Tankönyv pótló 1rész_vv

2,978 views
2,832 views

Published on

0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
2,978
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
4
Actions
Shares
0
Downloads
96
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Tankönyv pótló 1rész_vv

  1. 1. Gyulai László – Lauf LászlóBevezetés a vállalkozások finanszírozásába Szerkesztetlen kézirat 2012. 1
  2. 2. Tartalomjegyzék1. A vállalkozás-finanszírozás alapvetı jellemzıi 41.1 A finanszírozási lényege, fontosabb formái 41.2 A megjelenítés keretei 81.3 Az illeszkedési elv és a finanszírozási stratégiák 121.4 A fıbb finanszírozási technikák hatásmechanizmusa 182. Az induló vállalkozás finanszírozása 362.1 A vállalkozás növekedési pályája 362.2 Az egyes szakaszok finanszírozási jellemzıi 363. Az érett vállalkozás finanszírozása 443.1 A folyó mőködés forrásai 443.1.1 Hasonlít-e a háztartás és a vállalkozás finanszírozása? 443.1.2 A folyó mőködéshez társítható források 473.2 A beruházások finanszírozása 513.2.1 A beruházás fogalma és életgörbéje 523.2.2 Az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás 533.2.3 A beruházás gazdaságossága 593.2.3.1 A pénzáramok becslésének szabályai 603.2.3.2 A beruházási pénzáramok szerkezete 623.2.3.3 Statikus beruházás gazdaságossági számítások 633.2.3.4 Dinamikus beruházás gazdaságossági számítások 643.3 A projektfinanszírozás, mint a befektetés finanszírozás speciális esete 694. A finanszírozási tevékenység 744.1 A finanszírozási terv összeállítása 744.1.1 Az állományi és forgalmi szemlélető tervezés alapvetı jellemzıi 744.1.1.1 A finanszírozási terv felépítése, idıhorizontja. A gördülı tervezési technika 744.1.1.2 Az éves tervezés fıbb sajátosságai 764.1.2 Az éves státusz összeállítása 804.1.2.1 Az eszköz oldal tervezése 804.1.2.2 A meglévı források tervezése 914.1.2.3 A pótlólagos hitelszükséglet felmérése 1024.1.3 Az éves likviditási terv elkészítése 1044.1.3.1 A bevételek tervezése 1044.1.3.2 A folyó mőködéssel kapcsolatos kiadások tervszámai 1064.1.3.3 Az eredményt nem érintı kiadások tervszámai 1094.1.3.4 A forráshiány (vagy felesleg) felmérése 1104.1.4 A pénzügyi és számviteli adózott eredmény összehasonlítása 1114.1.5 Az éves cash flow terv 1124.1.6 A rövidtávú finanszírozás tervezés 1144.2 A pótlólagos forrásszükséglet biztosítása 1174.2.1 A „nyers” terv értékelése 1174.2.2 A lehetséges intézkedések rendszerezése 1184.2.2.1 Beavatkozási lehetıségek az eszközök körében 1184.3.3 Technikai források 1204.3.4 Kereskedelmi hitelek 1204.3.5 Bankhitelek 121 2
  3. 3. 3
  4. 4. 1. A vállalkozás-finanszírozás alapvetı jellemzıi1.1 A finanszírozási lényege, fontosabb formáiA finanszírozás1 a hétköznapi szóhasználatban legegyszerőbben pénzzel való ellátáskéntjellemezhetı. Mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak anyagi természetőcéljaik eléréséhez különféle termékekre és szolgáltatásokra van szükségük, melyekmegszerzéséhez a modern gazdaságban pénzre kell szert tenniük. A pénz - széles körben elfogadott definícióval - az általános egyenértékes szerepét tartósan betöltı dologként jellemezhetı. Kialakulásával és fejlıdésével, a gazdaságban betöltött szerepével, a különféle pénzhelyettesítıkkel számos szakkönyv foglalkozik2. Témánk szempontjából - a finanszírozás alapvetı jellemzıit áttekintı fejezetben - a pénz egyetlen tulajdonságáról kell külön is megemlékeznünk, amit röviden idıértéknek neveznek. A pénz idıértéke legegyszerőbb megfogalmazásban azt jelenti, hogy egységnyi mai pénz értékesebb, mint egységnyi jövıbeni pénz. A pénz idıértékét közelítsük meg egy hitelezı példáján keresztül. Tegyük fel, hogy hitelezınk 10 millió forintot kölcsönöz3 vállalkozó ismerısének egy évre. Ha esztendı múltán pontosan a kölcsönzött összeget kapná vissza, akkor az infláció (az árak emelkedése) miatt bizonyára becsapva érezné magát. Pénzéért kevesebbet vásárolhatna, mint ma. De ha az árak változatlanok maradnának, akkor sem tőnne elınyösnek az üzlet, hiszen pénzét bankbetétként elhelyezve jövedelemhez jutott volna. Mi teszi értékesebbé a mai pénzt? Mindenekelıtt az, hogy tulajdonosa számára szabadon befektethetı, és ennek révén – a befektetés konkrét formájától és idıtartamától függıen - kamatra, osztalékra, árfolyam nyereségre stb. tehet szert. Ez a jövedelem egyrészt az azonnali fogyasztásról való lemondásért, másrészt, a pénz kisebb-nagyobb mérvő kockáztatásáért nyújt kárpótlást4. Magában foglalja a pénz vásárlóerejének csökkenésébıl eredı veszteség kompenzációját is. A pénz idıértéke miatt a különbözı idıpontban járó/fizetendı összegeket nem szabad közvetlenül összeadnunk! Elıször egy megjelölt idıpontra, leggyakrabban a mai napra át kell számítani. A mai napra átszámított összeg a pénz jelenértéke, valamely jövıbeni idıpontra pedig a pénz jövıértéke határozható meg. A jelenérték szokásos rövidítése az angol elnevezés (present value) alapján PV, a jövıértéké pedig (future value) után FV. A pénz idıértékét kamatos kamat számítás segítségével vesszük figyelembe. Ha a mai pénz jövıbeli értékét keressük, akkor pénzünket kamatos1 A fejezet Gyulai László: Kis- és középvállalkozások üzletfinanszírozása (SALDO, 2011.) c. mővefelhasználásával készült.2 Terjedelmi okokból csak két átfogó mővet ajánlunk Olvasóink figyelmébe:• Baka I., Balogh L., Bánfi T., Kürthy G., Ligeti S., Polgár É., Sulyok-Pap M., Surányi Gy., Száz J., Varga J.: Pénzügytan (Tanszék Kft., 2009.), valamint• Vígvári András: Pénzügy(rendszer)tan : alapvetı ismeretek rendhagyó megközelítésben (Akadémiai Kiadó, 2010.)3 (A hitel és a kölcsön fogalmakat ennél a példánál az egyszerőség kedvéért szinonímaként kezeljük.)4 V.ö.: Illés Ivánné: Társaságok pénzügyei (SALDO, 2002.) 19. old. 4
  5. 5. kamattal növeljük, vagyis „felkamatoljuk”, ellenkezı esetben a jövıben várható pénztdiszkontálással számítjuk vissza mai pénzre.A jelenérték meghatározása általános alakban a következı képlet segítségével történik: n Ci PV = ∑ i =1 (1 + r / m) m∗nahol:PV = a pénzáramok összesített jelenértékeCi = az i-edik idıszak pénzáramar = éves névleges kamatlábn = az évek számam = a kamatperiódusok száma az éven belülLátható a képletbıl, hogy a pénz idıértékét alapvetıen az határozza meg, hogy • mekkora a pénzáram, • hány év múlva esedékes, • mekkora az éves névleges kamatláb, továbbá • hány alkalommal kerül sor a kamat felszámítására egy–egy éven belül (kamatperiódus).Nézzük meg egy mini példán, mekkora különbségek keletkeznek a jelenértéktekintetében a fenti tényezık függvényében. Tegyük fel, hogy öt éven keresztül évente8000 Ft pénzbevételre számíthatunk. Azt fogjuk bemutatni, hogy 8%-os, illetve 16%-osnévleges kamatláb mellett, különbözı kamat-elszámolási idıszakokat feltételezvemekkora a pénzáramok együttes jelenértéke. Év (i) Pénzáram (C) kamatláb (r) = 8% kamatláb (r) = 16%Kamatperiódusok száma m=1 m=4 m = 12 m=1 m=4 m = 12 1 8000 7 407 7 391 7 387 6 897 6 838 6 824 2 8000 6 859 6 828 6 821 5 945 5 846 5 821 3 8000 6 351 6 308 6 298 5 125 4 997 4 966 4 8000 5 880 5 828 5 815 4 418 4 271 4 236 5 8000 5 445 5 384 5 370 3 809 3 651 3 614Összesen 31 942 31 738 31 691 26 194 25 603 25 462Könnyő leolvasni a szabályszerőséget: Minél késıbbi a pénzáram, minél magasabb azelvárt hozam és minél sőrőbb a kamatelszámolások száma az éven belül, annál kisebb ajelenérték.A jövıérték számítás tulajdonképpen a jelenértékszámítás logikáját követi, csakdiszkontálás helyett az egyes pénzáramok a kamatos kamattal növekednek. Általánosképlete: n FV = ∑ C i ∗ (1 + r / m) m∗n i =1Elızı minipéldánk adatait felhasználva a következı jövıértékek adódnak: 5
  6. 6. Év (i) Pénzáram (C) kamatláb (r) = 8% kamatláb (r) = 16% Kamatperiódusok száma m=1 m=4 m = 12 m=1 m=4 m = 12 1 8000 11 755 11 888 11 919 16 803 17 529 17 710 2 8000 10 884 10 982 11 005 14 485 14 984 15 108 3 8000 10 078 10 146 10 162 12 487 12 808 12 888 4 8000 9 331 9 373 9 383 10 765 10 949 10 994 5 8000 8 640 8 659 8 664 9 280 9 359 9 378 Összesen 50 687 51 049 51 133 63 820 65 629 66 078 Ezúttal az a szabályszerőség, hogy minél késıbbi a pénzáram, minél magasabb az elvárt hozam és minél sőrőbb a kamatelszámolások száma az éven belül, annál kisebb a jelenérték.A pénz idıértékének áttekintését követıen térjünk most vissza tulajdonképpeni témánkhoz, afinanszírozáshoz. finanszírozás azonban nemcsak pénz segítségével történhet, bár ez alegáltalánosabb. Finanszírozható egy cég5 úgy is, ha a mőködéséhez szükséges eszközöketkölcsön kapja, vagy a tulajdonosok véglegesen rendelkezésére bocsátják (apport címén).Egyéb technikák is léteznek, melyekrıl késıbb lesz szó. A szakembernek tehát afinanszírozás, ezen belül is a vállalkozás-finanszírozás általánosabb és pontosabb fogalmáravan szüksége, erre szolgál az alábbi definíció: A vállalkozás-finanszírozás a vállalat mőködéséhez szükséges források biztosítását jelenti.A vállalkozás-finanszírozás valójában ennél jóval összetettebb, komplexebb fogalom.Magában foglalja a forrásigény felmérését, a finanszírozással kapcsolatos döntésekmegalapozását, meghozatalát és végrehajtását, sıt hatásuk utólagos visszamérését is. Afinanszírozás különbözı célok megvalósítása érdekében különbözı idıtávokra irányulhat, éstöbbféle munkaelemet (tervezés, elemzés, gyakorlati megvalósítás) foglalhat magában,melyek részben egymás után, részben egymással is átfedve nagy gyakorisággal ismétlıdnek.Definíciónk szerint a vállalkozás-finanszírozás középpontjában a szükséges forrásokbiztosítása áll. A forrásokhoz jutás jellemzı sajátosságokat mutat a kezdı cégeknél, amellyelmajd a 2. fejezetben foglalkozunk. Ezúttal az érett (kifejlett) cégek fıbb finanszírozásilehetıségeit vesszük számba.A finanszírozás idıben zajló folyamat. A források egyik természetes osztályozási szempontjaa lejárat. Érett cég esetében a lejárat alapján három forráscsoport különíthetı el. 1.1. sz. táblázat A források osztályozása a lejárat szerintMegnevezés Lejárat PéldákLejárat nélküli források - saját tıkeHosszú lejáratú források egy éven túl hátrasorolt kötelezettségek, hosszúlejáratú hitelek, lízing tartozás, kötvény tartozásRövid lejáratú források egy éven belül rövidlejáratú hitelek, kapott elılegek, szállítókkal szembeni kötelezettségek5 A cég kifejezést a vállalkozással, illetve a vállalat kifejezéssel azonos értelemben, szinonimaként használjuk. 6
  7. 7. A finanszírozó egyik alapvetı feladata a lejáró források pótlása. A vállalkozások azonbanrendszerint bıvülni is szeretnének, és ehhez – a meglevıkön túlmenıen - többlet forrásokbevonására is szükség van. A források szerzése történhet a vállalkozáson belülrıl, illetvekívülrıl.A belsı-, más néven önfinanszírozás alapvetı jellemzıje, hogy a forrás megszerzéseérdekében a menedzsmentnek nem kell külsı szereplıhöz fordulnia. A szükséges forrást avállalkozás kitermeli, mégpedig • a nyereség visszaforgatásából és • az amortizációból, továbbá • a vagyon átrendezésébıl.Vegyük sorra a belsı finanszírozás forrásait: Nyereség visszaforgatása útján annyi forrás keletkezik, amennyi az adózott eredménybıl nem kerül kifizetésre a tulajdonosoknak. Ez az összeg a mérleg szerinti eredmény, amely az év végén a saját tıke részét képezı eredménytartalékba kerül. (Feltéve természetesen, hogy az adózott eredmény összege pozitív.) Az amortizáció természetes szerepe, hogy a tárgyi eszközökbe és az immateriális javakba korábban befektetett tıke fokozatosan visszatérüljön. A vállalkozás ingatlanainak, gépeinek, jármőveinek stb. vásárlására fordított összegek csak úgy térülnek meg, ha azokat „apró szeletenként” a cég termékeinek (szolgáltatásainak) eladási árába beépítik. Az amortizáció (magyarul: értékcsökkenés) helyes elszámolása esetén mire egy-egy tárgyi eszköz és immateriális jószág elhasználódik és/vagy elavul, addigra vételára megtérül. (A leírás módjától és a maradványérték szerepétıl egyelıre szándékosan eltekintünk.) A vagyon átrendezésérıl akkor beszélünk, ha a cég eladja valamely feleslegessé vált eszközét, és a befolyó bevételbıl vásárol más eszközöket. Ha a céget helyesen irányítják, akkor alig keletkezik felesleges eszköze, ezért a vagyon átrendezése a belsı finanszírozásban csak kiegészítı szerepet játszik.A külsı finanszírozás - nevének megfelelıen - a vállalkozáson kívülrıl származik, mégpedigvagy a tulajdonosoktól, vagy a hitelezıktıl. • A tulajdonosok pénzüket vagy eszközeiket rendszerint véglegesen, de legalábbis hosszabb idıre bocsátják a vállalkozás rendelkezésére. Céljuk, hogy részesedjenek a vállalkozás vagyonából és jövedelmébıl, ezért ezt a fajta finanszírozást részesedés- finanszírozásnak is nevezik. Megkülönböztetı jegyei ellenére ide sorolható a 2. fejezetben részletezett kockázati tıke is. • A hitelezık az általuk biztosított forrás után többnyire kamatra tartanak igényt. A hitelezık körébe tartoznak a hitelintézetek, mindenekelıtt a kereskedelmi bankok; a lízingcégek, a szállítók (ha a tılük vásárolt termékek, illetve szolgáltatások árát utólag kell kiegyenlíteni) stb. Hitelezıvé válhat a lakosság is, ha vállalati kötvényt vásárol. A hitelezık a vállalkozástól független piaci szereplık, ezért a hitelezıi finanszírozási formát idegen finanszírozásnak is nevezik. • A külsı finanszírozás átmeneti formái is kialakultak, melyekre jellemzı a részesedés finanszírozás és az idegen finanszírozás jegyeinek egyfajta keveredése (pl. tagi kölcsön, osztalék elsıbbségi részvény stb.) A pénzügyi innovációk hatására egyre több átmeneti forma kerül be a hazai gyakorlatba is.A finanszírozás alapvetı formái közötti eligazodást egy ábrával is szeretnénk megkönnyíteni: 7
  8. 8. 1.1. sz. ábra A vállalkozás-finanszírozás alapvetı formái Vállalkozás- finanszírozás Belsı (vagy ön-) Külsı finanszírozás finanszírozás Részese- Idegen Átmeneti dés-finan- finan- formák szírozás szírozás Nyere- Érték- A ség csökke vagyon Jegy- Kocká- Bank Keres- Tagi vissza- nés átren- zett zati hitel kedel- kölcsön forgatás dezése tıke tıke mi hitelMind a részesedés-finanszírozásnak, mind az idegen finanszírozásnak sokféle módozata,változata létezik, melyek közül a fontosabbakkal a késıbbi fejezetekben foglalkozunk.1.2 A megjelenítés kereteiA finanszírozás - mint a legtöbb tevékenység – jóformán napról napra döntések elé állítja aszakembereket. Ezek a döntések konkrét megjelenési formáikban, kihatásaikban igencsakváltozatosak, azonban van egy fontos közös vonásuk: változást okoznak a vállalkozásmérlegében, és közvetlenül vagy áttételesen kihatnak a vállalkozás eredményére.Megítélésük rendszerint a nyereségre gyakorolt hatás alapján történik.A mérlegben a vállalat vagyontárgyait képezı egyetlen halmaz jelenik meg kettıs vetületben,rendeltetés és eredet szerint. Bal oldalán azt látjuk, milyen eszközök állnak egy adottidıpontban a vállalkozás rendelkezésére (pénz, anyag, áru, gép, jármő stb. formájában) ésmekkora ezen eszközök könyv szerinti értéke. A mérleg jobb oldaláról pedig az olvasható le,honnan származnak ezek az eszközök, illetve a mérleg összeállításakor mibıl finanszírozzukıket. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az eszköz oldal a rendeltetésre, a forrás oldal az eredetrehelyezi a hangsúlyt.A valóságban a források rotációja miatt egy-egy konkrét eszközt az idı elırehaladtával másforrás is finanszíroz(hat), mint amibıl valójában vásároltuk. Ha például beruházási hitelbılvett a cég egy berendezést, elıfordulhat, hogy a hitel esedékessé válásakor a lejáró bankhitelttagi kölcsön bevonásával pótolja. Az is lehet, hogy a saját tıke bıvülése teremti meg(egyszerre, vagy több év alatt) a törlesztéshez szükséges forrásokat. Mindenesetre az említettgép forrása a továbbiakban már nem az eredeti beszerzést biztosító beruházási hitel lesz,hanem – példánknál maradva – a tagi kölcsön vagy a megnövelt saját tıke.Elızı példánk meggyızıen mutatja, hogy egy mőködı vállalkozásnál az eszközök ésforrások szinte folyamatos változásai miatt, a finanszírozási tevékenység során nincs értelme 8
  9. 9. azt keresni, hogy egy-egy konkrét vagyontárgyat eredetileg mibıl vásároltunk. Be kell érnünkazzal, hogy a források összessége finanszírozza az eszközök összességét.A mérleg fı sorairól6 az alábbi séma ad áttekintést: ESZKÖZÖK FORRÁSOK Befektetett eszközök Saját tıke Immateriális javak Jegyzett tıke Tárgyi eszközök Tıketartalék Befektetett pénzügyi eszközök Eredménytartalék Forgóeszközök Mérleg szerinti eredmény Készletek Céltartalékok Követelések Kötelezettségek Értékpapírok Hátrasorolt kötelezettségek Pénzeszközök Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Aktív idıbeli elhatárolások Passzív idıbeli elhatárolások E S ZK Ö Z Ö K Ö S S Z E S E N FORRÁSOK ÖSSZESENA mérleg ismeretében egyetlen mővelettel meghatározható a vállalkozás-finanszírozás egyikkitüntetett jellemzıje, a nettó forgótıke. Értékét a következıképpen állapítjuk meg: Nettó forgótıke = Forgóeszközök – Rövidlejáratú kötelezettségekA nettó forgótıke azt mutatja meg, hogy a forgóeszközök mekkora részét finanszírozza éventúli (tartós) forrás. A nettó forgótıke nagysága a finanszírozás stabilitásának7 egyikfokmérıje.Az eredménykimutatás egy idıszak bevételeit és ráfordításait veti össze az eredménymegállapítása céljából. Ha a bevételek meghaladják a ráfordításokat, akkor nyereségrıl,ellenkezı esetben veszteségrıl beszélünk.Az eredménykimutatás mind a bevételeket, mind a ráfordításokat strukturáltan tartalmazza, éskülönbözı eredménykategóriákat határoz meg. Fıbb összetevıit az alábbi séma szemlélteti8: 1 Értékesítés nettó árbevétele 2 Aktivált saját teljesítmények értéke 3 Egyéb bevételek 4 Anyagjellegő ráfordítások 5 Személyi jellegő ráfordítások 6 Értékcsökkenési leírás 7 Egyéb ráfordítások 8 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (1±2+3-4-5-6-7) 9 Pénzügyi mőveletek bevételei 10 Pénzügyi mőveletek ráfordításai6 A fenti séma a Számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény elıírt mérlegtagolásának „A” változatát követi. A sajáttıke részletezése nem teljes, csak a fejezethez nélkülözhetetlen sorokat tüntettük fel. A mérleg részeinek bıvebbismertetésére a 4. fejezetben kerül sor. Egyes szakterületek (pl. hitelintézetek, biztosító társaságok) eltérıfelépítéső mérleget használnak.7 A nettó forgótıke szerepével a következı alpontban bıvebben foglalkozunk.8 A számviteli törvény 2. sz. melléklete nyomán. 9
  10. 10. 11 Pénzügyi mőveletek eredménye (9-10) 12 Szokásos vállalkozási eredmény (±8±9) 13 Rendkívüli bevételek 14 Rendkívüli ráfordítások 15 Rendkívüli eredmény (13-14) 16 ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY (±12±15) 17 Adófizetési kötelezettség 18 ADÓZOTT EREDMÉNY (±16-17) 19 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 20 Jóváhagyott osztalék, részesedés 21 MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±18+19-20)A levezetés „végeredménye”, a mérleg szerinti eredmény teremti meg a kapcsolatot azeredménykimutatás és a mérleg között. A mérleg szerinti eredmény ugyanis a gazdasági évvégén hozzáadódik a vállalkozás meglévı Saját tıkéjéhez, ezen belül azEredménytartalékhoz.A továbbiakban sokat foglalkozunk majd mind a mérleg, mind az eredménykimutatás egyesrészeivel, alkotóelemeivel. Legtöbbet – érthetı okokból – a mérlegben szereplı forrásokkal,hiszen a vállalkozás-finanszírozás lényegében a velük való gazdálkodás „tudománya”. A forrásokkal kapcsolatban hadd illesszünk be ide egy fontos tudnivalót: kevés kivétellel nincsenek ingyen!Pontosíthatjuk a fenti kijelentést, ha a forrásokat nem számviteli kategóriák, hanemközgazdasági jegyeik szerint csoportosítjuk A következı jellemzı csoportok érdemesekkiemelésre: 1.2. sz. táblázat A források osztályozása a lejárat szerint FORRÁSTÍPUS FORRÁSKÖLTSÉG KAPCSOLAT AZ EREDMÉNNYEL A tulajdonosok által elvárt Az elvárt hozam nem jelenik Saját tıke hozam9 meg az eredménykimutatásban Rontja az eredményt (pénzügyi Bankhitel és pénzkölcsön Kamat és járulékos költségek mőveletek ráfordítása) Az árba épített „burkolt” Rontja az eredményt (anyag- Kereskedelmi hitel kamat jellegő ráfordítás) Technikai hitel (tartós Nincs Nincs passzívák) Lehet: eredményt javító (egyéb Kapott, vissza nem bevételként számolandó el) Nincs térítendı támogatás Lehet eredmény semleges (a saját tıkébe helyezendı) Kapott, visszatérítendı Ha van forrásköltség, akkor a Lehetséges támogatás bankhitelhez hasonló9 A modern portfolió elmélet szerint az elvárt hozam a vállalt kockázat nagyságával arányos. Bıvebbmagyarázatot a portfolió elmélettel foglalkozó szakirodalomban (pl. Illés Ivánné „Vállalkozások pénzügyialapjai”[SALDO, 2007.] c. jegyzetének 4. fejezetében) talál az érdeklıdı Olvasó. 10
  11. 11. A megjelenítés kereteinek ismertetése kapcsán tisztázzunk még egy nagyon fontos szakmaifogalmat: a jövedelmet! Mind a finanszírozási döntések meghozatala, mind következményeikmérése kapcsán bıven fogunk rá hivatkozni.A jövedelem kifejezést sokféle értelemben használhatjuk. Más számít jövedelemnek alakosságnál, és más a vállalkozások esetében. Utóbbinál eltér a rendes mőködés (termelés,szolgáltatás stb.) jövedelme és a beruházási projektek révén képzıdı hozam. A vállalat évesjövedelmét az eredménykimutatás segítségével könnyő megközelíteni. Ha egy cég évesbevételeibıl levonjuk mindazt, amit az éves mőködés érdekében ki kell fizetnie – ideértve avásárolt anyagokat, árukat és szolgáltatásokat, a munkavállalók bérét és azok járulékait, azadókat, a felvett hitelek kamatait stb. – lényegében a jövedelemhez jutunk.A jövedelem tehát - elsı közelítésben - az az összeg, amely az éves mőködés nyomán abefolyó bevételekbıl a tulajdonos(ok) rendelkezésére áll, képletesen szólva „a zsebükbenmarad”.Vizsgáljuk meg az alábbi, célirányosan átrendezett és összevont eredménylevezetést abból aszempontból, hogy az összes tételbıl mi jár pénzmozgással és mi nem. A pénzmozgással járótételeket szürkével jelöltük. Pénzáram- MEGNEVEZÉS lás Értékesítés nettó árbevétele + Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek (részben) + Pénzügyi mőveletek bevételei + Rendkívüli bevételek + Anyagjellegő ráfordítások - Személyi jellegő ráfordítások - Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások (részben) - Pénzügyi mőveletek ráfordításai - Rendkívüli ráfordítások - Társasági adó fizetési kötelezettség - Adózott eredményHárom fehér sorunk maradt: az aktivált saját teljesítmények értéke, az adózott eredmény és azértékcsökkenés. Az elsı fehér sor, az aktivált saját teljesítmények értéke csak „kompenzációs”feladatot10 lát el, jövedelmet azonban nem tartalmaz. A valódi jövedelem a másik két fehérsoron helyezkedik el, vagyis kijelenthetjük a következıt: A vállalkozásnál képzıdı jövedelem az adózott eredmény és az értékcsökkenés együttes összege.Az adózott eredményt és az értékcsökkenést együtt - minthogy a rendes mőködésbılkeletkeznek - mőködési cash flow-nak is hívják. (A cash flow értelmezésével és lényegével a10 Aktivált saját teljesítmények közé a „Saját termeléső készletek állományváltozása” és a „Saját elıállításúeszközök aktivált értéke” tartozik. E tételekkel kapcsolatban a vállalkozásnak különféle ráfordításai merülhettekfel, melyeket ellensúlyozni kell az eredmény-kimutatásban, hogy ne okozzanak látszat-veszteséget. Ezért kerülértékük a bevétel kategóriák közé. 11
  12. 12. késıbbiekben foglalkozunk.) A mőködési cash flow azonban nem homogén. A tulajdonosokszempontjából az értékcsökkenési leírás nem többletjövedelem, csak korábbi beruházásaik (befektetéseik) megtérülése,valóságos többletjövedelem: az adózott eredmény, amely a vállalkozási tevékenységlegfıbb mozgatója. Az értékcsökkenés szerepének megvilágítására nézzünk egy egyszerő példát: Tegyük fel, hogy a Gyártó Bt. tulajdonosa 5 éve vásárolt egy gépsort 200 000 eFt-ért. Ezen a gépsoron folyik a teljes termelés, évente 100 000 db termék elıállítása. A termékek olyan keresettek, hogy sikerül jóformán azonnal eladni ıket. Tételezzük azt is fel, hogy a gépek pontosan 5 évig használhatók, utána selejtezendık (maradványérték nincs). A cég más befektetett eszközzel nem rendelkezik. Ahhoz, hogy a tulajdonos 200 000 eFt-os beruházása megtérüljön, úgy kell a termék árát kialakítani, hogy 5 év alatt az anyag-, bér- és egyéb költségek mellett a „gépbeszerzés ára” is beleférjen. Erre szolgál az amortizáció, amelynek mértéke példánkban az alábbi kalkulációval határozható meg: 200 000 000 Ft Darabonként kalkulálandó amortizáció = = 400 Ft/db 5 év * 100 000 db/év Tehát a termék eladási árának 400 Ft amortizációt is tartalmaznia kell.A példát átgondolva könnyő belátni, hogy az amortizációval csak visszatérül a korábbibefektetés, de a tulajdonosok vagyona nem gyarapodik11. (Annak érdekében, hogy avisszatérült jövedelem ne képezzen társasági adóalapot, az amortizációt értékcsökkenésileírásként elszámolhatja a cég, így a korábbi befektetés adómentesen kivehetı.)A gazdasági vállalkozás célja természetesen nem a korábbi tıkebefektetés pusztavisszatérülése. Egyetlen racionálisan gondolkozó vállalkozó sem fektetné be a pénzét csakazért, hogy évek múltán változatlan összegben visszakapja. A valódi cél a minél nagyobbtöbbletjövedelem, vagyis a minél magasabb adózott eredmény, melynek összegével atulajdonosok – bizonyos korlátok között12 – szabadon rendelkezhetnek, kifizethetikosztalékként és/vagy visszaforgathatják a cégbe.A megjelenítés kereteinek áttekintése, és a mőködési jövedelem értelmezése után térjünkvissza tulajdonképpeni témánkhoz, a finanszírozáshoz. A dolgok közepébe vágvaismerkedjünk meg mindenekelıtt a legfıbb összefüggésekkel és az alkalmazhatóstratégiákkal.1.3 Az illeszkedési elv és a finanszírozási stratégiák1.3.1 A tartós forgóeszköz-lekötésMint szinte mindennek a világban, a finanszírozásnak is megvannak a maga szabályai. Ezeketa szabályokat a piacgazdaságokban nem szokták jogi formába önteni, vagyis nem kötelezı11 A pénz idıértékének kérdésétıl itt szándékosan eltekintünk. Az amortizáció kérdésével részletesenfoglalkozunk a 3.2 részben.12 Az osztalékfizetés korlátait részben a (már hivatkozott) számviteli törvény, részben a gazdasági társaságokrólszóló 2006. évi IV. törvény határozza meg. 12
  13. 13. erejőek. Közgazdasági ésszerőségek, melyek betartása meghatározó lehet egy-egy vállalkozásjövıje szempontjából.Az egyik alapvetı ésszerőség az „illeszkedési elv”. Megértéséhez vissza kell nyúlnunk azeszközök és források szembeállítására szolgáló vállalati mérleghez.Mind a vállalkozás mőködéséhez szükséges eszközök, mind azok forrásai sokféleszempontból osztályozhatók. Finanszírozási szempontból kiemelt jelentısége annak van,hogy az eszközök egy-egy csoportja a gazdálkodáshoz milyen hosszú ideig szükséges. Kisséprecízebben: mekkora a lekötés idıtartama?A hazai gyakorlatban az a szokás alakult ki, hogy a határoló vonal a gazdasági év, így azeszközök két nagy részre tagolhatók: - tartósan (egy éven túl) szükséges eszközökre és - átmenetileg (legfeljebb egy évig) szükséges eszközökre.A tartósan szükséges eszközöknek két alcsoportját különböztethetjük meg: - a befektetett eszközöket, továbbá - a tartósan lekötött forgóeszközöket.Az átmenetileg lekötött eszközök – az elızıekbıl következıen – azok a forgóeszközök,melyek egy évnél rövidebb ideig vesznek részt a gazdálkodásban.Annak megértése senkinek se szokott gondot okozni, hogy a befektetett eszközök (épületek,gépek stb.) miért tartósan lekötött eszközök. Nehezebb megbarátkozni azzal a gondolattal,hogy a forgóeszközök (anyagok, áruk, követelések, pénzeszközök stb.) egy része ugyancsaktartósan, azaz éven túl lekötött. Elméleti fejtegetés helyett vegyünk egy egyszerő gyakorlati példát. Képzeljük magunk elé egy élelmiszerbolt kenyeres polcát. A polcon lévı kenyerek bármelyike a cég nézıpontjából kétségkívül forgóeszköz, melyre jellemzı, hogy éven belül eladásra (és felhasználásra) kerül. Ugyanakkor a bolt nem engedheti meg magának, hogy kenyerek tárolására szolgáló polca sokáig üres maradjon, a személyzet újra meg újra feltölti friss áruval. Az éves gazdálkodás perspektívájából nézve a kenyeres polc jóformán folyamatosan meg van rakva kenyérrel (bár annak mennyisége kis mértékben ingadozó). Vagyis egy-egy darab kenyér éven belül értékesítésre és fogyasztásra kerül, tehát forgóeszközként viselkedik. Ugyanakkor a kenyeres polc - egy bizonyos szintig - állandóan feltöltött, tehát a polcon tárolt kenyerek értéke erejéig folyamatos tıke lekötés, éven túli forrás biztosítása szükséges.Miképpen válasszuk szét a gyakorlatban a tartós- és az átmeneti eszköz-lekötést? A válaszmegfogalmazása elıtt tekintsük meg a következı ábrát, mely egy elképzelt vállalkozáseszközeinek éves alakulását szemlélteti: 1.2. sz. ábra Az eszköz-lekötés megbontása tartós és átmeneti részre 13
  14. 14. Érték Forgóeszközök Befektetett eszközök Idı I.1. XII.31Az ábrán szereplı vállalkozásnál a befektetett eszközök értéke az idıszak folyamán - azegyszerőség kedvéért - változatlan. Ugyanakkor a forgóeszközök értékében – a gazdálkodásifolyamatok, a kereslet- és az árak változásai, valamint különféle szezonális hatásokkövetkeztében – erıteljes ingadozás figyelhetı meg.A szaggatott vonal jelzi a forgóeszköz-lekötés éves minimumát. A szaggatott vonal alatt (de:a befektetett eszközök fölött) lévı forgóeszköz-lekötés tekinthetı tartósnak. Minden naplegalább ennyi forgóeszközzel rendelkezik a cég, és ezt finanszíroznia is kell folyamatosan. Aszaggatott vonal fölött helyezkedik el az átmeneti forgóeszköz-lekötés.A tartós forgóeszköz-lekötés számítására nincs központi elıírás13. Értékét a vállalkozásoktetszıleges módszerrel kalkulálhatják, sıt kiszámításától el is tekinthetnek. A gyakorlatbanelıfordul, hogy éves minimum helyett a forgóeszközök átlagát használják, vagy aforgóeszközök egy részét (pl. a követeléseket) kiválasztott idıponti értékkel, más részét (pl. akészleteket) átlagszámítással veszik figyelembe. Összegezve: a tartós forgóeszköz-lekötés elméletileg az összes forgóeszköz éves minimuma. Ez az az értéknagyság, amely különféle forgóeszközök formáját ölti, és egész évben folyamatosan finanszírozni kell, vagyis tıkeellátási szempontból ugyanolyan terhet jelent, mint a befektetett eszközök. Az éves minimum felett elhelyezkedı, ingadozó nagyságú forgóeszközrész az átmeneti forgóeszköz-lekötés.A tartós forgóeszköz-lekötés fogalmának tisztázása után már nincs akadálya annak, hogymegismerkedjünk a finanszírozás alapelvének is mondott illeszkedési elvvel.1.3.2 Az illeszkedési elvKözismert, hogy a vállalkozás mérlege – függetlenül a gazdálkodás hatékonyságától – utólagmindig egyensúlyt mutat. Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy ez a mennyiségi, technikaiegyensúly önmagában nem mond semmit a cég finanszírozási pozíciójáról. A technikai13 Történeti érdekességként megjegyezzük, hogy Magyarországon az államosítástól 1987-ig a megosztásszabályait, és az ahhoz kapcsolódó u.n. forgóalap feltöltési kötelezettséget pénzügyminiszteri rendelet határoztameg. 14
  15. 15. egyezıség akkor is fönnáll, ha a vállalkozás tartósan veszteséges, fizetésképtelen vagy netáncsıdbe jut.A finanszírozási egyensúly már minıségi követelmény, mely csak akkor teljesül, ha a vállalatmérlege megfelel az illeszkedési elvnek. Az illeszkedési elv azt a követelményt támasztja,hogy „…a források lejárata (esedékessége) legyen összhangban az eszközökmegtérülésével.”14 Ez az elv akkor teljesül, ha a vállalkozás tartósan lekötött eszközeit tartósforrásokkal, átmenetileg szükséges eszközeit pedig átmeneti forrásokkal finanszírozzák.Betartása esetén az alábbi mérlegszerő összefüggések15 érvényesülnek: ESZKÖZÖK FORRÁSOK Befektetett eszközök Tartós források (saját tıke, hátrasorolt- és Tartós forgóeszköz-lekötés hosszúlejáratú kötelezettségek) Átmeneti forgóeszköz-lekötés Rövidlejáratú kötelezettségekAz illeszkedési elv betartása esetén a Forgóeszközök és a Rövid lejáratú kötelezettségekkülönbsége, azaz a nettó forgótıke éppen egyenlı a tartós forgóeszköz-lekötéssel.A nettó forgótıke - a forgóeszközök ingadozása és a rövid lejáratú források változékonyságakövetkeztében - akár naponta többször is változhat. Értéke tehát csak tájékoztató jellegő adata finanszírozással foglakozó szakemberek számára a forgóeszközöket finanszírozó tartósforrások pillanatnyi nagyságáról.1.3.3 A finanszírozási stratégiákAttól függıen, hogy egy-egy vállalkozás betartja-e az illeszkedési elvet, vagy eltér attól,háromféle finanszírozási stratégia16 különböztethetı meg, - a szolid, - a konzervatív és - az agresszív stratégia.Azon vállalkozások, melyek gazdálkodásukban folyamatosan igazodnak az illeszkedésielvhez, szolid stratégiát folytatnak. Ez a stratégia fejezi az „arany középutat”. 1.3. sz. ábra A szolid finanszírozási stratégia14 Illés Ivánné dr.: Társaságok pénzügyei (SALDO, 2002.) 283.p.15 A német nyelvő szakirodalomban „arany mérleg szabályként” is találkozhatunk az illeszkedési elvvel.16 Illés Ivánné dr.: Társaságok pénzügyei (SALDO, 2002.) 284-285.p. 15
  16. 16. Érték Átmeneti Átmeneti források forgóeszköz- lekötés Tartós forgóeszköz - Tartós források lekötés Befektetett eszközök IdıA szolid stratégia alkalmazása esetén a vállalkozás elvileg folyamatosan megfelel azilleszkedési elvnek. (A gyakorlatban ez a megfelelés nem automatikusan történik, ezért csakidırıl idıre biztosítható, a finanszírozó tudatos beavatkozásával.)A konzervatív finanszírozási stratégiát a fokozott óvatosság jellemzi. Alkalmazója többtartós forrást von be a tıkeszerkezetbe, a rövidlejáratú kötelezettségek rovására. Ezáltal mégaz átmeneti eszközlekötés egy részéhez is tartós forrásokat rendel hozzá. Az alábbi ábrán jóllátszik, hogy a tartós források határa felfelé tolódott el a szolid változathoz képest. 1.4. sz. ábra A konzervatív finanszírozási stratégia Átmeneti Átmeneti források forgóeszköz- Érték lekötés Tartós forgóeszköz- lekötés Tartós források Befektetett eszközök IdıA konzervatív stratégia elınye a biztonság és a rövid távra hitelezıktıl (mindenekelıtt abankoktól) való minimális függıség. Hátránya a költségesebb finanszírozási szerkezet. Apiacgazdaságokban ugyanis a rövid lejáratú kölcsönforrások - kisebb kockázatuk miatt -többnyire olcsóbbak a közép- vagy hosszú lejáratúaknál. 16
  17. 17. Nagyon jellegzetes konzervatív stratégia alkalmazásakor az átmeneti forgóeszközszintlecsökkenésekor idılegesen feleslegessé váló tartós források felhasználása: Ezek fedezetemellett gyorsan pénzzé tehetı rövid lejáratú értékpapírokat szoktak vásárolni, amelyektartásuk idejére kamatjövedelmet hoznak. Amint a forgóeszköz állomány felfutása aztszükségessé teszi, az ilyen értékpapírokat „piacra dobják", így a finanszírozás – a tartósforrások szintjéig – szinte automatikusan biztosított.A másik szélsıség, az agresszív finanszírozási stratégia − kissé leegyszerősítve − akonzervatív stratégia ellentéte. Lényege, hogy a rövid lejáratú kölcsönforrásokkalfinanszírozott sáv nemcsak az átmeneti eszközöket finanszírozza, hanem a tartóseszközlekötés egy részét is. 1.5. sz. ábra Az agresszív finanszírozási stratégia Érték Átmeneti forgóeszköz- Átmeneti források lekötés Tartós forgóeszköz -lekötés Tartós források Befektetett eszközök IdıE stratégia elınye, hogy – legalábbis elméletileg – ez a legolcsóbb finanszírozási szerkezet.Negatívuma viszont, hogy az átmeneti kölcsönforrások hirtelen megvonása az egyszerőújratermelést is lehetetlenné teszi, vagyis kifejezetten kockázatos. Az agresszív stratégiaugyanis csak addig követhetı, míg a lejáró rövid lejáratú hiteleket (ideértve az áruhiteleket is)rendszeresen újakkal sikerül pótolni, vagy a hitelezı a korábbi hiteleket meghosszabbítja,elterjedt szakkifejezéssel: prolongálja. Ezek hiányában a vállalat fizetésképtelenné válhat,csıdveszélybe kerülhet, ami mellesleg a forrását kivonni akaró külsı finanszírozó számára isveszteség kockázatát hordozza.Milyen következtetés kínálkozik a leírtakból? Az, hogy az agresszív stratégiát csak azoncégeknek érdemes választani, melyek gazdálkodása annyira stabil, piaci helyzete annyirakedvezı, hogy kölcsönforráshoz jutásuk folyamatosan biztosított.A gyakorlatban a cégek, fıként a mikró- és kisvállalkozások egy része sajnálatosan kevésfigyelmet fordít finanszírozási stratégiája megválasztására. Az ilyen esetben kialakuló„spontán” finanszírozás többnyire az agresszív stratégia jegyeit hordozza magán. A spontánfinanszírozás azért fokozottan veszélyes, mert lehetséges következményeire a vállalkozásnincs felkészítve. 17
  18. 18. A finanszírozási stratégia a tartós eszközlekötés és a tartós források szembeállításával akkor isleolvasható, ha azt a cég nem deklarálta, vagyis a „spontán” finanszírozás esetével állunkszemben. Ilyenkor • a fıkönyvi kivonatokból meg kell keresni azt az idıpontot, ahol a forgóeszközök együttes összege éves szinten a legkisebb. Ez a tartós forgóeszköz-lekötés. • Ugyanerre az idıpontra összeadjuk a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket. A kapott összeg a teljes tartós eszközlekötés. • A teljes tartós eszközlekötést összehasonlítjuk a saját tıke és a hosszúlejáratú kötelezettségek azonos idıpontban mutatkozó együttes összegével, így azonnal láthatóvá válik a finanszírozási stratégia. A finanszírozási stratégia leolvasására példával is szolgálunk. Tegyük fel, hogy a „Szezonális Kft.” eszközei és forrásai az elmúlt évben a következıképpen alakultak (adatok eFt-ban): Megnevezés I.1. III.31. VI.30. IX.30. XII.31. Forgóeszközök 160 000 120 000 136 000 159 000 168 000 Befektetett eszközök 240 000 230 000 224 000 211 000 242 000 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 400 000 350 000 360 000 370 000 410 000 Saját tıke 160 000 160 000 164 000 168 000 180 000 Hosszúlejáratú kötelez. 120 000 120 000 120 000 120 000 100 000 Rövidlejáratú kötelez. 120 000 70 000 76 000 82 000 130 000 FORRÁSOK ÖSSZESEN 400 000 350 000 360 000 370 000 410 000 Hajtsuk végre a fent leírt lépéseket: a.) A forgóeszközök értéke március 31-én volt a legkisebb. Tehát a tartós forgóeszköz lekötés: 120 000 (eFt). b.) A teljes tartós eszközlekötés: 120 000 + 230 000 = 350 000 (eFt). c.) A tartós források értéke március 31-én 160 000 + 120 000 = 280 000 (eFt). A tartós eszközlekötés > tartós források összege, tehát a finanszírozási stratégia agresszív. (Ha a tartós források értéke éppen 350 000 (eFt) volna, akkor felelne meg a cég az illeszkedési elvnek. Ennél magasabb tartós forrás érték mellett lenne a finanszírozási stratégia konzervatív.)1.4 A fıbb finanszírozási technikák hatásmechanizmusaA finanszírozás fontosabb fogalmainak és fıbb összefüggéseinek ismeretében áttérhetünk azalapvetı finanszírozási módozatokra. Ennek az alpontnak az a célja, hogy megmutassa,hogyan hatnak az egyes finanszírozási intézkedések a vállalkozásra, pontosabban annakmérlegére és eredménykimutatására. E két kimutatás – a vállalkozás szőken vett beszámolója– tőnik ugyanis a legalkalmasabb formai keretnek arra, hogy a finanszírozási intézkedésekhatásait áttekinthetı formában, zárt logikai keretben jelenítse meg.A lényeg kiemelése érdekében a gyakorlathoz képest számos egyszerősítéssel élünk: atársasági adó kivételével mellızzük az adókat, a hitel díját a kamatra szőkítjük, eltekintünkszámos jogszabályi korláttól, melyek a késıbbiekben a helyükre kerülnek stb. A vizsgálatidıhorizontját egy gazdasági évben maximáljuk, hogy ne kelljen a különbözı idıtávúfolyamatok eredmény-hatásának összevetésébe belebonyolódnunk. Mind a mérleget, mind azeredménykimutatást csak az adott esethez szükséges fısorokkal jelezzük. 18
  19. 19. 1.4.1 A jegyzett tıke rendelkezésre bocsátásaA saját tıke a vállalkozás-finanszírozás „sarokköve. A kezdı vállalkozás elsıdleges forrása,mely a fejlett, érett vállalkozás forrásai között is kitüntetett szerepet tölt be. Egyes társaságiformáknál minimális összegét jogszabály17 írja elı.A saját tıke aránya a forrásokon belül sok tényezıtıl függ, egyebek között az ágazatihovatartozástól, a tulajdonosok anyagi lehetıségeitıl és elképzeléseitıl, a menedzsmentfinanszírozási politikájától, a bankok hitelezési hajlandóságától stb. Minél magasabb ez azarány, annál nagyobb bizalommal tekintenek a cégre a hitelezık. Ilyen értelemben atulajdonosi elkötelezettség mércéjéül is szolgál.Induljunk ki egy új vállalkozás létesítésébıl. Az alapításra vonatkozó döntés részeként atulajdonos (vagy a tulajdonosok csoportja) egyebek között arról is határoz, mekkora indulótıkével látja el a céget. Társaságok esetén ez az induló tıke lesz az ún. jegyzett tıke. Legyen a jegyzett tıke összege elképzelt mintavállalatunknál, az „Alapvetı Kft”-nél 30 000 eFt. Az elsı év várható bevétele 400 000 eFt, a ráfordítások összege 390 000 eFt. A társasági adó kulcsa 10%.Alapításkor a jegyzett tıke18 befizetésre kerül, és a mérlegben a Saját tıke részeként jelenikmeg. Eszköz oldalon a tulajdonosok befizetését a Pénzeszközök soron tartják nyilván.A jegyzett tıke befizetésének nincs azonnali eredmény kihatása. A befizetett pénz javítja acég fizetıképességét, emeli tıkeellátottságát, de nyereségét nem érinti. (Hasonlóképpen: ajegyzett tıke leszállítása gyengíti a vállalat likviditását, mérsékli tıkeellátottságát,eredményességét azonban – legalábbis rövid távon – nem rontja.)19 ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtPénzeszközök 30 000 Saját tıke 30 000Persze egy-egy finanszírozási döntés elıtt a késleltetett hatásokat is mérlegelni kell. Atulajdonosok által biztosított tıkébıl különféle eszközöket szerez be a cég, melyeket – avárakozások szerint – haszonnal fog mőködtetni. Ha az elsı év bevételi és ráfordítási terveteljesül, akkor az adózás elıtti eredmény 10 000 eFt lesz, melybıl a társasági adó megfizetéseután 9 000 eFt mérleg szerinti eredmény marad (feltéve, hogy osztalék fizetésre nem kerülsor). Ennyi adatból csak egy igen nagyvonalú zárómérlegre futja, hiszen az eszközökösszetételével nem foglalkoztunk:17 A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény18 Bizonyos esetekben a jegyzett tıke egy részét csak késleltetve fizetik be (jegyzett, de még be nem fizetetttıke). V.ö: a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 35.§ (8)-al!19 A saját tıke pénzmozgással járó változása az eredményt nem érintı (eredmény semleges) mőveletek egyike.Hasonló hatású például a bankhitel felvét, melynek hatására nı a vállalat pénzkészlete, miközben eredményeváltozatlan marad. Értelemszerően a bankhitel törlesztése csökkenti a pénzeszközöket, de veszteséget nem okoz.Erre a kérdésre is visszatérünk a 4. fejezetben. 19
  20. 20. ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFt Bevételek 400 000Különféle eszközök 39 000 Saját tıke 39 000 Ráfordítások -390 000 Adózás elıtti eredm. 10 000 Társasági adó -1 000 Mérleg sz. eredmény 9 000A saját tıkén belül a jegyzett tıke 30 000 eFt, a mérleg szerinti eredmény pedig 9 000 eFt.Egy mőködı cégnél a jegyzett tıke emelése többféle célt szolgálhat. Ha a tevékenységbıvítése érdekében kerül sor a meglévı tıke kiegészítésére, akkor a jövıbeni eredmény,áttételesen a tulajdonosok vagyonának gyarapítása a valódi cél.A tulajdonosok tıke invesztíciója bankhitelt is kiválthat. A megemelt saját tıkénekköszönhetıen kevesebb bankhitelt kell igénybe venni, emiatt csökken a kamatfizetésikötelezettség, nı az eredmény. (Ellenkezı esetben, azaz tıke leszállításnál csökkenhet ahitelezık bizalma, ezért csak magasabb kamatláb mellett számíthatunk hitelre. A hiteltartozásnövekedése a kamat következtében önmagában is eredményrontó hatású, amit tetéz akamatfelár miatt keletkezı többlet ráfordítás.)A saját tıke és az eredmény kapcsolata a valóságban jóval bonyolultabb. Mint már jeleztük, asaját tıke után – fıszabályként20 – nem jár kamat, járadék vagy más fix hozam. Ugyanakkor asaját tıke után képzıdı jövedelem a tulajdonosok legfıbb motivációja a cégfenntartására, további mőködtetésére. Ha ez a jövedelem tartósan alacsonyabb a piac általelvártnál, akkor a tulajdonosok tıkéjüket kivonják a cégbıl, és ha nem akad más vállalkozó,aki a helyükre lépne, a cég valószínőleg bezárja kapuit.1.4.2 A bankhitel felvétA vállalkozások eszközeinek jelentıs részét bankhitelek finanszírozzák. A bankhitelek agazdaság forrásellátásának tradicionális eszközei, s miután a modern gazdaság pénzehitelpénz, a hitelnyújtással egyben a pénzellátást is megoldja a bankrendszer21.A vállalatok által igénybevett bankhitelek sokféleképpen osztályozhatók. Témánkszempontjából itt a forgóeszközök (anyagok, áruk, követelések stb.) finanszírozását célzóforgóeszköz hitelek, ill. a befektetett eszközök (gépek, berendezések, jármővek, ingatlanokstb.) beszerzését, létesítését célzó beruházási hitelek megkülönböztetése fontos.a.) Rövidlejáratú forgóeszköz hitelA vállalkozásoknak nyújtott összes bankhitel mintegy 40 %-a22 szolgál a forgóeszközök évenbelüli finanszírozására. Természetesen jelentıs különbségek vannak az egyes ágazatok között,és a vállalkozás méretnagysága is fontos megkülönböztetı jegy.20 Mint majd minden közgazdasági megállapítás alól, itt is találunk kivételeket. Ezek egyik közismert példája azelsıbbségi részvény, mely – ha a cég nyereséges – fix hozamot ígér tulajdonosának. Ld. bıvebben Illés Ivánné:Vállalkozások pénzügyi alapjai (SALDO, 2007.) 65. old.21 A hitelpénzrendszer lényege és mőködése iránt érdeklıdıknek Baka Istvánné et al:.Pénzügytan (Tanszék Kft.,2008.) c. jegyzetét ajánljuk.22 Forrás: Jelentés a pénzügyi stabilitásról (MNB, 2009. április) 20
  21. 21. Tegyük föl, hogy minta cégünk, az „Alapvetı Kft.” anyag vásárlására kér 50 000 eFt rövidlejáratú forgóeszköz hitelt, fél év futamidıre, 12 %-os éves kamatra. Az anyag feldolgozásával, 5 000 eFt élımunka költséggel fél év alatt 60 000 eFt többlet árbevétel érhetı el.A banktól kapott pénz a folyósítás pillanatában a pénzeszközöket növeli, azonban a vállalat –a hitel céljának megfelelıen – anyagot vásárol belıle. A lenti mérleg ezt az állapotot rögzíti.Azonnali eredmény kihatás ezúttal sincs23. ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források ……….Vásárolt anyag 50 000 Rövidlejáratú hitel 50 000A késleltetett hatás akár fejben is levezethetı: A bevételek 60 000 eFt-tal, a ráfordítások50 000 eFt anyag költséggel és 5 000 eFt személyi jellegő ráfordítással növekednek.Ezenkívül a hitelfelvét miatt a pénzügyi mőveletek ráfordításai (50 000*12%/2) = 3 000 eFt-tal emelkednek. Összességében az adózás elıtti eredmény fél év múlva 2 000 eFt-tal lesztöbb. A mérleg a rövidlejáratú hitel törlesztése utáni helyzetet mutatja. ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források …..….. Bevételek 60 000 Anyag költség -50 000 Személyi jellegő ráf. -5 000Többlet pénz 1 800 Többlet saját tıke 1 800 Kamat ráfordítás -3 000 Adózás elıtti eredm. 2 000 Társasági adó -200 Mérleg sz. eredmény 1 800Érdemes megjegyeznünk, hogy a más forrásból – pl. tulajdonosoktól, kapcsoltvállalkozásoktól stb. - származó pénzkölcsönök lényegében hasonló sémával írhatók le,természetesen több apró technikai eltéréssel.b.) Beruházási hitelA beruházási hitelt hosszabb idıre, legtöbbször több évre veszi igénybe a vállalkozás. A bankáltal rendelkezésre bocsátott pénzt a gazdálkodáshoz szükséges ingatlanok, gépek, jármővek,berendezések vásárlására fordítja.Ezúttal a hitel felvételét követı elsı évet próbáljuk áttekinteni. Legyen a kért beruházási hitel összege 36 000 eFt, futamideje 3 év, éves kamata 15%, célja pedig egy új gép vásárlása.(A beruházás január elején történik.) A gép segítségével évente 20 000 db. termék gyártható. A tervezett anyagköltség 6,6 eFt, az élımunka költség 2 eFt, az amortizáció 0,6 eFt, a kalkulált haszon 0,8 eFt termékenként.23 (Valójában minimális azonnali hatás is lehet, ha a hitelbírálatért, vagy a kezelésért a bank valamilyen, még afolyósítást megelızıen fizetendı díjat számít fel.) 21
  22. 22. A hitel felvételét követıen rögtön sor kerül a gép megvételére, melynek hatására a mérleg ígyalakul: ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források ……….Új gép 36 000 Beruházási hitel 36 000A késleltetett hatás meghatározásakor fontos tudni, hogy a termékek/szolgáltatások eladásiárába az anyag- és élımunka költségén felül az elvárt nyereséget, továbbá a gép kopását éstechnikai avulását kifejezı értékcsökkenést24 is beépíti a vállalat, hogy mire a gép ahasználatból kikerül, addigra a vásárlására fordított összeg fokozatosan megtérüljön.Az árba épített nyereség és értékcsökkenés fedezi a beruházási hitel kamatát, lehetıvé teszi ahitel fokozatos törlesztését. Az értékcsökkenési leírás ráfordításként történı elszámolásapedig azt biztosítja, hogy az értékcsökkenésnek megfelelı összeg a vállalkozásbóladómentesen kivehetı legyen25.Példánkban a termék egységára 6,6 + 2,0 + 0,6 + 0,8 = 10 (eFt). Ha az egységárat és az egyesráfordításokat szorozzuk a termelés mennyiségével, akkor az akció eredményhatása26könnyen számszerősíthetıvé válik: ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források …..….. Bevételek 200 000 Anyag költség -132 000Új gép (év végén) 24 000 Beruházási hitel 36 000 Személyi jellegő ráf. -40 000 Értékcsökk.leírás -12 000Többlet pénz 21 540 Többlet saját tıke 9 540 Kamat ráfordítás -5 400 Adózás elıtti eredm. 10 600 Társasági adó -1 060 Mérleg sz. eredmény 9 540Ami a záró mérleget illeti, eszköz oldalon az új gép nettó értéke az éves amortizációvalcsökken. Az amortizáció az árbevételben megtérül, ezért a többlet-pénzeszköz most kétrészbıl adódik össze: Mérleg sz. eredmény 9 540 és Értékcsökkenés 12 000 Összesen 21 540A forrásoknál feltételezzük, hogy a hitel törlesztésére még nem kerül sor. Ha a beruházásihitel egy részét év végén törleszteni kellene, akkor a törlesztés összegével csökkenne a mérlegbal oldalán a pénzállomány, jobb oldalán a hiteltartozás.A hitel teljes törlesztését követıen, vagyis a negyedik évtıl a gép segítségével kitermeltjövedelem teljes egészében a vállalaté lesz.1.4.3 Kötvény kibocsátás24 A fajlagos amortizáció: 36 000 eFt/ (3év*20 000 db)= 0,6 eFt/db, ha maradványértékkel nem számolunk.25 A probléma már az 1.2. rész keretes példájában is szerepelt.26 A vállalkozás minden bizonnyal a gépberuházástól független bevételekkel és ráfordításokkal is rendelkezik,ezek hatásától azonban itt eltekintünk. 22
  23. 23. A modern gazdaságban sokféle értékpapír létezik. Ezek többsége vagy társtulajdonosi jogokat(részvény, részjegy) vagy hitelezıi jogokat (kincstárjegy, váltó, kötvény, jelzáloglevél stb.)testesít meg. Utóbbi csoportból talán a kötvény a legismertebb, melynek kibocsátója nemvalamely banktól, hanem a „nyilvánosságtól” igyekszik megszerezni a számára szükségeskölcsönforrást, megfelelı kamat ígéretével.A vállalkozásnak nyilván sok szempontot kell mérlegelnie a kötvény és a hitel közöttiválasztás során, melyek közül ezúttal egyedül azt emeljük ki, hogy kötvény útján csak aközismert nagyvállalatoknak van esélyük a forráshoz jutásra. (Kötvényt bankok, befektetésialapok, az állam, sıt az önkormányzatok is kibocsáthatnak.)A kötvény emisszió mérlegre gyakorolt hatása legjobban a beruházási hitelnél leírtakraemlékeztet. A hazai gyakorlatban a kötvény legtöbbször több éves futamidejő, és a kibocsátóvalamilyen jelentısebb beruházáshoz kíván pénzt szerezni forgalomba hozatalával. Eltéréstokoz, hogy a kötvény kibocsátás számottevı (adminisztrációs, forgalmazási stb.) költséggeljár, továbbá, hogy a kötvényeket – a kelendıség fokozása érdekében – néha névérték alatthozzák forgalomba. Vegyük az alábbi példát: A „Jólismert Zrt.” új 57 000 eFt- os üzemcsarnok beruházását kötvény kibocsátásával kívánja finanszírozni. A kötvények névértéke (egyben a kibocsátási árfolyama) összesen 60 000 eFt. Az értékpapírok után évente 16 %-os kamatot vállal a kibocsátó az ötödik év végén esedékes törlesztésig. A kibocsátási költségek a névérték 5 %-át teszik ki. Az üzemcsarnok után évente 3%-os amortizáció számolható el. A beruházás lehetıvé teszi a meglévı gépek és berendezések olyan átcsoportosítását, melynek következtében a termelés bıvülhet, és az árbevétel évente 20 000 eFt-tal emelkedhet.Lássuk a társaság mérlegét és eredménykimutatását közvetlenül a kötvény kibocsátás ésberuházás megvalósítása után! Láthatjuk, hogy ebben az esetben a változás nemcsak amérleget érinti, hanem a kibocsátási költségek (60 000*0,05) hatására eredményt is. ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források ……….Üzemcsarnok 57 000 Mérleg sz. eredmény -3 000 Kibocsátási költségek -3 000 Kötvény tartozás 60 000 Mérleg sz. eredmény -3 000Az éves eredmény hatás kissé összetettebb. A 20 000 eFt-os árbevétel bıvülés mellettszámolnunk kell az üzemcsarnok amortizációjával (57 000*3%) = 1 710 eFt összegben.Emellett a pénzügyi mőveletek ráfordításait növeli (60 000*16%) = 9 600 eFt kötvény kamat.A felsorolt tényezık hatása a záró mérlegben összegezıdik. Az elsı év végén a következıváltozások figyelhetık meg a kötvény kibocsátása elıtti állapothoz képest: 23
  24. 24. ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források …..….. Bevételek 20 000Üzemcsarnok(év végén) 55 290 Kötvény tartozás 60 000 Kibocsátási költségek -3 000 Értékcsökk.leírás -1 710Többlet pénz 9 831 Többlet saját tıke 5 121 Kamat ráfordítás -9 600 Adózás elıtti eredm. 5 690 Társasági adó -569 Mérleg sz. eredmény 5 121A pénzeszközök alakulásához annyi magyarázat tartozik, hogy a többlet bevételbıl egyedül akamat kifizetése jár tényleges pénzmozgással, a kötvény kibocsátás költségét ugyanis akötvénybıl származó bevételek fedezik.1.4.4 Kereskedelmi hitel igénybevételeA finanszírozás nagy múltú, hagyományos eszköze a kereskedelmi hitel. A kereskedelmihitel-kapcsolat akkor jön létre, ha az eladó az áru átadásakor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor)lehetıvé teszi a vevınek a halasztott kiegyenlítést. Az eladónál a mővelet hatására a vevıvelszemben követelés (másképp: vevıkövetelés vagy kintlévıség), a vevınél pedig az eladóvalszemben áruszállításból/szolgáltatásból fakadó tartozás (másképp: szállítói kötelezettség)keletkezik.A kereskedelmi hitel igénybevétele a vállalatközi forgalomban nagyon elterjedt. Az MNBadatai szerint27 a szállítókkal szembeni kötelezettségek 2007. végén az összes kötelezettség 17%-át tették ki nemzetgazdasági szinten. Térjünk most vissza korábbi példabeli cégünkhöz, az „Alapvetı Kft-hez”, mely 15 000 eFt-os árubeszerzést hajt végre halasztott kiegyenlítéssel. A burkolt kamat az egy hónapos futamidıre 1,5%-ra becsülhetı. Az árut egy hónapon belül 16 000 eFt-ért sikerül eladni, melybıl a vételár is kiegyenlítésre kerül.A szállító vállalat, minthogy hitelbe kérjük tıle az árut, kamatot számít föl. Azonban abankkal ellentétben a kamat mértékét rendszerint nem közli külön, hanem beépíti az eladásiárba (burkolt kamat). Hatására magasabb lesz az ár, mintha azonnali fizetést vállalnánk,emiatt csökken a vevı eredménye.A burkolt kamat mértékére legtöbbször az azonnal fizetıknek felajánlott engedmény(diszkont, régebbi elnevezéssel: skontó) nagyságából következtethetünk. ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források ………. Anyagjellegő ráfordításÁrukészlet 15 000 Szállítók 15 000 (burkolt kamat) -225 Mérleg sz. eredmény -225A burkolt kamat nem jár önálló pénzmozgással, a mérlegben a szállítói tartozás részekéntjelenik meg.27 Forrás: Jelentés a pénzügyi stabilitásról (MNB, 2009. április) 24
  25. 25. A vevı az áru továbbértékesítésekor a burkolt kamatot is igyekszik áthárítani saját vevıire. Abefolyó árbevétel nemcsak a kereskedelmi hitel visszafizetésére nyújt fedezetet, de – normálkörülmények között – a nyereség képzıdését is biztosítja: ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források …..….. Bevételek 16 000 Anyagjellegő ráfordítás -15 000Többlet pénz 900 Többlet saját tıke 900 Adózás elıtti eredm. 1 000 Társasági adó -100 Mérleg sz. eredmény 900Egyetlen záró gondolat a burkolt kamat kérdéshez: Ha azonnal kifizettük volna az anyagot,akkor az eladótól 225 eFt engedményben részesültünk volna, és a Mérleg szerinti eredményugyanennyivel magasabb lenne. Ugyanakkor az áru eladásáig terjedı egyhónapos idırefinanszírozási forrásról (pl. bankhitelrıl) kellett volna gondoskodnunk, melynek kamatamérsékelte volna az elérhetı eredményt28.Mőködésében és hatásában a kereskedelmi hitelhez nagyon hasonlít a vevıktıl kapott elıleg.Ilyenkor a vevı nyújt „kereskedelmi hitelt” az eladónak, és cserébe gyakran a normálfizetésnél érvényes árhoz képest árengedményt kap.1.4.5 Technikai hitelekA folyamatos gazdálkodás során szinte minden vállalkozásnál képzıdnek olyan források,melyek hosszabb-rövidebb ideig ingyenesen állnak rendelkezésre, s részt vesznek afinanszírozásban. Tipikusan ilyen források a még nem esedékes bér-, bérjárulék- ésadótartozások, az úgynevezett tartós passzívák. Ezek fedezete – egyenletes értékesítéstfeltételezve – folyamatosan képzıdik, azonban kifizetésükre csak periodikusan, utólag kerülsor.A technikai hitelek összege napról napra változik, vezetıi döntést nem igényelnek. Ingyenesforrások lévén közvetlen eredmény kihatással sem járnak. A technikai hitelek továbbijellemzıivel, részletes számításukkal a 4. fejezetben foglalkozunk.1.4.6 LízingbevételNapjaink egyik gyorsan teret hódító, divatos finanszírozási technikája a lízing29. A lízingcégek által finanszírozott eszközök értéke dinamikus, bár nem egyenletes fejlıdést követıenhozzávetıleg a vállalkozások bankhitel állományának ötödére tehetı napjainkban 30.28 Empirikus vizsgálatok szerint a burkolt kamat alkalmazása Magyarországon még csak szők körben érvényesül.Ketskeméty László–Pálinkó Éva–Szabó Márta: Kereskedelmi hitelt alakító paraméterek a magyarországifeldolgozóipari vállalatok körében c. cikkükben arról számoltak be, hogy „A magyarországi feldolgozóiparivállalatoknál nincs kiterjedt gyakorlata annak, hogy a kötelezettségek korábbi kiegyenlítéséhez diszkont társul,ezért a vállalatok a kereskedelmi hitelre mint „kamatmentes” forrásszerzési lehetıségre tekintenek.”(Közgazdasági Szemle, 2010. november)29 A lízinggel bıvebben foglalkozunk a 4. fejezetben.30 A lízingelt eszközök értéke a Magyar Lízingszövetség adatai szerint 2008 végén 1 610 milliárd Ft-ot tett ki.(http://www.lizingszovetseg.hu/Lízingpiac) 25
  26. 26. A lízing két alapvetı válfaját különbözteti meg a magyar jog: a pénzügyi és az operatívlízinget, amelyen belül alcsoportok is léteznek. Az alcsoportok közül ebben a pontban csak afinanszírozási szempontból igen érdekes visszlízinget tárgyaljuk.A hazai gyakorlatban a legelterjedtebb forma a pénzügyi lízing, érdemes ebbıl kiindulnunk.a.) Pénzügyi lízingErısen leegyszerősítve a dolgot, a pénzügyi lízing mőködésében legjobban a beruházásihitelre emlékeztet, de lényeges egyedi, megkülönböztetı jegyekkel rendelkezik.A szükséges befektetett eszközt a vállalat ennél a konstrukciónál nem vásárolja meg, hanemlízingbe veszi a lízingbeadótól, mely jellemzıen valamely pénzügyi vállalkozás. A lízingbe-vevı a lízingelt eszközt saját könyveiben nyilvántarthatja, azonban a tulajdonjog a szerzıdésidıtartama alatt a lízingbeadóé marad. Csak lejáratkor nyílik lehetıség az eszközmegvásárlására, maradványértéken. Vállalkozásunk egy 16 000 eFt értékő teherautót kíván lízingelni, öt év futamidıre, 15 %-os éves kamat mellett. A lízingdíj havonta 380,64 eFt. Az értékcsökkenési leírás évente 20%. A teherautó ötödik év végi értékét, az úgynevezett maradványértéket az egyszerőség kedvéért 0-nak vesszük. A teherautó segítségével évente 19 600 eFt többletbevétel elérésére nyílik lehetıség 12 155 eFt üzemeltetési (anyag- és élımunka) ráfordítás mellett.A lízingbevételt követıen a mérleg a következıképpen módosul: ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források ……….Jármő 16 000 Lízing tartozás 16 000A pénzügyi lízingnél úgynevezett annuitásszerő fizetés jellemzı. A lízingdíj két összetevıbıláll: tıketörlesztésbıl és kamatból. A tıketörlesztés és a kamat havonta változik, összegük, alízingdíj viszont a teljes futamidı alatt többnyire állandó31 .A tıketörlesztés pénzmozgással jár, de az eredményt nem módosítja. Az elsı évben összesen2 323 eFt–ot tesz ki. A lízingdíj kamatrésze viszont növeli a pénzügyi mőveletek ráfordításait,emiatt az adózás elıtti eredmény a kamat összegével csökken. Az elsı éves kamat összege2 245 eFt.32 Egyenletes használatot feltételezve az éves értékcsökkenési leírás (16 000/5) =3 200 eFt.31 A számítás technikáját a 4.3.4 pontban ismertetjük.32 A tıketörlesztés idıszaki összege excelben a CUMPRINC, a kamat összege a CUMIPMT függvényeksegítségével határozható meg. 26
  27. 27. ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források …..….. Bevételek 19 600 Anyag- és élımunka -12 155Jármő (év végén) 12 800 Lízing tartozás 13 677 Értékcsökk.leírás -3 200Többlet pénz 2 677 Többlet saját tıke 1 800 Kamat ráfordítás -2 245 Adózás elıtti eredm. 2 000 Társasági adó -200 Mérleg sz. eredmény 1 800A záró mérleg összeállításánál megintcsak a pénzeszközök alakulása érdemel figyelmet.Ezúttal a többlet bevételbıl az üzemeltetési költségeken felül a lízing kamatot és atıketörlesztést is fedezni kell, ezért alacsonyabb lesz a mőködési cash flow-nál. Apénzmozgások részletezve: Bevételek 19 600 eFt Anyag- és élımunka ktg. - 12 155 eFt Kamatráfordítás - 2 245 eFt Társasági adó - 200 eFt Lízing tıketörlesztés - 2 323 eFt Pénzállomány 2 677 eFt33b.) VisszlízingA visszlízing a pénzügyi lízing viszonylag ritkábban alkalmazott alváltozata. Sajátosfinanszírozási lehetıséget kínál a pénzügyi nehézségekkel küszködı vállalatok számára, haazok üzleti kilátásai egyébként kedvezıek.Visszlízingnél a cég valamilyen nagyértékő vagyontárgyának, pédául iroda épületénekértékesítésével bevételhez jut, amit helyzete rendezésére fordíthat. A vagyontárgy vevıje alízing társaság, amellyel − az eladással egyidıben − pénzügyi lízing szerzıdést köt az eladó.Ezáltal az eladott eszközt tovább használhatja, így gazdálkodásában nem keletkezik zavar. Apénzügyi lízing forma potenciális lehetıséget biztosít a visszlízingelt vagyontárgytulajdonjogának majdani visszavásárlására. Folytassuk megkezdett példánkat: Az „Alapvetı Kft.” pénzügyi zavara áthidalására vidéki telephelyét, melynek nyilvántartási értéke 40 000 eFt, ugyanennyiért eladja egy lízingcégnek. Az eladással egyidejőleg a lízingcéggel 48 000 eFt értékben visszlízing szerzıdést köt. (Ezzel tulajdonjogát elveszti a telephely felett, de használati jogot szerez. Könyveiben nyilvántarthatja, amortizációt számolhat el utána, és a lízingszerzıdés lejártával maradványértéken visszavásárolhatja.)A közvetlen mérleghatás ezúttal kettıs, bontsuk elemeire! Elsı lépés a telephely eladása.33 Ugyanezt az összeget kapjuk, ha a mőködési cash flow-t (1 800 + 3 200) csökkentjük a lízingtıketörlesztésével (5 000 – 2 323) = 2 677 eFt. 27
  28. 28. ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források ……….Vidéki telephely -40 000Pénzeszközök 40 000Második lépés a telephely visszlízingje: ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források ……….Telephely lízingbevétele 48 000 Lízing tartozás 48 000Pénzeszközök 40 000Ha a két mérleget gondolatban összetoljuk, könnyen leolvashatjuk az akció hatását: Eredetilega kft-nek volt egy telephelye, de nem volt pénze. Most van 40 000 eFt-nyi pénze, 48 000 eFttartozása, és használhatja korábbi telephelyét.A finanszírozási akció éves eredmény kihatás egyetlen tételbıl áll, a lízing kamatból34,mellyel szemben nincs semmiféle többlet bevétel. Sémaszerő bemutatás nélkül is beláthatjuk,hogy a visszlízing a legdrágább finanszírozási megoldások egyike.c.) Operatív lízingAz elnevezés egy olyan szolgáltatáscsomagot takar, melynek központi eleme a vállalkozásszámára szükséges eszköz speciális bérlete. Az eszköz megvásárlására tehát nem kerül sor, alízingbe vevı beéri a használattal, a szerzıdésben rögzített idıtartamon belül. Jellemzıenolyan eszköz igénybevételérıl van szó, melyre a bérbevevınek csak rövidebb idıre vanszüksége, tehát sem a megvétel, sem a pénzügyi lízing nem lenne ésszerő.Operatív lízing esetén a lízingbevevı könyveiben nem jelenik meg az eszköz, így közvetlenmérleghatásról nem beszélhetünk. Az éves eredmény hatás egyrészt a bérleti díjak,másrészt a bérelt eszköz hasznosításából származó többlet bevétel eredıje. Tételezzük fel, hogy az „Alapvetı Kft.” egy betonkeverıt lízingel egy éven keresztül, havi 50 e Ft-ért. A lízingelt eszköz segítségével árbevételét havi 130 eFt-tal képes bıvíteni, de anyagjellegő ráfordításai is 70 eFt/hó mértékben növekednek.Operatív lízingnél a díj nem oszlik meg kamatra és tıketörlesztésre, a teljes díj aráfordításokat növeli. A záró mérlegben az eredmény változás jeleníthetı meg pénzformábanilletve mérleg szerinti eredményként.34 (A lízingelt telephely magasabb értéken kerül vissza a társaság könyveibe, ezért kis mértékben azértékcsökkenési leírás is módosulhat.) 28
  29. 29. ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források …..….. Bevételek 1 560 Anyag költség -840Többlet pénz 108 Többlet saját tıke 108 Operatív lízing díja -600 Adózás elıtti eredm. 120 Társasági adó -12 Mérleg sz. eredmény 108A példában a lízinggel kapcsolatos adatok „évesítve” lettek, azaz a havi értékek 12-szeresejelenik meg az eredmény levezetésénél. Értelemszerően ennél hosszabb, illetve rövidebbidıszakra is vonatkozhat a szerzıdés, amit a számításoknál értelemszerően figyelembe kellvennünk.1.4.7 FaktoringA faktoring olyan speciális finanszírozási technika, mely lehetıvé teszi, hogy a vállalkozás avevıkkel szembeni követeléseit azok lejárata elıtt pénzre váltsa. A faktoring keretében avállalat a követeléseket eladja egy arra szakosodott cégnek, a faktornak.A faktor a részére felkínált követeléseket vizsgálatnak veti alá, és a megfelelı minıségőkövetelésekre elıleget fizet. Ezen túlmenıen – díjazás fejében – átvállalja a követeléseknyilvántartását, majd esedékessé váláskor beszedi azokat35. A beszedést követıen a faktor akövetelés összegét csökkenti - az általa folyósított elıleggel, - az ügylettel kapcsolatos díjakkal és - a szerzıdés szerinti kamattal.A maradékot kifizeti a faktoráltató cégnek (azaz a szállítónak).A faktoring-tevékenység Magyarországon – nemzetközi összehasonlításban – még nemtúlságosan fejlett, komoly növekedési tartalékokkal rendelkezik.36 Mintacégünk, az „Alapvetı Kft.” ezúttal a „Vásárló Bt-vel” szembeni 90 nap múlva esedékes, 10 000 eFt összegő követelését faktoráltatja. A követelésre a faktor 80% elıleget hajlandó fizetni, 2%-os faktordíj mellett. A különbözetet a Faktor a „Vásárló Bt.” fizetését követıen rendezi az „Alapvetı Kft.” felé.Figyeljük meg, hogyan rendezıdik át a faktor-szolgáltatást igénybevevı mérlege éseredménye a faktor elıleg fizetését követıen. ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt EREDMÉNY eFtMeglévı eszközök ………. Meglévı források ……….Vevı követelés -10 000 Mérleg sz. eredmény -200Faktorral szembeni köv. 1 800 Faktordíj -200Pénzeszköz 8 000 Mérleg sz. eredmény -20035 A faktoring-tevékenységrıl bıvebben a 4. fejezetben lesz szó.36 A Magyar Faktoring Szövetség 2010. évi adatai szerint az éves forgalom 884 milliárd forint volt. Forrás:www.faktoringszovetseg.hu 29
  30. 30. A mővelet lényege a vevıkövetelés (jövıbeni pénz) kicserélése mai pénzre. A mérlegegyensúlya úgy jön létre, hogy amennyivel kevesebb pénzt kap a cég az eladott követelésért(eszközoldal csökkenése), annyival kisebb lesz a mérleg szerinti eredmény (forrásoldalcsökkenése). Negyed év múlva, a faktor végelszámolását követıen a faktorral szembenikövetelés is pénzeszközzé alakul át. Összességében az ügylet veszteségesnek tőnik.A valóságban a késleltetett hatás a faktoráltató vállalat helyzetétıl függıen többféle lehet. Avételár gyorsabb befolyása lehetıséget ad az anyag, illetve áru korábbi beszerzésére, ezenkeresztül az eszközforgás gyorsítására, esetleg valamely bankhitel korábbi törlesztésére.Végsı fokon az eredmény növekedése várható.A faktoring alváltozata, a forfetírozás37 középlejáratú, többnyire export követelésekengedményezését jelenti. Mérleg és eredménykihatása a lényeget illetıen a faktoringhozhasonló.1.4.8 Váltó leszámítolásA váltó (teljesebb nevén: kereskedelmi váltó, áruváltó) nagy múltú értékpapír, mely akereskedelmi hitelezés biztonságát hivatott növelni. Kereskedelmi hitel nyújtásakor ugyanisaz eladó az áru átadását (a szolgáltatás elvégzését) követıen kiszolgáltatott helyzetbe kerül: ımár teljesített, azonban a másik féltıl csak ígérettel rendelkezik a késıbbi kiegyenlítésrevonatkozóan. A váltó38 lényegében az adós kötelezettségének értékpapírba foglalása, melybizalomnövelı eszközként funkcionál.A középkorban, a váltó kialakulásakor még nem ismerték a faktoringot. Azonban a pénzszőkehamar elvezetett egy – logikájában hasonló finanszírozási technikához – a váltóleszámítolásához (más kifejezéssel: diszkontálásához). A váltót leszámítolásra valamelybankhoz lehet benyújtani, amely – ha a váltó adósát kellıen megbízhatónak ítéli – a lejáratighátralévı idıtartamra jutó kamat levonásával (innen az elnevezés!) megvásárolja azértékpapírt. A bank a váltó leszámítolással gyakorlatilag ugyanúgy hitelt nyújt a váltóadósának (rendszerint az áruügylet vevıjének), ahogy a faktor a beszedésre átvett számlakötelezettjének. Mintacégünk vevıje, a „Kalács Kft.” 36 000 eFt-os váltót bocsát ki. Az „Alapvetı Kft.” a váltót lejárat elıtt 90- nappal leszámítoltatja a „Tıkeerıs Bank-nál”, amely 17,22 %-os éves diszkont kamat39 mellett ≈ 34 450 eFt-ért hajlandó megvenni a követelést.Nézzük a váltó leszámítoltatás közvetlen hatását a mérlegre és az eredményre.37 A forfetírozás – pontosabban megfogalmazva - halasztott fizetéső, külföldi bank kötelezettségévelalátámasztott exportkövetelések visszkereseti jog fenntartása nélküli megvásárlása. (Gyakorlat orientáltismertetését ld. bıvebben Gellért Andor: Banküzletek (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1993.) c. könyvében.)38 A váltóra is visszatérünk könyvünk 4.1. részében.39 A váltó leszámítolási kamat a rövidlejáratú hitel kamatból önállósult. A példában megadott diszkont kamat18%-os normál hitelkamatnak felel meg, 360 napos évvel számolva.A diszkontált összeg = 36 000 * (100 – 17,22/4)/100 = 34 450 eFt. 30

×