Magyar kormányok és kormánypolitikák (1)
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Magyar kormányok és kormánypolitikák (1)

on

  • 184 views

 

Statistics

Views

Total Views
184
Views on SlideShare
184
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment
  • Törzsök Erika előadása az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán – 2012. november 12. <br />

Magyar kormányok és kormánypolitikák (1) Magyar kormányok és kormánypolitikák (1) Presentation Transcript

  • Magyar kormányok és kormánypolitikák 1990 után A kisebbségpolitikától a nemzetpolitikáig 14-02-21 Törzsök Erika előadása – 2013. 10. 14. ELTE ÁJTK 1
  • I. Előzmények   Trianon, 1920. június 4. A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország területe 282 000 km2-ről 93 000 km2-re csökkent). 14-02-21 2
  • 14-02-21 3
  • (Egy régi előzmény)
  • A két világháború között – REVANSPOLITIKA        14-02-21 „Ki a magyar?” - a magyar nemzet meghatározása A politika középpontjába nem az értékrend, hanem a nemzeti hovatartozás és a lojalitás problematikája került. A Monarchia „utódállamaiban” – kisebbségi sorba került a magyarság - Magyarországon kirekesztés a zsidósággal szemben 1920 – numerus clausus törvény - eltereli a figyelmet az első világháborúba lépés felelősségéről, önreflexió hiánya, bűnbak-teremtés, modernizáció elutasítása Románia (Bánffy Miklós: Megszámláltattál, híjával találtattál, darabokra szaggattatol); Szlováka (Huncik Péter: Határeset) Revanspolitika átmeneti eredményei 1938, 1941. 5
  • A revanspolitika végleges eredménye: A II. világháború utáni párizsi békeszerződések - 1947. február 10.      14-02-21 1. területi rendelkezések: visszaálltak a trianoni békeszerződésben kijelölt határok, kis módosítással. Csehszlovákia öt Pozsony-környéki falura tartott igényt. Ebből három falut kapott meg (Oroszvár, Horvátjárfalu, Dunacsún). 1946. február 27én Magyarország ésCsehszlovákia lakosságcserére vonatkozó szerződést kötött, ezt az 1947. évi XV. törvény hirdette ki. A lakosságcsere amagyarországi szlovákok számára önkéntes, a szlovákiai magyarok számára azonban kötelező jellegű volt. 2. politikai rendelkezések: Magyarország köteles tiszteletben tartani az emberi jogokat. Feladatként tűzte ki a szerződés Magyarország számára a fasiszta szervezetek betiltását és feloszlatását. 3. háborús bűnösök felelősségre vonása: Sor került a népbíróságok felállítására, melynek következtében eddig soha nem látott felelősségre vonások kezdődtek. Nem kímélték az államférfiakat sem, példásul Bárdossy, Imrédy és Szálasi ügyében is a népbíróság mondta ki a halálos ítéletet. Emellett kiadatásokra is sor került (pl.: Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök Jugoszláviának történő kiadatása, majd kivégzése). 4. fegyveres erők: E tekintetben a párizsi békeszerződés engedékenyebb Trianonhoz képest. A hadsereg létszámát 65 ezer főben maximalizálták, de nem tiltották be a sorkatonaságot. A légierő 5 ezer főt számlálhatott, illetve 70 repülőgépet tarthatott. Magyarország rendelkezhetett nehézfegyverzettel, de atomfegyver gyártása, illetve megszerzése tilos volt. A szerződés rendelkezett továbbá arról, hogy a szövetséges erők 90 napon belül kötelesek elhagyni az országot, ez alól azonban kivételt képezett az a szovjet fegyveres erő, mely az ausztriai megszállási zóna fenntartásához elengedhetetlen volt. 5. jóvátétel: 300 millió dollár fizetésére kötelezett a szerződés, ebből 200 millió a Szovjetuniónak, 70 millió Jugoszláviának és 30 millió Csehszlovákiának járt. Emellett felállították az erőszakos szerzés vélelmét, melynek értelmében a Magyarországon található szövetséges tárgyak erőszakkal kerültek az ország területére. Ez egy megdönthető vélelem volt, melynek ellenkezőjét természetesen Magyarországnak kellett bizonyítania. 6
  • 1949 – 89 között – a be nem avatkozás politikája      14-02-21 Szakaszai: 1949 -1956 1956 – 1963 – 1968 – 1971 1988 augusztus 28. – Arad – Grósz Károly – Nicolae Ceasescu találkozó 1988 – június 27. – Budapest – tüntetés a romániai falurombolás ellen 7
  • II. Kisebbségpolitikától a nemzetpolitikáig    14-02-21 A kisebbségpolitika fogalmi kereteinek meghatározása (Rogers Brubaker ún. kisebbségpolitikai háromszögmodellje) a kisebbség, az adott ország, valamint az ún. anyaország egymáshoz való, különböző síkokon mozgó viszonyainak komplex kezelését jelenti Pl. romániai magyarság- RomániaMagyarország 8
  • A szűkebb értelemben vett kisebbségpolitika    14-02-21 Sokszereplős, elméleti és gyakorlati elképzeléseket, stratégiákat, eszközöket és erőforrásokat felvonultató szakpolitika. Célkitűzése : a nemzeti-etnikai kisebbség és többség (utóbbi esetben jobbára a többséget is képviselő államhatalmi szervek) egymáshoz való viszonyának, a megtehető cselekvéseinek, jogainak és kötelezettségeinek jogszabályi formában való kölcsönös meghatározása. A kisebbségi jogok biztosítása : a többségtől eltérő kisebbségi identitásformák, a saját nyelv, kultúra, hagyományok, vallás ápolása, megőrzése és lehetséges továbbfejlesztése. 9
  • 1990 – 1994 - Az Antall-kormány kisebbségpolitikája     14-02-21 A kisebbségi kérdésnek az Antall-kormány kiemelt jelentőséget tulajdonított, a problematika intézményes kezelését a Miniszterelnöki Hivatal keretei közé utalta, amelyben létrejött a Határon Túli Magyarok Titkársága (utóbb, 1992-től Hivatala). Zárvány az államigazgatásban. a magyarországi kisebbségi törvény megalkotása 1988-tól (Samu Mihály) majd módositása 1993-ban - a reciprocitás elvének alkalmazása naiv illúzió Alapszerződések: két ország közötti kapcsolatok jogi keretbe való foglalása magyar–ukrán szerződés 1991-ben 10
  • 1994-1998 – a Horn-kormány kisebbségpolitikája   14-02-21 A Magyarország és Románia közötti szerződés - 1996 A szerződést a felek más-más indokok alapján szorgalmazták: Magyarország számára a határon túl élő magyarok alapvető jogainak tiszteletben tartásának biztosítása volt a fő cél, Románia pedig mindenekelőtt garanciát kívánt a határok sérthetetlensége elvének magyar részről történő betartására. 11
  • Az alapszerződés megkötését hosszú vita előzte meg   14-02-21 Alapvető akadályokat jelentett például a román alkotmány némely bekezdése, az alkotmány ugyanis figyelmen kívül hagyta a magyar kisebbség létét, és kinyilvánította a román nép egységét, mint az állam alapját. Továbbá az alkotmány a kisebbségek vonatkozásában a pozitív diszkriminációt teljesen összeegyeztethetetlennek tartotta az egyenlőség elvével – ez szöges ellentétben állt a nemzetközi szerződésekben megjelenő állásponttal. A tárgyaló felek között pedig nézeteltérés alakult ki például a kisebbségek anyanyelv-használati jogai miatt, továbbá a politikai pártok alapítására vonatkozóan is, sőt a román fél az Európa Tanács 1201-es ajánlását is vonakodott a saját jogrendjébe beemelni. Végül is kompromisszum alakult ki: a szerződés mellékletébe beiktatták az 1201-es ajánlást, mint jogilag kötelezően alkalmazandó dokumentumot, de ugyanakkor a következő lábjegyzetet fűzték hozzá: „A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az 1201-es ajánlás nem hivatkozik a kollektív jogokra, és nem kötelezi a feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális státuszára. 12
  • 1998 – 2002 – az első Orbánkormány kisebbségpolitikája: nemzetpolitika    14-02-21 Új politikai koncepció: diplomáciai eszközök helyett – sajátos magyar út, alapszerződések helyett – státustörvény (2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról ) Meghatározott feltételek mellett státus igazolvány alapján kedvezményekben és támogatásokban részesül a trv. hatálya alá tartozó személy. Zavart a társadalombiztosítási ellátás és az egészségügyi szolgáltatás okozott, ami már elvetette a későbbi magyar- magyar ellenségeskedések magvát, ill. elvezetett a Magyarok Világszövetsége, majd a Fidesz által is támogatott kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz. 13
  •    14-02-21 Mielőtt a státustörvény koncepciója megszületett volna, a vita középpontjában a kettős állampolgárság kérdése állt. Minthogy ez utóbbi elfogadása több jogi és politikai akadályba ütközött, a státustörvény megalkotása mindenki számára elfogadható köztes megoldásnak ígérkezett. 2001. május 16., Németh Zsolt: “Magyarország nem vezeti be a kettős állampolgárság intézményét a külföldön élő magyarok számára, ahogyan azt Jugoszlávia tette… a Velencei Bizottság (Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága) jelentése a nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról Strasbourg, 2001. október 22. – kérdése: „…lehet-e a területen kívüli hatállyal rendelkező jogszabályok elfogadásának puszta tényét a másik érintett állam, vagy államok belügyeibe való beavatkozásnak, és ebből adódóan az államok területi szuverenitása elvének megsértéseként értékelni?” Törzsök Erika előadása 2012.03.01. 14
  • Tárgyalások helyett:    14-02-21 információs irodahálózat felállításának elindítása a szomszédos államokban a státustörvény végrehajtására, a magyarigazolványok kiadására Probléma: a diplomáciai vita a területi beavatkozás dilemmája okán folytatódik 2002 első hónapjai – nacionalista retorika és szociális demagógia versenye a magyar belpolitikai piacon rossz baloldali retorika – riogatás 23 millió román munkavállalóval 15
  • 2002-2006 - Medgyessy / Gyurcsány – kormány kisebbségpolitkája     14-02-21 diplomáciai tárgyalások folytatása a státustörvényről a szomszédos országok kormányaival annak végrehajthatóságáért 2004 – Magyarország, Szlovákia és Szlovénia uniós tagsága Lehetőség a trianoni trauma feloldására az uniós keretek között Nem válik kormányzati politikává 16
  • 2004. - Elhibázott stratégiák népszavazás kezdeményezése…    14-02-21 … a Magyarok Világszövetsége javaslatára „a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotása ügyében” – amihez a Fidesz csatlakozik 2004. december 5. – a népszavazás érvénytelen az alacsony részvétel miatt Megosztó, vagy integráló stratégiák: autonómia? Kettős állampolgárság? 17
  • 2006 – 2010 A Gyurcsány / Bajnaikormány kisebbségpolitikája  Paradigmaváltás a nemzetpolitikában – Magyarország és a szomszédos államokban él ő magyarság 95%-a az EU keretein belül megújult a nemzetpolitika koncepciója és intézményrendszere Alapelvek:  felelősségvállalás és együttműködés  „kölcsönös be nem avatkozás” és „egyenlő közelség”  az adott közösségek helyzetéhez igazodó, differenciált támogatás és programok Az évek során fokozatosan kialakul Romániában és Szlovákiában a kulturális autonómia 14-02-21 18
  • A kisebbségi közösségek helyzetének változása   A térség jelentős részének az Európai Unióhoz való csatlakozása ezen a téren jelentős változásokat indított meg – 2007. – Románia is EU-tagállammá válik  14-02-21 A diktatúrák bukása után, a posztszocialista országokban tovább élt az a politikai kultúra, ahol a többségi elvű társadalmakban a kisebbség nem a multietnikus társadalom egy alkotóelemeként jelent meg, hanem a többséghez képest mint alárendelt csoport. A kisebbségi közösségek ezekben az országokban mind a törvényhozásban (parlamentekben), mind az államigazgatásban, mind a közigazgatásban (végrehajtó hatalom) jelentős pozíciókat foglaltak el – kulturális autonómia 19
  • A XXI. század esélye EU-integráció,  új szemlélet ,  Trianon meghaladása, új stratégia lehetősége, új jogi és gazdasági eszközök Kelet-Közép-Európában   14-02-21 20
  •   2006-tól megújult a kisebbségpolitikai intézményrendszer (Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáció, Regionális Egyeztető Fórum),  14-02-21 2004-től kezdődően az Európai Unión belül a kisebbségpolitika két pillérre épül: támogatáspolitika-fejlesztéspolitika 21
  • A shengeni határok átjárhatósága, a vasúti, közúti közlekedési utak revitalizálása a határmenti térségekben megindíthatja a vérkeringést az évtizedekig elvágott térségek között. 14-02-21 Törzsök Erika előadása 2012.03.01. 22
  • 14-02-21 Törzsök Erika előadása 2012.03.01. 23
  • Az európai területi együttműködés térségei és EU-s forrásai 14-02-21 Törzsök Erika előadása 2012.03.01. 24
  • 2008 eredményei Támogatáspolitika 2008-ban (SZA, Nemzeti Intézmények, Szórvány Tanács)  Fejlesztéspolitika („Varratmentes Európa”, www.regions.hu, www.ceucom.net, EGTC-k, ETE)  14-02-21 25
  • A támogatáspolitika új eleme: a nemzeti jelentő ségű intézmények bevezetése  Cél: a kiszámítható, tervezhető támogatás a központi költségvetésből.  A nemzeti jelentőségű intézmények elsősorban az oktatás és kultúra területéről kerülnek kiválasztásra. Például: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Selye János Egyetem Komárom, II. Rákóczi Ferenc Főiskola Beregszász, vajdasági tehetséggondozó gimnáziumok, szakkollégiumok, művelődési intézetek, könyvtárak, színházak. 14-02-21 26
  • A nemzeti önazonosság megő rzésének és a versenyképesség megteremtésének támogatása  o Jelentős források a Szülőföld Alapból és a MeH fejezetből felnőttképzésre és szakképzésre. Új képzési helyek létrehozásának támogatása, pl. mesterképzés Kárpátalján  2008-tól új támogatás forma a vajdasági és a kárpátaljai magyaroknak: a magyar-magyar kapcsolattartási támogatás a vízumkényszerre való tekintettel  2008-tól a külhoni magyar könyvállományának bővítése  14-02-21 Oktatás - oktatás-nevelési támogatás, évente mintegy 7 milliárd forint - a Sapientia-EMTE finanszírozása, új (normatív) alapra helyezése – évi 2 milliárd forint Gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési források a Corvinus Zrt-nél. iskolák, illetve könyvtárak 27
  • Szülő föld Alap A megújított támogatáspolitika alapintézménye, a pályázati úton elnyerhető támogatások forrása. Az elnyerhető támogatások összege stabilan 2 Mrd forint felett van. A forrás-elosztásban érvényesül az eltérő helyzetben lévő magyar közösségek differenciált támogatása (Vajdaság, Kárpátalja), érvényesül a magyar-magyar szolidaritás. Az Alap intézményrendszere: politikai szint (célok): Regionális Egyeztető Fórum: a kölcsönös felelősségvállalás jegyében legitim módon választott hazai és határon túli politikai vezetők részvételével. szakmai szint (minőség): A Szülőföld Alap szakmai kollégiumai, hazai és határon túli szakértők részvételével:  Oktatási és szakképzési  Kulturális és egyházi  Önkormányzati együttműködési, informatikai és média. végrehajtás szintje: Szülőföld Alap Iroda. 2010-től megszűnt, helyette: Bethlen Gábor Alap 14-02-21 28
  • 2010 - 2. Orbán-kormány   14-02-21 2010. május 31. – a kettős állampolgárságról szóló törvény megszavazása a Parlamentben, Martonyi János és Németh Zsolt kijelentik: a kettős állampolgárság nem jár együtt a szavazati jog automatikus megadásával 2010 június 12. – választások Szlovákiában – MKP nem jut be a parlamentbe 29
  •  A kettős állampolgárság törvénybe iktatásának módja és időpontja bizonyítja, hogy ez elsősorban belpolitikai játszma része, és nem a magyar kisebbségekről szól   14-02-21 Ruprecht Polenz: „a külhoni magyaroknál lojalitási konfliktust okoz” Törzsök Erika előadása 2012.03.01. 30
  •   14-02-21 Amit a 20. század nem végzett el a határon túlra került magyarság életében, azt a 21. század elején a Fidesz megosztó politikája befejezi A közjogi megoldás alkalmazása a szimbolikus politizálás eszköze. A kettős állampolgárság és a szavazati jog megadása nem javítja az egyes országokban a magyar közösségek státuszát, egyéneinek egzisztenciális helyzetét, politikai képviseletének erejét 31
  •   A kormány elszigetelte Magyarországot Európában  A magyar diplomácia mozgástere beszűkült  14-02-21 Magyarország az elmúlt három és fél évben feladta legnagyobb értékét: a stabilitást (társadalmi, gazdasági, politikai) A kormányzati politika kockáztatja a kisebbségben élő magyarság politikai érdekképviseleteit a szomszédos országokban 32
  • A nemzethez tartozásnak politikai feltételei vannak a Kárpát-medencében A nemzeti egység Fidesz-módra azt jelenti, hogy a legitim magyar parlamenti pártokkal szemben a Fidesz pártokat épít, illetve stratégiai partnereket jelöl ki a szomszédos országokban 14-02-21 33
  •  Fidesz fiókpártok a szomszédos országokban:  Románia: Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2010. december 5. – elnök: Toró T. Tibor – keresztapa: Németh Zsolt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alapítva: 2003. április 25. – elnök: Tőkés László - keresztapa: Németh Zsolt Magyar Polgári Párt (MPP), alapítva: 2008. – elnök: Szász Jenő, majd Bíró Zsolt – keresztapa: Kövér László Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – alapítva: 2003. október 16. – Elnök Izsák Balázs – keresztapa: Semjén Zsolt     14-02-21 Szlovákia: Magyar Közösség Pártja (MKP) – alapítva: 2012. szeptember 12. – elnök: Berényi József Törzsök Erika előadása 2012.03.01. 34
  •  2012 – választások Romániában és Szlovákiában  Eredmények: Románia: RMDSZ – 388 e. szavazat – 5,23%; EMNP – 1% alatt (nem jut be a törvényhozásba); Szlovákia: Most-Híd 6,89%; MKP - 4,28% (nem jut be a parlamentbe)    14-02-21 Mi lesz a kisebbségi magyarokkal, ha ezekben az országokban is a „centrális erőteret” és a nemzeti burzsoázia megerősítését hirdeti meg a kétharmados többség? (Romániában a Szociálliberális Unió a szavazatok 60%-át szerezte meg) Törzsök Erika előadása 2012.03.01. 35
  •  Támogatáspolitika: működő, bejáratott rendszerek megváltoztatása a „kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények és programok” rendszerét felrúgták  az oktatási-nevelési támogatások (több tízezer gyermeket érint) kifizetését hónapokon át halasztják minden évben  az eddig az NKA által működtetett, a kulturális programok támogatását szolgáló rendszer összeomlott  a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét kiszorították a csángók által létrehozott oktatási program működtetéséből  14-02-21 36
  •  A magyar nemzetpolitika „műintézményei” legitimálják a zavaros kisebbségpolitikát:  MÁÉRT, KMKF, Nemzeti Összetartozás Bizottsága, Kárpát-medencei Autonómia Tanács    14-02-21 37
  •   14-02-21 A magyar kormány belföldi brutális intézkedései (a jogállam felszámolásának gyorsított üteme, a magántulajdon elleni lépései, a visszamenőleges hatályú jogalkotás) megrendítették a magyar állam érdekérvényesítő képességét Ez gyengíti a szomszédos országokban élő magyarok pozícióját is 38
  •  Magyarországgal kapcsolatban kétféle narratíva állt elő: Magyarországon csakis az Orbán kormány tudja biztosítani a politikai stabilitást;  Magyarországon az Orbán kormány veszélyes precedenst teremt az európai értékek megkérdőjelezésével, destabilizáló tényező Európában  14-02-21 39
  •  14-02-21 Angela Merkel és Viviane Reding átfogó intézményi változásokat kezdeményeznek az Európai Egyesült Államok érdekében 40
  •  14-02-21 Ahogy a felzárkózás és a szociális pillér mellett nem áll ki a magyar kormány, sőt, nap, mint nap táplálja az EU-ellenességet a társadalomban, úgy nem használja ki az európai integráció adta lehetőségeket a határon túli magyar közösségek érdekében sem 41
  • Szövetségesek? Basescu román államelnök egyértelműen elutasította a székely autonómia-igényeket  Tőkés László: „A román-magyar stratégiai szövetségnek itt az ideje”  14-02-21 42
  •   a nemzetállamiság, a szuverenitás, „a belpolitikába nem engedünk beleszólást” elve, a 70-es, 80-as évek kelet-európai diktatúráit idézik  14-02-21 A magyarországi militáns demokrácia nem vonzó a magyar kisebbségeknek Magyarország ma a ceausecu-i Romániát, vagy a milosevic-i Szerbiát idézi 43
  •   14-02-21 A 2011-es népszámlálási adatok drámai fogyást mutatnak Romániában és Szlovákiában Az asszimilációt gyorsítja, hogy a magyar identitástudatnak nem támasza a magyarországi szimbolikus, bombasztikus politika 44
  •   nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalozálni  14-02-21 A kisebbségi kérdés kezelésének esélye: A partikularitást az univerzálishoz kell kapcsolni 45
  • Lemaradás, vagy felzárkózás?   14-02-21 Az Uniós integráció a térség modernizációs esélye (az egymást követő kormányok politikai színezetétől függetlenül) az Unió intézményrendszerének kérdőjelei ellenére Területei:  az infrastruktúra-fejlesztések  az oktatás  az intézményi együttműködések  eszközei a www.regions.hu és az EGTC-k 46
  •  Kérdés: mi érvényesül Magyarországon a közeljövőben: a kormány izolációs, megosztó politikája, vagy az integrációs politika felvállalása határon belül és kívül?