3. Állatvilága
Szivárványcsőrű tukán
A szivárványcsőrű tukán vagy Fischer tukán (Ramphastos
sulfuratus) a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe és a
tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozó faj. A Közép-
és Dél-Amerikában honos tukánfaj nem remekel a
repülésben, többnyire csak ugrándozik. Némelyik faj
kiáltása hasonlít a békák hangjára, de attól jóval hangosabb
akár 1 km-re is elhallatszik. Egyes tukánfajtáknak nagyobb a
csőre, mint a teste. A tukán csőrének a felszíne keratinból
van, akár az emberi köröm vagy haj. Apró hatszögletű
lemezekből áll, melyek úgy fekszenek egymásra, mint a
háztető zsindelyei. A tukán csőrének állaga olyan, mint egy
kemény szivacs. Egyes részei üregesek, míg más részeit
gerendák és hártyák alkotják. Az eredmény egy rendkívül
könnyű, ám meglepően erős csőr.
4. Madárpókok
Elterjedésük
A Föld minden meleg pontján, de legfőképp az amerikai trópusi erdőkben lehet találkozni madárpókkal. Néhány fajt
az veszélyeztet, hogy nagy számban gyűjtik az állatkereskedelem számára. Azokat a fajokat, melyek a trópusi
esőerdőkben élnek, élőhelyük elvesztése miatt veszély fenyegeti.
Megjelenésük
A madárpókfélék testhossza 5-9 cm., lábfesztávolsága akár a 26 centimétert is elérheti és testtömege átlagosan 85
g.. A madárpókok szőrzete rendkívül érzékeny a rezgésekre. Színezetük általában a barna különböző árnyalatai,
fekete mintázattal. Néhány faj egészen feltűnő színű. A csáprágók a többi hálószövő fajhoz hasonlóan előre
irányulnak. A nyolc szem alig képes többre a fény és az árnyék érzékelésénél.
Életmódjuk
A madárpókfélék magányos lények, de vannak kivételek.Némely fajok kissebb kolóniákat alkotnak.Táplálékuk sáskák,
bogarak, éjjeli lepkék, ezerlábúak, más pókok. A nagyobb méretű fajok gyíkokat, kisebb kígyókat,
békákat,varangyokat, egereket és madárfiókákat fogyasztanak. A madárpókok általában 10-20 évig élnek. 3 nagyobb
kategóriájuk van: az üreglakók, a talajlakók és a fánlakó madárpókok.
7. A legnagyobb kígyó
Az amerikai kutatók szerint a
Kolumbiában feltárt leletek alapján
rekonstruálható 58 millió éves első
trópusi esőerdő adott otthont a
valaha élt leghatalmasabb
kígyófélének.
8.
9.
10. Elhelyeszkedése
A trópusi esőerdő egy biom, mely az egyenlítőtől 10 fokkal északra és délre terül el.
Ázsiában, Dél-Amerikában, Közép-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában, Mexikóban és
a Csendes-óceáni szigetvilágban jellemző. A WWF biomosztályozásában a trópusi
esőerdőket trópusi és szubtrópusi nedves erdőknek nevezik, de úgy is hivatkoznak rá,
mint alföldi egyenlítői örökzöld esőerdő. A minimum rendes évi csapadékmennyiség
1750 és 2000 mm között mozog ebben az éghajlati övben. A havi középhőmérséklet
meghaladja a 18 °C-ot az év minden hónapjában.Az esőerdők otthont nyújtanak a Föld
állat- és növényfajai felének. A trópusi esőerdőket a "világ legnagyobb
gyógyszertárának" is nevezik, mivel a mai gyógyszerek egy negyede az itt élő
növényekből származik.Az aljnövényzet az esőerdők nagy területén fejletlen, mert a
talajra érkező napfény erősen korlátozott. Ez lehetővé teszi az embereknek és
állatoknak, hogy végigmenjenek az erdőben. Ha a lombkorona elpusztul vagy
visszafejlődik néhány hónapra, a talaj máris benépesül kúszónövények, bokrok és kicsi
fák sűrű növényzetével, melyet dzsungelnek nevezünk.
