1. 1
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA
TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR
OKTATÁS-ÉS KOMMUNIKÁCIÓTECHNOLÓGIAI TANSZÉK
PORTFÓLIÓ
A TANÁRI MESTERSÉG IKT ALAPJAI
PEDAGÓGUS SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYÚ
TOVÁBBKÉPZÉSHEZ
KÉSZÍTETTE:KASZÁSERZSÉBET IYSJUU
TANÁRI MESTERSÉG IKT ALAPJAI
PEDAGÓGUS SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZAK HALLGATÓJA
2015. ÁPRILIS
2. 2
Tartalomjegyzék
Bevezetés...............................................................................................................................4
Bemutatkozás ....................................................................................................................................................................4
Célok ....................................................................................................................................................................................4
Intézmény szervezeti- és működési szabályzat bemutatása, elemzése .............................6
Az intézmény történetéről.............................................................................................................................................7
Az alapdokumentumok ..................................................................................................................................................7
A szervezeti és működési szabályzat értékelése....................................................................................................8
Az SZMSZ értékelése a médiaoktatás szempontjából .....................................................................................10
A közoktatási (köznevelési) törvény 2011. évi változásainak összegyűjtése, várható
hatásuk elemzése................................................................................................................11
Az Oktatási Hivatal feladatkörét érintő változások...........................................................................................12
A nevelési-oktatási intézmények által ellátott feladatok körét érintő változások ...................................12
A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók és támogatásuk intézményes rendszere............................13
Változások a tanuló kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos normák terén ....................................14
A köznevelési intézmények számára kötelező etikai kódex alkalmazása..................................................14
A pedagógus illetményalap számításának új szabálya .....................................................................................15
Digitális kommunikáció az intézményben .........................................................................16
Szerepe és összetevői...................................................................................................................................................17
Szerver és hálózat.........................................................................................................................................................17
Munka az informatikai hálózaton............................................................................................................................17
Csoportkommunikációs szoftver .............................................................................................................................18
Cloud computing...........................................................................................................................................................19
Problémák az intézményünkben ..............................................................................................................................19
Integráció és szegregáció saját intézményi gyakorlat bemutatása...................................20
A mutatókról...................................................................................................................................................................21
Fejlesztő programok.....................................................................................................................................................21
Célok .................................................................................................................................................................................22
A gyakorlati alapú médiaoktatás szerepe..............................................................................................................22
Elektronikus tanulás az információs társadalomban Hálózatalapú oktatásszervezés
tapasztalatai az oktatómunkában. IKT és hálózatalapú óravázlat.......................................23
E-learning2, web2.........................................................................................................................................................24
M-learning.......................................................................................................................................................................24
Mobilhasználat - egy felmérés tanulságai.............................................................................................................25
iPad, iBooks, iBooks Author.....................................................................................................................................27
Hálózat alapú óravázlat...............................................................................................................................................29
Az óravázlat fejrésze.............................................................................................................................................29
Az óra logikai menete...........................................................................................................................................30
Oktatási célú multimédia-fejlesztés és értékelés az oktatásban......................................33
Multimédia értékelése.........................................................................................................34
Bevezetés.........................................................................................................................................................................34
Általános és kommunikatív szempontok ..............................................................................................................34
Üzenetközvetítés.....................................................................................................................................................34
Rendszerszemléletű tervezés..............................................................................................................................36
Struktúra....................................................................................................................................................................36
Navigáció...................................................................................................................................................................38
Kommunikáció-interakció...................................................................................................................................39
Általános (pedagógiai, pszichológia, ergonómiai szempontok)....................................................................39
3. 3
Pedagógiai-didaktikai szempontok.................................................................................................................39
Pszichológiai,ergonómiai szempontok..........................................................................................................40
Multimédia ......................................................................................................................................................................40
Multimédia-komponensek...................................................................................................................................40
Technikai kivitelezés minősége.........................................................................................................................41
Járulékos elemek.....................................................................................................................................................41
Online frissítés..........................................................................................................................................................41
Szubjektív értékelés...............................................................................................................................................41
Multimédia-fejlesztés az oktatásban...................................................................................42
Multimédia szinopszis.................................................................................................................................................42
Médiaanalízis..................................................................................................................................................................45
Multimédia struktúra....................................................................................................................................................46
A program képernyőterveinek bemutatása...........................................................................................................47
Felhasználási útmutató................................................................................................................................................48
Az összegzés,a kipróbálás tapasztalatai...............................................................................................................48
A megoldás értékelése a célkitűzés alapján.................................................................................................48
Továbblépési lehetőségek, tanulságok...........................................................................................................48
A médiatermék kipróbálás, fogadtatás tapasztalatai..............................................................................48
Médiaelemek összesítése............................................................................................................................................49
Ábrajegyzék..............................................................................................................................................................49
Animációk címe.......................................................................................................................................................49
Hangfájlok címe ......................................................................................................................................................49
Videófájlok címe......................................................................................................................................................49
Önreflexió........................................................................................................................................................................50
Irodalomjegyzék............................................................................................................................................................50
4. 4
Bevezetés
Bemutatkozás
Pályakezdőként kerültem a (mai) Budai Középiskolába, és harmincnegyedik éve tanítok
ugyanott magyar szakosként. Ez idő alatt az iskola profilja és neve többször is
megváltozott. Eredetileg műszaki szakközépiskolásokat tanítottam, ma már – többszörös
összevonással járó váltások miatt – tanítok gimnazistákat, közgazdasági és műszaki
szakközépiskolásokat egyaránt. Mivel mindig is tanítani szerettem volna, a helyemen
érzem magam, függetlenül attól, milyen – egyre növekvő – terheket és próbatételeket
jelent ez a hivatás. Részben ösztönösen, részben volt tanáraim hatására a tanítást mindig is
olyan művészetnek tekintettem, amely lényegesen több, mint tudásátadás, sokkal inkább
interakciókban megvalósuló személyiségfejlesztés és –fejlődés.
A számítástechnika fejlődésével új lehetőségek nyíltak meg előttem is a tanításban.
Elmondhatom, hogy a kezdetektől vonzottak a digitális eszközökben rejlő lehetőségek, így
az 1990-es évek köepétől nagy örömmel éltem e folyamatosan fejlődő világ multimédiás,
majd webes, később web2-es áldásaival. Az iskolámban – azt hiszem – mindig élen jártam
a digitális tananyagfejlesztésben. Vettem részt díjnyertes nemzetközi projektben (Internet
radio as a learning tools), voltam TÁMOP-os, kompetenciafejlesztést támogató projekt
szakmai vezetője, jó gyakorlatok életre hívója.
Célok
Ha egy a pályája vége felé közeledő tanár önként továbbképzésre adja a fejét, annak oka
csak a tanulási szándék lehet, akkor is, ha a kormányzat amúgy kecsegtető (és utóbb
visszavont) ígéretekkel biztatja erre az előmenetelét illetően. Így vált nekem is – több
kísérlettel a hátam mögött – igényem arra, hogy az innovatív tevékenységeimet nagyobb
szakmai hozzáértéssel végezzem, hiszen ezzel időt spórolhatok, és megmenthetem magam
a jóhiszemű próbálkozások kudarcaitól, nem mellesleg pedig hitelesebbé válhatok
tanítványaim előtt, vagyis megnövekednek az esélyeim arra, hogy elfogadják az
értékrendemet, hatással lehessek a „valós és virtuális” világban való részvételük
minőségére. Elsősorban tehát a szakmai fejlődésemet reméltem a képzéstől, azt, hogy
eddigi kísérleteimet egy tágabb keretbe foglalva tökéletesíthetem, azt, hogy
professzionális, 21. századi megoldásokat tanulhatok el a tervezés, a módszerek, a
tanulásszervezési eljárások és értékelés terén. A választásomat tehát a digitális
5. 5
kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos korábbi szakmai tapasztalataimból fakadó
meggyőződésem, elkötelezettségem és érdeklődésem indokolta.
A portfólióm összeállításával az a célom, hogy bemutassam a két év alatt alkotó módon
tanultakat. Tanulmányaim, kutatásaim és munkáim közül egy fő témához és
gondolatmenethez igazodó (e-learning, mobile learning, hálózati tanulás) válogatás alapján
teszek kísérletet elméleti és gyakorlati kompetenciáim fejlődésének bemutatására. Az
általános pedagógiai dokumentumokban is igyekszem ezt a szempontot érvényesíteni, az
adott kérdéseket – ahol csak lehet – szeretném olyan aspektusból is vizsgálni, hogy azok
illeszkedjenek a szakmai tárgyú megoldásaimhoz.
Portfólióm e bevezetés után az alábbi dokumentumokat tartalmazza:
1. Intézményem szervezeti- és működési szabályzatának bemutatása, elemzése
2. A közoktatási (köznevelési) törvény 2011. évi változásainak összegyűjtése, várható
hatásuk elemzése
3. Digitális kommunikáció az intézményekben
4. Integráció és szegregáció saját intézményi gyakorlat bemutatása
5. Elektronikus tanulás az információs társadalomban. Hálózatalapú oktatásszervezés
tapasztalatai az oktatómunkában. IKT- és hálózatalapú óravázlat
6. Multimédiás szemléltetés az oktatásban. Oktatási célú multimédia-fejlesztés és
értékelés az oktatásban
Önreflexió
7. 7
Az intézmény történetéről
A Budai Középiskolát Budapest Főváros Önkormányzata mint fenntartó alapította 2004.
július elsejével három intézmény jogutódjaként. A Táncsics Mihály Angol Két Tannyelvű
Gimnázium, a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola és a Szigeti György Műszaki
Szakközépiskola egy épülettömbben helyezkedett el, s mivel a gimnázium 2003-ban
fővárosi fenntartásúvá vált, a fenntartó a közös működtetés mellett döntött. 2007. július
elsejével újabb összevonás történt: a Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola került
telephelyként a Budai Középiskolába, majd egy évvel később, 2008 nyarán megtörtént az
iskola átköltözése a Márvány utcai épületegyüttesbe.
Az intézmény megtartotta a két fő képzési irányt, gimnáziumi és szakközépiskolai
tagintézmények élnek szoros együttműködésben, egységesen az érettségi vizsgára készítve
a tanulókat. A szakközépiskola két profiljának megfelelően két Térségi Integrált
Szakképzési Központtal állunk szoros kapcsolatban, ahol a tanulók a szakképzési
évfolyamon folytathatják tanulmányaikat.
Jelen tanévben 51 osztály oktatása-nevelése folyik, ezt szolgálja 41 osztályterem, 19
szaktanterem, 10 számítástechnika terem, csoportszoba, 2 tornaterem, 2 nagyobb és 2
kisebb konditerem. Az oktató-nevelő munkát 135 fő pedagógus végzi, akiket 3 fő
pedagógiai munkát segítő alkalmazott, 35 fő adminisztratív és technikai dolgozó segít.
Az alapdokumentumok
Az iskolánk vezetőségének és tantestületének – már a fentiekből is gyaníthatóan – nagy
gyakorlata van az alapdokumentumok módosításában, hiszen ezek vagy a külső
körülmények – pl. törvényi, fenntartói változások – vagy pedig belső stratégiai jelentőségű
változások (pl. TÁMOP projekt és fenntartása) miatt az utóbbi tíz évben rendszeres
feladattá váltak. Ez a gyakori és folyamatos változás az intézmény életében óhatatlanul
megteremtette a szabályozás jól bejáratott mechanizmusait. 2013-ban – a jogszabályok
változása miatt – az intézményünk összes alapvető dokumentumát át kellett dolgoznunk.
Az iskola működését meghatározó dokumentumok:
- alapító okirat
- szakmai alapdokumentum1
- pedagógiai program
- intézményi minőségirányítási program
1 http://klik.gov.hu/download/3/64/b0000/KLIK_SZMSZ.pdf
8. 8
- szervezeti és működési szabályzat
- házirend
- éves munkaterv
A tervezés iskolánkban is három szinten folyik: a stratégiai tervezés, az operatív tervezés
és a megvalósítás, azaz a napi működés tervezése szintjén. A stratégiai tervezés
dokumentumai a pedagógiai program és a minőségirányítási program, az operatív tervezés
dokumentumai a pedagógiai program, a minőségirányítási program és a szervezeti és
működési szabályzat, a napi működés tervezésének programja az éves munkaterv.
„A pedagógiai program lényegében a nevelés-oktatással kapcsolatos cél-, feladatrendszer
és módszertan, azaz a teljes tevékenységrendszer leírását tartalmazza. A szervezeti és
működési szabályzat írja le azt a szervezetet, amelyben a fenti tevékenységrendszer
működik, illetve amelyben működtetik. A minőségirányítási program írja le azokat a
folyamatokat, melyek – az adott szervezeti keretek között – a tevékenységrendszer
működtetését biztosítják.
Valójában a három dokumentum egymáshoz való viszonyát a jövőképben megfogalmazott
és specifikált cél – aminek lényegi eleme a képviselni/közvetíteni kívánt értékrend – és az
annak realizálására alkalmazott/választott tevékenységrendszer határozza meg.”2
A szervezeti és működési szabályzat értékelése
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1), (4) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján a Budai Középiskola belső és külső kapcsolataira vonatkozó
rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza
meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma: meghatározza az intézmény
szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak
érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában
rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen.
A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:
- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)
- a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény
2
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:a9D9HkTMJ1QJ:www.edupc.hu/
2010inkluziv/szakvizsga/20121203/komplex_szigorlat.doc+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=h
u
9. 9
- a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai
tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete (továbbiakban: Tpr)
- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.)
kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.)
- a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról
- a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet
(továbbiakban: Korm. r.)
- a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban:
EMMI r.)
- a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.
24.) MKM-rendelet
- az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002.
(II. 26.) OM-rendelet
- a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 44/2007.
(XII. 29.) OKM rendelet 5 Budai Középiskola További, az adott intézmény
működését meghatározó fontosabb jogszabályok
Az iskolánk SZMSZ-e felsorolja a további, az intézmény működését meghatározó
fontosabb jogszabályokat is.
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2013. március 23-án hatályba lépett módosításai
miatt ismét változott a szabályozási rend. A Budai Középiskola szervezeti és működési
szabályzata, amely 2014. szeptember 1-jén lépett hatályba, az iskola honlapján elérhető
bárki számára. A dokumentumot átolvastam. Az átdolgozásakor figyelembe veendő
jogszabályi előírásokat rendben találtam mind a szabályozandó, mind pedig a szervezeti és
működési szabályzatból kihagyandó elemekre vonatkozóan: a szakmai munkaközösségek,
az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, az
elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje, az
intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, véleményezési
jogok szabályozása, tanulói fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályozása
megjelenik a dokumentumban, a véleményező szervek képviselőjének aláírásával.
A dokumentum három mellékletet tartalmaz: Munkaköri leírások, Adatkezelési szabályzat,
A Budai Középiskola Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata, ezek az iskola
honlapján nem érhetőek el.
10. 10
Az SZMSZ értékelése a médiaoktatás szempontjából
Az általam jelenleg végzett továbbképzés szempontjából a szervezeti és működési
szabályzatunk áttekintése aktuálisan a médiaoktatás megváltozott körülményeit illetően
vált érdekessé. A pedagógiai programunk, benne a helyi tanterv rögzíti, hogy a 9-10.
évfolyamokon – a szabad sáv terhére – a jelentkezéskor választhatóan heti két órában
mozgókép és média oktatása folyik, ezt a stúdiumot a 11-12. évfolyamokon a tanulók heti
egy órában folytatják (mindvégig csoportmunkában), illetve heti két órában fakultációként
is választhatják. A szak nagy népszerűségnek örvend, mert gyakorlati alapú médiaoktatást
folytatunk. A tárgy oktatói a jelenlegi szabályozás mellett is nehéz helyzetben vannak. A
médiaoktatás névleg a magyar munkaközösséghez tartozik, ennek oka, hogy elsősorban
magyar szakos tanárok képezték ki magukat a modulok (kép, hang, videó, kiadvány)
szerkeztési feladataira. Ebben a szervezeti felépítésben és az SZMSZ-ben meghatározott
kapcsolati rendszerben viszont sem valós szakmai képviselet, sem szakmai ellenőrzés nem
valósítható meg. A tárgy tanítása eszközigényes, ugyanakkor mára elérhetetlenné vált
bármilyen bővítés, bármilyen javíttatás. Formálisan minden törvényes, gyakorlatilag a
működésnek nincsenek meg a garanciái, az továbbra is megszállott pedagógusokon múlik.
Nincs megoldva a médiaterem (17 iMac gép és szerver supportálása, nehézkes az iskolai
hálózathoz való akadálytalan hozzárendelése.
1. ábra Intézményi szervezet
12. 12
A 2014/2015. tanévben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény több
alkalommal módosult. A változások közül azokat emelem ki, amelyeket középiskolai
tanárként ismernem kell.
Az OktatásiHivatal feladatkörétérintő változások
Lényeges pontja a megváltozott köznevelési törvénynek a pedagógiai szakmai
szolgáltatások és egyes más, jelenleg kormányhivatali feladat- és hatáskörök Oktatási
Hivatalhoz történő telepítése.
- Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai
szolgáltatásokat az Oktatási Hivatal 2015. április 1-jétől biztosítja [Nkt. 99/C. §].
- Az Oktatási Hivatal – mint adatkezelő – a KIR-ből továbbítja a megszűnt
intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló nevét és lakóhelyét, tartózkodási
helyét a kormányhivatal számára azon nevelési-oktatási intézmény kijelölése
céljából, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók
felvételét nem tagadhatja meg [Nkt. 21. § (9) bekezdés].
- 2015. január 1-jétől az Oktatási Hivatal:
- vezeti a szaktanácsadók névjegyzékét az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
helyett [Nkt. 61. § (4a) bekezdés];
- ellátja – immár kizárólagosan és nem az oktatásért felelős miniszter által
kijelölt háttérintézménnyel (Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft).
közösen – a pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését [Nkt.
62. § (4) bekezdés];
- szervezi – a kormányhivatal helyett – a pedagógusok minősítő vizsgáját és
minősítési eljárását, melynek során a pedagógus – a kormányhivatal helyett –
az Oktatási Hivatalnál jelentkezik a minősítő vizsgára és minősítő eljárásra
[Nkt. 64. § (6) bekezdés];
- szervezi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést (tanfelügyelet) a
kormányhivatal helyett [Nkt. 87. § (2) bekezdés].
A nevelési-oktatásiintézmények által ellátottfeladatok körét érintő
változások
A módosítás egyértelművé és pontossá teszi a közösségi szolgálat elvégzésének
véghatáridejét, amely egységesen a középiskola elvégzését közvetlenül követő
vizsgaidőszak vége (és nem az érettségi bizonyítvány kiadásához kötődik).
13. 13
A középiskola által megszervezendő közösségi szolgálat vonatkozásában a módosító
jogszabály nem az érettségi bizonyítvány kiadásának időpontjához, hanem a középiskola
sikeres elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak első napjához igazítja a
közösségi szolgálat elvégzéséről szóló igazolás megszerzésének határidejét [Nkt. 6. § (4)
bekezdés].
A jelenlegi szabályozás szerint 2016-tól kezdve az érettségi bizonyítványt kiállítják, és
csak annak átadása nem történik majd meg, amelynél a tanuló nem igazolja az 50 óra
közösségi szolgálat elvégzését. Nem rendezett, hogy később mi lesz a bizonyítvánnyal,
azaz milyen feltételekkel adható át. Az új szabályozás, miszerint a közösségi szolgálat
elvégzését a középiskola befejezését közvetlenül követő vizsgaidőszakban megkezdett
érettségi megkezdéséig kell igazolni, amellett, hogy feloldja mindezeket az
ellentmondásokat, gyakorlatilag a vizsgaszabályzat módosítása nélkül értelmezhető,
végrehajtható. A jelzett rendelkezések bevezetéséig az elsőként érintett tanulók számára
még két év felkészülési idő áll rendelkezésre.
A lemorzsolódássalveszélyeztetett tanulók és támogatásuk intézményes
rendszere
A törvény részévé vált az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató intézményi jelző- és
pedagógiai támogatórendszer.
Az Nkt. egyik legfontosabb tartalmi újítása a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló
fogalmának és e tanulók támogatásához kapcsolódó komplex jelző és pedagógiai támogató
rendszernek – új jogintézményként – történő meghatározása.
- Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló az a tanuló, akinek az adott tanévben a
tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti (objektív kritérium) vagy a
megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és
esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik
szükségessé (szubjektív feltétel) [Nkt. 4. § 37. pont].
A lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának meghatározása okán azokhoz a
módosításokhoz kapcsolódik, amelyek célja, hogy elősegítse a korai iskolaelhagyás elleni
középtávú stratégia megvalósításához illeszkedő, az EU 2020 stratégia vonatkozó
célkitűzéséhez tett hazai vállalás (a korai iskolaelhagyók arányának 10%-ra történő
csökkentése 2020-ra) teljesítését. A törvény az iskolai lemorzsolódás - és ezzel a korai
iskolaelhagyás - megelőzését szolgáló beavatkozásokat megalapozó és támogató korai
14. 14
jelző- és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer kiépítésére irányul. Ennek
megfelelően a törvény egyrészt meghatározza a jelzőrendszer általi adatgyűjtés alanyait
jelentő tanulói kör jellemzőit, azaz definiálja, hogy ki tekintendő iskolai lemorzsolódással
veszélyeztetettnek. A rögzített jellemzők szignifikáns kapcsolatot mutatnak a
lemorzsolódáshoz vezető iskolai kudarcokkal. A mutatók a jogszabályban előírt, a
köznevelési intézmény által nyilvántartott tanulói adatokon alapulnak. A jelző- és
pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer működtetése részletszabályainak
megállapítása végrehajtási rendeletben történik majd, erre vonatkozóan felhatalmazó
rendelkezés került beépítésre a törvénybe.
Változások a tanuló kötelezettségénekteljesítésévelkapcsolatos normák
terén
Ezen lemorzsolódást csökkentő intézkedéshez kapcsolódik a tankötelezettség
megszűnésére vonatkozó szabályozás módosítása is, ami a jelenlegi hatályos 16. életév
betöltésének napja helyett a tanév végéig határozza meg a tankötelezettséget. Döntő
jelentőségű a tankötelezettségi felső korhatár számítását meghatározó szabály
megváltozása, melynek értelmében a tanuló tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig
tart, amelyben tizenhatodik életévét betölti, és nem addig a napig, amikor tizenhatodik
életévét betölti [Nkt. 45. § (3) bekezdés].
Az iskola igazgatója minden tanuló vonatkozásában a gyámhatóság és a gyermekjóléti
szolgálat véleményének kikérése után dönthet arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének
magántanulóként tehet-e eleget, azzal, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő
tanuló esetén véleménynyilvánítási jog illeti meg a gyermekvédelmi gyámot is [Nkt. 45. §
(6) bekezdés].
A köznevelésiintézmények számára kötelező etikaikódexalkalmazása
A pedagógus különös kötelessége, hogy hivatásához méltó magatartást tanúsítson, míg az
intézményvezető felel a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
- A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) dolgozza ki és fogadja el a
Pedagógus Etikai Kódexet [Nkt. 63/B. § (1) bekezdés f) pontja].
- A Kar Etikai Kódexe általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási
szabályokból áll [Nkt. 63/A. § (8) bekezdés].
15. 15
- Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a Kar által
elfogadott Etikai Kódex alkalmazása kötelező (megsértése esetén etikai eljárás
folytatható le, súlyos és vétkes megszegése munkajogi jogkövetkezményekkel is
bírhat)
A Nemzeti Pedagógus Kar létrejöttének fő célja a pedagógus hivatás presztízsének
növelése, a szakmai érdekképviselet és a pedagógus hivatás szakmai-etikai normái
fejlődésének elősegítése. Ez utóbbinak a megjelenési formája az etikai kódex.
A pedagógus illetményalap számításának újszabálya
2014. december 30-án lépett hatályba a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének
megalapozásáról szóló 2014. évi CXCIX. törvény, melynek 85. alcíme (371-375. §) az
Nkt. több, valamennyi köznevelési intézményre kiterjedő finanszírozási tárgyú
foglalkoztatási normáit módosította.
- Az Nkt. 65. § (2) bekezdésének korrekciója értelmében a pedagógus munkakörben
foglalkoztatottak illetményalapja nem a mindenkori legkisebb munkabér
összegéhez, hanem a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
vetítési alaphoz igazodik [2014: CXCIX. tv. 371. §].
- Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
vetítési alap – mely 2015-ben a 2014:C. tv. 61. § szerint 101 500 Ft – a) középfokú
végzettség esetén százhúsz százaléka, b) alapfokozat esetén száznyolcvan
százaléka, c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.
- A Kormány rendeletben állapítja meg a 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31.
közötti időszakra az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a
mindenkori központi költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában
meghatározott tanévenkénti mértékét [326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 35. §]
17. 17
Szerepe és összetevői
Az Európa Tanács lisszaboni értekezletén, 2000 tavaszán elfogadott eEurope
kezdeményezés és ennek cselekvési programja kiemelt hangsúlyt helyez az információs
társadalom technológiáinak minél szélesebb körű elterjesztésére és fejlesztésre, valamint
megfogalmazza az elektronikus tanulás (eLearning) fejlesztésének uniós célkitűzését.
Az információrobbanás századában az oktatás új stratégiá(k)ra kényszerül. Ma már
nélkülözhetetlen, hogy tanulóink az ismereteket a nekik legmegfelelőbb módon
szerezhessék meg, ehhez felhasználva az olvasást, a média nyújtotta lehetőségeket, a
digitális információhordozókat, az interneten elérhető tudásbázisokat.
A digitális kommunikáció ma már nélkülözhetetlen eleme az információk átadásának és
megszerzésének.
A digitális kommunikáció összetevői:
- az internetes információszerzés képessége
- elektronikus levelek küldése és fogadása
- a belső informatikai hálózat működtetése és használata
- csoportmunka szoftver használata a munkahelyen és a vezetésben
- korszerű digitális rendszerek (pl. digitális napló) használata
- felhőben történő megosztott munkavégzés
Szerver és hálózat
A Budai Középiskola gépei hálózatba vannak kötve, a szerveren minden felhasználó
(diákok, tanárok, dolgozók) rendelkezésére állnak tárhelyek dokumentumainak tárolására.
A saját könyvtárakhoz természetesen csak az adott felhasználónak vannak jogai. A közös
mappákban évekre visszamően megtalálhatjuk az iskolai élet dokumentumait (iratokat,
formanyomtatványokat, adatokat, képeket). A szerver tartalmát a rendszergazda félévente-
évente menti. Az intézményünk honlapjáról elérhető a szerver, az e-napló és az iskolai
levelezés. Az iskolai wifi hálózatba nem jelszó, hanem mac adress alapján lehet belépni.
Munka az informatikai hálózaton
A hálózatunkon tárolt információ egy része minden pedagógus és diák számára elérhető. A
jogok pontosan meghatározottak. Lehetőség van az iskolai hálózat távoli elérésére is, saját
mappánkat otthonról is elérjük. Egyre több pedagógus használja ezt a lehetőséget, és
helyezi el dokumentumait az iskolai hálózaton. Sajnos jellemzőnek tartom ugyanakkor,
hogy éveken át hiábavaló kísérleteket tettem arra, hogy a saját – szaktárgyi, tanárok és
18. 18
tanulók számára egyaránt hasznos – weboldalamat az iskola szerverén helyezhessem el,
végül egyszerűbbnek bizonyult saját tárhelyet és domaint vásárolnom.
Csoportkommunikációsszoftver
2014. szeptemberétől az iskolánkban elérhető lett a SuliX szoftverrendszer. Ez nem csak
az intézmény informatikai rendszerének kiszolgálására képes; ingyenes nyílt forráskódú
operációs rendszert és tanulmányi környezetet biztosít az iskola dolgozói és diákjai
számára, akár az otthoni számítógépükre telepíthetően is. Az intézményben üzemelő
SuliXerver távoli bejelentkezést nyújtó lehetőségének révén az egyes felhasználók
tartalmainak internetes, távoli elérése, így az iskolai anyagok akár otthonról történő
kezelése is megoldott.
Az iskolai belső levelezéshez a Microsoft Office 365-öt választottuk. Ez olyan felhőalapú
megoldás, amely hatékony együttműködést tesz lehetővé a kollegákkal. Használatával
nemcsak dokumentumok egyidőben történő szerkesztésére, megosztására nyílik lehetőség,
hanem online konferenciák megtartására is, bár ezt még soha nem használtuk. Az üzleti
levelezés, naptár, dokumentumok, Word-, Excel-, PowerPoint-fájlok, bárhol, bármikor,
bármilyen eszközön – mobileszközön, asztali számítógépen – naprakészen elérhetőek, a
szolgáltatásfrissítés is automatikusan történik.
Négy éve használjuk az e-naplót, immár jól bejáratott módon. Az F2 a 2003-ban mintegy
másfél száz intézményben üzembe helyezett Fővárosi Közoktatási Információs Rendszer
(FŐKIR) iskolaadminisztrációs szoftverének fejlesztői és felhasználói tapasztalatain
2. ábra: SuliXerver
21. 21
A mutatókról
A lemorzsolódás kockázatát egy intézményben három mutató jelzi: az évfolyamismétlők, a
magántanulók és a 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya. A Budai Középiskola értékei
mindhárom vonatkozásban az országos átlag körül – inkább alatta - helyezkednek el. A
lemorzsolódás kockázatát jelentő tényezők aránya a 2006/07-es tanévtől változott
jelentősebb mértékben: az évfolyamismétlők és a magántanulók száma is megnövekedett,
azóta mindhárom vonatkozásban az országos átlag körüli értéket mértünk iskolánkban.
Iskolánk a vonzáskörzete miatt ugyan viszonylag szerencsés helyzetben van, és nem
szenved a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya miatt, de az intézményen belül
nagy eltérések mutatkoznak. Elsősorban szakközépiskolai tanulóink körében jellemzőek a
szociális helyzetből fakadó egyenlőtlenségek, a tanulási nehézségek. Külön figyelmet kell
fordítanunk a diszgráfiás, diszlexiás és diszkalkuliás tanulóinkra. Általános jelenség, hogy
a tanulók egyre kevésbe motiváltak, egyre kevesebb türelmük van fegyelmezetten
végigülni 6-8 órát az iskolában. A pedagógusok számára a legnagyobb kihívást az jelenti,
hogy megtalálják azokat a tartalmakat és módszereket, munkaformákat és
tanulásszervezési eljárásokat, amelyekkel vonzóvá tehetik a tanulási folyamatot.
Minden belső mérésünk arra mutatott, hogy a 9. évfolyamon elsőrendű szerepet kell, hogy
kapjon a felzárkóztatás, a hiányok pótlása, a pozitív tanulási légkör kialakítása. A tavalyi
tanévben az 1387 fős összlétszámból 56 hátrányos helyzetű tanulót tartottunk számon. Az
évfolyamismétlők aránya intézményi szinten 2% volt, a hátrányos helyzetű tanulóké 3%.
Fejlesztő programok
A hagyományos keretek között működő felzárkóztató és képességfejlesztő programok a
tapasztalataink szerint kis hatásfokkal működnek. Iskolánk kínálata ugyan korábban is
megfelelő volt, de ezek mind a diákok, mind a pedagógusok délutáni idejében zajlottak. A
diákok számára választható programok nem fedik le azokat a rétegeket, amelyek számára
elengedhetetlen a tanulás tanulása, az önfejlesztés technikáinak elsajátítása, a
képességfejlesztés. Egyértelművé vált, hogy e fejlesztő programok összehangolt, tantervi
szinten is megjelenített kialakítására van szükség. A tanulók közötti attitűd-, tudásszint- és
képességbeli különbségek kiegyenlítése nem valósítható meg esetleges módon. A frontális
tanítás egyre inkább a tehetséges tanulók elvesztéséhez, a különböző hátrányokkal
szenvedő diákok lemorzsolódásához vezethet. A differenciált oktatás a hagyományos
tanórai keretek között nem lehetséges.
22. 22
Számukra, valamint az előkészítő osztályokba járó tanulóink számára a kompetencia alapú
oktatás, az új módszerek elengedhetetlenekké váltak, ha az átjárhatóságot, a továbbtanulási
eredményeket valóban javítani kívántuk. Ezért 2009-ben bekapcsolódtunk A TÁMOP-
3.1.4-08/1-2009-0019 Kompetencia alapú oktatás elterjesztése, módszertani megújulás
a Főváros oktatási intézményeiben projektbe, kompetencia alapú oktatási
programcsomagot vezettünk be heti 67 órában 10 tanulócsoportban. A projekt fenntartási
időszakában vagyunk, évről évre újabb tanulócsoportok bevonásával, azzal a céllal, hogy a
Budai Középiskola minden diákja számára olyan méltányos és hozzáférhető, a modern
pedagógiai módszertanokat alkalmazó oktatási rendszerré váljon, amelynek - szakmai
szolgáltatásainak, valamint jól képzett pedagógusainak köszönhetően - tanulói
versenyképessége és munkaerő-piaci sikerességének mutatói jelentősen javulnak.
Célok
Az iskolánk Pedagógiai programja meghatározza a beilleszkedési, magatartási
nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységét, a tehetség, képesség
kibontakoztatását segítő tevékenységét, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos
feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programját, a
szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységét. A legfontosabb célok: a tanulók
lemorzsolódásának megakadályozása, harmonikus beilleszkedésük segítése az osztály és
az iskola közösségébe, a veszélyeztetett tanulók megkülönböztetett figyelemmel kísérése, a
diákok feszültségének oldása személyes kapcsolatokkal, speciális bánásmóddal. Minden
szaktanár kötelessége a tanulók egyéni tanulási útjának figyelemmel kísérése, megfelelő
módszerek kiválasztásával egyéni tanulási utak megtervezése, ehhez tananyagválasztás. A
tehetségeseknek a képességeikhez mért feladatok adása, amelyek további kreativitásra,
továbblépésre serkentik őket. Minden pedagógus fontos feladatának tekinti a tanulók
életkorához, képességeihez igazodó tanítási-tanulási technikák változatos alkalmazását,
melyekkel a kulcskompetenciák fejlesztése, erősítése történik.
A gyakorlatialapú médiaoktatás szerepe
A gyakorlati médiaoktatás tantervének kialakítása révén lehetőségünk nyílt a hátrányos
helyzetű tanulóink segítésére az új módszerek alkalmazásával, a személyre szabott tanulás
és értékelés, az egyéni fejlesztési tervek megvalósításával. Az esélyegyenlőséget az
eszközfejlesztéssel, a minőségi oktatással, a tanulóbarát iskola kialakításával teremtjük
meg.
23. 23
Elektronikus tanulás az információs társadalomban
Hálózatalapú oktatásszervezés tapasztalatai az
oktatómunkában. IKT és hálózatalapú óravázlat
24. 24
E-learning2, web2
Kulcsár Zsolt Az integratív e-learning felé című tanulmánya alapján készítettem az alábbi
gondolattérképet annak szemléltetésére, milyen kérdésekkel kell szembenéznie egy magát
korszerűnek valló 21. századi tanárnak. Az általános vitában (klasszikus, poroszos oktatás
vagy korszerűnek nevezett, hálózat alapú, web2-re épülő tanulásszervezés) egy
magamfajta irodalomtanár hatványozottan éli meg a vita mélyén meghúzódó
értékszembesítést. Hiszen szeretné az ember, hogy tanítványai olvassanak Homéroszt is, és
el is fogadja az ember azt, hogy tanítványai már nem olyanok, mint az ő nemzedéke volt.
Szerencsésnek tartom magam, hogy én is örömömet lelem a digitális eszközök
használatában és a hálózati alapú ismeretszerzésben, mert így nagyobb az esélyem, hogy
közelítsek egy általam is ideálisnak tartott integratív szemlélet érvényesítéséhez az
oktatómunkámban.
M-learning
A bárhol, bármikor, bárki által elérhető és megszerezhető tudás lehetősége és a mobil
társadalom kialakulásának köszönhető a mobile learning kialakulása.
3. ábra: Az integratív oktatás felé
25. 25
A hordozható eszközök az osztályteremben, de az osztálytermen kívül, informális
környezetben is bevonhatók a tanulási folyamatba. Középiskolai tanárként egy nemzetközi
projektben való részvétel alatt, 2006-ban találkoztam először az M-learning fogalmával.
Azóta eltelt nyolc év, és ezalatt tovább nőtt a szakadék egyrészről a technikai fejlődés, a
diákok részéről az eszközök elérhetősége, mindennapos használatának gyakorlata, a
kommunikációs szokások, másrészről az oktatás formái, módszerei között.
A korszerű oktatási elméletek a digitális kompetenciák, az e-learning, a hálózati tanulás
tudományos alapjait és lehetőségeit vizsgálják és alakítják ki, az általános pedagógiai
gyakorlat oktatásügyi, technikai, óratervi és személyi feltételei azonban beláthatatlan
távolságban vannak a társadalmi és technikai fejlődés üteméhez lényegesen
harmonikusabb tempóban igazodó elméletektől.
Pedig az iskola a jelen közoktatási körülmények között sem vonulhat ki a digitális
kompetenciák fejlesztéséből, a mobil eszközökkel való tanulás pedig – egyéb áldásos
előnyei mellett – az esélyegyenlőségnek ma már olyan lehetőségeit rejti – akár az otthon
vagy bárhol történő, akár a tantermi tanulás számára, mint semmilyen más elektronikus
eszköz, tekintve, hogy a “hardver” ma már ott van szinte minden diák kezében, mindenféle
állami támogatás nélkül is, sőt, a legtöbb esetben a diákok az iskolában nem az egyébként
előlük elzárt hálózatot, hanem a maguk fizette internetes szolgáltatásokat használják. A
tartalmakat, a mobilos appokat az iskola helyett ugyanakkor “civil” megosztók
produkálják, illetve a fejlesztők alkalmazásai nem működnek minden rendszeren (lásd pl. a
Microsoft új, Office Lens alkalmazása vagy az Apple termékeken lejátszhatatlan flash
tartalmak). Mindeközben az iskolai (órai) mobilhasználat még ma is inkább tiltottnak
tekinthető, és társadalmi megítélését is jellemzi, hogy a legfrissebb fórumbejegyzések is a
mobilhasználat általános veszélyeivel ellenérvelnek, illetve akörül zajlanak a viták, hogy
elveheti-e a tanár a tanulótól vagy sem. Az iskolai házirendek pedig precízen közlik,
milyen büntetéssel jár az órai mobilhasználat.
Mobilhasználat - egy felmérés tanulságai
Arra voltam kíváncsi, hogy a fenti előfeltevéseim és közvetlen tapasztalataim a
középiskolás tanulók mobilhasználatával kapcsolatban kiállják-e egy korrektebb felmérés
próbáját.
Saját iskolámban, a Budai Középiskolában kértem meg a műszaki tagozatos diákokat a
válaszadásra, természetesen önkéntes alapon és névtelenül. A felmérésre igazgatói
26. 26
engedélyt kértem és kaptam. A kérdőívet sajnos papír alapon készítettem el, mert csak így
láttam biztosítva, hogy az egyébként is kis létszámú (80 fős) csoport tagjai válaszolnak.
Ezt a létszámot még így sem tekinthetjük reprezentatív mintának, inkább egy
minifelmérésről van tehát szó. A megkérdezettek két kivétellel fiúk. A tanulók kb. 40%-a
bejáró, és nagyjából 30%-uknak rendezetlenek a családi, szociális viszonyai. Egy az egész
iskolára kiterjesztett felmérés bizonyára árnyaltabb és talán sok tanulsággal is járó
eredményeket hozhatna a tanulóközösség heterogén összetétele miatt.
A felmérés alapján elmondható, hogy tanítványaim elsöprő többsége (2/80 arányban)
rendelkezik okostelefonnal, és még az egyébként szegényebbek is – vélhetően a
kedvezményes csomagoknak köszönhetően – internettel. Az eszközök hozzánőttek a
tanulókhoz, az életük minden színterén használják, akár egyéb tevékenysegeikkel
párhuzamosan, akár közvetlenül konkrét funkcióikat: elsősorban szórakozásra
(zenehallgatásra) és kommunikációra. Tanulmányaikhoz a számológépen kívül csak
elvétve és esetlegesen használják.
A diákok zsebében készenléti
állapotban állandóan ott van a
telefon, az iskola pedig szeretné,
ha ott is maradna. Bár az M-
learning több, mint tíz éves
fogalom, az oktatásunk nem hogy
elébe nem ment ennek a mai
állapotnak, hanem a követésére
sem mutat hajlandóságot. Tovább mélyül a szakadék a fiatalok eszközhasználati,
információszerzési szokásai és az oktatás hagyományos formái között, így nem
lepődhetünk meg, ha tanulóink „jobban szeretik a mobiljukat, mint az iskolát”.3
Az oktatás amellett, hogy elveszít egy
remek lehetőséget az esélyegyenlőséget
is garantáló eszköz használatára és
ehhez kapsolódóan módszertani
megújulásra, azt a kötelességét is
felejteni látszik, hogy kivegye részét a
3 http://sg.hu/cikkek/73952/a-kamaszok-jobban-szeretik-a-mobiljukat-mint-az-iskolat
játék, 223
navigálás,
145
közösségi
oldalak
kezelése, 273
e-mail, 155
chat, 297
SMS, 194
tanulás, 166
beszélgetés,
321
vásárlás, 65
fényképezés,
267
zenehallgatás,
349
0
100
200
300
400
0%
20%
40%
60%
80%
100%
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
4 óránál többet
3-4 óra
1-2 óra
Félóránál
kevesebbet
4. ábra: Mobilhasználati szokások
5. ábra: Mobilhasználati szokások 2
27. 27
digitális állampolgári kompetenciák fejlesztéséből. Ma még fel tudnak buzdulni a diákok,
ha a tanítási óra tevékenységei során mobiltelefonjaikat kell használniuk egy-két percre, de
hamarosan eljön az idő, amikor azt mondják majd, amit egy facebookos projektem elején
mondott egy tanítványom: „A Facebook nem arra való!”
A felmérés tapasztalatairól bővebben: http://www.slideshare.net/KazasE/digitlis-
llampolgrsg-eszkzhasznlat
iPad, iBooks,iBooksAuthor
Az elektronikus tanulási környezet, egyben a hálózat alapú tanulás egy viszonylag új, de
forradalmi jelentőségű eszközét mutatta be az Apple 2012-ben, amikor megjelentette az
iPad2-t, a iBooks2-t, az iBooks Authort és az iTunes U-t. „Aki korábban rakott össze
ebookot, az pontosan tudja, hogy ez szinte egy csodával ér fel.” (Rosner)
Az iBooks 2 számtalan új tulajdonságot
tartalmaz, kezdve a multimédiás tartalmaktól
a teljes képernyős üzemmódon át a
részletesebb, testre szabhatóbb felületig. Az
Apple az USA-ban méltán híres iTunes U,
azaz University felületére is készített egy
natív programot, így az iTunes U videói,
podcastjai, oktatási anyagai elérhetőek lettek
akár iPhone, akár iPad készülékeken
Ami miatt különleges, hogy az oktatási anyagokat össze lehet úgy állítani, hogy az adott
anyaghoz tartozó feladatok elvégzése is követhető legyen, az oktató folyamatosan új
információkkal láthatja el a hallgatót, és még akár értesítést is kaphatunk, ha friss tartalom
került fel. Képes külön nézetben kezelni a jegyzeteinket, az adott jegyzetre tappintva meg
is nyitja a számunkra az adott tananyag megfelelő részét a megfelelő alkalmazásban.
Az Apple a közép- és felsőfokú oktatási jegyzetkészítésnek kíván elektronikus alternatívát
állítani az iBooks Authorral és a köré épülő iBooks Store-ral, illetve az olvasást
támogató iPades iBooks alkalmazással - ez volt a 2012. január 19-i szoftver bejelentés
legfontosabb üzenete. Az iBooks Author használatával bármelyik oktató, tanár készíthet
ekönyvet, ennek ingyenes terjesztését épp úgy támogatja az Apple, mint a jutalékos
értékesítését.
6. ábra: iBooks Author, iBooks2
28. 28
Amikor 2012 áprilisában részt vehettem Budapesten az Apple oktatási rendezvényén,
amelyet érdeklődő tanároknak, szakmabelieknek tartottak (itt találkozhattam az Eszterházy
Károly Főiskola fejlesztésével és projektjével), azonnal vonzóvá vált a multimédia-
tervezésnek és – fejlesztésnek ez az új lehetősége. Ebben a tanévben nyílt lehetőségem az
eszköz és alkalmazás kipróbálására (iPadhez jutottam, az iskolai iMac gépeink
alkalmasakká váltak az iBooks Author futtatására, Antal Péter tutorialjai az alkalmazás
használatában igazítottak el).
Hálózat alapú óravázlatomat, majd multimédiás tananyagfejlesztésemet is erre a komplex
megoldásra alapoztam.
29. 29
Hálózat alapú óravázlat
Az óravázlat fejrésze
Iskola típusa: középiskola, műszaki szakközépiskola
Osztály: 9. Asz (csoport – 16 fő)
Óra helye a tantervben: Az ókor irodalma
Tantárgy: Irodalom
Téma, témakör: Mitológia
Óra típusa: vegyes: új ismeretet feldolgozó, alkalmazó, projektmunka; virtuális
osztályterem, tükrözött osztályterem
Elsajátítandó fogalmak jegyzéke: mítosz, mitológia, attribútum, iBooks, iBooks Author
Időtartam: 5 óra (3 kontakt, 2 online)
A tanulás célja, eredménye: Egy a tanár által szerkesztett ebook egy oldalának
elkészítése és megszerkesztése (szöveg, képek és saját videoklip). A tanulók multimédiás
tananyagszerkesztés révén sajátítják el a szükséges ismereteket és készségeket.
FEJLESZTÉSI CÉLOK
Az ismeretek, ismeretkörök tudása, mégpedig: mitológia, attribútum, istenek,
mitológiai hősök,
A képességek, készségek, mégpedig: információszerzés, hasznos és haszontalan
ismeretek elkülönítése, ismeretek alkalmazása, videókészítés, kommunikációs készségek,
digitális kompetenciák
Az attitűdök, viselkedésbeli jellemzők, mégpedig: önálló ismeretszerzés, páros
munkában együttműködés, közös produktum, értékteremtő magatartás
MÓDSZEREK ALKALMAZOTT MUNKAFORMÁK LEÍRÁSA
Hagyományos osztálytermi módszerek: frontális, páros, egyéni
A számítógéppel segített kooperatív tanulási módszerek: projekt, ellenőrzés-önellenőrzés
Tervezett hálózatalapú konnektivista tanulási módszerek:
Közösségi terek használata (Facebook csoport)
Közösségi tartalomfejlesztés: Youtube, iBook
FORRÁSOK, ESZKÖZÖK
Hagyományos források: -
Digitális források: online tartalmak, SDT, saját weboldalam (irodalomtanulas.hu),
megkezdett saját iBook
Tantermi eszközök: beszéd, projektor, média terem számítógépei
Hálózati eszköz: multimédiás tartalom, weboldal, közösségi oldal (Facebook), Youtube
Tanulói szemléltető eszköz: iBooks Author, iMovie, Photo Booth
Tanári szemléltető eszköz: iBooks Author
Előzetes ismeretek: Mítosz, mitológia, a mítoszok típusai a téma szerint; kommunikációs
ismeretek; Facebook,Youtube; iMovie, Photo Booth, Audacity
FELHASZNÁLT IRODALOM
Hagyományos, papíralapú: -
Elektronikus (offline, online): -
30. 30
Az óra logikai menete
Idő Kontakt/
Online
Tartalom Az órai tevékenység
Gondolatmenet, részfeladat Új adat, név,
fogalom,
jelenség
Módszerei,
tevékenységei,
formái,
szemléletetés
Eszközök Tanulásszervezés
I. SZAKASZ
1 óra Kontakt
Motiváció
10 perc
„Az elkövetkező órákban a
munkatársaim lesztek. Egy e-book
szerkesztésében fogtok részt
venni, párban egy-egy oldalát
fogjátok elkészíteni. Egy-egy nép
mitológiájáról készítetek
szöveges-képes összeállítást,
illetve egy mitológiai hősről egy
30-60 másodperces oktató
videóklipet. A kész oldalakat
beépítem a közös könyvünkbe, és
ha beleegyeztek, a videókat és a
kész könyvet közzétesszük (közös
youtube csatornánk, saját
weboldalam, illetve iTunes), hogy
mások is tanulhassanak belőle.”
mitológia, mítosz,
ebook, iBook,
iTunes
tantermi
frontális
http://irodalomta
nulas.hu/
készülő iBook
bemutatása
projektor, iMac,
iBooks Author,
iBooks
frontális
5 perc Párok megalakulása
Facebook csoportban témák
megosztása (a posztként
megnevezettekre történő
jelentkezéssel)
japán, kínai,
germán, kelta,
szláv, egyiptomi,
mezopotámiai,
ős-magyar, inka,
skandináv mit.
online https://www.facebo
ok.com/groups/561
227460690750/http
s://www.facebook.c
om/groups/5612274
60690750/
páros
31. 31
20 perc Tájékozódás, anyaggyűjtés.
A szövegeket FB csoportban
jegyzetkéntént, a képek linkjeit a
választott téma alatt kommentként
tároljuk.
az anyaggyűjtés
során talált új
fogalmak
értelmezése
online, tantermi internetes keresés
Javasolt oldalak a
FB csoportban is
találhatók.
páros
Tanári segítség
10 perc Próbafelvételek artikuláció,
intonáció
tantermi iMac, Photo Booth
(belső mikrofon)
páros
II. SZAKASZ
1,5
óra
online Az anyaggyűjtés befejezése
A videoklip story boardjának
elkészítése, feltöltés fájlként
Szignál készítése
story board Online,
páros,egyéni
Online tanári
segítség
otthoni számítógép,
internet
Audacity
https://www.storyboardthat.co
m/storyboard-creator
http://audacity.sourceforge.net/
?lang=hu
III. SZAKASZ
1 óra Kontakt
5 perc
10 perc
20 perc
10 perc
Online munkák értékelése
Visszacsatolás
FB-n megjelenő
tartalmakból
tanulságos
kiemelések
projektor frontális
Felvételkészítés: egy mitológiai
hős bemutatása
online súgógép Tantermi Photo Booth
Online súgógép
páros
Videoklip szerkesztése
Képek és klip importálása,
effektezés,animálás, időzítés,
kép a képben
Tantermi
Tanári segítség
iMovie páros
Klipek feltöltése (Youtube),
bemutatások
Tantermi projektor, hangfal páros, közös
IV. SZAKASZ
0,5
óra
online A feltöltött videoklipek
kommentelése (értékelés,
önreflexió)
internet elérés egyéni
32. 32
V. SZAKASZ
kontakt
10 perc
iBooks Author fontosabb
funkcióinak bemutatása
iBooks Author,
iBook
iBooks Author projektor, interaktív
tábla
frontális
20 perc Az oldal összeállítása,exportálása
iBook formátumban
tantermi iBooks Author páros
5 perc Az oldal és a forrásfájl feltöltése
(FB)
online páros
10 perc Az oldalak bemutatása,értékelése közös
produktumok
projektor közös
7. ábra: A projekt résztvevői
8. ábra: Alkalmazások
34. 34
Multimédia értékelése
Bevezetés
A képzés során két weboldalt elemeztem különböző szempontrendszerek mentén.
Mindkettő gazdag multimédiás tartalmakban, mindkettő az általam tanított tantárgy
tanításához (irodalom) kapcsolódik.
Gergelyi Katalin általam nagyra becsült blogja, az Interaktí irodalomkönyv dinamikus
oldal középiskolásoknak, fejlesztője elsősorban a saját tanítványai számára könnyíti meg
az irodalomtanulást. „Szövegek, össszefoglalók és interaktív feladatok gyűjteménye ez,
amit a tanítás-tanulás folyamatában használunk. Teljességre nem törekedtem, ez nem
enciklopédia. Az oldalakon gyakran találni diákok által írt szövegeket vagy akár képeket,
posztereket, videókat: így az egyes témakörök anyagait tulajdonképpen közösen hoztuk
létre, a diákok egymás tanulási folyamatának részeseivé, sőt szervezőivé váltak.”
Részletesebb értékelésem a slideshare-en megtalálható:
http://www.slideshare.net/KazasE/weblap-bemutatasa-interaktv-irodalomknyv
Portfóliómban azért szeretném inkább a saját megkezdett weboldalamat értékelni, hogy
összefüggésében mutathassam be azt a kapcsolatot, amely az óravázlatom, a weboldalam
és a multimédia-fejlesztésem között van.
Értékelésre most ezért a saját megkezdett weboldalamat választottam:
http://irodalomtanulas.hu/ . Ez bizonyára szokatlan, azonban talán megengedhető, hogy az
értékelés szempontjait az önértékelésre használjam. Ennek a feladat megoldásán
túlmenően ugyanis az a hozadéka is megvan, hogy a további fejlesztés során tudatosabban
járjak el, visszamenően korrekciókat hajtsak végre, az érdekeltség és érintettség okán
jobban ügyeljek az elmélet és gyakorlat egységére. Igyekszem elkerülni a szubjektivitást,
hiszen ily módon nem érdekem sem a dicséret, sem az elmarasztalás.
Általános és kommunikatív szempontok
Üzenetközvetítés
Az oldal létrehozásának több oka volt.
- Magyarországon a középiskolások számára nincs olyan oldal, amely az irodalom
tananyagot egy átlagos diák számára rendszerezve, a tantervi tematikát követve
dolgozná fel;
35. 35
- Harminc év alatt összegyűlt anyagaim (ezen belül nagyjából tíz év multimédiás
anyaga) rendezése nagyon is időszerűvé vált;
- Az utóbbi évek tapasztalatai alapján már minden tanítványom hozzáfér internethez;
- A tanítványaim a számukra kevésbé érdekes anyagrészeket is szívesebben tanulják
internetről, a legtöbbször azonban gyenge minőségű, tévedésekkel teli, nyelvi
szempontból erősen kifogásolható forrásokból;
- Rendre kudarcot vallottam – akár iskolai, akár tágabb körben megkísérelt – közös
adatbázis, feladatbank létrehozására;
- Korábbi webes kísérleteimet szerettem volna magasabb szintre emelni.
- A korábbi ingyenes megoldások korlátozásokkal jártak (egyrészt technikai
korlátokkal – eszközök, widgetek, design, beágyazhatóság, beilleszthetőség,
maximált fájlméret -, másrészt a tárhely korlátaival, harmadsorban az ingyenesség
garanciájának hiányával – lásd pl. NING).
- Ezért vásároltam domaint, tárhelyet, magam választotta sablont.
- Az internet adta lehetőséget szerettem volna a rendezett anyagaim közzétételére is
kihasználni, ingyenesen megosztva.
Az oldalt elsősorban középiskolás diákoknak és tanároknak szántam. Ez mértékletességre
is int a szerkesztésben, a tartalmak mennyiségében, hiszen nem tudományos szintű
irodalomtörténeti, -elméleti oldalról van szó. Olyan tanulási környezetet kívántam
létrehozni, amely akár órai felhasználásra, akár otthoni tanulásra is alkalmas, csoportos és
egyéni tanulásra egyaránt. Tekintettel arra, hogy a célom nem pusztán
információközvetítés, hanem a kompetenciák fejlesztését is hivatott tantervnek való
megfelelés, igyekeztem monologikus, narratív jellegű tartalmak mellett dialogisztikus
elemeket is beilleszteni.
A nyitó oldalon – animált galéria alatt megjelenő szövegdobozokban – kulcsszavanként
jelenik meg, kiknek szántam az oldalt. Az egyszerűség rovására jeleztem, hogy nem
pusztán szövegek találhatóak az oldalon, illetve azt is, hogy igyekszem összekapcsolni a
klasszikus értékeket a korszerű technikai megoldásokkal.
Az oldal neve (a vásárolt domainnek köszönhetően) egyértelmű üzenetet hordoz, ez jelenik
meg a keresősávban is. A nyitó oldal stílusában a komolyságot és a játékot (Ottlik-szöveg)
szerettem volna megvillantani mint ars poetikus elvet.
36. 36
Rendszerszemléletű tervezés
A tananyag feldolgozásának olyan módszereit és
lehetőségeit szeretném összefogni egy-egy oldalon,
hogy a különböző alkatú, tanulási stílusú diákok is
megtalálják a számukra legmegfelelőbb tanulási
formát (szöveges információk, képek,
filmrészletek, tesztek, gyakorlatok, animációk,
projektek és tanulói produktumaik stb.) Azt
szeretném, ha az oldalam csomópont lenne, a
hálózat más-más pontjain megtalálható
megosztások tematikus szintéziseként.
Az oldal struktúráját a valós tanulási helyzethez
igyekeztem igazítani. Azért döntöttem így, mert a
hálózati tanulás a diákok számára gyakran az
elveszettség érzésével jár – ezt igyekszem oldani,
amikor a tantárgy tanulásához a kevésbé önállóak
számára is egy lehetőséget teremtek.
Struktúra
A fentiek miatt az oldal felépítését a következő szempontok alakították:
- a tanterv struktúrája;
- az évfolyamonkénti bontás, amely mind a diákoknak, mind a tanároknak
megkönnyíti az eligazodást;
- a tantárgy logikájából fakadó tartalmi egységek - fejezetek és aloldalak (műfajiság-
kronológia-esztétikai minőségek stb.);
- ( a bevezető fejezet kivételével) az időrendiség.
A logikai struktúra a tartalmi felpítésnek felel
meg. Az elhelyezés következetes, átlátható.
A bejelentkezési oldal a megszólítottakat nevezi
meg, nyugatok költőkről animált galériát és egy
rövid Ottlik-írást tartalmaz. A színek egységes
alkalmazásáról a választott sablon gondoskodik.
A jelen állapot szerint 99 oldalt tartalmaz a site-
om az alábbi strukturáltságban:
9. ábra: Tanulói projektek
10. ábra: Menü
37. 37
9. évfolyam
Bevezetés
Szépség. Természet - tudomány - művészet
Játék és művészet
Művészet és valóság
Nyelv - játék - humor
Az irodalom: a szavak művészete
A többletjelentés
Verstan
Strófa- és versszerkezetek
Az időmértékes verselés
Az ütemhangsúlyos verselés
A rím
Irodalmi műfajok
Haiku
Kreatív írás
Mémek
Mitológia
Bevezetés
Tipológia
A görög mitológia
A világ és az ember teremtése. Az istenek
Néhány mítosz
Mondakörök
A római mitológia
A mítoszok továbbélése
Modern mítoszok
Linkek
Projektek
Az antikvitás
A görög irodalom
Történelem, vallás, filozófia, tudomány
Az ókori görög művészet
Epika
Bevezetés
Az eposz
Homérosz és Trója
Íliász
Odüsszeia
Projektek
Líra
Dráma
A dráma kialakulása
A görög színház és színjátszás
A görög dráma műfaji sajátosságai
Drámaköltők
Szophoklész Antigoné
A római irodalom
38. 38
Navigáció
Mivel az oldal struktúrája egyértelmű, semmi nehézséget nem okozhat a tájékozódás,
szerintem könnyen kezelhető és következetes. Egyrészt a főmenü minden oldal tetején
megjelenik, tehát bármely oldalról át lehet lépni bármely másikra, másrészt az egyes
anyagrészek kétféle módon is elérhetőek. Egyrészt az oldalak tetején lenyitható menüből,
másrészt a menüpontokra kattintva új oldalon megjelenő – képekkel mint ikonokkal
segített – alárendelt tartalmakkal. Az oldal tartalmaz keresőt, ez bármely pontjáról
elérhető. A legnagyobb hiányosságok mégis talán a navigációval kapcsolatban vannak,
ezen mindenképpen javítom kell, visszamenően is.
- Egyrészt (bár eredetileg terveztem), lemondtam a morzsa alkalmazásáról, de jobban
átgondolva – a tartalmak bővülésével – már újból hasznosnak tartanám.
- Másrészt következetlen vagyok abban, hogy a kattintások után a tartalmak
ugyanazon, vagy más oldalon jelenjenek meg. Az sem jó, ha túl sok ablak nyílik
meg a felhasználó gépén, de az sem, ha csak a böngészőt lehet visszaléptetni. Ezt
egységesítenem és könnyebbé kell tennem.
11. ábra: Navigáció
39. 39
Kommunikáció-interakció
A kommunikációt és az interakciót a menüsor, a fent említett saját ikonok, a kereső
biztosítja. Az egyes tananyagrészek interaktív
tanulási lehetőségeket is tartalmaznak –
léptethető prezentációk, animált interaktív
feladatok, tesztek.
Gyakori a közvetlen hivatkozás (pl. verstani
fogalmakhoz vissza/vezetés). Linkek utalnak
a letölthető anyagokra (pl. óravázlatok,
projekttervek, interaktív táblás tananyagok).
Az egyes oldalak alján hozzászólásra,
kérdezésre, segítségkérésre van lehetőség. A beállításaim szerint egyelőre ezek moderálást
kívánnak, a fejlesztés folytatásaként szabaddá kívánom tenni. Az oldal struktúrája lehetővé
teszi, hogy bárki az általa kívánt résznél kapcsolódjon be a használatába, illetve a
kereszthivatkozások – a tananyagrészek közötti összefüggések alapján – (akár ismétlés
szándékával is) visszatérésekre és előremutató módon az irodalmi folyamatok
felderítésére ösztönözhetnek. Az internetes forrásokhoz ugyancsak linkek vezetnek, ezek
által a felhasználó kiléphet az oldal zártságából – remélhetően ez a végtelenség érzetét
kelti.
Általános (pedagógiai,pszichológia,ergonómiaiszempontok)
Pedagógiai-didaktikai szempontok
A feldolgozás megfelel a tanulási
céloknak, a középiskolai tananyagot
kínálja olyan szerkezetben, amely
bármely pontján kiegészíthető,
módosítható, bővíthető, lecserélhető,
így az esetleges oktatásügyi
koncepciók, változások sem mérhetnek
rá túl nagy csapást. Önálló tanulásra is
alkalmas (ezt jelzi az oldal
felkereséseinek statisztikája), az egyes
tananyagrészek feldolgozásának sokféle
12. ábra: Beágyazott prezentáció
13. ábra: Interaktív tananyagok megosztása
40. 40
lehetősége, és a változatos munkaformák akár tükrözött osztálytermi felhasználásra is
inspirálhatnak. Mind a diákok, mind a tanárok megválaszthatják a számukra legkedvezőbb
tanulási módszert. Lehetőség van természetesen jegyzetelésre, hiszen bárki olyan ütemben
halad, ahogyan az számára a legkedvezőbb. Az önaktivitás elveinek érvényesülését az
interaktív feladatok biztosítják, a pragmatikusságot az oldal célja, tartalmi és technikai
struktúrája.
Pszichológiai, ergonómiai szempontok
A TAR-ciklus megvalósítása nem célja az oldalnak, de csekély tanári részvétellel akár
rövidre is zárható. Az oldal használatához semmiféle számítástechnikai előképzettség nem
szükséges, a látható jelzések egyértelműek. A tananyag szerkezetét a menüsor leképezi. A
kilépéshez csak be kell zárni az oldalt. A kezelési szabályok megjegyzésére nincs szükség.
A látvány megtervezését részben az általam választott sablon kínálja, az elrendezés, a
menüsor, az oldalakon található elemek saját megoldás. A navigációs elemek
természetesen azonos helyeken találhatók. A felhasználóra az oldal kizárólag annyi terhet
ró, amennyit magára vesz, a rendszer használata szabadon alakítható.
Multimédia
Multimédia-komponensek
A szöveges részek – éppen a célközönség miatt – egy átlagos tankönyv szintjén állnak. A
szövegek olvashatóak, 100%-os nézetben a betűméret megfelelő, igyekszem jól tagolni,
értve ezalatt azt is, hogy a hosszabb szövegeket felbontom, közbeszúrok képeket, ábrákat,
egyéb elemeket. Mivel szürke betűket használok, az éles kontraszttal a szemrontást is
igyekszem elkerülni. A sablon lehetővé teszi, hogy a felhasználó az ízlése szerint állítsa be
a nézetet (Theme color/Layout style – Wilde vagy Boxed), a háttér színét és mintázatát.
14. ábra: Stílus
41. 41
Tudatosan választottam egy letisztult, egyszerű, de ízléses, elegáns sablont. Animációt a
nyitó lap kivételével kizárólag az animált interaktív feladatok esetében alkalmazok. Hangot
csak a videók, illetve esetenként (pl. megvalósult tanulói projektként bemutatott) mp3
fájlok tartalmaznak.
Technikai kivitelezés minősége
A technikai kivitelezés minőségét a profi designerek által készített téma garantálja, illetve
jó hasznát veszem magam is a több éves kiadványszerkesztői gyakorlatomnak. Ritkán
nyúlok bele a HTML szerkesztőbe, de esetenként – a monotónia megtörése céljából – az is
előfordul. Lévén szó online elektronikus tananyagról, semmit nem kell installálni, bármely
böngészőből, illetve bármely mobil eszközön használható, azzal a kitétellel, hogy ipaden
és iPhone-on a flash animációk az Apple miatt nem játszhatók le.
Járulékos elemek
Online elektronikus tananyag esetében ez az oldal design elemeit, illetve a korábban
értékelt megjelenést jelenti. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az oldal teljes
anyagáról backup készül (szabadon beállítható gyakorisággal), lementhető, tehát ha éppen
arra támad igény, offline is használható.
Online frissítés
Tekintettel arra, hogy a teljes tananyag online fejlesztésű, a felhasználóra ez semmilyen
feladatot nem hárít, ugyanakkor ki van szolgáltatva a fejlesztőnek. Az oldal leggyengébb
pontja éppen ez, az online frissítés folyamatosságának hiánya, ennek sajnos súlyos objektív
okai vannak. De természetesen nem adom fel emiatt az eredeti koncepciót sem.
Szubjektív értékelés
Erősségek Gyengeségek
tantervi struktúra követése
letölthető segédanyagok
tematikai rendezettség
keresőeszköz – rejtett összefüggések
navigáció hibái
kiszámíthatatlan frissítés
interaktivitás korlátai
Lehetőségek Veszélyek
hivatkozások
- interaktivitás növelése
- középiskolai tananyag összefüggései
backup
alakíthatóság (tartalom, design)
blog, fórum hozzárendelése
lassú fejlesztés
beágyazott tartalmak esetén azok
megszűnése (pl. Youtube)
42. 42
Multimédia-fejlesztés az oktatásban
Multimédia szinopszis
A produkció címe: Mitológia
Az ötlet rövid leírása: Ez a könyv első kísérletem eredménye egy iBook
megszerkesztésére. Azóta szerettem volna megvalósítani legalább egy tananyagrész
feldolgozását ebben a formában, amióta láttam a Harry Potter című filmben, hogy egy
újságban életre kel egy filmrészlet. Örülök, hogy néhány éve az Apple megteremtette a
lehetőséget erre. Azt gondolom, az oktatás – bár nagyszerű könyvek, kiváló tankönyvek
állnak a diákok rendelkezésére – a kiadványok helyett egyre inkább a digitális technika
felé fordul. Amellett pedig, hogy gazdag internetes tartalmak is segítik a tanulást, a mobil
eszközök terjedésével mind több e-book válik elérhetővé. A Harry Potter-féle varázslat
2012-ben vált valósággá, amikor az Apple budapesti konferenciáján az Eszterházy
Főiskola bemutatta az iBooks Authort. A könyv készítése közben egészült ki a tervem
azzal, hogy a szerkesztésébe a tanítványaimat is bevonom, mert korábbi tapasztalataim
alapján a tananyagkészítésnél nincs hatékonyabb tanulási módszer.
A produkció célja: Azt remélem, hogy a jelenleg egyik legkorszerűbb, így a tanítványaim
számára is vonzó eszközzel ők is szívesebben vetnek egy pillantást a „múltnak kútjába”.
Nem törekedhettem tartalmi szempontból sem teljességre (az egyes fejezetek így is többet
tartalmaznak a szűken vett középiskolás anyagnál), sem különösebben eredetiségre. Az a
nem titkolt célom, hogy tanítványaimmal együtt minél több iBookot szerkeszzünk. Ebben
a könyvben is megjelenik néhány korábbi projekt produktuma, illetve egy a diákok által
szerkesztett fejezet mintaoldala.
A célközönség megnevezése: Könyvemet elsősorban a saját 9. évfolyamos diákjaimnak
szántam, de a szükséges korrekciók után természetesen bárki számára elérhetően
közzéteszem. Biztos vagyok abban, hogy a magyar iskolák még nagyon távol vannak attól,
ami a nyugatabbra lévő intézményekben már megvalósult, hogy a középiskolák központi
tantervét iBookokkal lefedjék, de talán érdemes addig is készülni.
A kivitelezési, megjelenítési módja: iBook, multimédiás elemekkel; ePub, PDF – ez
utóbbi formátumokban a multimédiás elemek természetesen nem működnek.
43. 43
A struktúra leírása:
Borító
Média: Videóklip: Borbély Csilla Kinga: Teremtéstörténet homokanimáció
Tartalomjegyzék
Előszó
Bevezetés – Feladatok
- A mítosz fogalma (2 oldal)
- Világvallások
- Projekt témák és PPT: Világvallások
- Térképek és statisztikák
- Szent helyek – interaktív képek (2 oldal)
- Tanulói munkák: Videó: Közvélemény-kutatás, rádiós műsor: Állatok a
mitológiában, képregény, illusztrációk, újság nyitóoldala
Tipológia
- Kozmogónikus mítoszok – szöveg, képek, külső linkek (2 oldal)
- Theogónikus mítoszok – szöveg, képek
- Antropogónikus mítoszok – szöveg, képek
- Archeogónikus mítoszok – szöveg, képek, interaktív galéria 27 festménnyel a
bűnbeesésről (3 oldal)
- Transzformációs mítoszok – szöveg, képek
- Eszkatologikus mítoszok – szöveg, képek
Népek mitológiája
- Tanulói projekt, mintaoldal: Skandináv mitológia. Szöveg, képek, videóklip: Odin
(képek és kép a képben tanuló előadása), képgaléria: Yggdrasil
Görög mitológia – szöveg, képek, videó: Az istenek születése
- A világ és az ember teremtése – szöveg, képek, , feladatok, PPT: A görög istenek
családfája, interaktív PPT: Olümposzi istenek – gyakorlás, önellenőrzés (4 oldal)
- Néhány mítosz: Prométheusz, Pandora, Ikarosz és Daidalosz, Héraklész –
szövegek, képek, Videó: Hercules rajzfilm trailer, táblázat: Héraklész „munkái” (7
oldal)
- Néhány mondakör: Trójai mondakör, Thébai mondakör, Athéni mondakör –
szöveg, képek, feladatok
- Kvízek – két kvíz: Feleletválasztó, Képek - feleletválasztó
44. 44
A kivitelezéshez szükséges eszközök, szoftverek:
Eszközök: számítógép: iMac, iPad
Szoftverek: Mac OSX operációs rendszer, iBook Author, iBook, videó- és hangszerkesztő
program (iMovie), képszerkesztő program (Photoshop)
Forrásanyagok: Saját anyaggyűjtés, saját fejlesztések
Meglévő produkciók: Az iBook anyagának szövegrészletei a weboldalam
gyűjteményéből valók (irodalomtanulas.hu)
Költségtervezet: Az energiaköltségen túl nincs szükség költségekre.
Egyéb megjegyzések: Továbbfejlesztés javasolt.
45. 45
Médiaanalízis
Szint/
Médium
I. BEJELENTKEZŐ
KÉP
II. Intro, idézet III. Főmenü MENÜPONTOK
1/1. MENÜ
Irodalmi
szöveg
Könyvborító
Videó:
Teremtéstörténet-
homokanimáció
(youtube-os forrás)
Előszó
Thomas Mann:
József és
testvérei -
részlet
Bevezetés
Tipológia
Népek mitológiája
Görög mitológia
A mítosz fogalma
Világvallások
Tanulói munkák
Text
A könyvborítón zöld
alapon sötét betűk,
különböző méretűek
(szerző, cím, alcím),
középre rendezettek.
A szövegek balra
rendezettek, gyakran
kinagyíthatók,
világos alapon vagy
zöld
szövegdobozban
sötét betűk.
Az idézet
szövege
koppintással
kinagyítható.
A Főmenü
(Tartalomjegyzék)
lapozható módon
jelenik meg,
fejezetenként
mutatva az
alfejezeteket
(szakaszokat). A
fejezetcímek
kapitálisan, a
szakaszcímek
számozottan, Bold
betűtípussal, saját
szerkesztett kép
háttere előtt
Az alpontok dőlt,
bold betűkkel, a
szöveg balra
rendezett,
mindenhol
világos alapon
sötét betűk
Hang
- -
Tanulói munkák:
videó hangja és
rádiós műsor
Zene Az indító videó
aláfestő zenéje
- -
A tanulói oldal
videója alatt:
Wagner zenéje: A
Nibelung gyűrűje
(részlet)
Állókép
Könyvborítón afrikai
mitológiával
kapcsolatos kép
Előszó: Frans II
the Younger
Francken:
Ulysses
felismeri
Akhilleuszt
A tartalomjegyzék
fejezeteket
bemutató oldalain:
Botticelli Venus
születése című képe
Bevezetés: a
fejezet nyitó
oldalán saját rajz
(„mítoszfa”), a
következő
oldalakon
könyborítók,
térképek,
műalkotások
Háttér A tartalomjegyzék
oldalain Botticelli
Venus c. képe
halványítva
Világos alap
vagy zöld
négyzethálós
szövegdobozok
Világos alap vagy
zöld négyzethálós
szövegdobozok
Világos alap vagy
zöld négyzethálós
szövegdobozok
Adatbázis -
46. 46
Animáció
Az iBook ikonjára
kattintva megnyílik a
könyv (animált).
A könyv
megnyílása
után a videó
automtikusan
elindul.
Az iPad
képernyőjén
jobbról balra
húzással
haladhatunk előre
Minden kép és
több szövegdoboz
is koppintással
kinagyítható, a
PPT-k teljes
képernyős nézet.
Mozgókép
Teremtéstörténet
homokanimáció
- - Közvélemény-
kutatás
Effekt
- - - -
Navigáció,
Forrópont
A könyv ikonjára
kattintással
Az idézet
szövegdobozra
kattintással
A
tartalomjegyzékből
az oldalak
thumbnailjeire
kattintással vagy
jobbra húzással
A képek
kattintással
nagyíthatók, a
bezárás jellel vagy
a két ujj egymás
felé húzásával
kicsinyíthetőka
Idő (sec)
5 perc 5 perc Egyéni haladás
szerint.
Multimédia struktúra
Könyvborító
Előszó
Bejelentkező média
Tartalomjegyzék
Bevezetés Tipológia Népek
mitológiája
Görög
mitológia
A mítosz fogalma
Világvallások
Tanulói munkák
Kozmogónikus
Theogónikus
Antropogónikus
Archeogónikus
Transzformációs
Eszkatologikus
Skandináv
mitológia
(mintaoldal)
A világ és az
ember teremtése
Néhány mítosz
Néhány mondakör
15. ábra: Multimédia struktúra
48. 48
Felhasználásiútmutató
Az iBook megtekinthető, a prezentációk, képgalériák, hangfájlok, animált képek, videók
lejátszhatók iMac gépen és iPaden.
Az összegzés, a kipróbálás tapasztalatai
A megoldás értékelése a célkitűzés alapján
A célomat, hogy egy multimédiás tartalmakkal is gazdagított iBookot megszerkesszek,
elértem. Természetesen a könyv a végtelenségig csiszolható, pontosítható.
Továbblépési lehetőségek, tanulságok
Szeretném egy mindenre kiterjedő korrektúra alá vetni a tananyagot (források jelölése,
igazítások, pontosítások), folytatni a tanítványaimmal együtt a szerkesztést, illetve
szeretnék más tananyagokat is feldolgozni iBook formájában.
A médiatermék kipróbálás, fogadtatás tapasztalatai
Tanítási órán kivetítve használtam a könyvet, illetve tanítványaim kezébe adtam az
iPademet az interaktív feladatok megoldásához. Nagy sikere volt a diákjaim körében. A
17. ábra: Képernyőtervek 2
49. 49
projekten dolgozó csoport iMac gépeken is tudta használni. A könyvben való megjelenés
büszkeséggel töltötte el őket.
Médiaelemek összesítése
Ábrajegyzék
1. ábra Intézményi szervezet .........................................................................................................................................10
2. ábra: SuliXerver............................................................................................................................................................18
3. ábra: Az integratív oktatás felé ................................................................................................................................24
4. ábra: Mobilhasználati szokások ...............................................................................................................................26
5. ábra: Mobilhasználati szokások 2 ............................................................................................................................26
6. ábra: iBooks Author, iBooks2 ....................................................................................................................................27
7. ábra: A projekt résztvevői ..........................................................................................................................................32
8. ábra: Alkalmazások.....................................................................................................................................................32
9. ábra: Tanulói projektek ..............................................................................................................................................36
10. Menü .............................................................................................................................................................................36
11. ábra: Navigáció..........................................................................................................................................................38
12. ábra: Beágyazott prezentáció.................................................................................................................................39
13. ábra: Interaktív tananyagok megosztása ............................................................................................................39
14. ábra: Stílus ..................................................................................................................................................................40
15. ábra: Multimédia struktúra.....................................................................................................................................46
16. ábra: Képernyőtervek 1 ............................................................................................................................................47
17. ábra: Képernyőtervek 2 ............................................................................................................................................48
Animációk címe
Világvallások
Szent helyek – animált fotók
Képgaléria: Bűnbeesés
Képgaléria: Ygddrasil
A görög istenek családfája
Olümposzi istenek. Gyakorlás, önellenőrzés
Kvízek
Hangfájlok címe
Állatok a mitológiában – rádiós műsor, tanulói produktum
Videófájlok címe
Teremtéstörténet
Közvélemény- kutatás – tanulói produktum
Odin – tanulói produktum
Az istenek születése
Heracles
50. 50
Önreflexió
A két éves képzés során három területen kaptunk útravalót: általános pedagógiai ismeretek,
szakmai elméleti ismeretek és szakmai gyakorlat.
Az első évben csalódást jelentett az általános pedagógiai szempont hegemóniája. Az
előadók kiválóak voltak, de úgy éreztem, mintha véletlenül közoktatás-vezetői szakvizsga
előkészítőre jelentkeztem volna. Beadandó feladataink is hasonlóak voltak. Ennek az
évnek a hasznosságát utólag fogadtam csak el. Szakvizsgázott pedagógustól elvárható,
hogy legyenek fogalmai szervezeti, általánosabb értelemben vett nevelési-oktatási,
pszichológiai kérdésekről.
A második tanév elején az rázott meg, hogy megváltozott a képzési szerkezet, és az eredeti
tervekhez képest lényegesen nagyobb terheket jelentett annak teljesítése. A kontakt órák
számának hirtelen megnövekedése anyagi értelemben is súlyosabb terheket rótt rám, sok
tárgyunk lett, mindegyikből több feladat, így a tanítás mellett olykor komoly kihívás volt
megfelelő színvonalon eleget tenni az elvárásoknak. A képzésünk ugyanakkor szakmai
irányt vett, így számomra lényegesen érdekesebbé is vált, és érzésem szerint hasznosabbá
is. A szakmai elméleti tárgyak a látókörömet szélesítették, szakmai igényességre neveltek,
olykor szemléletváltásra is késztettek. Mivel eleve érdekelt vagyok az érintett kérdésekben
(IKT, elektronikus tanulási környezetek, digitális írástudás, információforrások, távoktatás,
e-learning, web2), ekkor kerültem közelebb eredeti céljaimhoz, azaz hogy eddigi
kísérleteimet egy tágabb keretbe foglalva tökéletesíthetem, hogy korszerű megoldásokat
tanulhatok el a tervezés, a módszerek, a tanulásszervezési eljárások és értékelés terén.
Különösen hasznosak voltak a gyakorlati jellegű kurzusok és feladatok, nagyon szívesen
ismerkedtem korábban nem használt alkalmazásokkal, tanulásszervezési lehetőségekkel.
Hálás vagyok a rengeteg segédanyagért, tutorialokért, amiket kaptunk.
Ki kell emelnem, hogy nagyon sokat tanultam csoporttársaimtól is, ez mindenképpen
előnyére szolgált a tükrözött osztálytermi megoldásoknak.
Irodalomjegyzék
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvénynek a Magyarország 2015.
évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi CV. törvénnyel
módosított szövege. URL: http://www.pedagogusok.hu/node/1040
2014. évi CV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
módosításáról. In: Magyar Közlöny 186. szám 2014. december 30. 26067-26075.
URL: http://kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14186.pdf
51. 51
22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és
Működési Szabályzatáról. URL:
http://klik.gov.hu/download/3/64/b0000/KLIK_SZMSZ.pdf
Az M-learning fogalomrendszere és alkalmazási lehetőségei. In: Elektronikus Tanári
Teljesítménytámogató Rendszer (ET3R). URL: http://et3r.ektf.hu/wp-
content/uploads/2014/05/az-m-learning-fogalomrendszere.pdf
Balogh Cs., Dragon Z., Gollowitzer D., Kelemen Zs. és Mátyus I. (2013, szerk.):
Csongrád megyei fiatalok mobil- és közösségimédia-használata. Digitális Kultúra és
Elméletek Kutatócsoport, Szegedi Tudományegyetem URL:
http://digitalculture.hu/publikaciok/csomoku/
BESSENYEI István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban. URL:
http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf
FORGÓ Sándor: A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a
médiakompetenciák kialakításában. In: Új Pedagógiai Szemle, 2001. július-
augusztus URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00051/2001-07-it-Forgo-
Multimedias.html
FORGÓ Sándor: Javaslat a multimédia oktatóprogramok (alkalmazások) felhasználási,
fejlesztési és értékelési feltétel és szempontrendszerére a nyitott rendszerű
szakképzési formákban. URL: http://forgos.ektf.hu/wp-
content/uploads/2013/02/javaslat_multimedia_oktprog_bme.pdf
KIS Sándor: Elő a mobilokkal!. URL: http://www.tte.hu/media/pdf/eloamobilokkal.pdf
KOREN Balázs felmérése. URL: http://kobak.org/1100-segitokesz-ember/
KOVÁCS Ilma: Esettanulmány a tanulás új módjáról. In: Oktatás-informatika, 2011. 12.,
URL: http://www.oktatas-informatika.hu/2011/12/kovacs-ilma-esettanulmany-a-
tanulas-uj-modjarol-2011-ben/
Krajcsi A., Kovács K. és Pléh Cs. (2001): Internet használók kommunikációs szokásai. In:
Nyíri Kristóf (szerk.): A 21. századi kommunikáció új útjai. Budapest: MTA
Filozófiai Kutatóintézete, 93-110. URL:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:GBqySdozXTEJ:www.pleh
csaba.hu/Cikkek/webhasznalat.doc+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
KULCSÁR Zsolt: Az integratív e-Learnig felé. URL:
http://crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-integrativ-e-learning-fele.pdf
NYITRAY Erika: M-tanulás. URL: http://slideplayer.hu/slide/2017960/
Ollé J., Lévai D., Domonkos K., Szabó O., Papp-Danka A., Czirfusz D., Habók L., Tóth
R., Takács A., és Dobó I. (2013, szerk.): Digitális állampolgárság az információs
társadalomban (ELTE PPK tanulmánykötete). ELTE Eötvös Kiadó, Bp. URL:
http://www.eltereader.hu/media/2014/01/Digitalis_allampolgarsag_READER.pdf
OLLÉ János: A digitális állampolgárság értelmezése és fejlesztési lehetőségei. In: Oktatás-
Informatika 2012.07. URL: http://www.oktatas-informatika.hu/2012/07/olle-janos-a-
digitalis-allampolgarsag-ertelmezese-es-fejlesztesi-lehetosegei/
PETRÓCZI Gábor: A 326-os Kormányrendelet 2015. évi változásai. URL:
http://www.petroczigabor.hu/cikkek/igazgato_kollegaknak/A_326_os_Kormanyrend
elet_valtozasai_2015.html
SZATMÁRI Nóra: Mobiltelefon és iskola. URL:
http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=695
TÓTH Renáta: Online közösségi felületek. URL: https://prezi.com/ik5j14z0qlrr/toth-
renata-online-kozossegi-feluletek/
VIDA Andrea: Az m-Learninget is tanulni kell. URL:
http://www.slideboom.com/presentations/377241/Az-m-learninget-is-tanulni-kell
