Luca-napi népszokások. Szerk. Hevesi

38,300 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
2 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
38,300
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
7,443
Actions
Shares
0
Downloads
61
Comments
0
Likes
2
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Luca-napi népszokások. Szerk. Hevesi

  1. 1. Luca-nap December 13.
  2. 2. Tartalom <ul><li>Szent Lucia </li></ul><ul><li>Luca, a gonosz </li></ul><ul><li>Védekezés a rontás ellen </li></ul><ul><li>Kotyolás </li></ul><ul><li>Jóslások </li></ul><ul><li>Luca, a büntet ő </li></ul><ul><li>Luca széke </li></ul><ul><li>Luca napi alakoskodás </li></ul><ul><li>Tréfák </li></ul>
  3. 3. Lucia egy katolikus szent volt, a vakok, szemfájósok, menyasszonyok véd ő szentje. Ehhez a naphoz számos hiedelem és népszokás kapcsolódik. Szent Lucia
  4. 4. <ul><li>A régi naptár szerint az év legrövidebb napja december 13-ára esett. Innen számították a nappalok hosszabbodását. </li></ul><ul><li>Ezzel függ össze, hogy Lucát fényhozónak is nevezték. </li></ul><ul><li>A Luca név a latin lux=fény szóból ered. </li></ul>
  5. 5. <ul><li>Svédországban Luca napján a kislányok Szent Lucának öltöztek. </li></ul><ul><li>Dalocskát énekelve kávét és süteményt kínáltak szüleiknek. </li></ul>
  6. 6. Luca, a gonosz Lucát a magyar néphagyományban inkább gonosznak, boszorkányosnak ismerjük. Luca napján a boszorkányok, b ű bájosok, rontó lények szabadon tevékenykedtek. Megrontották az embereket, állatokat, azaz betegségeket, bajt, bosszúságot okoztak.
  7. 7. <ul><li>A rontás ellen fokhagymával lehetett védekezni, méghozzá úgy, hogy az ember megette. </li></ul><ul><li>Az állatokat is fokhagymával védték a rontástól. </li></ul><ul><li>Vigyázni kellett Luca napján a söpr ű kre. Ilyenkor elrakták, elrejtették azokat, nehogy elrepüljenek a boszorkányok. </li></ul>Hatásos fegyverek a gonosz ellen:
  8. 8. <ul><li>fokhagymát tettek a kulcslyukba, </li></ul><ul><li>megkenték vele az ajtófélfát, ablakkeretet, istállóajtót, </li></ul><ul><li>keresztbe állították az ajtóban a söprût. </li></ul>Nem tudott a házba bejutni a gonosz, ha
  9. 9. Kotyolás
  10. 10. <ul><li>A nyugati részeken volt szokás a fiúk „kotyolni&quot; járása. </li></ul><ul><li>Hajnalban indultak az ismerõs házakhoz. </li></ul><ul><li>Szalmát vagy fadarabot vittek magukkal, amelyekre rátérdelve adták elõ termékenységvarázsló verseiket. </li></ul><ul><li>Köszöntõjükért kalács, kolbász, tojás, aszalt szilva járt cserébe. </li></ul>
  11. 11. Kotyoló vers Luca, Luca kity-koty tojjanak a tikjok, lúdjok. Annyi kolbászuk legyen, Hogy kerítést lehessen fonni. Annyi csibéjük legyen, mint égen a csillag.
  12. 12. Jóslások <ul><li>Luca napjától figyelték az id ő járást. </li></ul><ul><li>A karácsonyig eltelt 12 nap a 12 hónapot jelölte. </li></ul><ul><li>Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelel ő nap a tizenkett ő b ő l. Ha esik, es ő s, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható. </li></ul>
  13. 13. Luca-búza Az asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében. Ha karácsonyra kizöldültek, akkor jó termés ígérkezett a következ ő évben.
  14. 14. Lucapogácsa Hogy sok pénzük legyen a következ ő évben, pogácsát sütöttek, s bele pénzt raktak. Aki kihúzta a pénzzel &quot;töltött&quot; pogácsát, annak azt mondták, egész évben nagy szerencséje és sok pénze lesz.
  15. 15. Hogyan tudhatják meg a lányok Luca napján, ki lesz a férjük? <ul><li>Írj fel 12 papírra 12 fiúnevet. Naponta egyet dobj be a t ű zbe. Az utolsónak maradó lesz a férjed neve. </li></ul><ul><li>A majdani férj foglalkozását a vízbe öntött ólom formájáról tudhatod meg. </li></ul>
  16. 16. <ul><li>Azt is ki lehet ilyenkor deríteni, hogy még hány évet kell várni a férjhezmenetelre. </li></ul><ul><li>Egyszer ű en oda kell menni egy disznóólhoz, s abba egy jó nagyot belerúgni. Ahányat röfög a disznó, annyi esztend ő múlva mehetsz férjhez. </li></ul>
  17. 17. <ul><li>Ezen a napon az asszonyoknak és a lányoknak TILOS volt dolgozni. </li></ul><ul><li>Nem is egy történet szól arról, hogy hogyan büntette Luca azokat, akik ezen a napon sz ő ni, fonni, varrni, mosni mentek vagy kenyeret sütöttek. </li></ul><ul><li>vagy tanultak, tanítottak. :-) </li></ul>
  18. 18. <ul><li>&quot;Egy asszony kenyeret sütött Luca napján, f ű tött a kemencébe. A szomszédasszony odament és mondta neki: </li></ul><ul><li>- Jaj szomszédasszony, maga kenyeret süt? Nem jó, mert Luca napja van. </li></ul><ul><li>Amire Luca-puca ideér, az én kenyerem kih ű l. </li></ul><ul><li>Erre, mikor szedte ki a kenyereket, mind k ő volt, k ő vé vált.&quot; </li></ul>Luca, a büntet ő
  19. 19. <ul><li>Voltak olyan falvak, ahol egy fehér ruhába öltözött Luca végigjárta a házakat és megkérdezte az ott lakó gyerekeket, hogy tudnak-e imádkozni. </li></ul><ul><li>Aki nem tudott, annak kijutott Luca félelmetes pálcájából. </li></ul><ul><li>Egyszóval nem éppen egy véd ő szent volt ez a Luca, úgy is emlegették, mint a gyerekek rémét. </li></ul>
  20. 20. „ Lassan készül, mint a Luca széke.&quot; A férfiak Luca-széket kezdtek készíteni ezen a napon. Luca napjától kezdve mindennap faragtak rajta egy kicsit. A szék minden része másfajta fából készült. Csak karácsony estére volt szabad elkészülnie.
  21. 21. Aki a karácsonyi éjféli mise alatt ráállt a Luca-székre, meglátta a falu boszorkányait, mert azoknak szarvuk volt. Ezután jól tette, ha olyan gyorsan szaladt haza, ahogy csak bírt, különben széttépték a boszorkányok. Miután hazaért, a Luca-széket el kellett égetnie.
  22. 22. Menekülés közben mákot kellett szórni az útra. A mákot a boszorkányok kötelesek voltak felszedni, s így nem érhették utol a menekül ő t.
  23. 23. A fiúk vagy a lányok Luca napon fehér lepelbe bújtak.
  24. 24. Azért jelentek meg a házaknál, hogy ellen ő rizzék, vajon betartják-e az ott lakók a munkatilalmat.
  25. 25. A Luca napi alakoskodók különösen büszkék voltak arra, ha személyük nem tudódott ki.
  26. 26. Arcuk elé szitát vagy fátylat tettek, és némán játszottak.
  27. 27. A fiatal legények éjszaka megtréfálták a szomszédokat: A szekeret titokban szétszerelték, majd a tet ő n összerakták. A kaput ellopták, a pincébe rejtették, vagy egy távoli házhoz vitték.

×