Serdülőkor

6,654 views
6,308 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
6,654
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
56
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Serdülőkor

  1. 1. SERDÜLŐKOR „ Adalékok a kamaszkor változásainak megértéséhez…” Kiss Csilla
  2. 2. A serdülőkor általános jellemzése: <ul><li>a 12-18 év közötti gyors változásokkal jellemezhető életszakasz (a változások nem szükségszerűen viharosak) </li></ul><ul><li>átmeneti kor a gyermek és a felnőttkor között, </li></ul><ul><li>nincs serdülőkori státusz, </li></ul><ul><li>ellentmondásokkal megtűzdelt időszak, </li></ul><ul><li>akceleráció, </li></ul><ul><li>a személyes életút kialakításában meghatározó szerepet játszik majd: </li></ul><ul><li>az identitás kialakítása, </li></ul><ul><li>újfajta társas kapcsolatrendszerekben való eligazodás (pl. másik nem) </li></ul><ul><li>a teljesítményhez és az ambícióhoz kialakított viszony tapasztalatai, </li></ul><ul><li>kulturális meghatározottság (Mead) </li></ul>
  3. 3. 1. Szomatikus (testi) változások <ul><li>a második alakváltozás kora, hossznövekedés felgyorsul </li></ul><ul><li>a hormonegyensúly megbomlik, </li></ul><ul><li>kialakul a nemre jellemző tipikus nőies és férfias testalkat </li></ul><ul><li>a serkentés túlsúlyba kerül </li></ul><ul><li>megjelennek a másodlagos nemi jellegek </li></ul><ul><li>nemi működés beindul </li></ul><ul><li>fokozott izzadás, faggyúmirigy működés </li></ul><ul><li>átmenetileg felborul a kialakult mozgáskoordináció, esetlenné, ügyetlenné válik a mozgás. </li></ul>
  4. 4. A biológiai szinten tapasztalható akcelerációt 1 , nem követi ugyanolyan mértékű lelki fejlődés! Testi fejlődés kihat az énkép fejlődésére és az önbecsülés alakulására. 1. A fejlődés, növekedés folyamatának gyorsabbá válása a huszadik században. Együtt jár vele a testi fejlődés ált. felgyorsulása, mellyel az érzelmi-pszichológiai fejlődés nem jár együtt
  5. 5. 2. Pszichológiai (lelki)változások: <ul><li>pszichoszexuális fejlődés </li></ul><ul><li>- érzelmileg kitüntetett szerepet kap az: intim kapcsolatba lépés, az önálló én sérülése nélkül </li></ul><ul><li>- a környezethez való viszony megváltozása (az intimitás, mint a tevékenység fő tartalma jelentkezik) </li></ul><ul><li>- intellektuális szint: a gondolkodás absztraktabbá válik (előtérbe kerül a kreativitás és a fantázia) </li></ul>
  6. 6. 3. Szociális váltás: <ul><li>A társadalmi elvárások és pozíció megváltozik, a kortársak válnak a referencia </li></ul><ul><li>csoportjává, illetve személyévé </li></ul><ul><li>Család i kapcsolatok újjászerveződése, szülőktől való fokozatos eltávolodás, fokozott önállóság, érzelmi távolságtartás, függetlenségi igény (cél: önszabályozás) </li></ul><ul><li>A kortárscsoport szerepének felértékelődésével megváltozik a családdal való kapcsolata a gyermeknek – érzelmi leválás, fokozódó önállósodási törekvések. </li></ul><ul><li>A szülők tipikus reakciói a serdülőkori leválási folyamatra (Strierlin és Ravencroft): </li></ul><ul><li>1. Mindenáron magukhoz akarják kötni gyermeküket. </li></ul><ul><li>2. Sürgetik önállósulását, mintegy „kitaszítják” a családból. </li></ul><ul><li>3. Elengedik ugyan a serdülőt, de elvárják, hogy a szülők ambícióit valósítsa meg. </li></ul><ul><li>Kortárs kapcsolatok, barátságok szerepe nő (közös érdeklődési kör, hasonló értékek és attitűdök, lojalitás, intimitás) </li></ul><ul><li>– Funkciója: szociális referencia, szorongáskeltő helyzetekben </li></ul><ul><li>való segítségnyújtás </li></ul><ul><li>– Népszerűség: nagyobb presztízzsel rendelkező kortársak </li></ul><ul><li>– Fiatal-kultúra kialakulása </li></ul><ul><li>Iskola- a társadalom megjelenítése, a kortársakkal való intenzív kapcsolatok kiindulásának helye is. </li></ul>
  7. 7. Eredetiség • Másoktól való különbözőség (külsőségek, viselkedés) felnőttektől való elkülönülés, szolidaritás a kortársakkal • Generációs ellentétek (?) • Ifjúsági kultúra kialakulása: ruházat, ékszer, hajviselet, fellépés, zenei stílus, saját rendezvények
  8. 8. Csoportkonformitás • Interakciók növekedésével növekszik a csoportösszetartás • Csoportnormáknak való megfelelés • Kollektíva határozza meg az egyén cselekvéseit (nem teljesen veszélytelen) • Személyiség kibontakozását gátolhatja • Alacsonyabb társadalmi rétegből származó fiatalok fogékonyabbak a csoport befolyásolására • Ifjúsági csoportok jelentősége az életkorral csökken
  9. 9. Miért fontos a csoport? • Bizonyos célok együttes magvalósítása • Saját értékek, tulajdonságok felfedezése • Serdülőkor közös megélése • Szabadidő értelmes eltöltése • Funkciói: fiatalok igényeinek kielégítése (kapcsolatok, barátság, összetartás, közös munka)
  10. 10. A társas beilleszkedés vizsgálata a 13-14 éves korcsoportban nemenként és összesítve a mellékelt jellemzők szerint (%)
  11. 11. A társas beilleszkedés vizsgálata 16-17 éves korcsoportban nemenként és összesítve a mellékelt jellemzők szerint (%)
  12. 12. Értelmi fejlődés a serdülőkorban: A serdülőkor értelmi fejlődésének jellegzetességét Piaget fogalmazta meg. A serdülő a logikai műveletek elvégzésében elszakad a közvetlen szemléleten alapuló gondolkodástól, és elvont műveletek elvégzésére is képessé válik.
  13. 13. Gondolkodás új formáinak megjelenése (Keating) – Lehetőségekről való gondolkodás – Előre gondolkodás – Hipotézisek használata a gondolkodásban – Metagondolkodás (gondolkodásról való gondolkodás) – Megszokás korlátait meghaladó gondolkodás Formális műveleti szakasz (Piaget) • A serdülő önmagáról, személyes kapcsolatairól, társadalomról való gondolkodásában megjelenő változások egy új logikai struktúra kialakulására vezethető vissza - >formális műveleti szakasz • (12-19) • Módszeres logikai gondolkodás
  14. 14. Alternatív elméletek a gondolkodás változásának megmagyarázására – Információfeldolgozási elméletek: információfeldolgozási képességek növekedése, hatékonyabb stratégiák használata a probléma-megoldásban, emlékezet fejlettsége – Gondolkodás és nyelv: jobban használják az elvont verbális fogalmakat – Kulturális megközelítés: új tevékenységekkel való találkozás, helyzet követelményeihez való igazodás Serdülők gondolkodása a társadalomról • Hatékonyabb gondolkodási folyamatok a társadalomról, morális problémákról, politikáról és erkölcsi viselkedésről • Kohlberg-féle erkölcsi fejlődés konvencionális szintje jellemzi a serdülőkort – Társas konvenciók figyelembe vétele – 3.sz. „jó gyerek erkölcs”: tanároknak, szülőknek, fontos embereknek való megfelelés – 4.sz. „rend és fegyelem”: hangsúly a személy és társadalom közötti kapcsolaton, társadalomszempontjai az elsődlegesek
  15. 15. Identitás • Önmeghatározás: általános viselkedések, értékek formájában, többféle tulajdonságból, többszörös én, nemi különbségek • Önértékelés: meghatározzák a népszerű társak tulajdonságai
  16. 16. Identitásképzés • Erikson szerint a személy alapvető feladata a serdülőkorban az identitásképzés és a nemi identitás megszilárdítása • Sikeres megküzdés a korábbi megoldott fejlődési krízisek újrafeldolgozását igényli Erikson szerint 4 korábbi fejlődési krízist kell megoldani: – Bizalom megalapozása – Autonómia – Kezdeményezés igénye – Teljesítmény igénye Identitás feladatával való megküzdés 4 típusa: – Elért identitás: aktív keresést követően kifejeződött saját identitás – Moratórium(késleltetés): identitás keresése még folyamatban van – Korai zárás: elsietett kötődés aktív keresés nélkül – Diffúz identitás(identitászavar): problémát jelent a valódi elkötelezettség vállalása
  17. 17. 4. És ha minden jól ment Allport szerint az érett személyiség: <ul><li>Az Én érzésének kiterjesztése – külvilág iránti nyitottság </li></ul><ul><li>kell, hogy jellemezze </li></ul><ul><li>• Meghitt viszony másokkal: másik tisztelete, megértése </li></ul><ul><li>• Érzelmi biztonság, önelfogadás: képes alkalmazkodni a </li></ul><ul><li>környezetéhez, kivárni a saját szükségleteinek kielégítését, </li></ul><ul><li>alapvető bizalommal fordul mások felé. </li></ul><ul><li>• Valósághű percepció, a feladatok elvégzésének képessége </li></ul><ul><li>• Önismeret, humor: reális és szociális énkép összhangja </li></ul><ul><li>• Egységesítő életfilozófia: saját célok kidolgozása és </li></ul><ul><li>elköteleződés ezek mellett. </li></ul>
  18. 18. Tipikus serdülőkori megnyilvánulások: Kritikus fejlődési életszakaszokban megjelenő tünetek, nem feltétlenül jelentenek komolyabb pszichés betegséget- nagyobb a tünetek megengedhetősége. Ennél fogva, serdülőkorban tapasztalható szélsőséges megnyilvánulások, még enyhébb formájukban elfogadhatónak minősülnek: pl.- testi elhanyagoltság, - a szülői érintés kerülése, - veszélykeresés-(én-határ próbálgatások) - csavargás - szélsőséges csoporthoz tartozás.
  19. 19. És ha nem ment jól minden Szélsőségek és veszélyek <ul><li>Pszichés zavarok, Személyiségfejlődési problémák (borderline, skizofrénia, pszichoszomatikus tünetek…) </li></ul><ul><li>Kapcsolatteremtési problémák </li></ul><ul><li>Beilleszkedési zavarok </li></ul><ul><li>Szexualitás </li></ul><ul><li>Korai terhesség </li></ul><ul><li>Anorexia nervosa, bulimia nervosa </li></ul>
  20. 20. Tetoválás, piercing
  21. 22. Drog Miért fogyasztanak az emberek drogokat? Fiatalok által megjelölt okok: beilleszkedjenek elmeneküljenek vagy lazítsanak unatkoznak felnőttnek akarnak tűnni lázadnak kísérleteznek
  22. 23. A kábítószerek osztályozása <ul><ul><li>1. Ópiátok, ópioidok 2. Központi idegrendszeri depresszánsok: barbiturátok, benzodiazepinek, </li></ul></ul><ul><ul><li>alkohol 3. Centrális szimpatikomimetikus izgatók: amfetamin, metamfetamin , </li></ul></ul><ul><ul><li>ecstasy , efedrin (bogyó , mosoly, eki, diszkótabletta, X, E ) </li></ul></ul><ul><ul><li>4. Pszichostimulánsok: amfetaminok, kokain (koko, fehér csík, koksz, Charlie, kóla, fehér hó) </li></ul></ul><ul><ul><li>5. Kannabionidok: marihuana ( fű, spangli, mari, gyep, joint, ágyú, gandzsa, </li></ul></ul><ul><ul><li>grász, mariska) </li></ul></ul>
  23. 24. <ul><ul><li>6. Hallucinogének: LSD , meszkalin, fenciklidin, pszilocibin (trinyó, postás, papírsárkány, leves, könyv, lecsó) </li></ul></ul><ul><ul><li>7. Inhalálható szerek : ipari oldószerek, általános érzéstelenítők (szipkó, vödrözés, nevetőgáz, bödönözés ) </li></ul></ul><ul><ul><li>8. Koffein, nikotin </li></ul></ul>
  24. 25. A serdülőkori drogfogyasztás A drogfogyasztás kialakulása: 2 elmélet 1.) Addikciós elmélet : (addikció = függőség vmitől/vkitől) A droggal való találkozás után kezdődnek a gondok, addig minden rendben megy. A drog indít el egy sor fiziokémiai, pszichológiai és szociokulturális változást az ember életében, amely kényszeres drogfogyasztáshoz, illetve ezzel kapcsolatos ártalmakhoz vezethet (túladagolás, HIV-vírus  halál). 2.) Biopszichoszociális fejlődés-elmélet : Minden eldől a droggal való találkozásig, a drog csak a „pontot teszi fel az i-re”.
  25. 26. A drogfogyasztás kockázati tényezői 1. Öröklés szerepe A függőségre való hajlamot örökölni lehet. A szenvedélybeteg- ségek családi halmozódása jellemző. Nemi különbségek szerepe A férfiaknak nagyobb esélyük van a szenvedélybetegségek kialakulására. DE: az utóbbi években a nők aránya jelentősen nőtt. Hiperaktivitás, figyelmi zavar szerepe „ Nehéz gyermek tünetcsoport”  hiperaktivitás. Kudarcélmények sora. Lakóhely jelentősége - A nagyvárosban lakó fiatalok nagyobb mértékben vannak kitéve a drogfogyasztás veszélyeinek. - A nagy lakótelepen élő családok gyermekeinél gyakoribbak a deviáns viselkedési módok. - Gyakori lakóhelyváltás, főleg a más szintű településben
  26. 27. Legális drog fogyasztása A legális drogok (nikotin, alkohol) használata utalhat egy későbbi illegális droghasználatra. Személyiség Az egyén pszichológiai-pszichopatológiai összetevői nagyban befolyásolják a kábítószer-használat kialakulását. Az iskola negatív hatásai - a tanárok, mint „második szülők” - a gyermek beilleszkedése az iskolai életbe (tanulási nehézség, kirekesztés a társai között) A drogfogyasztás kockázati tényezői 2.
  27. 28. A 2007-es budapesti iskolavizsgálat eredményei szerint (Elekes, 2007) a fiatalok 22,7%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. A fiúknál az arány 25,8%, a lányoknál pedig 19,9%. Ennél magasabb, 28% azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert. A biztosan droghasználati célú szerfogyasztás életprevalencia értéke a fiúknál 30,7%, a lányoknál pedig 25,6%. A diákok többsége kipróbáló vagy alkalmi fogyasztó, és csupán a válaszolók 5,1%-a fogyasztott 20 vagy több alkalommal valamilyen tiltott szert. A tiltott szert már próbáltak többsége (73,8%) 14 éves korban vagy ezután próbálkozik először a fogyasztással, az első fogyasztás leggyakoribb életkora a 15 év. Forrás: Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2008, SZMM Szakmai kiadványa, Budapest 2008
  28. 29. <ul><li>Alkohol </li></ul><ul><li>utcai megnevezései: tinta, nyakolaj, szeszkó, pia, lőre, pancs </li></ul><ul><li>a központi idegrendszerre hat </li></ul><ul><li>csökkenti a gátlásokat, rontja az </li></ul><ul><li>ítélőképességet </li></ul><ul><li>Az alkoholizmus elősegíti az erőszakot és a konfliktusok kialakulását. </li></ul>
  29. 30. Dohányzás 1. 14 évesnél idősebb lakosság körülbelül harmada dohányzik, melynek köszönhetően országos átlagban fejenként 2654 , összesen több mint 20 milliárd szál cigarettát füstölünk el évente. Az aktív dohányosoknak körülbelül 80%-a 18 éves kora előtt kezdi el a cigarettázást.     A fiatalok körében egyre emelkedik a dohányzás gyakorisága: a 15-18 évesek 30%-a dohányzik A világon minden nap közel 3000 18 éven aluli válik a dohányzás rabjává
  30. 31. Pszichológusok szerint a fiatalok a csoportnyomás hatására gyújtanak rá az első cigarettára, a cigaretta pedig egyfajta csoportösszetartó erőt jelent a fiatalok számára. A cigarettázás tiltása, egészségkárosító hatásának propagálása tovább erősíti az összetartozás élményét, az iskolákban pedig megfigyelhetők a dohányosok/nem dohányosok erősen elkülönülő klikkjei. A nem cigarettázó fiatalok szimbolizálják a beilleszkedőket, szemben a cigarettásokkal, akik kihúzóknak, rosszaknak, rebelliseknek számítanak. Dohányzás 2.
  31. 33. <ul><li>Depresszió </li></ul><ul><li>Depresszió okai : </li></ul><ul><li>- szeretetéhség és harag - úgy érzik, méltatlanok a szeretetre és értéktelenek </li></ul><ul><li>szeretett személy elvesztése, betegség, </li></ul><ul><li>önbizalom elvesztése </li></ul><ul><li>- magatartásváltozás </li></ul><ul><li>- külső megjelenés megváltozása </li></ul><ul><li>- hangulati nyomottság </li></ul><ul><li>- étvágy-, alvászavar </li></ul><ul><li>- iskolai teljesítmény hirtelen romlása </li></ul><ul><li>- agresszivitás, csavargás, deviancia </li></ul><ul><li>Önsértések </li></ul><ul><li>Kezelés: gyógyszerek, egyéni és családterápia </li></ul>
  32. 34. Öngyilkosság 1. <ul><li>Jellemzői: </li></ul><ul><li>fejlődési krízis alapozza meg, </li></ul><ul><li>szimbolikus- kommunikatív jellege van ( nem annyira a halálvágy, mint valamilyen testi-lelki állapot elutasítása jellemzi) </li></ul><ul><li>- a kísérleteknél: négyszer annyi lány, mit fiú. </li></ul><ul><li>Leggyakoribb okok: családi, párkapcsolati, iskolai teljesítménybeli válságok. </li></ul><ul><li>a.) Az elsődleges kapcsolat zavarai. </li></ul><ul><li>(szocializációs és családi zavarok) </li></ul><ul><li>Székács Judit- a serdülőkori öngyilkosság két típusát </li></ul><ul><li>különíti el: </li></ul><ul><li>1. közvetítő típusú öngyilkosság: (&quot;Szeress, vagy </li></ul><ul><li>meghalok, és te bűnhődni fogsz!”) </li></ul><ul><li>2. autodestruktív típusú öngyilkosság: (&quot;Gyűlöllek, </li></ul><ul><li>mert nem szeretsz eléggé, és bűnhődnöm kell a </li></ul><ul><li>gyűlöletem miatt!”) </li></ul><ul><li>b.) A másodlagos kapcsolat zavarai. </li></ul><ul><li>(háttérben veszteségélmény ) </li></ul>
  33. 35. Öngyilkosság 2. Felismerése 1.magába zárkózik 2. mindenért saját magát okolja 3. kijelentéseiben utal arra, hogy az életnek nincs értelme, neki már úgyis mindegy… Mit tehetünk? Felfigyelünk a változásokra, visszatükrözzük neki, meghallgatjuk, érdeklődünk, segítséget kínálunk fel.
  34. 36. Öngyilkosság 3 . Bár a serdülőkori öngyilkossági kísérletek gyakorisága világszerte növekszik, kevés megbízható statisztikai adat áll rendelkezésre. A tinédzser öngyilkosságok száma évről-évre nő. Sajnos nem minden tragédia védhető ki. Több ismerettel és odafigyeléssel azonban a baj sokszor megelőzhető lenne. Azok a szülők, akik gondosan figyelemmel kísérik gyermekük életét, és még a legelviselhetetlenebb kamaszkorban sem adják fel a rendszeres és őszinte kommunikáció reményét, nagyobb eséllyel védik meg gyermeküket.
  35. 37. EREDMÉNYEK (gyakoriságok felmérése) <ul><li>4408 serdülő (fiú: 2388, lány: 2020) </li></ul><ul><li>Szuicid kérdéscsoport (%) </li></ul><ul><li>Kísérlet: 7.8 (fiú: 4.6 /1.6/, lány: 11.6 /3.6/) </li></ul><ul><li>Önártalom: 14 </li></ul><ul><li>Gondolat: 25 </li></ul><ul><li>Nem válaszolt: 10 </li></ul><ul><li>Módszer (%) </li></ul><ul><li>Gyógyszer (52), metszés (25), egyéb (10), </li></ul><ul><li>többszörös (13) </li></ul><ul><li>Segítség (%) </li></ul><ul><li>Segítségkérés: barát (60), pszichiáter-pszichológus (15), </li></ul><ul><li>család (12), családorvos (8), SOS telefon (5), tanár (2) </li></ul><ul><li>Segítségnyújtás: barát (57), család (17), családorvos (6), </li></ul><ul><li>tanár (6), pszichiáter-pszichológus (2.5), SOS telefon (2) </li></ul><ul><li>Kórházi kezelés: 20 </li></ul>Forrás: Fekete Sándor, Pécsi Tudományegyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
  36. 38. <ul><li>Agresszió </li></ul><ul><li>minden olyan szándékos cselekvés, amely testi vagy mentális kárt, fájdalmat okoz másoknak </li></ul><ul><li>Az agresszió/erőszak egyértelműen arra utal, hogy a normál fejlődési folyamat során nem sikerült valamit kezelni, amely természetes módon jelent meg (Fonagy, 2003). </li></ul><ul><li>-empátia hiánya </li></ul><ul><li>-társas kapcsolati problémák </li></ul><ul><li>-média hatása nagy befolyással van </li></ul><ul><li>A serdülőkori mély változás gyakran teszi büszkévé a serdülőt, aki kicsorduló erejével szemtelenül bizalmatlan a felnőttek világának következetlenségével szemben. Közös jellegzetessége a serdülők nagy részének, hogy képtelenek ellenőrizni és egyensúlyban tartani túláradó erejük, ösztöneik, rendelkezésükre álló gondolataik előnyét. </li></ul>
  37. 39. Magatartászavar <ul><li>Okok: </li></ul><ul><li>-agresszív tartalmú tömegkommunikáció </li></ul><ul><li>- agresszív szülők </li></ul><ul><li>- biológiai tényezők: fiúk, temperamentum, kötődési zavar </li></ul><ul><li>- pszichológiai tényezők: önértékelési zavar, depresszió, </li></ul><ul><li>- rossz beszédkézség, problémamegoldás </li></ul>Gyakrabban látunk agressziós cselekményeket serdülőkorban, menses idején, klimax korban, krónikus betegségekben és depresszióban.
  38. 40. Mindent összegezve: Talán nem is olyan nagy baj, ha csak kicsit is „Rém rendes család” válna belőlünk…. Köszönjük a figyelmet!

×