Magyarország (Hu)
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Like this? Share it with your network

Share

Magyarország (Hu)

on

  • 712 views

 

Statistics

Views

Total Views
712
Views on SlideShare
712
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
2
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Magyarország (Hu) Presentation Transcript

  • 1. Magyarország Nemzetijelképeink,himnuszunk és szózatunk
  • 2. Nemzeti jelképeink Csak bot és vászon, de nem bot és vászon, hanem zászló. /Kosztolányi Dezső: Zászló/• Nemzeti zászlónk:• Nemzeti zászlónk hosszú fejlődés során alakult ki. A magyarok - a krónikák tanúbizonysága szerint - fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak. E hadijelvényeket később felváltották a szentek képeivel kivarrott zászlók. (Például Szent István „Szent György és Szent Márton zászlaja alatt" vonult csatába.) Később a vörös-ezüst sávos zászló (esetleg kiegészítve az uralkodó dinasztikus színeivel) vált általánossá.• Bár a XV. századtól egyre gyakoribb a vörös-ezüst-zöld sodrás az oklevelek pecsétjeinek selyemzsinórzatán, illetve olykor a hadizászlók peremfogazatán is megjelenik, valójában csak 1806-ban írják le a ma is használatos sorrendben, s csak az 1848. évi XXI. törvénycikk írja elő hivatalosan először a „piros-fehér-zöld" színek használatát.
  • 3. • Címer:• „ Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. ” – (Az Alkotmány 76. § (2) bekezdése). A magyar címerben a kettős kereszt (crux gemina) a keresztény hagyomány szerint Szent István király apostoli királyságának jele. Azért, mert Szent István ugyanúgy, mint az apostolok, előzmények nélkül és az Apostoli Szentszékkel együttműködve teremtette meg Magyarország egyházszervezetét.
  • 4. • Szent Korona:• A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig.• A hozzá kapcsolódó hagyományokkal és jogokkal foglalkozó Szent Korona-tan szerint a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona.• Hasonló, de máig élő jogi vonatkozásokat is tartalmazó koncepció épült ki a brit korona körül.
  • 5. • Országalma:• Az országalma ábrázolása Magyarországon először a koronázási paláston tűnt fel. Az 1031-ben készült paláston gömbölyű tárgyat tart a kezében Szent István és a vértanúk is. Péter, Salamon és Könyves Kálmán királyi pecsétjén szerepel az országalma, de nem ismert, hogy az ábrázolt tárgy fizikai valóságában létezett-e. Ha létezett, akkor valószínűleg nem a mai kettős kereszt díszítette, mert a kettős kereszt ábrázolása először csak III. Béla korában jelent meg. Kettős keresztes országalma ábrázolás először Imre aranypecsétjén látható.• Az az országalma, amely ma a magyar koronázási jelvények között szerepel aranyozott ezüstből készült. A nem tömör gömbrész valójában nem pontosan gömb alakú, legnagyobb átmérője függőlegesen 7,9 cm, vízszintesen 8,9 cm és két félgömbből illesztették össze. Az országalma teljes magassága a kettős-kereszttel együtt 16 cm. A gömbrész oldalán négyszer vágott pajzs látható, amelyet az Árpádok és az Anjouk címere díszít ezért szokás feltételezni, hogy az Károly Róbert uralkodása alatt készült. Nem lehet kizárni azonban, hogy maga az országalma korábbi, a 14. században csak a címert illesztették hozzá.
  • 6. • Jogar:• A jogar az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe, ősi keleti eredetű hatalmi jelvény. A magyar királyi jogar különös, buzogány alakú formájával tűnik ki a korabeli királyi jelképek közül. Feje metszett hegyikristály gömb, a véset három oroszlánt ábrázol. Kutatók a munka keletkezését – a metszet stílusa alapján – a 10. századra, a Fátimidák uralta Egyiptomba helyezik. A kora alapján lehetett már Szent Istváné is egy keleti ajándék vagy vásárlás útján. Az is elképzelhető, hogy II. Henrik német-római császár, aki Gizella királyné révén István sógora volt, ajándékaként került a magyar királyi kincstárba. A kristálygömb eredetileg is jogarfej lehetett. A jogar foglalata a 12. század második felében készült, a nyél mogyorófából van.• A hegyikristály fejet két virágot formázó aranylemez fogja közre, amiket pántok fognak össze. Fölül egy mágikus csomót helyeztek el, ennek bajelhárító szerepet tulajdonítottak. A foglalatra, láncokra függesztett golyókat erősítettek, amik a csilingelésükkel a szellemeket tartották távol. A mogyorófa nyelet aranyozott ezüst filigrán díszítés fedi.• A technológiai szempontokat, valamint technika- és művészettörténeti szempontokat is figyelembe vevő ékszerészi vélemény szerint a jogar foglalata legkésőbb a 9. századra datálható. A nyél és a foglalat filigrános díszítménye ugyanis erre a korra tehető. Ebből következően a jogarfej sem lehet későbbi, az egész tárgy egyszerre készült, egy terv alapján és a 8–9. századi Kárpát-medence, az avar kor felvethető alternatíva.
  • 7. • Kard:• Feladata az volt, hogy a király felállt egy dombra, a négy égtáj felé suhintott. Ezzel jelezve, hogy minden irányból jövő támadástól megvédi az országot. Az eredeti kard elveszett. Prágában van egy csont nyelű viking kard, mely Szent István kardja, tudósok szerint elképzelhető, hogy tényleg az övé volt! zen a kardon van egy különleges felirat, még mindig nem tudják, hogy mit jelent. A mostani kard egy XVI. századi kard.
  • 8. • Palást:• A palást amit biztosan tudunk, Szent István is viselte. Gizella ajándékozta az Esztergomi Érsekségnek. Ezen megtalálható Szent István képe. Latin szöveg is van rajta, ez bizonyítja, hogy mikor lett elkészítve. Ez ténylegesen a legrégebbi koronázási jelvény.
  • 9. • Gulyás:• A gulyás, közeli rokonaival, a pörkölttel és a paprikással szinte az egyedüli parasztételek, amelyeket a 19. században a polgári és a nemesi konyhában teljes mértékben létjogosultságot szereztek. A magyar konyha alapjait képező három ételfajta (sőt bizonyos szempontból idesorolható a halászlé is) története elválaszthatatlan egymástól, sőt a forrásokból nagyon sokszor az sem derül ki egyértelműen, hogy mely ételről van szó, ugyanis az elnevezések használata nem volt egységes, mint ahogy napjainkban sem az. A gulyás külföldön is az egyik legnépszerűbb magyar eredetű étel, amelyet igen sok országban ismernek Gulasch, goulash néven, bár elkészítési módjuk különbözik a „mi” gulyásunkétól. A gulyás hírnevét az utóbbi évszázadban elhomályosította a gulyásleves, amelynek történelmi szerepe, elkészítési módja egészen más, mint a pásztorok által készített eredeti gulyás ételé volt.
  • 10. • Székely káposzta:• Hortobágyi húsos palacsinta:
  • 11. • Lánchíd:• A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, egyben legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839- ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők oroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége (előmunkálatok, a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltása, Pestnek és Budának kifizetett kárpótlás) 6,575 millió forintot tett ki, ebből a híd 4,4 millióba került.• A II. világháború végén a német hadsereg a hidat felrobbantotta. Az újjáépített hidat első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 20-án nyitották ismét meg. Legutóbb 1986–1988-ban újították fel. A pillérek boltívein lévő régi szocialista címereket az eredeti Kossuth-címerekre 1996-ban alakították vissza. A nyári hónapok hétvégéin és bizonyos ünnepi alkalmakkor lezárják a járműforgalom elől, átadva a hidat a gyalogosforgalomnak.
  • 12. • Parlament:Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületet gyakran Parlamentként is emlegetik. Dunára néző oldalának felújítása – 21 évi munka után – 2009 szeptemberében ért véget, díszkivilágítását 2011 augusztusára tervezik megújítani.
  • 13. • Puli:• A puli világszerte a legismertebb magyar terelőkutyafajta. Ősei a pásztoremberek nélkülözhetetlen segítői voltak. Akár egy marhát is adtak egy-egy híres terelő kölykéért. A külsejével nem törődtek. Mintegy 100 éve szervezetten tenyésztik.• Eredete: Magyarország. Felhasználása: Terelő pásztorkutya.• FCI-besorolása: I. fajtacsoport: Juhász- és pásztorkutyák. 1. szekció: Juhászkutyák. Munkavizsga nélkül.• Mozgásigénye nagy. Különleges szőrzete gondos ápolást igényel. Nagyon élénk, mozgékony, bátor, nem túlzottan ugatós, hihetetlenül tanulékony. Sokoldalú, ragaszkodó, alkalmazkodó készsége egészen rendkívüli.• Személyiség: Boldog, játékos, intelligens, jó természetű.• Jellemzők: élénk, gyors, fáradhatatlan, tanulékony, éber.• Testmozgás: rendszeres, mérsékelt.
  • 14. Himnusz• A Himnusz („Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból”) Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában.• A himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben.• „Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Balsors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!”
  • 15. Szózat• A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, amelyet ma is himnuszként adnak elő.• „Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar-. Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar.• A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.”
  • 16. VÉGE!