Daubner Béla - A Regresszió Pszichoterápiás Felhasználásának Integratív Lehetőségei
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Daubner Béla - A Regresszió Pszichoterápiás Felhasználásának Integratív Lehetőségei

on

  • 1,312 views

Daubner Béla - A Regresszió Pszichoterápiás Felhasználásának Integratív Lehetőségei

Daubner Béla - A Regresszió Pszichoterápiás Felhasználásának Integratív Lehetőségei

Statistics

Views

Total Views
1,312
Views on SlideShare
1,312
Embed Views
0

Actions

Likes
1
Downloads
26
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Daubner Béla - A Regresszió Pszichoterápiás Felhasználásának Integratív Lehetőségei Daubner Béla - A Regresszió Pszichoterápiás Felhasználásának Integratív Lehetőségei Document Transcript

  • Daubner Béla A regresszió pszichoterápiás felhasználásának integratív lehet ségeiHaladási vagy fejl dési iránnyal rendelkez pszichés folyamatokban regresszió névvel jelölika visszatérést a személyiségfejl dés egy-egyszer már elért fejletségi szintjér l egy korábbidifferenciálatlanabb fejletségi szinthez.Topográfiai értelemben véve, a regresszió - Freud szerint - pszichés rendszerek egymásrakövetkez sora mentén megy végbe, amelyeken az izgalom a fejl dési iránnyal ellentétesenhalad.Id ben nézve a regresszió egy genetikus sorrendet feltételez, és a szubjektumnak fejl désemár túlhaladott állomásaihoz (libidófejl dési szakaszokhoz, tárgykapcsolatokhoz,azonosulásokhoz stb.) való visszatérést jelöli.Formailag a regresszió az összetettség, a strukturáltság és a differenciáltság szempontjábólalacsonyabb szint kifejezés- és viselkedésmódokhoz való átmenetet jelenti. A regressziósorán a gondolkodásnak, a tárgykapcsolatoknak és a viselkedési struktúráknak korábbifejl dési fokra való visszatérése történik meg rövidebb vagy hosszabb id re. A libidó egykorábbi szervez dési formához tér vissza. Ez lehet tárgy regresszió, libidófejl dési regresszió,valamint az én fejl désében bekövetkez regresszió.A regresszió összefügg a fixációval, ha a fixációt beírásként értelmezzük, akkor a regressziótúgy értelmezhetjük, mint ennek a már meglev „beírtnak” újbóli m ködésbe hozását.Hívhatjuk ezt a jelenséget úgy is, hogy visszatérés a „szekundér v. másodlagos gestalthoz”. Amásodlagos gestaltok élményeink teljessé tevésére tett kísérleteink: ha valamilyenszükségletünk kielégítése akadályba ütközik, mivel a befejezetlenség élménye nehezentolerálható, valamilyen helyettesít szerep kielégítéssel az élmény mesterséges lezárásárakényszerülünk (pl. kontaktusfelvétel helyett evés). Az ilyen mesterséges lezárás rövidtávúfeszültség-oldást eredményez, az egyénnek azonban végs soron újra és újra meg kellismételnie a folyamatot. Az id múlásával ezek a másodlagos gestaltok egyre jobbanrögzülnek és rendszerint érzékelésünk, gondolkodásunk, érzéseink és viselkedésünkmeghatározott menetévé szilárdulnak. A „rögzült” perspektíva részben a rögzült vágyak,kielégítetlen szükségletek és zavaró élmények jelen tudatunkon kívülire zárására is szolgál(elfojtás és a fixáció). 1
  • A regresszió jelenségét érdemes a kognitív megközelítés oldaláról is megnézni. A klinikaipszichológia kognitív irányzata eltér en a kognitív tudományok más alkalmazott területeit lnem tisztán a megismerés folyamatait, sokkal inkább a kogníciók és emóciók kapcsolatánakszabályait és m ködési feltételeit vizsgálja, mivelhogy az emocionális zavar mindenpszichiátriai kórkép kardinális tünete.A kognitív séma elnevezést tapasztalati tudásunkat tömörítô ismerettömbök megjelölésérehasználjuk. Ezeknek az el vételezett ismeretmintáknak az a fontos funkciója, hogyszabályozza a megismerési folyamatot. Beck a kognitív séma információ-szervez funkciójáthangsúlyozza, amely szerint az alkalmas arra, hogy a környezetb l származó ingerekfeldolgozásának és konceptualizálásának a módját meghatározza. Más szerz k a kognitívsémák szerepével kapcsolatban kiemelik, hogy segítségükkel nemcsak felfogjuk, hanemújraalkotjuk a valóságot és ezáltal a valóság egyéni leképez dést hozzuk létre.A fejl dési szemlélet képvisel i a hangsúlyt a tudásszervez dés folyamatára helyezik. Ez ajellegzetes önorganizációs folyamat, amely a környezettel folytatott intenzív interakció soránformálódik és módosul olyan mentális m veletek útján zajlik, mint a megértés,jelentéstulajdonítás, belátás. A kognitív sémák megismerése a nyelvi produktum segítségévellehetséges, bár az implicit tudás csak részben fejez dik ki a nyelvi szimbolizációsfolyamatokban. A kutatók egyetértenek abban, hogy a kognitív sémák hierarchikusanelrendezett struktúrák, amelyek információtartalma eltér . A „negatív automatikus gondolat –hiedelem rendszer – séma” struktúra alapvet en befolyásolja viselkedésünket és patológiásrészének átalakítása alapvet en feltételezi a viselkedés változást és a személyiség változást.Az információ feldolgozásában kognitív alrendszerek kölcsönös interakcióját feltételezzük(Interactive Cognitive Subsystems, ICS). A rendszer m ködése területspecifikus alrendszerekkölcsönhatásán alapul. A koncepció szerint információk feldolgozásának totáliskonfigurációját mindig az alrendszerek aktuálisan létrejöv interaktív kapcsolatai határozzákmeg, amelyet az információ-bemenet szabályoz.Az információszervez dés legmagasabb szintjén az ingermodalitások specifikusreprezentációi jelennek meg, létrehozva az aktuális, egyedi és egyszeri élménymin séget.Ennek a területspecifikus információszolgáltatásnak a végs eredménye az aktuálissémakonfiguráció létrejötte. Egy adott alrendszer szerepe a sémaképzésben függ a külsingerhatástól, az alrendszerek memo-tárainak aktivitásától, vagy egy másik alrendszerinformációszolgáltatásától és természetesen attól a kölcsönhatástól, amely az alrendszerekközt aktuálisan megvalósul. Az információ feldolgozása az alrendszerek szintjén a korábbi 2
  • tanulási tapasztalatok programjának megfelel en történik, így az aktivált tudástartalomhordozza az egyéni tapasztalatok lenyomatait.A kognitív struktúrák kialakulása a személy aktivitást feltételez megismerési és tanulásifolyamatának terméke, amelyek során a kognitív szervez désben önorganizációs folyamatokzajlanak le. A terápiás intervenció a realitástesztelésen alapul, a kliens a terapeutasegítségével szembesül tapasztalataival, és ennek ismeretében korrigálja a környezetével ésönmagával kapcsolatos értékel -min sít automatikus gondolatait. A konstruktivistaszemlélet szerint a fejl déssel összhangban alakulnak ki és változnak a kognitív struktúrák. Akognitív szervez dés saját dinamikája határozza meg a változások tendenciáját. A terápiásstratégia támadáspontja a fejl dés során létrejött mélystruktúrák módosítása, vagy újalapsémák generálása. A konstruktivista szemlélet feltételezi a terápiás stratégiatámadáspontjának kiszélesítését, a fejl dési kognitív struktúrák átalakítását célozza meg ésezzel a terápiás módszerek alkalmazhatóságának a körét is kiszélesíti.Végül is kijelenthetjük, hogy a fejl dési sémák átalakításán keresztül érvényesül a terápiáshatás. A terápiás intervenció a séma kognitív-affektív komponensét éppúgy figyelembe veszi,mint a viselkedéses szintet. A koncepció az affektív reakciókat nem tekinti másodlagosnak,hanem az élmény integráns részének. A maladaptív kognitív struktúra beazonosítása során akritikus érzelmi-affektív állapot indukálása fontos lépés a terápiás folyamatban, mert ezáltallehet elérhet vé tenni az átalakítani kívánt kognitív struktúrákat. Ez lényeges különbség ahagyományos kognitív terápiás szemponthoz viszonyítva. Young hangsúlyozza, hogy azemocionális reakció fontos jelzése a maladaptív sémák elérhet ségének, ezért a terápiásintervenció részét képezik a felkavaró élmények, álmok, imaginatív tartalmak megbeszélése.Minél intenzívebb az emocionális reakció, annál valószín bb, hogy az adott kognitív sémafontos szerepet kap az információ feldolgozásában. Vannak azonban másodlagos sémák is,amelyek emocionálisan kevésbé terheltek.Young sémamodellje szerint a maladaptív, rögzült sémák a kognitív transzformációsfolyamatok középpontjába kerülhetnek olymódon, hogy a személy vagy azonosul velük, vagyelhárítja azokat. Ezen a ponton közelít a koncepció a mélylélektani jelenségvilághoz, ugyanisfeltételezi a tudattalan elhárító magatartást a kognitív sémákhoz való viszonyban, ígymegkülönböztet sémát fenntartó, elkerül és kompenzáló viselkedést. Az önsorsrontómagatartásban például a séma mindenáron való fenntartása és meger sítése a cél, a séma-kerül magatartás pedig felismerhet a sémával kapcsolatos intenzív érzelmi állapotokelkerülésével, vagy a tünetképz dés hátterében. 3
  • A fejl dési kognitív struktúrák vizsgálata során nem kerülhet el a selfre vonatkozó és akörnyezethez való viszonyt reprezentáló kognitív mintázatok módosítása, ezért a kliens ésterapeuta közti kapcsolat része a terápiás munkának. A terapeuta egy olyan modell, amely amaladaptív kapcsolati mintát kedvez irányba befolyásolja. A terápia lényege azonban akognitív sémák átstrukturálása, amely azt jelenti, hogy a tapasztalatok tükrében átvizsgálják áta sémák érvényességét. A terápiás intervenció kofrontatív és edukatív jelleg . A terápia épít akliens racionális ok-okozati kapcsolatokat figyelembe vev belátására a sémam ködéskedvez irányú befolyásolása során. A terápiás hatás az aktuálisan m köd séma-konfigurációm ködésének a befolyásolása. A teória szerint minden olyan terápiás lépés eredményes,amely szélesebb szemantikai kontextust vesz figyelembe és ezen belül speciálisviszonylatokat vagy elemeket változtatja meg úgy, hogy általa a rendszer m ködésétmódosítja. Az ICS modell szerint egy új koherens szemantikus csomagot kell létrehozni amaladaptív gondolatok kioltása helyett. A terápia során a séma kognitív, affektív ésviselkedéses elemeket s rít prototípusos jelentésszintjét kell megváltoztatni. Ennekérdekében a terápiás intervenció specifikus területeket céloz meg és ezen keresztül generálja aváltozást a sémán belül. Az ICS modell szerint tehát az általános jelentéskomplexumotképvisel kognitív sémák átalakítása a terápiás hatás alapját képezik és tulajdonképpenminden terápiás beavatkozás ezt a célt szolgálja.A kognitív terápia egyes lépései is ennek az elképzelésnek az alapján magyarázhatók. Areframing technika (NLP) például a séma szemantikus kontextusát alakítja át a tartalmiátkeretezés vagy a kontextuális hatás megváltoztatása formájában. A kognitív terápia„viselkedéses” elemei, az u.n. próbacselekvések - a koncepció szerint- nem azért fontosak,mert evidenciaként szolgálnak a specifikus el feltevések kipróbálása során, hanem azért, merta maladaptív kognitív sémával inkompatibilis jelentéstartományt aktiválnak. Például, havalaki gátlásait leküzdve lép be egy frusztrációs helyzetbe új tapasztalatokat gy jt, akkor agondolkodásmódja változik meg a helyzetr l. De a sémakonfiguráció megváltoztatásárahatékony lehet az irányított imagináció. Itt nem maga az imagináció az ami hatékony, hanemez a fellazult érzelmi állapot különösen alkalmas arra, hogy a kognitív mintázatba új elemeketlehessen bevinni az imagináció segítségével. A traumatikus élmény imaginációja soránjelentkez érzelmi reakciójelzés arra, hogy magasan szervezett jelentéskomplexumokelérhet kké váltak és készek a változásra. Terápiás hatékonyság tehát nem a katarzissal,hanem a kognitív átstrukturálással függ össze. Például, ha csak vizuális reprezentációkaktiválódnak az értelmi reakciókat is kiváltó implikációs szint elérése nélkül, akkor nincs 4
  • terápiás hatás sem. Hasonló vonatkozik a próbacselekvések szintjére, ahol az újkontingenciákkal való szembesülés intenzív érzelmi megterhelessél párosul.A pszichoterápiás beavatkozásnak a személy problémamegoldó stratégiáit kell er síteni,amely az esemény perzisztenciáját és averzívitását enyhíti, egyidej leg pedig er síti akontrollálható folyamatokat.Pszichoterápiás módszerek a regresszió felhasználásában:Az elfojtott emlékek, fixációk vagy másodlagos gestaltok, maladaptív sémák pszichoterápiásmegoldására sokféle módszer és módszerkombináció alakult ki. Az elkövetkez kbenismertetésre kerül módszerekben az a közös, hogy részben vagy teljesen módosulttudatállapotban (hipnózis) történik a pszichoterápiás tevékenység. El ször a KatathymImaginatív Pszichoterápiában (KIP) használatos affekt-asszociációs technikát ismertetném.KIP: mélylélektani, pszichodinamikai alapokon nyugvó imaginatív pszichoterápiás eljárás. Akatathym kifejezés a tudattalan eredet affektus telített, emocionálisan megélt, szimbolikustudattartam projekciójára utal. Az imagináció a korai képi gondolkodásba való regressziótjelenti. A képi élmény tudattalan tartalmakat emel a tudatba. Ezek a szimbolikus, tudattalan,tudatel ttes tartalmak, vagy tudatossá válhatnak az átélés és a képi síkon való feldolgozásáltal, vagy a képeknek és emócióknak az utólagos feldolgozása asszociációkkal dúsítvafeldolgozható. Ez lehet vé teszi épp úgy a korai emocionális deficitek feltöltését, mint aszemélyiségszerkezetnek egy utólagos érését, és a konfliktus feldolgozásának a képi síkon (aterápiás folyamat els szintje) való elvégzését.Az affekt-asszociációs technikát középfokon használjuk, amikor a célkit zés más, mint azalapfokban. Cél az elnyomott, tudattalanított tartalmakkal kommunikációba és konfrontációbalépni, megtanulni bánni velük és integrálni ket a személyiségbe. Átélni, átszenvedni,átdolgozni, felismerni, megoldani és integrálni. A konfliktust el ször láthatóvá kell tenni aképben, és amikor leolvasható akkor strukturálással rögzítjük rajta a páciens figyelmét éskonfrontáljuk a képi megjelenéssel. A szimbólum konfrontáció során a strukturálássallépésenként közömbösítjük a képben megjelen szimbolikus patológiát, amely így átélhet véválik, az ellenállások fokozatosan feloldódnak és az énbe integrálódnak. Az affektussaler sen telített és archaikus szimbólum alakok intenzív módon elfojtott, regresszió hatása alattálló tárgykapcsolatok metaforaszer megjelenít dései. 5
  • A szimbólum konfrontáció alatt létrejön valamilyen indulat, érzés. Az indulatot, érzéststrukturáljuk (hol érzi pontosan a testében, miként, hogyan). Miután a páciens átéli azindulatot vagy érzést, és azt pontosan lokalizáltattuk a testében, (leíratjuk az érzésnek aqualitásait, színét, kiterjedését, konzisztenciáját, tapintását stb.) visszaküldjük a pácienst azindulat, érzés, mint híd segítségével korábbi életkorba (affekt-bridge). A létrejöttkorregressziós érzést és felidéz dött regresszív emléket újra strukturáljuk, újra átéletjük, majdkövetkezik a terápiás fázis - hogyan szerette volna, milyen megoldást szeretett volna,megkérjük a pácienst lépjen be a képbe feln ttként és segítsen annak a kisgyereknek ebben anehéz helyzetben. Az érzelmi híd nem mindig vezet el a legkoraibb problémás helyzethez,konfliktushoz, ilyenkor tovább folytatjuk a lehet legkoraibb helyzethez, amikor az érzésmegjelent. A korregresszió ilyenkor többlépcs s folyamat, de mindig az érzelmi hídonvezet dik. Ahogy az ellenállások feldolgozódnak úgy kerülünk egyre koraibb problémákhoz(ne ijedjünk meg ha az érzelmi híd egy esetleges el z élet vagy a magzati lét élményét tárjafel ). A korai élmény átélése és annak átdolgozása után térjünk vissza az eredeti kiindulásihelyzethez, és ha sikeres volt az affekt-asszociációs próbálkozás az eredeti képben a változásmegjelenik, visszatükrözve a mély-struktúrában létrejött változást. Ezzel a technikával végülis a szimbólum konfrontáció által fellép indulat, elfojtott emlék újra átél dik és átíródik,lehet séget adva a katartikus átélésre. Az aktuális érzelmek segítségével létrehozott regressziósegítheti a konfliktus keletkezésénél létrejött lehasított és elfojtott érzelem átélését és így akatartikus élményen keresztül a gestalt záródik, a másodlagos gestalt els dlegessé alakul és azismétl dés megsz nik, a maladaptív séma átalakul. A regresszív élmény terápiás átdolgozásaután az adaptívabb viselkedés kialakítása is megkezd dik a fent ismertetett módon.Tekintsük azonban nagyon fontos terápiás alapszabálynak, hogy bármilyen technikaikombinációt használunk, a terápia vonalvezetése dinamikus és a történések megértése adinamikus gondolkozáson alapul.A másik nagyon hatékony regresszióval dolgozó technika az „ego-state” „én-állapot” terápia.Federn amerikai pszichoanalitikus ismerte fel, hogy a személyiség nemcsak egyszer en azérzékelés, a kogníciók, érzelmek, és indulatok összessége, hanem ezek egységbeszervez dnek, amelyeket „ego-state” - eknek nevezett el. Watkinsék szerint az ego-állapotmindazon viselkedések, érzékelések és élmények összességéb l áll, amelyekösszerendez dnek és egységet képeznek. Ezek a részek határokkal rendelkeznek és részbenvagy teljesen átjárhatók egymás számára vagy éppen átjárhatatlanok. A részek 6
  • aktivizálódhatnak és a személyiség viselkedésében megjelenhetnek, id nként patológiásviselkedést mutatva.Hipnózist használva a terapeuta közvetlenül képes a részekkel kommunikálni. Feltárhatjuk,hogy mikor keletkeztek, mi hozta létre ket (korregresszió) és mit próbálnak megvalósítani.Amit megpróbálnak megvalósítani az rendszerint dicséretre méltó dolog, de módszereik sokkívánni valót hordozhatnak. A létrehozott disszociáció után a részekkel eleinte külön - különdolgozunk, majd megpróbáljuk azokat integrálni az egész személyiségbe (ugyanezt az NLP-ben reframingnak hívjuk)A következ ben egy kezelés részletet elemzünk. A páciens egy fóbiás beteg. A kezelésirészlet az Ego-state terápia és a burkolt kondicionálás integratív használatát példázza.Terapeuta (T): Ahogy egyre mélyebb a hipnotikus állapot, tágul a tudat egyre inkább képesolyan területekkel kapcsolódni, amik mélyen benne vannak a személyiségben. És ezek arészek külön – külön is képesek m ködni , és vannak olyan helyzetek, amikor a személyiségegy – egy része, ellene dolgozik a többinek, amikor olyan viselkedést hoz létre, amit a többinem szívesen fogad el . Ezek a részek id nként negatívak is tudnak lenni, valamikor pozitívakvoltak, valamikor segítettek, de most már lehet, hogy inkább gátolnak, de nem tudják ezt(reframing el készítése). És most megpróbáljuk megkeresni azt a részét a személyiségnek, azénnek, ami mögötte van a fóbiás félelmeknek. Azokat a testi tüneteket hozza létre, amelyekvalamikor biztosan védtek, biztos el re viv szerepük volt, de most már inkább gátolnak,hiszen már megváltozott sok minden, ami akkor el reviv volt az lehet, hogy gátol,akadályoz, minden jó szándékával együtt hátráltat, a mostani helyzetben inkább akadályoz.Most adjon id t magának, és megkérem azt a részt , ami felel s ezért a fóbiás viselkedésért ,felel s a szorongásért , ami megszervezi, hogy dolgokat feladjon, és ne csináljon meg , inkábbvisszalépjen , hogy a személyiségnek ez a része jelentkezzen , és ha ez a rész megvan ,mondja, azt hogy itt vagyok, adjon erre id t. Körül bel l 3-4 perc telik el, de a pácienfiziológiája mutatja, hogy intenzív bels folyamatok zajlanak.P: Itt vagyokT: Nagyon jó. Megköszönjük ennek a résznek, hogy jelentkezett, és megkérem arra, hogy ez arész adjon magának valami nevet, hogy tudjam közvetlen szólítani.P: Veszély. 7
  • T: Veszély. Megköszönöm a Veszélynek, hogy jelentkezett. És akkor megkérlek Veszély,hogy mondjad meg, mikor jöttél létre. Mikor alakultál ki Tündében. Mi történt akkor? Hányéves volt a Tünde, amikor Te a Veszély létrejöttél, megszülettél, kialakultál?P: Húsz.T: Húsz. És mi történt a Tündével, mikor létrejöttél?P: Járt egy fiúval, akit nem szerettek a szülei. Állandó veszekedés volt, hazugságok. Nagyonnehéz állapot, és kezd dtek a fulladások. A szülei nem fogadták el a fiút és t. Nem lehetettmegoldani.T: Nem lehetett megoldani. Létrejöttél Te a Veszély. És mibe tudtál segíteni a Tündének?P:. Hogy ne lehessen ismerkedni, elmenni hazulról.T: Hogy ne lehessen ismerkedni, elmenni hazulról.P: Mert így, elfogadják a szülei.T: Elfogadják a szülei. Veszély segített a Tündének, hogy otthon maradjon, hogy ne menjenel. Hogy a szüleinek megfelel módon viselkedjen. Most megkérünk téged Veszély, hogy egykicsit maradjál csöndbe, és megkérdezzük azt a részt, amit l megvédte a Veszély a Tündét ,hogy az is jelentkezzen . Az a rész, amelyik szeretett volna elmenni, amelyik szeretett együttlenni ezzel a fiúval, amelyik járta volna a saját útját, hogy ez a rész is jelentkezzen. És ha ittvan, akkor mondja azt, hogy itt van.P: Itt vagyok.T: Megkérjük ezt a részt, hogy adjon magának nevet.P: ÉletT: Élet. Jól van. És ez az Élet és a Veszély küzd egymással. Talán van bennetek valami közösis. Talán tudjátok egymást segíteni is. Minthogy id nként már tudjátok is. Mind a ketten aTündét segítitek. Mindkett tökre szükség van. Mind a ketten jót akartok. És lehet, hogytudnátok együtt m ködni. És amikor egyiktökre nincs szükség, akkor az tudná hagyni amásikat. Amikor a Veszélyre már nincs szükség, mert nincs veszély, akkor az Életfelszabadultan m ködhetne. És amikor veszély lesz, a Veszély jelezhetne. És akkor a Tündejobban tudna hallgatni rá. Sokkal ritkábban jelezne, sokkal inkább követni lehetne ajelzéseket. Valahogy úgy van, hogy a Veszély akkor is jelez, mikor nem kéne, jelezzen. És az 8
  • Élet akkor is visszahúzódik, amikor nem lenne szükséges. De talán most, hogy ígyszövetkezni tudtok egymással, tudjátok egymást segíteni a Tündéért. És most megkérem aTündét, a Veszélyt, az Életet, hogy képzeljenek el egy helyzetet, ami megtörtént például a pub– ban , ahol az Old Boys szólt, hogy érezték egymást? Mit, szolt ehhez az Élet? Mit, szoltehhez a Veszély? Megkérdezlek most a Veszély, hogy érezted magad ezen az estén? Mit éltélát?P: Nem volt veszélyes semmi sem.T: Jól van. Megkérdjük az Életet, hogy érezte ott magát?P: Minden maga az élet volt.T: Minden maga az élet. Jól van. Két rész tudta segíteni egymást. Néha azért egy – egygondolat jelentkezett a Tündében, hogy olyan furcsa, hogy nincs rosszul, néha beúszott egy –egy érzés, hogy ez máskor másként lenne. De most az Élet volt az a rész, ami adta abiztonságot és a Veszély vissza tudott húzódni. És a Tünde jól érezte magát. Megköszönjük arészeknek, hogy tudtak így együttm ködni és megkérjük ket, hogy a jöv ben is próbálják eztfolytatni. És most megkérem a Tündét, hogy képzeljen el egy helyzetet, hogy áll abuszmegállóban. Áll a buszmegállóban és figyelje meg, hogy m ködnek a részeket, hogyhajön a busz. Mit szól ehhez a Veszély? Mit szól ehhez az Élet? És hogy érzi magát a Tünde?P: A Veszély néha azt mondja, hogy ez nem jó. A buszon nem jó.T: A buszon nem jó.P: De nem mindig.T: Nem mindig.P: Tömeg van.T: Tömeg.P: És ez emlékeztet arra, amikor egyszer, egy nagyon nagy tömeg, majdnem agyon nyomott.(spontán korregresszió)T: Nagy tömeg veszélyes volt.P: A Tünde nem érti, hogy miért veszélyes.T: Mit szól ehhez az Élet?P: Hogy természetes, hogy jön a busz. Ezzel lehet eljutni bárhova. 9
  • T: Ha nagyon sokan vannak rajta, meglehet a következ t várni. Nem kell félni attól atömegt l. Az régen volt. Jól van. És ezek a részek, a jöv ben, egyre inkább együttm ködnek,mert mindegyikre nagy szükség van. Nagyon hosszú ideje szolgálják a Tündét. Most majdegy kicsit másképp. Jobban tudnak majd egymásra figyelni. A határok a részek közt,átjárhatóbbak lesznek. Tudnak egymásra figyelni. Tudnak egymásnak hinni. Tudják egymástsegíteni. Jól van. Most lassan, köszönjük meg ezeknek a részeknek, hogy segítettek, azÉletnek, a Veszélynek. Maradjatok ott a helyeteken, de egy kicsit másképp m ködjetek.Haladjatok együtt a Tünde fejl désével. Tudjátok azon a módon segíteni, ahogyan erreszüksége van. Megköszönve ezeknek a részeknek a segítséget, lassan, induljon el ide vissza aszobába. Frissen, kipihenten, jó közérzettel érkezzen vissza.A harmadik regresszióval dolgozó pszichoterápiás technika egy nagyon hatékony NLPmódszer, amit Change history-nak (történet átírásnak) hívunk. A módosult tudatállapotbanlétrehozott els kép mindig a jelenb l indul, valami problémás viselkedést állít be. A képetlehet leg minél több érzékszervi tartományban átéletjük, és a probléma vegetatív szintátélésére is törekszünk. Az átélt élménnyel, mint híddal célzott korregresszió történik és ezt azátélt korregressziós élmény átírása követi.Az alábbiakban egy történet átírását mint egy kezelés részletét mutatjuk be:A páciens kérése az volt, hogy szeretne természetesen viselkedni, és nem szoronganimindennapi helyzetekben, mint például, amikor az ellen r kéri a jegyeket. A páciens elmesélegy helyzetet. Ezt a napokban történt eseményt képzelteti el módosult tudatállapotban(hipnózis) a terapeuta. A szorongás átélése alatti testi érzéseket használva affekt asszociációtalkalmaz a terapeuta.T: Figyelj csak most erre a testi érzésre! Menj vissza az id ben, hogy honnan ismer s még eza mellkasi érzés? Mikor éreztél korábban hasonlót?P: Egészen picinek látom magamT: Egész picinek látod magad. Mégis mekkorának látod magad? (disszociálva jelentkezik azemlék).P: Másfél éves.T: Másfél éves. Mit csinálsz itt másfél évesen?P: Játszom a homokban. 10
  • T: Milyen érzések vannak benned itt a homokozóban? (a disszociált átélést asszociáltá alakítjaát a terapeuta).P: Úgy el vagyok mélyülve.T: Éppen mit csinálsz?P: Vannak ilyen kis formáim, és ezeket nyomogatom.T: Milyen érzés a b rödnek, ahogy nyomogatod?P: Jó meleg. Meg olyan nedves is (asszociálva van már az emlékbe).T: Nedves is. Milyen hangok vesznek körül?P: Természet hangok. Olyan nagy csönd van, olyan nagy nyugalom. Messzir l ugat egykutya. ..Madarak....Messze beszélgetnek. Nyugalmat érzek, elmélyültséget.T: Beszélgetnek. Nyugalom elmélyültség. Azután mi történik?P: Egyszer csak azt vettem észre, hogy bepisiltem. Nem figyeltem oda.T: Bepisiltél. Nem figyeltél oda. Milyen érzés ez, hogy bepisiltél?P: Meg vagyok ijedve, mert már jön is ki az anyám és kiabál, hogy milyen hülye vagyok.T: Mit hallasz a hangjában?P: Azt hallom, hogy nagyon haragszik rám. Hangja rikácsoló, támadó.T: Milyen testi érzés van benned?P: Meg vagyok ijedve, meg vagyok szeppenve, ezt érzem.T: Milyen érzés van a testedben? . Hol érzed ezt a „megszeppenést”P: Ugyanott szorít. Megszégyenülés.T: Már megint hibáztam. El voltam merülve. Olyan jól éreztem magam. Olyan mélyenvoltam.Gyere ki ebb l a homokozóból. Távolodjál el a képb l. ....Menjél vissza és idézz fel egy olyanemléket, amikor nagyon jól érezted magad, amikor biztonságba voltál, védett helyzetben.Nagyon jó érzések voltak benned. Minden jó volt, minden probléma elt nt. Amikormegérkeztél és ott vagy mond el hol vagy és mi történik…P: Egy ilyen nagyon régi kép ez is. Nagyapám ott ül egy kanapén, és én ott ülök mellette,vállára hajtom a fejem és simogat. 11
  • T: Simogat. Milyen érzés ez a fejednek?P: Nagyon jó érzés.T: Nagyon jó érzés. Milyen a keze a nagyapádnak?P: Jó nagy, biztonságos.T: Milyen a hangja?P: Mélyen duruzsol. Olyan nagyon nyugtató. ...együtt érz ...T: Milyen bels érzések vannak benned?P: Nagyon különös, nagyon jó. A nagyapám nem szokott így simogatni. De most ez olyanújdonság és nagyon jól esik...T: Nagyon jól esik. Jól van. Van itt valami illat vagy szag is?P: Nagyanyám f z és annak olyan kicsit foghagymás, pikáns illata van.T: Most ezzel az érzéssel menj vissza a homokozóba, de legyél ott feln ttként is, segítsél kicsiönmagadnak feln ttként! Vidd oda az összes élettapasztalatodat, tudásodat,életbölcsességedet, és segíts ennek a kislánynak, aki ott van másfél évesen, elmélyültenjátszik, körbeveszi a nyugalom és béke. Távoli duruzsoló hangok, madárhangok, érzed ahomokozó kellemes melegségét és nedvességét, és nem figyelsz oda és bepisilsz, megjelenikaz anyád, félelmet érzel a rikácsoló hangjától, ...és most segíts ennek a kis önmagadnak,feln ttként az összes élettapasztalatoddal, tudásoddal, bölcsességeddel.P: Felveszem és elmenekítem onnan.T: Nyugtasd meg önmagadat, kicsi önmagadat, feln ttként, használd az összesbölcsességedet, tudásodat, élettapasztalatodat...Adjál neki biztonságot...P: Megnyugtatom, hogy még kicsi és nem olyan nagy baj ez.T: Nem olyan nagy baj ez. Hogy adod át ezt a biztonságot, ezt a nyugalmat?P: Simogatom, megölelem.T: Használd a Nagyapád tenyerének kellemes érzéseit, nagyapád hangjának a kellemesduruzsolását (közben a terapeuta hangja is nyugodt és duruzsolva beszél, igyekszik mindenélményt, submodalitást felhasználni az élmény átíráshoz) Azt a testi érzést, amit ott éreztél anagyapád ölébe. Add át ezt kicsi önmagadnak. A másféléves kicsinek. Segíts neki abban,hogy elt njenek a mellkasából a rossz érzések, kioldódjon bel le a megszégyenülés. 12
  • P: Érdekes, hogy átöleli a nyakamat, és nagyon szorítja. Biztonságot keres.T: Nagyon szorítja. Keresi a biztonságot. Segíts neki. Ott van mélyen benned a nagyapádtólkapott biztonság. Ott van benned a mély duruzsoló hangjának a biztonsága, az ölelésének abiztonsága, ott van benned a nagyanyád foghagyma illatú f zésének biztonsága, és át tudodadni másféléves önmagadnak.P: Megnyugszik és odabújik.T: Legyetek egy kicsit így együtt. ..És most azonosulj, bújj bele másfél éves önmagadba is, éséld át milyen érzések vannak benned.P: Minden rossz elt nt. Kellemes meleget és biztonságot érzek, mint a nagyapámnál. A feln ttTünde átölel, mint a nagyapám és a keze valahogy olyan, mint a nagyapáé. Teljesenmegnyugszom, minden félelem kioldódott.T: Most legyél egyszerre a feln tt Tünde, és a kisgyerek éld át, hogy biztonságot kapsz, ésbiztonságot adsz……….. Érezd a karjaidban, hogy biztonságot tudsz adni kicsi önmagadnakés éld meg kicsiként ezt a biztonságot ……….Az érzések összeolvadnak és elkísérnekmindenhová………Mindig veled lesznek………Bármikor felidézheted ezt a biztonságot ésátélheted amikor erre szükséged van……Bárhol és bármikor…………hiszen bennedvan……….létrehoztad…átélted……és most megtartva ezeket az érzéseket indulj el azéletvonaladon a…..A kezelés folyamán itt több el z leg átélt nehéz élethelyzetet megkeresünk és átírunk. Amásodlagosan záródott gestaltok els dlegessé alakulnak, hiszen a primer szükséglet kielégül,a maladaptív sémák átalakulnak. Másképpen úgy is mondhatjuk, hogy a patológiás testireakciók amelyek a személyiségfejl dés során ankerez dtek és elfojtódtak átíródnak ésfeloldódnak.A következ integratív pszichoterápiás kezelés a módszerspecifikus képzés során az egyikrésztvev vel történt. Megel z en viselkedésterápiás feladatot kapott, hogy próbáljacsökkenteni dohányzását. A javaslat arra irányult, hogy tudatosítsa dohányzását és csökkentseannak mértékét. Minden egyes rágyújtás el tt hozzon egy döntést, hogy szüksége van-e arra,hogy rágyújtson, és ha valóban úgy érzi, hogy szükséges, akkor jó érzéssel, teljestudatossággal gyújtson rá és szívja addig, amíg a jó érzése tart és nyomja el, ha már nem jó 13
  • érzés, vagy úgy érzi, hogy a további dohányzásra már nincs szüksége. Megkértem, hogyminden esetben pontosan vigye végbe az önmegfigyelést és térképezze fel pontosandohányzási szokását és annak minden lépését, tudatosítsa. Ezen egyszer önmegfigyelés sokatsegített, hogy napi ötre csökkentse a cigaretták számát, de egy id után újra sokat szívott. Aképzés során beszámolt tapasztalatairól és kifejezte, hogy akar ezzel foglalkozni.D: Tehát akkor azt próbálnám neked megmutatni… El ször megpróbálnánk lemodelleznivalamit, nem tudom mit, még azt se hogy hogyan. Hogy csináltad a dohányzást ?P: Most jön a kábítás? ( a dohányzás növekedésének a csoport el tt való felvállalásánakfeszültsége ellenálláshoz vezet).D: Mondjad. Tehát múltkor megnéztük, és az volt hogy rágyújtasz, jóérzéssel elszívod addig,amíg jól esik. Mindig végiggondolod, hogy miért gyújtasz rá. Ez hogy alakult ki?P: M ködött egy darabig, aztán mintha elfelejtettem volna az egészet és körülbelül háromhete nagyon sokat, szívok. Nem öt szálat, hanem sokkal többet.D: Az ellenállás megjelenését elfogadjuk. Függ ségek esetén gyakori, hogy az ellenállás úgyjelentkezik, hogy a páciens nem hajlandó pontosan elmondani, hogyan csinálja, az ellenállás afügg ségnek szól, nem a terápeutának, vigyázni kell a viszontáttétellel. Általában mindenkiilyen. Megpróbál úgy csinálni, mintha nem is tehetne róla. Nem vitatkozunk ezen, mi afenének, hanem azt kéne megnézni, ha van kedved hozzá, hogy egy visual sqwashtcsináljunk, hogy mi az el nye, annak hogy most többet szívsz, mert biztos van, hiszen ha nemlenne, nem tennéd És ebb l megpróbálunk egy harmadik jobb megoldást kitalálni, amelytartalmazza a dohányzás és a nem dohányzás összes el nyét, ha van kedved hozzá. Aztánhogy mi lesz azt még én sem tudom.P: Milyen választás van még?D: Lehet más is. Csinálhatunk egy Ericksoni hipnózist, hogy beletesszük ezt a problémát,hogy feler södtek a dohányzási szokásaid az egyik kezedbe, nem, részletezzük , a másikkezedbe a tudattalan megoldása kerül, amit nem ismerünk, hiszen tudattalan, fogalmunk sincsmi az. A kett keresi egymást…. Lehet egostatet , hogy megnézzük, hogy melyik részed azami feler sítette a dohányzási szokásaidat . Meg lehet azt is csinálni, hogy ami aktuálisanmost benned zajlik, ahhoz csinálj egy képet. Ez egy KIP középfokú hívó kép….P: A harmadik, negyedik közül valamelyik.D: Csináljuk meg mindkett t.P: Jó 14
  • D: Akkor helyezkedj el kényelmesen. Milyen indukcióra vágysz?P: Mindegy.D: Tudatosítsd, ahogy ülsz a székben, és sz kítsd be a figyelmedet a bal kezedre, képzeld elmagad, ahogy ülsz a székben, lásd, ahogy a fejed, a hátad megtámaszkodik. Pontosan figyeld,meg hogy a combod meddig ér hozzá a székhez, és mett l már nem. Figyeld, meg ahogy atalpad érintkezik a sz nyeggel. Figyeld meg, hogy egyforma súlyúak-e a lábaid, vagy vanvalami különbség közöttük? . Ne szánjál túl sok figyelmet erre csak egy pillanatra, figyeldmeg hogy, hogy is van most a két talpad. Most az ujjaidat figyeld, ahogy össze vannakkulcsolva. Próbáld megfigyelni, hogy mennyivel melegebb ott, ahol a b röd a b rödhöz ér,mint ahol csak a leveg höz (paceing sorozat).És ahogy figyelsz erre sokkal jobban el tudoddifferenciálni, mint amikor csak el kezdtél rá figyelni (leading). Az el bb megkértelek, hogyfigyelj a bal kezedre, most ezt a figyelmet sz kítsd be a bal hüvelykujjadra. Lásd belslátásoddal. Hozzáér a pulóveredhez, próbáld érezni a pulóver érintését, és ezt minélmélyebben érezd meg……Egyre mélyebben…….. Most hagyd ezt az érzést, és csak akörömpercekre figyelj.Aztán figyeld meg a mutatóujjadat. Érezz minden apró kis érzést. Figyeld meg a középsujjadat, ........a gy r s ujjadat , ......és a kis ujjadat . Most egyszerre mind az ötöt , de figyeldmeg melyiket, látod élesebben , melyiket homályosabban . .........Az az ujjad, amelyiket alegélesebben látod , az meg is mozdul és megemelkedik . ( a mutatóujj megemelkedik ) . Jóezzel fogunk dolgozni, ez jelez, amikor megkérem. Most képzelj el egy áramló folyót (yoganidrából semleges képek a vizualitás bemérésére és a transz mélyítésére, ericksoni yessett)…És ha megvan a kép , mintha egy diavetít vetítene , az ujjad ezt jelzi . Nagyon jó. Képzelj elegy homokos vízparton, egy játékos kiskutyát. Jól van. Figyeld meg milyen szín ez akiskutya és milyen a hangja. Képzelj el egy almafát pirosló almákkal. Jól van. Egy magasbaszárnyaló sast, ahogy spirálvonalban emelkedik felfelé az égen. Képzelj el egy óceánthatalmas hullámokkal, hallod a szelet is, hangokat.P: Nem hallom.D: Nem hallod. Nem baj. Akkor figyeld csak a képet. Figyeld, meg milyen érzést okoz ez azóceán a hatalmas hullámokkal. Engedd el a képet és képzelj el egy barátságos tisztástbiztonságos kunyhóval. Jól van, köszönöm szépen. Most csak úgy figyelj befelé. Említettedaz el bb, hogy az utóbbi két hétben nagyon sokat dohányzol, nem is tudod miért. Egy ideigjól m ködött az, hogy odafigyeltél, akkor gyújtottál rá, amikor tényleg szükséged volt rá, deakkor jó érzéssel, addig szívtad, amíg jól esett, és értél el eredményeket. De valami történt,amit nem tudsz pontosan, hogy mi, nem is fontos, hogy tudjuk, de lett benned egy változás. 15
  • Most figyelj erre a változásra. Jegyezd meg jól. Ennek a valaminek, amit érzel magadban,adjál egy képet (….. Hagyd, hogy ez csináljon magának egy képet . …..Ez az élmény, ez atörténés képes képet formálni, a hangulat, meg tud jelenni képben. S ha jön valami kép,jelezd. Nagyon jó. Megkérlek arra, hogy mond el a képet. Kezd el. (KIP középfok)P: Hát ez egy ilyen fekete, és ilyen négyzet alakban mozog, pulzál ez a kép ilyen fekete és anégy csücsökben valami központ felé megy.D: O.K. Figyeld meg, hogy ez a fekete vagy valami hideg fekete vagy meleg?(submodalitások lekérdezése, a célzott korregresszió el készítése).P: HidegD: Ha megfognád az is hideg, lenne vagy meleg esetleg semleges?P: Nem szeretném megfogni.D: van ennek valami szaga ?P: Kátrány.D: Milyen érzés ránézni erre a fekete valamire?P: Nem jó. FélelmetesD: Félelmetes. Figyeld meg azt is, hol van most ez a kép hozzád képest?P: Itt el ttem.D: Itt el ttem. Csináljuk, azt hogy küld el háromszor messzebbre.P: Itt marad a négy sarka. (ellenállás).D: Ott marad a négy sarka. Nagyobb lett az egész?P: Nem, mintha távolabb kerülne, ahova megy .D: Érdekes. És még mindig kátrányszagú?P: Igen. De most olyan lett, mint egy alagút. Ballrább ment.D: Lenne e ahhoz kedved, hogy megnézd belülr l az alagutat?P: Ebbe nem lehet felállni a fal fémes. (elfogadta a javaslatot, de további ellenállásokjelentkeznek).D: Sima vagy érdes?P: Nem teljesen sima, de nem is érdes. Inkább rücskös.D: Hideg vagy meleg a b rödhöz képest?P: HidegD: Milyen fények vannak az alagútban?P: Balról jön a fény, de az kint van, nem az alagútban.D: Jól van. Milyen az alagút a talpad alatt?P: Cip ben vagyok. (ellenállás). 16
  • D: Tudsz benne járni?P: Négykézláb vagyok.D: O.K.P: De még csak az elején vagyok. (ellenállás)D: Akkor talán el kéne indulnunk.P: Hát olyan…..D: Mi történik éppen?P: Hát semmi. Itt vagyok az elején négykézláb.D: Milyen érzés van benned?P: Mennék is meg nem is (ambivalencia)D: Hol van ez az érzés? A testedben? Mekkora ez az érzés?P: A mellkasomban, és jó nagy.D: Egyenletes ez az érzés vagy változó?P: Olyan, mint egy lepény.D: Figyeld ezt az érzést és hozzál hozzá egy emléket vagy történést, képet, olyat, amihozzákapcsolódik ehhez a lepényszer mellkasi érzéshez.P: Hát ez olyan rossz lett, itt nyom a mellkasomban és nagy feszültség lett az egésztestemben.D: Ismer s ez neked?P: Hát több ilyen van.D: Milyen?P: Ez a nyomás, meg a feszültség.Nem tudom, hogy mi van. Az az este, amikor a férjem megmondta, hogy van valakije. Meg azjutott eszembe amikor els s voltam , kisgyerek , és vettem a leveg t , ami elakadt . Olyanvolt, mint most. Megijedtem hogy nem kapok elég leveg t. Kivizsgáltak, és nem találtaksemmit.D: Menjünk az iskolába, amikor els s vagy, és úgy érzed, nem kapsz elég leveg t. Legyél ott.Nézzél szét és mond, el mi történik éppen. (a terapeuta az iskolai emléket válassza, mert azkorábbi, és valószín leg nem közvetlenül kapcsolódik a dohányzáshoz).P: Hát, hogy nekem mindig nagyon jó kislánynak kell lennem.D: Nyomja már a mellkasodat?P: Igen!D: Akkor most ne csak ez a kislány legyél, hanem egy feln tt ember, aki sokkmindentmegoldott , sokkmindenen túljutott . Menjél oda feln ttként az összes bölcsességeddel, 17
  • tudásoddal, tapasztalatoddal. Segíts annak a kicsi önmagadnak, aki most els s. Nincs elégleveg , meg kell mindent oldania , tökéletesnek kell, hogy legyen és nyomja a mellkasát ez ahelyzet . Mi történik?P: Azt mondtam el neki, amit a gyerekeimnek mindig mondok, hogy ne legyen jó kislány.D: Legyél most ez a kislány és hallgasd meg a feln tt önmagadat, amit mond, és ügyelj arramit mond . Hét éves vagy, iskolás, nincs elég leveg . Nyomja a mellkasod, nagy az elvárás, ésez a nagy önmagad mond neked dolgokat. Hogy hat ez rád? Lehet, hogy nem vizsgálatravisz , meg orvoshoz , nem hiszi, hogy bajod van . csak tud valamit. Hogy hat ez rád?P: Jó !D: Milyen a mellkasod most hogy hallgatod önmagadat?P: Nincs lepény.D: Nagyon jó.Akkor most ez a hét éves olvadjon össze ezzel a feln ttel. Érezzétek egyszerre, hogy tudtoksegíteni, és el tudjátok fogadni a segítséget. Azt, hogy ez a feln tt képes megszüntetni aszorongást, biztonságot tud adni, a kicsi meg el tudja t le fogadni. Jobban, mint a többifeln tt l, akik körbeveszik, túl sokat vár t le, aki agyon akarja nyomni.És most találkoztok és összeolvadtok. (a testi érzést okozó emlék átírását a felnöttszemélyiség végzi, eleget téve annak az si törvénynek, hogy egy feln tt meg tud adnimagának mindent, amit nem kapott meg szüleit l, szeretett kapcsolataitól és ezzel a fixáció,elakadás feloldódik, és a személyiség saját kreatív képességét, meglév forrásait felhasználvafeloldja és átírja a fixálódott és ismétl d en testi tünetet okozó emléket).Csináltok valami ujjat. Ez a része a személyiségednek, aki feln ttként tud segíteni a kicsiönmagadnak, és a kicsi, aki el tudja ezt a feln ttet fogadni. Amikor hét éves volt akkor nemm ködött, de most m ködik. Össze tud olvadni, kapcsolódik a segítés, az elfogadás, megtudom szüntetni a tünetet, oldani tudom a szorongásomat. Ez kialakul. Ezzel az érzésselinduljatok el az életvonalon és menjél oda, amikor a férjed bejelenti, hogy barátn je van. (azelöz átírás segíti a dohányzással összefügg emlék átírását).P: Most, mint gyerek menjek oda?D: Most a feln tt és a gyerek összekapcsolódik, elindul az életvonalon és lassan…. Ott leszelte feln ttként. Hány éves, vagy amikor a férjed ezt bejelenti?P: Harminckett .D: Milyen hónapban történik ez?P: Május 21.D: Milyen nap van? 18
  • P: Azt nem tudom.D: Hétvége vagy hétköznap?P: Vasárnap.D: Éppen mit csinálsz ?P: A konyhában állunk ( a dissziciatív emlék asszociatív jelenlétté válik a lekérdezéshatására).D: A konyhában álltok. Milyen érzések vannak benned itt a konyhában?P: Hát rossz.D: Rossz. Itt már hallottad a hírt?P: Nem, csak nem tudok valamit, és ez nagyon nyomaszt .D: Most megtudod. De ott van benned ez a hétéves kislány, meg az a feln tt, innen nézve ajöv b l, aki aztán megküzd ezzel a nehéz helyzettel, és most ez a feln tt segít.Legyél az a feln tt, aki visszamegy a múltba, ide a konyhába, vasárnap este van, és megtudtada hírt képes, arra hogy segítsen neked, aki meghallotta ezt a hírt. Legyél most az a feln tt,aki a jelenb l vissza megy a múltba és segít. Aztán legyél az az Andrea, aki a konyhában vanés meghalja ezt a hírt. Figyeljed, meg mit mond ez a feln tt neki, aki már megtapasztalta,hogy utána a talpán tud maradni, és a talpán tud maradni, és megtalálja magát. O.K. Most ottvagy ebben az alagútban négykézláb, mert sz k a hely. Valahonnan jön egy kis fény, de nemtudod elindulj e vagy sem. Hogy vagy most ezzel? (Visszatérünk az eredeti alagúthoz, aminélaz ambivalens érzés megjelent, amely a két korregressziós emléket hozta).P: Hát átment ezüstbe. Nem is kanyarodik balra. Volt egyszer egy álmom, hogy ugyanezen acsövön kellett lecsúsznom a gyerekekkel, és olyan volt az álomban, hogy el kell hagyni aföldet, és át kell menni a holdra lakni. És ezen a csövön kell átmenni. De csak úgy lehetelmenni, hogy nem lehet kapaszkodni, és lefelé csúszik. Csak úgy tudok menni, hogy Pétertaz ölembe veszem, és Esztert megtanítom, hogy karoljon át. És ez jött most be, hogy ez az acs .D: És most hogy vagy ezzel a cs vel? Megnéznéd, hogy nincs benne alagút?P: Igen .D: Nagyszer .P: Hát már nem kell négykézláb menni .D: Nagyon jó.P: Olyan, mint egy folyosó.D: Visz valahova ez a folyosó?P: Jó hosszú . Nem megyek csak állok . 19
  • D: Állsz ? Milyen érzés van benned, hogy itt vársz?P: Nem tudom, hogy mit kéne tennem.D: Hol van benned ez az érzés, hogy nem tudod, hogy mit kéne tenned?P: A mellkasomban. (nagyon fontos, hogy mindig a tünettel, testi érzésekkel dolgozzunk éssegítsük a bels folyamatokat és direkt szuggesztióval ne oldjuk meg, hanem csak a belsadaptívebb folyamatot segítsük. Folyamat instrukció).D: Keress ehhez is egy emléket. Mikor voltál így, hogy nem tudtad, hogy mit kell csinálni, ésilyen érzés volt e a mellkasodban?P: Ez olyan érzés hogy van két választásom, és akármelyiket is választom az rossz.(ambivalencia, nincs megoldás, a problémát nem megoldani kell, hanem meghaladni és ehheza tudattalan segítségét használjuk).D: Akkor most tedd az egyik tenyeredbe az egyik, a másikba a másik választást.Nézd meg azt, akár konkrétan, akár elvontan hogy hátha mást is tudunk csinálni. Az egyikbevan az egyik választás, a másikban a másik. Az is lehet hogy van egy harmadik is, ami mind akett el nyeit tartalmazza. Nem kell eldönteni melyiket csinálod. Figyeld meg az egyiket,hogy mi az el nye, el reviv szándéka, ami az egyik tenyeredben van. Lehet hogy látod, lehethogy csak érzed, lehet hogy csak szimbolikusan. Nem baj.P: Hogyha a bal kezemet választom, akkor azt csinálom, amit valóban érzek, de akkorelrontom. Ha meg a jobb kezemet választom, ez a bölcs, de azt nem tudom megcsinálni.D: Tartsuk meg ennek a két dolognak a lényegét, és most csináljunk egy olyat, keressünkvalamit, ami mind a kett t tartalmazza. Tartalmazza az els t is meg a másodikat is, úgy hogyminden el nyét, hasznát, el reviv szándékát, véd jellegét meg rzöd, és találsz egy olyanharmadik megoldást, ami mindkett t tartalmazza. Jobb, ha lerakod a tenyereidet, mert méglehet, hogy nincs meg a harmadik. Közben gondolj arra hogy mennyi nehéz helyzetet megtudtál te oldani (resource, forrás aktivizálás). Most is állsz a talpadon, annak ellenére, hogy aférjed elhagyott, amit én tudok máshonnan, …. Elnézést, hogy most ezt az ismeretemetfelhasználom. Nagyon sok mindent meg tudtál oldani, és ezek a sikerességek ott vannakbenned, csak nem biztos, hogy mindig tudod ket használni. Lehet hogy eszedbe sem jutnak .Lehet, hogy megjelennek álmaidban, gondolataidban. De valahol ez a két dolog ami mostkeresi egymást úgy, hogy haszna, el reviv szándéka, véd jellege meglegyen egyharmadikban, anélkül hogy ezt részletezni kellene. Ez a Tudattalanodon keresztül keresiegymást. Lehet, hogy ennek a keresésnek egy része tudatos lesz egy része nem lesz tudatos,lehet , hogy érzések , képek , hangulatok , gondolatok kavarognak benned , az is lehet , hogylesz valami irányulása . De egyszer csak kezd kialakulni valami olyan ami mindkett hasznát, 20
  • véd jellegét, el nyét, el reviv szándékát tartalmazza. Lehet, hogy olyan módon amieszedbe sem jutott, és ahogy kezd ez a harmadik megoldás kialakulni lehet hogy a két kezedkezd egymáshoz közeledni. Ahogy ez a két, látszólag ellentétes dolog el kezd közeledni, éskidolgozni valami harmadikat, valami olyasmit ami mindkett el nyét, hasznát, véd jellegét,el re viv szándékát tartalmazza, fölhasználva olyan er forrásokat amik ott vannak benned,jól m ködnek, csak nem biztos, hogy akkor amikor épp a leginkább szükség van rá. Vagypont úgy ahogy eddig tették, de megfogják találni azt a lehet séget ami kialakít egy olyanharmadik megoldást ami mind a kett el nyét tartalmazza.Ahogy változik a légzésed …. Változnak benned a dolgok, az egyik szinten az egyik történika másik egy másik szinten, egy harmadik szinten egész más történik, mégis valahol ezektalálkoznak abban, hogy kidolgozzanak valami egészen új, valami eddig nem ismertet….Ennek a részei megvannak benned, most valahogy ezek összeállnak.P: De nem tud! (ellenállás).D: Hol van ez benned? Hogy jelentkezik ez a nem tud?P: Hát a mellkasomból tör ki felfelé!D: Van ennek valami alakja formája? (szubmodalitások lekérdezése, az ellenállás oldása).P: Olyan mint egy örvény.D: Figyeld meg hogy merre forog ez az örvény!P: Fölfelé!D: Nézd meg egy kicsit jobban ezt az örvényt. Lehet, hogy van valami dolgod vele.P : Hát olyan nagyon szörny !D: Szörny ? Mi az ami szörny benne ?P: Olyan bepörg s!D: Hozzál ehhez a bepörg s örvényhez is emléket.P: Hát ez a konyha után volt.D: Igen . Mi történt ?P: Hát hogy ezt nem nagyon tudom épp ésszel elviselni ! Olyan mintha egy oroszlán lennékketrecben és nem tudok kimenni . Aki dühös . Nem értem, miért vagyok ketrecben .D: Képzeld azt . hogy ez az oroszlán vagy a ketrecben és dühös vagy (az általa hozott érzésreasszociált képet képzeltetem el) , és nem érted hogy miért vagy ketrecben . Az hogy dühösvagy az hogy jelenik meg ? Mit csinálsz éppen ?P : Hát tényleg rohangáltam . És akkor mentem el a barátainkhoz és ott gyújtottam rá kilencév után el ször.D: És ez …. ? 21
  • P : Hát akkor biztos .D: és hogy van az oroszlán ott a ketrecben most, hogy ezt elmondtad?P: Lassabban jár.D: O.K. Lehet hogy egy kicsit másképpen gondoltad most! Figyeld csak meg ezt a ketrecet.Milyen ez a ketrec?P: Vas!D: Jól nézd meg. Lehet, hogy másképp látod mint eddig.P: Ugyanolyan .D: Lehet e ezzel valamit kezdeni ?P: Hát oroszlánként nem nagyon .És minél inkább ki akarnék törni annál jobban fáj .D: Legyél egy picit ez a ketrec. Vedd magadra ezt a ketrecet, éld meg a ketrecet, és tudjál megtöbbet err l a ketrecr l. Mi is ez a ketrec ennek az oroszlánnak?P: Megvédi a környezetét. ( a ketrec a dohányzás, ami segít az elviselhetetlwen élethelyzetelviselésében gondolja a terápeuta, de nem értelmezi).D: Legyél újra az oroszlán. Mit tudna ez az oroszlán elképzelni, ahol nincs szüksége erre aketrecre. Nem kell, hogy megvédje a környezetét l.P: Nem akar ott lenni.D: Eltudnád az oroszlánt képzelni a ketrec nélkül is?P: Igen .D: Képzeld el .P: Megy haza.D: Mit talál otthon ?P: Megy ki a szavannára.D: Éld meg ezt az oroszlánlétet. Érezd az izmaidat, érezd a szavannát, érezd a szabadságot,meg a veszélyeit is. Milyennek érzi az oroszlán belülr l magát, itt a szavannán?P: Királynak.D: Éld meg ezt a létet. Érezd minden izmodban, érezd a tüd dben is ahogy a szabadlevegátjárja a tüd t. Éld meg ezt a szabadságot. Nincs szükség ketrecre, nincsen szükség rácsra.(nincs szükség már a dohányzásra. Andrea felnött, sikeres n ).Megvan a szabadságod belül is és van kívül is. Figyeld meg ezt az érzést. Ha átélted ezt azérzést, jól megfigyelted, csinálj magadnak szimbólumot bel le. És ha megvan a szimbólum azujjad, majd jelzi. Jól van. Használd ezt a szimbólumot, amikor szükséged van rá. És mostgyere lassan vissza közénk. 22