Your SlideShare is downloading. ×

Máté Miklós - 2014.06.06.

44

Published on

Published in: Data & Analytics
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
44
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
2
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Tájékoztató előadás
  • 2. A TSZSZ működéséről és eljárásáról rendelkező jogszabályok  2013. évi XXXIV. törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról  236/2013. (VI.30). Korm. rendelet a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről  A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv Ügyrendje A fentiek mindegyike – egyéb információk mellett – megtalálható a www.mkik.hu honlapon a baloldali Teljesítésigazolási Szakértői Szerv menüpontban. 2
  • 3. Módosított jogszabályok  Polgári perrendtartás: A kiemelt jelentőségű perek fejezet alá bekerült egy alfejezet, mely a TSZSZ szakvéleményére alapított pert külön eljárástípusként szabályozza.  Rendőrségi törvény: A szakértői vizsgálat biztonságos és eredményes lebonyolítása céljából – jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén – a rendőrség magánlakásba is behatolhat.  Végrehajtási törvény: A TSZSZ szakvéleményére alapított perben a szakvéleményben megállapított összegre biztosítási intézkedést rendelhet el a bíróság.  Gazdasági kamarákról szóló törvény: Az MKIK – a területi kereskedelmi és iparkamarák bevonásával – biztosítja a TSZSZ működését.  Igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény: A TSZSZ mint szervezet igazságügyi szakértői tevékenységet folytathat.  Közbeszerzési törvény: Közbeszerzési szerződések esetében is eljárhat a TSZSZ.  Építési törvény: A nemfizetési jelzés alapja lehet a TSZSZ szakvéleménye is. 3
  • 4. A TSZSZ feladata, a szakértői eljárás tárgya -tervezés -építés beruházás -szerződést biztosító mellékkötelezettségek
  • 5. A kérelmezőtől a szakértői eljáráshoz az alábbi dokumentumok kerülnek bekérésre:  Szerződés, szerződés módosítások, elfogadott ajánlatok, elfogadott költségvetések stb.  Engedélyezési és/vagy kiviteli tervek (mennyiségtől függően)  Korábbi részszámlák összegét és kifizetését táblázatos formában  Szerződésben, illetve a jogszabályokban meghatározott átadási dokumentumok.  Ezek közül kiemelendők az alábbiak: beépített anyagok megfelelőség igazolásai, szükséges vizsgálati jegyzőkönyvek (pl: nyomáspróba jgykv., érintésvédelmi jgykv. stb.), esetleges szakhatósági hozzájárulások, ha érintett, tételes elszámolás esetén felmérési napló stb.  A vitatott teljesítéshez kapcsolódó további dokumentumok (levelezések, helyszíni jegyzőkönyvek, stb.) (Ezek beszerzése a TSZSZ feladata, ha a helyszíni szemlén merül fel valamilyen releváns dokumentumigény, a szakértői tanácsnak záros határidővel lehetősége van bekérnie. Ennek időtartama beleszámít az eljárási határidőbe, nem hosszabbítja meg azt.) 5
  • 6. Mi a TSZSZ Szakértői Tanács feladata? A rendelkezésre álló dokumentumok és a helyszíni szemle alapján annak megítélése, hogy a vállalkozó által elvégzett munka megfelel-e/milyen mértékben felel meg a szerződésben vállalt kötelezettségének, a teljesítés – minőségi és mennyiségi szempontból – szerződésszerűen történt-e. . 6
  • 7. A szakvéleményben megválaszolandó kérdések: A szakvélemény – a külön jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára vonatkozó előírások szerint – a következő kérdések tárgyában készül: a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírása, (kérelemben a kérelmező adja meg felsorolásszerűen) b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározása, (ha van, akkor figyelembe véve). c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett tervezési és kivitelezési munkák meghatározása, és (ha van, akkor figyelembe véve). d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke. A szakvéleményben csak a kérelmezett teljesítéssel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolni. A szakértői véleményben a ténymegállapításban ismertetni kell a ténylegesen elvégzett munkákat, meg kell határozni mennyiségeiket, illetve a leigazolt teljesítés értékét (feltüntetve az eddig kifizetett összegeket is).. 7
  • 8. Mivel nem foglalkozik a TSZSZ eljárás? Az ügyrend 5.2. pontja felsorolja ezeket. Ez úgy értelmezendő, hogy pl. tervellenőrzésre, elkészült munka minőségi osztályba sorolása vonatkozásában önmagában nem bízhatja meg a kérelmező a TSZSZ- t. Ugyanakkor, ha a teljesítésigazolás vonatkozásában ilyen kérdés felmerül (pl. valamelyik munkanem nem I. minőségi osztályú, vagy pl. statika, tűzvédelem, stb. problémák merülnek fel), akkor azokat véleményeznie kell a Szakértői Tanácsnak, de csak azokat amelyek vitásak. 8
  • 9. Kötbér kérdése Az eljárás során a Szakértői Tanács jogi kérdésekkel nem foglalkozik. A törvényben megfogalmazott, a Szakértői Tanács által megválaszolandó kérdések között sem szerepel, hogy a késedelmes teljesítéssel a szakértői eljárás során foglalkoznia kellene a szakértőknek. Indokolt lenne ennek rögzítése a szakvéleményben, a szakmai ténymegállapítás (III/B.) pontban . 9
  • 10. Az eljárás menete  Kérelem  Hiánypótlás  Befogadás  Szakértői tanács kirendelése (szerződés)  Helyszíni szemle  Szakvélemény készítése (szakértői tanács)  Szakvélemény megküldése(titkárság) 10
  • 11. A kérelmező lehetőségei a szakvélemény kézhezvétele után  Egyeztet a kérelmezettel  Kereset beadás (60 napos határidő)  Bírósági eljárás 11
  • 12. A bírósági eljárás menete  Kereset beadása(kiemelt ügy)  Végzés a Tszsz szakvéleményben megállapított követelésről.  A kérelmezett ellentmondása esetén perré alakul  (kiemelt ügy de a „normál „bírósági eljárás keretében itt már meghallgatják a kérelmezett tanúit és vizsgálják a jog- minőségi és mennyiségi kérdéseket)  Közbenső intézkedés kérése  Biztosítási intézkedés kérése  Bíróság dönt 12
  • 13. Gyakori kérdések 13
  • 14. Ha a dokumentumokat megvizsgálva, vagy a helyszíni szemlét követően valamilyen dokumentumot még szükségesnek ítél, a szakértői tanács kérhet-e dokumentumokat a felektől? Ha az ügy eldöntése szempontjából szükségesnek tartja a szakértői tanács, adatszolgáltatást kérhet közvetlenül a felektől, elektronikus formában, határidő meghatározásával, az eljárási határidő figyelembevételével. 14
  • 15. Kérhetnek-e be dokumentumot a szakértők az ellenérdekű féltől?  Az ellenérdekű fél csak a helyszíni szemle alkalmával kap értesítést arról, hogy ellene egy kérelem került benyújtásra, eljárás indult ellene. Az eljárás során nem tekinthető ügyfélnek, iratbetekintési joga nincs. Ennek ellenére célszerű, és a szakvélemény vitathatóságát csökkenti, ha a szakértők ismerik a másik fél véleményét, dokumentumait is.  A helyszíni szemle alkalmával van lehetőség arra, hogy az ellenérdekű fél dokumentumokat szolgáltasson. Ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, illetve ha az később kerül megküldésre, akkor azt annak határidejével együtt (ajánlott 5 nap). Ez azonban nem szolgálhat alapul határidő módosításra. 15
  • 16. Kell-e helyszíni szemlét tartani a szakértői eljárás során? Tervezéssel érintett teljesítés igazolás esetén nem, de kivitelezés esetében mindenképpen szükséges. A szemlén mind a három szakértőnek részt kell vennie, arról az ügyrend szerinti jegyzőkönyvet kell felvennie. Esetleges betegség miatti távollétet a jegyzőkönyvben kell jelezni. Tervezésről szóló vita esetén az érintett felek meghallgatása szükséges, amelyről szintén jegyzőkönyvet kell felvenni. 16
  • 17. Mi értelme helyszíni szemlét tartani, ha olyan munkáról van szó, ami több hónap, esetleg több év elteltével már a helyszínen nem vizsgálható? A jogszabály szerint abban az esetben is meg kell tartani a helyszíni szemlét, ha már csak az állapítható meg, hogy a helyszín jelenlegi állapota nem alkalmas a kérdés eldöntésére. Ebben az esetben ezt kell rögzíteni a jegyzőkönyvben. Ugyanakkor az eljárás során egyedül itt van lehetőség az ellenérdekű fél véleményének a megismerésére, amely a szakvélemény pontosabb megállapításait segíti. Van arra lehetőség, hogy a szakértők külön járják be a helyszínt (pl. ha közterületen, nyilvános helyen van), és azután egyeztető tárgyalást tartsanak a felekkel. 17
  • 18. Mi van, ha a felek nem jelennek meg a helyszíni szemlén? A TSZSZ eljárása a minél gyorsabb ügyintézés és a szoros eljárási határidők betarthatósága érdekében elsősorban elektronikus kommunikációra épül. Éppen ezért nyomatékosan szoktuk kérni a kérelmezőt, hogy a kérelemben ellenőrzött, élő e-mailes elérhetőségeket adjon meg (a kérelmezett és a helyszín birtokosa részéről is). Ennek ellenére a TSZSZ titkársága az értesítések kiküldésekor igyekszik körültekintően megbizonyosodni róla, hogy minden fél megkapta az értesítést (e-mail, telefon, fax). Ezzel együtt előfordulhat, hogy nagyobb helyszíneken a megjelentek nem találkoznak, ilyenkor javasoljuk, hogy jelezzék ezt nekünk telefonon, és mi megpróbálunk telefonon egyeztetni a felekkel. 18
  • 19. Mi történik, ha a szakértők a helyszíni szemlén nem tudnak bejutni a helyszínre (a birtokos nem engedi be őket vagy nincs is jelen)?  A Tszszt. szerint, amennyiben a helyszín birokosa nem tesz eleget a jogszabályban foglalt kötelezettségének, a szakértői tanács ezt rögzíti a jegyzőkönyvben, és a fél kérelmére kezdeményezi a helyszíni szemle rendőrség közreműködésével történő megtartását.  . 19
  • 20. Pótmunka mikor számolható el: Ha írásos szerződés van róla. Ennek fogadható el véleményünk szerint minden olyan dokumentum, amely a szerződés kiegészítés formai követelményét teljesítik (pl: árazott költségvetés megrendelő részéről történő írásos jóváhagyása). Ha sem a mennyiség, sem az egységár az adott munkanem esetében nem került meghatározásra, abban az esetben csak annyi állapítandó meg a szakvéleményben, hogy a kérelmező által meghatározott munkanem valóban pótmunka-e (azaz a felek között létrejött szerződés műszaki tartalma egyértelműen nem tartalmazza), ténylegesen megvalósulásra került, ellenértékét nem kell meghatározni. Amennyiben nincs írásos szerződés, a szakvéleményben a szakértők érték hozzárendelése nélkül megállapítják,hogy a szerződötthöz képest a műszaki tartalom bővült. 20
  • 21. Mi a teendő, ha a helyszíni szemle során olyan eltérés tapasztalható, amely építési engedély köteles lenne? Mindenképpen jelezni kell a szakértői véleményben. Ebben az esetben a teljesítés műszaki tényét a szakvéleményben jelezni kell, ahogy azt a körülményt is, hogy az megvalósulás a tervtől, szerződéstől eltér, építési engedély módosítását tenné szükségessé. Ebben az esetben a szakértői tanács az elvégzett munka értékét nem, vagy csak csökkentett értéken hagyja jóvá (kisebb eltérés esetében). A bizonyítási eljárás lefolytatása már a peres eljárás része. 21
  • 22. Esettanulmányok: Már több, mint 60 eljárás került megindításra a TSZSZ-nél. Néhány eset a lezárult ügyek közül : • Már lezárult a kivitelezés (útépítés), a teljesítésigazolás is kiadásra került, viszont nem történt meg a pénzügyi teljesítés – a kijelölt TSZSZ Szakértői Tanács kiadta a teljesítésigazolást. • Már lezárult a kivitelezés (földmunka), az átadás-átvétel nem történt meg, a teljesítésigazolás nem került kiadásra – a TSZSZ szakvéleménye megállapította a szerződés tárgyát képező munkák elvégzését, viszont nem volt teljes bizonyossággal megállapítható (dokumentumok (fotók, építési napló hiánya miatt), hogy a munkát a kérelmező végezte el. • Lezárult kivitelezés (tetőszigetelés) után, a kérelmezővel szerződésben álló önkormányzat átvette a munkát és kiadta a teljesítésigazolást, majd a műszaki ellenőr visszavonta a teljesítésigazolást – a TSZSZ szakvéleménye megállapította a szerződés tárgyát képező munkák elvégzését és kiadásra került a teljesítésigazolás. • Már lezárult a kivitelezés (nyílászáró) – a felek a hiánypótlás alatt megegyeztek, TSZSZ szakvélemény nem készült. • Már lezárult a kivitelezés (épületvillamosság) – a felek a helyszíni szemle alatt egyeztek meg, TSZSZ szakvélemény elkészült. • Folyamatban lévő beruházásnál (generál-kivitelezés) elszámolási vita alakult ki a szerződött felek között – a kijelölt Szakértői Tanács megállapította a tényleges teljesítést, és az alapján adta ki a teljesítésigazolást. 22
  • 23. • Már lezárult a kivitelezés (vasútépítés földmunka), a teljesítésigazolás csak részlegesen került kiadásra – a TSZSZ szakvéleménye csak a szerződés tárgyát képező munkák elvégzését állapította meg, viszont nem volt teljes bizonyossággal megállapítható a munka mennyisége (nem volt mindkét fél által elfogadott geodéziai felmérés). Ezért a szerződés tárgyát képező, illetve a pótmunkák jelentős részére nem történt meg a teljesítés igazolás kiadása. • Már lezárult a beruházás (generál-kivitelezés), az átadás-átvétel megtörtént, viszont a pótmunkák teljesítésigazolása nem került kiadásra – a TSZSZ szakvéleménye megállapította a munkák elvégzését, viszont mivel nem volt aláírt szerződés/elfogadott árajánlat a pótmunkákra vonatkozóan, a teljesítés igazolás a vitatott pótmunkákra nem került kiadásra. • Befejezés előtti beruházásnál (generál-kivitelezés) a felek nem tudtak megállapodni a műszaki tartalomhoz tartozó összegben, ezért a teljesítésigazolás nem került kiadásra – a TSZSZ szakértői tanács a dokumentumok ellentmondásai miatt (nem volt a műszaki tartalom egyértelmű) csak azt tudta rögzíteni, hogy a szerződés teljesítése megtörtént, a műszaki tartalom bővült, de az ellenérték összegét nem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani. 23
  • 24. Van-e utólag lehetőség a szakértői vélemény tartalmának módosítására?  A szakértői vélemény leadása és ellenjegyzése után a szakértői vélemény nem módosítható.  Amennyiben a későbbiekben a szakértői vélemény tartalmát bármely fél a kifogásolja, azzal kapcsolatban észrevételeket/panaszt tesz, ezt tájékoztatásul megküldjük a szakértői tanács tagjai részére. A szakértői vélemény kiegészítésére/módosítására azonban abban az esetben sincs lehetőség, ha egyértelmű (pl. számszaki) hibára hívják fel a figyelmet.  A szakértői eljárás keretében jogorvoslatra lehetőség nincs, az észrevételek megválaszolására a bírósági eljárás keretében a szakértői tanács elnöke a bíróságra beidézhető. 24
  • 25. A szakértői vélemény elkészítésével kapcsolatos díjazás A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott nettó érték 1%-a, de legkevesebb 60 000 Ft és nem haladhatja meg a 450 000 Ft-ot. A szakértői díj a Szervet illeti, mely a szakértői tanács tagjai között a következők szerint oszlik meg: elnök 40%, tagok 30- 30%. 25
  • 26.  TSZSZ hol tart (hány ügy, milyen típusúak, általános tájékoztató)? Májusig 97 db kérelem érkezett be. Az ügyekből eddig 79 db zárult le. 6 ügy esetén a felek még az eljárás során megegyeztek. Az ügyek megoszlása: 84 %-a magasépítés, 9 % mélyépítés, 6 % útépítés és 1 % tervezés. A szakvéleménnyel lezárult ügyek esetében összesen a vitatott összegek 85 %-át állapították meg a szakértők. 26
  • 27. 27
  • 28. 28
  • 29. 29
  • 30. 30
  • 31. Az ügyek területi megoszlása helyszín és a kérelmezők szerint (megyére lebontva):  Bács-Kiskun 5  Baranya 2  Békés 1  Borsod-Abaúj-Zemplén 5  Budapest 31  Csongrád 7  Fejér 3  Győr-Moson-Sopron 4  Hajdú-Bihar 5  Heves 5  Jász-Nagykun-Szolnok 1  Komárom-Esztergom 1  Nógrád 1  Pest 10  Somogy 5  Szabolcs-Szatmár-Bereg 2  Vas 8  Veszprém 3  Zala 4  Bács-Kiskun 2  Baranya 1  Békés 1  Borsod-Abaúj-Zemplén 4  Budapest 34  Csongrád 4  Fejér 10  Győr-Moson-Sopron 4  Hajdú-Bihar 4  Heves 1  Jász-Nagykun-Szolnok 6  Komárom-Esztergom 1  Nógrád 2  Pest 18  Somogy 2  Szabolcs- Szatmár-Bereg 6  Tolna 3  Veszprém 2  Zala 3  Szlovákia 1 31
  • 32. 32
  • 33. 33
  • 34.  A kamarából (MKIK) kizárás, mint szankció működik/működhet-e a nem fizetőkkel szemben? Működhet. A kérelmezőnek kell bejelentenie a kamaránál. Jelenleg még nincs ilyenről tudomásunk.  191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 40/B § (2) alapján a TSZSZ szakvéleménye alapján a kérelmező nemfizetési jelzéssel élhet az MKIK-nál. Az MKIK határidőt ad a nem fizető félnek a tartozás kiegyenlítésére, amennyiben ez határidőre nem történik meg, és a kötelezett nem jelzi, hogy bírósági eljárás van folyamatban, törli a nyilvántartásból. 34
  • 35.  Azon ügyekben, ahol az eljárás megindítása után egyezség születik, a panaszos befizette az eljárási díjat, a testület megkezdte munkáját, a költségeket ki téríti meg? Miután a kérelem befogadásra került, a szakértői véleményt el kell készíteni. Amennyiben a szakértői tanács már megkezdte munkáját, de helyszíni szemle megtartására még nem került sor, s a felek megállapodnak, a szakértői véleményt (ebben az egy esetben!) helyszíni szemle megtartása nélkül kell elkészíteni. A szakvéleményben kell rögzíteni, hogy a felek megegyeztek. 35
  • 36.  Van-e joga a TSZSZ szakértőknek további adatokat bekérni: pl. MVH DARFÜ stb. az elszámolási adatok bekéréséhez ? A szakértői tanácsnak az eljárás során a TSZSZ-en keresztül a felektől van lehetősége adatokat/iratokat bekérni. Hatóságot adatszolgáltatásra kötelezni/kérni nem tudunk. Nyilvános adatbázisokat a szakvélemény alátámasztására, amennyiben ennek szükségét látja, ellenőrizhet a szakértői tanács. 36
  • 37.  Az elkészült munka minősége, osztályba sorolása lehet-e a Tszsz szakértők feladata ? Abban az esetben lehet a minőséget, osztályba sorolást vizsgálni, ha a teljesítésigazolás megtagadásának ez az oka. A szakértői tanács feladata ennek vizsgálata. A minőségi kifogás miatti megtagadás esetén a kérelmezett definiálja a kifogás okát (a helyszínen, dokumentumokkal, stb.). 37
  • 38. Köszönjük a figyelmüket !38

×