Cohen

715 views
647 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
715
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
2
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Cohen

  1. 1. Az ifjúsági probléma újragondolása
  2. 2. A ’80-as évek eleje:1, Nem sikerült a "proleatariátus" forradalmi tematikájahelyett új témát találni;2, az ifjúsági kultúrák egyre inkább integrálódtak aposztindusztriális kapitalizmusnak nevezett társadalomdinamikájába
  3. 3. Egyértelmű visszatérést tapasztalhatunk az empirikus kutatásokfelé számokban fejezték ki a fogyasztási mintáikat és korrelációkatmértek a nem, a kor, az etnikai hovatartozás és az "osztály" kategóriával Cohen: a klasszikus témák kritikai újragondolására próbált visszatérni négy kódot határozott meg: - szakképzés - örökség - tanonckodás - karrier többféle kulturális tőke létezik, amik jelentős különbséget mutatnak nemek között
  4. 4. Régi fejek, új vállak- Szocialisták: úgy közelítenek a jövő felé, hogy közben a válluk felettvisszatekintenek a múltba nem a legjobb módszer a jelennel valófoglalkozásra- Az ifjúsági problémát folyamatosan újra kell gondolni!- A fiatalok elutasítják a szervezett politika elidegenített formáit, helyetteegy új típusú személyes politizálást választanak.
  5. 5. A fekete és homoszexuális ifjúsági politikák fontosak, mert kihívást jelentenekaz ifjúsági ellátó rendszerek domináns mintáival és biopolitikai előfeltevéseivelszemben.Ezeket az előfeltevéseket így lehet összefoglalni: 1) Az ifjúsági egységes kategória, amelyet bizonyos pszichológiaijellemzők és társadalmi szükségletek határoznak meg, amelyek az adottkorcsoportra egységesen jellemzőek. 2) Az ifjúság a fejlődés különösen rugalmasan alakítható szakasza,amikor az attitűdök és az értékek ideológiákká merevednek és az élet későbbiszakaszaiban már nem változnak. 3) A gyermekkori függőségből a felnőttkor autonómiájába valóátmenet természetes velejárója egy lázadó korszak, ami maga is része annak akulturális hagyományoknak, amit generációról generációra átörökítünk. 4) A modern társadalom ifjúsága számára nehézségeket fejt afelnőttkorba való sikeres átmenet, ezért szakember segítségére, tanácsára éstámogatására van szükségük.
  6. 6. Az előbbi előfeltevéseket "biopolitikának" nevezte Cohen. úgy határozzák meg az ifjúságot, mint a népesség egy speciális típusát, és mint a politikai beavatkozás egyik lehetséges célpontját az 1880-as években jelentkezett először ez az elgondolás Ezen elméleti alapokat kell megkérdőjelezni, ha újra karjuk gondolni az ifjúsági problémát. Kiindulópont: az ifjúság biológiai kategória, a természet erői találkoznak a kultúra stabil tárgyaival ez okoz konfliktust a pubertás korban.
  7. 7. A főbb elméletek megalkotói Stanley Hall serdülőkori pszichológiája : az egyén fejlődése a társadalom fejlődését tükrözi, és mindkettő a primitív vadság állapotából a civilizált érettség állapotába tart. Karl Mannheim tudásszociológiája: a probléma nem a serdülőkorról, hanem a generációról szól. A generációk társadalmi csoportok, amelyek elhiszik, hogy egy közösen átélt történelmi mozgalomhoz tartoznak vagy pedig ugyanazok a történelmi események alakítják őket. Parsons funkcionalizmusa: az ifjúsági probléma: a tradicionálisból a modern társadalomba való átmenetből adódó strukturális feszültségek. A tradicionális társadalmakban a család tölti be a gazdasági, biológiai és kulturális reprodukció alapvető funkcióit.
  8. 8. Cél: a mítosz lerombolása, mely szerint volt egy aranykor, amikor a generációkbékében éltek.Probléma: megpróbálják felépíteni az ifjúság történelmét. Ennek során a hibákmegmaradnak, sőt összeadódnak. Például a fiatalság és a bűnözés kapcsolata: amorális pánik tompítható, ha leszámolunk az aranykor mítosszal és az mondjuk,h a 19. sz. ifjúsága sem volt jobb.Mi is az a morális pánik?Egy csoport, vagy egy csoporthoz kapcsolódó jelenség az adott társadalomidealizált rendjét fenyegető veszélyként tudatosul a táradalom tagjaiban. A médiaszenzációkeltő és leegyszerűsítő bemutatása nyomán a fenyegetést hordozócsoport könnyen azonosíthatóvá válik. Ennek nyomán megoldást sürgetőközhangulat alakul ki. A leegyszerűsítő nézetek beépülnek a társadalomgondolkodásába.
  9. 9. Az 1960-as években a kor ifjúsági kultúráinak jelentőségére koncentráltak akutatások. Jelentős figyelem irányult a különböző öltözködési és zeneistílusokra és a kortárs csoportokra, illetve az etnikai hovatartozásra és anemi különbségekre.Sok a leegyszerűsítés a vizsgálatokban!A ’60-as évek ún. alternatív társadalmának összeomlása után a szülői és azifjúsági kultúra viszonya helyett az oktatás és a termelés viszonyairaösszpontosítottak.Kiindulópont: az állami iskoláztatás meghatározó szerepet játszik akapitalizmus társadalmi munkamegosztásában kialakult különbözőcsoportok fenntartásában.
  10. 10. Dialektikus modellek jönnek létre, amik azzal foglalkoznak, hogy azosztályhelyzetek rendszere hogyan termelődik újra azokban a folyamatokban,amelyek ezeket a helyeket betöltő szubjektumokat alakítják.A munka generációs megosztása összetett Szabályozza a családi életciklus,a munkaerőpiaci ciklus, a családi szerepek és a foglalkozási szerepekA család és a generációs különbségek figyelmen kívül hagyása azt eredményezi,hogy az ifjúsági munka helyzete is tisztázatlan marad.
  11. 11. A patriarchális rend és a serdülőkor Akkor kezdi foglalkoztatni a kutatókat, mikor a feminizmus teret nyer. Feminizmus: az ifjúságkutatás nem vette figyelembe a nemek közti különbségeket. Van értelme külön a lányok kultúráiról beszélni. A lányok életszakaszok közötti váltásai és serdülőkori szerepei egészen más elvek mentén épülnek fel, mint a fiúk esetében.
  12. 12. A Patriarchátus „szabálya”:-Férfi / nő = felnőtt / gyermek (1.domináns helyzet +képességek, 2. alávetett + hiányok)Fiúk kategóriái a lányokról:-„könnyű préda” (megvetett); „szüzek” (idealizált) -> azon kultúrákban, ahol a fiú gyermekkorában nyíltannőies alávetett helyzetben van az idősebb férfitagokkalszemben:a serdülő puhány, lány -> kiprovokálják belőle azellenreakciót: férfiasság, érettségEl kell távolodnia az anyjától + le kell rombolnia a nőiesoldalát – ezt vetítik ki a lányokra
  13. 13. -AZ IFJÚSÁGI MUNKA : terjesztő és szolgáltató iparok, manufaktúrásipar munkaerő – intenzív szektorai1. A legalacsonyabban fizetett, legkevesebb szaktudást igénylő munkák„szokásos gyakorlat” a fiúk munkája házimunka, mint amit a nők otthon végeztek(teafőzés,felsöprés, kiszolgálás)2. sok viccelődés -> a +szűz” munkás beiktatása -> teljes jogúmunkatárs - a tanonc megmutatja, hogy ugyanolyan „kemény fiú” minta többiek -> megpróbálták utolérni feltételezett szexuális hőstetteiket
  14. 14. -= generációs munkamegosztás megtartása = a fiataloknakrendelt női státusz megvetéseMindez jó:- mert: csökkenti az instruktor – tanonc konfliktust(ödipuszi feszültségek)- mert a kereseti különbségek csökkentik a munkaerőköltségét- mert biztosítják a fiatal munkaerő tartalékátSzaktudás: veleszületett adottság (nem pedig gyakorlat),SZÜLETÉSI ELŐJOG ÉS ÖRÖKSÉG-A fiú szinte kötelezően követi az apja foglalkozását,továbbviszik a szülők örökségét
  15. 15. Pszichoanalízis és „ifjúság” A gyermekkori szexualitás felfedezésének következménye a serdülőkor trónfosztása (már nem a pubertás a szexuális élet kezdete, hanem a gyermekkori és felnőttkori szexualitás közötti egyik szakasz).
  16. 16. Ernest JONES A serdülőkor a gyermekkor ödipuszi drámáinak újrajátszása emelkedettebb szinten Cél: a genitális heteroszexualitás megerősítése (a korábbi orális, anális, polimorf fázisokkal szemben). Növekvő libidó. -> a serdülőkor érzelmi viharai a fejlődés normatív szakasza.
  17. 17. DE! Negatívumok:1. feltételezi, hogy a serdülőkori konfliktus középpontjában a családi viszonyok állnak. Van ahol ez nem így van: munkásosztályok – kortárs csoport formái= nem vették figyelembe a családi formák történelmi és kulturális változatainak fontosságát2. A fejlődés normatív célja: a genitális heteroszexualitás -> az összes többi szexuális gyakorlatot perverznek tekintikFelnőtté válás: a serdülőket megszabadítják a múlt mintáinak követésének kényszerétől (gyerekkori helyzetek feltárása)
  18. 18. Erik ERIKSON A serdülőkori identitáskrízisre helyezi a hangsúlyt. Minden fejlődési szakasz egy bizonyos krízis köré szerveződik melyeket vagy pozitívan vagy negatívan lehet megoldani. – az egyéniség így formálódik. (A marxizmus elutasítja a pszichoanalízist)
  19. 19. Wilhelm REICH 1960-as évek – a szexuális felszabadulás guruja Újfajta szexuális politika: „szex-pol” mozgalom Cél: a serdülők eltérítése a Hitlerjugendtől a szocialista ifjúsági mozgalom felé Szexuális felvilágosító programok, beszélgető- csoportok Megpróbálja összekötni a marxizmust és a pszichoanalízist
  20. 20. -A kapitalista társadalomban szexuális elnyomás van- a középosztálybeli család szerkezetei + a patriarchális tekintélyelv afiatalokba lelkiismeretfurdalásos attitűdöket nevel a szex iránt- a pubertás által szabadjára engedett szexuális vágyak ellen a serdülőktudatalattijában védelmező mechanizmust biztosítanakPl.: militarizmus: egyenruha, kiképzések, érzelem a tömegheztartozás élményében-REICH:-Pszichoanalízis: fellazítsa a morális gátakat-Munkásmozgalom: megszüntesse a gazdasági ínségeket- + misztikus szerepet tulajdonított az orgazmusnak-„jó orgazmus” – „természetes szexualitás” (nem hatnak rá atársadalmi folyamatok) <-> „rossz orgazmus” – „természetellenesszex” (a burzsoá tömeges neurózisa és perverziója)
  21. 21. Frankfurti Társadalomkutató Iskola 1. Hogyan változott meg a tekintélyelvűség a családban? Amikor az apa már nem a fia riválisa és nem a lánya ideálja – a kortárs csoportok töltik be ezeket a funkciókat A tudatformáló iparok – új örömelvek – az egyéni vágyak kielégítése Fogyasztói kultúra – „nárcisztikus kultúra”
  22. 22. A kapitalizmusba való átmenet a család viszonyainakszempontjából:-A tanonckodás és az örökség nem tűnt el, csak változásonment keresztül- a kihelyezés rendszere (felesleges gyerek más házhozküldése) -> a munka kihelyezése a családhoz--> a család = kereső munkaerő – a gyerekek meg tudtákkeresni az eltartásuk költségét- az örökség a „munka örökségévé” alakult át-Védelmező törvények: hivatalosan kitiltják a gyereket amunkaerőpiacról (otthon, iskola)--> gyerekkor – fiatalkor határa- fiataloknak gyerekbért fizetnek házimunka jellegű munkáért--> fiatalkor – felnőttkor határa
  23. 23. Frankfurti Társadalomkutató Iskola 2. Életútelemzés Pl.: a fiatalság mennyire jól formálható életszakasz? Függ: Egybeesik- e különösen fontos országos, vagy nemzetközi eseményekkel Milyen a család által elfogadott stratégia Milyen események követik az élettörténetben
  24. 24. Frankfurti Társadalomkutató Iskola 3. Rejtett életrajzok (csoportoktól) Funkció: pozitív identitás, élettörténeti folyamatosság érzékeltetése Freud: családi románc: a gyerekek által kitalált mesék a családtagokról Később a serdülőkorban ezek a sztárok Funkció: +; - megtestesítse a kultúra én-ideáljait Családi narratívák Funkció: képzeletbeli rokonsági viszony a többi osztállyal
  25. 25. Walter BENJAMIN 1930-as évek Minden generáció ráteszi a kezét az elődeik által előállított technológiára és materiális kultúrára – majd átdolgozza őket – új technológia születik „megalkotja saját múltának jövőjét”
  26. 26. Az ifjúsági probléma újragondolása Az abszolút autonómia felnőttkorban sem létezik – ez csak a gyermeki fantázia része Diszkontinuitások különböző területeken: az ifjúsági probléma fő alakító tényezői Ezek a területek pl: munka, kiskorúakra vonatkozó védelmező törvények, fiú, vagy lánygyermek a családi románcban, állampolgárként kezelt tanuló az oktatási államban,… Diszkontinuitások vannak az idő strukturálásában is: kapitalista idő (munkaidő-szabadidő), testi idő (szexuális feszültség).
  27. 27. Fiatalság: veszélyes időszak – a periodizáció és akategóriák sok elve egymásnak ütközik ekkor.Serdülőkor:Fiúknál: férfivá válásLányoknál: két opció: háziasszony, anyaszerep – örökkéfiatal, szépMára konfliktusokFiúk: egyre fiatalabban kerülnek szembe az ifjúságikultúrával, de egyre később kerülnek ki a felnőttmunkaerőpiacra.Ez a feketéknek nehéz: gazdasági szemétdomb tetejénhelyezkednek el, miközben a kultúrájukat istenítik éskisajátítják.
  28. 28. Ifjúsági munkanélküliség Új társadalmi réteg A munkanélkülieket társadalmilag és kulturálisan kell befogadni, politikai jogot kell kapniuk. A munkanélküliség mást jelent attól függően, hogy erős, vagy gyenge tanonckodási és örökségi hálókon keresztül élik meg.
  29. 29. Erős közösségi háló: munkásosztály+: Harcok, hogy megőrizzék az iparokat + új, a szabadidőeltöltéséhez kapcsolódó életvezetési képességekelsajátítása-: a generációs folytonosságban törés keletkezikGyenge közösségi háló:Egyre inkább elutasítják a karrier kódját -> alternatívmunkaEz a lányoknál ellentétes:Gyenge hálók: jobb helyzet – nagyobb szabadság(munkanélküli fiúk – feminin helyzet)

×