Stabilitás és kibontakozás gazdasági környezet 2011-ben VI. Építésgazdasági Fórum 2011. április 5.
1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.  Tel.: (+36-1) 374 2700  www.ngm.gov.hu Az előadás felépítése
Versenyképességi helyzetünk 2002-2010
Versenyképességi helyzetünk nemzetközi viszonylatban (World Economic Forum (WEF), Institut für Management-Entwicklung (IMD...
Az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson) alakulása (EU-átlag = 100) Forrás: Eurostat
Beruházási volumen alakulása 2000-2010 Forrás: KSH
A GDP változása 2002-2010 Forrás: KSH
Gazdaságpolitika 2011 -> 2014 „ Gazdaságilag gyönge nemzet sem igazán szabad, sem politikailag súllyal bíró nem lehet.” Gr...
Az új gazdaságpolitika 2 pillére
Széll Kálmán Terv 2011
Államadósság alakulása Jövő Múlt
Államadósságok alakulása
<ul><li>Munka   (közmunkaprogramok, rokkantnyugdíj rendszerének  felülvizsgálata) </li></ul><ul><li>Nyugdíj   (nyugdíj- és...
Új Széchenyi Terv
Új  Széchenyi Terv Programjai Otthonteremtési Program   Zöldgazdaság-fejlesztési  Program Egészségipari  Program  Vállalko...
<ul><li>Otthonteremtés : társadalmi és gazdaságpolitikai kérdés </li></ul><ul><li>gazdaságpolitika (növekedést generál, fo...
<ul><li>a gyermekvállalás ösztönzése, </li></ul><ul><li>a tisztességes munka és a közterhekhez való hozzájárulás elismerés...
<ul><li>Az öngondoskodás, lakás-előtakarékosság ösztönzése  </li></ul><ul><li>Lakókörnyezet minőségének javítása, lakásáll...
Építésgazdaság   h elyzete   hazánkban
Építőanyag - kereskedelem Tervezők Kivitelezők <ul><li>az építőipari termelés a 2010-ben 12 %-kal csökkent a 2009. évhez k...
É p í tőipar teljes í tm é ny é nek alakul á sa Magyarorsz á gon (2000-2009) Építőipar teljesítményének alakulása Magyaror...
Az építőipari vállalkozások új szerződései (2000-2010) Forrás: KSH
2007 óta több, mint 50.000 fővel csökkent az építőiparban legálisan foglalkoztatottak száma kontraszelektáló árverseny  ->...
Az elmúlt két évtizedben a szakképzés sokat veszített vonzerejéből, egyes szakmákban minimálisra csökkent a képzésben rész...
<ul><li>A lakáspiaci adatok hűen visszatükrözik az építésgazdaság teljesítményének csökkenését. </li></ul>Lakásépítési hel...
 
Ezen beruházások legtöbb esetben  nemzetközi összehasonlításban is túl drágán épültek . Ezek a projektek az ország pénzügy...
<ul><li>A magyar építésgazdaság jelenlegi helyzetének kialakulásában szerepet játszó négy legfontosabb tényező: </li></ul>...
Forrás: MNB Már látszik a fény az alagút végén!
Új Széchenyi Terv  + 7 000 mrd Ft beruházási forrás = évi 5 % beruházási ráta emelkedés Beruházási ráta 17 %  ->  25 % GDP...
Sereghajtóból   Legstabilabb politikai rendszer 2/3 2010. április Legalacsonyabb társasági adó 10 % 2010. július 1. Legerő...
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! <ul><ul><li>Dr. Szöllősi László </li></ul></ul><ul><ul><li>Nemzetgazdasági Minisztérium ...
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Stabilitás és kibontakozás - Dr. Szőllősi László

972

Published on

Stabilitás és kibontakozás - Dr. Szőllősi László

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
972
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Stabilitás és kibontakozás - Dr. Szőllősi László

  1. 1. Stabilitás és kibontakozás gazdasági környezet 2011-ben VI. Építésgazdasági Fórum 2011. április 5.
  2. 2. 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. Tel.: (+36-1) 374 2700 www.ngm.gov.hu Az előadás felépítése
  3. 3. Versenyképességi helyzetünk 2002-2010
  4. 4. Versenyképességi helyzetünk nemzetközi viszonylatban (World Economic Forum (WEF), Institut für Management-Entwicklung (IMD)) A WEF rangsorában 23, az IMD rangsorában 12 helyet romlott Magyarország relatív versenyképességi helyzete az elmúlt 8 évben.
  5. 5. Az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson) alakulása (EU-átlag = 100) Forrás: Eurostat
  6. 6. Beruházási volumen alakulása 2000-2010 Forrás: KSH
  7. 7. A GDP változása 2002-2010 Forrás: KSH
  8. 8. Gazdaságpolitika 2011 -> 2014 „ Gazdaságilag gyönge nemzet sem igazán szabad, sem politikailag súllyal bíró nem lehet.” Gróf Széchenyi István
  9. 9. Az új gazdaságpolitika 2 pillére
  10. 10. Széll Kálmán Terv 2011
  11. 11. Államadósság alakulása Jövő Múlt
  12. 12. Államadósságok alakulása
  13. 13. <ul><li>Munka (közmunkaprogramok, rokkantnyugdíj rendszerének felülvizsgálata) </li></ul><ul><li>Nyugdíj (nyugdíj- és táppénzrendszer felülvizsgálata, közszolgálati életpályamodell) </li></ul><ul><li>Közösségi közlekedés (közlekedési rendszerek konszolidációja, elektronikus útdíj) </li></ul><ul><li>Oktatás (a közoktatás-, felsőoktatás rendszerének átalakítása) </li></ul><ul><li>Egészségügy (gyógyszerfinanszírozás átalakítása) </li></ul><ul><li>Vállalkozáspolitika (adminisztrációcsökkentés, végrehajtási-, felszámolási eljárások gyorsítása) </li></ul><ul><li>Megélhetés (rezsiköltségek befagyasztása) </li></ul><ul><li>Állami működés (miniszteri szabadságok, pártfinanszírozás, adósságfék az Alaptörvényben, új Közbeszerzési törvény, 2014-től 200 fős Országgyűlés) </li></ul>Széll Kálmán Terv 8 intézkedéscsoport a gazdaság növelésére és az államadósság csökkentésére
  14. 14. Új Széchenyi Terv
  15. 15. Új Széchenyi Terv Programjai Otthonteremtési Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Egészségipari Program Vállalkozás-fejlesztési Program Tudomány - Innováció Program Foglalkoztatási Program Közlekedés-fejlesztési Program Forrás: NGM Új Széchenyi Terv A hét kiemelt területen keresztül az ÉPÍTÉSI igények horizontálisan jelennek meg
  16. 16. <ul><li>Otthonteremtés : társadalmi és gazdaságpolitikai kérdés </li></ul><ul><li>gazdaságpolitika (növekedést generál, foglalkoztatottságot növel, a lakásszektorra fordított költségvetési kiadások nagyrészt megtérülnek) </li></ul><ul><li>társadalompolitika (lakáshoz jutás, lakáskörülmények, életminőség, munkához való hozzáállás) </li></ul><ul><li>A lakáspolitika legfontosabb céljai </li></ul><ul><li>a családok a lakhatásukat </li></ul><ul><li>a jövedelmi lehetőségeikhez mérten, </li></ul><ul><li>az igényeiknek megfelelő, </li></ul><ul><li>számukra megfizethető, </li></ul><ul><li>alacsony rezsiköltségű lakásban tudják megoldani. </li></ul><ul><li>Kiegyensúlyozott ösztönző rendszer szükséges: </li></ul><ul><li>saját tulajdonú lakás megszerzésének támogatása – bérlakás-állomány növelése </li></ul><ul><li>új lakások építése - lakásállomány korszerűsítése </li></ul>Új Széchenyi Terv – Otthonteremtési Program
  17. 17. <ul><li>a gyermekvállalás ösztönzése, </li></ul><ul><li>a tisztességes munka és a közterhekhez való hozzájárulás elismerése, </li></ul><ul><li>az öngondoskodás ösztönzése, </li></ul><ul><li>az elvárható társadalmi szolidaritás, </li></ul><ul><li>az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása, </li></ul><ul><li>a legális építések ösztönzése, lakásépítés minőségének javítása </li></ul><ul><li>További célok: </li></ul><ul><li>az állami finanszírozás fenntarthatósága, </li></ul><ul><li>a támogatási rendszer átláthatósága, </li></ul><ul><li>fokozatosság és tervezhetőség </li></ul>ÚSZT Otthonteremtési Program – alapértékek és kiemelt célok
  18. 18. <ul><li>Az öngondoskodás, lakás-előtakarékosság ösztönzése </li></ul><ul><li>Lakókörnyezet minőségének javítása, lakásállomány korszerűsítése </li></ul><ul><li>Lakásépítés és lakásfelújítás támogatása </li></ul><ul><li>Városrész-rehabilitáció </li></ul><ul><li>Telep-rehabilitáció </li></ul><ul><li>Kéményfelújítás támogatása </li></ul><ul><li>Bérlakások létesítése </li></ul><ul><li>Önkormányzati bérlakás </li></ul><ul><li>Vállalkozói bérlakás mintaprojekt </li></ul>ÚSZT Otthonteremtési Program – prioritások és alprogramok
  19. 19. Építésgazdaság h elyzete hazánkban
  20. 20. Építőanyag - kereskedelem Tervezők Kivitelezők <ul><li>az építőipari termelés a 2010-ben 12 %-kal csökkent a 2009. évhez képest </li></ul><ul><li>az elmúlt 4 év során 40%-os csökkenés </li></ul><ul><li>2008 óta a tégla- és cserépipar visszaesése 60-70 % </li></ul><ul><li>a beton- és cementipar esetében 40 % </li></ul><ul><li>az üveggyártó-és feldolgozó ipar már kifelé tart, lassú növekedésnek indult </li></ul><ul><li>az ajtó-ablakgyártásban a visszaesés 30% </li></ul>Építőanyag - gyártók Beruházók Építésgazdaság helyzete 2010-ben 40%-kal kevesebb építési engedély került kiadásra, mint 2009-ben 2010-ben a tervezői rendelésállomány harmadára esett vissza <ul><li>2008-tól napjainkig 45-50%-os visszaesést szenvedett el </li></ul>
  21. 21. É p í tőipar teljes í tm é ny é nek alakul á sa Magyarorsz á gon (2000-2009) Építőipar teljesítményének alakulása Magyarországon (2000-2009)
  22. 22. Az építőipari vállalkozások új szerződései (2000-2010) Forrás: KSH
  23. 23. 2007 óta több, mint 50.000 fővel csökkent az építőiparban legálisan foglalkoztatottak száma kontraszelektáló árverseny -> alacsony vállalási árak -> közterhek kitermelése szinte lehetetlen -> következmény: szürke- és feketefoglalkoztatás. Foglalkoztatás, közterhek
  24. 24. Az elmúlt két évtizedben a szakképzés sokat veszített vonzerejéből, egyes szakmákban minimálisra csökkent a képzésben részt vevők száma. Ebben szerepet játszik: - a várható (nem kifejezetten vonzó) jövedelemszint - és a fizikai dolgozók nem túl magas társadalmi presztízse. A piaci igények figyelmen kívül hagyása is felelős a szakképzésben kialakult egyensúlytalanságokért. A munkaerő-kínálat színvonalát és szerkezetét is javítani kell , ezzel párhuzamosan a cégeket is ösztönözni kell új, stabil, jövedelmező állások létrehozására. A szakmunkás képzés tekintetében a duális képzési modell meghonosítása jelenthet áttörést, ami alatt olyan képzési formát értünk, melynek keretében az elméleti képzés szakiskolákban, a gyakorlati képzés pedig a vállalatoknál történik. Humán erőforrások, munkaerőhelyzet
  25. 25. <ul><li>A lakáspiaci adatok hűen visszatükrözik az építésgazdaság teljesítményének csökkenését. </li></ul>Lakásépítési helyzetkép
  26. 27. Ezen beruházások legtöbb esetben nemzetközi összehasonlításban is túl drágán épültek . Ezek a projektek az ország pénzügyi teljesítőképességét meghaladták, így a folyamat nem volt fenntartható. Az érintett projektek a jövő generációk közpénzei terhére még évtizedekig görgetik az adósságot, ráadásul olyan megkérdőjelezhető műszaki tartalmak valósultak meg, mint alagút építése dombokba, hidaké a síkságon, stb. PPP beruházások Az állam (és az adófizetők) számára rendkívül előnytelen - PPP beruházások leállításra kerültek
  27. 28. <ul><li>A magyar építésgazdaság jelenlegi helyzetének kialakulásában szerepet játszó négy legfontosabb tényező: </li></ul><ul><ul><ul><ul><ul><li>hitelforrások szűkülése </li></ul></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><ul><li>megrendelések visszaesése </li></ul></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><ul><li>lánctartozások növekedése </li></ul></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><ul><li>túlzott bürokrácia </li></ul></ul></ul></ul></ul>Építésgazdaság összegzés Az építésgazdaságban kialakult helyzet megoldásának a kulcsa : a 4 alapvető probléma megfelelő kezelése Ezek a faktorok évek óta fennállnak és sajnos 2010-ben sem csökkentek.
  28. 29. Forrás: MNB Már látszik a fény az alagút végén!
  29. 30. Új Széchenyi Terv + 7 000 mrd Ft beruházási forrás = évi 5 % beruházási ráta emelkedés Beruházási ráta 17 % -> 25 % GDP növekedés 1% -> 4- 6 % Munkahelyek + 250-300 ezer Államháztartási hiány 3 % alatti szint Csökkenő államadósság 82 % -> 60-70 % Javuló versenyképesség 2011 2011 Forrás: NGM Széll Kálmán Terv
  30. 31. Sereghajtóból Legstabilabb politikai rendszer 2/3 2010. április Legalacsonyabb társasági adó 10 % 2010. július 1. Legerősebb gyermekvállalást ösztönző SZJA Legegyszerűbb SZJA rendszer 2011. január 1. 2011 - 2014 2012 2014 Leggyorsabb adósság csökkentés 3 % alatti deficit Legrugalmasabb munkaerőpiac Egyik leghatékonyabb állam Leggyorsabb versenyképesség emelkedés Forrás: NGM Új Széchenyi Terv Éllovas Széll Kálmán Terv
  31. 32. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! <ul><ul><li>Dr. Szöllősi László </li></ul></ul><ul><ul><li>Nemzetgazdasági Minisztérium </li></ul></ul><ul><ul><li>Vállalkozásfejlesztésért és Iparért felelős </li></ul></ul><ul><ul><li>helyettes államtitkár </li></ul></ul><ul><ul><li>1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. </li></ul></ul>„ A nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik.” /Széchenyi/

×