1. Új kihívások a szőlőültetvényekben
A szőlő fás megbetegedései
Feketerothadás
Aranyszínű sárgaság (fitoplazmás betegség)
Cecília Rego
Mezőgazdasági Intézet (ISA)
Lisszaboni Egyetem
Lisszabon Portugália

2. A portugáliai borvidékek
áttekintése
XII. A szőlő fás
Szőlészeti megbetegedései
és
Borászati
Konferencia Feketerothadás
Aranyszínű sárgaság

3. Portugália D-Ny-Európában van
Éghaljata mediterrán (Csa alosztály -
dél és Csb alosztály - észak*) változatos
mikroklímájú területekkel
Nagyon sokféle talajtípus előfordul itt
Szőlőfajtából is sokféle van, ezért
egyedülálló borok vannak
Földközi‐
tenger
*Köppen-Geiger
http://www.winesofportugal.info/

4. Borvidékek
Vinho Verde („zöld Bairrada borvidék
borok”) borvidék
Estremadura borvidék
Douro és Trás‐os‐
Montes borvidék Ribatejo
Dão borvidék Terras do Sado borvidék
Alentejo borvidék Algarve borvidék
Az összes bortermő területen együttvéve közel 8 milliárd liter az éves
termelés, amelynek több mint 25%-a exportálásra kerül
68% 33%
Vinho Verde, Douro és Egyéb
T. Montes, valamint a Dão & borvidékek
Alentejo borvidékek

5. Vinho Verde
R
Vinho verde Észak-nyugaton van
Az Atlanti-óceán felől érkező tengeri széláramlatok
befolyásolják az éghajlatot, a hőmérséklet egész évben enyhe
Sok a csapadék
Az innen származó borokra a magas savtartalom és az ebből
fakadó kemény karakter a jellemző

6. Duoro
Douro portói boráról híres, és jó minőségű asztali borokat is
készítenek itt
UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánították
Száraz és nagyon forró a nyár, de a hőmérséklet télen 0ºC alá is
süllyedhet
A szőlőt keskeny, kőfallal szegélyezett szőlőteraszokra telepítik

7. Dão
Dão Portugália északi részének szárazföldi (nem tengerparti)
részén található
Hegyláncok veszik körül, amelyek védik a széltől
A tél hideg és esős, a nyár forró és száraz
A nagy tengerszint feletti magasság lassabb érésmenetet,
kellemes savasságot és aromát biztosít a többnyire vörös
boroknak

8. Alentejo
Alentejo napsütötte borvidék Portugália déli részén
Az éghajlatot egyaránt jellemzik a hideg telek és a forró
nyarak
A szőlőt változatos talajtípusú dombvidékre telepítik.
Portugália „legfiatalabb” borvidéke, ahol nagy
népszerűségnek örvendő fehér és vörös asztali borokat
egyaránt előállítanak

9. A portugáliai borvidékek
áttekintése
A szőlő fás
megbetegedései
XII.
Szőlészeti és
Borászati
Konferencia
Feketerothadás
Aranyszínű sárgaság
fitoplazma

10. Korai tőkeelhalás
Feketelábúság betegség
Petri betegség – fiatalkori
Exkoriózis Esca
Botryosphaeria
Eutipiózis fajok okozta
betegségek
Esca

11. A szőlő fás megbetegedéseinek megoszlása a tünetes
szőlőültetvényekben
A szőlő fás megbetegedései
40
Előfordulás (%)
30
20
10
0
Botryosphaeriaceae fajok Korai tőkeelhalás
Esca Fásrészek részleges elhalása

12. A szőlő fás megbetegedéseinek előfordulási
aránya a legfontosabb borvidékeken
100 Botryosphaeriaceae Korai
Decline Esca Phomopsis
fajok tőkeelhalás fajok
80
67
Előfordulási arány (%)
64
55
60
48 47
41 39
40 33 31 30
26
20 18
15
20 10 11
0
Alentejo Dão Douro Vinhos
Verdes
Borvidékek

13. Korai tőkeelhalás
Botryosphaeriaceae fajok okozta betegségek
Esca

14. Tünetek
• levélsárgulás
• levélvörösödés
• korai tőkeelhalás
A beteg növények
előfordulása
véletlenszerű

15. Tünetek
• csökkent
növekedési erély
• megrövidült
ízközök
• ritka lombozat
• apróbb, klorotikus
(sárguló) levelek

16. Tünetek
• Levélsárgulás
• csökkent
növekedési
erély

17. Tünetek
Korai levélvörösödés
májusban/júniusban

18. Tünetek a fásrészben
• Nekrotizálódott, pusztuló
gyökerek
• Barna edénynyaláb-
csíkoltság az alany alapi
részén/ oltási
keresztmetszetben

19. A korai tőkeelhalással összefüggésbe
hozható főbb kórokozók
Ilyonectria
(Cylindrocarpon) fajok
Feketelábúság
betegség
Phaeomoniella
chlamydospora
Phaeoacremonium fajok
Petri-betegség
„Fiatalkori esca”

20. Ilyonectria (Cylindrocarpon) fajok –
Feketelábúság betegség
I. crassa
I. vitis
I. pseudodestructans
I. alcacerensis
I. robusta
I. torresensis
Talajból fertőz I. novozelandica
I. estremocensis
IIyonectria izolátumok morfológiai és genetikai analízise során 12 I. radicicola és 4 I.
macrodidyma faj összetételt állapítottak meg.

21. Phaeomoniella
chlamydospora
Phaeoacremonium fajok
Különbözőségek és
Petri-betegség rokoni kapcsolatok a Ph
izolátumok között
100
40
50
60
70
80
90
Ph30
60
66
Ph31
Ph29
Két csoportot képeztek az 44
Ph42
alacsony bootstrap értékek 39
83
Ph43
és az erős törzsfejlődési 48 Ph28
hasonlóság (0,82) alapján 38
Ph26
Ph27
Ph37
24
Ph41
33
Ph36
80
100 12 Ph39
Ph24
60
Alacsony 7 Ph32
változékonyság van a 39
Ph34
Ph35
Pch izolátumok 19 16
Ph38
között
Levegőben terjedő 54
44
Ph19
Ph40
fertőző anyag Ph33
Eutypa

22. Fertőzőanyag-források
• Szaporítóanyag előállítás
során
• Fiatal szőlőültetvények

23. Nemes
Alany-
oltóvessző-
anyanövények
anyanövények
Alanyvessző Oltóvessző
Áztatás Áztatás Raktár
Kórokozók kimutatása
Oltás
Kalluszosodás
Oltványiskola Szántóföld
Fiatal szőlőültetvények

24. Anyanövények
Fás részek kórokozóinak előfordulása tünetes alanyokon
Fomitiporia fajok
Truncatella fajok
Phomopsis (Phom.)
fajok
Botryosphaeria
(Botryosph.) fajok
Phaeomoniella
(Pa.) fajok
Ilyonectria fajok
0 20 40 60 80 100
Előfordulás (%)

25. Anyanövények
Fás részek kórokozóinak előfordulása alanyvesszőkben
40
ASZ – Alsó szakasz KSZ – középső szakasz FSZ – Felső szakasz
35
30
25
Előfordulás (%)
20
15
10
5 ASZ KSZ FSZ ASZ KSZ FSZ ASZ KSZ FSZ ASZ KSZ FSZ
0
Phaeomoniella Ilyonectria Botryosphaeriaceae Phomopsis
fajok fajok fajok fajok
Kórokozók

26. Anyanövények
Fás részek kórokozóinak előfordulása oltóvessző-anyanövényekben
80
70
Előfordulás (%)
60
50
40
30
20
10
0
Ilyonectria Phaeomoniella Phomopsis Botryospaeria
fajok fajok fajok fajok
Kórokozók

27. Kórokozók jelenléte miatt fennálló
potenciális fertőzési veszély
Hűtőkamrák Metszőolló Víz Oltógép Paraffin Hajtató (
levegőjében (Áztatótart pengéi kalluszosító)
ály) közeg
X
(Gramaje és Armengol, 2011) (Cardoso, M. et al. 2012)

28. Oltványiskola
Pal.,
Botryosph. és
Phom. fajok
Ilyonectria fajok

29. Gyökeres oltványok
Fás részek kórokozóinak előfordulása gyökeres oltványok
alanyában
30
Ilyonectria spp.
25
Pa. chlamydospora
20
Előfordulás (%)
15
10
5
0
99 R 110 R SO 4 196-17 1103P 140 Ru
Alanyok

30. Fiatal ültetvények
Fás részek kórokozóinak előfordulása fiatal növényekben

31. A korai tőkeelhalással összefüggésbe hozható
gombák előfordulási gyakorisága Portugáliában
(9 éves felmérés)
100
80
Előfordulás (%)
60
40
20
0
Botryosphaeria Ilyonectria Phomopsis Pa.
fajok fajok fajok chlamydospora
Izolált gombák

32. Védekezési lehetőségek (javaslatok)
a korai tőkeelhalás (YVD)
megakadályozása céljából
• Vetésforgó alkalmazása az oltványiskolákban.
• Alany- és az oltóvesszők melegvizes kezelése oltás előtt vagy gyökereztetés után
oltványiskola
(50 – 53 °C-on 30 percig)
• Alany és csapvesszők előáztatása gombaölőszeres vízben.
• Metszőolló és oltókés folyamatos fertőtlenítése.
• Fertőzött anyaültetvények felszámolása.
• Kerüljük a szőlőültetvények azonnali újratelepítését!
• Magas minőségű, certifikált szaporítóanyag használata.
szőlőültetvény
• Oltványok gombaölőszeres kezelése (bemártása) ültetés előtt.
• Oltványok laboratóriumi vizsgálata véletlenszerűen szedett mintákkal telepítés előtt.
• Kerüljük a kórokozók fertőző anyagának agrotechnikai műveletekkel való
széthurcolásától.
• Az elhalt vagy beteg növényt gyökerestől távolítsunk el és égessünk el.
• Számoljuk fel a beteg szőlőültetvényeket!

33. Korai tőkeelhalás
Botryosphaeriaceae fajok okozta betegségek
Esca

34. Fekete kordonkar elhalás (black
dead arm) BDA tünetei
Hosszanti fásrész-elhalás

35. Fásrész-elhalás

36. Rákos sebek a hajtásokon, egyéves
vessző kifehéredése

37. Fekete kordonkar elhalás
(BDA) levéltünetek

38. Gutaütés (hirtelen elhalás)

39. Botryosphaeriaceae fajok tenyészeti
és konídiumainak mikroszkópi képe
ERIC
_Eric
“B.” stevensii
100
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60
65
70
75
80
85
90
95
Bt.21
64
Bt.22
89
CBS 112553
61
100
Bt.49
33 Bt.40
S. viticola
CBS117006
100
Bt.42
Bt.81
34
66
Bt.83
26 Bt.80
Bt.85
Bt.77
19
9
Bt.78
Bt.72
4
Bt.89
30
Bt.90
Bt.61
54
60
Bt.68
1
3 30 Bt.64
19 Bt.60
5
“B. parva”
Bt.73
54
42
Bt.74
6
Bt.92
7
1 Bt.55
Bt.75
3
Bt.3
58
37
Bt.13
2
28 Bt.14
9 Bt.6
6
Bt.2
Bt.37
15
Bt.18
9 38
Bt.19
Bt.91
98 Bt.79
Bt.4
17
Bt.7
10 CBS 110301
54
33
Bt.9
Bt.12
CBS 110299
64
100
Bt.69
“B. lutea”
Bt.36
98
Bt.1
100
Bt.17
Bt.24
43
Bt.28
Botryosphaeria
20
Bt.52
82
14 Bt.53
Bt.30
48
0
Bt.32
43
Bt.25
Bt.27
Bt.56
fajok
15 82
45
Bt.57
0
Bt.26
6
Bt.46
90
2 Bt.47
CBS 112555
56
0
0 Bt.44
Bt.15
48
17
Bt.35
0
Bt.63
Bt.23
1 Bt.5
34
Bt.20
“B. obtusa”
2 Bt.31
12
Bt.54
2 Bt.62
Bt.33
22
5
5
Bt.34
Bt.41
8
Bt.48
16
Bt.65
Bt.29
14
Bt.86
84
20
Bt.87
100
Bt.38
Bt.70
55
Bt.82
CBS 110302
46
Bt.10
Bt.43
25 40
54
Bt.84
Bt.58
60
100
Bt.71
55
Bt.88
Bt.59

40. Fekete kordonkar elhalást okozó
Botryosphaeriaceae családba tartozó
gombafajok előfordulási gyakorisága
39
40 36
Előfordulás (%)
30
20
7
10 6
4
2
1
0

41. A fekete kordonkar elhalást okozó
BOT betegség életciklusa…
Tavasz
Növ. stádium: D
Metszés Nyár BBCH 11
Tél

42. A BOT elleni védekezés alap
• Kerüljük a kórokozók fertőző anyagának agrotechnikai eszközökkel való széthurcolását!
• Kezeljük a metszési sebeket réztartalmú kenőccsel vagy egyéb sebkezelővel!
• Távolítsuk el és égessük is el a metszési nyesedéket. Ne hagyjunk nyesedékhalmokat az
ültetvény közelében, hanem égessük el, mert a fertőző spórákat beviszi a szél az
ültetvénybe.
• A pontos diagnózis érdekében kérjük a tünetes növények laboratóriumi vizsgálatát.
• Végezzünk gombaölőszeres kezelést, a Botryosphaeria és Phomopsis fertőzések
visszaszorítása érdekében.
• Az elhalt vagy beteg növényt gyökerestől kell eltávolítani és elégetni.
• Számoljuk fel a hosszú ideje műveletlen szőlőültetvényeket!

43. Korai tőkeelhalás
Botryosphaeriaceae fajok okozta betegségek
Esca

44. Esca levéltünetek

45. Esca levéltünetei:
A főerek közé benyúló sárgulás,
nekrózis un. „tigris-foltosság”

46. Fekete kordonkar elhalás ESCA

47. Gutaütés

48. Fekete „himlőfoltosság”

49. „Amadou” – fehér korhadás

50. A főbb gombafajok
• Phaeomoniella chlamydospora
• Phaeoacremonium aleophilum
• Fomitiporia mediterranea
• Formitiporia punctata
Egyéb fásrész-károsító gombák

51. Esca =Betegségkomplex!
A francia modell (Larignon és Dubos, 1997)
Egymást követő
megtelepedés
A fás részek leromlásának elsődleges kórokozói
Az ESCA teljes
tünetegyüttese
Phaeomoniella fajok Eutypa Fomitiporia
Phaeoacremonium fajok fajok
fajok A fás részek leromlásának
másodlagos kórokozói

52. Különböző kórokozók tenyészeti
képe
Phaeomoniella Botryosphaeria Phomopsis
Truncatella Pestalotiopsis Fomitiporia

53. A portugáliai borvidékek
áttekintése
A szőlő fás
XII. megbetegedései
Szőlészeti
és Borászati
Konferencia
Feketerothadás
Aranyszínű sárgaság

54. Feketerothadás
A betegséget a filoxéra járvány után, a 19. század végén
importált növényi anyaggal hurcolták be Európába
Borvidékek a mérsékelt égövben
Mediterrán éghajlatú borvidékek:
Magas hőmérséklet és bőséges csapadék tavasszal és kora
nyáron
Napjainkban, számos országban egyike a szőlőültetvényeket fertőző
legfontosabb gombás betegségeknek: rontja az egészségi állapotot és
akár 80%-os termésveszteséget is okozhat!

55. Feketerothadás megjelenés
Portugáliában
• Portugália: első észlelés 2007-ben
•Először csak Anadia és Évora közelében
•Csak a leveleken fordult elő
2010 –ig nem volt újabb tünetészlelés, de Rego C. & Oliveira H. Actas do 7º Simp. de
2010-ben-ben néhány jelzés fürtök fertőződéséről Vitivinicultura do Alentejo, 23 a 25 de Maio,
Évora, 107-114)

56. 2011-ben Bairradában, Dãóban és …
És nem csak néhány levélfolt, hanem erős
fürtfertőzöttség.

57. Kutatás fejlesztési program
(K+F) fázisai.
1. Tünetek megismerése
Felmérés
Tünetek
Morfológiai és molekuláris
jellemzés
Járványtani tanulmányok
1
Növényv
Telep és Guignardia bidwellii édőszer
piknídium ek
ok Phyllosticta ampelicida
gyártása
2 Spóracsapdák
A betegség
elleni
Patogenitási vizsgálatok védekezés

58. Feketerothdás levél tünetek
termőtestekkel
barnás elhalt foltok középpontjukban kifejlődő
piknídiumok

59. Fekélyes sebek a hajtástengelyen,
levélnyélen piknídiumokkal és
cirruszokkal

60. fekélyes sebek a Virágkocsány
fürtkocsányon károsodása

61. A feketerothadás tünetei bogyón
kisméretű fehér foltok vöröses barna körkörös
(a fertőzés korai szakasza) léziókká válnak
piknídiumokkal borított fekete,
mumifikálódott bogyó

62. K + F program
2. A kórokozó morfológiai és
molekuláris jellemzése
Felmérés
Tünetek
Morfológiai és molekuláris
jellemzés
Járványtani tanulmányok
1
Növényv
Telep és Guignardia bidwellii édőszer
piknídium ek
ok Phyllosticta ampelicida
gyártása
2 Spóracsapdák
A betegség
elleni
Patogenitási vizsgálatok védekezés

63. Morfológiai elemzés
Gb1 Gb2 Gb3 Gb4 Gb5 Gb7 Gb8 Gb9 Gb10 Gb11 Gb12 Gb13
Gb14 Gb15 Gb16 Gb17 Gb18 Gb19 Gb20 Gb21 Gb22 Gb24 Gb25 CBS
80
Micélium növekedése (mm)
70
60
50
40
30
20
10
0
10°C 15°C 20°C 25°C 30°C 35°C 40°C
Hőmérséklet (°C)
• Optimális hőmérséklet: 25°C (kivéve a CBS ref. izolátumot)
• 10 °C -on nincs növekedés
• Összesen 7 izolátum növekedett 35 °C-on.

64. Molekuláris jellemzés
G. bidwelli betegségkomplex
100
45
50
55
60
65
70
75
80
85
90
95
Gb18
46
Gb22
Gb3
38
41 18
Gb5
Gb14
•
31
48 Gb10
G. bidwellii izolátumok két csoportba 33
48 Gb25
Gb20
tartoznak Gb16
[ISSR (“Inter-Single Sequence Repeat”) 41
42
Gb19
Gb21
markerek] 100
Gb24
Gb12
•
36
Gb9
A CBS 111645 referencia izolátumok nem 81
18
16
Gb11
tartoznak egyik csoportba sem. 41
42
Gb13
Gb4
Gb1
32 48
69
Gb2
52 Gb7
Gb15
30
Gb17
Gb8
CBS 111645

65. Patogenitási vizsgálatok
Lappangási időszak
• Lappangási időszak: 9–14 nap
• Visszaizolálás: 100%.
16
Lappangási időszak (napok)
14
12
10
8
6
4
2
0
Izolátumok

66. K + F program
3. A betegség járványtana
Felmérés
Tünetek
Morfológiai és molekuláris
jellemzés
Járványtani tanulmányok
1
Növényv
Telep és Guignardia bidwellii édőszer
piknídium ek
ok Phyllosticta ampelicida
gyártása
2 Spóracsapdák
A betegség
elleni
Patogenitási vizsgálatok védekezés

67. A betegség életciklusa…
Tél
Piknídiumok a gazdanövényben
(mumifikálódott bogyók - a
növényen/a talajon)
Tavasz
Ősz
Piknídiumok
konídiumokkal

68. Miért terjed a feketerothadás betegség?
A fertőző anyag felszaporodása miatt?
Azért, mert a kórokozó könnyebben tud fertőzni?
Azért, mert a fertőzés számára kedvezőbbek a feltételek?
Az éghajlatváltozás miatt?
Azért, mert csapadékosabbak lettek a tavaszok?
Azért, mert változások történtek a szőlőültetvények agrotechnikájában?
A megváltozott (célzottabbá vált) gombaölőszer-használat miatt?
De a növekedés nagyon különböző éghajlati viszonyok mellett is
bekövetkezik!

69. A feketerothadás elleni védekezés
lehetőségei
• Számoljuk fel az elhagyott szőlőültetvényeket!
• Metszésnél távolítsuk el a fertőzött növényi maradványokat.
• Rügyfakadás előtt művelő eszközzel forgassuk a talajba a mumifikálódott
bogyókat, vagy mulcsozással fedjük le őket . Ha az előző tenyészidőszakban
súlyos fertőzés volt ,rendkívül fontos az áttelelt fertőzőanyag tömeg csökkentés.
• A hatékony gyomirtás és a megfelelő talajművelés csökkenti a levegő relatív
páratartalmát és segíti a levelek felületének gyorsabb leszáradását. (mérsékeli a
gomba terjedését).
• A szellős lombozat biztosításával lerövidíthető a levélnedvesség időtartama.
• Kerüljük a gépi metszést és betakarítást .

70. A portugáliai borvidékek
áttekintése
A szőlő fás
XII. megbetegedései
Szőlészeti és
Borászati
Konferencia Feketerothadás
Aranyszínű sárgaság

71. Aranyszínű sárgaság fitoplazma
(Flavescens doreé)
Az aranyszínű sárgaság (FD) a legfontosabb fitoplazmás szőlőbetegség – mely A2-
es besorolású zárlati károsító az EPPO szerint
A fő gazdanövény a Vitis vinifera, de a V. Riparia is
fertőződhet természetes úton
A kórokozó átvitele: Scaphoideus titanus (kabóca)
Gyors terjedés a szőlőültetvényen belül: Járványos
megbetegedés,
amely komoly gazdasági jelentőséggel bír

72. Korai tünetek:
tavasszal
az előző évben rosszul
fásodott , beéretlen
veszőkből vékony ,
gumiszerű hajtások törnek
elő.
João Garrido, EVAG

73. Korai tünetek:
• Virághervadás
• Hiányos
bogyókötődés
João Garrido, EVAG

74. Nyáron látható tünetek
(július/szeptember)
Fonáki rész felé
sodródott levelek
sárguló/fémes felszín
A levélszélek
besodródása.
Megrövidült ízközök,
tetőcserépszerűen
rendeződött
levélállás.
Jorge P.N. Costa, DRAP Norte

75. Nyár
(július/szeptember)
elhalások a főerek
mentén (fehér
fajtáknál)
Jorge P.N. Costa, DRAP Norte

76. Nyár
(július/szeptember)
A levéllemez vöröses
elszíneződése kék
fajtáknál
Jorge P.N. Costa, DRAP Norte

77. A késői fertőzések
nyomán a fürtök
barnulnak és
zsugorodnak,
miközben a
virágkocsányok
elszáradnak.

78. A bogyók
barnulnak és
összeszáradnak
miközben a fürt és
bogyó kocsányok
elszáradnak.
DRAP Centro

79. Portugáliában...
• A Scaphoideus titanus megjelenése (Ball)
1999-2000
• Országos felmérés az S. titanus
előfordulására és a FD fitoplazma
2001 kimutatására
• S. titanus terjedésének növekedése
2006-2007
• FD fitoplazma kimutatása

80. Scaphoideus titanus kabóca
a FD vektora
Tojások
áttelelő stádium
patogenitás
Lárvák
A lárvák és a a kifejlett rovarok egyaránt képesek az FD
fitoplazma felvételére
A fertőzőképesség fennmarad a rovar teljes életciklusában
Nem bizonyított a kifejlett rovarról a tojásra való átvitel
Kifejlett rovarok

81. Portugáliában a S. titanus-nak évente
egy nemzedéke van
Fejlődési Augusztu Szeptemb
Március Április Május Június Július
stádium s er
Kifejlett
rovarok
Tojások
Lárva-
stádium
Felvételi időszak : 7-8 nap, esetenként 4 nap
Lappangási időszak: 31-40 nap
Átvitel: 37-42 nap mindegyik esetében

82. FD terjedés módja
• Az aranyszínű sárgaság (FD) fertőzött szaporítóanyaggal és a
kabóca vektorral terjed.
• Lokális terjedése a repülő vektorral (S. titanus) rendkívül gyors
(évente 5-35 km) (Portugáliában).
• A fitoplazma nagy távolságra fertőzött szaporítóanyaggal
hurcolható el.
• A vektor (tojás alakban ) és a fitoplazma tünetmentes vesszőkben
telel.

83. A Scaphoideus titanus (Ball) terjedése
(Csapdákkal befogott egyedek száma)
350
A csapdákkal befogott egyedek száma
300
250
200
150
100
DRAP Norte, DRAP Centro, DGAV
50
0
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
évek
Adatforrás: DGAV-MAMAOT
északi rész központi rész Madeira

84. Aranyszínű sárgaság FD felderítés
eredménye
Az FD sikertelen
kimutatása
Az FD sikeres
kimutatása
2006-2009
2006-2012
Adatforrás: DGAV. MAMAOT.

85. SCATI egyedek számának alakulása
A 2006-2012 között végzett FD felderítés
25
North rész
Északi Center rész
Központi
Csapdázott egyedek száma
20
15
10
5
0
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Évek

86. Növény-egészségügyi intézkedések
• Az EPPO szőlőre vonatkozó minősítési ajánlása megfelelő alapot nyújt a fitoplazmamentes
ültetési anyag előállításhoz.
• Ültetvények létesítése előtt figyelembe kell venni a fajták fitoplazmákkal szembeni eltérő
érzékenységi szintjét.
• A rovarvektor SCATI elleni védekezés lehetőségei:
(i) A metszési nyesedék elégetésével és rügyfakadás előtti paraffinolajos lemosószerek
alkalmazásáva lelpusztíthatók a rovartojások.
(ii) (ii) egy vagy két vegyszeres lárvák elleni vegyszeres védekezés, 30 és 45 nappal az első
lárvakelés után, majd egy újabb kezelés a kifejlett rovarok ellen.
• A fitoplazmák elpusztíhatók a fertőzött fás részekből a nyugalmi állapotú vesszők melegvizes
kezelésével (45 °C-on 3 órán át vagy 50 °C-on 40-60 percen át áztatva a vesszőket).
• Ezeknek a kezeléseknek a hatékonysága azonban növényvédelmi karantén célzattal nem
kellően bizonyított.

87. Köszönöm a figyelmet!
Cecília Rego
Lisszabon, Portugália