Daubner Béla - Ego State Therapy

1,264 views
1,211 views

Published on

Daubner Béla - Ego State Therapy

0 Comments
2 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
1,264
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
50
Comments
0
Likes
2
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Daubner Béla - Ego State Therapy

  1. 1. EGO STATE THERAPY. Összeállította : Daubner BélaJohn és Helen Watkins írta el ször le ezt a figyelemreméltó feltáró technikát.Leírásuk nagymértékben hasonlít a Gestalt és a TA módszereihez, deteoretikusan Federn írásaira alapozódik, aki el ször írta le az én állapotokat.(ego-state). Federn ismerte fel, hogy a személyiség nemcsak egyszer en azérzékelés,, a kogniciók és érzelmek, indulatok összessége, hanem ezekegységekbe szervez dnek, amelyeket „ego-state”-eknek nevezett el. Federnfelülbírálta Freud libidó koncepcióját és az „object kathexis” és „ego kathexis”kett s energiájával helyettesítette azt. Watkinsék szerint az ego-állapotmindazon viselkedések, érzékelések és élmények összességéb l áll, amelyeketnéhány általános elv összeköt és elhatárolódik más ego-állapotoktól. A kognitíveeltér ego-állapotok és azok, amelyek ellentétes célokkal bírnak konfliktusbakerülhetnek egymással. A legtöbb emberben ezek a konfliktusok rejtvemaradnak, de szorongásban, depresszióban, vagy akár evészavarbanmanifesztálódhatnak.Amikor az egyik ego állapot „ego kathexis” természet energiával telít dik felés más ego állapotok „object kathexis” természet energiával telít dnek,gyakran létrejönnek a disszociatív betegségek, vagy akár az MPD /többszörösszemélyiség/ is, abban az esetben, ha a határok a különböz ego-állapotokközött relatíve rigidek, vagy átjárhatatlanok. Watkinsék szerint az ego-állapotokhárom f formában fejl dhetnek ki, szokványos differenciálódás, fontosreferencia személyek introjekciója és traumára adott válaszként. A szokványosdifferenciálódás során a gyermek adaptív ego-állapotokat fejleszt ki, hogysikeresen megfeleljen a szül i, iskolai, kortárscsoporti elvárásoknak. Ezen ego-állapotok határai flexibilisek és átereszt k. Amikor a gyermek introjektálja afontos referencia személyeket és azok ego-kathex energiával telít dnek, akkorazok szerepekké válnak; míg azok, amelyek object- kathex energiával telít dnekbels tárgyakká válnak, amelyekkel kapcsolódnia és reagálnia kell. Például ha agyermek egy büntet szül t introjektál ez az ego-állapot /internalizált tárgy/ úgybüntetheti a gyermeket, mint azt az eredeti szül tette és ett l depresszióssáválhat, vagy más szimptómát fejleszt ki. Ha egy ilyen introjektál ego-állapotego-kathex energiával telít dik fel, az egyén bels leg nem szenved, csak sajátgyermekeivel bánik hasonlóan, mert szereppé vált benne az introjektált szül .Természetesen, ha ez a büntet ego-állapot nyíltan megnyilvánul, önbüntetviselkedéseket hozhat létre. Amikor a gyermek egy megsemmisít traumával,elutasítással, semmibevevéssel, vagy súlyos bántalmazással találkozik.Disszociál és selfjének bizonyos részeit l visszavonja az ego-kathex energiákataz életben maradás érdekében. Ezeket a self részeket újra energetizálhatja 1
  2. 2. object-kathex energiákkal és létrehozhat egy imaginált bels barátot, hogy azsegítse a traumával való küzdelmét. Ez az ego állapot elfojtódhat, amikor aveszély megsz nik, de újra aktiválódhat a következ konfliktus, vagy stressáltal, talán még súlyosabb formában. Watkinsék természetesnek tartják, hogyhipnózisban, vagy más tradicionálisabb terápiában a regresszió újra aktivizálja apáciens által regresszióval elért életkor ego-állapotait és így az ego-állapotonbelüli információk és érzések hozzáférhet vé válnak a tanulmányozás és akövetkezményes változás számára. Annak ellenére, hogy az ego-állapot apáciens személyiségének csak egy kis szeletét reprezentálja, mégis úgy t nhet,mintha egy elkülönült személyiség lenne, amely a páciensen belül lakik.Valójában úgy t nhet, mintha mindannyian többszörös személyiség ek lennénkegy nagyon fontos különbséggel. Egy igazi többszörös személyiségnél a határokannyira átjárhatatlanok, hogy egy ego-állapot cselekedhet olyan módon, hogy amásik ego-állapot nem képes azt tudatosítani. Legtöbbünk azonban, hacselekszik is olyat, aminek értelmét nem érti, tudatában van ennek acselekvésnek teljes személyiségéve. Ennek illusztrálására szolgáljon apáciensnek adott általános magyarázat: „az egyik részem akarja ezt tenni, de amásik részem nem engedi.”Hipnózist használva a terapeuta közvetlenül képes a részletekkel beszélni ésazok is visszaszólhatnak. Feltárhatják, hogy mikor keletkeztek, mi hozta létre ket, és mit próbálnak megvalósítani. Amit megpróbálnak megvalósítani azrendszerint egy dicséretre méltó dolog, de módszereik sok kívánnivalóthordozhatnak. A terapeutának egy pozitívabb összefüggésben újra kell alkotniezen célkit zéseket. Például ha a rész bünteti a pácienst azért, mert rossz, eztújra lehet formulázni, mint egy kísérletet arra, hogy a pácienst a rész jobbászeretné tenni. Ha a rész ismétl d félelmeket okoz, ezt úgy lehet meghatározni,mint elképzelt, vagy reális veszélyek elleni védelmet. Az átfogalmazás csakakkor lehet sikeres, ha egyezik a rész által megadott adatokkal. A rész céljánakpozitív átfogalmazása a technika fontos lépése és annak hatékonyságátnagymértékben fokozza.Id nként a részek klasszikus példái az idnek, az egonak és a szuperegonak,habár felmerülhetnek olyan személyiség fejl dési fázisokban is, amelyek nemfedik a Freudi elképzeléseket. A részek klasszikus példái lehetnek a szül ,gyermek és feln tt én állapotoknak a TA szerint, de felt nhetnek minden elvárásellenére, mint egyszer védekez mechanizmusok. Képtelenség el re tudni,hogy hány rész fog megjelenni, de általában ki lehet jelenteni, hogy mindenszimptomatikus viselkedés legalább egy ego-állapotot hordoz; továbbá a rész,amelyik magában foglal egy adott viselkedést, er s konfliktusban lehet egymásik résszel, amelyik egy ellentétes viselkedést próbál megvalósítani.Tapasztalatom szerint a terápia akadozik, vagy sikertelen lesz, ha öt vagy hat 2
  3. 3. résznél több próbál megmutatkozni, de úgy hallani, hogy ez egy relatíve ritkajelenség. Az el csalt ego-állapotok száma részben attól függ, hogy mennyi a gyógyításalatt álló különböz , egymással kapcsolatban nem álló szimptóma, részbenpedig a gyógyító pszichoterápiás képzettségét l. Elképzelhet . hogy a terapeutael hív egy részt, amely kontrollálatlan ivást okoz; egy másik részt, amelybalesetveszélyes vezetést okoz, egy harmadik részt amely szexuálispromiszkuitást okoz; és el hívhat egy negyedik részt is, amely az önpusztítóviselkedésért felel s. Amikor lehetséges, jobb ha csak egy részt keresünk meg,mintha hármat egy id ben.Gyakran a részekkel egyénileg foglalkozunk, egyikkel a másik után, a páciensáltal hozott problémáknak megfelel en. Más alkalommal a részek olyankonfliktusos viszonyban vannak egymással, vagy annyira bizalmatlanokegymással, hogy csoport terápia válik szükségessé a páciensen belül. Például a„Büntet ” -egy szuperego alkotóelem - nem szünteti meg a pánikrohamoklétrehozását, mert nem bízik a „Kalandorban”, hogy az abbahagyja aktivitását,amelyet a „Büntet ” amorálisnak tart. A „Kalandor”, amely az idnek egygyönyör példánya, nem csökkenti tevékenységét, mert attól fél, hogy a„Büntet ” soha nem fogja megengedni a páciensnek, hogy újra örüljön. Azóvatos tárgyalásos kompromisszumok eredményeként és a „Stabilitás” ego rész,mint bíró használata következtében a pánikrohamok alábbhagynak.A páciens a szociálisan elfogadható viselkedéseket újra élvezni kezdi, és újraalkalmassá válik egy boldog, produktív életre. Az átfogó változások alaposak,nemcsak a pánikrohamokat, mint céltüneteket csökkentik; A páciens nem tartjamár fontosnak az élet különböz területén az extrém versenyzést, a kényszeresmunkavégzést. A szociális aktivitás fokozódása egy lazább életstílusmegvalósítását biztosította, s így több id t tudott fordítani feleségére éscsaládjára.Majdnem minden résznek neve van, és ha megkérdezzük, meg is nevezikmagukat. Néha ez a név meglepetés a páciens számára. Általában a részekmegszokott neveket hordoznak, mint Samu, vagy Mária. A páciensnek gyakranelképzelése sincs, honnan jön a név, más alkalmakkor a páciens hirtelenfelismeri „most már emlékszem, amikor én voltam.../az életkor, amikor az egoállapot megjelent/ volt egy barátom, akit Samunak hívtak.”A nevén kívül a résznek rendszerint kor és neme is van. A kor rendszerintegybevág azzal a korral, amikor a rész született, és amikor a rész beszél, abeszéd mintázata sokszor, de nem mindig, megfelel a páciens korának, amikor arész született. A rész neme gyakran az elfogadott elvárásoknak megfelel en férfi 3
  4. 4. vagy n i. N i páciensek gyakran bírnak férfi résszel, míg ugyanez férfipácienseknél sokkal ritkább. Amikor az ego-állapot terápiát végezzük, nem kellmereven alkalmaznunk, illesszük gyakorlatunkba rugalmasan. Az alantközölteset egy els terápiás ülés szó szerinti leírása.Jennifer eseteJennifer 28 éves, egyedül él , nagyon mutatós, intelligens és jó humorérzék n .Részmunkaid ben dolgozott és esti f iskolai képzésre járt, hogy segítképzettséget szerezzen az egészségügyben. Azért kereste a terápiát, mert szerettevolna megérteni önpusztító viselkedéseit.Az els találkozás alkalmával elmondta, hogy dipszomán ivó, id nként drogfogyasztó és 16 autó balesete volt. Két éve homoszexuális partnere sikeresöngyilkosságot követett el és jelenlegi homoszexuális partnere három nappalezel tt öngyilkosságot kísérelt meg. Beszámolt brutális öncsonkító álmairól ésfantáziáiról.Mindkét szül alkoholista volt. F leg apja nevelte fiúként lánysága ellenére.Férfi szerep szerint viselkedett egészen f iskolára kerüléséig, ahol is hirtelen n iviselkedéseket vet fel és nagyon élvezte, ezt az új izgalmas szerepet.Humorérzéke jó értelemben az osztály bohócává tette és sok barátot biztosítottszámára. Jó tanulmányi eredményeit magas intellektusa szavatolta. Családjábanbiztos pont volt és egyre inkább a „család segít je” szerepbe került. Amikorelkezdte a f iskolát, túl volt egy hippi létformán és otthagyta egyfundamentalista szekta kötöttségét leszbikus párjával.A második találkozás jelen homoszexuális kapcsolatának kielemzésével telt,majd partnere öngyilkossággal fenyeget zsarolásának elemzésével folytatódottés egy rövid hipnózis átélésével fejez dött be. A páciens szívesen vállalta ahipnózist, mint egy veszélyes kalandot, hasonlóan el z veszélyes létformáihozA terápia szószerinti leírása:T: Úgy t nik, hogy személyiségének van egy önpusztító része, mígszemélyiségeinek más részei fejl dni akarnak és jól m ködni. Egyik része tudja,hogy veszélyes dolog inni és nem szabadna ezt az önpusztító viselkedéstfolytatni, mégis egy másik része ebbe a veszélyes irányba kényszeríti. Apszichológiai teszt ugyanúgy részekb l áll, mint a fizikai test. A legtöbb emberazonnal megérti „egyik részem szeretné ezt tenni, de a másik részem nemengedi.Hipnózisban tudunk beszélni ezekkel a részekkel. Ez érdekes jelenség. Ezekneka részeknek rendszerint nevük van. Lehetnek megszokott keresztnevek, vagyáltalános tulajdonságokat leíró nevek, mint pl.: félelem, düh, vagy bármi más 4
  5. 5. Lehet nemük. Szinte minden n páciens, akivel eddig dolgoztam, legalább egyférfi résszel is bírt. Nem találtam ezt ilyen gyakran férfi pácienseimnél.Minden egyes résznek meghatározott kora van, ami megegyezik a pácienséletének traumatikus epizódjaival. Minden rész próbál Önnek segítenivalamilyen módon, még akkor is, ha ez néha önpusztító forma. Büntethetik Önta múlt b neiért, hogy jobb ember váljon Önb l. Úgy t nik ezek a részekmegtanultak születésükkor valamit, ezután lezárultak és nem tudnak befogadniúj viselkedéseket. Hipnózisban fel tudjuk nyitni ezeket a kapszulákat, és újinformációkat tudunk bevinni belsejükbe, ami születésük óta lezárt. Így megtudják valósítani céljukat egy sokkal adaptívabb módon annál, ahogy eddigtették. Nem próbálunk megszabadulni ezekt l a részekt l. Nagyon fontosak,er teljesek és részei Önnek. Azáltal, hogy tárgyalni tudunk ezekkel a részekkel,képesek vagyunk olyan új viselkedéseket találni számukra, amelyek lehet véteszik a célok megvalósítását egy sokkal sikeresebb módon.Szeretnék ma beszélni az önpusztító viselkedésért felel s résszel, hogymegtudjam miért jelent meg az Ön életében, mit próbál megvalósítani ésszeretném megnézni megtudná-e valósítani ugyanezt egy sokkal hasznosabbmódon. Van esetleg kérdése?P: Igen. Van egy kérdésem. Hogy tudna az én önpusztító részem egyáltalánhasznos lenni a számomra? Említette, hogy nem akar ett l a részt lmegszabadítani?T: Nos, mondhatjuk a rész azért viselkedik így, hogy büntesse Önt és ígymegpróbálja Önt jobbá tenni. Szeretnék abban segíteni, hogy az a cél, hogy Önjobb legyen, egy más módon valósuljon meg, nem úgy, mint eddig és alelkiismerete továbbra is óvhassa Önt, „ne tegyed azt, az rossz”, vagy enyhénmegbüntesse Önt, ha valami rosszat tesz, hogy ne ismételje meg a jöv ben.Képes legyen megveregetni a hátát, ha valami jót csinált, azért, hogy jó dolgokatcsináljon a rosszak helyett, ellentétben azzal, ahogy azt a múltban tette. Ezen amódon ezek a részek nagyon er teljesen és hasznosan fognak m ködni ajöv ben. Egyéb kérdés?P: Nincs.T: Nos kezdjünk neki, valahogy úgy, mint a múltkor. Egy.....nézzen felfelé a fejeteteje irányába; érezze a feszülést. Kett ......lassan becsukódnak a szemhéjak ésvegyen egy mély lélegzetet. Jól van. Három......csak hagyja a kilégzéstmegtörténni. Engedje meg a szemizmoknak, hogy ellazuljanak. Lassan ússzontovább egy kellemes hipnotikus állapotba.. Engedje meg, hogy szétáramoljonegész testében .... mind jobban és jobban ellazul a teste ....ellazul azidegrendszer.... mind mélyebben és mélyebben ellazul... egyre jobban érzi magát 5
  6. 6. ebben a kellemes mély nyugalmi állapotban, ami segíteni fog, hogy megértsünkdolgokat, amelyek az Ön életében történtek és történnek. Tízt l lassanvisszaszámolok, és minden szám segíti Önt abban, hogy egyre mélyebbhipnózisba kerüljön. Amikor kimondom a nullát, már olyan mélyre merült, hogyszemélyiségének különböz részei közvetlenül lesznek képesek beszélgetnivelünk Tíz, kilenc, nyolc.........mélyebben és mélyebben.... hét, hat, öt,négy..........csak hagyja, hogy merüljön.... mélyebbre és mélyebbre.......... három,kett , egy, nulla.... mélyebbre és mélyebbre....egyre mélyebbre. Van egy olyanrésze, amelyik az önpusztítás felé irányítja Önt, a drog és az alkoholsegítségével, vagy az autóbalesetekkel, vagy a rossz, veszélyes emberikapcsolatokkal. Azt gondolom ez a rész olyan szándékkal teszi ezt Önnel,amir l azt hiszi, hogy el nyös az Ön számára. Szeretném megismerni ésmegérteni ezt a részt. Amikor a rész megvan, szeretnék szólni hozzá. Szeretném,ha ez a rész jelentkezne és tudnék beszélni vele. Amikor itt van, mondja „ittvagyok.”P: Itt vagyok..T: Köszönöm, hogy el jött rész. Van neve, amin szólítani tudom?P: Rossz..T: Rossz? Rendben van. N vagy inkább férfi ÖN?P: N .T: Rendben van, köszönöm. Hány éves volt Jennifer, amikor Ön megjelent?P: Három.T: Akkor Ön már hosszú ideje vele van, ugye? Mi történt, ami létrehozta ÖntJennifer életében?P: /hosszú szünet/ Versengés.T: Versengés? Versengés kivel?P: Az id sebb n véremmel (Figyeljük a választ: az id sebb n véremmel, nem az„ id sebb n vérével”, ez azt jelzi, hogy a deperszonalizáció még nem érte el akívánt mértéket, ami szükséges ahhoz, hogy a Rossz rész és Jennifer különválvakommunikáljon a terapeutával. A T. kérdései megkell hogy er sítsék akülönválást a rész és a P. között, ami a rész válaszaiban követhet ). 6
  7. 7. T: Jennifer versengett az id sebb n vérével abban az id ben? Hogyanversengett?P: Megpróbált figyelmet kapni a szüleit l. (A rész itt harmadik személybenbeszél Jenniferr l a megfelel disszociáció jeleként).T: Milyen módon próbált figyelmet kapni szüleit l?P: Bármit képes volt megtenni, hogy figyelmet kapjon.T: Sajnálta Jennifert, mikor nem kapott elég figyelmet?P: Igen.T: Igy Ön ott volt, hogy segítsen Jennifernek figyelmet kapni. (Elkezd dik a„Rossz” részviselkedés pozitív aspektusainak elkülönítése).P: ah hum.T: Azóta Ön állandóan azon dolgozik, hogy megfelel figyelmet kapjonJennifer?P: Ah hum.T: Akkor Ön az jó barátja és így próbál segíteni Jennifernek, hogy elégfigyelmet kapjon, így van?P: Ah hum.T: Természetesen, amikor Jennifer autóbalesetet szenved, az rengetegfigyelemmel jár, ugye? Úgy vélem, mikor túl sokat iszik, vagy valamilyendrogot használ ez rengeteg figyelemmel jár, igaz?P: Ah. Hum.T: Ön valójában megpróbál mindig segíteni neki azáltal, hogy létrehozza a fentemlített viselkedéseket. Volt Önnek olyan tapasztalata, hogyha jó dolgokatm vel, nem kap elég figyelmet?P: (szünet, sóhajt) Néha, ha jó dolgokat teszek, még sem kap Jennifer elégfigyelmet.T: Igy van. Néha m ködik, néha nem, ugye? 7
  8. 8. P: Ah hum.T: Mondja csak, ha rossz dolgokat tesz, ez mindig jól m ködik?P: Nem. Bizonyos elégedettséget érzek, ha rossz dolgokat cselekszem., azonbannem m ködik minden esetben tökéletesen. Rossz dolgokat tenni - ez néhasérülést is okozhat.T: Hogy érzi magát, amikor Jennifer megsérül?P: Szomorúan.T: Gondolja, hogy Jennifer képes lenne elegend figyelmet kapni azáltal, hogymegfelel en viselkedik, használja az intelligenciáját, érettségét, ítél képességétés erejét? Lehetséges, hogy csak úgy kapjon figyelmet, ha megfelel enviselkedik?P: Valahogy most erre nem szívesen válaszolok..T: Bizonyára. Ön már egy jó ideje egyféleképpen teszi ezeket a dolgokat ésnehéz lehet másképpen cselekedni, ugye?(Vegyük észre a változástól való hezitálást, amit gyakran láthatunkpácienseinknél a terápia folyamán).P: Ah. Hum.Mivel Ön Jennifer barátja és azt akarja, hogy figyelmet kapjon és Ön nem érzijól magát, amikor Jennifer megsérül, mi a véleménye arról, lehetséges adolgokat más módon csinálni,P: Ah hum.T: Úgy gondolom, Ön is úgy találja, hogy Jennifer nagyon rendes ember, sokenergiával. Képes jó döntéseket hozni és jó dolgok végzésével is sok figyelmetkapni. Az iskolában, vagy a munkahelyén sokkal több figyelmet kaphatnaegészséges, megbízható emberekt l, akikkel kapcsolatba fog kerülni, mint avesztesekt l, akikkel most kapcsolatban van. Természetesen nagyon sokfigyelmet kap ezekt l a veszt kt l, de ez lehúzza t, fájdalmas számára és úgyérzi, hogy csapdába került ezekben a kapcsolataiban. /Ezeket az adatokat a p. azels beszélgetésnél mondta el és így ezen adatok elfogadhatóak voltak számára./P: Igen. 8
  9. 9. T: És ha Jennifer inkább gy z lenne, mint veszt , néhány esetben lehet, hogynem kapna annyi figyelmet; de a neki szóló figyelem min sége sokkal jobblehetne Érti ezt?P:Ah hm. Azt akarom mondani, hogy kés bb én meghalok.T: Mi öli meg Önt?P: Jennifer szegényes és színvonaltalan kapcsolataiban korlátozva volt általamés már nem lesz fontos, hogy ez ilyen rossz legyen. Bele vagyok ebbe ragadva,és úgy érzem elpusztítanak.T: Nos nézze. Nem akarom, hogy Ön meghaljon. Ön Jennifer barátja. Együttvan vele hosszú ideje, er t, energiát adott neki. Rávette, hogy megtegyenbizonyos dolgokat még akkor is, ha nem akarta azokat megtenni. Ha Jenniferegyik része ilyen sok er vel és energiával bír, úgy gondolom, hogy ez egynagyon fontos rész számára. Szeretném, ha elkezdené ezt az er t új módonhasználni. Azt gondolom kit n dolog, hogy Ön azt akarta, Jennifer figyelmetkapjon, de ennek a figyelemnek a min sége szükséges, hogy változzon. Úgygondolom, hogy a versengés nagyon egészséges, ha ésszer ek a határai.Segítheti Jennifert, mikor ezt fontosnak érzi, de nagyon fontos, hogy a versengésegy egészséges módon történjen, egy egészséges viselkedéssel érje el afigyelmet. Változtassa meg az irányt, hogy segítse t ebben, egy kit n barátjalesz és Jennifer életének egy nagyon fontos részévé válik. Kit n szövetségeslesz Jennifer számára a jöv ben. Nem gondolnám, hogy Jennifer meg akarnáölni Önt, vagy kívánná az Ön halálát, ha Ön megváltoztatja viselkedésénekirányát. Rokonszenvesen viselkedik.P: Csodálatosan hangzik.T: Rendben van. Nézzük csak. Hosszú ideje már egyformán viselkedik. Nemgondolnám, hogy mindezt egyszerre meg tudná változtatni; Ha csak egy kicsit ismódosít viselkedésén, azt fogja találni, hogy a dolgok újra jó irányba mozognak.Jennifer és természetesen Én is türelmesek leszünk, amíg fáradozik ezen atanulási perióduson. Csinálhat néhány hibát, de csak a fejl dést várjuk el, nem atökéletességet..P: Nos tudja Jennifer mindig félt az unalomtól. Jennifer sokszor attól félt, hogynem kap elég izgalmat, nem lesz erre elég ideje, nem kap elég figyelmet, nemfog elég jól cselekedni és ilyenkor történtek a sérülések.T: Ismer Ön olyan részt, amely ugyanilyen érzéseket okozhat Jennifernek? 9
  10. 10. P: (Hosszú szünet)T: Talán nem ismer ilyet. Talán még nem találkozott egy ilyen résszel. Nézzeúgy t nik Ön nagyon kreatív. Létrehozott rengeteg veszélyes szituációt, amelyekbajokat okoztak, szeretném, ha kreatívan jó helyzeteket teremtene a figyelemelnyerésére. Ez a változás eltarthat egy ideig, amíg Ön megtanulja ezt, de aztgondolom sokkal gyorsabban elsajátítja majd, mint ahogy Ön gondolná. Azeredményeket nagyon kellemesnek fogja találni. Tapasztalni fogja, hogy igenisvannak egészséges megnyilvánulások, amelyek sokkal érdekesebbek, mint azegészségtelen és veszélyes viselkedések. És ezek sokkal biztonságosabbak, mintaz el z k. Nos azt szeretném, ha elkezdené használni erejét és találékonyságátaz új irányba.P: Rendben van.T: Nem szívesen hívom Önt Rossznak, mert úgy gondolom, hogy mindigsegít kész próbált lenni, csak rossz irányba. Addig fogom Rossznak hívni, amígnem jelenik meg egy másik név, a Rossz helyett.P: Uh, én sem kedvelem a nevemet.T: Úgy vélem nagyon együttm köd és nagyra értékelem az információkat,amiket adott. Nagyra értékelem a szándékát, hogy megpróbál a dolgokonváltoztatni. Szeretne valamit megkérdezni, vagy kommentálni talán?P: Uh. Jennifer elméjébe betápláltam, hogy lopjon el dolgokat. Jenniferb nösnek érzi magát, mert többet vett el, mint ami megilleti, a szülei pénzéb l.Dolgokat elvenni, önz dolog.T: Mostanában is vett el dolgokat?P: Igen.T: Ön vette rá Jennifert, hogy elvegye azokat a dolgokat, azért, mertdepriváltnakérezte magát?P: Uh hum.T: Milyen módon depriválódott?P: Óh, lelkileg bántották és így megérdemelte, hogy pénzt kérjen kölcsönanélkül, hogy szándékában lett volna azt visszaadni. Elment szórakozni, drogot 10
  11. 11. vett bel le és megvacsorázott. Azt mondtam Jennifernek, hogy már megfizetettés lépjen át b ntudatán. Miután már elkérte a pénzt, ez jár neki, csináljonbolondot a lelkiismeretéb l, szerezze meg a drogot és varázsolja el magát. Aztánminden a már jól ismert módon történik.T: Nos ez igaznak t nhetett számtalan alkalommal, amikor Jennifert lelkilegbántották. Láthatja, hogy, amikor rávette ezekre a megoldásokra, ez b ntudatotokozott és Jennifer még mélyebbre került. Nem úgy végz dött, hogy jobbanérezte magát, hanem még inkább rosszabbul.P: Uh hum.T: Ismét mondanám, megpróbálhatna a barátja lenni. Önnek az volt azelképzelése, ha Jennifer ellopja ezeket a dolgokat, ez kiegyenlít számárasérelmeket, és ett l jobban érzi magát.. Mondhatnám, hogy az elképzelésekit n , de a módszere nem m ködik jól, más módszereket kell találnunk,amelyek jobb állapotba hozzák Jennifert, nem rosszabba.P: Ez olyan ismer sen hangzik. Már olyan régóta együtt vagyunk. Ez olyanmeghitt, Könny számára, hogy hallgasson rám és engedelmeskedjen. /Ismét azellenállás a változással szemben./T: Ön Rossz nev rész az, akire Jennifer figyel, és Ön kezdheti el a változást. Önaz barátja, Ön próbál segíteni neki, hogy jobban érezze magát, de azt is tudja,hogy ezzel az eddig végzett segítésekkel sokszor ártott Jennifernek. Elkezdhetnemás elképzeléseket ültetni a fejébe, sokkal konstruktívabb megoldásokat.Mondja csak, hogy viselkednének Jennifer szülei, ha elkezdene jó kislánykéntviselkedni, örülnének ennek?P: Nagyon boldogok lennének.T: És ezért talán nagy figyelmet is kapna, ugye? Elképzelem, hogy nagyonboldogan adnának pénzt számára kölcsön, vagy egyszer en csak pénzt adnának,mert tudják, hogy Jennifer sokkal szociábilisabban és sokkal hatékonyabbanviselkedik. Úgy véli, szándékukban lenne ezt megtenni?P: Uh hum. Amikor gyerekként gondozták, a rossz viselkedés fokozotttör déssel járt, ma már ez csak egy reakció, amikor ilyen módon viselkedik ésnem segíti a kapcsolatát szüleivel.T: Ha elkezdene elfogadhatóan viselkedni, gondolja, hogy ismét figyelmetkapna, de egy sokkal jobb min ség t, így van ez? 11
  12. 12. P: Uh hum.T: Úgy vélem érti mi az Ön feladata és megértette, hogy semmi szükség nincs azÖn halálára. Remélem ez nem történik meg, mert Ön nagyon er s és ha egy újirányba indul, jó min ségü figyelmet fog kapni. Van még valamilyen kérdése,vagy hozzáf zni valója?P: Sokkal jobban érzem magam, hogy Jennifer része maradhatok.T: Bizonyára nagyon értékes része lesz Jennifernek és sokkal jobban fogjaérezni magát. Inkább, mint egy másik részként állandóan küzdeni Ön ellen.Jennifer elfogadja Önt, mint egy h szövetségest, Ön és a többi rész ugyanabbaa jó irányba fognak tevékenykedni. Ahelyett, hogy ez az egymás elleniküzdelem energiákat fogyasztana, úgy fogja találni, hogy az energiákatugyanazért a célért hasznosítják és így együtt a többi résszel sokkal er sebbek ésegészségesebbek lesznek.P: Tudja, úgy érzem, bocsánatot kellene kérnem.T: Nem gondolnám, hogy szükség lenne erre, mindig segíteni próbált és ezértnem szükséges bocsánatot kérnie. Megragadt egy nagyon korai id szakban ésezért gondolta, hogy ugyanazon a módon tud segíteni kés bb is. Ha még mindigugyanazon a módon akarna segíteni, bocsánatot kellene kérnie, de most már értia különbséget. Jennifer tartozik Önnek hálával azért, hogy olyan keményendolgozott érte, az érdekében. Nagy megkönnyebbülés lesz, hogy egy másikmódon folytatja Ön ezt a munkát, de továbbra is h séges és jó barátja maradJennifernek. Jennifer megtanulja szeretni és elfogadni Önt, amikor megérti,hogy egy új módon dolgozik érte.P: Nagyszer lesz.T: Köszönet az információkért és az együttm ködésért. Szeretnék Önnel akövetkez héten újra beszélni, hogy lássam, hogy haladnak a dolgok, az általunkvágyott változások hogyan m ködnek és milyen más részekkel kell beszélnünkmég.. Most megkérném, hogy menjen vissza, ahonnan jött. Nagyon köszönjükegyüttm ködését. Semmi szükség arra, hogy meghaljon Jenniferért, azért, hogyjobbá tegye életét. Meggy z désem, hogy jelenléte mindig nagy segítség leszszámára.Most visszafelé számolok háromtól és lassan éber lesz.Érdekes volt ugye?P: Ohh, az volt. Úgy éreztem, mintha mélyen belülr l jött volna, izolálva volt ésmintha csak mellette léteztem volna, mintha a részt Ön m ködtette volna. 12
  13. 13. T: Nos úgy gondolom, megértette, amit gondoltam, hogy ezek a részekhasznosak lehetnének az Ön számára.P: Igen. Bármi jött, én csak vettem, ami jött, meglepett. Olyan volt, mintha nemitt lettem volna, amint reagálok. Jó érzéseim vannak err l a kezelésr l. Úgyérzem, valami fontos történt.T: Természetesen bizonyos megértés megtörtént ez nagyon fontos els lépés Aviselkedésben bekövetkez változások fogják bebizonyítani, mennyire volt ezhasznos. Gyakran a változások gyorsan megtörténnek. Lehetnek visszaesések arégi viselkedéshez, mert a régóta fennálló rossz szokások nehezen változnak.Talán néhány valódi változás megtörténik ezen a héten.P: Talán egy valódi megkönnyebbülés, hogy a részemnek nem kell meghalnia.Mindaddig, amíg úgy érzi, részem lehet, értem dolgozik, nem ellenem. Pokolnyienergia van benne, kedvelem t, mókás..Negyedik kezelésre (második ego-state) Jennifer boldogan és jó érzésekkelérkezett. Elhatározta, hogy megszakítja szerelmi kapcsolatát és annak ellenére,hogy döntése után rosszul érezte magát, nem ment inni, mint ahogy ezt máskortette volna. Beszámolt arról is, hogy sokkal nyíltabban viselkedik másokkal.Elmondta, hogy hirtelen elsírja magát, minden ok nélkül és ez aggodalommaltölti el. Hipnózisban megszólítottam a sírást okozó részt: Melankólia válaszolt.Jennifer 5 éves korában jelent meg ez a rész, amikor szülei részegesveszekedései sok problémát jelentettek és a rész segített a rossz érzésekkioldásában. El lett fojtva és csak ritka esetben tudta ezt a tiltást áttörni. Ilyenkoraz érzés nem illeszkedett az éppen történ eseményekhez. Meger sítettemMelankóliát, hogy m ködése nagyon értékes, de értékének fontos részét elveszti,amikor az érzés nem megfelel id pontban jelenik meg. Melankólia megígérte,hogy nem jön alkalmatlan id pontban el , ha Jennifer megígéri, hogy hagyjamegjelenni az érzelmet a megfelel helyzetekben. (Az alkalmatlan id pontbanmegjelen sírás többször nem jelentkezett).Ötödik kezelés: Jennifer egy rossz hétr l számolt be. Visszaesés történt, kokaintés alkoholt fogyasztott. Hipnózisban a megszólított rész, mint Keménységnevezte meg magát. A Keménység Jennifer életében el ször négyéves korábanjelentkezett, hogy a családi problémákat segítse kezelni. A rész, úgy gondolta,hogy Jennifer nem képes megküzdeni a családi problémákkal, csak akkor, hakemény lesz. Gratuláltam a résznek, hogy segített Jennifernek a koraibbéletszakasz sok nehézségével, de rámutattam a keménység és er köztikülönbségre és megkértem, hogy a jöv ben inkább az er re lesz szükség és ezen 13
  14. 14. a módon segítse Jennifert. A rész megértette és megígérte a változást a segítésmódjában.Hatodik kezelés: Jennifer pozitív változásról számolt be. Hipnózisban a„Kölyök” jelentkezett és elmondta, attól fél nem lesz hely számára Jenniferéletében. Kifejeztem megbecsülésemet a vidámságért és örömért, amit a Kölyökhozott Jennifer életébe és biztosítottam, hogy mindig lesz számára hely, ha amegfelel id ben jelentkezik.Kilencedik kezelés: Hipnózisban felvettem azzal a résszel a kapcsolatot, amelyikhomoszexuális akart maradni. A rész „Leszbikusnak” nevezte magát és Jenniferötéves korában jelent meg, jelezve a súlyos pszichopatológiai történéseket. Apjafiúgyermeket szeretett volna, de kiderült, hogy soha nem lehet fiú gyermekeörökl d betegsége miatt, így kisebb lányát kezdte fiúként nevelniLeszbikus segített Jennifernek, hogy apja elvárásának eleget tegyen.Jennifer anyja, mind testileg, mind érzelmileg fejletlen volt és Jennifervágyódott a n i szeretetre és érzelmekre. A homoszexualitás segítette ezt avágyódást megvalósulni. Szüksége volt táplálásra és támogatásra és úgygondolta, ezt egy férfit l soha nem kapja meg. Jennifer gy löletet alakított kiapja iránt és úgy gondolta, ha leszbikus marad, akkor bosszút áll apján.Hipnózisban megkíséreltem kapcsolatba kerülni, azzal a résszel, amelyikheteroszexuális akart lenni. Ez a rész „Jenni” volt. Jenni Jennifer f iskoláséletében jelent meg és segített neki, hogy egyre több n i tulajdonságot ésviselkedést próbáljon ki. Jennifer rövidesen szerelmes lett egyik professzorába,aki n ként kezelte és nagyon élvezte ezt az állapotot.. Néhány kezelés utánközös megegyezéssel befejeztük a terápiát, azzal a megállapítással, hogyJennifer jelentkezik, ha szüksége van pszichoterápiás segítségre.Megbeszélés:Felmerül az a kérdés, hogy a hipnoterápia alatt vajon nem a szuggesztió alegfontosabb jelenség, ami gyógyít és más tradicionális terápiánál nemugyanerr l van-e szó, csak egy lassabb folyamatban történik a változás. Sokakáltal megfigyelt jelenség, hogyha a terapeuta szuggerál egy emléket, a pácienskés bb úgy emlékszik, hogy az az saját emléke. Lehetséges az is, hogyha aterapeuta ismétl d en hasonló értelmezéseket ad: „szexuális intim helyzetekbenfeleségével átéli azt a gyerekkori vágyát, hogy szexuálisan együtt legyenanyjával” a páciens hajlamos arra, hogy azt egyre jobban elhiggye, holott nem isvolt igaz. (emlékezzünk az imprinting jelenségre: a terapeuta létre tud hasonlóthozni/. Ha a terapeuta így folytatja: „Egyszer, amikor már eléggé átdolgozta ezt,megszabadul a tünett l. A páciens követheti a szuggesztiót és meggyógyulhat. Agyógyulás csak tapasztalati bizonyíték és nem bizonyítja egyértelm en a 14
  15. 15. teoretikus feltételezéseket. Úgy találjuk számtalan esetben, hogyha a traumátfeltárjuk és a kísér érzelmi állapotot visszaidézzük és csökkenteni, vagyfeldolgozni tudjuk, a páciens javul. Maga Freud is így hitte, amíg használta ahipnózist. Az a tény, hogy a technika kevésbé m ködött Freudnál, lehet annakkövetkezménye, hogy Freud páciensei nem a reális traumához regrediáltak,hanem a Freud által feltételezett, de nem reális traumák átélésesikertelenségekhez vezetett.Az ego-state terápia átélheti a traumát, de új megoldások kialakulását is segíti ésitt különböz viselkedés változtatás is történhet már terápiás technikákkombinálásával. A pozitív változásokat pedig a reális élethelyzetekben valógyakorlás és mérhet pozitív változások visszaigazolhatják.A Rész eltávolítása az ego-state terápiának az alapvet célja, hogy integrálja akülönböz részeket a személyiségbe, mégis el állhat az a helyzet, hogy egyveszélyes részt eliminálnunk kell. Ezt a lépést csak akkor tudjuk megtenni, ha aterápiás kapcsolat ezt elbírja, és a páciens szándékolja ezt a változást. A páciensszándéka ellenére semmilyen hipnózis technika nem tud tartós eredményt elérni.Amint azt fentebb bemutattuk az ego állapot terápia egy dinamikusmegközelítés, amely során egyéni, család és csoport módszereket használunk,hogy az egyénen belüli self családot alkotó ego állapotok közötti konfliktusokatmegoldjuk. Habár ezek az ego állapotok megszokott körülmények közöttrejtettek, kivéve a többszörös személyiség eket, hipnózissal aktivizálhatók éshozzáférhet vé válnak a terapeuta számára. A terápiás munkához módosulttudatállapotban felhasználhatók a viselkedésterápia, a kognitív terápia, adinamikus terápiák és a humanisztikus módszerek is.A többszörös személyiség ek leghatékonyabb gyógyítása az integráció, nem afúzió. Ha a fúziót er ltetjük, az valószín leg instabilitást és újra disszociációtokozhat. Sokkal hasznosabb megközelítés, ha pácienseinket visszavisszük adifferenciációs, és disszociációs folyamatok mentén, olyan módon, hogy a rigidhatárokat csökkentjük, kisebbítjük a konfliktusokat az ego állapotok között,bels leg megismerjük az ego állapotok szükségleteit, támogatjuk az érettmegértést a részek közötti bels kommunikációban. Hasonlóan, ahogy aztcsaládterápiában tesszük. Nincs szükség arra, hogy küzdjünk az ellenállásokkal,amelyeket a különböz ego állapotok felmutatnak, hogy fenntartsákazonosságukat és létüket, egy elkülönültséget, amely normális, adaptívdifferenciálódáson megy keresztül a terápia során. Felismerjük az eredetiszükségszer séget, de átfordítjuk egy konstruktív irányba, azáltal, hogy eredetiidentitásukat nem kérd jelezzük meg, de fokozzuk az ego részek közöttikommunikációt. Nem a fúzióra törekszünk, hanem az integrációra, mint ahogyaz az egészséges személyeknél történik a szocializáció során. Azok az egoállapotok, amelyek kognitíve eltérnek egymástól, és ellentétes célokkal bírnak, 15
  16. 16. gyakran konfliktusokhoz vezetnek. Amikor ezek a részek nagyon energetizáltak,és rigid, átjárhatatlan határokkal bírnak, létrejöhet a többszörös személyiség.(MPD). Az ego állapotok közötti konfliktusok rendszerint rejtettek.Manifesztálódhatnak szorongásban, depresszióban, vagy számtalan neurotikusés szomatikus tünetben és kóros viselkedésben. Az egymással verseng egoállapotok spontán módon nem jelentkeznek, hipnózissal kell megjeleníteni ket.A terápia egy bels egyezkedés, amelyet alkalmazhatunk közvetlenül,viselkedésterápia, lereagáltatás, vagy analitikus gyógyítás formájában,rendszerint módosult tudatállapotban.Nagyon fontos, hogy a terapeuta ne hozzon létre m termékeket, mert a kell enhipnábilis betegek sok mindent létrehozhatnak a terapeuta kedvéért.. Nem fontosminden ego állapotot kikutatni a terápia során. Az ilyen keresgélések csakm termékekhez vezetnek. Az a fontos, hogy feltárjuk azokat az ego állapotokat,amelyek a terápiás problémát hozzák létre és feltárjuk ezen ego állapotokszükségleteit és konstruktív módon kielégítsük azokat.Ezen szükségletek kielégülését sokszor éppen egy ellentétes viselkedésakadályozza meg. Például gyakran egy büntet rész éppen egy támogatószükségességgel bír. Pl.: „Bántanom kell, vagy a világ még jobban bünteti.” Azilyen konkrét, gyerekes gondolkodás nagyon tipikus A gyermek, amelyiksúlyosan traumatizált volt disszociált és egy rész megmarad, mint egy egoállapot a feln ttön belül is és most is úgy gondolkozik, mint a trauma idején. Azid megállt az ego állapotban. Az ilyen ego állapotnak szükséges, hogymegtanuljon egy konstruktívabb viselkedést, hogy az egész személyiséget védje.A dependens ego állapotokat gyakran táplálni kell bels folyamatoksegítségével, amelyeket a terapeuta tudatosan kielégít. A szül ego állapotoknakgyakran adaptívabb viselkedést kell elsajátítaniuk, hogy szül i céljaikatmegvalósítsák. Pl.: „Szeretném, ha ezt megvalósítanád” nem a szidás alegmegfelel bb forma ennek elérésére. Rendszerint ezek a szül i ego állapotoknem kell en érettek. Rendszerint gyerek ego állapotok és megpróbálnak úgycselekedni, mint az eredeti szül k, amelyek introjektálódtak, amikor a páciensgyerek volt és ennél fogva gyerekként gondolkoznak a feln ttön belülMaradványai annak a kislánynak, aki anyja ruhájában járt és utánozta annakmimikáját.Számtalan módja van az ego-state terápia elkezdésének. Egyszer módja aterápiának, ha létrehozzuk a módosult tudatállapotot a páciensnél. Akár egymegszokott indukcióval, akár a progresszív relaxációval, vagy az AT alapfokasegítségével, vagy bármilyen más módon.. (Végül is a hipnózis egy módosulttudatállapotban végzett terápiás beavatkozás, hogy elérjük a bels er forrásokatés ez többféle módon megvalósulhat). Ha létrejött a módosult tudatállapot,mondhatjuk: „Szeretnék azzal a résszel beszélni, amely létrehozza ezt aviselkedést, vagy állapotot, de ha nincs ilyen rész, az sem baj.” A kés bbiekben 16
  17. 17. vigyázzunk, hogy ne hozzunk létre m termékeket, a felhasznált anyag mindig azéber állapotban gy jtött explorációs anyagra épüljön. A m termékek nagyontörékenyek és átmenetiek, mert nem igaz, nem valódi múltbeli vagy jelenbeliélményekre épülnek, hanem a terapeuta m termékei. A terápia soránkigyomlálásra kerülnek a beteg által és segítségével.Gyakran egy szobát hallucináltatok, ahol a páciens egy kényelmes székben ül ésén is ott ülök egy másik székben és figyeltetem a pácienssel az ajtót, hogy lássa,ha bárki belép. Másik kevésbé szuggesztív módszerem, hogy megkérdezem ahipnózisban lév pácienst: „Kíváncsi lennék, vajon miért fáj mostanában annyita feje?” Vagy tovább próbálkozom: „Tudna-e valaki valamit mondani err l afejfájásról?” (vagy bármilyen más tünetr l). Ilyenkor egy ego állapot gyakrantud err l valamit mondani.Bárhová merészkedünk hipnózisban, elkísérem a pácienst, hogy ne érezze magátegyedül és elhagyottnak. Gyakran használok asztal immaginációját, ahol apáciens és én együtt ülünk és kommunikálunk azzal, aki belépett a képzeletbeliszobába és elkezd dik egy bels dialógus. Gyakran az ego állapot egy testitüneten keresztül fejezi ki magát, ami lehet pl. fejfájás. Az emberi elme úgyt nik határtalan sokszín ségben képes magát kifejezni és megvédeni.Ha szükséges, a személyiség olyan részével is kapcsolatba tudunk kerülni,amely nem „egoizált”, amely, mint egy megfigyel m ködik és nem mint egyérzelmileg bevonódott rész. Ez a rész információkat adhat a bels viszonyokról,kulcsokat adhat a folyamatokhoz, képes visszavinni a pácienst a fontoslereagálásra és feldolgozásra váró traumákhoz. Lehetséges, hogy ezzel a résszelcsak az új jelzéseken keresztül tudjuk felvenni a kapcsolatot, ugyanis nemminden ego állapot hozzáférhet verbálisan. Lehetnek néma ego részek,amelyekkel, az ujj jelzésekkel kommunikálhatunk, más részek pedig aszomatizáción keresztül jeleznek, alakot is ölthetnek, mint ideál, én, stb, Pl. azegyik páciens része megjelent, mint egy tavacska istenn je, aki segítette akicsiket és gyengéket. Az ilyen vizualizációk gyakran mellékterméknekt nhetnek a terápia folyamán, de ha a terapeuta nem szuggerált ilyen fantáziákat,akkor ezek az alakok valódiak a páciens számára. Az olyan személyek, akikelhanyagoltak voltak gyermekkorukban a gondoskodó terapeutátintrojektálhatják és létrehozhatnak egy idealizált ego részt.Nagyon fontos, hogy a terapeuta elfogadó és felnöveszt legyen és tudjongyerek nyelven kommunikálni a részekkel, ha azok a gyerekkorban fixálódottego részek. Fontos, hogy a gyógyulás a páciens mély struktúráiból jöjjön és haez jól m ködik, a részek integrálódnak és a self család részei jól érzik magukat,akkor a terápia nagyon hatásos lesz. 17
  18. 18. EGO STATE THERAPYl./ Magyarázd el a páciensnek a koncepciót, miel tt elkezded a hipnózist.2./ A hipnotikus indukció után a speciális viselkedést, vagy érzést okozó résztkérd meg „Szeretnék beszélni azzal a résszel, amelyik okozza Önnek a.....Amikor a rész megvan, kérem, hogy mondja, itt vagyok”.3./ Amikor a rész jelzi a jelenlétét, köszönjük meg és kérdezzük? „Mi a nevedrész?” (Megkérdezhetjük a nemét is, ha ez nem t nik ki a nevéb l).4./ Kérdezd meg mennyi id s volt a páciens, amikor a rész megjelent,megszületett. A személyes névmások megfelel használata segíti a disszociációt.Mennyi id s volt a p. (mondjuk a nevét), amikor ÖN, (Te) megszületett?Megjegyzés: az ego állapot rendszerint fiatal és így egyszer nyelvethasználjunk.5./ Kérdezzük meg, mi történt a személlyel, amikor a rész megjelent és esetlegsegítette a p. a problémás helyzet megoldásában.6./ Ha lehetséges, próbáljuk meghatározni mi volt a rész célja:” Igy Ön ott volt,hogy segítsen neki /büntetni, vigasztalni magát/, így van?7./ Adjunk jelzést a cél fontosságára, értékére, határozzuk meg pozitív értékeitújra.8./ Javasoljunk a szándék fenntartására jobb viselkedéseket és kérjük fel a résztaz új viselkedés kipróbálására, kérjük meg az együttm ködésre.Ha a rész vonakodik, javasoljuk, hogy az új viselkedést csak egy hétig próbáljaki, hogy megtudja, hogy m ködik.9./ Köszönjük meg a résznek az információkat és az együttm ködést ésbiztosítsuk, hogy a következ találkozáskor leellen rzzük, hogy sikerültek azel z terápiás óra változásai. Aztán mondjuk neki: ”Most talán visszamehetneoda, ahonnan jött”.1O./ Hívjuk vissza a p. „Amikor visszaszámolok háromtól, az egész személyéber lesz és mindenre emlékszik, és nagyon kellemesen érzi magát”. 18

×