Your SlideShare is downloading. ×

Tankönyv pótló 3rész_vv

1,318

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
1,318
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
59
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. 4. A finanszírozási tevékenységAz érett vállalkozás mőködtetéséhez folyamatosan biztosítani kell a megfelelı forrásokat. Avállalkozás vezetése köteles gondoskodni arról, hogy a reálfolyamatok végbemenetelétforráshiány vagy egyéb pénzügyi akadály ne hátráltassa. A források megválasztása,megszerzése, rendeltetésszerő felhasználása, a kölcsönforrások szerzıdésszerő törlesztése afinanszírozási tevékenység keretében valósul meg.A vállalat finanszírozás összetett tevékenység, melyben a tervezés, elemzés és a gyakorlatikivitelezés lépései részben egymás után, részben egymással is átfedve nagy gyakorisággalismétlıdnek. Kezdjük megismerésüket a tervezési tevékenységgel.4.1 A finanszírozási terv összeállításaEgy jól vezetett vállalkozás a megfelelı forrásokról nem spontán, utólag gondoskodik, hanemtervszerően. A tervszerő forrásellátás a pénzügyi folyamatok bizonyos mértékő elırelátásán éstudatos vezérlésén alapul. Magától értetıdı, hogy az elırelátás hiánya elıbb-utóbb pénzügyiválságba sodorhatja a vállalkozást. A gazdasági események utólagos követése, a sokszorvéletlenszerően jelentkezı hatások késedelmes lereagálása a pénzügyi zavarok tőzoltásszerő,alacsony hatékonyságú elhárítására kényszerít.A megfelelı elırelátás biztosításának bevált eszköze a vállalat sajátosságaihoz és igényeihezigazodó felépítéső, szerkezető és részletezettségő pénzügyi terv összeállítása.4.1.1 Az állományi és forgalmi szemlélető tervezés alapvetı jellemzıi4.1.1.1 A finanszírozási terv felépítése, idıhorizontja. A gördülı tervezési technikaA tervezés szerepének érzékeltetésére gyakran hivatkoznak a házépítı példájára. Aki házatkíván építeni, az tevékenysége megkezdése elıtt minden bizonnyal végiggondolja, hogy mit,mibıl és hogyan szeretne építeni. Aligha lehet ez másként a többnyire rendkívül összetetttevékenységet folytató gazdasági vállalkozásokkal, ahol ugyanezen kérdések mellett egy seregmás, fontos, elıre megválaszolandó probléma is fölmerül. Kezdjük ezek áttekintését a tervfelépítésével!a.) A finanszírozási terv felépítésePénzügyi terv különbözı célokra, eltérı tartalommal, sokféle formában készülhet1.Szerkezetére, tartalmára részletezettségére nincs szabvány. Legtöbbször az üzleti terv részeként1 A gyakorlat e tekintetben kifejezetten változatos: szolgálhatja a pénzügyi terv a folyamatos gazdálkodást (ez aleggyakoribb), egy-egy üzleti akciót, vagy valamely projekt finanszírozását stb. A terv kidolgozottsága pedig ( améretgazdaságosság követelményének megfelelıen) szoros kapcsolatban áll a vállalkozás méretével, ill. atevékenység bonyolultságával. A kevéssé összetett tevékenységet végzı kisvállalkozásoknál a terv igen egyszerőformát ölthet, esetenként formalizált terv összeállítására nem is kerül sor. V.ö. Kresalek Péter: Tervezés avállalkozások gyakorlatában (Perfekt, 2003.) 74
  • 2. állítják össze, de arra is igen sok példa van, hogy önállóan dolgozzák ki. Elıbbi esetben apénzügyi terv – szokásos funkcióin túlmenıen – alkalmassá válhat: • az üzleti terv különbözı részeinek értékbeni szintetizálására, s egyben • az üzleti terv megvalósíthatóságának kontrollálására a finanszírozás oldaláról.A jelen fejezetben bemutatásra kerülı pénzügyi terv típusát tekintve un. üzlet-finanszírozásiterv. Szokásos részei a mérlegterv, az eredményterv, a likviditási terv, valamint a cash flowterv. • A mérlegterv (hagyományos elnevezéssel: státusz) segítségével kiválasztott idıpontokra hasonlíthatók össze a vállalkozás tervezett eszközei és forrásai. • Az eredményterv az ereménykimutatás részidıszakokra tagolt, elırejelzett változata. • A bevétel-kiadási terv, más néven: likviditási terv a várható pénzbevételek és pénzkiadások prognosztizálására szolgál. • A cash flow terv a likviditási terv sajátos változata. Ellentétben a likviditási tervvel nem egyszerően a várt bevételeket és kiadásokat veti egybe, hanem a (bevételekbıl képzıdı) pénzjövedelmeket és azok felhasználását, különös tekintettel a felhasználás szerkezetére.A pénzügyi terv különféle részei bármilyen célszerő formában összeállíthatók, a szakmaiszempontok azonban azt diktálják, hogy a tervséma szerkezete minél inkább közelítsen az adottcég által készített számviteli beszámolóéhoz. Ennek elınye, hogy • nem lépnek fel értelmezési problémák az egyes tervsorok tartalmát illetıen, továbbá • a terv- és a tényszámok közvetlenül összevethetık.Természetesen a beszámolókhoz képest – az igényekhez igazodóan – a terv bármely részetovább bontható, de tetszıleges összevonások is alkalmazhatók benne.b.) A tervezés idıhorizontjaA pénzügyi tervezés a „megcélzott”, elırelátni kívánt idıtáv szerint irányulhat középtávra,egyetlen üzleti évre, valamint rövidtávra2:A középtávú pénzügyi terv leggyakrabban 3 – 5 éves idıszakot ölel föl. A cég stratégiaielképzeléseinek nagyvonalú pénzügyi vetülete. Összeállítása inkább a nagyobb méretővállalkozásoknál szokásos.Az éves pénzügyi terv egy naptári évre, többnyire negyedéves – az igények növekedésévelegyre gyakrabban havi – bontásban készül. E terv a finanszírozás tervezés „gerincének”nevezhetı, mivel • kellıen konkrét, ugyanakkor • az elırelátott idıszak viszonylag hosszú.E tulajdonságai miatt a vállalatvezetés még bıven rendelkezik idıvel a szükségesbeavatkozások megtételéhez, ha a „nyers3” terv komolyabb pénzügyi feszültséget jelez. Ilyenértelemben az éves terv nyújtja a legnagyobb mozgásteret a menedzsment számára.A rövidtávú pénzügyi terv általában a havi pénzforgalom napi bontású prognózisa. Az évesfinanszírozási terv adott idıszakra vonatkozó, de abból közvetlenül le nem származtatható42 Ettıl eltérı felosztások is léteznek a szakirodalomban.3 Az elsı terv-variánst szokás „nyers” tervnek nevezni. Fokozatos javításával készül el a végleges terv-variáns. Aterv javítás lehetıségeivel a késıbbiekben bıvebben foglalkozunk. 75
  • 3. változata. Elsıdlegesen az operatív pénzgazdálkodást, a fizetıképesség folyamatosságánakmegırzését szolgálja.A gördülı tervezési technikaA korszerő tervezéssel szemben követelményként támasztható, hogy folyamatosan biztosítsa azelırelátást a kiválasztott idıtávra. Ennek eszköze a gördülı tervezési technika, melyneklényege, hogy egy-egy részidıszak elteltével aktualizálni szükséges a tervet, majd el kellkészíteni a következı idıszak azonos részidıszakának tervét.A gördülı tervezési technika – az éves tervezésen szemléltetve – annyit jelent, hogy amikoreltelik egy negyedév, akkor • az adott negyedévben keletkezett terv-tény eltéréseket át kell vezetni a terven (aktualizálás), és • hozzá kell fogni a következı év azonos negyedévének megtervezéséhez.Igy az éves elırelátás majdnem folyamatosan megteremthetı. 4.1. sz ábra A gördülı tervezés lényege2013. I. n. év 2013. II. n. év 2013. III. n. év 2013. IV. n. év 2013. II. n. év 2013. III. n. év 2013. IV. n. év 2014. I. n. év 2013. III. n. év 2013. IV. n. év 2014. I. n. év 2014. II. n. év 2013. IV. n. év 2014. I. n. év 2014. II. n. év 2014. III. n. évA gyakorlatban a tervezést, különösen a gördülı technika alkalmazását jelentısen megnehezíti,hogy a bizonytalanság a kiválasztott idıtáv növekedésével szinte „exponenciálisan” nı. Azelızı példánál maradva: az éves terv egyes negyedéveinél szereplı értékek egyre kevésbémegbízhatóan írják le a vállalkozás jövıjét. Más megfogalmazásban: minél tovább próbálunkelırelátni, annál többször szorulunk – pontos információk híján – közelítı számításokra,becslésre.Pozitívum viszont, hogy a terv rendszeres aktualizálása a hozzánk idıben közelebb esırészidıszakok tervszámainak megbízhatóságát fokozni fogja. Ily módon tulajdonképpen akockázatot is gördítjük a vállalkozás elıtt.4.1.1.2 Az éves tervezés fıbb sajátosságaiAz éves pénzügyi terv egy része állományi, más része forgalmi szemléletben állítható össze. • Az állományi szemlélető tervezés un. állományi (stock) adatok felhasználásával történik. Az állományi adatok nem idıtartamra, hanem csak egy-egy idıpontra értelmezhetık. (Ilyen típusú adat pl. a készlet, a szállítók felé esedékes tartozás, a hitelállomány stb.). • A forgalmi szemlélető tervezés az egy-egy idıszakot leíró forgalmi (flow) adatok (pl. értékesítés, anyagbeszerzés, hiteltörlesztés stb.) segítségével hajtható végre.Tervezés állományi szemléletben4 Az éves pénzügyi tervet negyedéves, esetleg havi adatokból építik fel. A havi tervezésnél a kiindulást a napibontású adatok jelentik. Emiatt nem várható el a tökéletes illeszkedés a kétféle terv között. 76
  • 4. A finanszírozási terv állományi szemlélető része, a mérlegterv – hagyományos elnevezéssel:státusz5. A mérlegterv a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe egymással kiválasztottidıpontokra. Leggyakrabban öt idıpontra: január 1-ére és a negyedévek utolsó napjára (az un.fordulónapokra) készül. Bár több információt nyújt, a jelentıs többlet munkaigény miattritkábban állítják össze a státuszt tizenhárom idıpontra, vagyis úgy, hogy az éves nyitó értékenkívül valamennyi hónap záró értékét is tartalmazza.A negyedéves bontású státusszal kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogyszezonális tevékenység esetén sajnos elég megbízhatatlanul írja le a cég jövıbenieszközalakulását. Ha például egy cég várható készárú készlete június 30-án 220 millió Ft-os,szeptember végén pedig 180 millió Ft-os értéket vesz fel, akkor a harmadik negyedévre azalábbi készletalakulások bármelyike elképzelhetı: 4.2 .sz .ábra A negyedéves készletalakulás néhány lehetséges változata 220 MFt 180 MFtNem szorul bizonyításra, hogy a negyedéven belüli finanszírozási igény szempontjából nagyonis különbözı eseteket szemléltetnek az egyes görbék. Negyedéves bontású mérlegtervhasználata esetén a felsı szaggatott vonalnak megfelelı készletalakulás komoly finanszírozásigondokhoz vezethet! Az alsó görbe szerinti készletalakulás pedig szükségtelen forrás-bevonással, felesleges finanszírozási költségekkel járhat együtt.Amennyiben a tevékenység nem egyenletes (s a valóságban jellemzıen erre számíthatunk),havi bontásban célszerő tervezni.Tervezés forgalmi szemléletbenA finanszírozási terv többi része forgalmi szemléletben készül. Ide tartozik az eredményterv, alikviditási terv, valamint a cash flow elıirányzat. A forgalmi szemlélető tervrészeket többnyirenegyedéves bontásban készítik, de meglehetısen gyakori a hónaponkénti tagolás is.A forgalmi és az állományi adatok közötti összefüggést a közismert mérleg egyenlıség írja le,melynek általános alakja a következı:5 A státusz latin eredető szó, jelentése: állapot. 77
  • 5. Nyitó Növelı Csökkentı Záró állomány + forgalom = forgalom + állományAz egyenlıség felhasználásával nemcsak „átjárás” teremthetı a kétféle adatkör között, de a kétlegfontosabb finanszírozási projektum: a státusz és a likviditási terv szerves kapcsolatbahozható egymással, amint azt a következı, erısen leegyszerősített példa is szemlélteti:Példa az állományi és a forgalmi szemlélető tervezés kapcsolódásáraTegyük fel, hogy ismertek egy vállalkozás eszközeire és „meglévı forrásaira6” vonatkozótervinformációk az alábbi két idıpontra: (eFt-ban) Megnevezés I.1. III.31. Eszközök 92 000 98 000 Meglévı források 88 000 91 000 7 Új hiteligény 4 000 7 000A fenti táblázat tulajdonképpen az állományi szemlélető terv „csírája”, hiszen az eszközöket ésforrásokat állítja szembe kiválasztott idıpontokra. Jól látható, hogy felépítésénél fogva apótlólagos hitelszükséglet felmérésére is alkalmas.Ugyanezen vállalkozás hitelszükséglete azonban forgalmi szemléletben is meghatározható, afenti idıpontok közé esı idıszak (példánkban az I. negyedév) tervezett bevételeinek éskiadásainak szembeállításával. (eFt-ban) Megnevezés I. negyedév Bevételek 320 000 Kiadások 323 000 Új hiteligény 3 000Hogyan függ össze a kétféle terv? Ha gondolatban összecsúsztatjuk az elızı táblázatokat,akkor a hitelszükséglet alakulására a következıképpen alkalmazható a mérlegegyenlet: Nyitó állomány Növelı forgalom Csökkentı forgalom Záró állomány + = + 4 000 3 000 0 7 000Az elsı táblázatbeli hiteligény ugyanis állományi szemléletben jeleníti meg a hiányzó forrást,míg a második táblázat egyenlegezı tételként a hitelforgalmat mutatja ki. Mindebbıl azkövetkezik, hogy a kétféle szemlélető terv nemcsak szoros összefüggést mutat, de – eltérıinformáció tartalmuk ellenére – egymás kontrolljaként is felhasználható.Néhány megjegyzés a tervezési technikákrólMielıtt rátérnénk a pénzügyi tervezés részletes bemutatására, a felhasznált technikákkalkapcsolatban idekívánkozik néhány általános megjegyzés:6 „Meglévı források” alatt itt és a továbbiakban azokat a forrásokat értjük, amelyekre a jövıben biztosan számíthata tervezı, mert azok saját források, vagy szerzıdéssel biztosított idegen források (pl. bankhitel), vagy rendszeresenújraképzıdı technikai források (pl. bér- és adótartozás).7 Az eszközök és források egyensúlyát természetesen sokféleképpen biztosíthatja a vállalkozás, nemcsak hiteligénybevételével. Errıl részletes áttekintést adunk a 4. fejezet további részében. 78
  • 6. • Számos állományi és forgalmi adat tervezésére többféle megoldás kínálkozik. Könyvünkben azonban – szerkesztési és didaktikai okokból – a pénzügyi terv egyes sorainál többnyire csak egyetlen módszer kifejtésére vállalkoztunk. Az alternatív technikákról legfeljebb utalásszerően teszünk említést.• A módszerek megválasztásánál – ahol egyáltalán választási lehetıség kínálkozott – a gyakorlatban elterjedt egyszerőbb megoldásokat részesítettük elınyben, vállalva a tervezés ebbıl fakadó eklektikusságát is. A pénzügyi tervezésnél ugyanis a „... gyakorlati tapasztalatok hamar megtanítanak rá, hogy a tökéletességre való törekvés semmiképpen sem reális8.” Még a kisebb cégek pénzforgalmi folyamatai is rendkívül nagy számú, rendszerint több lehetséges kimenetelő gazdasági esemény eredıjeként alakulnak. Ezek pontos elırelátására nincs esély, viszont minél több tényezıt próbálunk becsült értékkel jellemezni, annál nagyobb bizonytalanságot viszünk a tervbe.Nem mondunk le, viszont az induló tervváltozat (a nyers terv-variáns) fokozatos javításáról, adinamikus tervezés adta lehetıségek felhasználásával!A pénzügyi tervezéssel kapcsolatos bevezetı gondolatok lezárásaként a következı táblázatban apénzügyi tervek alapvetı változatainak néhány jellemzıjét állítjuk egymás mellé: 4.1.sz.táblázat A fontosabb pénzügyi tervek összevetése kiválasztott jellemzıik alapján Középtávú Éves Éves Éves Rövidtávú Megnevezés pénzügyi terv státusz likviditási terv cash flow terv (operatív) tervAlapvetı cél A stratégiai Eszköz – forrás A bevételek – A pénz- A elképzelések egyensúly kiadások jövedelem fizetıképesség pénzügyi megteremtése, a összhangjának képzıdés és folyamatos kihatásainak forrásszerkezet megteremtése felhasználás megırzése nagyvonalú tudatos szerkezetének elırejelzése megválasztása kialakításaIdıhorizont 3 – 5 év 1 év 1 év 1 év 1 hónapIdıbeli tagolása évek szerint negyedév vagy negyedév vagy negyedév vagy munkanap hónap hónap hónapTartalma kötetlen tervezett tervezett tervezett tervezett eszközök és bevételek és pénzjövedelmek bevételek és források kiadások és azok kiadások felhasználásaSzemlélete többnyire állományi forgalmi forgalmi forgalmi forgalmi8 Herbert Kleinebeckel: Pénzügyi és likviditási irányítás (Saldo, 1993.) 73. old. 79
  • 7. 4.1.2 Az éves státusz összeállításaA státusz (mérlegterv) az állományi szemlélető finanszírozási terv hagyományos formája.Remekül példázza, hogy a vállalatnál hozott különféle rövid- és hosszútávú befektetési- ésfinanszírozási döntések hatása mennyire szintetizálódik, illetve azt, hogy a vállalatfinanszírozási szempontból egységes egészet alkot!A státuszban elıirányozható az a legkisebb eszköz szükséglet, mely az üzleti tervmegvalósításához maradéktalanul elegendı, ugyanakkor csak annyi forrás lekötését igényeli,hogy a tıkeköltségek a múlhatatlanul szükséges szintet ne haladják meg. A mérlegterv összeállításának menetét, a tervezési technikák, a kiegészítı információk és a fontosabb összefüggések leírásán túl egy esettanulmányszerő, összefüggı példával is szemléltetjük, mely szerkesztési megfontolásokból a 4. fejezet végén kapott helyet. Az esettanulmány – a bemutatás áttekinthetıségének igényét szem elıtt tartva – modellszerő, a valósághoz képest erısen leegyszerősített9. A példában szereplı pénzügyi terv részei – a terjedelmi korlátok miatt – negyedéves bontásúak. Ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyozzuk, hogy gyakorlati alkalmazás esetén szakmai megfontolásokból a havi bontású tervezést ajánljuk, amennyiben ennek feltételei az adott cégnél gazdaságosan megteremthetıek.4.1.2.1 Az eszköz oldal tervezéseTervezés mérleg módszerrelAz eszközök többségét, de még a források egy részét is legegyszerőbben a mérleg egyezıségfelhasználásával, vagyis az un. mérleg módszerrel célszerő megtervezni, figyelembe véve azegyes csoportok jellemzı sajátosságait. A tervezés egyik fontos kiinduló adata az eszközök tervév eleji értéke, amely a nyitómérlegbıl származik. Jó tudni, hogy a nyitómérlegben szereplı értékek is tervadatok, hiszen ha csak az elızı év végi tényszámok ismeretében, a következı év májusában kezdenénk hozzá a tervezı munkához, akkor tervünknek az elsı két negyedévben vajmi kevés hasznát látnánk. Nyitó adataink tehát – a gördülı tervezési technika alkalmazását feltételezve – az elızı évi tervmérleg záró értékeivel azonosak.A mérleg módszeres tervezés – legalábbis technikai szempontból – kifejezetten egyszerő:A nyitó állományhoz (akár hónapról, akár negyedévrıl van szó) az adott idıszakra tervezettnövelı forgalmi adatok összegét. Ebbıl vonjuk le a számításba jövı csökkentı forgalmiadatokat. Eredményül az adott részidıszak záró állományát kapjuk, amely egyben a9 A tervben a kapcsolt- és az egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos különféle aktívák éspasszívák tervezése technikai szempontból nem tartalmaz új elemet, ezért bemutatásukat mellızzük. Nemfoglalkozunk továbbá a valós értéken történı értékeléssel, sem az ahhoz kapcsolódó értékelési különbözettel,illetve értékelési tartalékkal, melynek részletkérdései igen távolra vezetnének tulajdonképpeni témánktól. 80
  • 8. következı részidıszak nyitó értékéül is szolgál. A további periódusokra ugyanígyfolytatható a tervezés, a séma szerint: „I. idıszak” „II. idıszak” Nyitó állomány Nyitó állomány + Növelı forgalom – Csökkentı forgalom = Záró állományValójában ennél összetettebb a feladat. A forgalmak tervezésénél ugyanis a tervezınek azt ismeg kell adni, hogy • mikor (melyik idıszakban), • mennyi lesz a forgalom (naturális változás) és • mekkora ár, illetve fajlagos költség irányozható elı?Legnagyobb gondot a gyakorlatban az utolsó kérdés megválaszolása, az árazás szokott okozni.Ugyanis általában egy évre elıre kell az árakat negyedéves (esetleg havi) bontásbanprognosztizálni.A tervezés során nagy gondot kell fordítani arra, hogy az egyes eszköz- ill. forrásféleségeknélcsak a rájuk jellemzı forgalmi adatokkal dolgozzunk! Ennek megkönnyítésére a mérlegmódszer szerinti tervezéshez táblázatos formában adjuk meg a jellemzı forgalmi adatok közülazokat, melyek több–kevesebb pontossággal elıirányozhatók.Természetszerőleg a változások egy része nem, vagy csak igen korlátozott mértékben láthatóelıre (pl. árfolyamveszteség, leltári többlet, értékvesztés stb.). Ezektıl a tényezıktıltervezéskor eltekintünk.4.1.2.1.a Befektetett eszközökA fordulónapi záró állományok tervezését az „A” típusú mérleg szerkezetét követve ismertetjüka következıkben. Természetesen a sorok átrendezésével könnyen megoldható a „B”változatnak megfelelı tervezés is.A befektetett eszközök körébe a vállalkozás azon eszközei tartoznak, melyek rendeltetése, hogya cég tevékenységét tartósan (egy éven túl) szolgálják. Ide sorolandók az immateriális javak, atárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök.Vegyük most sorra a befektetett eszközök egyes csoportjait!Az immateriális javak tervezéseAz immateriális javak olyan nem anyagi eszközök (pl. koncessziós jog, márkanév, találmány,szabadalom, ipari minta stb.), amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalat mőködését.Tervezésük a gyakorlatban nem könnyő feladat, számos nehezen (alig) prognosztizálhatóesemény, érték is elıfordulhat körükben (pl. a jövıben keletkezı üzleti vagy cégérték,eredménytelenül záruló kísérleti fejlesztés).Az immateriális javak jellemzı forgalmait az alábbi táblázat tartalmazza: 81
  • 9. Megnevezés Növelı forgalom Csökkentı forgalom immateriális javak beszerzés terv szerinti és terven saját elıállítás felüli értékcsökkenés kapott apport értékesítés szolgáltatott apportLátható, hogy a növelı forgalom nem tartalmaz semmiféle automatizmusszerő elemet, azimmateriális jószágok bıvülése kizárólag a vállalkozás vezetésének döntéseitıl10 függ.A csökkentı forgalom egyik összetevıje az értékcsökkenési leírás11. A terv szerinti leíráselıirányzása – a vetítési alap és az elfogadott mérték ismeretében – a könnyebb tervezésifeladatok közé tartozik. Terven felüli leírás viszont csak kivételesen prognosztizálható,olyankor, ha valamely immateriális jószág (pl. találmány, szoftver termék) feleslegessé,használhatatlanná válása elıre látható. Megjegyezzük továbbá, hogy a korábban elszámoltterven felüli értékcsökkenés visszaírásának tervezésére nem látunk reális lehetıséget, ezért aztnem javasoljuk.Csökkenés következhet be a vizsgált javak körében tervezett eladásuk, illetve apportba adásukkövetkeztében is. Az erre vonatkozó döntések ugyancsak a vezetés kompetenciájába tartoznak. A tervezéshez nem mellızhetı annak tisztázása, hogy az egyes eszköz- ill. forrásféleségekethogyan értékeljük a tervben.Tervkészítéskor a meglévı immateriális javak közül a korábban vásároltakat • amortizációval csökkentett (a már elszámolt visszaírással növelt) bekerülési értéken (áron), • az apport formájában megszerzetteket a már leírt összeggel kisebbített társasági szerzıdés (alapszabály) szerinti értéken, • a saját elıállításúakat az amortizációval csökkentett (a már elszámolt visszaírással növelt) elıállítási költségencélszerő szerepeltetni a tervben, figyelemmel a hasznos élettartam végén várhatómaradványértékre is.Az újonnan beszerzendı javakat • várható beszerzési áron, • apport esetén (ha már rendelkezésre áll) a társasági szerzıdés tervezetben szereplı értéken, • a saját elıállításúakat pedig kalkulált önköltségen tervezhetjük.(A továbbiakban az eszközök értékelésére csak akkor térünk ki, ha a fentiekhez képest lényegeseltérés mutatkozik.)Az eszközök értékeléséhez logikailag kapcsolva itt kell szólnunk az immateriális javakértékhelyesbítésének tervezésérıl. A vagyoni értékő jogok és a szellemi termékek körében aszámvitelrıl szóló törvény bizonyos feltételekkel – egyedi értékelés alapján – értékhelyesbítés(utólagos) elszámolását is lehetıvé teszi12. Miután a tervezés igen ritkán történik az egyedieszköz szintjén, ezért az értékhelyesbítés módosítását tervszinten sem az immateriálisjószágoknál, sem más eszközöknél nem ajánljuk.10 A vállalkozások szervezeti felépítésének sokféleségére tekintettel nem kívánunk kitérni arra, hogy az ilyendöntések a vezetési hierarchia mely szintjén születhetnek. Megjegyezzük továbbá, hogy minden esetben racionális,és finanszírozási szempontból megalapozott döntéseket feltételezünk.11 Az értékcsökkenés témakörét ld. bıvebben a 3.2. fejezetben.12 (V.ö. a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 58.§-ával.) 82
  • 10. Bemutató példánkban az immateriális javak négy negyedévi záró értékének meghatározását az S/1. jelzéső mellékszámítás tartalmazza. Az eszközcsoport tervezése – az áttekinthetıség megırzése végett –összevontan történt. Gyakorlati célokra azonban továbbra is az eszköz fajtánként bontott tervezést javasoljuk, amivel a tapasztalatok szerint számottevıen fokozható a terv megalapozottsága. Az immateriális javak (továbbá a késıbb tárgyalandó tárgyi eszközök) tervezési sajátossága, hogy a bruttó érték és a halmozott értékcsökkenés alakulását egyaránt prognosztizálnunk kell, ha a nettó érték változásait reálisan elıre szeretnénk látni. Ezért külön a bruttó értékre, és külön a halmozott értékcsökkenésre is meg kell terveznünk a mérleg módszer segítségével a várható záró állományokat. Ezek különbözete adja a státuszba beállítható nettó értéket.A tárgyi eszközök tervezéseA tárgyi eszközök közé azok az anyagi javak (továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoniértékő jogok) tartoznak, melyek tartósan hivatottak szolgálni a vállalkozás tevékenységét.Tervezési szempontból – hasonlóságaik ill. eltéréseik szerint – két csoportba célszerő sorolniıket, az alábbiak szerint: „T/1” csoport „T/2” csoport ingatlanok, beruházások, felújítások, berendezések, beruházásokra adott felszerelések, elılegek gépek és jármővek, tenyészállatokA tárgyi eszközök bıvítésével, a beruházások alakulásával kapcsolatos elıirányzatok nagyobbcégeknél külön beruházási tervben – tıkeköltségvetésben - kapnak helyet. Ennek hiányában atervezéshez szükséges információk közvetlenül a vezetéstıl kell hogy származzanak.A tárgyi eszközök jellemzı növelı és csökkentı forgalmait a következı táblázatban foglaltukössze: Megnevezés Csop. Növelı forgalom Csökkentı forgalom ingatlanok, és a „T/1” beruházások aktiválása terv szerinti és terven kapcsolódó felüli értékcsökkenés vagyoni értékő jogok, értékesítés berendezések, felszerelések, szolgáltatott apport gépek és jármővek, átsorolás a készletek tenyészállatok közé beruházások „T/2” beruházási szállítók beruházások aktiválása teljesítményei saját elıállítás terven felüli értéknövelı felújítás értékcsökkenés 83
  • 11. kapott apport átsorolás a készletek közül beruházásra adott „T/2” elılegfizetés pénzügyi rendezés elılegekA „T/1” csoportbeli tárgyi eszközök tipikus növelı forgalmi adata a beruházások aktiválása,amely a rendeltetésszerő használatba kerülı vásárolt és saját elıállítású, továbbá apportkéntkapott, vagy forgóeszközbıl átsorolt tárgyi eszközök, valamint értéknövelı beruházások13elszámolható ráfordításait egyaránt tartalmazza.A csökkentı forgalom egyik összetevıje – hasonlóan az immateriális javakhoz – azértékcsökkenés. Ha a terven felüli értékcsökkenésre vonatkozóan nem áll rendelkezésre konkrételızetes információ, akkor az elızı évek tapasztalati adatainak átlagából is kiindulhatunk.A másik jellegzetes csökkentı tétel a tárgyi eszközök tervezett eladása, esetleg apportálása.Gondolnunk kell arra is, hogy az említett eszközök térítés nélküli átadása is elıfordulhat. Atárgyi eszközök készletté minısítése olyankor tervezhetı, ha rendeltetésszerő használatukmegszőnése várható.A tárgyi eszközök értékelése tervezéskor az immateriális javaknál leírtak értelemszerőalkalmazásával történhet.A „T/2” csoportra rátérve, a beruházások növelı forgalmát a tárgyi eszközökkel kapcsolatosvárható beszerzési, elıállítási, értéknövelı felújítási költségek, valamint az esetleges apportértéke képezik. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak számít a növendékállatokátminısítése tenyészállattá is.A csökkentı tétel itt maga a tervezett aktiválás, illetve – kivételesen – a terven felüliértékcsökkenés (pl. a még aktiválatlan tárgyi eszköz feleslegessé válása miatt).A beruházásokra adott elılegeket a tervbe vett (szerzıdésben esetleg már kikötött) elılegeknövelik, s a pénzügyi rendezésnél számításba vett korábbi elılegek kisebbítik. A „T/1” csoportot alkotó tárgyi eszközök tervezését az S/2., a „T/2” csoportbeli eszközök elıirányzását az S/3. sz. mellékszámítás illusztrálja kidolgozott példánkban. Az immateriális javak tervezéséhez hasonlóan ezúttal is tömörített változatban mutatjuk be a teendıket. Egyéb technikai kérdésekben is az ott leírtak tekinthetık irányadónak.A befektetett pénzügyi eszközök tervezéseA befektetett pénzügyi eszközök közös ismérve, hogy általuk a vállalkozás tartós jövedelemre(osztalékra ill. kamatra) tehet szert, vagy befolyásolási (irányítási) lehetıséget szerezhet egymásik cégnél.Ellentétben az eddig tárgyalt eszközökkel, a változásaikkal kapcsolatos elképzelések ritkánfogalmazódnak meg az üzleti tervben. Tervezésük ezért többnyire – a menedzsment megfelelıszintjérıl származó – külön információk összegyőjtését feltételezi. Kivételt a törlesztést ígérıértékpapírok (pl. a klasszikus kötvény, jelzáloglevél) és az éven túli kölcsönök jelentenek, ahola törlesztés várható idıpontja és összege kvázi automatikusan a tervezı rendelkezésére áll.Ezzel szemben a várható értékvesztés legfeljebb becsülhetı, fıként az elızı évek tényszámai,illetve a tervezéskor rendelkezésre álló piaci információk alapján. A korábban elszámoltértékvesztés visszaírásának tervezését itt sem ajánljuk.A befektetett pénzügyi eszközök jellemzı forgalmi adatai az alábbiak:13 ld. a számvitelrıl szóló – már hivatkozott – törvény 48. § (1)-(4) bekezdéseit! 84
  • 12. Megnevezés Növelı forgalom Csökkentı forgalom tulajdoni részesedést vásárlás eladás jelentı befektetések kapott apport szolgáltatott apport tartós hitelviszonyt vásárlás törlesztés megtestesítı értékpapírok kapott apport eladás tartósnak minısülı adott kölcsön nyújtás törlesztés kölcsönök betét lekötés a lekötés megszüntetése valamennyi befektetett pénzügyi eszköznél értékvesztésA befektetett pénzügyi eszközök közül a tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket és a tartóshitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat (a már elszámolt ill. visszaírt értékvesztésselkorrigált) bekerülési értéken vehetjük figyelembe a tervben. A hosszú lejáratra adott kölcsönökaz éven túli pénzkövetelés összegével szerepeltethetık. A befektetett pénzügyi eszközök tervszámait az S/4. sz. mellékszámításban munkáltuk ki.4.1.2.1.b A készletekA készletek a forgóeszközök azon nagy csoportját képezik, melyek alapvetı feladata atermelési és forgalmi folyamatok stabilitásának biztosítása, vagyis az utánpótlásban, ill. aszükségletekben jelentkezı normál ingadozások kiegyenlítése, továbbá – váratlan helyzetekesetén – a manıverezési lehetıségek biztosítása.Az üzletfinanszírozás gyakorlata szempontjából meghatározó lehet, hogy milyen rövidtávúforgótıke politikát14 preferál a cég vezetése. A rugalmasabb, a nagyobb mozgásteret biztosítópolitika rendszerint több tartalékot, nagyobb készletek tartását feltételezi, ami finanszírozásioldalról több forrás biztosítását (megszerzését, s szükséghez igazodó idıközönkéntimegújítását, cseréjét) igényli. Kétségkívül könnyebb a „feszesebb” készletgazdálkodáskiszolgálása finanszírozási oldalról. Más kérdés, hogy e könnyebbség nem feltétlenül jelentiegyben az optimális mőködéshez való hozzájárulást is.Hogyan tervezzük a készleteket? Tervezésük legegyszerőbben mérlegmódszerrel történhet,15 azalábbi jellemzı forgalmi adatok figyelembe vételével. Megnevezés Növelı forgalom Csökkentı forgalom anyagok beszerzés anyagfelhasználás értékesítés befejezetlen termelés és termelés közvetlen elkészült termékek14 Lásd bıvebben Illés Ivánné: Társaságok pénzügyei (SALDO, 2002.) 10.5 fejezetét!15 A készlet tervezésnek – a tevékenységhez és a gazdálkodás módjához igazodóan – számos más, fejlettebbtechnikája is létezik. Ilyen például a mőszaki normákon alapuló szükséglettervezés, a matematikai készletmodellekcsoportja, a számítógépes termelésprogramozást feltételezı szükséglettervezési rendszer (SZTR). Ezekrıl bıvebbáttekintést nyújt Illés Ivánné i.m. 11. fejezetében.A saját termeléső készletek csoportján belül külön kell szólni a befejezetlen termelés tervezésérıl. Gyakranalkalmazott megoldás a fıbb termékek befejezetlen állományának tervezése a gyártásban lévı termékmennyiség, atermékek elıállítási önköltsége és átlagos készültségi foka szorzataként. Ld. Bocsó Klára – Kresalek Péter –Pálfalvi Sarolta – Sándor Lászlóné: Tervezés – üzleti tervezés (PSZF, 1999.) 134.old. 85
  • 13. félkész termékek költségei közvetlen költségei állatok (tenyészállatok saját elıállítás értékesítés nélkül) vásárlás tartási költség késztermékek elkészült termékek értékesített termékek közvetlen költségei közvetlen költségei áruk beszerzés értékesítés készletekre adott elıleg fizetés pénzügyi rendezés elılegek valamennyi készletféleségnél értékvesztésA fenti táblázat nem tartalmazza az apportot, melyre a befektetett eszközöknél leírtakérvényesek. A készletek körében különösen gyakoriak az olyan mozgások, amelyek egyáltalán nem, vagycsak tapasztalati alapon, igen nagy pontatlansággal tervezhetık (pl. anyag visszavételezés,visszáruk, leltárkülönbözetek stb.) Ezekkel a tervkészítés során csak akkor érdemesfoglalkozni, ha a összegük jelentıs, a korábbi évek idevonatkozó adatai nem mutatnak jelentısingadozást, és a készletgazdálkodás feltételrendszerében sem várható lényeges módosulás.Külön említést érdemel az értékvesztés, amely a készletek körében korántsem ritka jelenség.Tervezésekor fıként a tapasztalati adatokra kényszerülünk hagyatkozni, s az elızı évek átlagosmértékét tekinthetjük kiindulási alapnak. (A korábban elszámolt értékvesztés visszaírásánaktervezését a készletek esetében sem tartjuk követendınek.)A készletek hagyományosan két nagy csoportra oszthatók: • a vásárolt készletekre (anyagok, áruk, készletekre adott elılegek), és • a saját termeléső készletekre (befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek, állatok).Mindkét csoport tervezéséhez a szükséges alapinformációk rendszerint a vállalkozás üzleti(gazdálkodási) tervébıl állnak rendelkezésre, amely jellemzıen az értékesítési tervnekalárendelve tartalmazza a többi alapvetı forgalom (termelés, beszerzés stb.) elıirányzatait.Ha a vásárolt készletek (részben vagy egészben) importból származnak, akkor átlagosállományuk – fıleg a kisebb tételben megrendelt készletféleségek esetében – általábanmeghaladja a belföldi beszerzésnél szokásosat. Hasonlóan, ha a saját termeléső készletek –kisebb, vagy nagyobb részben exportra kerülnek – akkor átlagos állományuk (a biztonságosabbcsomagolás, a behatóbb minıségellenırzés, az eltérı szállítás-szervezés stb. miatt) legtöbbszörnagyobb a hazai értékesítésnél megszokottnál. (Mindkét megállapítás alól számos kivételtalálható.) A vásárolt készletek tervezését esettanulmányunk S/5. sz. mellékszámítása, a saját termeléső készletek tervezését az S/6. sz. mellékszámítás mutatja be. Példánkban – a korábbiakhoz hasonlóan – rendkívül erıs összevonásokkal éltünk. Gyakorlati célú felhasználásnál azonban a készletek minél részletesebb bontását ajánljuk, ami az anyagok esetében pl. nemcsak az egyes fıcsoportok (alapanyag, segédanyag, üzemanyag stb.) külön-külön történı tervezését jelenti, hanem a legfontosabb alapanyagok egyedi bontását is. 86
  • 14. 4.1.2.1.c A követelésekA forgóeszközök második nagy csoportját a követelések alkotják. A követelések a vállalkozáskülönféle szerzıdéseibıl jogszerően eredı fizetési igényeit foglalják magukban. A követeléseklegjelentısebb részét az áruszállítással és szolgáltatással kapcsolatos követelések alkotják,amelyet vevıállománynak nevezünk.A vevıállomány tervezéseKözismert, hogy az áruszállítások és szolgáltatások ellenértéke kiegyenlíthetı – részben vagyegészben • a szállító teljesítését megelızıen (elıleg, elıre fizetés), • azzal egyidıben (promt fizetés), illetve • azt követıen.Az utólag rendezendı összeg a vevıknek nyújtott kereskedelmi hitel, melyet befolyásáigkintlévıségként tart nyilván az eladó.A vevıállomány tervezése a hazai gyakorlatban „izgalmas” és nehéz feladat. A vevıkkelszembeni követelések nagysága – a fizetési fegyelem hiányosságai következtében – általábancsak elég nagy bizonytalansággal látható elıre. Természetesen nagyon sok függ a cégvevıpolitikájától és vevıkörének összetételétıl, az alkalmazott behajtási technikáktól és egyébtényezıktıl, melyek teljes körő felsorolása témánktól messzire vezetne.A vevıkkel szembeni követelések tervezése többnyire a vezetés által elfogadott forgási idısegítségével történik.16 A forgási idı – a vevıkövetelésekre vonatkoztatva – az az átlagosidıtartam, amely a teljesítés (kiszámlázás) és az árbevétel befolyása között eltelik. Átlagosbeszedési idınek is nevezik.Meghatározására az alábbi képlet szolgál: É iv = kv : nahol iv = a vevıállomány forgási (beszedési) ideje, napokban kifejezve kv = az átlagos vevıkövetelés É = az idıszak értékesítése (azonnali kiegyenlítés és kapott elılegek nélkül) n = az idıszak napjainak számaAmennyiben ismert az elızı idıszak beszedési ideje (iv0) és a tervidıszakra elıirányzottforgalom (É1), akkor a tervezhetı vevıállomány a képlet átrendezésével: i v0 × É 1 k v1 = nVagyis: a várható kintlévıség a bázis forgási idı és a tervezett napi forgalom szorzata.A vevıállomány tervezéséhez több megjegyzés is kívánkozik:Elıször is lehetséges, hogy a tapasztalati alapon számított (bázis) beszedési idıt a vezetésindokolatlanul hosszúnak ítéli. Ilyenkor mesterséges korrekciót – un. befeszítést – szoktakalkalmazni. A tervezés az ily módon mesterségesen leszorított forgási idıvel történik, s a16 Megtervezhetı a vevıkövetelés mérlegmódszerrel, reagálási fok segítségével, a beszedések tapasztalatimátrixára alapozva, sıt matematikai modell segítségével is. 87
  • 15. követelés alacsonyabb lesz – legalábbis a papíron. Ezt azért kell hozzátenni, mert az ellenértékbefolyásának idejét csökkentı külön intézkedések (pl. a fizetési határidı csökkentése,biztosítékok kikötése stb.) megtétele nélkül a „befeszítés” nem érheti el célját, s legtöbbszörcsak a gazdálkodás tervszerőségének romlásához vezet.Másodszor: nagyobb cégek a vevıkövetelést relációnként (belföld, export), s azon belülfizetési módonként szokták tervezni. A viszonylatonkénti tervezést egyebek mellett azindokolja, hogy az export kintlévıséget legtöbbször a belföldit meghaladó beszedési idıtartamjellemzi. Ennek részben technikai okai vannak, de a nemzetközi piacon kialakult fizetésiszokások is hozzájárulhatnak ehhez.A fizetési módonkénti bontás a tervezésnél – gyakorlati tapasztalatok szerint – igen jelentısmértékben növeli a tervszámok megalapozottságát. Megvalósításához arra van szükség, hogyaz értékesítési elıirányzatot tervkészítéskor a fizetési módozatok (átutalás, akkreditív, csekkstb.) szerint is megbontsák, és meghatározzák az egyes fizetési módokhoz tartozó – tapasztalati– beszedési idıt.A vevıállományt – az általános forgalmi adót is tartalmazó – tervezett eladási áron értékelvekell a tervben szerepeltetni, a tényszámokkal való kényelmes összevethetıség érdekében. Atervkészítéskor meglévı vevıtartozást csökkenteni kell a behajthatatlan követelésekkel és a márelszámolt, illetve visszaírt értékvesztés egyenlegével. A jövıbeni értékvesztés tervezésénél azelızı évek tapasztalati adatai és a fontosabb vevıkre vonatkozó, a tervkészítéskorrendelkezésre álló információk jelentenek támpontot.A váltókövetelés tervezéseKözismert, hogy az eladó – akár belföldön, akár külpiacon – sokszor csak kereskedelmi hitelnyújtása esetén talál vevıre. A kereskedelmi hitel sajátos, a követelés gyors behajtását lehetıvétévı formája a váltó. A váltó lényegét és mőködését az 1.4 részben „vázlatosan” márbemutattuk. Most csak a tervezési vonatkozásokról lesz szó.A váltókövetelés – a vevıállományhoz hasonlóan – forgási idı felhasználásával tervezhetı.Tervezésekor a bázis idıszak átlagos befolyási idejét (vagy annak a vezetés elvárásai szerintkorrigált értékét) szorozzák össze a tervezett egy napra jutó váltóforgalommal. Ezt a mőveletettermészetesen valamennyi részidıszakra elvégzik.Számos cég a váltókövetelést a vevıállománnyal összevontan tervezi.A váltókövetelések elıirányzatának elkészítése speciális értékelési problémákat vet fel,különösen akkor, ha a várható követelések a tervéven túlnyúlnak. A váltó névértéke ugyaniselvileg két részbıl tevıdik össze – bár ezek elkülönülten nem szerepelnek az okiraton –egyrészt a tulajdonképpeni követelés, másrészt a lejárat idıpontjáig felszámított kamatösszegébıl. A tényszámokkal való utólagos összemérhetıség érdekében a tervezésnél iskövethetı az az út, amit a mérleg összeállítására a számviteli törvény elıír, vagyis a tervévbenvárhatóan nem realizálódó váltók kamattartalmának a következı évre jutó része év végére aktívidıbeli elhatárolásként is elıirányozható. Gyakorlatban ez az elkülönítés egy évre elıre csakmeglehetısen tökéletlenül történhet, ezért ilyen esetben egyszerőbb, ha lemondunk a tökéletesösszemérhetıségrıl.Az egyéb követelések tervezéseAz egyéb követelések lényegében mindazon forgóeszközöket tartalmazzák, amelyek a többisoron nevesítve nem fordulnak elı (pl. a munkavállalókkal, ill. az állami költségvetéssel 88
  • 16. szembeni követelések, a cég által nyújtott rövidlejáratú pénzkölcsönök, valódi penziós17 ügyletsorán kifizetett pénzösszeg stb.) Ilyen értelemben a státusz eszköz oldalának „győjtısorát”képezik. Éppen az említett győjtısor jellegbıl következik, hogy tervezésük – homogénjellemzı hiányában – rendkívül nehéz. A gyakorlatban nem ritkán egyszerő becsléstalkalmaznak.Elfogadhatóbb közelítést kapunk, ha a bázis év adatait az egyéb követelések jelentısebbösszetevıinek várható változásaival fordulónaponként külön – külön korrigáljuk. (Ennél pontosabb,tételes kimunkálás is elkészíthetı, azonban a jelentıs többlet munkaigény nem áll arányban azelérhetı elınyökkel.)Az egyéb követelések a vevıknél leírt korrekciókkal, az esedékesség összegében kerülnek be atervbe. A követelések közül részletesen csak a vevıállomány kimunkálása szerepel esettanulmányunkban, az S/7. sz. mellékszámításban. Példánk azt az esetet szemlélteti, amikor az egyes negyedévek értékesítési tervének fizetési módok szerinti várható megoszlása is ismert a tervezı számára. Ilyen esetben a tervezett értékesítés és az adott fizetési módhoz (pl. átutalás) tartozó megoszlási viszonyszám szorzata az adott fizetési módban bonyolódó várható idıszaki forgalmat mutatja. A tervezhetı vevıkövetelés a napi (az egy napra jutó) forgalom és az adott fizetési módot jellemzı beszedési idı szorzataként állítható elı. A fizetési módonkénti részkövetelések összege adja a teljes várható vevıállományt.4.1.2.1.d ÉrtékpapírokA forgóeszközök közé azon értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, tulajdoni részesedéstjelentı befektetések stb.) tartoznak, melyeket forgatási céllal, átmeneti befektetésként vásárol avállalat. Tervezésükhöz a mérleg egyezıség alkalmazása nyújt kényelmes megoldást. Az egyesértékpapírféleségekre jellemzı forgalmak a következık: Megnevezés Növelı forgalom Csökkentı forgalom részesedések vásárlás értékesítés értékvesztés saját részvények, visszavásárlás újraértékesítés üzletrészek bevonás forgatási célú, vásárlás értékesítés hitelviszonyt adós törlesztése megtestesítı értékvesztés értékpapírokAz értékpapírok állományalakulása – a törlesztéstıl eltekintve – mentes az automatizmusszerőelemektıl, vagyis teljes egészében a menedzsment döntéseitıl függ. E döntésekbe a vételen ésaz eladáson kívül beleértendı az értékpapírok átsorolása is, ugyanis az egyes értékpapírokminısítése (befektetett eszköz vagy forgóeszköz) évente változhat.A terv készítésénél a meglévı értékpapírokat bekerülési értéken (a saját részvényeket,üzletrészeket visszavásárlási értékükön) ajánlatos szerepeltetni, módosítva a korábbanérvényesített értékvesztés összegével. A jövıben vásárolandó értékpapíroknál a feltételezettvételárat kell alapul venni.17 A penziós ügylet meghatározását a Számvitelrıl szóló hivatkozott törvény 3. § (8) pontja tartalmazza. 89
  • 17. 4.1.2.1.e PénzeszközökA pénzeszközök a pénzforgalmi folyamatokban játszanak igen fontos „puffer” szerepet, azaz abevételek és a kiadások átmeneti összhang hiányait hivatottak áthidalni. A likvidpénzeszközök (mindenekelıtt az elszámolási számla követelés) tervezésekor azt a minimálispénzállományt keressük, amely ezt az áthidaló szerepet még képes betölteni, de annálsemmivel sem több.A tervezı a likvid pénzeszközök tervezésénél egy optimalizálási feladattal áll szemben, hiszena szükségesnél kisebb pénzállomány fizetési zavarokhoz, a szükségesnél nagyobbpénzállomány haszonáldozathoz vezet.A pénzeszközök tervszámának kiemelt fontosságára tekintettel ezúttal kitérünk arra is, hogymelyek a tervezésnél jelentkezı gyakoribb „típushibák”. • Az egyik szélsıség a túlságosan alacsonyra méretezett likviditási tartalék. Ilyen esetben – a terv megvalósulása esetén – rendszeres fizetési zavarokra számíthatunk, ami a cég mőködését is veszélybe sodorhatja. • A másik, ritkábban elıforduló szélsıség a túl bıre méretezett likviditási tartalék, amely jövedelem kieséssel jár. (Joggal feltehetı ugyanis, hogy ha a cég nem hagyta volna pénzét feleslegesen az elszámolási számlán „pangani”, akkor értékpapírok vásárlásával, vagy a tıke más befektetésével nagyobb jövedelemhez juthatott volna.)A pénzállomány tervezése történhet • tapasztalati alapon, forgási idı segítségével, valamint • valamely pénzgazdálkodási modell bevonásával.Ha tapasztalati alapon tervezzünk, tulajdonképpen arra keresünk választ, hogy hány napiárbevételnek feleljen meg a záró számlaegyenleg? Az elfogadható forgási idı erısen függ abevételi forgalom ütemességétıl. (Ahol az árbevétel befolyása egyenletes – pl. élelmiszerkiskereskedelem – ott akár néhány napi árbevételnek megfelelı összeg is elegendı lehet, mígszakaszos kiszámlázás esetén – pl. építıipar, hajógyártás – jóval nagyobb likviditási tartalékravan szükség.) Az is lényeges szempont, hogy mennyire lehetséges a kiadások és a bevételekidıbeni összehangolása.A pénzgazdálkodás optimalizálására különbözı modellek is napvilágot láttak. Az egyiklegismertebb közülük az alkotóiról elnevezett Miller – Orr modell18. Azon cégeknél, ahol apénzgazdálkodást a modellre alapozzák, a pénztartalék nagysága a modellbeli „visszatérésipont” értékének felel meg.A pénzeszközök, ezen belül különösen az elszámolási számlakövetelés tervezésévelkapcsolatban fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a státuszban a záró pénzállomány különlegesszerepet játszik: nagysága rögzített! A mérlegterv egyensúlyát tervezéskor ugyanis nem apénzeszközök növelésével, vagy csökkentésével teremtjük meg, hanem az új hiteligény (esetlegbefektetési lehetıség) hozzárendelésével. Lényegében a valóságban is elıbb – utóbb ugyaneztörténik: A tervtıl való eltérés csak átmenetileg jelentkezik többletpénz, vagy pénzhiányformájában, némi késéssel rendszerint a forrásszerkezet átrendezıdéséhez vezet.A pénzeszközök tervezése nem korlátozódik az elszámolási számla követelés elıirányzására. Avállalkozás más bankbetétekkel, (egy vagy több) házipénztárral és csekk állománnyal is18 Ld. Brealey, R. – Myers, S.C.: Modern vállalati pénzügyek 31. fejezet (Panem Kft.,1992.) 90
  • 18. rendelkezhet. A pénzeszközök egy részét valutában tarthatja, s ennek megfelelıen idegenfizetıeszközben is tervezheti a vállalkozás.Az elkülönített betétszámlák tervezése a nyitó állományból kiindulva, az elkülönítés céljához,ill. várható idıtartamához igazodva történhet. A készpénz készletet a pénztári keretnekmegfelelı összegben szokás tervezni. A kapott csekkek állománya legfeljebb tapasztalatialapon jelezhetı elıre. Esettanulmányunkban a pénzeszközök tervszámait az S/8. sz. mellékszámításban, az értékesítésre vetített forgási sebesség felhasználásával dolgoztuk ki.A mérleg mindkét oldalát idıbeli elhatárolások „zárják”. A státusz, mint speciális mérlegtervösszeállításánál azonban az aktív, ill. passzív elhatárolásokat ritkán szerepeltetik, mert kialakultmetodika híján értékük legfeljebb a korábbi évek tényszámai alapján „prognosztizálható”.4.1.2.2 A meglévı források tervezése4.1.2.2.a A saját tıkeA saját tıke a vállalkozás eszközeinek rendeltetésszerő saját forrása, amely természeténél fogvakitüntetett szerepet játszik a finanszírozásban. A saját tıke összetevıiben várható változásokatmérlegmódszerrel tervezzük az alábbi jellemzı tıkemozgások szerint: Megnevezés Növelı forgalom Csökkentı forgalom jegyzett tıke tıke emelés tıke leszállítás tıketartalék a kibocsátási árfolyam és a a jegyzett tıke emelésére névérték különbözete fordított szabad tıketartalék az alapítók által negatív eredménytartalék tıketartalékként ellentételezésére felhasznált rendelkezésre bocsátott érték összeg a jegyzett tıke leszállításából tıketartalék kivonás összege származó összeg eredménytartalék az elızı üzleti év mérleg sz. az elızı év mérleg sz. nyeresége vesztesége negatív eredménytartalék a jegyzett tıke emelésére ellentételezésre felhasznált fordított szabad eredmény tıketartalék tartalék osztalék (részesedés) fizetéshez felhasználás lekötött tartalék átvezetés a tıke- ill. visszavezetés a tıke- ill. az eredménytartalékból eredménytartalékba pótbefizetés pótbefizetés visszafizetése mérleg szerinti - átvezetés az eredmény eredménytartalékba 91
  • 19. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a táblázat a lehetséges változásokat csak részlegesentartalmazza19. (A saját tıke egyes elemei között további átcsoportosítások is elıfordulhatnak, éskülön jogszabályokhoz kapcsoltan a tıketartalék és az eredménytartalék növekedésére ill.csökkenésére is sor kerülhet.) Nem szerepel a táblázatban az értékelési tartalék, melynek tervszíntő módosítása – mint már említettük – nem szokásos. Ugyancsak mellıztük a jegyzett, demég be nem fizetett tıke feltőntetését, melynek tervezése csak ritka körülmények képzelhetı el(ha ismert a jegyzett tıke befizetésének ütemterve).Térjünk most rá a saját tıke fıbb részeivel kapcsolatos tervezési sajátosságokra!A saját tıke legfontosabb eleme a jegyzett tıke. Tervezése aligha igényel különösebbmagyarázatot: értéke csak az esetleges tıkeemelés, vagy tıkecsökkentés tervbe vett összegévelmódosulhat, amire a cégek életében viszonylag ritkán kerül sor. A tıketartalék változásai a jegyzett tıkéhez hasonlóan ritkák, a tervezett forgalmi adatoknak avezetés elképzeléseit kell kifejezésre juttatniuk.Az eredménytartalék változásai közt „automatizmusszerő” elem az elızı évi mérleg szerintieredménnyel való kiegészülés. A mérleg szerinti eredmény – megállapítását követıen –„kényszerpályán” halad, és elıjelétıl függıen növeli vagy csökkenti az eredménytartalékot. Azeredménytartalék egyéb változásai (pl. osztalékfizetéshez való igénybevétel) a menedzsmentelképzeléseihez igazodóan építhetık be a tervbe. A lekötött tartalék tervezése a számviteli törvény elıírásaihoz igazodik. A lekötött tartalékkalkapcsolatban megjegyezzük, hogy alakulása – a pótbefizetést eltekintve – finanszírozásiszempontból közömbös, mert az a saját tıke összegét nem módosítja, csak szerkezetétváltoztatja meg.A saját tıke elemeinek elıirányzása könyv szerinti értéken történik. A saját tıkében tervezett változások esettanulmánybeli követését az S/9. sz. mellékszámítás könnyíti meg.4.1.2.2.b A finanszírozásba vonható adózott eredményA finanszírozásba vonható eredmény - a terv teljesülése esetén - jó közelítéssel a mérlegszerinti eredménnyel azonosítható. Tervezése az eredményterv negyedéves vagy havi bontásúösszeállítását teszi szükségessé. Tekintsük át a tervezés menetét az „összköltség típusú”eredménykimutatás „A” változatának sémáját követve!Az üzemi tevékenység eredményének tervezéseAz értékesítési terv az eladásra tervezett különbözı termékek (szolgáltatások) mennyisége ésfeltételezett nettó eladási ára alapján idıben tagolva számszerősíti a várható nettó árbevételt. Apénzügyi terv összeállításához a gyakorlatban többnyire készen rendelkezésre áll az üzletitervbıl. (Éljünk mi is ezzel a feltételezéssel.)Az eredményterv második sora az aktivált saját teljesítményeket tartalmazza.Meghatározásához nem kell messzire menni, a státusz eszköz oldaláról ugyanis közvetlenülleolvasható a saját termeléső készletek állományváltozása. A saját elıállítású eszközök (sajátkivitelezéső beruházás, tenyészállattá átminısített növendékállat) tervezett aktiválása – ha több19 A lehetséges tıkemozgásokat a Számvitelrıl szóló törvény 35-40. §-ai rögzítik. 92
  • 20. ilyen eszköz is akad – külön kigyőjtést igényelhet a beruházási és a termelési terv megfelelıadatai közül.Az egyéb bevételek is a rendszeres üzletmenet során keletkeznek, de nem sorolhatók másbevételi kategória (árbevétel, pénzügyi mőveletek bevétele vagy rendkívüli bevételek) alá.Megtervezésük általában a pénzügyi terv összeállítójára vár.A tervezınek célszerő sorra vennie, hogy milyen címen keletkezhetnek idesorolható bevételek.Ide tartozik (a teljesség igénye nélkül): • az immateriális javak és tárgyi eszközök közvetlen értékesítésébıl várható bevétel, • a vállalatot megilletı kártérítés, késedelmi kamat, kötbér, • a visszafizetési kötelezettség nélküli – árbevételbe nem számító – támogatás, • az engedményezésre kerülı követelés értéke, • a korábban elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása (tervezése csak kivételesen oldható meg!), • az elızı évi céltartalék megszőntetése.A tervezés inputjaként a bázis tapasztalati adatok és a menedzsmenttıl származó idevonatkozóinformációk szolgálnak.Az eredménykimutatás sémáját követve az üzemi tevékenység költségeinek prognosztizálásávalfolytatódik az eredménytervezés.A közvetlen és az általános költségek elırevetítése általában elkülönülten történik. A közvetlenköltségeket jelentıs részben a termelési terv alapján építhetjük be a pénzügyi elıirányzatunkba.Az általános költségeket költségnemek szerint, költséghelyenként tagolva szokás tervezni.A költségek tervezése a hazai gyakorlatban leggyakrabban • a bázis adatok korrekciójával, • normákra, ill. normatívákra alapozva, • flexibilis költségtervezéssel, • költséghányadok alapján, valamint 20 • nulla bázisú költségtervezéssel történik .Az egyéb ráfordítások tervezése módszertanilag az egyéb bevételek tervezéséhez hasonlítható.A tervezınek elıször célszerő áttekinteni az ide sorolható tételeket. Egyebek között idetartozhat: • a céltartalék képzés, • az immateriális javak és tárgyi eszközök közvetlen értékesítése esetén azok könyv szerinti értéke, • a vállalatot terhelı kártérítés, késedelmi kamat, kötbér, • meghatározott központi és helyi adók, illetékek, hozzájárulások stb.Nagyságrendje miatt külön említjük a hitelezési veszteségekbıl adódó értékvesztést, mely azutóbbi idıben egyre jelentısebb terhet ró a kereskedelmi hitelben eladókra.A tervezı az elızı idıszak tényszámai és a vezetéstıl kapott idevonatkozó információk alapjánállíthatja be az elıirányzatokat a finanszírozásba vonható adózott eredmény tervébe.Az eddigi sorok összegzésével állapítható meg az üzemi tevékenység tervezett eredménye.Az adózás elıtti eredmény tervszámainak kidolgozása20 A költségtervezés részletezése túllépi választott témánk határait. A kérdés iránt bıvebben érdeklıdıkfigyelmébe Kresalek Péter hivatkozott mővének 5.4.2.2. fejezetét ajánljuk. 93
  • 21. Pénzügyi mőveletek bevételei címén elsısorban a várható kamatbevételek, valamint a cégnek,mint befektetınek járó osztalék (részesedés) tervezhetı.A várt kamatbevétel a cég által nyújtott kölcsönökre vonatkozó szerzıdések, esetleg az elızıidıszak tényszámai alapján szerepeltethetı az eredménytervben. Az osztalék (részesedés)bevétel többnyire szintén a bázis évre vonatkozó információkra építve tervezhetı – valljuk meg– elég nagy bizonytalansággal. Kivételt képez ez alól, ha a cégnek járó osztalék összegét a tervelkészítésekor már megállapították, de a pénzügyi rendezésre még nem került sor. Ilyenkortermészetesen a jóváhagyott összeg tervezhetı.Az értékpapírok forgalmazásával, valamint a valuta (deviza) készletek átváltásával elérhetıárfolyamnyereség tervezése – a bizonytalanság mértéke miatt – nem ajánlható.A pénzügyi mőveletek ráfordításai közül a jövıben fizetendı kamatok tervezése az egyiklegnehezebb feladat! Mi teszi ilyen nehézzé? • Egyrészt a változó kamatfeltételő hitelek kamatlábának elırejelzése (negyedéves vagy havi bontásban), másrészt • az új hiteligény felmérése. Az új hitelek nagysága lényegében attól függ, hogy a „meglévı források” (tehát a saját tıke ésa szerzıdéssel lekötött idegen források) mennyivel kisebbek a tervezett eszközök értékénél. A„meglévı források” egyik nagyon jelentıs eleme az adózott eredmény. A hitellel dolgozó cégekadózott eredményére jelentıs hatással bírnak a kamatok, melyek nemritkán az üzemi eredményharmadát, felét is elérik. (Erısen eladósodott cégeknél elıfordul, hogy a kamatok meghaladjákaz üzemi eredményt, vagyis „a banknak termelnek”, ami hosszú távon tarthatatlan állapototjelez.)A probléma lényege: a fizetendı kamatoktól erısen függ az eredmény. Az eredményvisszaforgatott része forrás, tehát hatással van az új hitelek iránti szükségletre. Az újhitelszükséglet növeli a fizetendı kamatot, emiatt kisebb az eredmény. Ha kisebb az eredmény,több új hitel kell, emelkednek a kamatok, tovább csökken az eredmény stb.Látható tehát, hogy olyan feladattal állunk szemben, amelynek megoldása – a kölcsönös függıségmiatt – iterációs technika alkalmazását indokolja. 4.3. sz. ábra A hitelkamat számítás folyamata Meglévı hitelek Várható Kamatok összege * kamatlábak = összege Nyereség Új hitel igényA jelentıs összegő hitellel dolgozó cégek a fizetendı kamatok minél precízebb megtervezésétnem mellızhetik. Nem ajánlható viszont az árfolyamveszteség tervezése, és a befektetett 94
  • 22. pénzügyi eszközök, valamint az értékpapírok várható értékvesztésére legfeljebb nagyvonalúbecslés adható.A rendkívüli bevételek a dolog természetébıl adódóan többnyire nem tervezhetık. Elıfordulhatazonban, hogy a terv összeállításakor már elıre ismert valamely várható rendkívüli bevétel (pl.visszavásárlásra tervezett részvények, üzletrészek, vagyonjegyek névértéke, fejlesztési célraígért támogatás stb.) összege, amely a tervbe beállítható.A rendkívüli ráfordításokra is igaz, hogy fıszabályként nem jelezhetık elıre.(Éppenrendkívüliségük miatt a bázis adatok sem nyújtanak eligazítást a jövıre nézve.) Ha azonban aterv készítésekor valamely rendkívüli ráfordítás összege (pl. a gazdasági társaságba apportálnitervezett vagyontárgyak, a térítés nélküli átadásra tervezett eszközök nyilvántartási értéke)ismert, akkor magától értetıdıen a tervben szerepeltetni kell.Áttekintett tervsoraink összegzésével megállapítható, hogy az egyes részidıszakokban mekkoraadózás elıtti eredmény képzıdése várható.Az eredménybıl képzıdı forrás számbavételeA fizetendı társasági adó tervezése az adózatlan nyereség, mint vetítési alap és az adóelılegfizetésre vonatkozó aktuális elıírások alapján történik. Számításánál az elırelátható adóalapkorrekciókat is figyelembe kell venni, s természetesen nem feledkezhetünk meg az esetlegérvényesíthetı adókedvezményekrıl sem.Az eddigi sorokat szintetizáló adózott eredmény és a finanszírozásba vonható eredmény közötteltérést már csak az elıirányzott osztalék (ill. ritkább esetben a szabad eredménytartalékigénybevétel) okozhat. A tervezhetı osztalék nagyságával kapcsolatosan megintcsak amenedzsment állásfoglalására van utalva a tervezı.A finanszírozásba vonható adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény) még egy fontossajátossággal bír: Ez az egyetlen olyan forrásféleség, amely a mérlegtervben az év elejétılautomatikusan halmozódik. Az eredmény halmozódása miatt az egyenletesen termelı(szolgáltató), s az elıállított javakat (szolgáltatásokat) ütemesen értékesítı cégeknél az évvégéhez közeledve sokszor megfigyelhetı a rövidlejáratú forrás-igény (hitelszükséglet)csökkenése. Esettanulmányunkban az eredménytervet az S/12. sz. mellékszámításban helyeztük el. A státusz összeállításánál azt a megoldást alkalmaztuk, hogy a mérleg szerinti eredmény két sort kapott. Az elsı sor az elızı évi – a valóságban nyitáskor rögtön az eredménytartalékba kerülı – visszaforgatott eredményt tartalmazza. A második soron a tervév folyamán felhalmozódó adózott eredmény finanszírozásba vonható (kumulált) részét tüntettük fel.4.1.2.2.c CéltartalékokCéltartalékok képzésével a vállalat az óvatosság elvét juttatja kifejezésre mérlegeelkészítésekor. A jogszabályban meghatározott jövıbeni kötelezettségekre (pl. garanciáliskötelezettség, függı kötelezettség, végkielégítésbıl adódó kötelezettség), várható költségekre(pl. átszervezés, környezetvédelem) és egyéb célokra képzett tartalékok az adózás elıttieredményt szőkítik, ám képzésük semmiféle pénzmozgással nem jár együtt. Így a szó szorosértelmében felhasználásukra sem kerülhet sor. Év végén (ritkábban év közben) az elızı évbenképzett céltartalékokat megszőntetik, s helyettük – a szükséghez igazodó mértékben – újakatképeznek. 95
  • 23. A tervben a céltartalékok összege év közben fıszabályként nem változik, csak a nyitó és záróállomány szükséges mértékére kell választ keresni az elızı évek tényszámai és a tervidıszakszándékolt változásai, ill. várható tendenciái alapján.4.1.2.2.d Hosszú lejáratú kötelezettségekA hosszú lejáratú kötelezettségek körébe a vállalkozás mindazon sajátnak nem minısülıforrásai tartoznak, melyek tartósan (egy éven túl) vesznek részt a finanszírozásban.A hosszú lejáratú kötelezettségek sajátos, a mérlegben külön soron szereplı csoportját képezikaz öt évnél hosszabb futamidıre, különleges feltételekkel21 a vállalkozás rendelkezésérebocsátott források, a hátrasorolt kötelezettségek. Tervezési szempontból hasonlatosak a többihosszú lejáratú kötelezettséghez, ezért ugyanitt kerülnek tárgyalásra.A státuszban - a tényszámokból összeállított mérlegtıl eltérıen! - a hosszú lejáratúkötelezettségek két helyen • a „meglévı források”, valamint • az új hiteligényekközött szerepelnek. A tervkészítés idıpontjában már fennálló, vagy még fel nem vett, deszerzıdéssel már rögzített kötelezettségeket a „meglévı források” körében tervezzük. Azújonnan induló fejlesztésekhez, illetve a tartós forgóeszköz bıvítéshez szükséges pótlólagoskölcsönforrást viszont az új hitelek között irányozzuk elı. A megkülönböztetésnek az az alapja,hogy a „meglévı források” már ténylegesen rendelkezésre állnak, vagy szerzıdés alapjánjövıbeni folyósításuk biztosított. Ezzel szemben az új hitelek tervszámai csak a vállalatszándékát, elképzelését tükrözik.Az új hosszúlejáratú források szerkezetének meghatározásakor a finanszírozandó eszközöknagyságán és jellegén túl az egyes forrásféleségek „árát” (bekerülési költségét) és elérhetıségétis mérlegelni kell. A forrásszerkezet kialakításának kérdésére részletesen visszatérünk a ….fejezetben.A meglévı hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségeket az érvényes szerzıdések alapján,mérlegmódszerrel tervezhetjük. Megnevezés Növelı forgalom Csökkentı forgalom hátrasorolt hátrasorolható kölcsön hátrasorolt kölcsön kötelezettségek felvét törlesztés hosszú lejáratú hosszú lejáratú hitel, hosszú lejáratú hitel, kötelezettségek kölcsön felvét kölcsön törlesztés kötvény kibocsátás kötvény törlesztés új pénzügyi lízing pénzügyi lízing tıketartozása tıketörlesztése A hosszú lejáratú kötelezettségek tervezését az S/10.sz. melléklet mutatja. Eltérünk a „számviteli logikától” az osztalékok tekintetében, amelyet – mint az elızıekbıl kiderül – a finanszírozásba vonható eredmény tervezésénél vettünk figyelembe.21 A hátrasorolt kötelezettség jellemzıit a Számviteli törvény 42. § (4) bekezdése részletezi. 96
  • 24. 4.1.2.2.e Rövid lejáratú kötelezettségekA rövid lejáratú kötelezettségek, más néven folyó források tervezési szempontból nem alkotnakhomogén csoportot. Éppen ezért tervezésüket fajtánként külön-külön mutatjuk be:A rövid lejáratú hitelek és kölcsönök tervezéseA rövid lejáratú hitelek és kölcsönök – a hosszú lejáratú kötelezettségekhez hasonlatosan –mintegy „megkettızıdnek” a státuszban. A tervezéskor a „meglévı források” között csak a mármegkötött szerzıdéseken alapuló kötelezettségeket kell figyelembe venni. Ha a vállalkozásfinanszírozása pótlólagos kölcsönforrás rövidtávú bevonását teszi szükségessé, akkor annakösszegét az új hitelek között tervezzük.A tervezésnél ezúttal is a mérleg egyenlıséget használhatjuk fel az alábbiak szerint: Megnevezés Növelı forgalom Csökkentı forgalom rövid lejáratú hitelek és rövid lejáratú hitel, rövid lejáratú hitel, kölcsönök kölcsön felvét kölcsön törlesztés A tervszámok kimunkálását az esettanulmány S/10.sz. melléklete mutatja be.A vevıtıl kapott elılegekA kapott elılegek a készletekre adott elılegek mintájára mérlegmódszerrel tervezhetık22 atervezett értékesítési forgalom és az elıleg bázis idıszaki, vagy a tervidıszakra elfogadotthányada alapján. Megnevezés Növelı forgalom Csökkentı forgalom vevıtıl kapott elılegek elılegbıl származó átvezetés részfizetésként bevétel tényleges teljesítéskorFinanszírozási szempontból az elılegnél sokkal nagyobb a jelentısége az áruszállításból ésszolgáltatásból származó kötelezettségeknek, vagyis a szállítóállománynak.A szállítóállomány és a váltótartozások tervezéseE forrásféleségre – kevés eltéréssel – a vevıállománynál leírtak vonatkoztathatók. A tervezésleggyakrabban forgási idı mutatóval történik a következı képlet szerint. i sz0 × BESZ1 k sz1 = nahol ksz1 = a tervezhetı szállítóállomány isz0 = a szállítóállomány tényleges forgási (kiegyenlítési) ideje az elızı idıszakban, vagy a vezetés által elfogadott tervezett forgási idı BESZ1 = a tervidıszak beszerzési elıirányzata n = az idıszak napjainak száma22 Itt említjük meg, hogy mind az adott, mind a kapott elılegek forgási idı segítségével is jól tervezhetık. (Azadott elıleg negatív szállítóállományként, a kapott pedig negatív vevıállományként is felfogható.) 97
  • 25. A szállítóállományra is igaz, hogy a nagyobb vállalkozások relációnként (belföld, import), s azonbelül fizetési módonként szokták tervezni. Az import szállítóállomány átlagos kiegyenlítési ideje –a választott fizetési módtól és egyéb szerzıdéses feltételektıl függıen – hosszabb is, rövidebb islehet a belföldinél.A likviditási terv összeállítását tesszük könnyebbé, ha a szállítóállományon belül elkülönítvetervezzük a beruházási szállítókat.A szállítóállományt bruttó, az általános forgalmi adót is tartalmazó beszerzési áron szokás atervben szerepeltetni. Emiatt fıszabályként a várható beszerzést is ÁFÁ-val növelten kellmegadni tervkészítéskor.A váltótartozások a váltókövetelések analógiájára, a forgási idı felhasználásával tervezhetık.Viszonyítási alapjuk a bázis idıszak átlagos kiegyenlítési ideje és a tervezett váltóforgalom. (Atervezés a szállítóállománnyal összevontan is megoldható.) Az értékelésre a váltóköveteléseknélleírtak értelemszerően vonatkoznak. A szállítóállomány tervezését az esettanulmány S/13. számú, a beruházási szállítókét pedig az S/11. számú mellékszámításában mutatjuk be. A váltótartozások – a módszertan azonossága miatt – példánkból kimaradtak.A tartós passzívák és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek elıirányzataA rövid lejáratú kötelezettségek sorát a mérlegben egy „győjtısor” zárja, mely az egyéb évenbelül esedékes kötelezettségeket foglalja magában. Tervezéskor ezeket az egyéb rövid lejáratúkötelezettségeket legalább két alcsoportra praktikus bontani: a) tartós passzívákra, valamint b) ki nem emelt rövid lejáratú kötelezettségekre.A tartós passzívák közé azok a – rendes körülmények között még nem esedékes –kötelezettségek tartoznak, amelyek nem áruszállításból vagy szolgáltatásból erednek. Alegjelentısebb tartós passzíva féleségek: • a bértartozás, • az adótartozás, és • a bérjárulék tartozás.Gyakran ide sorolják a bankokkal szembeni kötelezettségek hitel (tıke) tartozáson felüli részétis. Finanszírozási sajátosságaik már szóba kerültek az 1.4. fejezetben.A tartós passzívák tervezésének jelentıségét az adja, hogy nélkülük a likviditási terv erısentorzul, a szakember szemében elveszti hitelességét. Nevüket onnan nyerték, hogy – technikaiokokból – rendszeresen újraképzıdnek, s bár napról napra változó mértékben, de folyamatosanrészt vesznek a finanszírozásban.Egy – egy tartós passzíva (gondoljunk pl. a munkabér tartozásra) a kifizetés napjáigfolyamatosan nı, majd hírtelen lecsökken. Úgy is fogalmazhatunk, hogy folyókészlet módjáraviselkedik, amint azt az alábbi ábra szemlélteti: 4.4.sz .ábra 98
  • 26. A foglalkoztatottak bérébıl származó tartós passzíva érték idıAz ábrán látható, hogy a bértartozás sosem csökken nullára, hiszen ha pl. a tárgyhónapotkövetı hó 5-én kerül sor a kifizetésére, akkor a tárgyhó elsı öt napjára jutó bérrel továbbra isadós marad a cég, egészen a következı bérfizetésig. (A szaggatott függıleges vonal a hó végétjelzi.)Olyan tartós passzívák is léteznek, ahol a képzıdés és a kifizetés azonos idıszakra esik, ezérthó végén zérus értékő az állomány. Ilyen pl. a jövedéki adó elıleg (eltekintve az adóelıleg és afizetendı adóösszeg közötti, utólag rendezendı különbségtıl). Egyes tartós passzívákidılegesen negatív értéket is felvehetnek (pl. a helyi adók elılege az adóelıleg fizetés napja ésa tárgyfélév vége között.) 4.5.sz.ábra A helyi adókból származó tartós passzíva érték idı(A fenti ábrán a szaggatott függıleges vonal ezúttal a negyedévek elválasztására szolgál.)A tartós passzívák együttes összegérıl elmondható, hogy az normál körülmények között egymőködı vállalkozásnál sosem csökken nullára. A gazdálkodási folyamatokhoz (fıként atermeléshez, értékesítéshez és beszerzéshez), ill. az egyes összetevık esedékességéhezigazodóan gyakorlatilag szinte folyamatosan ingadozik, emiatt a tartós passzívák tervezésemeglehetısen összetett feladat. Legtöbbször a következı lehetséges megoldások egyikétválasztja a tervezı: a./ tervezés a bázis adatok korrekciójával, b./ tervezés a hóközi tartós passzíva táblázat záró értékei alapján, c./ tervezés az egyes tartós passzívák havi (esetleg negyedéves) költségterve alapján. 99
  • 27. a./ A bázis adatok korrekcióján alapuló tervezéssel már találkozott az Olvasó az egyébkövetelések prognosztizálásának ismertetésénél. E módszer kétségkívül a legkényelmesebb atartós passzívák elıirányzatának meghatározására, de egyben a legpontatlanabb is.b./ Viszonylag megbízhatóbb (de korántsem tökéletes) a hóközi tartós passzíva táblázat záróértékei alapján való tervezés, amit a kérdés fontosságára való tekintettel egy külön példánkeresztül mutatunk be.Tételezzük fel, hogy egy vállalkozás jövı év szeptemberi gazdálkodását jellemzı adatok közülaz alábbiak kerültek kiemelésre: Tartós passzíva Havi Egy napi Esedékesség fajta forgalom forgalom Bérköltség 18 900 630 tárgyhónapot követı hó 5. Bérjárulékok 6 240 208 tárgyhónapot követı hó 12. Társasági adó 840 28 tárgyhónap 20. elıleg Fizetendı ÁFA 30 000 1 000 tárgyhónapot követı hó 20. Levonható ÁFA 16 800 560 tárgyhónapot követı hó 20. Helyi adók 660 22 márc. 15 és szept. 15.Az egyes napokon fennálló tartozások tartós passzíva fajtánként és összesen a következıtáblázatban kerültek kimunkálásra: 4.2. sz. táblázat A tartós passzívák alakulása a tervév szeptemberébenNap Bérköltség Bérjárulék Társasági Fizetendı Levonható Helyi adók Összesentári tartozás tartozás adó ÁFA ÁFAnap nap eFt nap eFt nap eFt nap eFt nap eFt nap eFt eFt 1 31 19 530 31 6 448 1 28 31 31 000 31 -17 360 61 1 342 40 988 2 32 20 160 32 6 656 2 56 32 32 000 32 -17 920 62 1 364 42 316 3 33 20 790 33 6 864 3 84 33 33 000 33 -18 480 63 1 386 43 644 4 34 21 420 34 7 072 4 112 34 34 000 34 -19 040 64 1 408 44 972 5 5 3 150 35 7 280 5 140 35 35 000 35 -19 600 65 1 430 27 400 6 6 3 780 36 7 488 6 168 36 36 000 36 -20 160 66 1 452 28 728 7 7 4 410 37 7 696 7 196 37 37 000 37 -20 720 67 1 474 30 056 8 8 5 040 38 7 904 8 224 38 38 000 38 -21 280 68 1 496 31 384 9 9 5 670 39 8 112 9 252 39 39 000 39 -21 840 69 1 518 32 712 10 10 6 300 40 8 320 10 280 40 40 000 40 -22 400 70 1 540 34 040 11 11 6 930 41 8 528 11 308 41 41 000 41 -22 960 71 1 562 35 368 12 12 7 560 12 2 496 12 336 42 42 000 42 -23 520 72 1 584 30 456 13 13 8 190 13 2 704 13 364 43 43 000 43 -24 080 73 1 606 31 784 14 14 8 820 14 2 912 14 392 44 44 000 44 -24 640 74 1 628 33 112 15 15 9 450 15 3 120 15 420 45 45 000 45 -25 200 -105 -2 310 30 480 16 16 10 080 16 3 328 16 448 46 46 000 46 -25 760 -104 -2 288 31 808 17 17 10 710 17 3 536 17 476 47 47 000 47 -26 320 -103 -2 266 33 136 18 18 11 340 18 3 744 18 504 48 48 000 48 -26 880 -102 -2 244 34 464 100
  • 28. 19 19 11 970 19 3 952 19 532 49 49 000 49 -27 440 -101 -2 222 35 792 20 20 12 600 20 4 160 -10 -280 20 20 000 20 -11 200 -100 -2 200 23 080 21 21 13 230 21 4 368 -9 -252 21 21 000 21 -11 760 -99 -2 178 24 408 22 22 13 860 22 4 576 -8 -224 22 22 000 22 -12 320 -98 -2 156 25 736 23 23 14 490 23 4 784 -7 -196 23 23 000 23 -12 880 -97 -2 134 27 064 24 24 15 120 24 4 992 -6 -168 24 24 000 24 -13 440 -96 -2 112 28 392 25 25 15 750 25 5 200 -5 -140 25 25 000 25 -14 000 -95 -2 090 29 720 26 26 16 380 26 5 408 -4 -112 26 26 000 26 -14 560 -94 -2 068 31 048 27 27 17 010 27 5 616 -3 -84 27 27 000 27 -15 120 -93 -2 046 32 376 28 28 17 640 28 5 824 -2 -56 28 28 000 28 -15 680 -92 -2 024 33 704 29 29 18 270 29 6 032 -1 -28 29 29 000 29 -16 240 -91 -2 002 35 032 30 30 18 900 30 6 240 0 0 30 30 000 30 -16 800 -90 -1 980 36 360Az ilyen típusú táblázatot inkább az operatív forrásgazdálkodás igényei miatt állítják össze, de utolsósora az éves státusz elkészítésénél is jól hasznosítható, hiszen közvetlenül leolvashatók belıle az adottidıpontban várható forrás értékek.A tartós passzívák összesített értékét, illetve annak hóközi ingadozását grafikonon is érdemesmegszemlélni. Ábránk remélhetıleg megkönnyíti annak megértését, hogy miért elengedhetetlena pénzügyi vezetés rendszeres beavatkozása a finanszírozási egyensúly megırzéséhez. 4.6. sz. ábra A tartós passzívák alakulása a hónap folyamán Tartós passzívák összesen szeptemberben (eFt) 6.4.sz.ábra 50 000 40 000 Forrás (eFt) 30 000 20 000 10 000 0 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 1 3 5 7 9 Napc./ A tartós passzívák státuszbeli tervezése az egyes tartós passzívák havi (esetleg negyedéves)költségterve alapján is megoldható. Ilyenkor arra kell választ keresni, hogy az adott hónap(negyedév) végén mekkora tartozása lesz az egyes tartós passzíva féleségekbıl a cégnek.Lényegében a forgási idıs tervezéshez jutunk vissza.A munkavállalókkal szembeni kötelezettségek elıirányzatánál az idıbér és a teljesítménybértartozást külön szokták tervezni Ha a státusz havi bontásban készül, akkor a szellemifoglalkozású alkalmazottakkal szembeni hó végi bértartozás éppen az adott hónapra tervezett 101
  • 29. bérrel lesz azonos (hiszen azt csak a következı hónap elején fogják kifizetni). Negyedévestagolású státusz összeállítása esetén a negyedév utolsó hónapjára beütemezett bér a tervezhetıbértartozás. Ha a cég a béreket, vagy azok egy részét (pl. a fizikai dolgozók bérét) két részletben fizeti –elılegként és végelszámolásként – akkor az egyszerőség kedvéért az adott hónapra (ill. anegyedév utolsó hónapjára) tervezett bér felét szokás tartozásként figyelembe venni. Abérjárulékok záró értékei a tervezett bérekbıl logikailag levezethetık, tervezésükértelemszerően a bértartozáshoz igazodik.Ha forgási idıvel tervezzük a tartós passzívákat, akkor az adótartozások tervezése kissénehezebb a bértartozáshoz képest. Hiszen e címen egy-egy vállalkozásnál pontosan annyiféletartós passzíva képzıdik, ahányféle adót fizet. Szerencsére az éves státusz összeállításánálmindazon adónemeket figyelmen kívül hagyhatjuk, amelyekbıl a kötelezettségek afordulónapig (vagyis a negyedévek, vagy hónapok zárónapjáig) rendezésre kerülnek, hiszenezeknél elvileg nem marad tartozás. Más megfogalmazásban: ahol az adó a tárgynegyedévben(havi bontásnál: a tárgyhónapban) esedékes – pl. jövedéki adó elıleg – ott a fordulónapitartozás zérus.A többi adófajtákból eredı kötelezettségeket havi (vagy legalább negyedéves) bontásban – azadóigazgatási eljárás rendjérıl szóló jogszabálynak megfelelıen, a bázis idıszak tényszámai ésa tervezett vetítési alapok figyelembevételével – kell megtervezni.A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeket azok várható negyedévi értéke alapjánállíthatjuk be a tartós passzívák közé, feltéve, hogy rendezésükre csak a negyedévet követıenkerül sor23.Ki nem emelt rövid lejáratú kötelezettségek címen tervezhetık mindazon egy éven belülesedékes tartozások, amelyek a korábbi sorokon nevesítve nem fordultak elı. Ide tartoznakegyebek között a kártérítési, késedelmi kamat, kötbér fizetési kötelezettségek, a munkavállalókkeresetébıl levont (átutalandó) letiltások, a fel nem vett járandóságok stb.E győjtıcsoport tervezése – az egyéb követelésekhez hasonlóan – a bázis év adataira építveoldható meg, a jelentısebb összetevık várható változásaival fordulónaponként korrigálva arendelkezésre álló tényszámokat (bázis korrekció). Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek (esetünkben csak a tartós passzívák) tervezése az esettanulmány S/14. sz. mellékszámítása.4.1.2.3 A pótlólagos hitelszükséglet felméréseAz eszközök és a „meglévı források” elıirányzatának elkészítése után az egyes idıpontokraössze kell hasonlítani e kétféle értéket. Annak az esélye, hogy az eszközök és forrásoktervszáma „elsıre” egybeessen, elhanyagolhatóan kicsi.Ha a státusz forrás felesleget jelez, akkor célszerő a likviditási terv összeállításával kontrollálnia kapott eredményeket. Amennyiben az új számítások is alátámasztják a forrásbıségrevonatkozó prognózist, s az tartósnak ígérkezik, akkor el kell dönteni a felesleg23 Napjainkban ez a megoldás tekinthetı tipikusnak, de terjedıben van az elszámolási idıszak rövidítése, ami mindtöbb bank törekvése. 102
  • 30. megszüntetésének leghatékonyabb módját (pl. hitelek elıtörlesztése, egyéb kötelezettségekrendezésének elırehozása, egyes eszközféleségek bıvítése, külsı befektetések stb.).Az esetek többségében azonban a „nyers” státusz forráshiányt mutat. Ilyenkor vizsgálniszükséges, hogy mely eszközcsoport(ok) relatív bısége, vagy éppen mely forrásféleség(ek)szőkössége okozza az eltérést, s ennek ismeretében kell döntést hozni a jövıbeni egyensúlymegteremtése érdekében.Ha a mérlegterv két oldalát új külsı források – mindenekelıtt hitelek – bevonásával kívánja amenedzsment kiegyensúlyozni, akkor abban a kérdésben is állást kell foglalnia, hogy milyenlegyen e források szerkezete. Tételezzük fel a továbbiakban, hogy a vállalkozás a szolidfinanszírozási stratégiát követi, és a szükséges pótlólagos forrásokat - az egyszerőség kedvéért -bankhitel formájában kívánja igénybe venni.Új, éven túli hitelt • befektetett eszközei (döntıen: tárgyi eszközei) és • tartósan lekötött forgóeszközei növekményénekfinanszírozására kérhet a vállalkozás.A tárgyi eszközök bıvítését finanszírozó legalapvetıbb banki kölcsönforrás a beruházásihitel24. A tartós forgóeszközlekötés növekményének finanszírozására közép lejáratú, másnéven: éven túli forgóeszközhitel igényelhetı. (Egyes bankoknál forgótıke, vagy tıkepótlóhitelként is emlegetik.) Az igényelni kívánt hitel nagysága egyrészt a tartós forgóeszköz lekötéstervezett növekedésétıl, másrészt a „saját erı”, vagyis a cég által erre a célra biztosított tıkenagyságától függ. A legtöbb bank ugyanis kiköti, hogy ilyen hitelt csak a saját forrásokkiegészítésére nyújt, s többnyire annak minimális mértékét is meghatározza.Az éven túli hitelek sajátossága, hogy jövıben képzıdı cash flow-t (adózott eredményt ésértékcsökkenést) elılegeznek meg. A valóságban természetesen a hitelezı bank nem vizsgálja,hogy a visszafizetés mibıl származik. Azonban ha a vállalkozás árbevételbıl törleszt éven túlihitelt, akkor a forgótıke körforgása nagy valószínőséggel akadozni kezd: Nem marad elég pénzanyag- és áru vásárlásra, a folyó mőködés kiadásainak fedezésére.Az új éven túli hitelek tervszámainak ismeretében a státusz befejezéséhez már csak egy lépésmarad hátra: az éven belüli forgóeszköz hitel igény megállapítása. A rövid lejáratú hitelek ajövıben (de egy éven belül) képzıdı árbevételt elılegezik meg. Az újonnan igénylendı rövidlejáratú hitelek az egyenlegezı tétel szerepét töltik be a mérlegterv összeállításakor.Megtervezésük (legalábbis technikailag) rendkívül egyszerő feladat: az adott idıpontraelıirányzott összes forrás értékébıl kivonjuk a „meglévı” forrásokat és az új,q hosszúlejáratú hiteleket. Beállításuk után a státusz egyensúlyt mutat. Az új hiteligény meghatározása az esettanulmány S/15. és S/16. sz. mellékszámításaiban látható.24 A hitellel történı finanszírozással – más aspektusból – könyvünk 1.4. fejezetében már foglalkoztunk. 103
  • 31. 4.1.3 Az éves likviditási terv elkészítéseA likviditási terv a várható bevételeket és kiadásokat veti össze a kiválasztott idıszakokra.Felépítése sok tekintetben hasonlít az összköltséges eredménykimutatás „A” változatához. Azeredménytervvel összevetve két lényeges eltérést érdemes kiemelni: - Pénzforgalmi szemlélető. Emiatt a többi tervrész „számviteli típusú” adatainak egy részét transzformálni kell összeállításához, - Nemcsak az eredményt alakító tételeket tartalmazza, hanem az eredményt nem érintı bevételeket és kiadásokat is.A pénzforgalmi szemlélet azt jelenti, hogy kizárólag a várható bevételeket és kiadásokat kellfigyelembe venni a likviditási terv összeállítása során, mégpedig a realizálódás tervezettidıszakára. A „számviteli típusú” adatok transzformációjára azért van szükség, mert a tervezésalapinformációi – akár az üzleti tervbıl, akár máshonnan származnak – többnyire nempénzforgalmi szemléletben állnak rendelkezésre! Emiatt mind a bevételek, mind a kiadásoktervezésénél számolni kell az elszámolás és a pénzügyi teljesítés közötti idıeltéréssel, amelyvalamely aktíva vagy passzíva változásában is testet ölt. Ilyen transzformáció pl. a bérköltségátalakítása bérkifizetéssé.A likviditási tervet gyakran a következı séma szerint építik fel: Nyitó pénzállomány + Összes bevétel – Összes kiadás Záró pénzállományEz a szerkezet szakmailag kétségkívül helyes, viszont informatívabbá tehetı a terv az alábbistruktúrában: + Eredményt érintı bevételek + Eredményt nem érintı bevételek – Eredményt érintı kiadások – Eredményt nem érintı kiadások ± Pénzeszközök állományváltozása Egyenleg (hitelszükséglet vagy többletforrás)Az ilyen felépítés mellett ugyanis meghatározható a pénzügyileg realizálódó adózott eredmény, ésellenırizhetıvé válik a státuszban kimutatott hitelszükséglet. Mi is ezt a felépítést követjük atervezés menetének bemutatásánál a továbbiakban. A likviditási terv összeállítását a tervezés menetének verbális ismertetésén túl megkezdett esettanulmányunk folytatásaként szemléltetjük.4.1.3.1 A bevételek tervezéseA likviditási terv önmagában is összeállítható, ám a státusz birtokában – annak részeredményeitfelhasználva – elkészítése jóval egyszerőbb. 104
  • 32. A bevételi oldal legfıbb tétele – rendes körülmények között – a befolyó árbevétel. (Azáltalános forgalmi adót külön soron is elıirányozhatjuk, de kényelmesebb az árbevétellelösszevonni. Példánkban ez utóbbi megoldást követjük)A tervezés alapinformációja a – többnyire a vállalkozás kereskedelmi részlege általprognosztizált – értékesítés25, havonkénti vagy negyedévenkénti részletezésben.Az értékesítés egy részét a vevık azonnal kiegyenlítik. Másik részére elıleget is kérhet azeladó. Legnagyobb része azonban a cégek többségénél utólag kerül rendezésre. a) A készpénzes árbevételt többnyire az elızı idıszak tapasztalatai alapján tervezik. Hapéldául a bázis évben az árbevételbıl 20% folyt be azonnal, akkor – az értékesítésszerkezetének stabilitását feltételezve – a tervezett árbevétel ugyanilyen hányada irányozhatóelı ezen a címen.b) A vevıktıl kért elıleget ugyancsak az elızı idıszak tapasztalataira alapozva lehetmegtervezni. (Feltéve, hogy a vállalkozás vezetése nem kíván az eladáshoz kapcsolódópénzügyi kondíciókon – így az elıleg alkalmazási körén és mértékén – számottevıenváltoztatni.) Eltérést csak az jelent, hogy az elılegben befolyó árbevétel százalékát a tervezettrészidıszakot követı idıszak forgalmára szokás vonatkoztatni. (Például az elsı negyedévbenbefolyó elıleg vetítési alapja a második negyedév várt árbevétele).c.) Az utólagos kiegyenlítés mérleg egyenlıség segítségével határozható meg az alábbi sémaszerint: Nyitó vevıállomány + Kiszámlázandó értékesítés* - Záró vevıállomány = Befolyó árbevétel* /*(utólag kiegyenlítendı része!)A tervezést megkönnyíti, hogy ebben a fázisban a státuszból mind a nyitó-, mind a záróvevıállomány rendelkezésre áll, tehát jószerivel csak a számolás marad a tervezıre. Akiszámlázandó értékesítésnél ne feledjük, hogy az eredményterv elsı sorában szereplı értékeketmég az ÁFÁ-val meg kell növelni.Nagyobb vállalkozásoknál a készpénz nélküli forgalomból várt árbevételt relációnkéntirészletezésben (belföld, export) szokták elıirányozni. Az értékesítés tervezése kapcsán idekívánkozik, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal, illetve az egyéb részesedési viszonyban állókkalszembeni követelésekbıl származó árbevétel elkülönült tervezése is megoldható, ha amenedzsment ezt az információt szükségesnek ítéli. A tervezés metodikája az itt leírtaktólelviekben nem tér el, a mérleg módszer értelemszerő adaptációját igényli. Az egyes negyedévekben várható árbevétel meghatározását bemutató mellékszámítás L/1. jelzéssel szerepel az esettanulmányban.25 A t-edik negyedév értékesítése legegyszerőbben az n 100 + LiÉt = ∑é it × á it × képlet alapján tervezhetı, ahol i =1 100Ét = a t-edik negyedév bruttó értékesítése (Ft-ban)éit= az i-edik termék (szolgáltatás) tervezett eladása természetes mértékegységbenáit= az i-edik termék (szolgáltatás) tervezett egységáraLi = az i-edik termékre felszámítandó Áfa mértéke (%-ban) 105
  • 33. A pénzügyi mőveletek bevételei, valamint a rendkívüli bevételek tervezésével az adózotteredmény elıirányzata kapcsán már foglalkoztunk. Az ott kalkulált összegektıl a likviditásiterv összeállítása során csak akkor érdemes eltérni, ha e tételek elszámolása és ténylegespénzforgalmi realizálódása közötti idıbeli eltérés elıre viszonylag pontosan felmérhetı.A likviditási terv bevételi részének „győjtısorául” az egyéb bevételek szolgálnak. Célszerő azegyéb bevételeket - eredményt érintı és - eredményt nem érintıtételekre bontani.Az eredményt érintı egyéb bevételek az eredményterv alapján szerepeltethetık a készülılikviditási tervben, ha a realizálódásuk nem szakad el az elszámolás idıszakától. Sajátosság,hogy az egyéb bevételek egy részénél ÁFA vonzat is jelentkezik (pl. a meglévı tárgyi eszközökértékesítése esetén). Emiatt az eredménytervben ugyanazon tétel más (általános forgalmi adótnem tartalmazó) értéken fog szerepelni, mint a likviditási tervben.A számviteli törvény egyéb bevételnek minısít több olyan tételt, amelyhez pénzmozgás nemkapcsolódik. Ilyen pl. az elızı évi céltartalékok megszüntetett értéke, a negatív üzleti vagycégértékbıl leírásra kerülı összeg és a visszaírt értékvesztés. Az ilyen tételek azeredménytervet érintik, a likviditási tervben azonban – a pénzforgalmi szemlélet következtében- nem jelennek meg.A likviditási terv összeállításakor, a várhatóan realizálódó bevételek számbavételénél ateljességre kell törekednünk. Nem mellızhetjük tehát az eredménytervben nem szereplı, aképzıdı eredményt nem érintı bevételek megtervezését. Az eredményt nem érintı bevételekközé tartozik pl. - a saját tıke pénzben befizetett emelése, - a céltámogatások egy része, - a vállalkozás által kezelt idegen pénzeszközök növekedése stb.Valójában a jövıben felveendı hitelek összegét is ide sorolhatnánk, módszertani okokbólazonban szándékosan a likviditási terv végén szerepeltetjük azokat. Az egyéb bevételek tervezése az esettanulmány L/2.sz. mellékszámításában szerepel.4.1.3.2 A folyó mőködéssel kapcsolatos kiadások tervszámaiA vállalkozás kiadásait többféleképpen osztályozhatjuk. Finanszírozási szempontból az összeskiadáson belül jól elkülöníthetık - a folyó mőködéssel kapcsolatos kiadások és - az eredményt nem érintı kiadások.A folyó mőködéssel kapcsolatos kiadások az eredményt alakító költségek és ráfordításokpénzforgalmi megfelelıi. Tervezésük alapinformációja a vállalat költségterve, havi vagynegyedéves bontásban. (Ezúttal is az összköltség típusú eredménykimutatás „A” változatánakmegfelelı tagolást tételezzük fel.) 106
  • 34. A kiadások közül foglalkozzunk elsıként az áruszállításból és szolgáltatásból fakadókötelezettségek kiegyenlítésével, amit röviden (bár kissé pontatlanul) beszerzési kiadáskéntszoktak emlegetni.A beszerzési kiadások tervezéseA beszerzési kiadás bizonyos értelemben a befolyó árbevétel „ellenpárja”. Tervezése is –értelemszerő eltérésekkel – hasonló az árbevételéhez:A hasonlatosság megmutatkozik egyebek közt abban, hogy a beszerzési kiadást is érdemesfelosztani azonnal teljesítendı, elıre fizetendı valamint utólag kiegyenlítendı részekre. Azadott elılegre teljes mértékben ráillenek az árbevételnél leírtak, azzal az egyetlen eltéréssel,hogy a viszonyítási alap az áruszállításból és szolgáltatásból fakadó kötelezettségek(lényegében: a beszerzés) elıirányzata.Az utólag kiegyenlítendı beszerzések összegének megállapítására a mérleg egyezıség alábbiformája ajánlható: Nyitó szállítóállomány + Beszerzés* - Záró szállítóállomány = Beszerzési kiadás* /∗ (utólag kiegyenlítendı része)A beszerzési kiadásra szintén vonatkozik, hogy nagyobb vállalatoknál beszerzésiviszonylatonként (belföldi, import) érdemes tervezni. A kapcsolt vállalkozásokkal, illetve azegyéb részesedési viszonyban állókkal szembeni megrendelésekbıl származó fizetésikötelezettség elkülönült tervezése is megoldható igény esetén. A tervezés meneteértelemszerően megfelel az itt leírtaknak. A beszerzési kiadás negyedéves tervszámait az L/3.sz. mellékszámításban munkáltuk ki.A folyó mőködéssel kapcsolatos kiadások tervezését a személyi jellegő ráfordításokhozkapcsolódó pénzforgalommal folytatjuk.A személyi jellegő ráfordítások tervezéseNagyobb vállalatoknál az elszámolt személyi jellegő ráfordítások és az ilyen címen teljesítettkifizetések összege egy–egy részidıszakra a legritkább esetben egyezik meg. A kifizetés –egyben, vagy részletekben – de utólag történik; elılegekkel és fel nem vett bérekkel is számolnikell. Éppen ezért a ténylegesen kifizetendı bérek elıirányzatának elkészítéséhez nélkülözhetetlen avárható bértartozás ismerete, amelyet a státusz tartós passzíva mellékszámításában határoztunkmeg.A bérkifizetés elıirányzata - kivételesen ideértve a személyi jellegő egyéb kifizetéseket is - atartós passzívák ismeretében a mérleg egyenlıség alábbi formájával határozható meg: Nyitó bértartozás + Tervezett bérköltség - Záró bértartozás 107
  • 35. = Bér kifizetésHasonlóképpen a fizetendı bérjárulékokra az egyenlıség a következı formában írható fel: Nyitó bérjárulék tartozás + Tervezett bérjárulékok - Záró bérjárulék tartozás = Bérjárulékok befizetése A személyi jellegő ráfordításokkal kapcsolatos pénzforgalom tervét az L/4.sz. mellékszámítás tartalmazza. A számításnál felhasznált tartós passzívák tervszámait a státuszhoz tartozó S/14. sz. mellékszámításból vettük át, a tervezett ráfordításokat pedig az eredménytervbıl.Az adóbefizetés tervezéseA fizetendı adók (adóelılegek) tervezése során két csoportot érdemes képezni:Az egyik csoportba azon az adónemek sorolhatók, amelyeknél az elszámolás és a befizetésidıszaka egybeesik (pl. jövedéki adó elıleg). Az ilyen adók (a határidık betartását feltételezve)hó végén nem zárnak tartós passzívával, ezért nincs szükség a várt pénzforgalom levezetésére.Azon adónemeknél, ahol az adó a tárgyidıszakot követıen esedékes (pl. általános forgalmiadó), a mérlegegyenlıség következı alakja használatos: Nyitó adótartozás + Elszámolandó adó - Záró adótartozás = Adóbefizetés A fizetendı adók kimunkálása az esettanulmány L/5.sz. mellékszámításában kapott helyet. Ezzel kapcsolatban itt jegyezzük meg, hogy – az áttekinthetıség megırzése érdekében – az adók számításánál számos egyszerősítı feltevéssel éltünk a valósághoz képest.Az eredményt alakító további kifizetések prognosztizálásaA pénzügyi mőveletek ráfordításai és a rendkívüli ráfordítások az eredményterv alapjánállíthatók be az éves bevétel-kiadási tervbe. Amennyiben e tételek elszámolásánakesedékessége és a tényleges kifizetések ideje közötti eltérés elıre látható, úgy ezzel akülönbséggel számolni kell a likviditási terv összeállítása során.Az is elıfordulhat, hogy az eredménytervben megjelenı valamely tétel nem jár pénzmozgással(pl. behajthatatlannak nem minısülı elengedett követelések könyv szerinti értéke). Ilyenkortermészetesen a likviditási tervbe nem szabad beállítani.Az egyéb folyó kiadások az egyéb ráfordítások pénzforgalmi megfelelıi. A folyó mőködésselkapcsolatos kiadások győjtısorának szerepét töltik be. Mindazon eredményt érintıpénzkiáramlásokat felölelik, amelyek az elızı sorokon nevesítve nem fordultak elı. Tipikustervezési módszerük a bázis adatok korrekciója. 108
  • 36. Az egyéb folyó kiadások tervadatait az L/6. számú mellékszámítás tartalmazza.4.1.3.3 Az eredményt nem érintı kiadások tervszámaiAz olyan kiadásokat, amelyek a tervidıszaki adózás elıtti eredmény kialakításában nemjátszanak közvetlen szerepet, célszerő külön csoportban tervezni. Vegyük sorra a fontosabbidetartozó tételeket:A kifizetés a saját tıkébıl nem tartozik a gyakori gazdasági események közé. A jegyzett tıkeleszállítása kapcsán kerülhet sor ilyen pénzmozgásra, vagy olyankor, ha külön jogszabályalapján a saját tıke terhére véglegesen pénzeszközöket ad át a cég más gazdasági szereplıknek.Az ide tartozó pénzmozgásokra csak a vezetés döntése alapján kerülhet sor, tehát atervinformációnak a menedzsmenttıl kell származnia. Fontos, hogy a saját tıke csökkenésénekcsak olyan esetei kerüljenek a likviditási tervbe, amelyek valóban pénzmozgással járnak. (Nemjár pénzmozgással, ezért a likviditási tervet nem érinti például a külön jogszabály alapján asaját tıke terhére véglegesen átadott tárgyi eszközök értéke.)A fizetendı osztalék tervezése – feltételezve, hogy az összeg nagysága és a kifizetés idıpontjamár ismert – különösebb magyarázatot nem igényel. Összesen annyit főzünk hozzá, hogyamennyiben az adózott eredményt az eredménytartalékból is ki kell egészíteni az elıirányzottosztalék kifizetéséhez, akkor az eredménytartalék igénybevétel összegét ugyancsak a fizetendıosztalék soron ajánlatos feltőntetni, és nem a saját tıke terhére történı kifizetések között.A befektetett eszközök bıvítése soron elıirányzandó összeg - szakmai jelentıségénél fogva -megkülönböztetett figyelmet érdemel. Ezen a soron - a beruházási kifizetések, - az immateriális javak bıvítésével kapcsolatos kiadások és - az új befektetett pénzügyi eszközök megszerzésére szánt összegekegyüttesen jelennek meg.A beruházási kifizetések a beruházási szállítók teljesítményének utólagos rendezésére szántösszegek, de itt tervezendık a beruházásra nyújtandó elılegek is. A beruházási elılegek vagy amár megkötött szerzıdések, vagy az ilyen elılegeknek a bázis évi beruházási kiadásokhozviszonyított hányada (tapasztalati aránya) alapján tervezhetık.A beruházási teljesítmények utólagos kiegyenlítésére csak a mérleg egyezıségbıl kiindulvaképezhetünk tervszámokat, az alábbiak szerint: Nyitó beruházási szállítóállomány + Utólag rendezendı beruházási teljesítmények - Záró beruházási szállítóállomány = Beruházási kifizetés (utólag)Az immateriális javak bıvítésével kapcsolatos kiadásoknál – ha a teljesítés és a kiegyenlítésközött nincs nagy idıeltérés – a mérleg egyezıség használatát mellızni szokták. (Tehát abıvítés és a pénzügyi rendezés egybeesését feltételezve irányozzák elı a kifizetéseket.)Ugyanígy járnak el legtöbbször a befektetett pénzügyi eszközök tervezésénél is a gyakorlatban. A befektetett eszközök bıvítésére szánt összegek tervezését az esettanulmány L/7.sz. mellékszámításában szemléltetjük. 109
  • 37. Hiteltörlesztés címén csak a tervkészítés idıpontjáig megkötött kölcsönszerzıdésekbıl fakadótörlesztési kötelezettségeket kell elıirányozni (függetlenül attól, hogy éven belüli, vagy éventúli hitelrıl van szó). Nem tervezhetı tehát ezen a soron az új hitelek törlesztése, hiszen alikviditási terv összeállításának egyik célja éppen ezen új hiteligény megállapítása.Ugyanakkor a hiteltörlesztés soron a tervkészítéskor meglévı egyéb hosszúlejáratúkötelezettségek (pl. kötvénykibocsátásból eredı tartozás) tervidıszakban esedékes rendezésévelis számolni szükséges.Az eredményt nem érintı kiadások között sem árt egy „győjtısort” hagyni a külön nemszereplı, de ide sorolható egyéb kifizetések számára. Itt tervezhetı például az éven belülipénzkölcsönök nyújtása, a menedzsment útmutatása szerint.A fejezet elején már említettük, hogy a hagyományos szerkezetben összeállított likviditási terva nyitó pénzállományból indul ki, és – a tervezett bevételek, kiadások sorravételével – a várhatózáró pénzállomány meghatározását tekinti célnak. Jelen likviditási sémában azonban a zárópénzállomány elıre rögzített (ld. státusz), és az új hiteligény kimunkálását tekinti egyikfeladatának. Emiatt likviditási tervünkben a nyitó- illetve a záró pénzeszközök helyett csak apénzeszközök állományváltozása jelenik meg.A pénzeszközök állományváltozása az eredményt nem érintı kiadások között valójábankorrekciós tétel. (Nem valóságos pénzkiadás, legfeljebb pénz elkülönítés a vállalkozásvalamely számláján.) A negyedéves állományváltozások a státuszból számíthatók a negyedévizáró és nyitó pénzkészlet különbözeteként.Ha a különbözet pozitív elıjelő, azaz a tartalékolandó pénzállomány nı, akkor úgy kell kezelni,mintha kiadás lenne (hozzá kell adni a kiadásokhoz). Ahhoz ugyanis, hogy a pénzállomány egyadott idıszakban a tervnek megfelelıen növekedjen, több bevételre, vagy a kiadásokvisszafogására van szükség. Ebbıl következik, hogy a pénzeszközök állománycsökkenése atervezett kiadások „mérsékléseként” is felfogható, vagyis negatív elıjellel kell figyelembevenni.E sor megtervezése után a kiadási oldal összesíthetı.4.1.3.4 A forráshiány (vagy felesleg) felméréseAz egyes negyedévek összes bevételének és kiadásának különbsége adja az adott negyedévpénzforgalmi egyenlegét. A bevételeket meghaladó kiadás negatív egyenleget, azazpénzhiányt, a bevételi többlet értelemszerően pénztöbbletet eredményez.A pénzforgalom egyenlegébıl közvetlenül adódik az új hitelszükséglet a negyedév végén, akövetkezık szerint:A negatív egyenleg pótlólagos hiteligényt fejez ki, míg a pozitív egyenleg hiteltörlesztési (hitelnélkül gazdálkodóknál: pótlólagos befektetési) lehetıséget jelez. A hitelszükséglet negyedévrılnegyedévre halmozódik. A következı negyedév pénzforgalmi egyenlege hozzáadódik az elızınegyedév végi értékhez. A negyedik negyedév göngyölített hitelszükséglete szükségképpenmeg kell hogy egyezzen a pénzforgalmi egyenleg éves összegével.A likviditási terv záró része, az új hiteligény kimunkálása hitelfajtánként. Meghatározásaazonos a státusznál leírtakkal, fölösleges volna megismételni. Ugyanakkor ismételtenszeretnénk emlékeztetni Olvasóinkat a finanszírozási stratégia fontosságára a hitelszerkezetkialakításánál! 110
  • 38. Az új hiteligény beállításával a bevételi és kiadási oldal egyensúlyba kerül, vagyis kész alikviditási terv.4.1.4 A pénzügyi és számviteli adózott eredmény összehasonlításaHa kész a státusz és a likviditási terv, akkor lehetségessé válik a tervezett számviteli adózotteredmény összevetése a pénzforgalmi adózott eredménnyel. E mővelet célja az eltérés okainakközgazdasági elemzése, a finanszírozási terv elızetes értékelése.A gyakorlatban ugyanis sokszor komoly gondot okoz, hogy a kimutatott (számviteli)eredmény nem azonos az év végén pénz formájában rendelkezésre álló (a továbbiakban:pénzügyi) eredménnyel!Ahhoz, hogy a kétféle eredményt össze tudjuk vetni, elıször le kell vezetni a pénzügyieredmény tervezett összegét a következı séma szerint: + Befolyó árbevétel és eredményt alakító bevételek összesen – Folyó mőködéssel kapcsolatos ráfordítások – Értékcsökkenési leírás és egyéb korrekciók = Pénzügyi adózott eredményHa a pénz formájában rendelkezésre álló adózott eredmény meghaladja a számvitelit, akkor – aterv teljesülése esetén – a vállalkozás pénzügyi helyzete kedvezıbb lesz annál, amire abeszámolóból következtetni lehetne. Ellenkezı esetben a cég pénzügyi pozíciója rosszabb lesz,s elfogadható nagyságú kimutatott eredmény mellett is likviditási zavarok fenyegethetik!Az eltérés mértékének meghatározása után a következı teendı: az okok feltárása. A pénzügyiés számviteli adózott eredmény különbségét leggyakrabban - a vevıállomány, - a szállítóállomány, - a tartós passzívák (bér-, adó- és bérjárulék tartozás) és - a készletekváltozására vezethetjük vissza.Az eltéréseket állományi és forgalmi szemléletben egyaránt feltárhatjuk. Ennek szemléltetésérehadd szolgáljon két példa az esettanulmányból. Az elsı példa a vevıkkel kapcsolatos, az adatokforrása az L1. sz. mellékszámítás Megnevezés Érték (eFt) Érték (eFt) Nyitó vevıállomány 68 000 Kiszámlázandó értékesítés 1 710 267 Befolyó (realizálandó) árbevétel 1 698 751 Záró vevıállomány 79 516 Eltérés -11 516 -11 516A megadott adatok mellett a vállalkozás pénzügyi pozíciója rosszabb a számvitelinél, mert avevıkkel szembeni követelés a tervév folyamán 11 516 eFt-tal emelkedik (állományiszemlélet). Úgy is fogalmazhatunk, hogy az árbevétel beszedése 11 516 eFt-tal fog elmaradni akiszámlázás mögött (forgalmi közelítés). 111
  • 39. Második példánk a bérhez kapcsolódik, az adatok az L4. sz. mellékszámításból származnak: Megnevezés Érték (eFt) Érték (eFt) Nyitó bértartozás 16 420 Bérköltség 309 504 Bérkifizetés 306 658 Záró bértartozás 19 265 Eltérés 2 845 ≈2 845A bértartozás a forgalom felfutása miatt év végére 2 845 eFt-tal nı, ami pénzforgalmiszempontból elıny, hiszen ingyenes technikai forráshoz jut a cég. Úgy is megkaphatjuk akülönbséget, hogy a bérköltséget és a bérkifizetést vetjük egybe. Itt azt konstatálhatjuk, hogy atényleges kifizetés elmarad a számvitelben rögzített értéktıl.Bármi legyen is az eltérés oka, ha a pénzügyi és számviteli adózott eredmény különbözetejelentıs, és pénzügyi szempontból kedvezıtlen, akkor a finanszírozási terv átdolgozásra szorul.Éppen az eltérés okainak kimunkálásából látható, hogy hol célszerő kezdeni a korrekciót (pl. akintlévıség felduzzadásának megakadályozása, a készletek leépítése stb.). Hangsúlyoznunk kellazonban, hogy a tervet csak akkor érdemes módosítani, ha a változtatások a valóságban iskeresztülvihetık! Ellenkezı esetben felesleges munkát végzünk, „az asztalfióknak” tervezünk. A pénzügyi és számviteli adózott eredmény egyeztetését az esettanulmány „Egyeztetı” lapja tartalmazza.4.1.5 Az éves cash flow tervAz éves státusz és likviditási terv alapján célszerő az ugyanezen idıszakra szóló cash flowtervet is összeállítani. A cash flow tervben a vállalkozás pénzjövedelmeinek tervezettáramlását, pontosabban: a pénzjövedelmek képzıdését és felhasználását vethetjük egybe.Ezáltal lehetıségünk nyílik a finanszírozási terv komplexebbé tételére és elızetes értékelésére ajövedelmek felhasználásának oldaláról.A cash flow kimutatás utólag, a tényszámok alapján, direkt és indirekt formában isösszeállítható. A direkt cash flow kimutatás valamennyi pénzbevételt és pénzkiadásttartalmazza, az elemi gazdasági eseményekbıl épül föl. Az indirekt cash flow sokkalösszevontabb, az elemi eseményeket „szintetizáló” pénzjövedelmekbıl indul ki.Tervezési célra csak indirekt módon állíthatunk össze cash flow-t. Példánkban egy viszonylagegyszerő26, könnyen áttekinthetı sémát választottunk. Az adatok feltöltése az elsı két sornál azeredménytervbıl, a további soroknál (az összegzı sorokat kivéve) a státuszból értelemszerőentörténik. 1. Adózott eredmény 2. Értékcsökkenés . 3. Bruttó cash flow (1 + 2) 4. A mőködéssel kapcsolatos felhasználások26 A számviteli törvény (7. sz. melléklet) szerinti cash flow séma terv szintő összeállítása nehezebb, ugyanakkor –a szerzık megítélése szerint – kevésbé informatív. 112
  • 40. 5. A mőködésbıl származó források . 6. Nettó (operatív) cash flow (3 – 4 + 5) 7. A befektetési tevékenység cash flow-ja 8. Osztalék (részesedés) kifizetés 9. A finanszírozási tevékenység cash flow-ja 10. Egyenleg (6 ± 7 – 8 ± 9)A számítás kiinduló adata a bruttó cash flow, a vállalkozás tervezett pénzjövedelme, melyalapvetıen három célt szolgálhat: - a forgóeszközök bıvítését, - a befektetett eszközök bıvítését és - a kifizetéseket a tulajdonosok számára (osztalék, részesedés címén).Térjünk most vissza a sémához! A mőködéssel kapcsolatos felhasználások lényegében aforgóeszközök bıvítésére fordítandó pénzjövedelmet jelentik, míg a mőködésbıl származóforrások a rövid lejáratú kötelezettségek emelkedésébıl származhatnak. E logika szerint tehát aforgóeszköz növekmény a bruttó pénzjövedelmet fogyasztja, de finanszírozásába „besegít” aszállítóállomány és más rövidlejáratú kötelezettségek emelkedése.A nettó cash flow már csak két célt szolgálhat: a befektetett eszközök gyarapítását és atulajdonosi kifizetéseket. Bonyolítja a dolgot, hogy a késıbb képzıdı pénzjövedelmetkölcsönforrásokkal is meg lehet elılegeztetni, vagy a saját tıke emelésével kiegészíthetı. Lehetazután olyan idıszak is, amikor a befektetett eszközök eladása tıkét szabadít fel, illetve ahitelek törlesztésére, esetleg a tıke leszállítására kell a nettó pénzjövedelem egy részétfordítani. Mindezen tételeket a finanszírozási tevékenység cash flow-ja tartalmazza.A helyesen összeállított éves cash flow egyenlege – mint már jeleztük - a pénzeszközökmérlegtervbeli állományváltozásával egyezı.A következı ábra a pénzjövedelmek áramlását, a cash flow terv lényegét egy folyadék analógiasegítségével igyekszik szemléletessé tenni. A vastagított vonalak a csapokat jelölik, melyek apénzjövedelem áramlását a vezetés döntései szerint szabályozzák. 4.7. sz. ábra A pénzjövedelmek áramlása a vállalkozásnál 113
  • 41. A cég pénzügyi tervének egészét minısíti, hogy a várhatóan képzıdı pénzjövedelem - milyen nagyságú (az eszközökhöz, a saját tıkéhez,vagy az árbevételhez képest), és - mennyiben képzıdik az eredménybıl és mennyiben amortizációból.Már a tervezés fázisában vizsgálni célszerő azt is, hogy - a mőködés pénzszükségletére (forgóeszköz bıvítésre), - a befektetési tevékenység finanszírozására, valamint - a tulajdonosi kifizetésekreszánt kiadások összege és szerkezete összhangban áll-e a vezetés elképzeléseivel. Ugyanittnagy figyelmet érdemes fordítani a finanszírozási tevékenység pénzáramaira is, vagyis arra,hogy mekkora a pótlólagos tıkebevonás szerepe a tervezett kiadások finanszírozásában.Amennyiben ezen arányok szakmailag nem elfogadhatóak, indokolt a státusz és a likviditásiterv teljes felülvizsgálata.A cash flow terv számos további információ forrásául is szolgálhat. Az esettanulmánybeli vállalkozás cash flow terve bemutató példánk végén látható.4.1.6 A rövidtávú finanszírozás tervezésAz éves pénzügyi terv bármennyire is alkalmas eszköz a fıbb tendenciák, a fontosabbfinanszírozási beavatkozások igényének elırejelzésére, a mindennapos pénzügyi egyensúlyt, afolyamatos likviditás fenntartását nem képes biztosítani. Ez érthetı is, ha meggondoljuk,hogy a státuszból egy-egy negyedévnek csak a kezdetét és végét láthatjuk, a negyedéven belülifolyamatokról azonban nem alkothatunk képet. Így van ez az éves likviditási tervvel is, mely –igény szerint – akár hónapokra is lebontható, de a hóközi helyzetet mégsem tükrözi.Elvileg a havi likviditási tervet tovább is bonthatnánk (elıször hetekre, majd napokra), atapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy sokkal szerencsésebb az éves tervet nagyvonalúelıirányzatként kezelni, s a folyamatos likviditást az egyes munkanapok várható bevételeibılés kiadásaiból felépített ún. havi likviditási tervre alapozni. Az ilyen típusú tervet – hagördülı tervezési technikával készül – folyamatos likviditási tervnek is szokták nevezni.Miben különbözik a havi likviditási terv az évestıl? Elıször is havi viszonylatban az eredménytérintı és nem érintı tételek elkülönítése szükségtelen. Napi bontású tervezésnél viszontfontossá válik a bevételek és kiadások strukturálása:Az árbevétel legtöbbször fizetési módonkénti bontásban kerül a tervbe. Ugyanakkor a pénzügyiegyensúly fenntartása szempontjából kevésbé fontos további bevételek akár egyetlen oszlopon,„egyéb bevételek” címen is megtervezhetık. Ha azonban a tervezéssel szembeni igények aztindokolják, tetszıleges részletezés is elképzelhetı.A kiadások közül a szállítók felé esedékes kifizetéseket ugyancsak fizetési módonként szokástervezni. Jelentısebb forgalom esetén külön oszlopot érdemes hagyni a beruházási szállítóknak.A fontosabb mőködési kiadásokat (pl. bérfizetés, különféle adók, bérjárulékok befizetése)külön-külön, az összes egyéb kifizetéseket a helyi igényekhez igazodó tagolásban lehet„beállítani” a tervbe.Könnyebb a rövidtávú pénzügyi terv adaptációja a változásokhoz, ha tartalék oszlopokat hagy atervezı az új bevételi, vagy kiadási jogcímek utólagos beillesztésének megkönnyítésére. 114
  • 42. A rövidtávú pénzügyi terv felépítése az alábbi sémát követi: Nyitó pénzállomány + Várható napi bevételek – Várható napi kiadások = „Nyers számlaegyenleg” +/– Hitelfelvét /Hitel törlesztés = Korrigált számlaegyenlegLátható sémánkból, hogy a napi tervezés kiindulópontja az elızı napi záró pénzállomány.Ehhez adjuk hozzá a várható aznapi bevételeket, s vonjuk le az aznapra tervezett kiadásokat.Így jutunk el (ismét csak a mérleg egyenlıség segítségével!) az ún. „nyers számlaegyenleghez”.A nyers számlaegyenleg az elszámolási számla aznapi záró állapotát mutatja, a hitelmőveletekhatása nélkül. Valójában azonban a számlakövetelést szükség esetén hitelfelvéttel növelheti acég, s az esedékes törlesztések csökkentik azt. A hitelmőveletekkel korrigált számlaegyenlegtervszámai képezik azt az információs bázist, amelynek ismeretében kezdıdhet az érdemifinanszírozói munka: a számlaegyenleg kívánatos határok között tartása a lehetı legkisebbfinanszírozási költség mellett.Képzeljük el, hogy rendelkezésünkre áll egy vállalkozás – az elızı szempontoknakmegfelelıen elkészített – havi likviditási terve. A dolgot megkönnyítendı vegyük szemügyre akövetkezı táblázatot. 4.3. sz. táblázat Havi likviditási terv Bevételek Kiadások Hitel Korrig Nyers Árbevétel Beszerzés Szem. ált Egyéb Bevéte Adóels Egyéb Kiadás számla Nap Beszed jell. törlesz számla Átutal Készp bevétel lek Átutal zámolá kifizet összes egyen- felvét . Csekk kifizet tés egyen- ás énz ek össz. ás s és en leg megb. és leg V.30. 4 400 VI.1. 2 200 600 200 3 000 1 700 300 2 000 5 400 5 400 2. 3 600 250 140 3 990 1 220 280 290 1 790 7 600 3 500 11 100 3. 4. 5. 3 500 700 4 200 4 000 8 000 300 12 300 3 000 3 000 6. 2 200 700 400 300 3 600 3 800 200 4 000 2 600 2 600 7. 1 400 600 1 500 3 500 2 200 2 200 3 900 3 900 8. 8 300 500 8 800 2 400 2 600 200 5 200 7 500 3 500 4 000 9. 3 000 600 3 600 1 570 280 250 2 100 5 500 5 500 10. 11. 12. 2 100 900 200 170 3 370 2 600 3 200 5 800 3 070 3 070 13. 3 500 700 300 4 500 4 600 270 4 870 2 700 2 700 14. 4 100 200 200 4 500 4 600 100 4 700 2 500 2 500 15. 3 600 600 120 4 320 2 900 400 3 300 3 520 3 520 16. 1 700 700 180 2 580 2 800 280 240 3 400 2 700 2 700 17. 18. 19. 3 500 200 3 700 2 500 300 2 800 3 600 4 800 8 400 20. 3 700 360 200 440 4 700 3 100 4 300 600 8 000 5 100 5 100 21. 2 900 400 3 300 2 700 2800 360 5 860 2 540 2 540 22. 3 400 200 3 600 3 200 340 3 540 2 600 2 600 23. 2 800 600 180 3 580 2 750 280 3 030 3 150 3 150 24. 25. 26. 5 700 1 300 630 160 7 790 3 300 200 3 500 7 440 4 800 2 640 27. 3 500 600 4 100 4 200 4 200 2 540 2 540 28. 2 700 600 800 4 100 2 940 1 100 50 4 090 2 550 2 550 29. 3 100 400 500 4 000 3 700 100 3 800 2 750 2 750 30. 2 920 360 3 280 3 100 280 3 380 2 650 2 650 115
  • 43. Az elsı teendı azon határok kijelölése, melyek között a számlaegyenleget szakmailagelfogadhatónak ítéljük. Ehhez kiindulási alapot a státusznál a pénzeszközök tervezésérıl leírtakjelenthetik. E határok kijelölésére pénzgazdálkodási modell is felhasználható.A következı feladat az elsı olyan számlaegyenleg megkeresése, mely „kilóg” az elvárttartományból. Ha az eltérés pozitív irányú, azaz túlzott pénzbıséget takar, s több naponkeresztül fennmaradónak ígérkezik, akkor érdemes mérlegelni valamely kötelezettség (fılegszállítói tartozás vagy bankhitel) korábbi rendezését. A döntést követıen a terv további részétértelemszerően át kell dolgozni.Amennyiben az eltérés iránya negatív, vagyis veszélyesen alacsony (esetleg mínusz elıjelő) avárható számlaegyenleg, akkor valamely bevétel elırehozását, vagy valamely kiadáskésleltetését kell megfontolni. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a pénzforgalom átütemezésétnem elég papíron (t.i. a likviditási terven) végrehajtani. Elıször az érintett partnerekkel (fıkénta vevıkkel és/vagy a szállítókkal) kell megegyezni a már meglévı szerzıdésekben foglalthatáridık módosításáról.Ha a fizetések átütemezése nem segít, akkor mindazon lehetıségeket érdemes végiggondolni,melyeket az éves finanszírozási terv egyensúlya kapcsán a 4.2 részben tárgyalunk, pontosabbancsak azokat, melyek közülük rövidtávon megvalósíthatóak. Bár a likviditási feszültségenyhítésének igen kézenfekvı módja a bankhitel felvétel, lehet, hogy sokkal gazdaságosabbanáthidalható a pénzhiányos idıszak a felesleges eszközök gyors értékesítésével, vagy a cégtulajdonában lévı értékpapírok azonnali „piacra dobásával”.A döntést követıen a terv további részét ismét csak át kell dolgozni, s kezdıdhet újra az elvárthatárok közül kilógó számlaegyenleg keresése.A fizetıképesség megırzése – jól látjuk az eddigiekbıl – nincs ingyen. Bizonyos nehézszakaszokban, kritikus idıszakokban kifejezetten sokba kerülhet. A likviditás folyamatosbiztosítása a jövedelmezıség rovására mehet, hiszen ha gyors tıkeinjekcióra szorul a cég, arövidtávú forrásbevonás rendszerint komoly felárral jár. Mit válasszunk ilyen esetben, a likviditást vagy a jövedelmezıséget? Szerzık meggyızıdése szerint a helyes válasz: a likviditás!Mit ér ugyanis az „olcsó finanszírozás”, a forrásköltségek leszorítása, ha idıközben valamelyhitelezınk – megelégelve a várakozást lejárt követelése befolyására – kezdeményezi cégünkfelszámolását?A fejezet végéhez érve térjünk vissza - egyetlen bekezdés erejéig – a tervezés technikájához. Ahavi likviditási terv kézzel történı összeállítása napjainkban anakronisztikus. Használatátnemcsak az teszi nehézkessé, hogy mind a túlzottan bı, mind a túlságosan alacsony likviditásmiatt esetleg havonta többször is át kell dolgozni. Sajnos a tényszámoknak a tervtıl valóminden egyes eltérése – ami különösen a követelések befolyásánál nem megy ritkaságszámba –a számlaegyenleg oszlopának teljes újraszámolását igényli. Az is könnyen lehet, hogy az újegyenleg (pl. a bevételek elmaradása miatt) újabb beavatkozást kíván... E problémán érdembena számítógéppel támogatott likviditás tervezés bevezetése segíthet. 116

×