátalakulásokat indított be pl. a televíziózás területén, mert kényelmes pozíció feladásra kényszerültek atévétársaságok, vagyis fel kellett venniük a versenyt az Internet nyújtotta lehetőségekkel: letölthető tartalmak,ismételhetőség, idő független-, párhuzamos használat, stb.. A passzív nézőből aktív szerkesztő válhat. 3. ábra: Nemzeti Audiovizuális Archívum honlapja
  • 6. 3.11. Az Internet közvetítésével megvalósuló televíziózásA világot lefedő számítógépes háló, a World Wide Web megfelelő sebességű Internet kapcsolat mellett alkalmasteljes körű multimédia szolgáltatások nyújtására, így televíziós műsorok közvetítésére is.Az Interneten keresztül megvalósuló műsorterjesztés azonban potenciálisan sokkal több, mint ugyanannak aszolgáltatásnak egy újabb elosztási csatornán való eljuttatása a fogyasztóhoz. Az Internet felhasználásával –úgy tűnik – valóban elterjedhet az úgynevezett interaktív televíziózás, amivel kapcsolatban már jó néhánykísérlet történt a kilencvenes években, de ezek rendre kudarcba fulladtak. Az új kulcsszó a feljavítotttelevíziózás15, amely a néző számára még élvezetesebb, még szórakoztatóbb, az egyéni érdeklődésének méginkább megfelelő műsorokat nyújt. Csak a példa kedvéért néhány már kipróbált és sikeres kínálati elem főbbműsortípusonként: hírek, információs műsorok: a legszélesebb választékú hírek, valamint háttéranyagok, elemzések az aktuális eseményekhez kapcsolva; sportközvetítések: részletes információk a játékosokról és a csapatokról, eredménystatisztikák, interjúk a sztárokkal, kulisszatitkok a csapatok felkészüléséről; filmek, sorozatok: háttérinterjúk, videoklipek, a sztárok ilyen-olyan ügyei; show műsorok: werk-anyagok, a műsorokba be nem került részletek, a sztárokról összegyűjtött információk, on-line beszélgetés stb.A műsorlehetőségek száma szinte korlátlan. Természetesen új módon lehet reklámozni is, nem beszélve arról,hogy az elektronikus vásárlás és az elektronikus bankműveletek bonyolítása is hozzátartozik a lehetőségekhez,azaz a többletbevételeket hozó kereskedelmi szolgáltatások nyújtására is alkalmas a feljavított televíziózásrendszere.Video átvitel az Interneten (A valós idejű video átvitel sokkal szélesebb sávot kíván, mint a hangátvitel). Mamég az Internetes video-közvetítések minősége elég gyenge. A következő típusú video-átvitelek léteznek azInterneten: On-line, pont-pont videokonferencia; egy utas audiovizuális sugárzás (broadcasted audiovisual feeds) Interaktív audio/video archívum: Ebben az esetben a valósidejű átvitel ritkán követelmény. Egy archívumból le lehet tölteni az egész fájlt (lassan) a lejátszás már a helyi merevlemezről (gyorsabban) történhet.Video átvitel az Interneten – Videokonferencia; a videokonferencia csoportok vagy egyének közötti olyanbeszélgetés, melynek résztvevői különböző helyen vannak, viszont láthatják és hallhatják egymást. Általában ahagyományos videokonferencia speciális nagy sávszélességű telefonvonal(ak)on zajlik. Világszerte földrajzilagkülönböző helyeken kiépített speciális felszereltségű konferencia termeket használnak erre a célra.Az Interneten pl. a CU-SeeMe program a videokonferencia egy egyszerű formáját teszi lehetővé minden olyanfelhasználó között, akik egy megbeszélt chat csatornához csatlakoznak és rendelkeznek videokamerával.Video átvitel az Interneten – Streaming Video; A „streaming video” (mozgó)képek sorozata amelyekettömörített formában küldenek el/szét az Interneten és a néző(k)nél azonnal megjelennek a képek mihelyst azadatok megérkeznek. A streaming media streaming video hanggal. A nézőnek egy speciális lejátszó programravan szüksége, amely kitömöríti és megjeleníti a képi adatokat.Rendszerint előre digitálisan felvett v. digitalizált videofájlokat küldenek el így az Interneten, viszont lehetőségvan „élő közvetítésre” egyidejűleg akár több néző részére is. Az elterjedtebb streaming video (és streamingmedia) technológiák: RealSystem (RealPlayer), NetShow Services.Az on-line kamerák jellemzői térben távoli helyek elérése viszonylag egyidejű bejátszások változatos helyszínek változtatható kameraállások Időbeli egyidejűség A hírérték mindennapossága Párhuzamos történetekA kamerák hátrányai Viszonylag kis sebességű elérés
  • 7. Viszonylag nagy időközök a mintavételezésnél1. hang: Különböző mintavételezésű hangok bemutatása hangszeren2. hang: Különböző mintavételezésű hangok bemutatása beszédhang segítségével3. hang: Különböző mintavételezésű hangok bemutatása énekhang segítségévelAz on-line televíziók jellemzői interaktivitás (On-line műsorok esetén a néző átminősülhet jó esetben műsorkészítővé, a néző gerjeszt cselekvéseket, a valódi műsorkészítő nézővé válik, elmosódnak a pontos határok). non-linearitás; a néző maga állítja össze saját napi TV-programját, az egyes blokkokon belül is viszonylagos szabadsággal rendelkezik. Térben távoli helyszínek Közelebb hozza a világot A véletlen megnövelt szerepe Magánélet, közélet egybemosásaEgy on-line tv hétköznapjai során lehetséges szerkezet: A híradó egyik blokkja (nem lineáris) Kerekasztal beszélgetés, melybe a néző beleszólhat (on-line adás) Más kameraállás, melyet a néző választhat ki magánakAz on-line televíziók hátrányai: Lassú elérhetőség Nehezen kezelhető Nem nyújt valódi interaktivitást Gyakran régi hírek, nem mindennapos frissítésOn-line televíziók címe az Internetenhttp://www.real.com/welcome/, http://www.broadcast-live.com/, http://www.webcam.com Tévé Rádió WATCH TV MUSIC TV/RADIO WATCH TV Avexnet TV (Japan) BBC News (UK) Basement (Australia) CCTV-4 (China) Donna (Belgium) DW-TV (Germany) Viva Plus (Germany) n-tv (Germany) VPRO (Netherlands) NASA TV (USA) MP3 Radio Stations Fashion TV (France) Radio-Locator4. ábra: On-line televíziók és rádiók az Interneten