Ener giapiac A-tól Z-ig   A mag yar villamosener gia-r endszer szabál yo zási hátter e                           Dr. Simon...
Tartalom  A villamosenergia-szabályozás és alapvető rendszerelemek bevezető áttekintése-   gázpiaci összevetés: a piacvál...
Főbb piaci szereplők Átviteli rendszerirányító / TSO (a villamosenergia-rendszer zavartalan működését felügyeli, egyensúly...
Főbb piaci szereplők Versenypiaci fogyasztók Azon szabadpiaci áramvásárlásra kötelezett nagyfogyasztók (gyárak, üzemek, na...
Kettős piaci modell   Közüzemi termelők                 Termelők                             Import-exportHatósági ár Közü...
Versenypiaci modell                Termelők                            Import-export      Egyetemes szolgáltató(k)        ...
A közüzem megszűnése A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény és annak végrehajtási rendeletei teremtették meg a ...
A közüzem megszűnése A közüzemben a közüzemi szolgáltató a hatósági tarifák figyelembe vételével kötötte meg a közüzemi sz...
A közüzem megszűnése Az elosztói engedélyes a hálózatán keresztül történő szállítás érdekében a fogyasztóval megköti a hál...
A hosszú távú szerződések A kilencvenes évek közepén Magyarországnak az volt a legfontosabb célja az energiaágazatban, hog...
A hosszú távú szerződések A Bizottság megállapította, hogy az MVM és hét villamosenergia-termelő által 1995 és 2001 között...
A hosszú távú szerződések A HTM törvény hatálya kiterjed a Magyar Villamos Művek Zrt., valamint a Budapesti Erőmű Zrt., a ...
A villamosenergia-szabályozás szintjei, elemei I.)          EU Rendeletek, Irányelvek II.)         A villamos energiáról s...
Villamosenergia-ellátási szabályzatok Villamosenergia-ellátási szabályzatok a VET alapján:      Üzemi Szabályzat      Ke...
Villamosenergia-ellátási szabályzatok A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minőségi követ...
Üzletszabályzatok Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedé...
Az egyetemes szolgáltatás Az    egyetemes      szolgáltatót    az    egyetemes   szolgáltatás    vonatkozásában villamosen...
Az egyetemes szolgáltatás Az egyetemes szolgáltató - ezen engedélye alapján - az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fel...
Végső menedékes kijelölési eljárás Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát é...
Jelentős piaci erő szabályozása A MEH a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes form...
Jelentős piaci erő szabályozása         az engedélyes azonos jellegű ügyletei tekintetében, az egyenlő elbánás          b...
Jelentős piaci erő szabályozása A MEH a 2008. június 30-i, 739/2008. számú JPE határozatával az MVM Trade ZRt-t a villamos...
Az engedélyezés általános szabályai Az alábbi tevékenységeket a MEH által kiadott engedély alapján lehet gyakorolni:     ...
Az engedélyezés általános szabályai A MEH az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meg...
Unbundling A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy el...
Unbundling         A vezetőnek nem lehet társasági részesedése a rendszerirányítási, illetőleg elosztó          hálózati ...
Unbundling         A hálózati engedélyes befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód          követelményének       megfelelő...
Unbundling         A támogató tevékenységek és kiszervezett tevékenységek esetén a hálózati          engedélyes úgy felel...
Egyes cégjogi események szabályai Az engedélyes vállalkozásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a to...
Egyes cégjogi események szabályai A szerző fél köteles a MEH-nek haladéktalanul bejelenteni, ha bármely villamosenergia- i...
Egyes cégjogi események szabályai A MEH előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében megh...
Egyes cégjogi események szabályai A Hivatal a befolyásszerzéshez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet eredmén...
A 3. energia csomag Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-án elfogadott 3. energia csomagjának jogszabályai elő...
A 3. energia csomag A termelés és a hálózatüzemeltetés szétválasztásának megoldásai:         a tevékenységek teljes tulaj...
A 3. energia csomag  Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER) létrehozása  Emellett két európai átvite...
A MEH jogállása, feladata A Magyar Energia Hivatal („MEH”) létrehozását a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény ...
A MEH jogállása, feladata A MEH tevékenységének célja         a VET és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok által ...
A MEH jogállása, feladata A MEH villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergiapi...
Kereskedelmi szerződések A versenypiaci kereskedelmi szerződések minden esetben a kereskedő és a fogyasztó közötti tárgyal...
EFET szerződés A European Federation of Energy Traders (Energiakereskedők Európai Szövetsége) által kidolgozott EFET-szerz...
Mérlegköri rendszer A mérlegkör definíciója: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszám...
Kötelező átvételi rendszer (KÁT)  A MAVIR ZRt. mint átviteli és rendszerirányítói engedélyes a VET alapján kötelező   átv...
Szervezett villamosenergia-piac A szervezett villamosenergia-piacon a termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes s...
Szervezett villamosenergia-piac A szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban - főszabály szerint - eg...
A szabályozás várható módosítása      2010. december 11-én került benyújtásra a Parlament elé az energetikai tárgyú      ...
A szabályozás várható módosítása A jogharmonizáció mellett a törvényjavaslat célja a VET hatálybalépése óta felhalmozódott...
Köszönöm a figyelmet! Dr. Simon Gábor ügyvéd, Horváth és Társai DLA Piper T: +36 1 510 1100 E: gabor.simon@dlapiper.comA m...
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Regulatory background of the Hungarian energy sector

1,273

Published on

IIR energiapiac A-tól Z-ig - A magyar villamosenergia-rendszer szabályozási háttere

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
1,273
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Regulatory background of the Hungarian energy sector

  1. 1. Ener giapiac A-tól Z-ig A mag yar villamosener gia-r endszer szabál yo zási hátter e Dr. Simon Gábor ügyvéd Budapest, Marriott Hotel 2011. február 15.
  2. 2. Tartalom  A villamosenergia-szabályozás és alapvető rendszerelemek bevezető áttekintése- gázpiaci összevetés: a piacváltás modelljei, a közüzem továbbélése, a hosszú távú szerződések elfogadottsága  A villamosenergia-szabályozás szintjei, elemei  Főbb szereplők: TSO, elosztók, erőművek, kereskedők, felhasználók  Az egyetemes szolgáltatók és a végső menedékes  Jelentős piaci erő szabályozása  Engedélyezés  Unbundling  Egyes cégjogi események  A MEH jogállása, feladata  A 3. Energia csomag legfontosabb elemei  Egyes gyakorlati elemek:  A legtipikusabb villamos energia kereskedelmi szerződés: az EFET  A mérlegköri szerződés – kiegyenlítő energia, KÁT  A kereskedők számára legfontosabb szabályozási elemek (határkeresztező kapacitások, árak/szabályozott árak, szervezett villamosenergia-piac)  A szabályozás várható változásaiA magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 2
  3. 3. Főbb piaci szereplők Átviteli rendszerirányító / TSO (a villamosenergia-rendszer zavartalan működését felügyeli, egyensúlyát biztosítja, villamos energiát az átviteli hálózaton továbbít, az átviteli hálózatot üzemelteti és karbantartja) Elosztók (a villamos energiát az elosztó hálózaton továbbítják) Termelők (villamos energiát termelnek, és értékesítenek a piaci szereplők részére) Egyetemes szolgáltatók (az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóknak villamos energiát értékesítenek) Kereskedők (villamos energiával kereskednek, és ellátják a versenypiaci fogyasztókat) Szervezett villamosenergia-piac (regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszert működtet, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik)A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 3
  4. 4. Főbb piaci szereplők Versenypiaci fogyasztók Azon szabadpiaci áramvásárlásra kötelezett nagyfogyasztók (gyárak, üzemek, nagyvállalatok), illetve közepes fogyasztók (üzleti fogyasztók, középvállalatok), akik valamennyi felhasználási helyük tekintetében együttesen 3 x 63 Ampernál nagyobb névleges csatlakozási teljesítménnyel rendelkeznek. Egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók Az egyetemes szolgáltatás védettebb keretei között csak a lakossági, illetve az összességében 3 x 63 Ampert meg nem haladó névleges csatlakozási teljesítményű üzleti fogyasztók maradhatnak, akik hatóságilag kontrollált áron és feltételek mellett vásárolhatnak villamos energiát. A versenypiacról történő áramvásárlás az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók előtt is nyitva álló lehetőség.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 4
  5. 5. Kettős piaci modell Közüzemi termelők Termelők Import-exportHatósági ár Közüzemi nagykereskedőHatósági ár Szervezett Piac (SZP) Közüzemi szolgáltató Villamosenergia-kereskedő(k)Hatósági ár A zöld színű nyilak lehetséges kapcsolatot jeleznek, de ezen Közüzemi fogyasztók Feljogosított fogyasztók időszakban nem működtek A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 5
  6. 6. Versenypiaci modell Termelők Import-export Egyetemes szolgáltató(k) Villamosenergia-kereskedők Szervezett piacEllenőrzött ár Az egyetemes szolgáltatást Végfelhasználók igénybe vevő háztartási fogyasztók és kisvállalkozásokA magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 6
  7. 7. A közüzem megszűnése A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény és annak végrehajtási rendeletei teremtették meg a lehetőségét annak, hogy egyes fogyasztói csoportok kilépjenek a versenypiacra, és a számukra szükséges villamos energiát saját döntésük alapján, villamos energia termelőtől vagy kereskedőtől, nem közüzemi szerződés keretében vásárolják meg. A magyarországi villamos energia piac Európai Unió által is szorgalmazott liberalizációja több lépcsőben, fokozatosan valósult meg.  2003. január 1-jétől azok a fogyasztók vásárolhattak áramot az általuk választott kereskedőtől, amelyek éves fogyasztása meghaladta a 6,5 GWh-t. Rajtuk kívül a települési önkormányzatok is élhettek a szabad áramvásárlás lehetőségével, a területükön működtetett közvilágítás villamos energia fogyasztásának mértékéig.  2004. július 1-jétől kezdődően a piacnyitás második fázisa már valamennyi nem lakossági fogyasztót érintette (ők is jogosulttá váltak arra, hogy közüzemi szolgáltatójuk helyett szabadon választott partnertől szerezzék be a villamos energiát).  2008. január 1-jétől, a háztartási fogyasztók is szabadon választhatnak kereskedőt azzal, hogy ezen fogyasztói kör jogosult az egyetemes szolgáltatói ellátásra.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 7
  8. 8. A közüzem megszűnése A közüzemben a közüzemi szolgáltató a hatósági tarifák figyelembe vételével kötötte meg a közüzemi szerződést a fogyasztóval, aki hatósági áron vette igénybe a szolgáltatást. A liberalizált villamos energia piacon a korábbi értelemben vett áramszolgáltató helyébe az elosztói engedélyes és villamosenergia-kereskedő (egyetemes szolgáltató) lép:  Az elosztói engedélyes üzemelteti a közcélú elosztóhálózatot, gondoskodik a hibák elhárításáról és a fogyasztónál felszerelt fogyasztásmérő segítségével megméri az elfogyasztott áram mennyiségét.  A villamos kereskedő (egyetemes szolgáltató) beszerzi a fogyasztó igényeinek megfelelő villamos energia mennyiségét.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 8
  9. 9. A közüzem megszűnése Az elosztói engedélyes a hálózatán keresztül történő szállítás érdekében a fogyasztóval megköti a hálózatcsatlakozási és a hálózathasználati szerződést.  A hálózatcsatlakozási szerződés rögzíti, hogy az ügyfél az elosztóhálózat mely pontján mekkora teljesítményt vételezhet.  A hálózathasználati szerződés megkötésével konkrétan az energia szállítására történik megállapodás. A megállapodásért cserébe az elosztói engedélyes mint szállítási díjat – rendszerhasználati díjat – számláz az ügyfélnek. Az áramkereskedő a leszállítandó áram mennyiségére megköti a kereskedelmi szerződést és leszámlázza a kereskedelmi díjat. Összefoglalva a fogyasztó piacra lépési szándékával egyidejűleg a korábbi közüzemi szerződés helyett 3 db új szerződéssel kell rendelkeznie.  Hálózatcsatlakozási szerződés  Hálózathasználati szerződés  Kereskedelmi szerződésA magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 9
  10. 10. A hosszú távú szerződések A kilencvenes évek közepén Magyarországnak az volt a legfontosabb célja az energiaágazatban, hogy biztosítsa az ellátásbiztonságot és villamosenergia-termelési infrastruktúra korszerűsítését. E tőkeigényes célok elérése érdekében, a villamosenergia-termelők magyarországi beruházásainak ösztönzésére szolgáló eszközként hozta létre az állam a hosszú távú villamosenergia- és kapacitás-lekötési megállapodásokat („HTM”). Az 1995 és 2001 között megkötött, illetve 2010 és 2024 között lejáró megállapodások keretében az MVM kötelezettséget vállalt rögzített mennyiségű termelési kapacitás, valamint meghatározott mennyiségű megtermelt energia rögzített áron történő megvásárlására. Ily módon a HTM-ek – az üzleti kockázatok kizárásával – garantálták a termelők számára beruházásaik megtérülését. Az Európai Bizottság – az EK-Szerződés állami támogatásra vonatkozó 88(2) cikkelye alapján lefolytatott vizsgálatot (C-41/2005. sz. ügy) követően – a 2008. június 4-én kelt C(2008)2223 számú határozatában kötelezte Magyarországot, hogy szüntesse meg a hosszú távú villamos energia vásárlási megállapodásokat, mivel azok a villamosenergia- termelőknek nyújtott jogellenes és a közös piaccal összeegyeztet-hetetlen állami támogatásnak minősülnek.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 10
  11. 11. A hosszú távú szerződések A Bizottság megállapította, hogy az MVM és hét villamosenergia-termelő által 1995 és 2001 között megkötött HTM-ek Magyarország 2004. május 1-i uniós csatlakozásától fogva – az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében – jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást nyújtanak az említett termelőknek. A visszatérítendő támogatás pontos összegét nem tartalmazta a határozat, hanem egy módszertant (szimulált piac), ami alapján a magyar hatóságoknak kellett azt erőművenként kiszámolniuk, és a végeredményt a Bizottságnak is jóvá kellett hagynia. A visszafizetendő támogatás az egyes erőműveknél a tényleges bevétel és a feltételezett piaci áron való értékesítés bevételének különbsége Magyarország EU csatlakozása (2004. május 1.) és a HTM megszűnésének ideje közötti időszak alatt, kamatos kamatokkal növelt összegben. 2008. november 16-án lépett hatályba a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény ("HTM törvény"), melynek tárgya az EU Bizottság határozatának végrehajtása volt. A törvény értelmében a HTM-eket 2008. december 31.-ig kellett megszüntetni. Ezzel egyidejűleg Magyarországnak vissza kellett fizettetnie a termelőkkel az EU csatlakozás óta részükre nyújtott támogatásokat.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 11
  12. 12. A hosszú távú szerződések A HTM törvény hatálya kiterjed a Magyar Villamos Művek Zrt., valamint a Budapesti Erőmű Zrt., a Dunamenti Erőmű Zrt., a Mátrai Erőmű Zrt., az AES Tisza Erőmű Kft., a Csepeli Erőmű Zrt, a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Pécsi Erőmű Zrt. között létrejött HTM- ekre. Gyakorlatilag a termelők által visszafizetendő állami támogatás teljes összege csökkentésre került az átállási költségek összegével, így a termelőknek nem volt tényleges visszafizetési kötelezettsége. Még 2007-ben az AES Tisza Erőmű Kft. valamint a Dunamenti Erőmű Zrt. tulajdonosai a Világbank mellett működő, washingtoni székhelyű nemzetközi bíróság („ICSID”) előtt támadták meg a termelői hatósági árak bevezetését és kártérítést követeltek a Magyar Államtól. A Budapesti Erőmű tulajdonosa 2009-ben indított eljárást a Magyar Állam ellen az Energia Charta Egyezmény megsértése címén. A 2010. szeptember 23-i ítéletében az ICSID a Magyar Állam javára döntött az AES perben, a felperes több mint 30 millió USD értékű kárigényét alaptalannak találta és elutasította. A HTM-ek megszüntetését követően az MVM középtávú szerződéseket kötött a korábbi HTM termelők többségével.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 12
  13. 13. A villamosenergia-szabályozás szintjei, elemei I.) EU Rendeletek, Irányelvek II.) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) III.) 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (Vhr.) IV.) Egyéb Kormányrendeletek, miniszteri rendeletek V.) Villamosenergia-ellátási szabályzatok VI.) Üzletszabályzatok VII.) A Magyar Energia Hivatal határozataiA magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 13
  14. 14. Villamosenergia-ellátási szabályzatok Villamosenergia-ellátási szabályzatok a VET alapján:  Üzemi Szabályzat  Kereskedelmi Szabályzat  Elosztói szabályzat Az átviteli rendszerirányító az engedélyesekkel és reprezentatív érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozza  a villamosenergia-rendszer és az átviteli hálózat technikai működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzatot,  a villamosenergia-kereskedelemre, a villamos energia határon keresztül történő szállítására, a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia- piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzatot. Az elosztók az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozzák az elosztó hálózat technikai működésére vonatkozó közös elosztói szabályzatot.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 14
  15. 15. Villamosenergia-ellátási szabályzatok A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minőségi követelményeinek, az egyenlő bánásmód, az átviteli és elosztó hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni. A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az engedélyesek és a reprezentatív felhasználói érdekképviseletek képviselőiből - külön jogszabály szerint - létrehozott és működtetett szabályzati bizottságoknak kell ellátnia. A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a MEH hagyja jóvá, valamint a jóváhagyást feltételhez kötheti, vagy megtagadhatja. A MEH az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés eredménytelensége esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatot határozattal hivatalból módosíthatja, ha a szabályzat akadályozza a hatékony versenyt, az árszabályozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, vagy egyes felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 15
  16. 16. Üzletszabályzatok Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint főszabály szerint a villamosenergia- kereskedő és a termelői engedélyes üzletszabályzatot dolgoz ki. Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit. A MEH kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól az engedélyköteles termelőt és villamosenergia-kereskedőt, amennyiben kizárólag engedélyesnek, vagy egy felhasználónak értékesít villamos energiát, és a felhasználóval, vagy az engedélyessel kötött szerződés megfelel a jogszabályokban, a villamosenergia- ellátási szabályzatokban, valamint a MEH határozataiban foglalt feltételeknek. A felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot a fogyasztóvédelmi hatóság előzetes véleményének kikérését követően a MEH hagyja jóvá. A MEH megtagadja az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének a jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia- ellátási szabályzatba ütközik, vagy egyébként a felhasználók lényeges jogos érdekeit sérti.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 16
  17. 17. Az egyetemes szolgáltatás Az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult felhasználó tekintetében annak meghatározott módon bejelentett szándéka esetén, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyében meghatározott szolgáltatási területen elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében. A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni. Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-értékesítési szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik:  a különböző termékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott villamos energia,  a VET-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott szolgáltatási színvonalú ügyfélkapcsolati szolgáltatás,  a védendő fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 17
  18. 18. Az egyetemes szolgáltatás Az egyetemes szolgáltató - ezen engedélye alapján - az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak nem értékesíthet villamos energiát. Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési feltételekkel, határozatlan tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli. Költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye, a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó költségvetési intézménye, a közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény - az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentése esetén - az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron jogosult az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, jogosult továbbá a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátásra.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 18
  19. 19. Végső menedékes kijelölési eljárás Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát értékesítő engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, vagy az engedélyes által nyújtott villamosenergia-ellátás fenntartásához szükséges villamos energia beszerzése ellehetetlenül, illetve amennyiben a MEH az engedélyes engedélyét visszavonta, és ezáltal a felhasználók villamos energiával történő ellátása veszélybe kerül, az érintett felhasználók ellátásának biztosítására a MEH végső menedékest jelöl ki. A végső menedékest a MEH az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül jelöli ki. Amennyiben végső menedékes szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató vagy kereskedő kötelezettséget nem vállal, úgy a MEH saját hatáskörben jogosult erre bármelyik egyetemes szolgáltatót, illetve kereskedőt kijelölni.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 19
  20. 20. Jelentős piaci erő szabályozása A MEH a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést végez a villamos energia piacon. Amennyiben a piacelemzés alapján az azonosított valamely piacon a verseny nem kellően hatékony, a MEH jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként („JPE engedélyes”) azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik egyedül vagy más piaci szereplővel közösen piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, valamint a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa. A MEH az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre az adott piacon a kellően hatásos és fenntartható verseny kialakulásának elősegítéséhez és a felhasználói érdekek védelméhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő:  átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő, amely meghatározott információk, így különösen számviteli és műszaki információk, értékesítési szerződések meghatározott adatai, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalára vonatkozik,A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 20
  21. 21. Jelentős piaci erő szabályozása  az engedélyes azonos jellegű ügyletei tekintetében, az egyenlő elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írhat elő, különösen a szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetéstől való tartózkodást,  amennyiben a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat, árkorlátok vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását, illetve a díjak ellenőrizhetőségének feltételeit is meghatározhatja.  időközönként megtartandó nyilvános aukció megtartását írhatja elő. Az aukció gyakoriságát és az értékesítésre kerülő kapacitás, illetve energia mennyiségét a MEH határozza meg. A MEH előírhatja továbbá a szervezett villamosenergia- piacon keresztül történő értékesítést.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 21
  22. 22. Jelentős piaci erő szabályozása A MEH a 2008. június 30-i, 739/2008. számú JPE határozatával az MVM Trade ZRt-t a villamos energia nagykereskedelemben jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosította, és átlátható értékesítési kötelezettséget írt elő a társaság részére, melynek keretében az MVM Trade-nek 2008. október 27-én nyilvános árverést kellett tartania a rendelkezésére álló termelői kapacitás és energia 2009. évi értékesítésére. A Hivatal határozatával árkorlátot (ún. ársapkát) állapított meg az MVM Trade részére, miszerint az MVM Trade-nek a 2009. évi értékesítéseinél biztosítania kellett, hogy az egyetemes szolgáltatók és a kereskedők részére történő értékesítéseinek súlyozott átlagára ne haladja meg az European Energy Exchange-en (EEX) 2008. január 1-jétől - 2008. szeptember 30-ig a 2009. év egészére kötött zsinór és csúcs ügyletek súlyozott átlagárát. A Hivatal a JPE határozatában foglaltakon túl az árverési szabályzatot jóváhagyó határozatában további kötelezettségeket írt elő az MVM Trade ZRt. számára.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 22
  23. 23. Az engedélyezés általános szabályai Az alábbi tevékenységeket a MEH által kiadott engedély alapján lehet gyakorolni:  a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének szüneteltetése, megszüntetése,  az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, teljesítményének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, megszüntetése,  a villamos energia átvitele és a villamosenergia-rendszer irányítása (átviteli rendszerirányítás),  a villamos energia elosztása,  a villamosenergia-kereskedelem,  az egyetemes szolgáltatás,  a szervezett villamosenergia-piac működtetése,  főszabály szerint a magánvezeték létesítése, működtetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása, valamint működésének szüneteltetése,  a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése, az erőmű telephelyén lévő vételezőket ellátó közvetlen vezeték kivételével.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 23
  24. 24. Az engedélyezés általános szabályai A MEH az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel. A MEH az engedély kiadását megtagadja, ha  jogszabályi feltételek hiányoznak, illetőleg a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,  a kérelemben foglaltak nem állnak összhangban az új termelői kapacitások létesítésére vonatkozó jogszabályi, energiapolitikai követelményekkel,  a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi- gazdasági, műszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, illetőleg nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek,  a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,  a kérelmező, vagy jogelődje bármely VET szerinti engedélyét az engedély iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz éven belül visszavonták,  a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt. Az engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős megváltozása esetén - az engedélyes kérelmére módosítani lehet. A MEH az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonhatja.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 24
  25. 25. Unbundling A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással, illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektől („unbundling”). A függetlenség biztosításához szükséges főbb követelmények:  Hálózati engedélyes VET szerint engedélyköteles más villamosenergia-ipari tevékenységet nem folytathat;  A hálózati engedélyes gazdasági társaság - a szervezett villamosenergia-piacot kivéve - nem szerezhet részesedést más, VET szerint engedélyköteles, nem átviteli rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes tevékenységet végző gazdasági társaságban;  Az átviteli rendszerirányítási, illetőleg az elosztási tevékenységet ellátó társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a független döntéshozatal biztosított legyen;A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 25
  26. 26. Unbundling  A vezetőnek nem lehet társasági részesedése a rendszerirányítási, illetőleg elosztó hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaságon kívül VET szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban, annak kapcsolt vállalkozásában, nem lehet ilyen gazdasági társaság vezető tisztségviselője, továbbá nem létesíthet ilyen gazdasági társasággal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt;  A vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozáshoz tartozó más gazdasági társasághoz nem lehet kirendelni;  A vezető állású munkavállalók munkaszerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, a munkabérét és egyéb juttatásait, valamint a munkavégzésének feltételeit független döntéshozatali eljárás keretében kell meghatározni,  A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója díjazását, illetve munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem átviteli rendszerirányítói vagy elosztói tevékenységének eredményességétől függően meghatározni;  A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója a pozíciója, illetve munkaviszonya megszűnését követő egy éven belül csak a MEH jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető tisztségviselője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja vagy vezető állású munkavállalója,A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 26
  27. 27. Unbundling  A hálózati engedélyes befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni az engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket. Ez nem akadályozza a hálózati engedélyes anyavállalatát, hogy jóváhagyja az engedélyes éves üzleti tervét, és hogy általános korlátokat szabjon a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan. Az anyavállalat az éves üzleti terv végrehajtása során a hálózati engedélyes részére egyedi utasítást nem adhat;  A hálózati engedélyes az üzleti éven belüli pénzforgalmának önállóan bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt;  Az átviteli rendszerirányító befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni a villamosenergia-rendszer irányításához szükséges informatikai és távközlési eszközök, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb eszközök üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó döntéseket. A tulajdonos e döntéseket érintő egyedi utasítást nem adhat;  A nem az átviteli rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes által végzett támogató tevékenységek (a továbbiakban: támogató tevékenységek) tekintetében is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztó vezetése számára;  A működési engedélyek alapján, a MEH jóváhagyásával kiszervezett tevékenységek tekintetében is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat az átviteli rendszerirányító, illetve elosztó vezetése számára;A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 27
  28. 28. Unbundling  A támogató tevékenységek és kiszervezett tevékenységek esetén a hálózati engedélyes úgy felel a jogszabályban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné;  A hálózati engedélyes uralmi szerződést nem köthet;  A hálózati engedélyes megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés- mentes, független működést. A program megvalósításáról, a feltárt eredményekről - beleértve a hiányosságokat is - a hálózati engedélyes éves megfelelési jelentést készít. A hálózati engedélyes tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges - a működési engedélyben meghatározott - hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés- elszámolási és informatikai eszközöknek. Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és a több engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkrimináció-mentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 28
  29. 29. Egyes cégjogi események szabályai Az engedélyes vállalkozásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek megfelelő szétválásához (különváláshoz, kiváláshoz), más vállalkozással történő egyesüléséhez (beolvadáshoz, összeolvadáshoz), jogutód nélküli megszűnéséhez, alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együttesen: cégjogi esemény) a MEH előzetes jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a MEH határozatával együtt lehet benyújtani. A MEH nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi. A cégjogi esemény (és a befolyásszerzés) nem igényli a MEH előzetes jóváhagyó határozatát a következő esetekben:  kiserőművi összevont engedélyes esetében,  magánvezeték létesítése, működtetése, vagy a működtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása esetében,  közvetlen vezeték engedélyese esetében. Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Gt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott uralmi szerződést érvényesen nem lehet kötni, és ezen engedélyesekre nem alkalmazható a Gt. 64. §-a.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 29
  30. 30. Egyes cégjogi események szabályai A szerző fél köteles a MEH-nek haladéktalanul bejelenteni, ha bármely villamosenergia- ipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, szavazati jogának vagy közvetlen és közvetett befolyásának aránya eléri vagy meghaladja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben meghatározott mértéket. A MEH köteles a bejelentés tudomásulvételét a bejelentést, információ kérés esetén pedig a Hivatal által kért információk megérkezését követő naptól számított 40 napon belül visszaigazolni. Bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a szavazatok  25%-át,  50%-át vagy  75%-át meghaladó szavazati jog vagy befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a MEH előzetes hozzájárulása is szükséges. A fentiek vonatkoznak a VET hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari vállalkozások és a GET hatálya alá tartozó földgázipari vállalkozások közötti befolyásszerzésre is.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 30
  31. 31. Egyes cégjogi események szabályai A MEH előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében meghatározott tevékenységei jelentős részének más személy általi végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés), valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához, illetve egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez. A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy a VET szerinti engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi. A Hivatal a befolyásszerzéshez történő hozzájárulást megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetőleg az átviteli rendszerirányítási, az elosztási, az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 31
  32. 32. Egyes cégjogi események szabályai A Hivatal a befolyásszerzéshez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a VET 75. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek (a tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi-gazdasági, műszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, illetőleg nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek) A részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása esetén, vagy a MEH általi tudomásul vételt kimondó visszaigazolás, illetve a jóváhagyás, hozzájárulás hiányában, a szerző fél a részesedései tekintetében az engedélyes társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a MEH visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 32
  33. 33. A 3. energia csomag Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-án elfogadott 3. energia csomagjának jogszabályai előírják minden EU tagország számára a villamos energia és a földgáz belső piacára vonatkozó új közös szabályok implementációját.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve ( 2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve ( 2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről  Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete ( 2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről  Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete ( 2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezésérőlA magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 33
  34. 34. A 3. energia csomag A termelés és a hálózatüzemeltetés szétválasztásának megoldásai:  a tevékenységek teljes tulajdonosi szétválasztása (az integrált vállalatok eladják gáz-, illetve áramhálózatukat);  az integrált vállalatok fenntartása úgy, hogy a szállító hálózatot átadják egy független rendszerirányítónak (independent system operator - ISO);  független szállításirendszer-üzemeltető modell (independent transmission operator - ITO), ahol a cégek megtarthatják tulajdonukban a vezetékeket, de biztosítani kellene, hogy ezek a gyakorlatban függetlenül működnek. Fogyasztói jogok A fogyasztóknak három hetes felmondási idővel joga lesz külön díj nélkül felmondani az áram-, illetve gázszolgáltatóval kötött szerződést; a szolgáltatóváltást követően hat héten belül végszámlát kell kapnia; kompenzációt kap, ha a szolgáltatás minősége nem megfelelő (pl. késedelmes vagy pontatlan számlák); tájékoztatni kell jogairól. 2020-ra a fogyasztók 80 százaléka számára hozzáférést kell biztosítani az „intelligens fogyasztásmérőkhöz”.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 34
  35. 35. A 3. energia csomag  Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER) létrehozása  Emellett két európai átvitelirendszer-üzemeltetői hálózatot (ENTSOE a villamos áramnál, illetve ENTSOG a gáznál) hoznak létre, amelyek többek között biztonsági, interoperabilitási, hozzáférési, energiahatékonysági, beruházási szabályokat állapítanak meg.  A jogszabályok ezeken túl erősítik a nemzeti szabályozó hatóságok közötti regionális együttműködést, és rendelkeznek ezek függetlenségének megerősítéséről is.  Nem EU-s cégek: A jogszabálycsomag bizonyos feltételek teljesítéséhez köti az Európai Unión kívüli cégeknek a hálózatüzemeltetésben történő befolyásszerzését. A nemzeti szabályozó hatóságok így elutasíthatják egy, harmadik ország állampolgára(i) által tulajdonolt hálózatüzemeltető cég piacra lépésének engedélyeztetését, ha a cég nem felel meg a tulajdonosi szétválasztás feltételeinek, illetve ha belépése kockázatnak tenné ki az adott tagállam vagy az EU energiabiztonságát.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 35
  36. 36. A MEH jogállása, feladata A Magyar Energia Hivatal („MEH”) létrehozását a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény rendelte el. A Hivatal mai feladatait a VET, a GET, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, valamint az e törvények alapján kiadott kormány- és miniszteri rendeletek határozzák meg. A MEH alapvető tevékenysége a vezetékes energetikai társaságokra vonatkozó szabályozás (engedélyezés, jóváhagyás, árelőkészítés, árellenőrzés), felügyelet, fogyasztóvédelem és tájékoztatás. A villamosenergia-piac teljes nyitását követően a MEH szerepében és tevékenységében változás következett be. Az energiaipari engedélyesek szabályozása, az áralkalmazás és a fogyasztóvédelem, továbbá a tájékoztatás mellett egyre nagyobb súlyt kap a versenypiac felügyelete, a verseny elősegítése és tisztaságának megőrzése, annak kikényszerítése, illetve a versenypiaci környezet folyamatos figyelése és szükség esetén változtatása, annak kezdeményezése. A MEH határozata ellen kizárólag bírói úton lehet jogorvoslattal élni.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 36
  37. 37. A MEH jogállása, feladata A MEH tevékenységének célja  a VET és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok által engedélykötelesnek minősített tevékenységet folytató vállalkozások és a vezetékes energiaellátási piac jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelelő működésének biztosítása,  a hatékony és fenntartható villamosenergia-piaci verseny előmozdítása,  a hatékonysági követelmények és a legkisebb költség elvének érvényesítése,  az ellátás biztonságának megőrzése és növelése,  az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése,  a nyilvánosság tájékoztatása,  a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme, valamint  a technológiai monopolhelyzettel való visszaélés, a versenykorlátozás megakadályozása a piaci résztvevők tevékenységének és az áraknak a szabályozásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása révén, az Európai Unió követelményeinek megfelelően.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 37
  38. 38. A MEH jogállása, feladata A MEH villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos főbb feladatai:  kiadja, módosítja, illetve visszavonja a VET szerinti engedélyeket,  jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, a szervezett villamosenergia- piaci szabályzatot, az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és belső szabályzatokat  ellenőrzi a VET-ben, külön jogszabályokban, a MEH által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségek betartását, különösen  piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez,  ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, illetve az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos teendőket,  meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait,  előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat, egyéb díjak szabályozásának kereteit  a TSO javaslata alapján dönt a vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli, illetve elosztó vezetékké történő minősítéséről, átminősítéséről,A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 38
  39. 39. Kereskedelmi szerződések A versenypiaci kereskedelmi szerződések minden esetben a kereskedő és a fogyasztó közötti tárgyalások eredményeként jönnek létre, és alapvetően két kategóriába sorolhatók:  Ellátás alapú A versenypiaci fogyasztónak egy, és csakis egy ellátás alapú szerződéssel kell rendelkeznie, ugyanis ennél a szerződéstípusnál a villamos energia értékesítője a menetrendtől való eltérés esetén is biztosítja a fogyasztó számára szükséges villamos energia mennyiséget.  Menetrend alapú A menetrend alapú szerződésnél a villamos energia értékesítője csak a menetrendben rögzített villamos energia mennyiséget biztosítja. Ebben az esetben a fogyasztó tetszőleges számú menetrend alapú, vagy menetrend alapú és részleges ellátás alapú szerződés kombinációjával rendelkezhet, melyekkel lefedheti villamos energia igényét.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 39
  40. 40. EFET szerződés A European Federation of Energy Traders (Energiakereskedők Európai Szövetsége) által kidolgozott EFET-szerződésminta az európai gáz- és villamosenergia-ipari kereskedők ügyleteinek standardizálását célozza. A részletes rendelkezéseket tartalmazó EFET Keretszerződés nem módosítandó, a felek egy ún. „Opciós lapot” (Election Sheet) írnak alá, amiben kiválasztják a Keretszerződésből alkalmazandó rendelkezéseket. Az EFET Keretszerződés és a mellékletét képező Opciós lap alkalmazásának az az előnye, hogy a felek rövid idő alatt áttekinthetik a standard szerződésminta általuk már ismert rendelkezéseit, és nem kell „összefésülniük” a felek különböző szerződéstervezeteiben használt definíciókat. Amennyiben a felek ennek ellenére módosítják az EFET Keretszerződés rendelkezéseit, azt a szövegben jól látható módon ki kell emelni.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 40
  41. 41. Mérlegköri rendszer A mérlegkör definíciója: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés. Kiegyenlítő energia (szabályozási energia): A villamosenergia-piac szereplői (termelők, kereskedők, nagyfogyasztók) tagjai kell, hogy legyenek valamelyik mérlegkörnek. A mérlegkör felelős (kereskedő) naponta összesíti a mérlegkör tagok következő napra becsült fogyasztását és az ez alapján elkészített menetrendet leadja a TSO-nak (MAVIR ZRt.). Ha az ugyanerre az időszakra vonatkozó későbbi tényadatok és a leadott menetrend különbözete negatív egyenlegű, akkor ez a mérlegkör kiegyenlítő energiát vásárol, illetve ha pozitív, kiegyenlítő energiát ad el a TSO-nak. A felhasználó a szerződésében biztosított toleranciasáv feletti vételezés esetén a kereskedő mérlegkörére a TSO által megállapított havi átlagos kiegyenlítő energia díját szerepelteti havi elszámolásában. Ez tehát annak az energiamennyiségnek az ára, amely ahhoz szükséges, hogy a felhasználók energiabetáplálása és energiavételezése közötti rövidtávú különbségeket kiegyenlítse. Ezt a kiegyenlítést a TSO az erőművek megfelelő teljesítményszabályozásával végezi.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 41
  42. 42. Kötelező átvételi rendszer (KÁT)  A MAVIR ZRt. mint átviteli és rendszerirányítói engedélyes a VET alapján kötelező átvételi mérlegkört (a továbbiakban: KÁT mérlegkör) hozott létre és ezt 2008. január elsejétől működteti.  A VET alapján a TSO feladatát képezi az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör működtetése, kiegyenlítése, valamint a VET 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyesek és a villamos energiát importáló felhasználók által kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének a jogszabályi előírások szerint történő meghatározása, szétosztása, és elszámolása.  Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelő, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel jogosult a KÁT mérlegkörbe csatlakozni.  389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi árárólA magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 42
  43. 43. Szervezett villamosenergia-piac A szervezett villamosenergia-piacon a termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, valamint a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyes köthet ügyleteket, amennyiben megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésre, az ügyletek elszámolására pedig az elszámolást végző szervezettel szerződést kötött. A szervezett villamosenergia-piacon kereskedők száma nem korlátozható. A szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyes a jogszabályban, a kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételek teljesülése esetén a kereskedésre jogosulttal a szerződéskötést indokolatlanul nem tagadhatja meg. A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes köteles önálló mérlegkört alapítani és az átviteli rendszerirányítóval a mérlegkör működtetésére vonatkozóan szerződést kötni.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 43
  44. 44. Szervezett villamosenergia-piac A szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban - főszabály szerint - egyetlen részvényes tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 25%-át. A TSO tulajdoni hányada sem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 30%-át (kivéve ha a szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyest a TSO hozta létre, ebben az esetben a társaság nyereségessé válásáig jogosult a 100%-os tulajdonlásra). A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel összhangban köteles elkészíteni a szervezett villamosenergia-piacon folyó kereskedés szabályait tartalmazó szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot. A MEH 2009. április 9.-én kelt 136/2009. számú határozatában kiadta a szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyt 10 éves érvényességgel a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt.-nek (A MAVIR ZRt. leányvállalatának).A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 44
  45. 45. A szabályozás várható módosítása  2010. december 11-én került benyújtásra a Parlament elé az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1941) a nemzeti fejlesztési miniszter részéről.  A törvényjavaslat részletes vitájára 2011. februárjában kerül sor.  2011. január 31.-ig 53 módosító javaslat került benyújtásra a törvénytervezethez (valamint 21 határidőn túl).  A törvényjavaslat legfőbb célja a 3. energiacsomag irányelveinek implementációja  A kötelező átvételi rendszerben részvételre jogosult termelők körére (illetve az ártámogatás mértékére) vonatkozó tervezett módosítások heves vitát eredményeztek.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 45
  46. 46. A szabályozás várható módosítása A jogharmonizáció mellett a törvényjavaslat célja a VET hatálybalépése óta felhalmozódott tapasztalatok alapján szükségessé vált módosítások átvezetése. Ebben a körben kiemelendő egyrészt az elektronikus eljárás bevezetése, amely jelentős hatékonyságnövekedést eredményezhet az engedélyezési eljárásokban. Kiemelendő a módosítás azon célja, hogy a villamos energiát hővel kapcsoltan termelő – ezáltal egyidejűleg távhőtermelőnek minősülő – erőművek esetében biztosítsa a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény szerint a MEH hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárások, valamint az ugyanezen erőműre a VET-ben előírt – a távhő- engedélyezéstől eltérő szempontokat vizsgáló – engedélyezési eljárások egy eljárásban történő lefolytatását, a két tevékenységi körre egy engedély kiadását. A módosítás ezáltal az érintettek adminisztrációs terheinek csökkentését és a hatékonyabb hatósági eljárást célozza.A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 46
  47. 47. Köszönöm a figyelmet! Dr. Simon Gábor ügyvéd, Horváth és Társai DLA Piper T: +36 1 510 1100 E: gabor.simon@dlapiper.comA magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 47

×