Tankönyv pótló 4rész_vv
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Tankönyv pótló 4rész_vv

on

  • 661 views

 

Statistics

Views

Total Views
661
Views on SlideShare
661
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
29
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Tankönyv pótló 4rész_vv Tankönyv pótló 4rész_vv Document Transcript

  • 4.2 A pótlólagos forrásszükséglet biztosításaEbben a fejezetben a magyar gyakorlatban használatos fontosabb finanszírozási lehetıségekáttekintését, nagyvonalú bemutatását tekintjük célunknak. Arra a fontos kérdésre, hogy egyvalóságos vállalkozás milyen rendezıelvek mentén választja meg a finanszírozási forrásokszerkezetét, az u.n. finanszírozási mixet, könyvünk utolsó fejezetében kísérelünk meg választkeresni.4.2.1 A „nyers” terv értékeléseAz elkészült pénzügyi terv elsı verziója, a „nyers” terv1 még messze áll az optimálistól,fokozatos javításra szorul. Az irány megválasztásában magának a tervnek egyfajta analízisesegít.Elıször az eredménytervet célszerő átnézni, és megvizsgálni, teljesülnek-e a terv kiindulóelvárásai a jövedelem tömege (adózott eredmény éves összege) és a jövedelmezıségtekintetében. A vállalkozások többségénél az eredmény egyfajta célfüggvényként funkcionál,és az adózott nyereség maximálását tekintik a legfıbb értéknek2. A jövedelmezıség számosaránymutatóval vizsgálható, legnépszerőbbek - az árbevétel arányos adózott eredmény, - az eszközarányos adózott eredmény, valamint - a saját tıke arányos adózott eredmény.Egyre gyakoribb, hogy az effajta értékeléseknél az adózott eredményt kiegészítik azértékcsökkenési leírással, vagyis a mőködési cash flow-t viszonyítják az árbevételhez, amérleg fıösszeghez, illetve a tulajdonosi tıkéhez.A nem kielégítı jövedelmezıség okai rendszerint túlmutatnak a pénzügyi terven. A terv csakegyfajta tükör, mely szintetizáló funkciójánál fogva szembesíti a vezetést az üzleti terv másrészeinek esetleges fogyatékosságaival (elégtelen értékesítés, gyenge költséggazdálkodás,megalapozatlan fejlesztési politika stb.). Persze pénzügyi oldalról is jelentkezhetnek olyanokok, melyek a jövedelmezıséget rontják (pl. elınytelen forrásmix, túlzott pénzügyitıkeáttétel, kedvezıtlen kondíciójú idegen források igénybevétele).A második, amit a „nyers” terv javítása érdekében feltétlenül vizsgálni érdemes, az apénzforgalmi és a számviteli eredmény eltérése. Nyilván fontos az eltérés nagyságrendje ésiránya, de még fontosabb a pénzügyi hátrányt okozó tényezık egyedi analízise. Ugyanislehetséges, hogy más tényezık részben vagy egészben „elfedik”, kompenzálják ezeket,azonban a negatív értékek (pl. készlet növekedés, követelések emelkedése stb.) mérséklésevagy megszüntetése – a lehetıségek szabta korlátok között - többnyire a gazdaságosság és alikviditási pozíció együttes javulását eredményezi.A „nyers” terv értékelésébe a cash flow terv is bevonható. A vizsgálat célja annak eldöntése,mennyire felel meg a jövedelmek képzıdésének, de méginkább felhasználásának szerkezete amenedzsment által támasztott igényeknek. Ezzel újabb útjelzıket kapunk a tervátdolgozásához, fokozatos javításához.1 V.ö.: 4.1.1. fejezetben leírtakkal!2 Bizonyított tény, hogy a nyereség évenkénti maximálása nem biztosít optimális fejlıdést középtávon. 117
  • 4.2.2 A lehetséges intézkedések rendszerezéseA „nyers” terv összeállításakor – az egyszerőség kedvéért – azt feltételeztük, hogy azegyensúlyt hitelmőveletekkel (a szükséghez igazodó felvétekkel, illetve törlesztésekkel)biztosíthatjuk. Természetesen ez a megközelítés a valóság igen erıs leegyszerősítése, többokból is:Egyrészt a hitel nem ingyen áll a vállalat rendelkezésére, következésképp mérlegelni kell,hogy valamely, az egyensúlyt biztosító alternatív megoldás kedvezıbb-e a cég számára.Másrészt sok esetben a hitelhez jutás lehetısége korlátozott az egyes vállalkozások számára,emiatt az egyensúlyt más módszerekkel, illetve különféle metódusok egyidejő alkalmazásávaligyekeznek megteremteni.Mielıtt a részletekbe bocsátkoznánk, tekintsük át az egyensúlyhiány feloldásánaklegfontosabb módozatait a mérlegterv egyszerősített sémáján. Egyes intézkedések amenedzsment döntése alapján önállóan, vállalkozáson belül is megtehetık. Nevezzük ezeketbelsı intézkedéseknek. Más intézkedések csak a tulajdonosok, bankok, faktorcégek,szállítók, tehát külsı szereplık hozzájárulásával hajthatók végre. Ezek a külsı intézkedések.Az alábbi táblázatban a fehér háttéren a belsı, az árnyékolt részen a külsı intézkedésilehetıségek alapvetı csoportjait győjtöttük össze. 4.8..sz.ábra Az egyensúly megteremtésének fıbb útjai forráshiány esetén A visszaforgatott tıkerész Eszköz takarékossági növelése intézkedések, Saját tıke emelés nélkülözhetı eszközök Új bankhitel felvét eladása Kereskedelmi hitel felvét Egyéb idegen forrás bevonásTermészetesen a legtöbb intézkedési lehetıség nemcsak az egyensúlyhiány feloldására,hanem jobb, gazdaságosabb tervvariáns létrehozására is szolgálhat.4.2.2.1 Beavatkozási lehetıségek az eszközök körébenAz eszköz oldalon a legkézenfekvıbb beavatkozás a feleslegek leépítése. Még jól szervezettvállalatoknál is rendszeresen újraképzıdhetnek a feleslegek elsısorban a készletek,másodsorban a tárgyi eszközök körében. Ennek oka lehet pl. a kereslet változása, atermékszerkezet módosulása vagy akár a környezetvédelmi elıírások szigorodása is.A szükségtelenné vált tárgyi eszközök, elfekvı készletek feleslegesen kötik le a források egyrészét, ezért érdemes tılük – bizonyos esetekben akár engedmény nyújtása árán is – mielıbbmegszabadulni. Ne feledjük, hogy a források – kevés kivételtıl (pl. tartós passzívák)eltekintve – nem ingyenesen állnak a cég rendelkezésére!A selejtezés azért nem jó „orvosság” a bajra, mert az eszköz oldallal azonos mértékben szőkítia forrásokat, a képzıdı eredmény csökkenésen keresztül.A tárgyi eszközökhöz visszatérve, gyakran lehetıség kínálkozik az eszköz kihasználtságnövelésére. Magasabb kihasználtság mellett ugyanazt a termelési (szolgáltatási) feladatotkisebb tárgyi eszköz állománnyal lehet ellátni, ami nemcsak finanszírozási szempontból 118
  • elıny, de a termékek egységére jutó (fajlagos) költségekre is mérséklıleg hat. Természetesena kapacitás kihasználtság növelése nem lehet öncél, a döntés elıtt mérlegelni kell atöbbletköltségeket is (pl. mőszakszám növelés bérvonzata, karbantartási költségekemelkedése stb.).Egyensúlyhiány esetén kézenfekvı lehet a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközökközött nyilvántartott értékpapírok egy részének, esetleg egészének eladására vonatkozódöntés. E két eszközcsoport közös jellemzıje, hogy a vállalkozás tevékenységéhezközvetlenül nem szükségesek, tartásukat többnyire jövedelmi vagy üzletpolitikaimegfontolások motiválják. A bennük lekötött tıke felszabadítása hozzájárulhat az egyensúlymegteremtéséhez.Az egyensúly megkívánta – korántsem népszerő – intézkedések közé tartozhat a folyamatbanlévı beruházások megvalósításának késleltetése, esetleg teljes leállítása, és a tervbe vett, demég meg nem kezdett beruházások felülvizsgálata.A készletszint leszorítására, illetve a készletforgás sebességének fokozására számosintézkedés kezdeményezhetı az egyes vállalkozásoknál.A vásárolt készletek forgását néha kedvezıbb beszerzési források felkutatásával gyorsíthatjuk(alacsonyabb árak, kedvezıbb fizetési feltételek, megbízhatóbb utánpótlás), de „házon belül”is gyakran többféle lehetıség kínálkozik: hatékonyabb termelésprogramozás, szabványosításaz anyagok, alkatrészek körében, az anyagkihozatal javítása stb. Megjegyzendı, hogy avásárolt készletek leszorítása sem lehet öncél. Elıfordulhat ugyanis, hogy a nagyobbmennyiség egyszerre történı beszerzésével elérhetı árkedvezmény meghaladja a tartás ésfinanszírozás többletköltségeit.A saját termeléső készletek forgási idejének csökkentésében a termelés és az értékesítés jobbösszehangolása is segíthet, és ügyes marketing tevékenységgel, értékesítési akciókszervezésével olykor meglepıen jó eredmények érhetık el.A készletek szintjét a fajlagos anyag-, bér- és egyéb költségek csökkentésével is mérsékelhetia cég. Utóbbihoz komoly segítséget jelenthet az értékelemzés3 eszköztárának felhasználása.A vevıkkel szembeni követelések csökkentésére, a kintlévıség forgási idejének mérsékléséreugyancsak számos lehetıség kínálkozik. Ide tartozik elsısorban a fizetési feltételek (határidı,fizetési mód, biztosítékok) célirányos megválasztása.Rövid fizetési határidı, az eladó számára kedvezı fizetési mód és könnyen mobilizálhatóbiztosíték kikötésével, esetleg elıleg megkövetelésével a vevık tartozása radikálisanmérsékelhetı. Mérlegelni kell azonban, hogy a vevıállomány csökkenésébıl fakadóelınyöket nem múlják-e felül a vevıkör egy részének a kedvezıtlenebb fizetési feltételekmiatti elpártolásából, az esetleges piacvesztésbıl fakadó potenciális hátrányok.Szimpatikusabb megoldás érdekeltté tenni a vevıket a mielıbbi fizetésben az un.„készpénzfizetési engedmény” felkínálásával.A határidın túli követelések lefaragása többnyire nehezebb feladat. A hosszadalmas jogi útbejárása helyett néha engedményezésük enyhíthet a gondokon. Sokat számít a hozzáállás is: avevı kisegítése (pl. a tartozás átütemezésével) egy tartós partner megtartását, a piac egyszeletének megırzését jelentheti.3 Ld. pl.: Iványi Attila Szilárd – Hoffer Ilona: Innovációs és értékelemzı módszertan /Aula Kiadó, 1996.swiez! 119
  • Összegezve az eddig leírtakat megállapítható, hogy a lehetséges belsı intézkedések körerendkívül tág, melyek közül az elızıekben csak néhány módozat inkább példaszerőfelvázolására vállalkoztunk.Szeretnénk azonban kihangsúlyozni, hogy az egyes lehetıségekrıl csak gazdasági kalkulációalapján dönthetı el, érdemes-e élni velük. Vagyis minden esetben össze kell hasonlítani azintézkedéstıl várt gazdasági elınyöket a változás miatt várható veszteségekkel, nehogy –a közmondás szavaival – „többe kerüljön a leves, mint a hús”.LEZÁRATLAN KÉZIRATRÉSZ4.3.3 Technikai forrásokA forrás oldalra rátérve kezdjük az áttekintést egy sajátos csoporttal, a technikai forrásokkal.A finanszírozó szemszögébıl két megkülönböztetı vonásuk érdemes kiemelésre: - képzıdésük a mőködı vállalkozásnál kvázi automatikus, és - ingyenesen állnak rendelkezésre.Mely forrásféleségek tartoznak ebbe a csoportba? Lényegében az 1.4. és a 4.1.2 fejezetbılmár ismerıs tartós passzívák, azaz a bér- és bérjárulék tartozás, továbbá az adótartozásegésze. Ezen túlmenıen - ha nagyon precízek akarunk lenni - a „ki nem emelt rövidlejáratúkötelezettségek” egy része (pl. a megállapított, de még ki nem fizetett osztalék) is idesorolható.Akár a pénzügyi terv egyensúlyba hozatala, akár gazdaságosabb tervvariáns kialakítása acélunk, felsorolt jegyeik alapján igen elınyösek a technikai források. Emlékeztetnünk kellazonban arra, hogy nagyságuk napról napra erısen ingadozó4, és finanszírozási szempontokalapján nagyon kevéssé befolyásolható. Nem növelhetjük tartós passzíváinkat pl. a bérekvisszatartásával, és az adótartozás ingyenessége is megszőnik, ha a befizetés halogatása miattkésedelmi pótlékkal növelten kell esedékes összegüket utólag rendeznünk.4.3.4. Kereskedelmi hitelekA vállalkozások finanszírozásának egyik legfontosabb forrása a szállítók által a vevıknekbiztosított kereskedelmi hitel (más néven: áruhitel). A modern gazdaságban jóformánáltalános, hogy – a két fél közötti bizalom megléte esetén - a vásárolt áru (szolgáltatás)ellenértékét a vevı nem a beszerzés idıpontjában, hanem utólag egyenlíti ki.A kereskedelmi hitel – mint a relatív pénzhiány áthidalásának eszköze – komoly történelmimúlttal rendelkezik. Az ipari forradalom kezdeteitıl a közönséges áruk termelése jóformánexponenciális növekedést mutatott, amitıl a pénz termelés5 egyre jobban elmaradt. Apénzhiány gyakorlatilag kikényszerítette, hogy a vevı bevételének képzıdése elıtt ishozzájusson a számára szükséges termékekhez. A folyamat kihatásaként a kereskedelmi hiteligen széles körben elterjedt, és a modern gazdaságban a rövidlejáratú finanszírozás mintegy4 (Érdemes egy pillanatra visszalapozni a 4.6. sz. ábrához.)5 A XX. század közepéig a pénz szerepét a nemesfém érmék töltötték be. Az általános pénzhiány miatt elıször apénzhelyettesítık (papírpénz, hitelpénz) terjedtek egyre jobban a gazdaságban, de ezeket tulajdonosaik elméletileg mégtetszılegesen átválthatták arany, ill. ezüst érmékre. A klasszikus, belsı értékkel bíró pénztıl történı elszakadás fokozatosan,mintegy 50 év alatt ment végbe. A téma iránt bıvebben érdeklıdıknek érdemes fellapozni Hagelmayer – Boros – Bánfi: Azaranydeviza-rendszer kudarcai és tanulságai (KJK, 1975.) c. könyvét. 120
  • harmadát-negyedét biztosítja6, természetesen jelentékeny ágazati és méretbelikülönbségekkel.A kereskedelmi hitel iránti igény nagyságát egy-egy vállalkozás esetében nemcsak annak(burkolt) forrásköltsége befolyásolja. Az is számít – különösen a kisvállalkozások körében –hogy lényegesen könnyebb hozzájutni, mint a bankhitelhez. Ha a vállalat nem küzdnyilvánvaló pénzügyi nehézségekkel, akkor „… a kereskedelmi hitel majdnem automatikus,és megszerzéséhez nincs szükség külön tárgyalásokra vagy speciális megállapodásokra”7.További elınye ennek a forrásféleségnek: a rugalmasság. Ez a rugalmasság azonbanfinanszírozói szempontból nem tökéletes: Összege a beszerzéshez, és nem a vállalkozásforráshiányához igazodik. Ilyen értelemben a bankhitelnél kevésbé elasztikus. E korlát megértése talán könnyebb, ha segítségül hívunk egy igen egyszerő példát: Tételezzük fel, hogy a „Hurok Bt.” pénzügyi terve a jövı év végére 400 MFt-os forráshiányt mutat az év elejéhez képest, a következık szerkezetben: Meglévı eszközök Meglévı források Árukészlet növekedés 160 Vevık bıvülése 240 Forráshiány 400 Míg a banki forgóeszköz hitel tetszılegesen képes a megnövekedett eszközigényhez igazodni (jelen esetben nyilván 400 MFt-ra lenne szükség), addig az árukészlet 160 MFt-os bıvítésével nem juthatunk 400 MFt többlet kereskedelmi hitelhez.Bizonyos értelemben a kereskedelmi hitel inverze, ezért itt említjük meg a vevıktıl kapottelılegeket is. A vállalkozás és valamely vevıje közötti szerzıdésben a felek úgy isrendelkezhetnek, hogy a vevı még az áruszállítás (szolgáltatás) megtörténte elıtt kiegyenlíti avételár egy részét. Az így befolyó összeg a tényleges teljesítésig részt vesz a finanszírozásban,s egyéb jegyeiben a kereskedelmi hitelhez hasonlítható.A vevıi elıleg finanszírozó szerepe a cégek többségénél csekély. Létrejötte és mértékelegerısebben a vevı és a szállító közötti alkupozíciótól függ. Ha a vevı alkupozíciója erıs,legfeljebb azért fizet elıleget, hogy cserébe árengedményhez jusson. Ellenkezı esetben aszállító inkább kockázatának mérséklése érdekében szokott elıleget kérni, s kevésbémotiválja a forráshoz jutás.4.3.5 Bankhitelek8A pénzügyi egyensúly biztosításának klasszikus eszköze a bankhitel. A vállalkozások nagyingadozást mutató, rövid távú finanszírozási szükséglete legrugalmasabban bankhitelek6 Íme néhány hazai példa az áruhitel arányáról: Mezıgazdaság, Erdıgazdálkodás 32,3%, Feldolgozóipar 31,1%, Építıipar38,9%, Nagy- és Kiskereskedelem 34,5% (Forrás: APEH Gyorsjelentés, 2010.)7 Illés Ivánné: Társaságok pénzügyei (SALDO, 2002.) 370. p.8 A fejezet a Vállalati pénzügyi döntések (szerk: Fazakas Gergely) c. jegyzet felhasználásával készült (TANSZÉK KFT,2004.). 121
  • igénybevétele útján elégíthetı ki. Az éven túli kölcsönforrás-igény biztosításában is igenjelentıs szerep hárul a hitelintézetekre.Bankhitelt a cég leggyakrabban számlavezetı bankjától kér, de hiteligényével bármely máshitelintézetet is felkereshet. A választást elsısorban a megszerzendı forrás ára motiválja, denyilvánvaló, hogy az ügylet egyéb kondíciói, az ügyintézés rugalmassága, a bank„hozzáállása” is jelentıs befolyásoló tényezı.A vállalkozók által igényelhetı bankhitelek sokféleképpen osztályozhatók. Az egyikelsıdleges rendezıelv, hogy e hitelek - a gazdálkodás egészét vagy - meghatározott projektet finanszíroznak.Elıbbi esetben vállalkozás finanszírozásról van szó, s ide sorolható a forgóeszköz hiteleklegtöbbje, míg az utóbbi esetben projekt finanszírozásról beszélhetünk, és ide tartozik aberuházási hitelek jelentıs része. A folyó gazdálkodás pénzellátásának legtipikusabb banki eszköze a késıbbi árbevételt megelılegzı rövidlejáratú forgóeszközhitel. Szolgálhat bármely forgóeszköz féleség, különösen a készletek és a vevıkkel szembeni követelések átmeneti növekményének finanszírozására, továbbá a források idıleges csökkenése esetén a hiány pótlására. A beruházási hitel többnyire éven túli hitel. Lehet egyetlen konkrét fejlesztést finanszírozó célhitel, vagy a vállalkozás késıbb képzıdı forrásainak terhére nyújtott nem céljellegő hitel. Valójában mindkét esetben a cég jövıben képzıdı cash flow-ját (adózott eredményét és amortizációját) elılegzi meg a bank. A kapcsolat úgy is felfogható, hogy a vállalat a hitel segítségével elırehozza pénzjövedelme felhasználását, elıbb valósítja meg az általa tervezett beruházást.Természetesen a valóságban a bank nem ellenırzi, hogy az adós éven túli hitelét azárbevételbıl törleszti-e, vagy pénzjövedelmébıl. Elıbbi esetben azonban a törlesztésrefelhasznált pénz – pontosabban: annak hiánya – jelentıs zavarokat okozhat a vállalatfolyamatos gazdálkodásában.A beruházás hitelezés sajátos vonása, hogy a célhitelt a bank a saját források kiegészítéséreadja. Egy-egy projekt finanszírozásánál megkövetelik a bevonandó „saját erı” minimálismértékét, amit a beruházási kifizetésekre elsıként (a hitelt megelızıen) kell felhasználni. Atapasztalatok szerint a saját pénz részvétele a finanszírozásában a lehetıségek precízebbfelmérésére, reálisabb kockázatvállalásra sarkalja a hiteligénylıt. Átmenetet képez a vállalkozás- és a projektfinanszírozás között a tartós forgóeszköz-növekmény fedezésére szolgáló hitelfajta, a középlejáratú forgóeszközhitel, mely szintén a késıbb képzıdı cash flowból törleszthetı rendeltetésszerően.A hitel tárgya szerinti felosztást – fontossága okán - táblázatos formában is bemutatjuk: Hitelfajta Tipikusan mit finanszíroz? Mibıl törleszthetı? 122
  • Beruházási hitel Befektetett eszközök bıvítését Késıbbi cash flow-ból Középlejáratú forgóeszköz Tartós forgóeszköz lekötés Késıbbi cash flow-ból hitel bıvítését Rövidlejáratú forgóeszköz Átmeneti forgóeszköz lekötés Késıbbi árbevételbıl hitel bıvítését, források idıleges kiesésétA pénzügyi tervben megjelenı hiteligény felmérésétıl a szükséges pénz megszerzéséigmeglehetısen összetett folyamat vezet el. A teljes hitelezési folyamat csak a kapott pénzrendeltetésszerő felhasználásával és törlesztésével ér véget.A hitelezés során szokásos eljárás, a „játékszabályok” ismerete a gazdasági élet egyetlenszereplıjének sem árt, hiszen ezek tudatában szó szerint idıt és pénzt takaríthatnak meg afelesleges „buktatók” elkerülésével.A részletek tárgyalása elıtt a hitelezési folyamatot9 ábra segítségével szeretnénkáttekinthetıvé tenni. 4.9. sz.ábra A hitelezés folyamata A hitelkérelem összeállítása A hitelkérelem befogadása, elıszőrés Hitelbírálat Ügyfél A biztosítékok Ügylet minısítés értékelése minısítés Cenzúra elıterjesztés Cenzúra döntés A kölcsönszerzıdés Elutasítás megkötése Hitelmonitoring A hitelkapcsolat lezárása9 A bemutatott általános sémához képest számos egyedi eltérés létezik A folyamat részleteinek alaposabb megismeréséhezSóvágó Lajos: Hitelbírálat (UNIÓ, 2001.) c. könyvének IV. és V. fejezetét ajánljuk. 123
  • a) A hitelkérelem összeállításaA hitel kapcsolatot többnyire a hiteligénylı vállalkozás kezdeményezi, de akvizíció keretébena hitelintézet is megteheti az elsı lépést indikatív ajánlat megtételével. Inkább az elsı változatmondható tipikusnak, vagyis az, hogy a vállalat hitelkérelmet állít össze, s hiteligényét ekérelem benyújtásával jelzi a hitelintézet felé.A hitelkérelem a bankok többségénél nincs elıírt formához kötve.10 A tulajdonképpenikérelem és a hozzá csatolt anyagok tartalma és részletezettsége szoros összefüggésben áll akért hitel fajtájával, összegével és futamidejével.A hitelkérelemnek tartalmaznia kell a hiteligény szöveges indoklását, ezen belül a kért hitel - célját, - fajtáját, - összegét (a pénznem megjelölésével), - igénybevételének tervezett idıpontját, - a törlesztés (vagy résztörlesztések) javasolt ütemezését, - a hiteligénylı által felajánlott biztosítékokat.A szöveges indoklásban részletesen fel kell tárni a hitelszükségletet kiváltó valós gazdaságiokokat, rendszerint a cég tervezett mérlegalakulásához kapcsolva (pl. egyes eszközféleségeknövekedése, egyes forrásféleségek átmeneti vagy tartós csökkenése stb.). Be kell mutatnitovábbá a vállalkozás gazdálkodását mind a hitelkérelmet megelızı idıszakra, mind ahitelkapcsolat tervezett idıtartamára vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a bemutatásbólkiderüljön, mikor és milyen forrásokból képes a cég a kért hitel törlesztésére.A hiteligény szöveges indoklását különféle számítási anyagokkal és egyéb mellékletekkeltámaszthatja alá a hitelt kérı. Ide tartoznak - a vállalkozás létét és folyamatos mőködését igazoló okmányok (pl. cégbírósági bejegyzés hiteles másolata, adóhatósági igazolás a köztartozásokról stb.), - az utolsó két vagy három év számviteli beszámolója, valamint a cég legutóbbi fıkönyvi kivonata, - a tulajdonosokra vonatkozó információk, - a fontosabb szállítók és vevık felsorolása, - a fıbb termékek, szolgáltatások ismertetése - az üzleti (de legalább a pénzügyi) terv a kért hitel idıtartamára stb.A hiteligénylık nem ritkán mellékelik a vállalkozáshoz beérkezett jelentısebbmegrendeléseket, élı szállítási szerzıdéseket, vagy éppen a megrendelı kérésére javukranyitott akkreditívrıl szóló banki értesítést is, mivel mindezek alkalmasak lehetnek a bankbizalmának fokozására.A projektfinanszírozásra kért hitelekhez a felsoroltakon kívül a projekt gazdaságosságiszámításait, nagyobb beruházásoknál az un. megvalósíthatósági tanulmányt is mellékelniszokták. A megvalósíthatósági tanulmány tartalmazza a fejlesztés: - célját, szükségességét és idıszerőségét, - a létrejövı kapacitások bemutatását, - a termelés (szolgáltatás) szerkezetére és a piaci pozícióra gyakorolt hatásokat, - a fejlesztés az anyagi-mőszaki összetételét és idıbeli ütemezését,10 Egyes bankok általában a hitelkérelemhez, vagy egyes speciális hitelkonstrukciókhoz formanyomtatványt bocsátanakügyfeleik rendelkezésére. 124
  • - a fejlesztési források szerkezetét, a saját erı mértékét, az apport és a készpénz arányát, - a fejlesztés gazdaságosságára és kockázatára vonatkozó részletes számításokat, - a hozamok várható képzıdésének ütemezését.Utóbbi szempont azért különösen fontos, mert a beruházási hitelek futamideje a törlesztésiforrások rendelkezésre állásához kell, hogy igazodjon. Ha a projekt új létesítmény(vállalkozás) létrehozására irányul, akkor törlesztéséhez csak annak cash flow-ja vehetıigénybe. Más a helyzet a már mőködı vállalkozásoknál, ahol a projekttıl függetlenpénzjövedelmeket is bevonják a törlesztésbe. Így a törlesztési idı lerövidül, a finanszírozás abank számára kevésbé kockázatos.A hitelkérelem összeállítása kapcsán érdemes kiemelni, hogy számos konkrét célrakedvezményes kamatozású, speciális hitelkonstrukciók is léteznek. A vállalkozás elemiérdeke, hogy kérelme benyújtása elıtt ezekrıl alaposan tájékozódjon, mert lehet, hogykörültekintése révén jelentıs forrásköltséget takaríthat meg!b) A hitelkérelem befogadásaA kész hitelkérelmet a hiteligénylı vállalkozás cégszerően aláírva továbbítja a bankhoz.Átvételkor általában ellenırzik az anyag teljességét, vagyis azt, hogy a hitelintézet által elvártvalamennyi információt, számítási anyagot, mellékletet tartalmazza-e.A hitelkérelmet befogadásakor dátumbélyegzıvel szokták ellátni, ami azért bír jelentıséggel,mert a hitelintézetek saját maguk szabta elintézési határideje innen kezdve számít.A legtöbb bank a kérelem befogadásakor elıszőrést végez, hogy az eleve esélytelenigénylıket (pl. tetemes adóhátralékkal rendelkezık, korábbi szerzıdés-szegésük miatt „feketelistán” szereplık, jogszabályi tilalom alá esık stb.) a legkisebb munkaráfordítással utasíthassael. Az elıszőréshez ma már a Központi Hitelinformációs Rendszer (korábban: BAR) adatait isfelhasználják.c) HitelbírálatA beérkezett hitelkérelmeket, ill. a hitelek igénylıit a bankok igen alapos bírálatnak vetik alá.A bírálat módszereit – a hitelintézeti törvény11 és más kapcsolódó jogszabályok szabtaáltalános keretek közt – az egyes hitelintézetek maguk alakítják ki, így azok markánseltéréseket mutatnak.A hitelbírálat a hiteldöntés elıkészítését célzó összetett folyamat. Feladata, hogy az igénylıgazdálkodásának és körülményeinek alapos értékelésével minél megalapozottabbá tegye akölcsön folyósítására vonatkozó döntést.A hitelbírálati tevékenység szokásos elemei- az ügyfélminısítés,- a fedezet értékelése és- az ügyletminısítés.Vegyük sorra egyenként ezeket!11 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról 125
  • ca.) ÜgyfélminısítésAz ügyfélminısítés (korábbi elnevezéssel: adósminısítés12) során a bankok hiteligénylıpartnereiket azok hitelképességét jelzı osztályok valamelyikébe sorolják be. Az osztályozástsaját ügyfél- és partnerminısítési szabályzatukra13 alapozva végzik el.Az adósminısítés minden hiteligénylıre (valamint azokra, akikkel szemben a hitelintézetkockázatot vállal) kötelezı, még a hitelnyújtás, illetve a kockázatvállalás megtörténte elıtt. Agazdálkodási helyzet változékonysága miatt a korábban meghatározott értéket – éven túlihitelek esetében - legalább évente egyszer felül kell vizsgálni.Az adósminısítés keretében a vállalkozásokat - részben gazdálkodási adataikból számított mutatók (pl. likviditási, eladósodottsági, jövedelmezıségi, adósságszolgálati, készletforgási stb.), - részben nem számszerősíthetı kritériumok (szubjektív szempontok) alapján értékelik.A szubjektív szempontok közé tartozik mindenekelıtt a tulajdonosi szerkezet, akereszttulajdonlások vizsgálata. Nem közömbös ugyanis a banknak, mennyire lojálismagatartást várhat el a tulajdonosoktól, akik egy hirtelen tıkekivonással, vagy másmanıverrel nehéz helyzetbe hozhatják a hitelezıt.Egy másik fontos minısítési aspektus a hitelintézet számára a vállalkozás vezetése. Amenedzsment tevékenysége a perspektivikus gazdálkodás, s így a törlesztı-képességbiztosítása szempontjából meghatározó jelentıségő. A vezetés értékelése során a szakmaiképzettségen és a gyakorlaton felül az átlagos életkort, a rugalmasságot, a kreativitást és mégszámos más tényezıt is vizsgálni szoktak. A fontos kérdések közé tartozik, hogy a cégstratégiája, a vezetés céljai mennyire tekinthetık megalapozottnak.Rendkívül lényeges a hitelezı számára a hitelkérı piaci pozíciója. A piaci helyzetet különértékelik a cég, mint eladó és mint vevı szempontjából. Elınyösnek tekintik, ha a vállalkozáseladóként erıs pozícióban van, piaci részesedése jelentıs, korszerő, jó minıségő termékeket(szolgáltatásokat) kínál, gondoskodva azok folyamatos fejlesztésérıl, értékesítése nem függegy vagy néhány nagyvevı vásárlásától.A hiteligénylı tevékenységéhez rendszeresen szükséges anyagok, áruk vevıjekéntpozitívumként értékelhetı, ha nincs kiszolgáltatva valamely monopol helyzető eladónak, habeszerzési forrásait nagyobb veszteség nélkül képes változtatni. A piaci pozíció értékelésébe akonkurens cégek helyzete, fejlıdési kilátásaik értékelése is beletartozik. A minıség és árközötti arányok vizsgálata éppúgy elengedhetetlen, mint a helyettesítı termékekkelkapcsolatos potenciális kiszorító hatás veszélyének felmérése. Áttételesen a piaci pozícióhozis kapcsolható, s napjainkban egyre növekvı jelentıségre tesz szert a hiteligénylıgazdálkodásának környezetvédelmi szempontból való értékelése.A vállalkozás hitelezhetısége jelentıs mértékben a cég számviteli beszámolóira épül. Könnyőbelátni, milyen fontos a bank számára a vállalkozás számviteli információs rendszerénekkorszerősége (gyors adatszolgáltatás) és megbízhatósága.Utolsó szempontként a banknak a hiteligénylıvel kapcsolatos korábbi tapasztalatait érdemesmegemlíteni. Magától értetıdı, hogy a hitelintézet szívesebben nyújt hitelt az olyan12 (Szakmai körökben az ügyfélminısítés és az adósminısítés elnevezés jóformán szinonimaként használatos.)13 V.ö.:250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési éskönyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 126
  • vállalkozásoknak, melyek pénzforgalmi számlájukat nála vezettetik, korábbi adósságaikatrendben, határidıre megfizették, a hitelezı információs igényét gyorsan, precízen kielégítik.Az ügyfélminısítés során számított mutatókhoz (azok nagyságához vagy dinamikájához) ésegyéb szempontokhoz többnyire pontszámokat szoktak hozzárendelni, és a hitelkérıbesorolását ezekre alapozzák.Arra is módja van a banknak, hogy az ügyfélkört méret alapján szegmentálja, azaz másmódszerekkel minısítse a kisvállalkozásokat, mint a közép és nagyvállalati kört. Nem volnaugyanis gazdaságos, ha azonos mélységben és azonos költséggel értékelnék pl. az 50 milliósés az 5 milliárdos összegő hiteligényt. Az utóbbi években megfigyelhetı tendencia, hogy anagybankok az egyes szegmensek minısítéséhez a legfontosabb szempontokat, s azok súlyaitjól megragadó matematikai modelleket használnak, melyek a nem-teljesítés valószínőségétmagas konfidenciaszinten képesek elırevetíteni14. Vélelmezhetı, hogy ez a tendencia ajövıben erısödik, és a „klasszikus” ügyfélminısítés – különösen a kis- és középvállalkozóiszektor hitelei esetében – háttérbe szorul.Ha az ügyfélminısítés eredménye kedvezıtlen, azaz a cég nem hitelképes, akkor a továbbivizsgálatokra már nem kerül sor, a kérelmet elutasítják. Hitelezhetı besorolás esetén ügyféllimitet állapítanak meg a hiteligénylı számára. A limit az egyes ügyfelekkel szembenvállalható legmagasabb kockázatot jelenti, tehát elméleti hitelplafonként viselkedik. A limitnagyságát az eszközök értékéhez, az éves árbevételhez, a cash flow-hoz, vagy ezekkombinációjához szokás kötni, de más megoldások is léteznek. Egyes bankok külön al-limitetszámítanak az éven belüli, ill. az éven túli hitelekre is.A hitelezhetı besorolású ügyfelek limit meghatározását követıen a következı lépés abiztosítékok minısítése.cb.) A felajánlott biztosítékok értékeléseA bank hitelnyújtásai során többnyire nem saját, hanem betétesei pénzét kockáztatja. Ezértfokozott felelısséggel tartozik nekik, és a tıketörlesztés elmaradása ellen biztosíték(ok)kikötésével is védekezik. A fejlıdés azt hozta magával, hogy ma már a biztosítékokat isosztályokba sorolják, és elıfordulhat, hogy egy gyengébb minısítéső cég jó biztosítékkalkönnyebben jut hitelhez, mint egy közepes cég, amely nem tud megfelelı biztosítékotfölajánlani.A biztosítékok (más néven közvetett fedezetek) osztályozásakor - a fedezet piaci értékét, - értékállóságát, - tehermentességét (dologi biztosíték), - mobilizálhatóságát és - érvényesíthetıségéttekintik meghatározónak. A bank által elfogadott rendezıelveket és értékelési metódusokatFedezetértékelési szabályzatban foglalják össze.Az alábbi táblázat a legfontosabb közvetett fedezeteket szokásos csoportosítását mutatja:14 Ezek az u.n. PD (probability of default) modellek. 127
  • Személyi biztosítékok Dologi biztosítékok Egyéb fedezetek állami garancia óvadék engedményezés más bank garanciája zálogjog vételi opció kezesség közraktárjegy hitelbiztosítás akkreditív kovenánsok15 komfort levélAz elsı csoportot táblázatunkban a személyi biztosítékok alkotják. A hitelezés területénolyankor kerülnek alkalmazásra, ha a bank a szerzıdési feltételül szabja, hogy valamelyharmadik személy ígéretet tegyen a fizetés teljesítésére a hitel-adós nemfizetése esetén.Leggyakrabban alkalmazott fajtái a garancia és a kezesség. A kezesség megítélésénél az isszámít, hogy csak egyszerő (sortartó) kezest vagy készfizetı kezest16 tud-e állítani ahiteligénylı.A gyakorlatban igen elterjedtek a dologi biztosítékok, mindenekelıtt a zálogjog kikötése. Azálogjognál is léteznek alfajok (jelzálog, keretbiztosítéki jelzálog, kézizálog, zálogjogjogokon), melyek a bank számára eltérı biztonságot adnak, következésképp más és másfedezeti értéket képviselnek. Az egyéb fedezeteket ritkábban alkalmazzák, inkább másodlagosbiztosíték szerepét töltik be.A kölcsönszerzıdések megkötésekor a bank általában követelése túlbiztosítására törekszik.Az egyes fedezetek értékét meglehetısen óvatos becsléssel határozza meg, lényegébenleértékeli az aktuális piaci értékhez képest, mivel igen nehéz a tényleges behajtási értéketfelmérni az adós esetleges fizetésképtelensége esetére. Ezzel együtt széles körben ismert az akonzervatív bankári nézet, hogy: „Az az igazán jó biztosíték, amelyet a hitelezınek nem kelligénybe venni”.cc.) ÜgyletminısítésA hiteligénylı jó adósminısítése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bank a konkrétkérelmet teljesítésre érdemesnek ítéli. Inkább „belépınek” tekinthetjük a további procedúrafelé. Az ügyletminısítés során éppen azt szokták megvizsgálni, hogy az összes rendelkezésreálló információt figyelembe véve a konkrét hiteligény pénzügyileg és gazdaságilag egyarántmegalapozott-e, mekkora kockázattal17 jár, és - ami a banknak talán a legfontosabb -biztosított-e a törlesztés.Az ügyletminısítés nem ér véget a törlesztıképesség ellenırzésével. A kért hitel jellegéhezigazodó egyéb elemzéseket is magában foglal. Helyszíni szemlével is ki szokták egészíteni,hogy a bank ügyintézıje minél alaposabban megismerkedhessen partnerénekgazdálkodásával.Érdemes egy percig elidızni annál a gondolatnál, mennyire kiegészíti egymást az ügyfél- ésaz ügyletminısítés. Elıbbi alapvetıen az ügyfél múltjára, beszámolójának „historikus”adataira épül; míg az ügyletvizsgálatban lényegesen nagyobb az információkból összeálló15 A kovenánsok a vállalat mőködtetésére vonatkozó korlátozások a hitel futamideje alatt, melyeket a hitelszerzıdésbefoglalnak.16 Készfizetı kezesség esetén a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása. (Az említett jog egyébként azt jelenti, hogy azegyszerő kezes bizonyos esetekben megkívánhatja, hogy a hitelezı bank a szerzıdésben meghatározott más személyenkísérelje meg a követelés behajtását, mielıtt ellene fordul.)17 A lehetséges kockázatokról igen alapos, máig aktuális áttekintést ad „A hitelkockázat kezelése” c. kézikönyv/ PriceWaterhouse/ (Panem, l993.) 128
  • jövıkép szerepe. Más szempontból az ügyfélminısítés a cég általános helyzetét értékeli, mígaz ügyletminısítés egyetlen konkrét ügyletre fókuszál.d) Az elıterjesztés összeállítása és a cenzúradöntésAz elızıekben részletezett értékelések, elemzések elkészülte után a hitelügyintézı összeállítjaazt az anyagot, amely alapján az illetékes banki testület, az un. cenzúrabizottság döntésthozhat. Ez az anyag a hitel-elıterjesztés, amely tartalmazza a hitelkérelemmel kapcsolatoslényeges - külsı (többnyire az ügyféltıl kapott) és - belsı információkat,így az ügyfélminısítés, fedezetértékelés, ügyletminısítés legfontosabb megállapításait, akockázati számítások eredményeit.A hitel-elıterjesztésben az elıterjesztı döntési javaslata is megjelenik. Amennyibentámogatja a kérelmet, akkor az árazásra is ajánlást tesz.A legtöbb hitelintézetnél a döntést cenzúrabizottsági formában hozzák, amely a bankmunkatársaiból áll. Nagyobb bankoknál a döntéshozatalra többlépcsıs, hierarchikusszervezetet mőködtetnek, a döntési szint többnyire a hitelösszeg függvénye.Amennyiben a bizottság elutasító döntést hoz, annak okairól írásban tájékoztatják az ügyfelet.Jóváhagyó döntés esetén a bizottság meghatározza a szerzıdés összes feltételét (kondícióját):az engedélyezett hitelösszeget, a kamat mértékét, a törlesztés ütemezését, a kért biztosítékokatés – ha szükséges – az üzletszabályzattól18 eltérı, esetleges külön kikötéseket.Az összes feltétel kölcsönszerzıdési ajánlat formájában kerül vissza a hitelkérıhöz, aki aztelfogadás esetén cégszerően aláírja. A köznapi szóhasználattól eltérıen a bank és ügyfeleközötti hitelkapcsolat a bankkölcsön-szerzıdéssel jön létre. Ha a cég az ajánlatot nem kívánjaelfogadni, a vitatott feltételekrıl további tárgyalást kezdeményezhet, illetve más bankhozfordulhat.e) A hitelmonitoring19A kölcsönszerzıdés létrejötte és a teljes törlesztés ill. kamatfizetés közötti idıszakban a bank– kockázatának mérséklése céljából – rendszeres idıközönként figyelemmel kíséri adósagazdálkodását. Ellenırzi, hogy a hitelt a kért célra használja-e fel az ügyfél.A monitoring célja a törlesztést veszélyeztetı jelenségek mielıbbi feltárása, hiszen azidejében felismert baj könnyebben orvosolható. Ha a bank illetékes munkatársa bármilyenolyan jelet tapasztal, ami az adós kötelezettségének teljesítését veszélyeztetné (pl. késedelmeskamatfizetés, az értékesítés megtorpanása, a tevékenység jövedelmezıségének hirtelencsökkenése, közvetlen csıdveszély stb.), akkor ügyfelével tárgyalásokat kezdeményez aproblémák megoldására. Elıfordulhat, hogy az adós átmeneti fizetési nehézségei miatt a hitelfutamidejének meghosszabbítása (un. prolongáció) válik szükségessé.Kritikus problémák észlelésekor a bank egyoldalú lépéseket tehet érdekei védelmében (aszerzıdés felbontása, a biztosítékok érvényesítése, végsı esetben az adóssal szembenfelszámolási eljárás kezdeményezése).18 A hitelintézetek a hitelezéssel kapcsolatos általános szerzıdési feltételeket Üzletszabályzatban kötelesek összefoglalni,amit – kérésre – díjmentesen az ügyfél rendelkezésére kell bocsátaniuk.19 A tevékenység hitelgondozás, hitelfigyelés néven is ismert. 129
  • A monitoring tevékenység során többnyire figyelmeztetı jelnek tekintik, ha pl. - a cég átalakul, fıbb tulajdonosai cserélıdnek, - személycsere történik a vezetésében, - termék és/vagy profilváltásra kerül sor, - a vállalat piacán jelentıs változások következnek be, - a fedezet reálértéke csökken, - az adós késve törleszt, határidın túl fizet kamatot, - az ügyfél váltóját óvatolni kell, - az ügyfél jelentıs adótartozást halmoz fel, - a cég várhatóan veszteséggel zár, - csıdeljárás, felszámolás várható.Az utóbbi években a nagybankok a monitoring tevékenység részleges automatizálásávalkísérleteznek. A számlaforgalom elemzésébıl számos olyan információt képesek kinyerni,amelyek idıbeni beavatkozást tesznek lehetıvé. Ide tartozik pl. a pénzforgalom hírtelencsökkenése, a számlaegyenleg jelentıs visszaesése, illetve a hitelkeret kihasználtságánakfokozódása.Többnyire a monitoring tevékenységhez kapcsolják a követelések negyedévente kötelezıminısítését (problémamentes, külön figyelendı, átlag alatti, kétes, vagy rossz osztályokvalamelyikébe). Nyilvánvaló ugyanis, hogy a besoroláshoz szükséges információk éppen ahitelfigyelést végzı egységnél állnak közvetlenül rendelkezésre.f.) A hitelügylet lezárásaRendes körülmények között a monitoring folyamat a hiteligénylı szerzıdésnek megfelelıteljesítésével ér véget.A szerzıdéstıl eltérı teljesítés esetén a bank elıször a rendelkezésére álló biztosítékokközvetlen érvényesítésével (pl. óvadék, opció, kézizálog) igyekszik kárpótolni magát a megnem fizetett kamat, ill. az elmaradt tıketörlesztések miatt. Ha ez az út nem vezet eredményre,vagy a követelések maradéktalan megtérülését nem biztosítja, rendszerint akkor kerül sorközvettet érvényesítésre (végrehajtási eljárás), esetleg a fennmaradt követelés eladására, vagyleírására.AJÁNLOTT IRODALOM: az alternatív finanszírozási megoldások témakörhözGyulai László: Kis- és középvállalkozások üzletfinanszírozása (SALDO, 2011) 6. fejezet 130