Magyar gazdaság 2006 Múlt, Jelen, Jövő
2. Lehet-e „független” szakértőként szólni erről a kérdésről? <ul><li>A kérdés megválaszolásához először azt kellene tiszt...
3. Miért és hogyan derivátum a gazdaság? <ul><li>Az emberi civilizáció létrejötte előtt csak az egységes természeti világ ...
4. A gazdálkodás filozófiai alapjai. <ul><li>A gazdaság tehát nem más, mint az a mód ahogyan az emberi belső természet saj...
5. Hogy kapcsolható mindez a mai magyar gazdasághoz? <ul><li>És, hogy lehet-e „független” szakértőként tekinteni minderre?...
6. És mi volna ez a közös érdek? <ul><li>Valamennyi ember közös érdeke az volna, hogy csak olyan gazdálkodási mód létezhes...
7. Mire törekszik a „fenntartható fejlődés” stratégiája? <ul><li>A stratégia lényege, hogy  </li></ul><ul><ul><li>Társadal...
8. Miből indulhatunk ki, ha ebből az aspektusból vizsgáljuk a mai magyar gazdaságot? <ul><li>A mai magyar társadalmi-gazda...
9. Mit jelent a válság rendszerelméleti értelemben? <ul><li>Kicsit leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy komplex rendszerb...
10. Hogyan értelmezhető a magyar gazdaságban ez a kérdés? <ul><li>A probléma leírásához egy négyszintű modell alkalmazása ...
11. Első szint: a közbeszéd válsága <ul><li>A mai magyar társadalomban bizonyos értelemben „verbális polgárháború” folyik....
12. Mi a lényege és miért alakult ki? <ul><li>A lényege, hogy ebben a hadakozásban most már mindenki veszít, és mindenki t...
13. Második szint: a rendszerválság.  <ul><li>Miért került a rendszerváltás rendszere válságba?  </li></ul><ul><li>Azért, ...
14. Melyek ezek az alapvető reprodukciós kérdések? <ul><li>A társadalom spirituális talapzatának megroppanása </li></ul><u...
15. Miért nem voltak képesek az elitek megoldást találni? <ul><li>A kérdés megválaszolása átvezet minket a negyedik legmél...
16. Hogyan is zajlott le a magyar rendszerváltás? <ul><li>Ennek megértéséhez röviden át kell tekinteni azt a „valamit”, am...
17. A klasszikus sztálini rendszer 1948-1956 <ul><li>A szocializmus e brutális szakaszának fő célja kapitalista-modernizác...
18. Az óvatos reformok időszaka 1963-1973 <ul><li>A megtorlások és a politikai konszolidáció megteremtése után egyértelműv...
19. Az adósságcsapda és a ”kettős hatalom” kialakulása. 1973-83. <ul><li>A globális gazdaság hatalom-szerkezetének gyors á...
20. Az  rendszerváltás lényegi folyamatainak lejátszódása.  1983 - 89 <ul><li>A máig is rejtett külső és belső hatalmi alk...
21. És akkor mi kezdődött el  1990-ben? <ul><li>Az 1990-es változások részben „látvány-technikai” mutatványok voltak a ren...
22. Néhány adalék ahhoz, hogy miért érzi magát vesztesnek a többség? <ul><li>A rendszerváltás rejtett folyamatai az elmúlt...
„ Globál-világ” Magyarországon avagy az ország három részre szakadása A magyar államhatárok között ma már három létminőség...
24. „Irreálbérek” Magyarországon. <ul><li>A következő ábra azt mutatja, hogy az egy keresőre jutó reálbérek szintje átlago...
 
26. Egy „olló” kinyílik. <ul><li>A következő ábra azt a nagy történelmi „elnyílást” mutatja, ami az egy kereső által előál...
 
28. Az egészség-vagyon lepusztulása. <ul><li>Még megrendítőbb a történet az egészség-vagyon leromlása terén. </li></ul><ul...
Születéskor várható élettartam Magyarországon, Ausztriában, az Európai Unióban és Közép- és Kelet Európa országaiban, 1970...
A halandóság változása 65 évnél fiatalabbaknál Magyarországon, Ausztriában, az Európai Unióban és Közép- és Kelet Európa o...
A keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás Magyarországon, Ausztriában, az Európai Unióban és Közép- és Kelet ...
Forrás: WHO Health for All 2003 Rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás Magyarországon, Ausztriában, az Európai Uni...
33. Miért nem lehetett ezeket a folyamatokat másként alakítani? <ul><li>A rendszerváltás egyik alapkérdése, hogy lett voln...
34. Korunk, mint a globalitás és „lokalitás” konfliktusa. <ul><li>Korunk világa valójában egy rejtett globális „világ-hábo...
35. Mi a globalitás törekvéseinek lényege? <ul><li>A globális hatalom-gazdasági aktorok </li></ul><ul><ul><li>Alacsony bér...
36. És mit akarnak a lokalitások? <ul><li>Mivel ők meg „eladói” az értékmezőik által „termelt produktumoknak”, így az (len...
37. És mik ezek a bizonyos értékmezők és az ő termékeik? <ul><li>A kérdés megválaszolásához először azzal a megrendítő tén...
38. Mit jelent a három-dimenziós nemzeti vagyon-mérleg? <ul><li>A rendszerváltás kedvezőbb forgatókönyvének alapját éppen ...
39. Öko-szocio-kulturális vagyon-leltár. <ul><li>Az ökológiai javak vagyonát a tiszta levegő (Kyoto!), a tiszta víz, a ter...
40. Ki gondozza az értékmezőket? <ul><li>Az öko-szocio-kulturális értékmezők fenntartása részben a „köz” érdekében munkálk...
41. Mik ezek a források? <ul><li>A „család-üzem” számára a munkabér, a „köz” képviseletében fellépő állam számára pedig az...
42. Mit kellene belátniuk a globalitás aktorainak? <ul><li>Főként azt, hogy minden lokalitás értékmezőinek bővített újrate...
43. Mit jelent mindez az EU szemszögéből vizsgálva? <ul><li>Számunkra döntő fontosságú történelmi tény, hogy az európai in...
44. Mit jelent „Európa” a magyar rendszerváltás számára? <ul><li>A rendszerváltás kezdetén a Nyugat kimondatlanul három fő...
45. Volt-e realitása a három feltétel együttes teljesítésének? <ul><li>Már akkor is, de ma még inkább világos, hogy nem vo...
46. Nyugat Európa történelmi „rövidlátása” <ul><li>A rendszerváltás során újra kiderülni látszik, hogy Európa, akár csak a...
47. „So PHARE, so good” <ul><li>A francia forradalom bicentenáriuma alkalmából rendezett ünnepségek egyik fontos európai i...
48 Miről mesél a PHARE? <ul><li>A két „reform ország”, Lengyelország és Magyarország támogatását célzó program, mintegy el...
49. Miről mesél a PHARE? (folytatás) <ul><li>A támogatandó országok GDP-jének néhány ezrelékét is alig elérő program valój...
50. Mit „szakért” a PHARE kiküldött? <ul><li>Valóságos segítséget nem adhattak, hiszen semmilyen hely-ismeretük nem volt, ...
51. Mit „szakért” a PHARE kiküldött? (folytatás) <ul><li>A későbbiek folyamán egyre több konkrét példa volt arra, hogy a s...
52. Moving target, targeting move… <ul><li>Suchocka akkori lengyel miniszterelnök asszony 1992-ben azt találta mondani, ho...
53. Mi volt Európa stratégiájának lényege?  <ul><li>Európa stratégiájának alapját hosszú évekig egy három elemű bizonytala...
54. Bizonytalanságok „új” Oroszországgal kapcsolatban. <ul><li>A bizonytalanság kettős természetű volt: </li></ul><ul><li>...
55. Bizonytalanságok az új „tagjelöltek” körül. <ul><li>A bizonytalanság lényege itt is kettős volt: </li></ul><ul><li>Az ...
56. Európa bizonytalankodásának harmadik eleme. <ul><li>A bizonytalankodás harmadik, meghatározó elemét az jelentette, hog...
57. Egy kényes kérdés: „How deep is the rift?” <ul><li>Európa és Amerika viszonyát a 20. század folyamán állandó bizonytal...
 
59. Amerópa és Euramerika <ul><li>Ráadásul maga Európa is állandóan meghasadt állapotban volt (és van ma is!) az inkább Am...
60. „Akkor most hogyan osztozzunk?” <ul><li>A Kelet és Közép Európa feletti befolyás arányainak eldöntése alapvető kérdésn...
61. Egy súlyos lecke: a balkáni háború <ul><li>Európa Amerikával szembeni talán leglátványosabb, legkínosabb kudarcát a II...
62. Egy súlyos lecke.. (folytatás) <ul><li>Európa azonban nem csak, hogy nem volt képes történelmi előnyét kamatoztatni, h...
63. A globális hatalomgazdasági alkuk hálójában. <ul><li>Amerika és Európa versengése a Kelet és Közép Európa feletti befo...
64. Amerika és Európa kulturális küzdelme. <ul><li>Kicsit leegyszerűsítve Amerika inkább az individuum és a verseny, míg E...
65. Európa folyamatos térvesztése <ul><li>Európa általános térvesztésének a fő oka, hogy az Európán belüli amerikai értéke...
66. Európa térvesztése 2. <ul><li>A  kelet és főként közép európai országok gyors integrálásában meg kellet volna látnia a...
67. Európa térvesztése <ul><li>A koncepciótlanság, stratégiátlanság és bizonytalankodás a 90-es évek elején, a jelek szeri...
68. Az európai integrálás késlekedése és következményei. <ul><li>A PHARE indításakor még úgy látszott, hogy Lengyelország ...
69. Csatlakozási forgatókönyvek <ul><li>Az első változat szerint a „visegrádi” országok felvételére kerülhet sor először. ...
70. Csatlakozási forgatókönyvek <ul><li>Ráadásul újra és újra kiderült, hogy az átalakulás sem gazdasági sem társadalmi ér...
71. Zavaros kényszermegoldások évről évre. <ul><li>Az elodázást, az eddig említettek mellett az is erősítette, hogy közben...
72. Elodázás… <ul><li>Ezért kellett tehát egyre távolabbra tolni, és az idő közben egyre liberálisabb ( „anti-szolidáris” ...
73. És most térjünk vissza a rendszerváltás történetéhez. <ul><li>A rendszerváltás lényegi folyamatai, mint azt jeleztük, ...
74. Az előzetes hatalmi alkuk. <ul><li>A „szocializmus” politikai kapitalizmusának elit-csoportjai számára tehát a rendsze...
75. Melyek voltak ezen elitek fő csoportjai? <ul><li>Első sorban a liberális véleményformálók, média-elitek,  művészeti el...
76. Elit-csoportok 2. <ul><li>A „régi-új” elitek másik nagy csoportját azok a vállalati felsővezetők alkották, akik a 80-a...
77. Elit-csoportok <ul><li>És végül a harmadik elit-csoportot azok az államigazgatásban illetve az új politikai elitben te...
78. Az Antall-kormány második determinációs eleme, az adósságcsapda. <ul><li>A 70-es években kialakult katasztrofális elad...
79. A média értelmező hatalma („Média-háború”) <ul><li>Az első rendszerváltó kormány számára a legerősebb determinációt az...
80. Média-háború <ul><li>Az a folyamat, amely média-háborúként vonult be a köztudatba, valójában nem volt más, mint a korm...
81. A „paktum” <ul><li>A paktum néven elhíresült egyezség lényege az volt, hogy az SZDSZ lemondott a kormányzást technikai...
82. Mit is jelent az elnök „súlytalansága” ? <ul><li>A köztársasági elnök az új magyar jogrendben inkább formális közjogi ...
83. És mit jelent a média és az elnök összekapcsolása? <ul><li>Mivel, mint láttuk Magyarországon a média már a 70-es évek ...
84. A „taxis blokád”, mint az iménti hatalmi csúcsfegyver tesztje. <ul><li>A taxis blokád ellenőrzött polgárháborús kísérl...
85. És tényleg, kié volt a valóságos hatalom? <ul><li>A média és az elnök értelmező hatalmának gyakorlásával tette világos...
86. A washingtoni konszenzus uralmi rendszere. <ul><li>A fő feladat az volt, hogy mindezt a washigtoni konszenzus három fő...
87. A liberalizáció <ul><li>A liberalizáció lényege az volt, hogy az állami szabályozás, egyáltalán beavatkozás lehetősége...
88. Mire terjedt ki a liberalizáció? <ul><li>Nem csak egyszerűen a termelési tényezők (tőke, munkaerő, pénz, szolgáltatáso...
89. Volt-e „Kupa-csomag”? <ul><li>Bár akkoriban ez a kifejezés nem létezett, a liberális közgazdász elit ma már szívesen h...
90. Mit jelentett a dereguláció?  <ul><li>A dereguláció kifejezés arra utal, hogy ahol meg is marad az állam szabályozó sz...
91. És végül a privatizáció… <ul><li>Logikusnak látszik, hogy az átalakulás központi kategóriája a privatizáció.  </li></u...
92. Az akvárium és a halászlé történelmi dialektikája. <ul><li>A privatizáció nehézségeire utalva, volt akkoriban egy híre...
93. Az állam a legrosszabb tulajdonos?! <ul><li>Az átalakulást domináló liberális éthosz gyakran hallható sztereotípiája v...
94. Hanem mi?! (volt a lényeg) <ul><li>A törekvés lényege az volt, hogy önteljesítő jóslatként mindent megtegyen annak érd...
95. A liberális mitológia végső célja. <ul><li>Az ilyen és hasonló liberális mítoszok végső célja az volt, hogy az állami ...
96. Egy mítosz vége. <ul><li>Az esetek jelentős részében nem csak, hogy nem így történt, hanem rövid időn belül kiderült, ...
97. A kettős gazdaság kialakulásának történeti alapjai. <ul><li>A liberalizáció, dereguláció, privatizáció külső érdekeket...
98. Pontosabban három részre szakadt az ország… <ul><li>Van ezek alatt egy szétterjedőben lévő roncs-, vagy pária-gazdaság...
99. Volt-e mindennek alternatívája? <ul><li>A kérdésre ma már nagyon nehéz becsületes választ adni. </li></ul><ul><li>Az e...
100. És hogyan folytatta az új kormány 1994-től? <ul><li>Az új kormányban ugyan az MSZP abszolút többséggel rendelkezett (...
101. Az „iker-deficit” drámai „entrée”-ja. <ul><li>Az új kormány sajátos helyzetet örökölt, amelynek fő jellemzője gazdasá...
102. De mi volt a jelenség oka? <ul><li>Mivel a helyzet kezelésének a kormány által választott módja az elmúlt 16 év legvi...
103. Mit mond(ott) minderről a main-stream? <ul><li>A main-stream logika szerint az iker-deficit kialakulásához az előző k...
104. És mi a megoldás? <ul><li>Az  IMF fegyelmező-hatalmi logikája szerint ilyenkor az egyetlen „gyógymód” a költségvetési...
105. És mi volna a „non-main-stream” logika? <ul><li>Először is az eladósodást egyáltalán nem a magyar társadalom „túlfogy...
106. „Akinek van, annak adatik… <ul><li>Az történt tehát, hogy a globalitás formálódó lokális elitje a berendezkedésének k...
 
 
109. A verbális polgárháború indító-szikrája. <ul><li>Amit a bevezetőben verbális polgárháborúként említettünk, az valójáb...
110. Újabb „makro-monster” az energia privatizáció. <ul><li>Az új gazdaság stratégia másik döntő lépése a magyar energetik...
111. És mi erre az alternatív válasz? <ul><li>Az első probléma, hogy egy ország számára az energetikai rendszere stratégia...
112. Alternatív válasz (folytatás) <ul><li>A helyzet diszkrét báját az adja, hogy e „privatizáció” nyomán döntően német, f...
113. Alternatív válasz (folytatás) <ul><li>A hosszú távú szerződések ráadásul olyan kirívóan magas garantált eszköz-arányo...
114. A nyugdíj reform. <ul><li>A kormány harmadik nagy jelentőségű beavatkozása az 1997. évi nyugdíj-reform volt. </li></u...
115. A nyugdíj-kérdés mélyszerkezete. <ul><li>A klasszikus értelemben vett nyugdíjrendszer lényege, hogy az éppen aktív ge...
116. Az optikai csalódás következményei. <ul><li>Bár látszólag a nyugdíjasok az éppen befizetett járulékokat kapják meg, d...
117. Az „állami” nyugdíjrendszer problémája valójában demográfiai. <ul><li>A „felosztó-kirovó” (pay-as-you-go) rendszer vá...
118. Miért látszódhat mégis alternatívának a „magán” rendszer. <ul><li>Azért, mert a biztosítottak pénzét olyan multinacio...
119. Akkor kiknek állt érdekében a „nyugdíj-reform”? <ul><li>A lépésnek két stratégiai célja volt. </li></ul><ul><li>Az eg...
120. Az érlelődő válság első jelei. <ul><li>Az első nyolc év eredményei elég lesújtóak, mert a magán nyugdíjrendszer még a...
121. Az 1994-98 időszak mérlege <ul><li>A kormányzati ciklus során ugyan kirajzolódtak a magyar társadalom és gazdaság str...
122. Mit örökölt az Orbán kormány 1998-ban ? <ul><li>Egy olyan kettős (vagy inkább hármas) szerkezetű társadalmat és gazda...
123. Globális válság-hullámok fenyegetésében. <ul><li>Ráadásul az éppen a mélypontjára érő ázsiai válság után a világ két ...
124. De kivel (mivel) kellett volna szembeszegülni? <ul><li>Talán inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy az érték-mezőinket u...
125. Mi volt az új alku konkrét tárgya?  <ul><li>A stratégiai cél a „közép-társadalom” stabilizálása volt. </li></ul><ul><...
126. És a másik két társadalom? <ul><li>A társadalom és gazdaságstratégia arra a felismerésre épült, hogy a legnagyobb ves...
127. Alku-javaslat a globalitás lokális társadalmának. <ul><li>Az alku lényege az volt, hogy minden további adó- és járulé...
128. Melyek voltak a változások legfőbb konfliktus-mezői? <ul><li>Szembefordulás (sikertelenül) a magánnyugdíj rendszerrel...
129. Volt-e koherens nemzetgazdasági stratégia? <ul><li>Az Orbán kormány viszonylag helyesen ismerte fel a magyar társadal...
130. Nyugdíj-rendszer. <ul><li>Az Orbán kormány a ciklus közepére komoly belső viták során jutott arra a következtetésre, ...
131. Miért nem sikerült ezt véghez vinni? <ul><li>A globális biztosító társaságok lobbyja persze mindent megtett a változá...
132. Az egészségügy kérdésköre  <ul><li>A humán-reprodukció egyik döntő eleméről van szó, így érthető, hogy a globális tők...
133. Az állami egészségügy alacsony hatékonyságának mítosza. <ul><li>Az alacsony hatékonyság vádja bizonyítás nélkül is ev...
134. A lopakodó egészségügyi privatizáció forgatókönyve. <ul><li>A privatizáció rejtett előkészítését az egységes nemzeti ...
135. Az állam árszabályozó szerepének érvényesítése. <ul><li>A kapitalizmus lét-szerveződési módjának egyik fő dilemmája, ...
136. Válaszok a dilemmára. <ul><li>A liberális válasz szerint az állam az árakba semmiképpen sem avatkozhat be, tehát az e...
137. A diskurzus-tér alkalmatlansága a kérdés körül. <ul><li>Nem ez volta az egyetlen olyan kérdés, ahol a diskurzus-tér e...
138. A közbeszerzés nélküli építkezések.  <ul><li>Az EU nyugati országaiban természetesnek tekintik, hogy a közbeszerzési ...
139. Az autópálya „ügy”. <ul><li>A legélesebb vitákat az autópálya építés váltotta ki. </li></ul><ul><li>A tét az volt, ho...
140. A kérdés lényege. <ul><li>A kérdés lényege itt is a globalitás és a lokalitások hatalmi viszonyához kapcsolódik. </li...
141. A Széchenyi terv gazdaságstratégiai lényege. <ul><li>A rendszerváltás „kettős” gazdasági modelljének belső feszültség...
142. Ez egyben a távolabbi jövőnek is az egyik fő kérdése. <ul><li>A gazdasági és társadalmi feszültségek fő oka valójában...
143. A családi adókedvezmények kérdése. <ul><li>Ma is igen intenzív eleme a diskurzus térnek az a társadalomfilozófiai mél...
 
144. Magán ügy vagy közügy a népesedés? <ul><li>Az egyik döntő konfrontációs felület annak a megítélése, hogy a jövő gener...
145. Ha elfogadjuk, hogy közügy is, akkor ebből mi következik? <ul><li>Az egyik fő kérdés, hogy a család általános anyagi ...
146. Alig burkolt rasszista vádak az enyhén progresszív rendszerrel kapcsolatban. <ul><li>Az Orbán kormánnyal szembeni kri...
143. A minimálbérek több, mint kétszeresére növelése. <ul><li>Az egyik legélesebb konfliktus e kérdés körül alakult ki. </...
144. Minimálbér (folytatás) <ul><li>Az állam a versenyszektor béreit kétféle módon befolyásolhatja. </li></ul><ul><li>Közv...
149. A bérek emelésének ügye azóta is a fő kérdések egyike. <ul><li>A magyar gazdaságtörténet során két kivételesen dinami...
150. És melyik volt a másik ilyen időszak? <ul><li>A másik időszak 2001 és 2003 között volt, amikor, akár csak az ötvenes ...
151. És ezzel eljutottunk a Medgyessy kormány elemzéséhez. <ul><li>Az ország valóban a verbális polgárháború állapotában v...
152. Az „iker-deficit” szorításában. <ul><li>A közgazdasági szakirodalom „iker-deficitnek” nevezi azt a sajátos helyzetet,...
153. Miért fontos az okok pontos beazonosítása? <ul><li>A Bokros csomag elemzésénél már láttuk, hogy a helytelen diagnózis...
154. Az alapvető okok most is ugyanazok, mint 1994-ben voltak.  <ul><li>A fő ok tehát most is az, hogy a globális gazdaság...
155. „Veszedelmes viszonyok” a közteherviselésben. <ul><li>Mivel a globalitás lokális társadalmának gazdasága hatalmas alk...
156. Hogyan tükröződik mindez a számokban? <ul><li>A globalitás lokális társadalmának gazdasága a magyar munkaerő-állomány...
157. Patologikus válasz-reakciók. <ul><li>Mindezek nyomán nem igazán meglepő, hogy a magyar gazdaság szereplőinek viselked...
158. A „sodródás kormánya”? <ul><li>Sem a miniszterelnök, sem két egymást követő pénzügyminisztere nem volt képes a kérdés...
159. Az euró-bevezetésének célja és a makro-gazdasági pálya. <ul><li>Mivel a politikai és gazdasági diskurzus fő elemévé a...
160. Az euro, mint világhatalmi konstrukció. <ul><li>Az eurónak, mint kulcsvalutának a megteremtése, valójában világhatalm...
161. Mire épül ennek a hatalmi eszköznek a működtetése? <ul><li>Ahhoz, hogy egy globális tartalékeszközként funkcionáló va...
162. A stabilitási és növekedési paktum. <ul><li>Az 1992. évi Maastrichti Szerződés, amely az Európai Unió intézményét hiv...
163. A Maastrichti kritériumok. <ul><li>Az államháztartás felhalmozott adósságai nem haladhatják meg az adott ország GDP-j...
164. A kritériumok betartásának helyzete. <ul><li>Az elmúlt évek során kiderült, hogy a tagországok kb. fele rendszeresen ...
165. Mit jelent az, ha valaki megsérti a kritériumokat? <ul><li>Lényegét tekintve azt, hogy az összes többi ország finansz...
166. Miért csak 11 ország tagja az euró-övezetnek 15 helyett? <ul><li>Az Egyesült Királyság kívülmaradása a londoni City ö...
167. És hogy állnak a 2004-ben csatlakozó országok? <ul><li>Ciprus és Málta készen áll, és valószínűleg 2007-ben bevezeti ...
168. És mi van a „visegrádi” hármakkal? <ul><li>Csehországban egyelőre vita van arról is, hogy mikor kezdheti el a próba i...
169. Mi a bizonytalanság fő oka? <ul><li>Mindhárom ország hasonló helyzetben van. Meghasított gazdaságaik és társadalmaik ...
170. Miért bukott meg a Medgyessy kormány? <ul><li>2004 augusztusában, először az új rendszer történetében lemondásra kény...
171. A ciklus végén milyen mérleget vonhatunk meg a 4 évről? <ul><li>Gyurcsány Ferenc kormánya kétségtelenül dinamikusabba...
172. Mi előtt áll az új kormány? <ul><li>A fő kérdés az, hogy a külső (globális) és belső (lokális) hatalmi aktorok képese...
173. Nos, akkor mi lesz…? <ul><li>Akkor vagy továbbra is zavaros sodródás, amit a globális pénz-hatalom végül is megtorol,...
174. De mit is jelent ez az „ugyanaz”? <ul><li>A vesztesek jelentős terhelése a társadalmi reprodukció további romlásához ...
175. Mi olvasható ki a választási programokból? <ul><li>A választási programokból csak bonyolult „de-kódolással” olvasható...
176. Mi a liberális program lényege? <ul><li>A fő teendő az állam radikális leépítése, a közszolgáltató rendszerek privati...
177. És hogy viszonyul mindehhez a két „nagy”? <ul><li>A két politikai holding éppen a „filozófia híg moslékának” fortyogó...
178. Mi a közös a programokban?  <ul><li>Mindkettő gazdasági növekedést, növekvő foglalkoztatást, fokozott családtámogatás...
179. És hol vannak a különbségek? <ul><li>A FIDESZ inkább hajlamos arra, hogy a gazdaság és a társadalom meghasítottságát ...
180. Különbségek (folytatás) <ul><li>Az MSZP globalitással és a társadalom valóságos helyzetével kapcsolatos szemléletét a...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Bogár László - A Magyar Gazdaság

5,330 views
5,263 views

Published on

Bogár László előadása a Magyar Gazdaságról és Rendszerváltásról, a jelen helyzet mélyalapjairól: Szovjetunió ideji 4 éves nettó forrásbevonás időszaka, aminek a kamatait lengyel példával ellentétesen, még ma is fizetik.

1 Comment
0 Likes
Statistics
Notes
  • Nagyon értékes előadás, köszönjük!
    Az új alkotmány már kész, most a helyi pénzek bevezetésen a sor ( helyipenz.wordpress.com ), amit a Nemzeti Vidékstratégia is támogat! Lásd: http://www.scribd.com/NemzetiUjjaepites
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
5,330
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2,439
Actions
Shares
0
Downloads
43
Comments
1
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Bogár László - A Magyar Gazdaság

  1. 1. Magyar gazdaság 2006 Múlt, Jelen, Jövő
  2. 2. 2. Lehet-e „független” szakértőként szólni erről a kérdésről? <ul><li>A kérdés megválaszolásához először azt kellene tisztázni, hogy valójában mit is értünk gazdaságon. </li></ul><ul><li>Sok féle definíció létezik ugyan, de a lényeg, hogy amit gazdaságnak nevezünk, az valójában nem önálló eleme az emberi létezésnek, hanem egy sajátos „derivátum”. </li></ul>
  3. 3. 3. Miért és hogyan derivátum a gazdaság? <ul><li>Az emberi civilizáció létrejötte előtt csak az egységes természeti világ létezett, ami az emberi „belső természet” felépülésével megkettőződött külső és belső természetre. </li></ul><ul><li>Amit gazdaságnak látunk, az valójában nem más, mint egy sajátos „kommunikáció” a két természet között. </li></ul>
  4. 4. 4. A gazdálkodás filozófiai alapjai. <ul><li>A gazdaság tehát nem más, mint az a mód ahogyan az emberi belső természet saját szükségleteit a külső természetből kielégíteni igyekszik. </li></ul><ul><li>Vagyis a külső természet és az ember a főszereplők, ezek felett uralkodó gazdaság abszurdum. </li></ul><ul><li>A ma globális gazdasága mégis valami ilyen képződmény. </li></ul>
  5. 5. 5. Hogy kapcsolható mindez a mai magyar gazdasághoz? <ul><li>És, hogy lehet-e „független” szakértőként tekinteni minderre? </li></ul><ul><li>A függetlenséget talán az jelenthetné, hogy, bár a két természet közötti erőforrás-áramláshoz fűződő eltérő érdekeink kizárják a „függetlenséget”, de felismerjük, hogy van egy mindenek felett álló közös érdek is. </li></ul>
  6. 6. 6. És mi volna ez a közös érdek? <ul><li>Valamennyi ember közös érdeke az volna, hogy csak olyan gazdálkodási mód létezhessen, amely a külső és belső természet harmóniáját és egyensúlyát képes hosszú távon is fenntartani. </li></ul><ul><li>Ezt fejezi ki a „fenntartható fejlődés” globális stratégiája, amelynek szükségességéről 35 éve folyik nyilvános diskurzus a világtérben. </li></ul>
  7. 7. 7. Mire törekszik a „fenntartható fejlődés” stratégiája? <ul><li>A stratégia lényege, hogy </li></ul><ul><ul><li>Társadalom </li></ul></ul><ul><ul><li>Gazdaság </li></ul></ul><ul><ul><li>Környezet </li></ul></ul><ul><ul><li>ne egymás rovására, és egymással szemben, hanem egymást tiszteletben tartva, harmonikusan fejlődjön. </li></ul></ul>
  8. 8. 8. Miből indulhatunk ki, ha ebből az aspektusból vizsgáljuk a mai magyar gazdaságot? <ul><li>A mai magyar társadalmi-gazdasági-környezeti rendszer válságban van. </li></ul><ul><li>Azonnal hozzá kell tenni, hogy mindez nem politikai tartalmú megállapítás, hanem szigorúan rendszerelméleti. </li></ul><ul><li>És, hogy nem egyes kormányok teljesítményéhez köthető, mert ennél sokkal mélyebb problémáról van szó. </li></ul>
  9. 9. 9. Mit jelent a válság rendszerelméleti értelemben? <ul><li>Kicsit leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy komplex rendszerben a felmerülő kérdések száma és súlya gyorsabban növekszik, mint az erre adható válaszok száma, súlya és hatékonysága. </li></ul><ul><li>Tehát amikor a rendszer az „adaptációs súrlódás” növekedésének az állapotában van, és nem tud ebből kilépni. </li></ul>
  10. 10. 10. Hogyan értelmezhető a magyar gazdaságban ez a kérdés? <ul><li>A probléma leírásához egy négyszintű modell alkalmazása szükséges. </li></ul><ul><li>Ez a négy szintű tér a </li></ul><ul><ul><ul><li>Közbeszéd </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Rendszer </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Társadalmi újratermelés </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Globális alkalmazkodás </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>dimenzióiban ragadható meg. </li></ul></ul></ul>
  11. 11. 11. Első szint: a közbeszéd válsága <ul><li>A mai magyar társadalomban bizonyos értelemben „verbális polgárháború” folyik. </li></ul><ul><li>Ez azt jelenti, hogy inadekvát és inkoherens narratívák harcolnak egymással meglehetősen céltalanul. </li></ul><ul><li>A játék elmélet ezt „negatív végösszegű játszmának”, a pszichológia „romboló konfliktusnak” nevezi. </li></ul>
  12. 12. 12. Mi a lényege és miért alakult ki? <ul><li>A lényege, hogy ebben a hadakozásban most már mindenki veszít, és mindenki tudja is, hogy mindenki veszít, de még sem tudunk kilépni ebből az önpusztító örvénylésből. </li></ul><ul><li>A fő ok valószínűleg az, hogy maga a rendszer van válságban csak mivel ez nem kimondható a közbeszéd állapota a rendszer-válságtünete. </li></ul>
  13. 13. 13. Második szint: a rendszerválság. <ul><li>Miért került a rendszerváltás rendszere válságba? </li></ul><ul><li>Azért, mert nem csak, hogy nem tudta megválaszolni a magyar társadalom alapvető reprodukciós problémáit, hanem lényegében a kérdéseket sem tudta megfogalmazni. </li></ul><ul><li>Az elitek érzik az ezzel kapcsolatos közös felelősségüket, és a verbális polgárháborúval ennek bevallását próbálják elodázni. </li></ul>
  14. 14. 14. Melyek ezek az alapvető reprodukciós kérdések? <ul><li>A társadalom spirituális talapzatának megroppanása </li></ul><ul><li>A népesedési folyamatok fél évszázada tartó folyamatos romlása. </li></ul><ul><li>Az általános egészségi állapot tartósan rossz minősége. </li></ul><ul><li>A nemzedékek közötti kohéziós kötelékek szétfoszlása. </li></ul>
  15. 15. 15. Miért nem voltak képesek az elitek megoldást találni? <ul><li>A kérdés megválaszolása átvezet minket a negyedik legmélyebb válság-szinthez. </li></ul><ul><li>Azért nem született válasz ezekre az alapkérdésekre, mert a magyar társadalom globális hatalmi rendbe való visszaillesztése (ezt nevezzük rendszerváltásnak) ezt nem tette (teszi) lehetővé. </li></ul>
  16. 16. 16. Hogyan is zajlott le a magyar rendszerváltás? <ul><li>Ennek megértéséhez röviden át kell tekinteni azt a „valamit”, ami szocializmusnak nevezte önmagát, pedig valójában csupán egy, a világ más perifériáin is létező oligarchikus politikai kapitalizmus volt. </li></ul><ul><li>Az új magyar kapitalizmus „minőségét” ugyanis alapvetően a szocialista múlt határozta meg többféle értelemben is. </li></ul>
  17. 17. 17. A klasszikus sztálini rendszer 1948-1956 <ul><li>A szocializmus e brutális szakaszának fő célja kapitalista-modernizáció befejezetlen művének véghezvitele. </li></ul><ul><li>Az ehhez szükséges tőke-felhalmozás csak a politikai terror fegyverével mehetett végbe. </li></ul><ul><li>1956-ban azonban világossá vált, hogy ez a modell végleg megbukott. </li></ul>
  18. 18. 18. Az óvatos reformok időszaka 1963-1973 <ul><li>A megtorlások és a politikai konszolidáció megteremtése után egyértelművé vált, hogy a rendszer megbukott. </li></ul><ul><li>Megkezdődött a politikai kapitalizmus lassú, óvatos átépítése valóságos kapitalizmussá. </li></ul><ul><li>A külső és belső hatalmi determinációk azonban csak nagyon részleges és ellentmondásos változásokat tettek lehetővé. </li></ul>
  19. 19. 19. Az adósságcsapda és a ”kettős hatalom” kialakulása. 1973-83. <ul><li>A globális gazdaság hatalom-szerkezetének gyors átalakulása nyomán bezárult az adósságcsapda, ami egy sajátos kettős hatalom kialakulását, a „szuverenitás-gazda” megkettőződését eredményezte. </li></ul><ul><li>A 80-as évek közepére világossá vált, hogy a Szovjet Birodalom és az általa fenntartott hatalmi szerkezet összeomlott. </li></ul>
  20. 20. 20. Az rendszerváltás lényegi folyamatainak lejátszódása. 1983 - 89 <ul><li>A máig is rejtett külső és belső hatalmi alkuk nagy része valójában ebben az időszakban játszódott le, úgy, hogy a magyar társadalom döntő többségének egyáltalán nem csak beleszólása, de fogalma sem nagyon lehetett arról, hogy mi készül itt. Ez a tény a döntő oka annak, hogy a rendszer ma már legitimációs vákuumban van. </li></ul>
  21. 21. 21. És akkor mi kezdődött el 1990-ben? <ul><li>Az 1990-es változások részben „látvány-technikai” mutatványok voltak a rendszer elfogadtatása érdekében. </li></ul><ul><li>Részben pedig ekkor kezdődött el az előző időszakban kötött rejtett alkuk végrehajtásának periódusa. </li></ul><ul><li>A vesztes létre ítélt többség számára azonban azóta sem nyílt meg a felemelkedés esélye. </li></ul>
  22. 22. 22. Néhány adalék ahhoz, hogy miért érzi magát vesztesnek a többség? <ul><li>A rendszerváltás rejtett folyamatai az elmúlt évtizedek során radikálisan átalakították a magyar társadalom szerkezetét. </li></ul><ul><li>Ma már valójában három létminőségében eltérő társadalom van jelen abban a térben, amit „magyar társadalomnak” gondolunk. </li></ul>
  23. 23. „ Globál-világ” Magyarországon avagy az ország három részre szakadása A magyar államhatárok között ma már három létminőségében eltérő társadalom él együtt. A hatalmi piramis csúcsán áll a globalitás lokális elitjének uralkodó társadalma. Részesedése a népességből 5-6% Részesedése az anyagi erőforrásokból (jövedelem és vagyon) 35% A hatalmi piramis talapzatába zárva tengődik a történelemből kiesett „réslakók” roncs- és páriatársadalma Részesedése a népességből 35% Részesedése az anyagi erőforrásokból 5-6% 5-6% 35% 35% 5-6% A kettő közé zárva „szorong” az egyre inkább lepusztuló Nemzeti Középtársadalom
  24. 24. 24. „Irreálbérek” Magyarországon. <ul><li>A következő ábra azt mutatja, hogy az egy keresőre jutó reálbérek szintje átlagosan is </li></ul><ul><li>a 26 évvel ezelőtti nívón volt 2004-ben. </li></ul><ul><li>Ráadásul közben jelentősen növekedtek a jövedelem különbségek, így a keresők alsó 50%-a valójában a 40 évvel ezelőtti átlag szintjén él. </li></ul><ul><li>Plusz ma már az állami gondoskodás lényegesen alacsonyabb szintje segíti a veszteseket. </li></ul>
  25. 26. 26. Egy „olló” kinyílik. <ul><li>A következő ábra azt a nagy történelmi „elnyílást” mutatja, ami az egy kereső által előállított jövedelem, és az ezért kapott egy keresőre jutó reálbér között van kialakulóban az elmúlt fél évszázad során. </li></ul><ul><li>Önmagában az elnyílás nem volna tragédia, ha a tőke-tulajdonosok pozíciójavulásuk egy részét a munkaerő társadalmi újratermelésének javítására használták volna fel. De ennek éppen az ellenkezője történt. </li></ul>
  26. 28. 28. Az egészség-vagyon lepusztulása. <ul><li>Még megrendítőbb a történet az egészség-vagyon leromlása terén. </li></ul><ul><li>Ráadásul a gyors romlás 70-es évek során való elkezdődése megerősíti azt a feltételezésünket, hogy a vesztesek kifosztásával valójában már akkor elindult az „igazi” rendszerváltozás folyamata. </li></ul><ul><li>Ez talán a leginkább drámai mozzanata az egész átalakulásnak. </li></ul>
  27. 29. Születéskor várható élettartam Magyarországon, Ausztriában, az Európai Unióban és Közép- és Kelet Európa országaiban, 1970-2002 Forrás: WHO Health for All 2003
  28. 30. A halandóság változása 65 évnél fiatalabbaknál Magyarországon, Ausztriában, az Európai Unióban és Közép- és Kelet Európa országainak átlagában, 1970-2001 Forrás: WHO Health for All 2003
  29. 31. A keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás Magyarországon, Ausztriában, az Európai Unióban és Közép- és Kelet Európa országainak átlagában, 1970-2001 Forrás: WHO Health for All 2003
  30. 32. Forrás: WHO Health for All 2003 Rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás Magyarországon, Ausztriában, az Európai Unióban és Közép- és Kelet Európa országainak átlagában, 1970-2001
  31. 33. 33. Miért nem lehetett ezeket a folyamatokat másként alakítani? <ul><li>A rendszerváltás egyik alapkérdése, hogy lett volna-e kevesebb áldozattal és pusztulással járó útja az átalakulásnak. </li></ul><ul><li>Hogy e kérdés megválaszolható legyen, azt a globális hatalom-gazdasági rendszert kell részletesebben megvizsgálnunk, amely az fő meghatározója a világban zajló folyamatoknak. </li></ul>
  32. 34. 34. Korunk, mint a globalitás és „lokalitás” konfliktusa. <ul><li>Korunk világa valójában egy rejtett globális „világ-háború” színtere. </li></ul><ul><li>A háború fő szereplője egy felől a globális gazdaság-hatalom, és az ezt megtestesítő transznacionális vállalatok. </li></ul><ul><li>A másik oldalt a „lokalitások” jelentik, amelyek régiók és nemzet-gazdaságok. </li></ul>
  33. 35. 35. Mi a globalitás törekvéseinek lényege? <ul><li>A globális hatalom-gazdasági aktorok </li></ul><ul><ul><li>Alacsony béreket </li></ul></ul><ul><ul><li>Alacsonyadókat </li></ul></ul><ul><ul><li>Alacsony szabályozási szintet </li></ul></ul><ul><ul><li>követelnek a lokalitásoktól. </li></ul></ul><ul><ul><li>Ez azt jelenti, hogy minél „olcsóbban” akarják megvásárolni a lokalitás értékmezői által előállított „termékeket”. </li></ul></ul>
  34. 36. 36. És mit akarnak a lokalitások? <ul><li>Mivel ők meg „eladói” az értékmezőik által „termelt produktumoknak”, így az (lenne!) a logikus, hogy ők viszont minél magasabb árat akarjanak kérni ugyanezekért a javakért. </li></ul><ul><li>A valóságban azonban általában ennek éppen a fordítottját látjuk világszerte és Magyarországon is: egymással versenyezve „aláígérnek”. </li></ul>
  35. 37. 37. És mik ezek a bizonyos értékmezők és az ő termékeik? <ul><li>A kérdés megválaszolásához először azzal a megrendítő ténnyel kell szembesülni, hogy 1989-ben a magyar statisztikai rendszerből nyomtalanul eltűnt a „nemzeti vagyonnak” még a fogalma is. </li></ul><ul><li>Addig legalább volt egy rövid kis fejezet, amely az anyagi vagyonok, készletek állományát próbálta felmérni. </li></ul>
  36. 38. 38. Mit jelent a három-dimenziós nemzeti vagyon-mérleg? <ul><li>A rendszerváltás kedvezőbb forgatókönyvének alapját éppen az jelenthette volna, ha nem egyszerűen az anyagi javakról készítünk átfogó leltárt. </li></ul><ul><li>Emellett el kellett volna kezdeni az ökológiai és humán-vagyon komplex társadalmi készleteinek feltérképezését. </li></ul>
  37. 39. 39. Öko-szocio-kulturális vagyon-leltár. <ul><li>Az ökológiai javak vagyonát a tiszta levegő (Kyoto!), a tiszta víz, a termőföld, élővilág komplexitása jelenti. Ezek teljes értéke 4-5 éves GDP-vel azonos. </li></ul><ul><li>A humán javak világát a társadalom fizikai egészség-vagyona, mentális, morális, intellektuális és spirituális készletei jelentik. Összértékük 6-8 éves GDP. </li></ul>
  38. 40. 40. Ki gondozza az értékmezőket? <ul><li>Az öko-szocio-kulturális értékmezők fenntartása részben a „köz” érdekében munkálkodó nemzet-állam, részben a „család-üzem” feladata. </li></ul><ul><li>Hogy a globális aktorok termelési ciklusa és profit-termelése érdekében jó, sőt egyre jobb állapotban termeljék újra, ahhoz forrásokra van szükségük. </li></ul>
  39. 41. 41. Mik ezek a források? <ul><li>A „család-üzem” számára a munkabér, a „köz” képviseletében fellépő állam számára pedig az adó jelenti a reprodukció anyagi fedezetét. </li></ul><ul><li>Ha azonban a globalitást képviselő transznacionális vállalatok mindenütt alacsony adót és alacsony béreket akarnak elérni, akkor a világ valamennyi lokalitása egyre lepusztultabb állapotba kerül, és nem lesz hol profitot termelni. </li></ul>
  40. 42. 42. Mit kellene belátniuk a globalitás aktorainak? <ul><li>Főként azt, hogy minden lokalitás értékmezőinek bővített újratermeléséhez szükséges költségek fedezetének benne kell lennie az általa fizetett adókban és bérekben, mert egyébként az adott lokalitás egyre kevésbé lesz alkalmas arra, hogy ő ott profitot termeljen. </li></ul>
  41. 43. 43. Mit jelent mindez az EU szemszögéből vizsgálva? <ul><li>Számunkra döntő fontosságú történelmi tény, hogy az európai integráció társadalomfilozófiai lényege éppen ezekben az összefüggésekben rejlik. </li></ul><ul><li>A szociális piacgazdaság elmélete és gyakorlata az 50-es években erre építette fel az európai együttműködés egész rendszerét. </li></ul>
  42. 44. 44. Mit jelent „Európa” a magyar rendszerváltás számára? <ul><li>A rendszerváltás kezdetén a Nyugat kimondatlanul három fő pillérre építette </li></ul><ul><li>az átmenettel kapcsolatos stratégiáját: </li></ul><ul><li>Az átmenet legyen: </li></ul><ul><ul><li>Gyors </li></ul></ul><ul><ul><li>Demokratikus </li></ul></ul><ul><ul><li>Saját forrásokra épülő </li></ul></ul>
  43. 45. 45. Volt-e realitása a három feltétel együttes teljesítésének? <ul><li>Már akkor is, de ma még inkább világos, hogy nem volt realitása! </li></ul><ul><li>Ha ugyanis az átmenet gyors és demokratikus, akkor ez nem épülhet csak saját erőforrásokra. </li></ul><ul><li>Ha demokratikus és saját forrásokra épül, akkor nem lehet gyors. </li></ul><ul><li>Ha gyors és saját erőforrásokra épül, akkor meg nem lehet demokratikus. </li></ul>
  44. 46. 46. Nyugat Európa történelmi „rövidlátása” <ul><li>A rendszerváltás során újra kiderülni látszik, hogy Európa, akár csak a 20. század során számos alkalommal már, most is felelőtlen és rövidlátó Kelet Európa történelmi felzárkózását illetően. </li></ul><ul><li>Az alábbiakban az elmúlt 17 év fejleményeit ebből az aspektusból vizsgáljuk. </li></ul>
  45. 47. 47. „So PHARE, so good” <ul><li>A francia forradalom bicentenáriuma alkalmából rendezett ünnepségek egyik fontos európai integrációs fejleménye volt, hogy az európai csúcs szimbolikusan is ki akarta fejezni Kelet Európa demokratizálódása iránti rokonszenvét és bátorítását. </li></ul><ul><li>Ennek eredményeként született meg a PHARE program. </li></ul>
  46. 48. 48 Miről mesél a PHARE? <ul><li>A két „reform ország”, Lengyelország és Magyarország támogatását célzó program, mintegy előzetes „üzenet” volt arról, hogyan is képzeli Nyugat Európa „Kelet” megsegítését. </li></ul><ul><li>Pologne - Hongrie Assistance de la Reconstruction Économique </li></ul><ul><li>phare = világítótorony, reflektor </li></ul>
  47. 49. 49. Miről mesél a PHARE? (folytatás) <ul><li>A támogatandó országok GDP-jének néhány ezrelékét is alig elérő program valójában közvetlen forrást egyáltalán nem jelentett. </li></ul><ul><li>A pénzt hatalmas fizetésekért itt tevékenykedő nyugati szakértők kapták, akik ezért a pénzért nagyjából a következőket tették. </li></ul>
  48. 50. 50. Mit „szakért” a PHARE kiküldött? <ul><li>Valóságos segítséget nem adhattak, hiszen semmilyen hely-ismeretük nem volt, és az általuk javasoltak lényegében a nyugati liberális közgazdasági tankönyvek axiómáinak felmondását jelentette. </li></ul><ul><li>Ők viszont itt nagyon sokat tanultak tőlünk arról, hogy milyen módon lehet véghezvinni a szinte lehetetlent. </li></ul>
  49. 51. 51. Mit „szakért” a PHARE kiküldött? (folytatás) <ul><li>A későbbiek folyamán egyre több konkrét példa volt arra, hogy a saját pénzünkért itt használhatatlan tanácsokat adó szakértők, az itt tanultakat (információs és kapcsolati tőkét) később saját consulting céget alapítva újabb hatalmas összegekért értékesítették már, mint szabad piaci szakértők. </li></ul><ul><li>Ez kicsit szimbólumává vált mindannak, ahogyan Európa a térséget kezelte. </li></ul>
  50. 52. 52. Moving target, targeting move… <ul><li>Suchocka akkori lengyel miniszterelnök asszony 1992-ben azt találta mondani, hogy milyen érdekes, hogy az EU-csatlakozás mindig pontosan öt évnyi távolságra van tőlünk. </li></ul><ul><li>Akkor senki sem merte volna gondolni, hogy ez még további hét évig lesz igaz. </li></ul>
  51. 53. 53. Mi volt Európa stratégiájának lényege? <ul><li>Európa stratégiájának alapját hosszú évekig egy három elemű bizonytalanság határozta meg. </li></ul><ul><li>Az egyik fő elem az volt, hogy nem tudták megítélni, hogy a Szovjetunió helyén keletkező „új” Oroszország milyen európai befolyással rendelkezik majd. Nem fordulhat-e vissza a „nyugatosodás” folyamata. </li></ul>
  52. 54. 54. Bizonytalanságok „új” Oroszországgal kapcsolatban. <ul><li>A bizonytalanság kettős természetű volt: </li></ul><ul><li>Az egyik elemét az jelentette, hogy a belső instabilitás meddig tart és milyen következményekkel járhat. Hiszen Jelcin még 1993 novemberében tankokkal lövette szét az engedetlen parlamentet. </li></ul><ul><li>A másik az volt, hogy vajon mindez milyen hatással lehet az éppen „felszabaduló” Kelet és Közép Európára. </li></ul>
  53. 55. 55. Bizonytalanságok az új „tagjelöltek” körül. <ul><li>A bizonytalanság lényege itt is kettős volt: </li></ul><ul><li>Az egyik, hogy az orosz befolyás esetleges felerősödése milyen irányba módosíthatja ezen országok nyugatosodását. </li></ul><ul><li>A másik, hogy az átmenet súlyos terhei nem vezetnek-e kaotikus viszonyokhoz. </li></ul>
  54. 56. 56. Európa bizonytalankodásának harmadik eleme. <ul><li>A bizonytalankodás harmadik, meghatározó elemét az jelentette, hogy Európa, bár nem szívesen szembesült vele, de tudta, hogy katonailag nem, hogy Oroszországban, de egy kisebb kelet európai országban kirobbanó konfliktust sem tud kezelni. </li></ul><ul><li>Tehát, hogy világgazdasági, világpolitikai óriás, de katonailag törpe. </li></ul>
  55. 57. 57. Egy kényes kérdés: „How deep is the rift?” <ul><li>Európa és Amerika viszonyát a 20. század folyamán állandó bizonytalanság jellemezte. </li></ul><ul><li>A felszínen többnyire szívélyes volt a viszony, ám a stratégiai érdekek és értékek szintjén számos tisztázatlan kérdés lappangott. </li></ul>
  56. 59. 59. Amerópa és Euramerika <ul><li>Ráadásul maga Európa is állandóan meghasadt állapotban volt (és van ma is!) az inkább Amerikát modellnek tekintők és az Európa történelmi értékeit követni kívánók táborára. </li></ul><ul><li>A szovjet fenyegetés fennállásának évtizedei lehetetlenné tették a feszítő kérdések kezelését. </li></ul>
  57. 60. 60. „Akkor most hogyan osztozzunk?” <ul><li>A Kelet és Közép Európa feletti befolyás arányainak eldöntése alapvető kérdésnek számított, de nem volt alkalmas nyelv a kérdésnek még a megfogalmazásához sem. </li></ul><ul><li>Ráadásul a Jugoszláviában kirobbanó konfliktus látványosan világossá is tette Európa és Amerika valóságos erőviszonyát. </li></ul>
  58. 61. 61. Egy súlyos lecke: a balkáni háború <ul><li>Európa Amerikával szembeni talán leglátványosabb, legkínosabb kudarcát a II. világháború utáni időszakban a Jugoszláv konfliktus jelentette. </li></ul><ul><li>Pedig fordítva is történhetett volna. Európa ugyanis demonstrálhatta volna, hogy „otthon” van a kontinensen, és történelmi tapasztalataira építve képes békés megoldást találni. </li></ul>
  59. 62. 62. Egy súlyos lecke.. (folytatás) <ul><li>Európa azonban nem csak, hogy nem volt képes történelmi előnyét kamatoztatni, hanem hibát hibára halmozva el kellett, hogy viselje azt a megaláztatást, hogy sem a háborút megakadályozni, sem a konfliktust kezelni elemi szinten sem volt képes. </li></ul><ul><li>Amerika látványosan bizonyíthatta, hogy az európai kontinens csupán előretolt helyőrsége . </li></ul>
  60. 63. 63. A globális hatalomgazdasági alkuk hálójában. <ul><li>Amerika és Európa versengése a Kelet és Közép Európa feletti befolyás megszerzéséért nem egyszerűen az üzleti értelemben vett dominanciát jelentette. </li></ul><ul><li>Legalább ilyen fontos tétje volt annak is, hogy melyikük értékei alapján zajlik a visszakapcsolt országok társadalmainak kulturális berendezkedése. </li></ul>
  61. 64. 64. Amerika és Európa kulturális küzdelme. <ul><li>Kicsit leegyszerűsítve Amerika inkább az individuum és a verseny, míg Európa inkább a közösség és az együttműködés értékeire építi a maga létmódját. </li></ul><ul><li>Kelet és Közép Európa és különösen Magyarország számára döntő fontosságú </li></ul><ul><li>(lett volna), hogy sokkal inkább a szolidaritás európai értékei domináljanak az átalakulás során. </li></ul>
  62. 65. 65. Európa folyamatos térvesztése <ul><li>Európa általános térvesztésének a fő oka, hogy az Európán belüli amerikai értékeket képviselő erők folyamatosan képesek azt a látszatot fenntartani, hogy Amerika a világ minden térsége számára az egyetlen követendő példa. Így aztán Európa csapdába került. Ha sikeresen amerikanizálódik, akkor elveszti lényegét, ha viszont nem, akkor állandó kudarcként kell átélnie saját identitásának vállalását. </li></ul>
  63. 66. 66. Európa térvesztése 2. <ul><li>A kelet és főként közép európai országok gyors integrálásában meg kellet volna látnia azt a történelmi lehetőséget, hogy demonstrálhatja saját értékei dominanciáját és sikerességét, másrészt, hogy ő maga is megújulhat Közép Európa spirituális felhajtó erejétől. </li></ul><ul><li>Ám szinte semmit sem tett ezért, sőt tétlenül szemlélte az amerikai orientáció teljes térnyerését. </li></ul>
  64. 67. 67. Európa térvesztése <ul><li>A koncepciótlanság, stratégiátlanság és bizonytalankodás a 90-es évek elején, a jelek szerint végleg Amerika felvonulási terepévé tette Kelet és Közép Európát. </li></ul><ul><li>Ez azért látszik végzetesnek, mert ezek a társadalmak akár teljesen széthullhatnak az amerikai modell civilizatórikus nyomása alatt. </li></ul>
  65. 68. 68. Az európai integrálás késlekedése és következményei. <ul><li>A PHARE indításakor még úgy látszott, hogy Lengyelország és Magyarország európai csatlakozására akár öt éven belül sor kerülhet. </li></ul><ul><li>Kiderült azonban, hogy éppen egy évtizeden át volt mindig pontosan öt évnyi távolságra a csatlakozás, és közben számos forgatókönyv változat felmerült. </li></ul>
  66. 69. 69. Csatlakozási forgatókönyvek <ul><li>Az első változat szerint a „visegrádi” országok felvételére kerülhet sor először. </li></ul><ul><li>Ezt kezdetben nehezítette, hogy Szlovákia belpolitikai folyamatai az elbalkánosodás jeleit mutatták, és ez a többi országgal kapcsolatban is elbizonytalanította az EU-t </li></ul><ul><li>További dilemmát jelentett, hogy mi legyen a Baltikummal és főként a volt Jugoszláviával. </li></ul>
  67. 70. 70. Csatlakozási forgatókönyvek <ul><li>Ráadásul újra és újra kiderült, hogy az átalakulás sem gazdasági sem társadalmi értelemben nem alkalmazkodik azokhoz a narratívákhoz, amelyeket az európai elitek előzetesen kidolgoztak a folyamattal kapcsolatban. És amelyek lényegük szerint inkább az amerikai modell értékeihez álltak közelebb. </li></ul>
  68. 71. 71. Zavaros kényszermegoldások évről évre. <ul><li>Az elodázást, az eddig említettek mellett az is erősítette, hogy közben a nyugat európai transznacionális vállalat-óriások megszerezték azokat a monopol-pozíciókat Kelet Európában, amelynek nyomán az itteni vesztes többségeket egyre hatalmasabb összegekkel kellett volna kárpótolni, ha az eredeti szolidaritási feltételekkel a 90-es évek közepén veszik fel ezeket az országokat. </li></ul>
  69. 72. 72. Elodázás… <ul><li>Ezért kellett tehát egyre távolabbra tolni, és az idő közben egyre liberálisabb ( „anti-szolidáris” ) reformok nyomán egyre „olcsóbbá” tenni a kelet és közép európai országok felvételét. </li></ul><ul><li>Európa tehát történelmének egyik legsúlyosabb hibáját követte el azzal, hogy máig sem ismerte fel Európa „reintegrálásának” valódi jelentőségét. </li></ul>
  70. 73. 73. És most térjünk vissza a rendszerváltás történetéhez. <ul><li>A rendszerváltás lényegi folyamatai, mint azt jeleztük, már 1989 előtt lezajlottak. </li></ul><ul><li>Az Antall kormány így egy hármas determinációt örökölt: </li></ul><ul><ul><li>Előzetes hatalmi alkuk </li></ul></ul><ul><ul><li>Adósságcsapda és függés </li></ul></ul><ul><ul><li>A globális média értelmezési hatalma </li></ul></ul>
  71. 74. 74. Az előzetes hatalmi alkuk. <ul><li>A „szocializmus” politikai kapitalizmusának elit-csoportjai számára tehát a rendszerváltás nemcsak, hogy nem volt ellenére, hanem éppen ők voltak a legközvetlenebbül érdekeltek abban, hogy a „valódi” kapitalizmus létrehozásával az addigi szimbolikus tőkefelhalmozási folyamatukat nyíltan is megjeleníthetővé tegyék. </li></ul>
  72. 75. 75. Melyek voltak ezen elitek fő csoportjai? <ul><li>Első sorban a liberális véleményformálók, média-elitek, művészeti elitek, tudományos elitek, közgazdász és jogász elitek, akik már a 70-es években elkezdték azt a rejtett indoktrinációs folyamatot, amelynek nyomán a magyar társadalom többsége valóban elhitte, hogy a globális hatalmi rendbe való visszaillesztésünk automatikusan a döntő többség élethelyzetének radikális javulásával jár. </li></ul>
  73. 76. 76. Elit-csoportok 2. <ul><li>A „régi-új” elitek másik nagy csoportját azok a vállalati felsővezetők alkották, akik a 80-as évek során már érzékelték, hogy a „valódi” kapitalizmus visszaállítása küszöbön áll. Igyekeztek olyan pozíciókat elérni, hogy „spontán-privatizáljanak”, vagy előzetesen olyan szolgálatokat tegyenek a leendő külföldi privatizátornak, amiért az „cserében” hatalmas menedzser jövedelmekkel látja el. </li></ul>
  74. 77. 77. Elit-csoportok <ul><li>És végül a harmadik elit-csoportot azok az államigazgatásban illetve az új politikai elitben tevékenykedők jelentették, akik abban bíztak, hogy a globális uralmi rend iránti lojalitásuk hangsúlyozásával elnyerik a jogot a vesztes többség fékentartását jelentő állami feladatok feletti rendelkezés folyamatos bírtoklásához. </li></ul>
  75. 78. 78. Az Antall-kormány második determinációs eleme, az adósságcsapda. <ul><li>A 70-es években kialakult katasztrofális eladósodottsági szint lényegében kiszolgáltatottá tette az országot. </li></ul><ul><li>Bizonyos értelemben véve a gazdaságunk legértékesebb elemei „ingyen” kerültek a nyugati gazdaság-hatalmi aktorok kezébe. </li></ul><ul><li>Külső és belső piacaink elvesztésével a tényleges munkanélküliség azóta is tartósan 30% körül van. </li></ul>
  76. 79. 79. A média értelmező hatalma („Média-háború”) <ul><li>Az első rendszerváltó kormány számára a legerősebb determinációt az első elemnél már említett média jelentette. </li></ul><ul><li>Értelmező és tematizációs hatalomként lehetetlenné tette, hogy nyíltan elbeszélhető legyen a rendszerváltás valóságos tartalma. </li></ul><ul><li>E nélkül viszont a vesztesek vesztes létüket teljes egészében a regnáló kormány számlájára írták. </li></ul>
  77. 80. 80. Média-háború <ul><li>Az a folyamat, amely média-háborúként vonult be a köztudatba, valójában nem volt más, mint a kormány teljesen reménytelen próbálkozása arra, hogy feltárja a hatalmas veszteségek, a 15%-os (valóságban 30%) munkanélküliség, a 32%-os infláció, és a GDP 20%-os csökkenés társadalmi-gazdasági mélyszerkezetét. </li></ul>
  78. 81. 81. A „paktum” <ul><li>A paktum néven elhíresült egyezség lényege az volt, hogy az SZDSZ lemondott a kormányzást technikailag lehetetlenítő „kétharmados” törvényekről, cserében viszont ő jelölhette a köztársasági elnököt és a rádió és tv elnökeit. </li></ul><ul><li>Az egyezség látszólag logikus és korrekt volt, ám a történések nem ezt igazolták. </li></ul>
  79. 82. 82. Mit is jelent az elnök „súlytalansága” ? <ul><li>A köztársasági elnök az új magyar jogrendben inkább formális közjogi méltóság, de ezt csak a látszat. </li></ul><ul><li>Várható volt ugyanis, hogy ha kialakul a „verbális polgárháború”, a köztársasági elnök lesz az egyetlen olyan tekintély, aki képes morális-spirituális, tehát szimbolikus hatalomként (önálló hatalmi ágként) fellépni. </li></ul>
  80. 83. 83. És mit jelent a média és az elnök összekapcsolása? <ul><li>Mivel, mint láttuk Magyarországon a média már a 70-es évek végétől egyre nagyobb rejtett értelmező hatalomként vette ki a részét az új kapitalizmus kulturális felépítésében, az elnök és a média összekapcsolt „felelősség nélküli” hatalmi szinergiája valójában messze a legerősebb hatalmi centrummá vált. </li></ul>
  81. 84. 84. A „taxis blokád”, mint az iménti hatalmi csúcsfegyver tesztje. <ul><li>A taxis blokád ellenőrzött polgárháborús kísérletének két alapvető célja volt. </li></ul><ul><li>Egy részt, hogy tesztelje az iménti csúcsfegyvert. </li></ul><ul><li>Más részt, hogy mind a kormány, mind a társadalom felé jelezze, hogy kié is a valóságos hatalom. </li></ul>
  82. 85. 85. És tényleg, kié volt a valóságos hatalom? <ul><li>A média és az elnök értelmező hatalmának gyakorlásával tette világossá, hogy a hatalom azé a „komprádor-kollaboráns” elité, amely vállalta a globális uralmi rendbe való beillesztésünket azzal a feltétellel is, amely nyilvánvalóvá tette a többség latin amerikai szintre süllyedésének tényét. </li></ul>
  83. 86. 86. A washingtoni konszenzus uralmi rendszere. <ul><li>A fő feladat az volt, hogy mindezt a washigtoni konszenzus három fő hatalmi céljának a teljesítésével oldják meg. </li></ul><ul><li>Ezek a következők: </li></ul><ul><ul><li>Liberalizáció </li></ul></ul><ul><ul><li>Dereguláció </li></ul></ul><ul><ul><li>Privatizáció </li></ul></ul>
  84. 87. 87. A liberalizáció <ul><li>A liberalizáció lényege az volt, hogy az állami szabályozás, egyáltalán beavatkozás lehetősége a gazdasági folyamatok terén radikálisan szűküljön. </li></ul><ul><li>Noha ez elvileg a verseny fokozásával is járhatott volna, de a tényleges eredmény a kis és közepes hazai vállalkozások megsemmisülése, szimbolikus és anyagi javaiknak lényegében ingyen a külföldi óriások tulajdonába kerülése lett. </li></ul>
  85. 88. 88. Mire terjedt ki a liberalizáció? <ul><li>Nem csak egyszerűen a termelési tényezők (tőke, munkaerő, pénz, szolgáltatások, import stb.) szabad áramlásának nyitott utat, hanem egyúttal olyan általános államellenes légkört teremtett, amelyben a szinte megbénított állam ott sem tudott szabályozni, ahol ez életfontosságú lett volna. </li></ul>
  86. 89. 89. Volt-e „Kupa-csomag”? <ul><li>Bár akkoriban ez a kifejezés nem létezett, a liberális közgazdász elit ma már szívesen használja ezt a megfogalmazást. </li></ul><ul><li>Arra céloznak ezzel, hogy intézményes meghirdetés nélkül ugyan, de egy mikro-gazdasági „sokk-terápia” ment végbe a magyar gazdaságban. </li></ul><ul><li>A vesztesek megsegítésére így értelemszerűen semmilyen program sem alakulhatott ki. </li></ul>
  87. 90. 90. Mit jelentett a dereguláció? <ul><li>A dereguláció kifejezés arra utal, hogy ahol meg is marad az állam szabályozó szerepe, ott ennek a minimumra kell korlátozódnia. </li></ul><ul><li>Ez a „minimum” pedig általában az olyan beavatkozásokat jelenti, amikor a szabályozás kifejezetten a külföldi nagyvállalatok érdekeit szolgálja. </li></ul>
  88. 91. 91. És végül a privatizáció… <ul><li>Logikusnak látszik, hogy az átalakulás központi kategóriája a privatizáció. </li></ul><ul><li>Mivel a tulajdonhoz való viszony az adott uralmi rend legfontosabb eleme, így érthető, hogy ez volt a legdöntőbb kérdés. </li></ul><ul><li>Mivel a politikai diskurzusban is ez váltotta ki a legtöbb konfliktust, érdemes tehát egy kicsit részletesebben is elemezni a kérdést </li></ul>
  89. 92. 92. Az akvárium és a halászlé történelmi dialektikája. <ul><li>A privatizáció nehézségeire utalva, volt akkoriban egy híres mondás. </li></ul><ul><li>Eszerint, az akváriumban úszkáló halakból lehet halászlét készíteni, de a halászléből már elég körülményesnek látszik újra halaktól nyüzsgő akváriumot csinálni. </li></ul><ul><li>A mondás szellemes ugyan, de lényegét tekintve hamis és destruktív. </li></ul>
  90. 93. 93. Az állam a legrosszabb tulajdonos?! <ul><li>Az átalakulást domináló liberális éthosz gyakran hallható sztereotípiája volt az a szlogen, hogy az állam a legrosszabb tulajdonos. </li></ul><ul><li>Ez az állítás sem akkor, sem azóta sehol nem bizonyult igaznak sem elméleti sem gyakorlati szempontból, de nem is ez volt a lényeg. </li></ul>
  91. 94. 94. Hanem mi?! (volt a lényeg) <ul><li>A törekvés lényege az volt, hogy önteljesítő jóslatként mindent megtegyen annak érdekében, hogy az állami tulajdonban lévő javak, márkanevek, munkaerő-struktúrák, külső és belső piacok piaci értéke rohamosan csökkenjen. </li></ul><ul><li>És mindezek hatására csökkent is. </li></ul>
  92. 95. 95. A liberális mitológia végső célja. <ul><li>Az ilyen és hasonló liberális mítoszok végső célja az volt, hogy az állami tulajdon minél olcsóbban, ha lehet akár ingyen is, kerüljön azoknak a tulajdonába, akik az adott pillanatban a legmeggyőzőbb ígéretet tudják tenni arra, hogy ők azt jobban fogják üzemeltetni. </li></ul><ul><li>És valóban ez történt? </li></ul>
  93. 96. 96. Egy mítosz vége. <ul><li>Az esetek jelentős részében nem csak, hogy nem így történt, hanem rövid időn belül kiderült, hogy csak egy versenytárs megsemmisítése volt az akció legfőbb célja. </li></ul><ul><li>Ez volt a döntő oka annak, hogy az első három évben a GDP és a foglalkoztatottak száma több, mint 20%-kal csökkent. </li></ul>
  94. 97. 97. A kettős gazdaság kialakulásának történeti alapjai. <ul><li>A liberalizáció, dereguláció, privatizáció külső érdekeket szolgáló véghezvitele volt az elindítója annak, hogy ma a magyar gazdaság valójában „két gazdaságból” áll. </li></ul><ul><li>Az egyik a külföldi nagyvállalati szféra, amely a munkaerő 16%-át foglalkoztatja, a profit 80%-át szerzi meg, és az állam bevételeinek 45% adja. </li></ul><ul><li>A hazai döntően KKV szféra viszont a 84%-ot foglalkoztatja, a profit 20%-át képes megszerezni, az állam bevételeinek mégis 55%-át ő fizeti be. </li></ul>
  95. 98. 98. Pontosabban három részre szakadt az ország… <ul><li>Van ezek alatt egy szétterjedőben lévő roncs-, vagy pária-gazdaság is, amely azoknak a millióknak nyújt nyomorúságos megélhetést, akik a hivatalos statisztikai adatokban nem is jelennek meg, mint gazdasági aktorok. </li></ul><ul><li>Globalitás, modernitás, tradicionalitás, mint „táplálék-lánc” </li></ul>
  96. 99. 99. Volt-e mindennek alternatívája? <ul><li>A kérdésre ma már nagyon nehéz becsületes választ adni. </li></ul><ul><li>Az előzetesen lezajlott külső és belső alkuk kényszerítő-fenyegető ereje valószínűleg nagyon erős volt. </li></ul><ul><li>A környező országok példái azt látszanak alátámasztani, hogy egy árnyalattal emberségesebb indulás, valamivel jobb feltételeket teremthetett volna. </li></ul>
  97. 100. 100. És hogyan folytatta az új kormány 1994-től? <ul><li>Az új kormányban ugyan az MSZP abszolút többséggel rendelkezett (54%), mégis MSZP-SZDSZ koalíciós kormány alakult. </li></ul><ul><li>A kormányzás időszaka egyértelművé tette, hogy az SZDSZ a magyar politikai tér legbefolyásosabb ereje, és ez az erő lényegében független a választásokon elért eredményétől. </li></ul>
  98. 101. 101. Az „iker-deficit” drámai „entrée”-ja. <ul><li>Az új kormány sajátos helyzetet örökölt, amelynek fő jellemzője gazdaság-technikailag kétségtelenül az „iker-deficit” nevű jelenség volt, amelynek lényege, hogy mind a fizetési mérleg, mind a költségvetés hiánya jelentősnek mondható. Általában 3-4% számít elfogadható értéknek. Ehelyett, akkor ennek éppen a kétszerese volt a magyar adat. </li></ul>
  99. 102. 102. De mi volt a jelenség oka? <ul><li>Mivel a helyzet kezelésének a kormány által választott módja az elmúlt 16 év legvitatottabb esemény-sorához vezetett, amely Bokros-csomag néven híresült el, így egy kicsit részletesebben kell megvizsgálnunk a kérdéskört. </li></ul><ul><li>Az eltérő narratívák ugyanis eltérő következtetésekhez és következményekhez vezetnek. </li></ul>
  100. 103. 103. Mit mond(ott) minderről a main-stream? <ul><li>A main-stream logika szerint az iker-deficit kialakulásához az előző kormány eltúlzott szociális költekezése és a magyar társadalom túlfogyasztása vezetett, amit egyre inkább külföldi aktorok finanszíroztak. </li></ul><ul><li>Mindez veszedelmes spirál-mozgást eredményez, amelynek adósság-válság és összeomlás lehet a vége- szólt a verdikt. </li></ul>
  101. 104. 104. És mi a megoldás? <ul><li>Az IMF fegyelmező-hatalmi logikája szerint ilyenkor az egyetlen „gyógymód” a költségvetési kiadások radikális csökkentése, illetve radikális leértékeléssel az import megdrágítása és az export ösztönzése. </li></ul><ul><li>A Bokros-csomag teljes egészében ezt a logikát követte 1995 márciusától. </li></ul>
  102. 105. 105. És mi volna a „non-main-stream” logika? <ul><li>Először is az eladósodást egyáltalán nem a magyar társadalom „túlfogyasztása” okozta, hanem az itt megtelepedő multinacionális vállatok hitelfelvételei. </li></ul><ul><li>A külkereskedelmi mérleg romlását pedig az általuk lerombolt piacaink kiesése váltotta ki, valamint a nagy jövedelmű rétegek luxus-import iránti megnövekedett kereslete (plusz liberalizáció) </li></ul><ul><li>A költségvetési hiányt pedig a szétrombolt belső gazdaság elmaradt bevételei és a multik kedvezményei miatti kiesések okozták. </li></ul>
  103. 106. 106. „Akinek van, annak adatik… <ul><li>Az történt tehát, hogy a globalitás formálódó lokális elitje a berendezkedésének költségeit az eddig is már vesztes többséggel kívánták megfinanszíroztatni. </li></ul><ul><li>A lényeget jól jelzi, hogy a bérből élők jövedelempozíciója két év alatt 20%-kal romlott, míg a tőkejövedelmek 40%-kal nőttek. </li></ul>
  104. 109. 109. A verbális polgárháború indító-szikrája. <ul><li>Amit a bevezetőben verbális polgárháborúként említettünk, az valójában a Bokros-csomag óta mélyül folyamatosan. </li></ul><ul><li>Ennek fő oka az, hogy azóta is egyre szélesebb a szakadék a társadalmi újratermelés alapkérdéseit illetően a main-stream és az alternatív narratívák között </li></ul>
  105. 110. 110. Újabb „makro-monster” az energia privatizáció. <ul><li>Az új gazdaság stratégia másik döntő lépése a magyar energetikai szektor többségének privatizációja volt. </li></ul><ul><li>A lépést látszólag az indokolta, hogy a tőke-bevonás csak ezen a módon mehetett végbe, és egyébként is, „az állam a legrosszabb tulajdonos”. </li></ul><ul><li>Ráadásul adósságot lehet csökkenteni a privatizációs bevételből. </li></ul>
  106. 111. 111. És mi erre az alternatív válasz? <ul><li>Az első probléma, hogy egy ország számára az energetikai rendszere stratégiai, nemzetbiztonsági kérdés, ezért csak egészen kivételes esetben szokás a nagy részét külföldi aktorok számára eladni. </li></ul><ul><li>Már csak azért sem, mert a vesztes többség kiszolgáltatottsága ennek nyomán ugrásszerűen megnövekedhet. </li></ul>
  107. 112. 112. Alternatív válasz (folytatás) <ul><li>A helyzet diszkrét báját az adja, hogy e „privatizáció” nyomán döntően német, francia és olasz állami energetikai monopóliumok jutottak monopol helyzetbe a magyar energetikai piacon is. Privatizáció helyett ezt inkább „transz-etatizációnak” nevezhetnénk. </li></ul><ul><li>Ami a tőke-bevonást illeti, a privatizátorok is hitelt vettek fel, ráadásul rosszabb feltételekkel,mint, ahogyan ezt a magyar állam tehette volna </li></ul>
  108. 113. 113. Alternatív válasz (folytatás) <ul><li>A hosszú távú szerződések ráadásul olyan kirívóan magas garantált eszköz-arányos profitot biztosítottak a privatizátoroknak, amelyeket most az, az Európai Unió is elfogadhatatlannak tart, amelynek meghatározó országaiból ezek az állami monopol cégek származnak. </li></ul><ul><li>És mindez valóban igen súlyos helyzetbe hozta azokat a vesztes társadalmi csoportokat, amelyek sem most, sem a jövőben nem érhetnek el olyan piaci teljesítményeket, amelynek fedezete elégséges volna a monopol energia árak megfizetésére. </li></ul>
  109. 114. 114. A nyugdíj reform. <ul><li>A kormány harmadik nagy jelentőségű beavatkozása az 1997. évi nyugdíj-reform volt. </li></ul><ul><li>A változás lényege, hogy az addig egységes „állami” nyugdíj rendszer kiegészül egy „második pillérrel”, ahol egyéni számlán „privátbefektetésként” </li></ul><ul><li>„ ön-gondosodnak” magukról azok, akik ezt választják. (Pályakezdőknek kötelező!) </li></ul>
  110. 115. 115. A nyugdíj-kérdés mélyszerkezete. <ul><li>A klasszikus értelemben vett nyugdíjrendszer lényege, hogy az éppen aktív generációk lemondanak a folyó fogyasztásuk egy részéről, és ebből egy biztosítási rendszerben képződik az a tőke, amelyet öregkorukban nyugdíjként „elfogyasztanak”. </li></ul><ul><li>Az optikai csalódást az okozza, hogy az épen befizetett pénzt kifizetik az akkor már nyugdíjasoknak </li></ul>
  111. 116. 116. Az optikai csalódás következményei. <ul><li>Bár látszólag a nyugdíjasok az éppen befizetett járulékokat kapják meg, de ez valójában az ő aktív kori megtakarításaiknak a hozama. </li></ul><ul><li>Mindez addig nem okoz semmi problémát amíg demográfiai egyensúly van, tehát a munkaerő piacra mindig kb. ugyanannyian lépnek be, mint amennyien ki. </li></ul>
  112. 117. 117. Az „állami” nyugdíjrendszer problémája valójában demográfiai. <ul><li>A „felosztó-kirovó” (pay-as-you-go) rendszer válsága tehát csak a mélyülő demográfiai válság tükröződése. </li></ul><ul><li>Bármilyen más konstrukció végső soron ugyanúgy összeomlik, ha a demográfiai helyzet valóban olyan ütemben romlik, ahogyan most prognosztizálják. </li></ul>
  113. 118. 118. Miért látszódhat mégis alternatívának a „magán” rendszer. <ul><li>Azért, mert a biztosítottak pénzét olyan multinacionális vállalatok részvényeibe fekteti, amelyek a világ azon tereiből nyernek extra-profitot, ahol még bőséges a demográfiai „termés”, és olcsó a munkaerő. </li></ul><ul><li>Ez azonban nem marad a világ végezetéig így, ráadásul mindezen veszíteni is lehet. </li></ul><ul><li>„ The capitalism is the best contraceptiv” </li></ul>
  114. 119. 119. Akkor kiknek állt érdekében a „nyugdíj-reform”? <ul><li>A lépésnek két stratégiai célja volt. </li></ul><ul><li>Az egyik, hogy azt a ma már ma is több milliárd dolláros pénzfolyamot, amit az átlépők befizetnek kivonja a magyar társdalom érték-áramlásából és bekapcsolja a globális rendszerbe. </li></ul><ul><li>A másik, hogy a kb. tízszeres tranzakciós költségekkel extraprofitot szerezzen. </li></ul>
  115. 120. 120. Az érlelődő válság első jelei. <ul><li>Az első nyolc év eredményei elég lesújtóak, mert a magán nyugdíjrendszer még a legbiztonságosabb állampapír átlaghozamát sem éri el, és ez a leendő nyugdíjasoknak még az akkori állami rendszer nyugdíjait sem fogja produkálni. </li></ul><ul><li>Az is kiderülni látszik, hogy a rendszerben súlyos kockázatok vannak, és tisztázatlan, hogy ki hogyan fedezi ezeket. </li></ul>
  116. 121. 121. Az 1994-98 időszak mérlege <ul><li>A kormányzati ciklus során ugyan kirajzolódtak a magyar társadalom és gazdaság stratégiai problémái, de a kormány erre következetesen globalo-komprádor választ adott. </li></ul><ul><li>Ennek nyomán a vesztesek közvetlen és hosszú távon jelentkező pozíció romlása tovább gyorsult, a belső szerkezeti feszültségek tovább erősödtek. </li></ul>
  117. 122. 122. Mit örökölt az Orbán kormány 1998-ban ? <ul><li>Egy olyan kettős (vagy inkább hármas) szerkezetű társadalmat és gazdaságot, ahol ugyan rendkívül sikeresen jött éppen lendületbe a globálitás lokális társadalma és gazdasága, de ahol egyre súlyosabb kihívást jelentett a növekvő roncs-társadalom, és a kettő között „szorongó” nemzeti közép-társadalom helyzetének kezelése. </li></ul>
  118. 123. 123. Globális válság-hullámok fenyegetésében. <ul><li>Ráadásul az éppen a mélypontjára érő ázsiai válság után a világ két másik fél-perifériája is az akut krízis jeleit mutatta. </li></ul><ul><li>Az új kormánynak tehát működésének első időszakában illedelmes globalo-komprádorként kellett fellépnie, mert minden nyílt szembeszegülési kísérlet végzetessé válhatott volna. </li></ul>
  119. 124. 124. De kivel (mivel) kellett volna szembeszegülni? <ul><li>Talán inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy az érték-mezőinket uraló globális aktoroknak jelezni kellett volna egy új alku-kötés szükségességét. Egy olyan alkuét, amelynek lényege, hogy a „vevő” megfizeti az általa „elfogyasztott” érték-készletek tényleges árát. </li></ul><ul><li>Vagyis magasabb bérek és magasabb adók, amelyek segítségével közvetlenül az egyén, közvetve pedig az állam próbálja bővítetten újratermelni a „lehasznált” érték-mezőket. </li></ul>
  120. 125. 125. Mi volt az új alku konkrét tárgya? <ul><li>A stratégiai cél a „közép-társadalom” stabilizálása volt. </li></ul><ul><li>Ez gazdasági értelemben azt a kis- és középvállalkozói réteget, illetve állami alkalmazásban lévő csoportokat jelenti, amelynek további elszegényedése és távlatvesztése az egész társadalmi reprodukciós folyamat szétesését okozhatja. </li></ul>
  121. 126. 126. És a másik két társadalom? <ul><li>A társadalom és gazdaságstratégia arra a felismerésre épült, hogy a legnagyobb veszély nem magában a szegénység, hanem az elszegényedési folyamat. Tehát a „roncs-társadalomnak” a közép társadalomból kihullók általi folyamatos gyarapodását kell megállítani. </li></ul><ul><li>A már roncsolt állapotban lévőknek pedig segély helyett olyan tanulási pályákat kell nyújtani, amelyek ha megszüntetni nem is tudják, de legalább enyhítik a kiszolgáltatottságot. </li></ul>
  122. 127. 127. Alku-javaslat a globalitás lokális társadalmának. <ul><li>Az alku lényege az volt, hogy minden további adó- és járulékcsökkentés, ami a tőke profitabilitását javítja, csak azzal a feltétellel adható, ha a foglalkoztatás-növeléssel jár együtt. </li></ul><ul><li>A másik fontos mozzanat az volt, hogy legyen természetes a pozitív diszkrimináció a hazai termelési rendszerekkel szemben. </li></ul><ul><li>És végül a harmadik, hogy a humán-reprodukciós rendszerekbe nem léphet be a globális tőke (egészségügy, oktatás, nyugdíj) </li></ul>
  123. 128. 128. Melyek voltak a változások legfőbb konfliktus-mezői? <ul><li>Szembefordulás (sikertelenül) a magánnyugdíj rendszerrel. </li></ul><ul><li>Szembefordulás (sikeresen) az egészségügyi rendszer privatizációjával. </li></ul><ul><li>Az állam árszabályozó szerepének érvényesítése az energia és a gyógyszerek árában. </li></ul><ul><li>Közbeszerzés nélküli nagy építkezések. </li></ul><ul><li>Átfogó pozitív diszkrimináció (Széchenyi terv) </li></ul><ul><li>Jelentős minimálbér emelés. </li></ul><ul><li>Adókedvezménnyel támogatott gyermekvállalás. </li></ul>
  124. 129. 129. Volt-e koherens nemzetgazdasági stratégia? <ul><li>Az Orbán kormány viszonylag helyesen ismerte fel a magyar társadalom és gazdaság előtt álló kihívásokat. </li></ul><ul><li>A kihívásokra adott válasz is tartalmazta a társadalmi egyensúly helyreállításának elemeit. </li></ul><ul><li>Mind a felismerést, mind a választ számos belső inkoherencia terhelte meg, és kommunikációs értelemben is állandósult a kezelhetetlen feszültség ( a „verbális polgárháború” kezdete) </li></ul><ul><li>Vegyük sorra az egyes elemeket! </li></ul>
  125. 130. 130. Nyugdíj-rendszer. <ul><li>Az Orbán kormány a ciklus közepére komoly belső viták során jutott arra a következtetésre, hogy az állami és a magán-nyugdíj rendszer helyett egy olyan egységes rendszert kell létrehozni, amelynek lényege, hogy az egyéni számlákon akkumulálódó megtakarítás explicit államadósság, és minden évben az állampapírok átlag-hozamát írják hozzá. </li></ul>
  126. 131. 131. Miért nem sikerült ezt véghez vinni? <ul><li>A globális biztosító társaságok lobbyja persze mindent megtett a változás megakadályozása érdekében. </li></ul><ul><li>A kormányzaton és különösen az apparátuson belül szintén többségben voltak az ellenzők. </li></ul><ul><li>És végül az érintett társadalmi csoportok sem értették meg a kihívás lényegét, így a változás elmaradt. </li></ul>
  127. 132. 132. Az egészségügy kérdésköre <ul><li>A humán-reprodukció egyik döntő eleméről van szó, így érthető, hogy a globális tőke-struktúrák számára ebben sok milliárd dolláros potenciális üzlet van. </li></ul><ul><li>A probléma „csupán” annyi, hogy a magán egészségügy ugyan lényegesen jobb szolgáltatás nyújtására képes, de aránytalanul sokkal nagyobb költségekkel. </li></ul>
  128. 133. 133. Az állami egészségügy alacsony hatékonyságának mítosza. <ul><li>Az alacsony hatékonyság vádja bizonyítás nélkül is evidencia a liberális közgazdaságtan számára, miközben módszertanilag is tisztázatlan, hogy mi is az ágazat „out-put”-ja. Tehát, hogy milyen módon kellene mérni a megmentett életek, illetve helyreállított egészség piaci értékét </li></ul>
  129. 134. 134. A lopakodó egészségügyi privatizáció forgatókönyve. <ul><li>A privatizáció rejtett előkészítését az egységes nemzeti kockázatközösségre épülő biztosítási rendszer feldarabolása jelentette volna. </li></ul><ul><li>A helyzet azért volt kényes, mert a FIDESZ- en belüli erőcsoportok voltak a legfőbb támogatói ennek a stratégiának. </li></ul><ul><li>A kérdést végül is az döntötte el, hogy Orbán Viktor belátva a veszélyeket leállította az erre irányuló munkálatokat, két miniszter és egy államtitkár leváltásával adott nyomatékot döntésének. </li></ul>
  130. 135. 135. Az állam árszabályozó szerepének érvényesítése. <ul><li>A kapitalizmus lét-szerveződési módjának egyik fő dilemmája, hogy mi történjen azokkal, akik munkaerejének piaci értéke azt a szintet sem éri el, ami ahhoz kell(ene), hogy az alapvető élelmiszereket, energiát és gyógyszert képesek legyenek maguknak megvásárolni. Ennek kezelésére két alapvető válasz-mód alakult ki. </li></ul>
  131. 136. 136. Válaszok a dilemmára. <ul><li>A liberális válasz szerint az állam az árakba semmiképpen sem avatkozhat be, tehát az egyetlen megengedett módszer a rászorulók segélyezése. </li></ul><ul><li>A másik válasz, amelynek szociáldemokrata és kereszténydemokrata változata egyaránt létezik, azt mondja, hogy megfelelő keretek között az államnak biztosítani kell a jogot arra, hogy a profit rovására közvetlenül változtassa meg az árakat. </li></ul>
  132. 137. 137. A diskurzus-tér alkalmatlansága a kérdés körül. <ul><li>Nem ez volta az egyetlen olyan kérdés, ahol a diskurzus-tér eltorzítottsága megakadályozta azt, hogy a kormány képes legyen legalább a így kedvezőbb helyzetbe kerülő vesztesek számára „kommunikálni” törekvéseinek lényegét. </li></ul><ul><li>Így az árszabályozó szerepét érvényesítette ugyan, de a kialakuló konfliktusok nem tették lehetővé az alkut ebben a kérdésben sem. (gáz és gyógyszer árak) </li></ul>
  133. 138. 138. A közbeszerzés nélküli építkezések. <ul><li>Az EU nyugati országaiban természetesnek tekintik, hogy a közbeszerzési pályázatok legalább két harmadát az adott ország cégei nyerik el. </li></ul><ul><li>Magyarországon viszont ez az arány 5-6% körül mozog. </li></ul><ul><li>Ennek fő oka az, hogy a magyar cégek méretei eleve kizárják azt, hogy árversenyt folytassanak a globális cégekkel. </li></ul>
  134. 139. 139. Az autópálya „ügy”. <ul><li>A legélesebb vitákat az autópálya építés váltotta ki. </li></ul><ul><li>A tét az volt, hogy a négy év alatt közel ezer milliárdos megrendelést kizárólag nyugati cégek nyerik, vagy esélyt kapnak a magyar cégek is. </li></ul><ul><li>Ennek azért óriási a jelentősége, mert mind a foglalkoztatás növelése, mind az itthon maradó profit meghatározó az egész gazdaságra nézve. </li></ul>
  135. 140. 140. A kérdés lényege. <ul><li>A kérdés lényege itt is a globalitás és a lokalitások hatalmi viszonyához kapcsolódik. </li></ul><ul><li>A lokalitás érték-mezőinek fenntartásához nélkülözhetetlen, hogy mind a foglalkoztatás-bér oldalon, mind a profit-államnak fizetett adó oldalon megakadályozható legyen az érték-mezők „leszívása”. </li></ul>
  136. 141. 141. A Széchenyi terv gazdaságstratégiai lényege. <ul><li>A rendszerváltás „kettős” gazdasági modelljének belső feszültségeit pozitív diszkriminációval kívánta enyhíteni az Orbán kormány. </li></ul><ul><li>Ezzel kapcsolatban alakult ki talán a legkevésbé éles konfliktus tér, sőt a később kormányra kerülő akkori ellenzék többnyire azt ígérte, hogy fenntartja a program fő elemeit. </li></ul>
  137. 142. 142. Ez egyben a távolabbi jövőnek is az egyik fő kérdése. <ul><li>A gazdasági és társadalmi feszültségek fő oka valójában a 15-20 éve folyamatosan szűkülő tér a nemzeti közép társadalom számára. </li></ul><ul><li>A gazdaság hosszú távú feladatai között tehát az első helyen áll az új hatalmi alku kidolgozása a két gazdaság aktorai között. </li></ul><ul><li>A közép társadalom kis és közép vállalkozóit azonban csak állami pozitív diszkriminációval lehet életben tartani az egyenlőtlen verseny feltételei között . </li></ul>
  138. 143. 143. A családi adókedvezmények kérdése. <ul><li>Ma is igen intenzív eleme a diskurzus térnek az a társadalomfilozófiai mélységű ellentét, amely a családi adókedvezmény versus családi pótlék ügyben feszül a két politikai tábor között. </li></ul><ul><li>Ahhoz, hogy e vita lényegét megértsük egy kicsit átfogóbban kell szemügyre venni az egész család-és gyermektámogatási rendszert. </li></ul>
  139. 145. 144. Magán ügy vagy közügy a népesedés? <ul><li>Az egyik döntő konfrontációs felület annak a megítélése, hogy a jövő generációjának a folyamatos és egyenletes „megtermelése” csupán az egyének magánügye, vagy önmagán túlmutató jelentőségénél fogva a tágabb társadalmi közösség „köz-ügye”. </li></ul><ul><li>Történelmileg egyébként mindig a kettős meghatározottságra épült minden társadalom-szerveződési modell, tehát a liberális megközelítés csupán elméleti konstrukció. </li></ul>
  140. 146. 145. Ha elfogadjuk, hogy közügy is, akkor ebből mi következik? <ul><li>Az egyik fő kérdés, hogy a család általános anyagi (és kulturális!?) helyzetének figyelembe vételével, vagy e nélkül kell-e az államnak beavatkoznia? </li></ul><ul><li>Vagyis lineáris, degresszív, vagy progresszív legyen-e a támogatás mértéke. Minden gyermek egyenlő-e, és ezt az egyenlőséget hogyan kell a gyakorlatban értelmezni? </li></ul>
  141. 147. 146. Alig burkolt rasszista vádak az enyhén progresszív rendszerrel kapcsolatban. <ul><li>Az Orbán kormánnyal szembeni kritika lényege, hogy a tehetős családban megszületendő gyermek számára nagyobb támogatást helyez kilátásba, mint a szegényebb családban megszületendő gyermekeknek. </li></ul><ul><li>Az ilyen típusú viták nem dönthetők el egyértelműen, népesedési jövőnk majd kirajzolja, hogy mi volna a helyes út. </li></ul>
  142. 148. 143. A minimálbérek több, mint kétszeresére növelése. <ul><li>Az egyik legélesebb konfliktus e kérdés körül alakult ki. </li></ul><ul><li>A liberális közgazdaságtan a garantált minimálbér létét is megengedhetetlen beavatkozásnak tartja. </li></ul><ul><li>A fő kérdés, hogy mi volt a kormány célja ezzel a gazdaságtörténetileg példátlan lépéssel. </li></ul>
  143. 149. 144. Minimálbér (folytatás) <ul><li>Az állam a versenyszektor béreit kétféle módon befolyásolhatja. </li></ul><ul><li>Közvetett módon azzal ahogyan az állami szférában növeli a béreket. </li></ul><ul><li>Közvetlen módon pedig azzal, hogy jelentősen növeli a garantált minimálbér szintjét. </li></ul><ul><li>Mindkét módszerrel alulról, illetve „oldalról” jövő „bér-nyomást” tud gyakorolni a piaci alapon képződő bérekre. </li></ul><ul><li>A következmények azt látszanak igazolni, hogy más mód nem nagyon van arra, hogy az „irreál-bérek” megváltozzanak. Ha pedig ez nem következik be, akkor az EU egész keleti bővítése egyre súlyosabb feszültségekhez vezet. </li></ul>
  144. 150. 149. A bérek emelésének ügye azóta is a fő kérdések egyike. <ul><li>A magyar gazdaságtörténet során két kivételesen dinamikus bérnövekedési időszak volt. </li></ul><ul><li>Az egyik 1955 és 1957 között, amikor a polgárháborús fenyegetéstől megrettent elitek előbb el akarták azt kerülni, majd, mikor ez nem sikerült, „pacifikálni” akarták a tömegeket. (Ez utóbbi viszont sikerült.) </li></ul>
  145. 151. 150. És melyik volt a másik ilyen időszak? <ul><li>A másik időszak 2001 és 2003 között volt, amikor, akár csak az ötvenes években három év alatt több, mint 30%-kal növekedtek a reálbérek. </li></ul><ul><li>A polgárháborús helyzet analógiája is hasonlóvá teszi a két időszakot. </li></ul><ul><li>A kettős gazdaság szorításában vergődő államháztartás azonban erre csak gyorsuló eladósodással volt képes . </li></ul>
  146. 152. 151. És ezzel eljutottunk a Medgyessy kormány elemzéséhez. <ul><li>Az ország valóban a verbális polgárháború állapotában volt (és van az óta is), így az új kormány nem tehette meg, hogy nem teljesíti béremelési ígéreteit. </li></ul><ul><li>Mikor ennek nyomán elindult az adósság-spirál, megpróbálta „elinflálni”, de ez alacsony árnövekedés mellett már nem lehetett sikeres. </li></ul>
  147. 153. 152. Az „iker-deficit” szorításában. <ul><li>A közgazdasági szakirodalom „iker-deficitnek” nevezi azt a sajátos helyzetet, amelynek fő jellemzője, hogy a költségvetési hiány és a fizetési mérleg hiánya egyszerre és jelentős mértékben növekszik. </li></ul><ul><li>A magyar gazdaság 2002 óta egyre növekvő iker-deficittel küzd. Nézzük, mi ennek a fő oka! </li></ul>
  148. 154. 153. Miért fontos az okok pontos beazonosítása? <ul><li>A Bokros csomag elemzésénél már láttuk, hogy a helytelen diagnózis olyan terápiához vezethet, amely csak tovább mélyíti a már meglévő ellentmondásokat. </li></ul><ul><li>Az inadekvát és inkoherens narratívák most is reálissá teszik egy hasonlóan elhibázott stratégia kialakulását, amelynek romboló következményei beláthatatlanok. </li></ul>
  149. 155. 154. Az alapvető okok most is ugyanazok, mint 1994-ben voltak. <ul><li>A fő ok tehát most is az, hogy a globális gazdaság dinamikus export-vezérelt növekedése, és a magyar kis- és középvállalkozások 1995 óta lényegében stagnáló, sőt időnként visszaeső világa egyre nagyobb eltérést mutat. </li></ul><ul><li>És ennek van egy mind fenyegetőbb következménye a „köz”-t megtestesítő állam, és így a „köz” számára. </li></ul>
  150. 156. 155. „Veszedelmes viszonyok” a közteherviselésben. <ul><li>Mivel a globalitás lokális társadalmának gazdasága hatalmas alkuerejénél fogva még annyi adót és járulékot sem fizet, amennyi ahhoz kellene, hogy az általa elhasznált közjavak egyszerű újratermelését fedezze, így az állam kényszerűségből igyekszik „túl-adóztatni” az általa elérhetőnek vélt „magyar” gazdaságot. </li></ul>
  151. 157. 156. Hogyan tükröződik mindez a számokban? <ul><li>A globalitás lokális társadalmának gazdasága a magyar munkaerő-állománynak 16%-át foglalkoztatja, de a profitok 80%-át ő realizálja. Ám az állam vállalkozásoktól származó bevételeinek csak 45%-a származik tőle. </li></ul><ul><li>A „magyar” gazdaság 84%-os foglalkoztatás mellett csak 20%át realizálja a profitoknak, mégis az adók nagyobbik felét, 55%-át ő fizeti be az államnak. </li></ul>
  152. 158. 157. Patologikus válasz-reakciók. <ul><li>Mindezek nyomán nem igazán meglepő, hogy a magyar gazdaság szereplőinek viselkedés-mintáit egyre inkább az adó- és járulékfizetés elkerülésére való törekvés határozza meg. Ez viszont az államot ösztönzi kétségbeesett akciókra, mint pl. az ÁFA-visszatartás, és mindez végül egyre romló spirállá változik. </li></ul>
  153. 159. 158. A „sodródás kormánya”? <ul><li>Sem a miniszterelnök, sem két egymást követő pénzügyminisztere nem volt képes a kérdés lényegének feltárására, vagy, ha képes is volt erre, de nem volt elképzelése arról, hogy milyen lépésekkel lehetne a helyzetből adódó feszültségeket enyhíteni. </li></ul><ul><li>Így fordulhatott elő, hogy az első két év során Magyarország minden konvergencia kritérium terén távolodott a céltól. </li></ul>
  154. 160. 159. Az euró-bevezetésének célja és a makro-gazdasági pálya. <ul><li>Mivel a politikai és gazdasági diskurzus fő elemévé az elmúlt két év során az euro övezethez való csatlakozás állt, és mivel a következő évek során is kikerülhetetlenül így is marad, tekintsük át az egész kérdéskört egy kicsit tágabb horizonton. </li></ul><ul><li>Mit is jelent maga az euro-övezet és Magyarország számára az ehhez való csatlakozás. </li></ul>
  155. 161. 160. Az euro, mint világhatalmi konstrukció. <ul><li>Az eurónak, mint kulcsvalutának a megteremtése, valójában világhatalmi aktus. Európa kísérlete arra, hogy Amerika globalizációs modelljével szemben alternatívát fogalmazzon meg. </li></ul><ul><li>Az előttünk álló évtizedek során az dönti el a két modell küzdelmét, hogy melyikük valutája válik a felhalmozás eszközévé a világ pénzügyi rendszerében. </li></ul>
  156. 162. 161. Mire épül ennek a hatalmi eszköznek a működtetése? <ul><li>Ahhoz, hogy egy globális tartalékeszközként funkcionáló valuta fenntartható legyen olyan hatalom-gazdasági megalapozásra van szükség, ami az ebben felhalmozni kívánók részére elegendő garanciát jelent. </li></ul><ul><li>Ezt szolgálja a „stabilitási és növekedési” paktum. </li></ul>
  157. 163. 162. A stabilitási és növekedési paktum. <ul><li>Az 1992. évi Maastrichti Szerződés, amely az Európai Unió intézményét hivatalosan is megteremtő aktus volt, egyúttal a közös valuta létrehozásának alapvető feltételeiről is döntött. </li></ul><ul><li>Ezek azok az alapvető makrogazdasági mutatók, amelyek betartása jelentheti a valuta stabilitásának alapját. </li></ul>
  158. 164. 163. A Maastrichti kritériumok. <ul><li>Az államháztartás felhalmozott adósságai nem haladhatják meg az adott ország GDP-jének 60%-át. </li></ul><ul><li>Az államháztartás éves hiánya nem haladhatja meg a GDP 3%-át. </li></ul><ul><li>Az infláció nem haladhatja meg a legalacsonyabb értékkel rendelkező 3 ország adatát 1,5%pontnál nagyobb mértékben. </li></ul><ul><li>A jegybanki alapkamat szintje nem haladhatja meg a legalacsonyabb értékkel rendelkező 3 ország adatát 2%pontnál jobban. </li></ul>
  159. 165. 164. A kritériumok betartásának helyzete. <ul><li>Az elmúlt évek során kiderült, hogy a tagországok kb. fele rendszeresen megsérti valamelyik kritérium teljesítését. A legkirívóbb eset Olaszország, ahol az államadósság szintje valójában a GDP 100%-a körül van, de az utóbbi években Németország és Franciaország deficitje is inkább 4%-hoz van közelebb a kötelező 3% helyett. </li></ul>
  160. 166. 165. Mit jelent az, ha valaki megsérti a kritériumokat? <ul><li>Lényegét tekintve azt, hogy az összes többi ország finanszírozza „ingyen” az a többlet kiadást, ami a kritériumok feletti költekezésben mutatkozik meg. </li></ul><ul><li>Rövid távon ez nem okozna súlyos problémát, de ha tartósan fennmarad, az aláássa a valuta stabilitását. </li></ul><ul><li>Növekszik a kérdés körüli politikai konfliktusok veszélye. </li></ul>
  161. 167. 166. Miért csak 11 ország tagja az euró-övezetnek 15 helyett? <ul><li>Az Egyesült Királyság kívülmaradása a londoni City önálló pénzügyi központként való funkcionálásának alapvető feltétele. </li></ul><ul><li>Svédország és Dánia éppen azért maradtak ki, mert általában szuficites a költségvetésük és alig van állam-adósságuk, és nem akarták finanszírozni a nem teljesítők költekezését. </li></ul><ul><li>Görögországot pedig eddig fel sem vették, de mégis használja nemzeti fizető eszközként, saját kockázatra, az eurót. Ez azonban csak úgy lehetséges, hogy állandó jelentős fizetési mérleg többletet produkál. </li></ul>
  162. 168. 167. És hogy állnak a 2004-ben csatlakozó országok? <ul><li>Ciprus és Málta készen áll, és valószínűleg 2007-ben bevezeti az eurót. </li></ul><ul><li>Szlovénia is teljesítette már a kritériumokat, és 2008-ban lép be az övezetbe. </li></ul><ul><li>Szlovákia és a három balti országnak most kezdődik a két éves „próba idő”, és ha teljesítik 2009-től válhatnak taggá. </li></ul>
  163. 169. 168. És mi van a „visegrádi” hármakkal? <ul><li>Csehországban egyelőre vita van arról is, hogy mikor kezdheti el a próba időt, így leghamarabb 2010-ben de inkább ezt követően lehet tag. </li></ul><ul><li>Lengyelországban a kritériumok teljesítése olyan változásokat követelne meg, amelyek politikailag vállalhatatlanok, nincs tehát időpont, így 2012 utánra várható a csatlakozása. </li></ul><ul><li>Magyarország egyelőre tartja a 2010-es céldátumot, de mivel egyik feltételt sem képes teljesíteni, ez nem látszik reálisnak. </li></ul><ul><li>Mindhárom ország estében a 2011 és 2014 közötti periódus a legvalószínűbb időpont. </li></ul>
  164. 170. 169. Mi a bizonytalanság fő oka? <ul><li>Mindhárom ország hasonló helyzetben van. Meghasított gazdaságaik és társadalmaik következtében, a nyertesek nem akarnak, a vesztesek meg nem tudnak áldozatokat hozni azért, hogy az euró bevezetésre kerüljön. </li></ul><ul><li>A legvalószínűbb forgatókönyv persze az, hogy mégis azok a vesztesek „fizetik majd meg az árát”, amelyek a legkevésbé profitálnak belőle. </li></ul><ul><li>A politikai elitek azonban sem a nyertesekkel, sem a vesztesekkel nem szívesen keverednének konfliktusba. </li></ul>
  165. 171. 170. Miért bukott meg a Medgyessy kormány? <ul><li>2004 augusztusában, először az új rendszer történetében lemondásra kényszerült a miniszterelnök. </li></ul><ul><li>A kudarc fő oka, hogy a fenti patt-helyzet megoldására már nem látszott megoldás, és ez a kormányt alkotó erők biztos bukásához vezetett volna. </li></ul><ul><li>A helyére lépő Gyurcsány kormány azt ígérte, hogy képes a megoldásra. </li></ul>
  166. 172. 171. A ciklus végén milyen mérleget vonhatunk meg a 4 évről? <ul><li>Gyurcsány Ferenc kormánya kétségtelenül dinamikusabban látott neki számos kérdés megoldásához. </li></ul><ul><li>A követett stratégia azonban összességében továbbra is inkoherens maradt, és az államadósság illetve költségvetési deficit terén a helyzet még romlott is. Az euró bevezetése, mint „main issue” továbbra is bizonytalan. </li></ul>
  167. 173. 172. Mi előtt áll az új kormány? <ul><li>A fő kérdés az, hogy a külső (globális) és belső (lokális) hatalmi aktorok képesek lesznek-e megtalálni azt a közös nyelvet, amelynek segítségével tisztázható a helyzet, és a lehetséges jövő. </li></ul><ul><li>Ha ez nem alakul ki, vagyis a globalitás elzárkózik az elől, hogy az eddig megszerzett javakra alapozva, most átmenetileg ő hozzon „áldozatot”… </li></ul>
  168. 174. 173. Nos, akkor mi lesz…? <ul><li>Akkor vagy továbbra is zavaros sodródás, amit a globális pénz-hatalom végül is megtorol, vagy az elitek nyíltan vállalják, hogy újra a vesztesekkel fizettetik meg a nyertesek további gazdagodásának költségeit. </li></ul><ul><li>Az első kaotikus módon, a második „rendezetten” hajtja végig ugyanazt. </li></ul>
  169. 175. 174. De mit is jelent ez az „ugyanaz”? <ul><li>A vesztesek jelentős terhelése a társadalmi reprodukció további romlásához vezet. </li></ul><ul><li>Árnyalatnyi eltérést az jelenthet, hogy a roncs-társadalom, vagy a közép-társadalom lesz-e a fő áldozat. </li></ul><ul><li>Mindez látszólag sikerként lesz elkönyvelhető a nyertesek számára , de a társadalmi „aknamező” veszélyessége fokozódik majd. </li></ul><ul><li>Az alternatíva a társadalmi robbanás, vagy a lassú lepusztulás marad. </li></ul>
  170. 176. 175. Mi olvasható ki a választási programokból? <ul><li>A választási programokból csak bonyolult „de-kódolással” olvasható ki a lényeg, de azért bizonyos dolgok körvonalazódnak. </li></ul><ul><li>Az egyszerűbb eset a két „kis” párt, az MDF és az SZDSZ. Mindkettő liberális programot követ, az előző kicsit szemérmesen, az utóbbi kihívó nyíltsággal. </li></ul>
  171. 177. 176. Mi a liberális program lényege? <ul><li>A fő teendő az állam radikális leépítése, a közszolgáltató rendszerek privatizálása, és az egykulcsos SZJA bevezetése. </li></ul><ul><li>Vagyis itt az ideje az egyén „öngondoskodó” felelősség-vállalásának. </li></ul><ul><li>Csak azt nem teszik hozzá, hogy az egyének többsége éppen azért nem tud „öngondoskodni”, mert állami segédlettel a globális nyertesek…hm…kifosztották! </li></ul>
  172. 178. 177. És hogy viszonyul mindehhez a két „nagy”? <ul><li>A két politikai holding éppen a „filozófia híg moslékának” fortyogó kondérjait kavargatja. </li></ul><ul><li>Mindketten adócsökkentést (tehát bevétel csökkenést!), kiadás növelést (mindenkinek!), és közben a hiány csökkentését ígérik. </li></ul><ul><li>Eljutottunk tehát az „ígéret(ek) földjére”. </li></ul>
  173. 179. 178. Mi a közös a programokban? <ul><li>Mindkettő gazdasági növekedést, növekvő foglalkoztatást, fokozott családtámogatást a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatását és infrastrukturális fejlesztéseket ígér. </li></ul><ul><li>Azt tehát helyesen azonosítják be, hogy a kulcs-kérdés a közép társadalom helyzetének stabilizálása. </li></ul><ul><li>De adekvát narratíva nélkül nem tudnak választ adni arra, hogy mindez miért nem nagyon sikerült eddig egyiküknek sem, amikor kormányon voltak. </li></ul>
  174. 180. 179. És hol vannak a különbségek? <ul><li>A FIDESZ inkább hajlamos arra, hogy a gazdaság és a társadalom meghasítottságát a diskurzus tárgyává tegye. </li></ul><ul><li>Sejtetni engedi a rendszerváltás rendszerének válságát, és a külső gazdasági szereplők előnyös pozícióit a hátrányos helyzetű magyar aktorokkal szemben. </li></ul><ul><li>Programjának kulcs elemévé mégis a radikális járulék-csökkentést tette, amely egyáltalán nem illeszkedik a fenti társadalom- és gazdaságfilozófiához. </li></ul>
  175. 181. 180. Különbségek (folytatás) <ul><li>Az MSZP globalitással és a társadalom valóságos helyzetével kapcsolatos szemléletét a liberális main-stream dominanciája jellemzi, és ezzel láthatólag nem képes a lendületes közhelyeken túljutni. </li></ul><ul><li>Határozott „államháztartási reformot” ígér, amelytől a helyzet javulását várja, de nincs kifejtve, hogy milyen módon. </li></ul>
  176. 182. 181. És mi lesz a választások után? <ul><li>A választások eredménye valószínűleg az utolsó pillanatig bizonytalan lesz, mint ahogy az is, hogy mekkora többsége lesz a győztesnek. </li></ul><ul><li>Az is valószínű, hogy egyikük sem követi a kampányban megígért pályát, mert egyiké sem a valós helyzet-elemzésre épült. </li></ul><ul><li>A fő kérdés, hogy a verbális polgárháború helyett elindul-e valamilyen konstruktív dialógus. És, ha elindul, az milyen narratívára épülhet. Ez jelenti a választások igazi tétjét. </li></ul>

×