Európa 2020 hat{sa a munkaerőpiacra
Európa 2020 – Foglalkoztatás a Dél-alföldi régióban
Szakmai rendezvény
2013. október 1...
2
Mit jelent az Európa 2020?
 Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló
növekedési stratégiája.
 Célja nem csupán az,...
3
2020-ra az EU egészének teljesítenie kell az alábbi öt
célt, melyből h{rom téma kötődik szorosan a
foglalkoztatás-politi...
4
Kinek mi a feladata?
A tagállami kormányoknak minden év áprilisában két
jelentésben kell ismertetniük, mit tesznek az Eu...
2, A nemzeti reformprogramokat a tagállamok ugyanakkor
nyújtják be, mint a stabilitási/konvergencia-programokat. A
reformp...
6
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Magyarország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról
és Magyarország 2012–2016-os időszakra vonatkozó kon...
7
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Magyarország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról
és Magyarország 2012–2016-os időszakra vonatkozó kon...
8
A munkaerő-piaci teljesítmény kulcsindikátorai I.
Magyarország EU27
Indikátor Egység 2000 2009 2010 2011 2012
2020
nemze...
9
A munkaerő-piaci teljesítmény kulcsindikátorai II.
Magyarország EU27
Indikátor Egység 2000 2009 2010 2011 2012
2020
nemz...
Európai foglalkoztatási helyzetkép
64.2
57.2
30.0
35.0
40.0
45.0
50.0
55.0
60.0
65.0
70.0
75.0
80.0 NL
SE
DE
DK
AT
UK
FI
E...
Európai munkanélküliségi helyzetkép
10.6 11.0
0.0
5.0
10.0
15.0
20.0
25.0
30.0
AT
LU
NL
DE
MT
CZ
RO
BE
DK
FI
UK
SE
SI
FR
P...
A munkakínálatot szűkítő demográfiai folyamatok
10016.7
9839.7
9613.5
9294.5
8968.2
8400
8600
8800
9000
9200
9400
9600
980...
Munkaerő-állomány aktivitása
Foglalkoztatási folyamatok
Foglalkoztatási folyamatok
2012. 2011.
EU27
Magyar
ország
Különbség
EU27
Magyar
ország
Különbség
(EU-27-
Magyarország)
(EU...
16
Mi áll a foglalkoztatás-bővülés mögött?
• Aktivitás-növelés (nyugdíjkorhatár emelése,
ellátások felülvizsgálata)
• Munk...
17
A magyar munkaerőpiac kulcsfontosságú kihívásai
Foglalkoztatáspolitika területe Kulcsfontosságú kihívások
A munkaerő-pi...
OPERATÍV PROGRAMOK ÉS LEBONYOLÍTÁS
Operatív Program megnevezése Forrás Tervezésért
felelős tárca
Gazdaságfejlesztési és In...
2007-2013 2014-2020
Tervezési
keretek
- strukturális alapok és
vidékfejlesztés elkülönül
- tagállami szintű
keretdokumentu...
2007-2013 2014-2020
Helyi
együttműk
ödés
eszközei
- LEADER – Közösségi
kezdeményezés a vidéki
gazdaság fejlesztéséért
- He...
21
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
GINOP – 2014-2020
5 tematikus EU célkitűzési területre koncentrál
• ...
22
Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés (GINOP
5. prioritás)
• munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozás...
Azonnali tennivalók
 Az ex-ante feltételekhez köthető NFSZ fejlesztési és
működtetési tevékenységek;
• IAP (egyéni cselek...
24
Köszönöm a figyelmet!
Bálint István
balintp@lab.hu
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Európa 2020 hatása a munkaerőpiacra

490 views

Published on

0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
490
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
3
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Európa 2020 hatása a munkaerőpiacra

  1. 1. Európa 2020 hat{sa a munkaerőpiacra Európa 2020 – Foglalkoztatás a Dél-alföldi régióban Szakmai rendezvény 2013. október 1. Bálint István Nemzeti Munkaügyi Hivatal Foglalkoztatási főigazgató-helyettes E-mail: balintp@lab.hu Nemzeti Munkaügyi Hivatal
  2. 2. 2 Mit jelent az Európa 2020?  Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája.  Célja nem csupán az, hogy segítségével leküzdjük a válságot, amely számos uniós gazdaságot továbbra is kedvezőtlenül érint.  A stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedés feltételeit kívánja megteremteni.  A stratégia sikeres végrehajtásának érdekében az EU stabil és hatékony gazdasági kormányzási rendszert fejlesztett ki, amely az EU és a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek koordinálására szolgál.
  3. 3. 3 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell az alábbi öt célt, melyből h{rom téma kötődik szorosan a foglalkoztatás-politikához 1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. 3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). - A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. - Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás - A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. - El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.
  4. 4. 4 Kinek mi a feladata? A tagállami kormányoknak minden év áprilisában két jelentésben kell ismertetniük, mit tesznek az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos tagállami célok megvalósítása érdekében. 1, Az egyes tagállamoknak azelőtt kell benyújtaniuk stabilitási/konvergencia-programjukat, mielőtt elfogadják a következő évre szóló költségvetést. A programoknak elő kell segíteniük, hogy konstruktív megbeszélésekre kerüljön sor az államháztartásról és a fiskális politikáról.
  5. 5. 2, A nemzeti reformprogramokat a tagállamok ugyanakkor nyújtják be, mint a stabilitási/konvergencia-programokat. A reformprogramok tartalmazzák azokat az elemeket, amelyek révén nyomon lehet követni, mekkora előrelépés történik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 végrehajtása érdekében meghatározott tagállami célok teljesítése felé. A komoly költségvetési megszorítások ellenére a kormányoknak biztosítaniuk kell a növekedést célzó beruházások folytonosságát, többek között az oktatás, a kutatás, az innováció, illetve az energiahatékonyság területén. Kinek mi a feladata?
  6. 6. 6 A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország 2012–2016-os időszakra vonatkozó konvergencia- programj{nak tan{csi véleményezéséről Foglalkoztatás-politik{t érintő meg{llapít{sok és aj{nl{sok Megállapítások Az alacsony foglalkoztatási ráta nagyon alacsony munkaerő-piaci részvételi rátával társul. A fiatalok körében a munkanélküliség a 2001. évi 11 %-ról 2012-re 28,1 %-ra emelkedett. A közmunkaprogram arra használja fel a költségvetési források nagy részét, hogy a tartósan munkanélküliek számára munkához kapcsolódó jövedelmet biztosítson a szociális ellátás helyett, de a foglalkoztathatóság szempontjából még bizonyítania kell hosszú távú előnyeit. Magyarország megerősítette aktív munkaerő-piaci intézkedéseit, de javítani kell bizonyos hátrányos helyzetű csoportok ezekhez való hozzáférését, a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvétele pedig még mindig az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Az elmúlt öt évben a nők foglalkoztatási rátája megközelítőleg ugyanazon az alacsony szinten maradt. A kormány a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzése érdekében bővítette a gyermekgondozási létesítményeket és támogatta a rugalmas munkafeltételeket.
  7. 7. 7 A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország 2012–2016-os időszakra vonatkozó konvergencia- programj{nak tan{csi véleményezéséről Foglalkoztatás-politik{t érintő meg{llapít{sok és aj{nl{sok Ajánlások - Szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget például ifjúsági garancia segítségével. - Erősítse meg az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és javítsa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-kategorizálási rendszerét. - Csökkentse a közmunkaprogram dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül és erősítse meg az aktiválási elemeket. Erősítse meg a képzési programokat az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése érdekében. - A nők részvételének ösztönzése érdekében folytassa a gyermekgondozási létesítmények bővítését. - A szegénység csökkentése érdekében – különösen a gyerekek és a romák körében – biztosítsa, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia célkitűzése minden szakpolitikai területen megjelenjen. - Hajtson végre a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégiát, és gondoskodjon arról, hogy az oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket, szaktudást és képesítéseket.
  8. 8. 8 A munkaerő-piaci teljesítmény kulcsindikátorai I. Magyarország EU27 Indikátor Egység 2000 2009 2010 2011 2012 2020 nemzeti cél 2010 2011 2012 2020 EU-s cél Foglalkoztatási ráta % 20-64 éves népesség 61,2 60,5 60,4 60,7 62,1 75,0 68,6 68,6 68,5 75,0 Az oktatást és képzést korán elhagyók % a 18–24 évesek közül azok, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek és a felmérést megelőző 4 hétben nem vettek részt sem iskolarendszerű oktat{sban, sem felnőttképzésben. 13,9 11,2 10,5 11,2 11,5 10,0 14,1 13,5 12,8 <10 % Felsőfokú végzettséggel rendelkezők ar{nya % 30-34 évesek közül azok, akik sikeresen befejezték felsőfokú tanulmányaikat 14,8 23,9 25,7 28,1 29,9 30,3 33,6 34,6 35,8 40,0 Foglalkoztatás növekedése %-os v{ltoz{s az előző évhez képest 1,0 -2,5 0,7 0,4 0,1 -0,4 0,3 -0,5 Nők foglalkoztat{si r{t{ja % 20-64 éves női népesség 53,9 54,4 55,0 54,9 56,4 62,1 62,3 62,4 Férfiak foglalkoztatási rátája % 20-64 éves férfi népesség 68,9 67,0 66,0 66,8 68,1 75,1 75,0 74,6 Idősebbek foglalkoztat{si rátája % 55-64 éves népesség 22,2 32,8 34,4 35,8 36,9 46,3 47,4 48,9 A foglalkoztatási ráta nemek közötti eltérése %-pont (férfiak és nők közötti eltérés) 15,0 12,6 11,0 11,9 11,7 13,0 12,7 12,2
  9. 9. 9 A munkaerő-piaci teljesítmény kulcsindikátorai II. Magyarország EU27 Indikátor Egység 2000 2009 2010 2011 2012 2020 nemzeti cél 2010 2011 2012 2020 EU-s cél Fiatalok foglalkoztatási rátája % 20-29éves népesség 59,5 51,5 50,7 50,8 50,9 61,6 61,2 60,2 Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatási rátája % a legfeljebb alacsony iskolai végzettség rendelkező népesség 36,4 36,3 36,8 36,5 37,5 53,4 53,0 52,2 Részmunkaidős foglalkoztatottak aránya % a teljes foglalkoztatottak 3,5 5,6 5,8 6,8 7,0 19,2 19,5 19,9 Hat{rozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya % a teljes foglalkoztatottak 7,1 8,5 9,7 8,9 9,4 14,0 14,1 13,7 Tartós munkanélküliség % a gazdaságilag aktívak 3,0 4,2 5,5 5,2 4,9 3,9 4,1 4,6 Fiatalok munkanélküliségi rátája % a 15-24 éves gazdaságilag aktívak 12,3 26,5 26,6 26,1 28,1 20,9 21,3 22,8 NEET ráta % a 15-24 éves népesség 15,4 13,4 12,4 13,3 14,7 12,8 12,9 13,2
  10. 10. Európai foglalkoztatási helyzetkép 64.2 57.2 30.0 35.0 40.0 45.0 50.0 55.0 60.0 65.0 70.0 75.0 80.0 NL SE DE DK AT UK FI EE CZ LU CY EU-27 SI FR LV LT BE PT PL SK RO MT BG IE HU IT ES EL TAGÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁK, 2012
  11. 11. Európai munkanélküliségi helyzetkép 10.6 11.0 0.0 5.0 10.0 15.0 20.0 25.0 30.0 AT LU NL DE MT CZ RO BE DK FI UK SE SI FR PL EE EU-27 IT HU CY BG LT SK IE LV PT EL ES TAGÁLLAMI MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK, 2012
  12. 12. A munkakínálatot szűkítő demográfiai folyamatok 10016.7 9839.7 9613.5 9294.5 8968.2 8400 8600 8800 9000 9200 9400 9600 9800 10000 10200 2010 2020 2030 2040 2050 A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI ELŐREJELZÉSE 2050- IG, EZER FŐ • Népesség természetes fogyása + erősödő elvándorlás • Korösszetétel megváltozása (öregedés, aktív korúakra jutó eltartási teher növekedése) • Csökken a munkavállalási korú népesség, a gazdaságilag aktív népesség öregszik
  13. 13. Munkaerő-állomány aktivitása
  14. 14. Foglalkoztatási folyamatok
  15. 15. Foglalkoztatási folyamatok 2012. 2011. EU27 Magyar ország Különbség EU27 Magyar ország Különbség (EU-27- Magyarország) (EU-27- Magyarország) % %-pont % %-pont 20-64 évesek 68,5 62,1 -6,4 68,6 60,7 -7,9 15-24 évesek 32,9 18,6 -14,3 33,7 18,3 -15,4 25-49 évesek 77,5 74,8 -2,7 78,0 73,6 -4,4 55-64 évesek 48,9 36,9 -12,0 47,4 35,8 -11,6 20-64 évesek Alapfokú végzettségűek 52,2 37,5 -14,7 53,0 36,5 -16,5 Középfokú végzettségűek 69,7 63,6 -6,1 69,9 62,1 -7,8 Felsőfokú végzettségűek 81,9 78,7 -3,2 82,1 78,4 -3,7 20-64 évesek Férfiak 74,6 68,1 -6,5 75 66,8 -8,2 Nők 62,4 56,4 -6,0 62,3 54,9 -7,4
  16. 16. 16 Mi áll a foglalkoztatás-bővülés mögött? • Aktivitás-növelés (nyugdíjkorhatár emelése, ellátások felülvizsgálata) • Munkapiaci rugalmasság (egyszerűsített foglalkoztatás, részmunkaidő, határozott idejű szerződések, MT) • Aktív eszközök szerepe (benne: közfoglalkoztatás) • Célzott rétegprogramok és járulék-kedvezmények • Eredmény: válság előtti foglalkoztatási szint eltérő szerkezetben
  17. 17. 17 A magyar munkaerőpiac kulcsfontosságú kihívásai Foglalkoztatáspolitika területe Kulcsfontosságú kihívások A munkaerő-piaci részvétel növelése - Alacsony aktivitás a legtöbb munkaerő-piaci csoportban, de pozitív fejlődés tapasztalható; - Magas a fiatalok munkanélkülisége; - A NEET ráta (nem tanulók, nem dolgozók aránya) EU átlaggal megegyező mértékű vagy egy kicsit magasabb; - Alacsony az idősek foglalkoztatási rátája és emellett rövid a munkaviszonyban töltött idő Aktív munkaerő-piaci eszközök Egyensúlytalanság az ALMP (Aktív munkaerő-piaci eszközök) költségvetési szerkezetében. Munka és élet egyensúlya -A gyermekgondozási szolgáltatások alacsony szintje; - A gyermekvállalás erős hatása a foglalkoztatásra Munkahelyteremtések A munkabéreket terhelő magas adó, de megfigyelhető néhány pozitív előrelépés Szakképzett munkaerő- kín{lat bővítése és annak hatékonyságának fokozása, életen át tartó tanulás - Alacsony a felsőfokú végzettek aránya, de vannak pozitív fejlődések; - Alacsony az életen át tartó tanulásban való részvétel Az oktatási és a képzési rendszer fejlesztése A korai iskolaelhagyók aránya folyamatosan nő
  18. 18. OPERATÍV PROGRAMOK ÉS LEBONYOLÍTÁS Operatív Program megnevezése Forrás Tervezésért felelős tárca Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA, ESZA NGM Terület-és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA, ESZA NGM Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFA, ESZA NGM Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ERFA, ESZA EMMI Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) KA, ERFA NFM, VM Integrált Közlekedésfejlesztés OP (IKOP) KA, ERFA NFM Koordinációs OP KA ME Rendelkezésre álló ESZA+ERFA+KA forrás kb. 7.000 Mrd Ft + Vidékfejlesztési OP (VOP) – EMVA; Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP) – EHTA
  19. 19. 2007-2013 2014-2020 Tervezési keretek - strukturális alapok és vidékfejlesztés elkülönül - tagállami szintű keretdokumentum (NSRK) - 16 hazai OP - Integrált tervezés: Közös Stratégiai Keret (4 alap egységes keretben) - Tagállami szintű keretek (Partnerségi Megállapodás) - 9 OP, célzottabb tervezés , erőteljesebb tematikus fókusz Prioritások - gazdaságfejlesztés: 16% - foglalkoztatás humánerőforrás-fejlesztés részeként (TÁMOP) - gazdaságfejlesztés: 60% - foglalkoztatás gazdaságfejlesztés részeként (GINOP) Intézmény- rendszer - központi irányítás (NFÜ) - regionális dekoncentráció (RFÜ) - központi koordinációval (ME) működő decentralizált intézményrendszer, szakpolitika alá rendelt irányítás (IH-k tárcáknál) - megyei szintű decentralizáció Eljárásrend ek, támogatási formák - komoly adminisztratív terhek - vissza nem térítendő támog.- ok - kombinált mikrohitel - egyszerűbb eljárásrendek - pénzügyi eszközök súlya nő
  20. 20. 2007-2013 2014-2020 Helyi együttműk ödés eszközei - LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért - Helyi Akciócsoportok (helyi fejlesztési társulások) - CLLD (közösségvezérelt helyi fejlesztések) - ITI (területileg integrált beruházások) megkönnyítik az integrált tervezést több alap forrásainak felhasználásával Területiség - 7 regionális OP - tervezés szintje NUTS2 statisztikai régiók - Terület- és Településfejlesztési OP - tervezés szintjei: megye, megyei jogú városok, kistérség, CLLD Közép- Magyarorsz ági Régió - átmeneti régió - fejlett régiónak minősül  jelentős forráscsökkenés
  21. 21. 21 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP – 2014-2020 5 tematikus EU célkitűzési területre koncentrál • foglalkoztatás növelése és a munkahelyteremtés, • vállalkozások és a kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ipari és szolgáltatási ágazatok, térségek versenyképességének növelése, • K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése, • infokommunikációs fejlesztések és az IT gazdaság fejlesztése, • megújuló energia felhasználás és energiahatékonyság-növelés ösztönzése.
  22. 22. 22 Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés (GINOP 5. prioritás) • munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása, • a tematikus turisztikai kín{lat minőségének javít{sa, • a munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása, • a munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása, • hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság fejlesztése, • az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása (e szükségletre a GINOP mellett, azzal szinergiában az EFOP egyes intézkedései is reagálnak), • a gazdasági igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása, • a munkaerő versenyképességének javít{sa, • a vállalatok alkalmazkodóképességének javítása, • KKV-k külső finanszíroz{shoz való hozz{férésének jut{s{nak javít{sa. A tervezés jelenlegi fázisban az OP forrásainak 18%-a lesz ebben a prioritásban felhasználható.
  23. 23. Azonnali tennivalók  Az ex-ante feltételekhez köthető NFSZ fejlesztési és működtetési tevékenységek; • IAP (egyéni cselekvési terv) & Profiling (álláskeresők szegmentációja) • YGI: ifjúsági garancia program • PARES: partnerség-építés • EURES-reform • Prognózis rendszer • A „PES 2020” modell adaptációja
  24. 24. 24 Köszönöm a figyelmet! Bálint István balintp@lab.hu

×